BH 1988.3.90 A munkáltatónak a társadalombiztosítás szervével szembeni felelőssége abban az esetben is fennáll, ha a baleset annak következménye, hogy a munkáltató valamely megbízottja szegett meg munkavédelmi szabályt. A megbízott e minőségét nem érinti, ha tevékenységét a munkaidőn túl, de a munkaviszonyával összefüggésben fejtette ki [1975. évi II. tv. 108. §].

A felperes mezőgazdasági nagyüzemben traktorosként dolgozó B. K. 1983. augusztus 24-én reggel 6 órakor állt munkába, és ekkor átvette a váltótársától, B. Gy-től az általuk felváltva vezetett traktort. Mivel szükségessé vált a traktor bal első kerekének cseréje, megállapodott a váltótársával, hogy a kerékcserét közösen fogják végezni. B. K. ebből a célból ráhajtott a földbe süllyesztett, két oldalán betonfallal megerősített rakodórámpára. A szándéka az volt, hogy a baloldali első kerék a levegőben marad, azonban nem tudott megállni, továbbment, és a traktor balra dőlt. B. K. kiugrott a gépből, a törzse azonban beszorult a gép és a rámpa betonoldala közé. Bordatörést, combnyaktörést, medencecsonttörést és belső sérüléseket szenvedett. Mindez az alatt következett be, amikor B. Gy. egy farönköt helyezett a gép alá annak alátámasztása végett.

Az alperes társadalombiztosítási szerv az 1975. évi II. törvény (T.) 108. §-a alapján fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen, amelyben a baleset folytán megsérült dolgozó részére nyújtott társadalombiztosítási és egészségügyi ellátások megtérítése fejében 307 014 forint megfizetésére kötelezte, mert a baleset a munkavédelmi előírások megszegése miatt következett be.

A felperes a fizetési meghagyás ellen keresettel fordult a bírósághoz, a megtérítési kötelezettség alóli mentesítését kérte. Állította, hogy a balesettel összefüggésben mulasztás nem állapítható meg a terhére.

A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította, Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a kerék cseréjét szabálytalanul és szakszerűtlenül akarták elvégezni. Az ilyen módon történő munkavégzésnek a kezdeményezője a baleseti sérült volt ugyan, de annak végrehajtásában B. Gy. is közreműködött, ezzel a munkavégzési móddal egyetértve. B. Gy. a felperes megbízottja volt, megbízottjának óvórendszabálysértése folytán pedig a felperes a T. 108. §-a alapján az alperessel szemben helytállni tartozik.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, a keresetének helytadó ítélet meghozatalát kérte. Álláspontja szerint B. Gy. nem tekinthető a megbízottjának, s így nem terheli megtérítési kötelezettség.

A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes megtérítési kötelezettségét mellőzte. Ítéletének indokolása szerint B. Gy-nek a baleset napján reggel 6 órakor fejeződött be a munkaideje. A felperes telephelyén ezutáni tartózkodása és a hibának a sérülttel közösen történő elhárítása, illetve annak megkísérlése már nem a munkaviszonyával és a munkaköri kötelezettségével volt kapcsolatos, hanem feladatkörén kívüli ténykedése volt. B. Gy. tehát nem minősíthető a szóban levő baleset körében a felperes felelős megbízottjának. Ez okból a felperes terhére óvórendszabály megsértése nem állapítható meg. A sérült a munkáját szabálytalanul és szakszerűtlenül végezte, a baleset ennek volt a következménye.