Az Egri Törvényszék Pf.20358/2016/5. számú határozata használati jog ellenértékének megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 146. §, 235. §, 247. §, 253. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Hunyadi-Buzás Ágnes, Nádai Tímea, Szalai Tünde

Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság

2.Pf.20.358/2016/5.

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság -gondnok neve- gondnok (gondnok címe) által képviselt felperes neve felperesnek (felperes címe) - Gyurkó és Kállai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kállai Sándor ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt alperes neve alperes (alperes címe) ellen használati jog ellenértékének a megfizetése iránti perében az Egri Járásbíróság 2016. június 16. napján kelt 11.P.21.363/2015/25. szám alatt hozott ítélete ellen az alperes részéről 19. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán a 2017. január 25. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét helybenhagyja.

A le nem rótt 424.000.- (négyszázhuszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az -település 1 neve, ingatlan 1 címe- szám alatti -hrsz száma- hrsz.-ú ingatlan két önálló - földszinti és emeleti - lakrészből álló közös tulajdonú ingatlan.

Az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát a felperes és testvére - felperes testvére neve- - örökölte egymás között egyenlő arányban, majd a felperes 2006 októberében magához váltotta a testvére örökrészét.

A vételár megfizetéséhez 2007. február 7-én 276 hónap futamidőre a ... Banktól 3.000.000 forint kölcsönt vett fel. A svájci frank alapú kölcsöntartozás, 21.493 CHF és járulékai erejéig jelzálogjogot vezettek be a felperes tulajdonát képező ½ tulajdoni hányadra.

Az alperes Erdélyből a családjával 1998-ban Magyarországra települt, és az -település 1 neve ingatlan 2 címe- szám alatti ingatlanba költöztek be. A peres felek megismerkedtek, közöttük baráti kapcsolat alakult ki.

A felperes nem tudta törleszteni a hiteltartozását, erre figyelemmel a felek -település 2 neve-en 2007. július 26-án egy ajándékozási szerződés elnevezésű szerződést kötöttek, amely alapján az alperes megszerezte az -település 1 neve ingatlan hrsz száma- hrsz. alatti ingatlan, felperes tulajdonát képező 1/2 tulajdoni hányadát, a tulajdonátruházással egyidejűleg holtig tartó haszonélvezeti jogot alapította az átruházott ingatlan tulajdoni illetőségére a felperes javára.

A szerződésben a felek az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának értékét, az azt terhelő haszonélvezeti jogra és jelzáloghitelre figyelemmel 3.000.000 forintban határozták meg.

A jelzáloghitel törlesztő részleteit 2007. július 31-től kezdődően az alperes fizette, majd 2008. május 13-án 3.048.000 Ft-ot fizetett meg végtörlesztésként, ezzel a bank felé fennálló kölcsöntartozás megszűnt.

A peres felek -település 2 neve-en 2007. november 21. napján újabb szerződést kötöttek, amely alapján az alperes 1.000.000 forintot fizetett meg a felperesnek, ezen összeg fejében a felperes haszonélvezeti jogát megszüntették, és az ingatlan-nyilvántartásból 2008. január 16-án törölték.

A szerződés megkötésekor a haszonélvezeti jogviszony megszűnésére figyelemmel az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperes lakhatását a felperes haláláig biztosítja.

Az alperes állattartás céljából 2008-ban megvásárolta a -település 3 neve ingatlanok címe- számú ingatlanokat, ahová 2008 júniusában - még az alperes odaköltözése előtt - leköltözött a felperes, és ott az alperes ismerősével, -alperes ismerőse neve- .... állampolgárral lakott.

A felperes az elhelyezésével nem volt megelégedve, ezért 2008 augusztusában az ingatlanból ingóságai hátrahagyásával elköltözött.

Ezen időpontot követően a felek közötti bizalmi viszony megromlott, a felperes az alpereshez nem tért vissza és nincs is ilyen szándéka.

Az -település 1 neve ingatlan 1 címe- szám alatti ingatlan felső lakrészét az alperes 2008. évben értékesítette, az értékesítést követően az felújításra került, majd két lakás került benne kialakításra.

A két lakást magába foglaló felső lakrész szakiparilag felújítandó értéke alapján a lakáshasználati jog jelenlegi értéke 6.300.000 Ft.

A felperest a Budapesti XX, XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a 2009. április 23-án jogerős 17.P.22.371/2008/9. számú ítéletével cselekvőképességet általános jelleggel korlátozó gondnokság alá helyezte.

A felperes 2008. szeptember 18-án keresetet terjesztett elő, amelyben a 2007. július 26-ai ajándékozási, és 2007. november 21-ei haszonélvezeti jogról lemondó szerződések érvénytelenségének megállapítását kérte cselekvőképességének hiánya, jó erkölcsbe ütközés, tévedés, megtévesztés és fenyegetés miatt.

A Pest Megyei Bíróság a 2011. december 17. napján első fokon jogerőre emelkedett 11.P.28.431/2009/50. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Ilyen előzmények után a felperes 2012. szeptember 21. napján keresetlevelet nyújtott be az Egri Városi Bíróságra. A keresetében 2008. augusztus 1-től havi 100.000 Ft használati díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a felek között a megállapodás tényleges tartalma alapján a Ptk. 586. §-a szerinti tartási szerződés jött létre, azonban a felek között megromlott a személyes viszony, a felperes az alperes személyes tartását nem igényli, az alperes ugyanakkor vállalta a felperes lakhatásának és élelmezésének biztosítását. Hivatkozott arra, hogy a Pest Megyei Bíróság jogerős ítéletének indokolása utalt arra, hogy az alperes a felperes lakhatását nem tudja biztosítani, mivel a felperes erre nem tart igényt, ezért az értékegyensúly helyreállítása érdekében a holtig tartó lakhatás egyfajta megváltását követelheti.

Az Egri Járásbíróság a 11.P.20.776/2013/5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, az elsőfokú bíróság ítéletét az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2.Pf.20.020/2014/4. számú ítéletével helyben hagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Pfv.I.21.669/2014/8. számú végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és ez elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.

A Kúria kifejtette, hogy a lakhatási jogra vonatkozó megállapodás ténye az új eljárásban tovább már nem vitatható. Előírta, hogy állást kell foglalnia az elsőfokú bíróságnak abban a kérdésben is, hogy a lakhatási szolgáltatást illetően az arányosság vagy a gondozási típusú kötelmek jelentős részét jellemző "szerencse elem" dominál.

A Kúria kiemelte, hogy biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a haszonélvezeti jog megszüntetéséről szóló okirattal szemben a felperes bizonyítsa azon állítását, hogy a haszonélvezeti jogról való lemondása ellenében pénz átadására nem került sor.

Előírta, hogy a bíróság döntsön azon kérdésben is, hogy a lakhatás természetben történő biztosítása, vagy a felek személyes viszonyainak megváltozására és a szolgáltatás bizalmi jellegére figyelemmel a természetbeni szolgáltatás átalakítása és annak pénzbeli teljesítése az indokolt. A körülmények mérlegelése alapján az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás elszámolásával a szerződés megszüntetésére és a felek jogviszonyának lezárásra is lehetőség van.