Az Egri Járásbíróság P.21363/2015/25. számú határozata használati díj tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 200. §, 201. §, 241. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 50. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Sallai Tamás

Az Egri Járásbíróság a gondnok (gondnok címe) által képviselt Felperes neve (felperes címe) felperesnek - alperes neve (alperes címe) alperes ellen használati díj megfizetése iránti perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a peres felek lakhatás biztosítására kötött szerződését akként módosítja, hogy az alperest a felperest megillető lakhatási jog ellenértékének egyösszegű megváltására kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30 napon belül 5.300.000.- (ötmillió-háromszázezer) forintot.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A le nem rótt illetéket, és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egri Törvényszékhez címzett, de az Egri Járásbíróságnál 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadása, a Pest Megyei Bíróság 11.P.28.431/2009-es ügyirata, valamint szakértő igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az települési hrsz.-ú, természetben település neve szám alatti ingatlan egy közös udvaron két önálló, egy földszinti és egy emeleti lakrészből álló közös tulajdonú ingatlan volt 2007 évben. Az ingatlan 4/8-ad tulajdoni hányadának a felperes édesanyja, felperes édesanyja neve született lánykori név volt a tulajdonosa, ezen ingatlanrész a természetbeni megosztás szerint az emeleti lakrésznek felelt meg. A felperes gyermekkorától édesanyjával, illetőleg korábban a nagyszülőjével is együtt lakott ezen ingatlanban, majd édesanyjának 2006. évben bekövetkezett halálát követően egyedül lakott az ingatlan felső lakrészében. Az ingatlan 4/8-ad tulajdoni hányadát a felperes, és testvére - felperes testvérének neve - örökölte egymás között egyenlő arányban, majd a felperes 2006 októberében magához váltotta a testvére örökrészét, amelyhez 2007. február 7-én a CIB Banktól 3 millió forint kölcsönt vett fel. A svájci frank alapú kölcsöntartozás, 21.493 CHF és járulékai erejéig jelzálogjogot vezettek be a felperes tulajdonát képező 4/8-ad tulajdoni illetőségre. A kölcsön futamideje 276 hónap volt, 2030. február 20-án járt volna le.

Az alperes házasságkötés helye kötött házasságot, majd házastársával és lányával 1998-ban Magyarországra települtek, és lakóhelyre szám alatti ingatlanba költöztek be. A felperes állattartással foglalkozott, megismerkedett az alperessel, és közöttük baráti kapcsolat alakult ki. Az alperes házassága 2005-2006 környékén megromlott, majd azt 2006-ban felbontották. A volt közös lakást az alperes és házastársa megosztva használta, azonban az alperes egy másik lakást keresett. A felperes nem tudta törleszteni a hiteltartozását, erre figyelemmel a felek Budapesten 2007. július 26-án egy ajándékozási szerződés elnevezésű szerződést kötöttek, amely alapján az alperes megszerezte az Települési hrsz. alatti ingatlan, felperes tulajdonát képező 4/8-ad tulajdoni hányadát, a tulajdonátruházással egyidejűleg holtig tartó haszonélvezeti jogot alapította az átruházott ingatlan tulajdoni illetőségére a felperes javára.

A felek megállapodása alapján az ingatlant terhelő hiteltartozást ezt követően az alperes fizette a hitelintézet felé, ténylegesen az ingatlanba az alperes nem költözött be. A szerződésben a felek az ingatlan 4/8-ad tulajdoni illetőségének értékét, az azt terhelő haszonélvezeti jogra és jelzáloghitelre figyelemmel 3 millió forintban határozták meg, az ingatlant terhelő jelzálog hiteltörlesztő részleteit 2007. július 31-től kezdődően az alperes fizette, majd 2008. május 13-án 3.048.000.- Ft-ot fizetett meg végtörlesztésként, amelyet követően a kölcsöntartozás megszűnt.

A peres felek Budapesten 2007. november 21-én újabb szerződést kötöttek, amely alapján az alperes 1 millió forintot fizetett meg a felperesnek, ezen összeg fejében a felperes haszonélvezeti jogát megszüntették, és az ingatlan-nyilvántartásból 2008. január 16-án törölték. A szerződés megkötésekor a haszonélvezeti jogviszony megszűnésére figyelemmel az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperes lakhatását annak haláláig biztosítja.

Az alperes miután volt házastársa az érdi volt közös lakás tulajdoni illetőségét megváltotta, az állattartás folytatása céljából 2008-ban megvásárolta a városi és számú ingatlanokat, ahová 2008 júniusában - még az alperes odaköltözése előtt - leköltözött a felperes, és ott az alperes ismerősével, ismerős neve román állampolgárral lakott. A felperes az elhelyezésével nem volt megelégedve, ezért 2008 augusztusában az ingatlanból ingóságai hátrahagyásával elköltözött. Ezen időpontot követően a felek közötti bizalmi viszony megromlott, a felperes az alpereshez nem tért vissza és nincs is ilyen szándéka.

Az települési szám alatti ingatlan felső lakrészét az alperes 2008. évben értékesítette, az értékesítést követően az felújításra került, majd két lakás került benne kialakításra. A teljes, két lakást magába foglaló felső lakrész szakiparilag felújítandó értéke alapján a lakáshasználati jog jelenlegi értéke 6.300.000.- Ft.

A felperest a Budapesti XX, XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a 2009. április 23-án jogerős 17.P.22371/2008/9. számú ítéletével cselekvőképességet általános jelleggel korlátozó gondnokság alá helyezte. A felperes 2008. szeptember 18-án keresetlevelet nyújtott be a Budapest Budakörnyéki Bírósághoz, amelyben a 2007. július 26-i ajándékozási, és 2007. november 21-i haszonélvezeti jogról lemondó szerződések érvénytelenségének megállapítását kérte cselekvőképességének hiánya, jó erkölcsbe ütközés, tévedés, megtévesztés és fenyegetés miatt. Az áttétel folytán eljárt Pest Megyei Bíróság a 2011. december 17-én jogerős 11.P.28431/2009/50. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A fenti tényállás alapján a felperes 11.P.21.162/2012/1. számon keresetlevelet nyújtott be az Egri Városi Bíróságra. Az Egri Járásbíróság a 2013. szeptember 19-én kelt 11.P.20.776/2013/5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, az elsőfokú bíróság ítéletét az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2014. május 15-én kelt 2.Pf.20.020/2014/4. számú ítéletével helyben hagyta, ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a 2015. szeptember 30-án kelt Pfv. I.21.669/2014/8. számú végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és ez elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. A Kúria az ítéletében kifejtette, hogy a lakhatási jogra vonatkozó megállapodás ténye az új eljárásban tovább már nem vitatható. Előírta, hogy állást kell foglalnia az elsőfokú bíróságnak abban a kérdésben is, hogy a lakhatási szolgáltatást illetően az arányosság, vagy a gondozási típusú kötelmek jelentős részét jellemző "szerencse elem" dominál. Kiemelte továbbá, hogy biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a haszonélvezeti jog megszüntetéséről szóló okirattal szemben a felperes bizonyítsa azon állítását, hogy a haszonélvezeti jogról való lemondása ellenében pénz átadására nem került sor. A beszerzett bizonyítékok értékelésével írta elő, hogy a bíróság döntsön azon kérdésben, hogy a lakhatás természetben történő biztosítása, vagy a felek személyes viszonyainak megváltozására és a szolgáltatás bizalmi jellegére figyelemmel a természetbeni szolgáltatás átalakítása és a pénzbeli teljesítés-e az indokolt. A körülmények mérlegelése alapján az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás elszámolásával a szerződés megszüntetésére és a felek jogviszonyának lezárásra is lehetőség van.