A Fővárosi Törvényszék K.32012/2009/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 30. §, 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (Harmvhr.) 47. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Fővárosi Bíróság

27.K.32.012/2009/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság a dr. Izsó István ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) ,

dr. Fekete Dávid köztisztviselő által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (cím) alperes ellen,

idegenrendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 2009. április 10. napján kelt, 106-T-7683/1/2009. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint perköltséget.

Az eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A ... állampolgárságú felperes 2009. január 21. napján tartózkodási engedély iránti kérelmet kívánt előterjeszteni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tartózkodási helye szerint illetékes Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságán (a továbbiakban: elsőfokú idegenrendészeti hatóság). Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmét nem vette át, csupán annak a magyarországi kérelmezés engedélyezésére irányuló "méltányossági kérelmét" és az annak alátámasztásául szolgáló iratokat.

A felperes méltányossági kérelmét azzal indokolta, hogy a bevándorlási engedéllyel rendelkező feleségére, valamint közös kiskorú gyermekükre tekintettel kíván családegyesítő célú tartózkodási engedélykérelmet benyújtani, hogy a továbbiakban is együtt élhessenek. Előadta, hogy a család már több év óta él együtt Magyarországon, itt szeretnének a továbbiakban is élni, ...hoz nem köti már őket semmi, egész családja ide költözött, itt élnek a barátaik, rokonaik is. Kérelmében kifejtette továbbá, hogy nem szeretné egyedül hagyni a családját és hosszú időre elszakadni tőlük, ...ban semmilyen egzisztenciával nem rendelkezik. Kérelméhez csatolta többek között a házassági anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordítását, mely szerint a felperes és felesége, ... 2004. december 6. napján Budapesten a ... Magyarországi Nagykövetségén házasságot kötöttek, csatolta többek között a gyermek, ... születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság 2009. február 6. napján kelt 106-1-5983/1/2009-T. számú határozatával a felperes Magyar Köztársaság területén történő tartózkodási engedély iránti kérelmének előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmét elutasította. Indokolásában hivatkozott a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) végrehajtásáról szóló 114/2007. (V.24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 47. § (1), (2) és (4) bekezdéseire és kifejtette, ezen jogszabályhelyek főszabályként a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti ország konzuli tisztviselőjénél történő kérelem-előterjesztést rögzítik, ezt követően kisegítő jelleggel rendelkeznek a fentiektől eltérő - harmadik országban, illetve a belföldi regionális igazgatóságon történő - kérelmezés eseteiről, melyek mindegyikéhez valamely méltányolható indok, vagy jelentős nemzeti érdek szükséges. A belföldi kérelmezéshez a jogszabály a fentieken túlmenően kivételes méltánylást érdemlő körülmény meglétét kívánja, külön nevesítve a családegyesítési, illetve gyógykezelési célú magyarországi tartózkodást.

Határozatának indokolásában ismertette a felperes magyarországi tartózkodását, az általa benyújtott menedékjogi engedélykérelmeket és az azokban hozott döntéseket, és kifejtette, hogy a felperes méltányossági kérelmében foglaltak és az idegenrendészeti előzményanyag vizsgálata után megállapította, hogy a felperes által felhozott indokok nem merítik ki a tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelem magyarországi benyújtásának feltételét, mert nem állapítható meg olyan kivételes, méltányolható körülmény, ami indokolná a belföldi kérelmezést, mivel megállapítható, hogy a felperes azért nyújtott be menedékjogi kérelmeket, hogy azáltal próbálja legalizálni magyarországi tartózkodását, teljességgel visszaélve a menekültügyi eljárás céljával.

A felperes - keresettel egyező tartalmú - fellebbezése folytán eljárt alperes 2009. április 10. napján kelt 106-T-7683/1/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában a Vhr. 47. §-ára hivatkozva előadta, hogy a jogszabály főszabályként a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetőleg állampolgársága szerinti ország konzuli képviselőjénél történő kérelem-előterjesztést rögzíti, azt követően kisegítő jelleggel rendelkezik a fentiektől eltérő - harmadik országban, illetve a belföldi regionális igazgatóságon történő - kérelmezés eseteiről, melyek mindegyikéhez valamely méltányolható indok, vagy jelentős nemzeti érdek szükséges. A belföldi kérelmezéshez a jogszabály a fentieken túlmenően kivételes méltánylást érdemlő körülmény meglétét kívánja meg, külön nevesítve a családegyesítést, illetve gyógykezelést, mint az ebből a szempontból releváns körülményeket. A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjeszthetősége tekintetében a kérelmet a fő szabály szerint átvenni jogosult hatóságok megjelölése egyértelmű, mely hatóságok (konzuli tisztviselő és a tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely) közé - a Vhr. 47. § "(2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel" - jogszabályi kitételre tekintettel, sem a regionális igazgatóságok, sem a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselő, vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, álláspontja szerint nem lehet. Tehát a regionális igazgatóságok a Vhr. 47. § (1) bekezdésében nem kapnak általános felhatalmazást a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek átvételére.

Az alperes határozatának indokolásában kifejtette, hogy a magyarországi előterjeszthetőség vonatkozásában az eljáró hatóságnak előzetesen meg kell vizsgálnia a kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállását, mely álláspontjuk szerint döntést igényel, melyről határozatot hoznak. Amennyiben megtagadják a tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmet, úgy a tartózkodási kérelmet az ügyfél nem terjesztheti elő.

Indokolásában hivatkozott arra, hogy a Harmtv. 30. § (1) bekezdés a) pontja taxatív felsorolást tartalmaz, hogy mely esetekben állítható ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, azonban tekintettel arra, hogy a felperesnek tartózkodási engedély iránti kérelmének előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelme van folyamatban, mely nem tartózkodási engedély iránti kérelem, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának jogszabályi feltétele nem állt fenn.