A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.85758/2012/7. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 210. §, 236. §, 237. §, 361. §, 523. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (THM rendelet) 8. §, 12. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bíró: Grácz Zsuzsanna

Pesti Központi Kerületi Bíróság

9.P. 85.758/2012/7.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a dr. Lázár Dénes ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve ( ... ) felperesnek

a Szilágyi Gábor György Ügyvédi Iroda ( ....) által képviselt

I.rendű alperes neve (I. r alperes címe ) I. r.

valamint

II.rendű alperes neve ( II. r. alperes címe. ) II. r. alperes ellen

jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesek részére 305.892 (háromszázötezer-nyolcszázkilencvenkét) forint perköltséget egyetemlegesen.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál 4 példányban írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

A felperes mint adós, illetve az alperesek mint hitelezők között kölcsönszerződés jött létre, amit 2006. november 14. napján közjegyzői okiratba foglaltak. A kölcsön összege 12.000.000 forint volt, amely összeg, valamint annak kamata és kezelési költsége, illetve a késedelmi kamata és egyéb költségei a folyósítást követően svájci frankban kerültek megállapításra. A kölcsön összegének devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, az I. r. alperes által alkalmazott deviza vételi árfolyamon történt. Az alperesek a kölcsönt forintban folyósították 2006. november 21. napján.

A fenti közjegyzői okiratban rögzítésre került, hogy az induló teljes hiteldíj mutató a közjegyzői okirat aláírásakor évi 7,88 %. Rögzítésre került az is, hogy az induló teljes hiteldíj mutató meghatározása forint fizetések alapján történt. A fizetések más devizanemre átszámításánál figyelembe vett, az alperesek által alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyam érvényességének napja 2006. november 13-a volt. Rögzítésre került, hogy a kölcsönnel kapcsolatban felmerülő biztosítási díj mértéke, illetve a felperes általi megfizetésére vonatkozó tájékoztatás lehetőségét az alperesek az okirat aláírását megelőzően biztosították a felperes részére.

A szerződés II.1. pontjában az ügyleti kamat a közjegyzői okirat aláírásakori aktuális mértéke évi 4,95% volt. A II.2.pont értelmében a kezelési költség az aláírás napján évi 2,04% volt. A II.3.pontban rögzítésre került, hogy a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, amelyet az alperesek a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosultak egyoldalúan megváltoztatni. Ezen megváltoztatást, annak hatályossá válását megelőző, legalább 15 nappal az ügyfélforgalom számára nyitva álló helységben kifüggesztett, az ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálogtípusú hitelek kamatáról, díj és költség feltételeiről szóló hirdetményben teszik közzé. A felek rendelkeztek azon feltételek, illetve körülmények mértékes meghatározásáról, amelyek esetében a hiteldíj a felperesre hátrányos módon megváltoztatható, ez pedig ekképpen került rögzítésre, hogy a hitelezők jogosultak a hitel ügyleti kamatát és egyéb költéségét és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat vagy az állampapírok hozama, vagy hitelezők forrás, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a hitelezőkre nézve romlanak.

A szerződés III.pontja akként rendelkezett, hogy a felperes kötelezi magát, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön - az esetleges árfolyamváltozások figyelembevételével megállapított - forint ellenértékének megfelelő összeget kölcsön jogcímén valamint annak járulékait (ügyleti kamat, kezelési költség) továbbá késedelmi kamatot, jelen közjegyzői okirat szerint az esedékességkor megfizeti az alpereseknek. A szerződés III.1.pontja a kölcsön futamidejét 168 hónapban állapította meg, a törlesztés kezdetét pedig a kölcsönösszeg folyósítását követő hó 4. napjában. A lejáratot 2020. november 30. napjában rögzítették. A III.2. pontban rögzítésre került, hogy a tőke és a hiteldíj ( kamat, kezelési költség) havonta minden hónap 4. napján esedékes egyenletes törlesztéssel. Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a hitelezők az általuk alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján határozzák meg. Rögzítésre került az okirat aláírásakor hatályos törlesztőrészlet összege, amely 727 svájci frank volt. A felek a kölcsön biztosítékaként jelzálogjogot alapítottak a felperes tulajdonában lévő ... helyrajzi számú ingatlanra.

A felperesnek 2011. november 21-én 11.784.001 forint kölcsönösszeg került átutalásra a kölcsönszerződés alapján. A felperes 2011. december 31-ig összesen 16.675.370 forintot fizetett vissza az alpereseknek a szerződés alapján.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperes részére 4.891.369 forintot, valamint a perköltséget. Keresetének jogalapjaként a Ptk. 361. §-ára hivatkozott. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a 41/1997.(III.5) Korm.rendelet (THM rendelet) 8. § (3) bekezdése, illetve 12. § g) pontja alapján az alperesek nem jogosultak a felperestől költséget követelni a szerződés alapján, mivel ezen költségek nem váltak a szerződés részévé a fenti rendelet szerint, mivel nem tájékoztatták a felperest a költségekről. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kölcsönszerződés az.1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 213. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmis, mivel a kölcsönszerződés nem tartalmazza az ügyleti kamat mértékét, az árfolyamrés mértékét, valamint a kezelési költség számításának módját. Harmadsorban hivatkozott arra, hogy megtámadás folytán érvénytelen a perbeli kölcsönszerződés a Ptk. 205. § (3) bekezdése és 210. § (1) bekezdése értelmében, mivel nem tájékoztatták az alperesek a felperest a szerződéskötés körében minden lényeges körülményről, legfőképpen arról, hogy a szerződéskötés aláírásakor már tudták, hogy a szerződés aláírását követő naptól kezdve a szerződés ügyleti kamatát meg fogják emelni.

Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérték. Álláspontjuk szerint a szerződés érvényesen létrejött, az nem semmis, illetve megtámadás következtében sem vált érvénytelenné, az alperesek a felperest a szerződéssel kapcsolatos valamennyi költségről tájékoztatták. Az Üzletszabályzat átvételét a felperes aláírásával igazolta, a kamat megemelése a szerződés rendelkezésének megfelelően történt, a költségszámítás módját részletesen tartalmazta a szerződés, valamint hivatkoztak az alperesek a megtámadási határidő felperes által történő elmulasztására.