A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27095/2015/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖRNYEZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 62. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 48. §, 50. §, 57. §, 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 101. §, 102. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §, 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (Fkr.) 7. §, 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. §, 21. §] Bíró: Lele Zsófia

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

10.K.27.095/2015/16.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Nagy László ügyvéd által képviselt felperes neve ... felperesnek - dr. Szurovecz Zoltán jogtanácsos által képviselt alperes neve... (fél címe 3) alperes ellen környezetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott helyen és napon meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- (Húszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az Államnak külön felhívásra fizessen meg 30.000,- (Harmincezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes érdemi ellenkérelme, a közigazgatási és a bírósági eljárás iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2013. január 25. óta tulajdonosa a .... helyrajzi számú, kivett ipartelep megjelölésű ingatlannak. Az ingatlan tulajdoni viszonyai a felperes tulajdonszerzését megelőző években több alkalommal változtak.

Az ingatlan felperes által történt megvásárlását megelőzően a ... "f.a." tulajdonát képezte.

Az ... (a továbbiakban elsőfokú hatóság) megállapította, hogy az ingatlanon elhelyezkedő környezetre potenciálisan veszélyt jelentő objektumok (hordós tároló, transzformátor épület, pakura tartályok/szivattyúház) helyszínén mélyített 6 darab furatból vett talaj- és talajvízminták szénhidrogén koncentrációja több ponton - a korábbi pakura tartály és környezete, transzformátor épület - meghaladta a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezésével szembeni védelemhez szükséges határértékről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KVVM-MVM-FVM. együttes rendeletben meghatározott "B" szennyezettségi határértéket. Miután az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 19. § (6) bekezdés ba) pontja alapján a szennyezettség valószínűsíthető, .... számon kármentesítési eljárást indított.

Az elsőfokú hatóság a .... számú határozatával a ... "f.a."-t kötelezte az ingatlanon történt talaj- és talajvízszennyezés tényfeltárására. A határozat 2011. október 7. napján emelkedett jogerőre, azonban a teljesítési határidőben a kötelezésnek a korábbi tulajdonos nem tett eleget.

A felszámoló a fenti ingatlant több más ingatlannal együtt a Cégközlöny 2012. november 29-én megjelent 48. számában meghirdette értékesítésre nyilvános pályázati formában. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy az ingatlanok a környezeti terhekkel együtt kerülnek értékesítésre. A felszámoló a kellékszavatosságot kizárta.

A felperes és a ... "f.a." között 2013. január 25-én létrejött adásvételi szerződés 4.5. pontja értelmében "a vevő tudomásul veszi, hogy az eladó az esetlegesen felmerülő környezeti szennyeződésekért, károsodásokért felelősséget nem vállal, továbbá kizárja a Ptk. 305. § (2) bekezdésén alapuló felelősségét (kellékszavatosság) is. A vevő kijelenti, hogy az adásvételi szerződés aláírását követően az eladóval szemben a későbbiek során semmilyen igényt nem támaszt. A vevő ezzel a feltétellel a jelen szerződésben foglaltak szerint vásárolja meg az ingatlant.". A felperes sem a közigazgatási, sem a peres eljárás során nem jelölt meg olyan harmadik személyt, aki az ingatlant birtokolná, vagy használná.

Az elsőfokú hatóság a 2014. október 28. napján kelt .... számú határozatával a .... "f.a." részére kiadott, a .... helyrajzi szám alatti ingatlanon történt talaj- és talajvízszennyezés tényfeltárására kötelező .... számú határozatát hivatalból akként módosította, hogy a tényfeltárásra kötelezettként a felperest jelölte meg. A tényfeltárási záródokumentáció benyújtásának határidejét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapban határozta meg. Határozatát a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 101. § (1) bekezdése, 102. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezéseire alapította. Hangsúlyozta, hogy a Kvt. 102. § (2) bekezdése az ügyben nem alkalmazható figyelemmel arra, hogy a felperes a környezeti terhekért való felelősséget az adásvételi szerződésben átvállalta, a kellékszavatosság kizárásra került és a környezeti teher a vételárba beszámításra került.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2014. december 18. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megismételte az alperes az elsőfokú határozatban foglalt jogszabályi hivatkozásokat, amelyet kiegészített a Kormányrendelet 19. § (6) bekezdésében foglaltakkal és rögzítette, hogy a részletes felülvizsgálat során végzett mintavételezés eredményei alapján a transzformátor épület és a korábbi pakura tartályok területén is mutattak ki "B" szennyezettségi határértéket meghaladó TPH és PAH koncentrációt a talajvízben, tehát a jogszabály alapján a szennyezettség valószínűsíthető. Hivatkozott továbbá a Kormányrendelet 21. §-ának (1), (2), (4) és (5) bekezdéseire, és megállapította, hogy az érintett területen kimutatott szennyezettség feltárása érdekében a kármentesítés elvégzése szükséges, mellyel kapcsolatosan a ... a .... számú határozatában tényfeltárást rendelt el, amely határozat jogerős és végrehajtható. A kötelezett személye tekintetében hivatkozott a Ket. 50. § (1), (4), (5) és (6) bekezdéseire, valamint Kvt. 102. § (1) bekezdésére. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a tényfeltárás elvégzéséért felelős személy tekintetében a tényállást teljes körűen tisztázta, beszerezte az érintettek nyilatkozatait, az azokat alátámasztó iratokat és helyesen jutott a bizonyítékok értékeléséből arra a következtetésre, hogy a felperes a tényfeltárásra kötelezett személyt, figyelemmel arra, hogy a tárgyi ingatlant a 2013. január 25. napján kelt adásvételi szerződés értelmében a kellékszavatosság kizárásával vásárolta meg. Hivatkozott az adásvételi szerződés megkötésekor hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 305. § (1) és (3) bekezdéseire, melyre tekintettel a korábbi tulajdonos felszámolás alá került Zrt. kizárta a szerződésben a hibás teljesítésért való felelősségét és a felperes a szerződés aláírásával lemondott arról, hogy a későbbiek során bármilyen igényt támasztana a korábbi tulajdonossal szemben. Megállapította, hogy a szerződés és a pályázati kiírás szerint is egyértelmű volt, hogy az ingatlan a környezeti terhekkel együtt kerül értékesítésre. Hangsúlyozta, hogy a felperes által a fellebbezésben foglalt hivatkozások a felszámolási eljárással kapcsolatosak, amelyek nem képezik a jelen ügy tárgyát és nem bír jelentőséggel a felperes Csődtörvény 49/D. §-aira történő hivatkozása figyelemmel arra, hogy a környezeti terhekkel együtt vásárolta meg az ingatlant. Értékelte továbbá, hogy a felszámolóbiztos akként nyilatkozott, hogy a felszámolási eljárásban a környezeti terhek rendezésére további vagyon nincs, melynek igazolására csatolta a felszámolás alatt álló volt tulajdonos közbenső mérlegét. A felszámolási eljárásban a környezeti állapot felmérésére sor került a korábbi tulajdonos vagyonából finanszírozva. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság eljárása során a jogszabályoknak megfelelően járt el, ezért az elsőfokú határozatot annak helyes indokai alapján helybenhagyta.