114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 111. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások (a továbbiakban: idegenrendészeti eljárások) során a következő hatóságok (a továbbiakban: idegenrendészeti hatóságok) járnak el:

a) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter;

b) a külpolitikáért felelős miniszter;

c)[6] az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság);

d)[7] a Főigazgatóság igazgatósága (a továbbiakban: regionális igazgatóság);

e) a vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő);

f)[8] az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség).

g)[9] az V. fejezet alkalmazása tekintetében az általa elrendelt kiutasítás, önkéntes távozás, kitoloncolás, valamint beutazási és tartózkodási tilalom kapcsán a menekültügyi hatóság.

2. §

(1) Az idegenrendészeti eljárás során a magyar állampolgárság érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

(2) A magyar állampolgárság fennállását az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján vizsgálni köteles.

(3)[10] Kétség esetén, az idegenrendészeti hatóság megkeresése alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv állapítja meg a magyar állampolgárság fennállását.

II. Fejezet

A SZÁZNYOLCVAN NAPON BELÜL KILENCVEN NAPOT MEG NEM HALADÓ, TERVEZETT TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI[11]

Általános szabályok

3. §

(1)[12] A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek fennállását.

(2)[13] Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához nem szükséges vízum, olyan úti okmánnyal utazhat be,

a) amely érvényessége legalább három hónappal meghaladja a Magyarország területéről történő tervezett távozás időpontját, és

b) amelyet a megelőző tíz éven belül bocsátottak ki.

(3)[14] A Rendőrség a (2) bekezdésben foglalt feltételtől csak - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből tekinthet el.

4. §[15]

Figyelemmel az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendeletre, száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra és száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tartózkodásra jogosult[16]

a)[17] az a menekültként vagy hontalanként elismert harmadik országbeli állampolgár, aki az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő állam által kiállított úti okmánnyal rendelkezik,

b) katasztrófa vagy baleset során a segély- vagy mentő légi jármű személyzetének tagjaként szolgálatot teljesítő, továbbá a segítségnyújtásban közreműködő harmadik országbeli állampolgár,

c) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiállított úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár,

d) a polgári légijármű hajózó személyzetének tagja és a légi-utaskísérő,

e) a tengerhajózási személyzet tagja, és

f) a nemzetközi belvízi utakon közlekedő úszólétesítmény személyzetének tagja.

5. §[18]

6. §[19]

Száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok[20]

7. §[21]

A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) szerinti száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás

a) a külpolitikáért felelős miniszter,

b) a konzuli tisztviselő,

c)[22] a Főigazgatóság,

d) az országos illetékességgel rendelkező Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)

e)[23] a regionális igazgatóság

(a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.

8. §[24]

9. §[25]

A külpolitikáért felelős miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

10. §[26]

(1)[27] A Vízumkódex VI. fejezetében szabályozott száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet Magyarország közúti, légi, valamint vízi határátkelőhelyén (a továbbiakban együtt: határátkelőhely) a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(2)[28] A határátkelőhelyen előterjesztett száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Rendőrség köteles haladéktalanul - elektronikus úton - döntésre felterjeszteni az Igazgatósághoz.

(3)[29] Az Igazgatóság a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését - a Rendőrség útján - közli a kérelmezővel.

(4)[30] A kérelemnek helyt adó döntés esetén a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség állítja ki a kérelmező részére.

(5)[31] A határátkelőhelyen előterjesztett száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a határátkelőhelyen, az Igazgatóságnál, vagy a Főigazgatóságnál lehet előterjeszteni.

(6)[32] A határátkelőhelyen előterjesztett fellebbezést a Rendőrség haladéktalanul felterjeszti az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság a fellebbezést soron kívül felterjeszti a Főigazgatóságnak.

(7)[33] A Főigazgatóság a döntését öt napon belül hozza meg.

11. §[34]

12. §[35]

13. §[36]

14. §[37]

Soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül kell elbírálni

a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése,

b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy vízumkérelmét, és

c)[38] a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.

15. §

(1)[39] A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a hatáskörébe tartozó, száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről a Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérheti.

(2)[40] A Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a megkeresésnek[41]

a)[42] a 14. §-ban foglalt esetben nyolc,

b)[43] egyéb esetben tíz

napon belül eleget tenni.

16. §[44]

(1)[45] A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezést írásban, nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A konzuli tisztviselő előtt személyesen megjelenő írástudatlan kérelmező fellebbezését a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvbe foglalja, és a kérelmező annak valamennyi oldalát kézjegyével látja el.

(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter tizenöt napon belül bírálja el.

(3)[46] Amennyiben a vízum elutasítására a Tv. 9. § (1) bekezdése alapján került sor, a másodfokú eljárásban a Tv. 9. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a Főigazgatóságot megkeresi. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Főigazgatóság a megkeresés megérkezésétől számított hét napon belül értesíti a külpolitikáért felelős minisztert. Amennyiben a Főigazgatóság a másodfokú eljárásban hozzájárulást nem adja meg, a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadása nem engedélyezhető.

17. §[47]

18. §[48]

19. §[49]

20. §[50]

(1)[51] A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően a vízumot kiállító konzuli tisztviselő dönt.

(2)[52] A Schengeni határ-ellenőrzési kódex V. melléklet A. részében foglaltak alapján a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Rendőrség dönt.

(3)[53] A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumának megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

20/A. §[54]

(1)[55] Ha a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni.

(2)[56] A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter nyolc napon belül bírálja el.

(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelős miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselő új vízumot állít ki.

20/B. §[57]

(1)[58] A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum 20. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követően, de legkésőbb három napon belül a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(2)[59] A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve nyolc napon belül bírálja el.

(3) Amennyiben a vízum 20. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a rendőrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a Rendőrség új vízumot állít ki.

20/C. §[60]

(1)[61] Amennyiben a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(2)[62] A fellebbezést a Főigazgatóság nyolc napon belül bírálja el.

(3)[63] Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Főigazgatóság helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.

21. §

(1)[64] A központi vízumhatóságnak a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: VIS rendelet), a Vízumkódexben, valamint a Tv.-ben meghatározott feladatait a Főigazgatóság látja el.

(2)[65] Ha - a Tv. 9. § (1) bekezdése alapján - a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a központi vízumhatóság hozzájárulása szükséges, a konzuli tisztviselő köteles a vízumkérelmet a benyújtást követően haladéktalanul felterjeszteni a központi vízumhatósághoz. A központi vízumhatóság hozzájárulása hiányában a vízum nem adható ki.

(2a)[66] Ha a központi vízumhatóság a vízum kiadásához hozzájárult, azonban a vízum kiállítását megelőzően olyan adat, információ vagy dokumentum jut a konzuli tisztviselő tudomására, amely a vízum kiadását nem teszi lehetővé, a konzuli tisztviselő a Vízumkódexben foglaltak szerint a vízumkérelmet elutasítja és a döntésről értesíti a központi vízumhatóságot.

(3)[67] A központi vízumhatóság a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásáról vagy a hozzájárulás megtagadásáról[68]

a) ha a Tv. 9. § (2) bekezdése szerinti egyeztetésre nincs szükség, vagy attól a központi vízumhatóság eltekint, vagy a Vízumkódex 8. cikke szerinti képviseleti megállapodás szerint az egyeztetést a képviselő tagállam végzi, a vízumkérelem felterjesztésétől számított hét napon belül,

b) a Tv. 9. § (2) bekezdése szerinti egyeztetés esetén valamennyi válasz beérkezését vagy a válaszok beérkezésére nyitva álló határidő lejártát követően haladéktalanul

tájékoztatja a konzuli tisztviselőt.

22. §

(1)[69] Ha a központi vízumhatóság a vízumkérelem felterjesztését követően megállapítja, hogy a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet el kell utasítani, akkor a Tv. 9. § (2) bekezdése szerinti egyeztetéstől eltekinthet.

(2)[70] Ha a központi vízumhatóság úgy ítéli meg, hogy a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítására okot adó körülmény nem áll fenn, a vízumkérelem felterjesztését követően megkeresi az egyeztetést kérő schengeni államok központi hatóságait, nyilatkozzanak arra nézve, hogy a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához hozzájárulnak-e.

(3)[71]

(4)[72]

(5)[73]

23. §[74]

24. §

(1)[75] A központi vízumhatóság a Tv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulás megadása, valamint a Tv. 111. § (6) bekezdés b) pontja szerinti egyeztetés során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről a Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérni.

(2)[76] A Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a központi vízumhatóság megkeresésében foglaltaknak hat napon belül eleget tenni.

25. §[77]

(1)[78] A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik.

(2)[79] A regionális igazgatóság a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelemről azonnal dönt.

(3)[80] Amennyiben a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítására irányuló kérelmet a regionális igazgatóság elutasítja, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(4)[81] A fellebbezést a Főigazgatóság három napon belül bírálja el.

26. §[82]

27. §[83]

28. §[84]

Kishatárforgalmi engedély[85]

28/A. §

(1) A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, külön nemzetközi szerződés szerinti kishatárforgalmi engedély (a továbbiakban: kishatárforgalmi engedély) kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a nemzetközi szerződésben meghatározott konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének a hatáskörébe tartozik.

(2)[86] A kishatárforgalmi engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában kell kiállítani.

28/B. §

(1) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)[87] A kishatárforgalmi engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.

(3) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) egy darab arcfényképet;

b) a külön nemzetközi szerződésben meghatározott, a határ menti területen fekvő állandó lakóhely igazolására szolgáló okiratot.

28/C. §

(1) A kishatárforgalmi engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott kishatárforgalmi engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező vagy a kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja

a) a kishatárforgalmi engedély kiadási feltételeit nem teljesíti;

b) a kishatárforgalmi engedély megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;

c) a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett.

(2) A kishatárforgalmi engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a külön nemzetközi szerződésben meghatározott határ menti területet engedély nélkül elhagyja.

(3)[88] A kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően a kishatárforgalmi engedélyt kiállító hatóság, a Magyarország területére történő beléptetés vagy onnan kiléptetés során a Rendőrség, a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetében a visszavonásra okot adó körülmény bekövetkezésének helye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

(4) A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha

a)[89] a kishatárforgalmi engedélyt véglegessé váltan visszavonták;

b) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

c) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

d) jogosultja meghalt;

e)[90] jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.

f)[91] jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett.

(5)[92] A kishatárforgalmi engedély kiállítása, valamint a kiállító konzuli tisztviselő által a kishatárforgalmi engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselőnél lehet előterjeszteni.

(6)[93] A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.

(7)[94] A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter bírálja el.

(8)[95] Ha a kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a Rendőrség döntött, a döntés elleni fellebbezést a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(9)[96] A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve bírálja el.

(10)[97] Ha a kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést az illetékes regionális igazgatóságnál lehet előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(11)[98] A fellebbezést a Főigazgatóság bírálja el.

III. Fejezet

A SZÁZNYOLCVAN NAPON BELÜL KILENCVEN NAPOT MEGHALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI[99]

Általános szabályok

29. §

(1)[100] A harmadik országbeli állampolgár tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt országba történő beutazáshoz vagy a kiindulási országba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel és érvényes menetjeggyel, illetve az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel vagy jogszerű használatában lévő közlekedési eszközzel.

(2)[101] A beutazás és a tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező a Tv. 19-28. §-ában meghatározott valamely célból vagy célokból kíván Magyarország területén tartózkodni, és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja.

(3)[102] A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik, aki

a) az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan, vagy más, lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonosa, vagy ilyen ingatlan használatára bármely jogcímen jogosult, és

b) amennyiben az ingatlanban tartózkodók esetén az egy főre jutó lakószoba terület legalább 6 négyzetméter.

(3a)[103] A regionális igazgatóság kivételes méltányosságból a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában is biztosítottnak fogadhatja el a harmadik országbeli állampolgár lakhatását.

(4) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a lakhatás különösen az alábbiakkal igazolható:[104]

a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, harminc napnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal;

b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;

c)[105]

d) lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okirattal;

e)[106] a Magyarország területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával, huzamos tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozatával vagy

f) más hitelt érdemlő módon.

(5)[107] A harmadik országbeli állampolgár a kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerűen megszerzett jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja.

(6) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható:[108]

a)[109] magyar fizetőeszközzel vagy magyarországi hitelintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel;

b)[110] a harmadik országbeli állampolgárt magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál készpénz felvételére jogosító okirattal (fizetési számlaszerződés, betétkönyv stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó hitelintézeti igazolással;

c)[111] magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (csekk, hitelkártya stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó hitelintézeti igazolással;

d)[112]

e) lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás meglétét igazoló okirattal;

f) megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;

g)[113] a kérelmező által Magyarország területén folytatni kívánt vagy folytatott jogszerű keresőtevékenységből származó jövedelem igazolásával;

h) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló igazolással;

i)[114] a Magyarország területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával, huzamos tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozatával, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal, vagy

j) más hitelt érdemlő módon.

(7)[115] A Tv. 13. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki Magyarország területén történő tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a következő feltételek valamelyikével:

a) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján

aa) biztosítottnak minősül, vagy

ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetőleg a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett, vagy

ac) egészségügyi szolgáltatásra jogosult;

b) a külön törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján;

c) nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján jogosult a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra;

d) a megélhetését igazoló okiratok alapján egészségügyi ellátása költségeit biztosítani képes.

(8)[116] A Tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a szülői hozzájárulást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, magyar vagy angol nyelvű fordítással ellátott nyilatkozattal igazolja.

(9)[117] A (8) bekezdés szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a kiskorú, a felügyeleti joggal rendelkező személy vagy személyek, illetve az esetleges kísérőnek a Tv. 94. §-a által meghatározott természetes személyazonosító adatait,

b) a kiskorú utazásra jogosító okmányának számát,

c) az utazás célját, helyét, időtartamát, a ki-, illetve a visszautazás várható időpontját,

d) a felügyeleti joggal rendelkező személy vagy személyek akaratnyilvánítását arra vonatkozóan, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásához kifejezetten hozzájárul.

30. §

(1)[118] A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a Tv. 13. §-ában foglalt feltételek fennállását.

(2)[119] Ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a Tv. 13. §-ában foglalt feltételeknek, úgy kell tekinteni, hogy száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából kíván Magyarország területére beutazni, és meg kell vizsgálni, hogy a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra előírt beutazási és tartózkodási feltételeknek megfelel-e.

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok[120]

31. §

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás[121]

a) a konzuli tisztviselő,

b)[122] a Főigazgatóság,

c) a regionális igazgatóság

(a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.

32. §[123]

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről[124]

a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum esetén a regionális igazgatóság,

b)[125] nemzeti vízum esetén a Főigazgatóság,

c)[126]

dönt.

33. §

(1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását a harmadik országbeli állampolgár a beutazást megelőzően - erre irányuló külön kérelem előterjesztése nélkül - tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmében kérheti.

(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum iránti kérelemről a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet elbíráló regionális igazgatóság dönt.

(3) Ha a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt.

(4) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot - a regionális igazgatóság döntése alapján - a konzuli tisztviselő adja ki.

(5)[127] Ha a nem Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a Tv. 86/J. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztató útján terjeszti elő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét, a kérelem engedélyezéséről a regionális igazgatóság a konzuli tisztviselőt értesíti. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot - a regionális igazgatóság döntése alapján - a személyazonosítást, valamint a Tv. 53. § (1a) bekezdése szerinti adatok és a harmadik országbeli állampolgár aláírásának rögzítését követően a konzuli tisztviselő adja ki.

34. §

(1)[128] A nemzeti vízum iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.

(2)[129] A nemzeti vízum iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy[130]

a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik magyar konzuli tisztviselő vagy a vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy

b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés méltányolható indokait, vagy

c)[131] beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.

(3)[132]

35. §

(1)[133] A nemzeti vízum iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(2)[134] A nemzeti vízum iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább három hónappal meg kell haladnia a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját és legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia.

(3)[135]

(4)[136] A vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját.

(5)[137] A nemzeti vízum iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell:[138]

a) egy darab arcfényképet, valamint

b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat.

(6) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezőt - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja.

36. §[139]

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság - a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkező kérelmező kivételével - az útlevélbe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.

37. §

(1)[140] A konzuli tisztviselő a nemzeti vízum iránti kérelmet a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatóságnak.

(2)[141]

38. §[142]

A vízumkiadó hatóság a nemzeti vízum iránti kérelemről tizenöt napon belül dönt.

39. §

(1)[143] A vízumkiadó hatóság a nemzeti vízum iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben a Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kéri.

(2)[144] A Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a megkeresésnek tíz napon belül eleget tenni.

40. §[145]

41. §[146]

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.

42. §[147]

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

43. §

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha[148]

a)[149] a vízum - érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel - a Magyarországra történő beutazásra, illetve a Magyarország területén történő tartózkodásra nem használható fel;

b)[150] a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot véglegessé váltan visszavonták;

c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban - új vízumokmányt kapott;

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

f)[151] jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett;

g) jogosultja meghalt.

h)[152] jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.

Tartózkodási engedély

44. §

A tartózkodási engedély kiadására, illetve meghosszabbítására irányuló idegenrendészeti eljárás

a) a külpolitikáért felelős miniszter,

b) a regionális igazgatóság

hatáskörébe tartozik.

45. §[153]

(1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelméről (a továbbiakban együtt: tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem) - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság dönt.

(2)[154]

46. §

A külpolitikáért felelős miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek tartózkodási engedély iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

47. §[155]

(1)[156] A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.

(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik feltéve, hogy

a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, vagy

b) okirattal igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés indokait, vagy

c)[157] beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.

(2a)[158] A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen a tiszteletbeli konzult, vagy a kereskedelmi képviseletet, vagy a kérelem átvételére felhatalmazott külső szolgáltatót kell érteni.

(3)[159] A konzuli tisztviselő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, valamint a mobilitásra vonatokozó kérelmet és értesítést a kérelem vagy értesítés benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a harmadik országbeli állampolgár jövőbeni magyarországi szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak.

(4)[160] A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő a Tv. 17/A. §-ban foglaltak szerint.

(4a)[161]

(5)[162] A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő.

(5a)[163]

(5b)[164]

(6) A tartózkodási engedély meghosszabbítása, illetve a nemzeti tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, legkésőbb a tartózkodási engedély, illetve a nemzeti vízum érvényességi idejének lejártát megelőző harminc nappal kell benyújtani.

(7) A tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát.

(8) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell:

a) egy darab arcfényképet, valamint

b)[165] a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban, EU Kék kártya kérelem esetén a Tv. 13. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat,

c)[166] a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e a Tv. 42. § (3) bekezdésében meghatározott Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást.

(9) Amennyiben a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezőt - az (8) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja.

(10)[167] Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a Magyarország területén kiadott tartózkodási vízum vagy a korábbi tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, a kérelmezőnek a változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolnia.

47/A. §[168]

(1) A harmadik országbeli állampolgár az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, a kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedélye érvényességi idejének lejártát megelőző tizenöt nappal.

(2) A Tv. 22/C. §-a szerinti tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek mellékelnie kell:

a) egy darab arcfényképet,

b) a Tv. 13. § (1) bekezdés a), f), g) és h)-i) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat,

c) hitelt érdemlő igazolást arra vonatkozóan, hogy állást keres vagy vállalkozást indít Magyarországon, valamint

d) a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e a Tv. 42. § (3) bekezdésében meghatározott Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt igazolásnak minősül különösen:

a) az illetékes állami foglalkoztatási szervnél szolgáltatást kérőként történő nyilvántartásba vételről kiállított igazolás,

b) valamely Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság cégszerűen aláírt igazolása, amely szerint a harmadik országbeli állampolgár tényleges foglalkoztatását a kérelem benyújtását követő három hónapon belül megkezdi,

c) a cégbíróság által érkeztetett cég bejegyzése iránti kérelem, amelyben a harmadik országbeli állampolgár ügyvezetőként vagy a cég képviseletére jogosult tagként kerül feltüntetésre.

(4) Ha a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány, illetve a kutató szervezet által a kutatási tevékenység befejezéséről kiállított igazolás nem áll a harmadik országbeli állampolgár rendelkezésére a kérelem előterjesztésekor, az idegenrendészeti hatóság ezen irat pótlására - legalább húsz napos határidő tűzésével - felhívja a harmadik országbeli állampolgárt.

47/B. §[169]

(1) A harmadik országbeli állampolgár a hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét.

(3) A harmadik országbeli állampolgár a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott kutatási célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes kutatási tartózkodási engedélyét.

47/C. §[170]

(1) A harmadik országbeli állampolgár a hallgatói mobilitási értesítést a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés benyújtáskor a harmadik országbeli állampolgárnak be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét.

(3) A regionális igazgatóság az (1) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról e rendelet IV. melléklete szerinti hallgatói mobilitási igazolást állít ki.

(4) A harmadik országbeli állampolgár a kutatói rövid távú mobilitási értesítést a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon, vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott kutatási célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

(5) A (4) bekezdés szerinti értesítés benyújtáskor a harmadik országbeli állampolgárnak be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes kutatási célú tartózkodási engedélyét.

(6) A regionális igazgatóság a (4) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról e rendelet IV. melléklete szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolást állít ki.

47/D. §[171]

(1) A kutatói rövid távú mobilitási értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja a kutatói rövid távú mobilitási értesítését a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon, vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés benyújtáskor a harmadik országbeli családtagnak be kell mutatnia az első tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedélyét.

(3) A regionális igazgatóság az (1) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról e rendelet IV. melléklete szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolást állít ki.

(4) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelem benyújtáskor a harmadik országbeli családtagnak be kell mutatnia az első tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedélyét.

47/E. §[172]

(1) A regionális igazgatóság az általa a Tv. 21/A. § (5) bekezdése, illetve 22/A. § (3) vagy (6) bekezdése szerint emelt kifogásról az értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja az e § szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot.

(2)[173] A Tv. 21/A. §-a, 22/A-22/B. §-a, 41/A. §-a, 45. § (8c) bekezdése és a 47/B-47/D. §-a szerinti, a kutatók és családtagjaik, valamint a hallgatók Európai Unión belüli mobilitásának engedélyezésére, illetve igazolására vonatkozó eljárásokkal kapcsolatban az érintett tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

(3) A nemzeti kapcsolattartó pont a mobilitási értesítésekkel szemben emelt kifogásról az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően írásban, elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam nemzeti kapcsolattartó pontját, illetve továbbítja az ilyen kifogást emelő tagállam nemzeti kapcsolattartójától erre vonatkozóan kapott értesítést a tartózkodási engedélyt kiadó regionális igazgatóságnak.

48. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy tudomása szerint az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetőleg közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban.

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a harmadik országbeli állampolgárt kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére vagy származási országa hatósága által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot.

(5) Ha a regionális igazgatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szervet.

49. §

(1)[174]

(2) Soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kell elbírálni:[175]

a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése;

b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy tartózkodási engedély iránti kérelmét;

c)[176] a tartózkodási engedély iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.

(3) Tizenöt napon belül kell elbírálni a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha tartózkodásának célja[177]

a) tanulmányok folytatása vagy

b) kutatás.

c)[178] szezonális munkavállalás, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtását megelőző öt év során legalább egy alkalommal szezonális foglalkoztatás keretében tartózkodott Magyarországon és az idegenrendészeti és a munkaügyi jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul betartotta.

d)[179] álláskeresés vagy vállalkozásindítás.

(4)[180] Tizenöt napon belül kell elbírálni

a) a harmadik országbeli állampolgár hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét,

b) a harmadik országbeli állampolgár kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét,

c) a harmadik országbeli állampolgár családtag kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét.

(5)[181] Az EU Kék Kártya iránti kérelemmel egyidejűleg kell elbírálni az azzal együtt benyújtott családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelmet.

50. §[182]

(1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség véleményét kéri.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség köteles a megkeresésnek

a) a 49. § (2) bekezdésében foglalt esetben öt,

b) a 49. § (3) bekezdésében foglalt esetben nyolc,

c) egyéb esetben tizenöt

napon belül eleget tenni.

51. §

(1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg.

(2) Az engedélyezett tartózkodás időtartamát - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen.

(3)[183] Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása, kutatás, családi együttélés biztosítása, vagy az EU Kék Kártya birtokában történő keresőtevékenység folytatása, úti okmánya érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie.

(4) A regionális igazgatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja az engedélyezett tartózkodás időtartamát.

(5)[184] A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt a tartózkodási cél megváltozására tekintettel benyújtott tartózkodási engedély kérelem esetén a tartózkodási engedély érvényességét a regionális igazgatóság az előző tartózkodási engedély érvényességi idejénél rövidebb időtartamra is megállapíthatja. A tartózkodási engedély érvényessége azonban a megváltozott tartózkodási cél vonatkozásában a Tv.-ben megállapított időtartamot nem haladhatja meg. A korábban kiadott tartózkodási engedélyt a regionális igazgatóság érvényteleníti.

52. §[185]

A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt - a 72/I. §-ban foglalt kivétellel - a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.

53. §

A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha

a) az engedélyezett tartózkodási idő lejárt;

b)[186] a tartózkodási engedélyt véglegessé váltan visszavonták;

c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a tartózkodási engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a tartózkodási engedély meghosszabbítása miatt - új tartózkodási engedély okmányt kapott;

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

f)[187] jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett;

g) jogosultja meghalt;

h)[188] jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.

53/A. §[189]

A harmadik országbeli állampolgár az érvénytelen tartózkodási engedély okmányát - az érvénytelenségre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 8 napon belül - köteles leadni az okmányt kiállító hatóságnak.

54. §

(1)[190] A kiutasítást vagy beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 18. § (2) bekezdésében foglalt okokból a regionális igazgatóság akkor adhat ki kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, illetve a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyét akkor hosszabbíthatja meg, ha a döntést megelőzően a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával - SIRENE Iroda útján - egyeztet.

(2)[191] Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra nézve valamely schengeni állam kiutasítást vagy beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzést rendel el, a regionális igazgatóság - a SIRENE Iroda útján - köteles egyeztetni a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján a regionális igazgatóság mérlegeli, hogy - különösen a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés elrendelésére okot adó körülményekre, a harmadik országbeli állampolgár által az elrendelő schengeni állam közrendjére és közbiztonságára jelentett veszélyre, valamint a figyelmeztető jelzés időtartamára figyelemmel - indokolt-e a Tv. 18. § (2) bekezdése szerinti döntést meghozni.

(4) A regionális igazgatóság döntéséről - a SIRENE Iroda útján - értesíti az érintett schengeni állam kijelölt hatóságát.

(5)[192] A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadása esetén a SIS figyelmeztető jelzés törlését kell kezdeményezni.

55. §[193]

(1) A tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a tartózkodási engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek tárgyában, és a harmadik országbeli állampolgár első beutazását megelőzően történt tartózkodási engedély visszavonása esetén a harmadik országbeli állampolgár a fellebbezését a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. A konzuli tisztviselő a fellebbezést haladéktalanul továbbítja az illetékes regionális igazgatóságnak.

(3)[194] A fellebbezést a Főigazgatóság huszonegy napon belül bírálja el.

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok[195]

56. §

(1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja családi együttélés biztosítása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását különösen az alábbiakkal igazolhatja:

a) születési anyakönyvi kivonattal,

b) házassági anyakönyvi kivonattal,

c) örökbefogadásról szóló okirattal vagy

d) más hitelt érdemlő módon.

(2)[196] Ahol e rendelet anyakönyvi kivonatot említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követően fogadható el.

57. §[197]

(1)[198] A menekültként, vagy oltalmazottként elismert személy családtagja tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelméről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell.

(2) A menekültként vagy oltalmazottként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon - különösen DNS- vizsgálattal - igazolható.

(3) A DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel a regionális igazgatóság képviselőjének, vagy a konzuli tisztviselőnek a jelenlétében történik.

(4)[199] Amennyiben a családi kapcsolat fennállását a harmadik országbeli állampolgár külföldön elvégzett DNS-vizsgálat alapján igazolja, az igazolás elfogadhatósága érdekében a regionális igazgatóság megkeresi a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot, amely szakértői véleményt ad.

(5) A DNS-vizsgálattal kapcsolatban felmerülő összes költséget a kérelmező viseli.

(6)[200] A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között három hónapnál hosszabb időtartam telt el.

(7) A (6) bekezdésekben foglalt kedvezmények az oltalmazottként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagja által benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén nem alkalmazhatóak.

58. §

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási vízumát vagy tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

59. §[201]

(1) Ha a beutazás és tartózkodás célja jövedelemszerzés, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása különösen az alábbiakkal igazolható:

a)[202] egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal;

b) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal;

c) a gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervvel;

d) magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződéssel; vagy

e) más hitelt érdemlő módon.

(2) A Tv. 20. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha

a)[203] a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy (ezen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt ténylegesen foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy

b) a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti üzleti tervben foglaltakat hitelt érdemlően alá kell támasztani, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával.

(4) Ha a beutazás és tartózkodás célja munkavállalás, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(5) A Tv. 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a (4) bekezdésben foglalt okirat mellett a regionális igazgatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek igazolását is kérheti.

59/A. §[204]

Ha a beutazás és tartózkodás célja szezonális munkavállalás, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással, vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

60. §

(1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja tanulmányok folytatása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását, különösen

a) a képzést végző oktatási intézmény felvételi igazolásával;

b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal vagy

c) más hitelt érdemlő módon

igazolhatja.

(2)[205] Előkészítő képzésen történő részvétel esetén a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély tanulmányok folytatása céljából csak akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár az előkészítő képzést követően Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézménybe vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert.

(3)[206] A Tv. 21. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelő nyelvismeretet a harmadik országbeli állampolgár különösen az alábbiakkal igazolhatja:

a) nyelvtudást igazoló hivatalos nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,

b) idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító hivatalos bizonyítvánnyal, vagy

c) más hitelt érdemlő módon.

(4)[207] A Tv. 21. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott díjfizetési kötelezettségnek való megfelelést a harmadik országbeli állampolgár a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolhatja.

(5)[208] A regionális igazgatóság a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély okmány hátoldali "Megjegyzések" rovatába a következő adatokat tünteti fel: "Tanulmányokat folytat [oktatási intézmény rövidített neve]-nál/nél/Entitled to study at [short name of institution for education]".

(6)[209] Ha a tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állampolgár részére kerül kiállításra, aki magyar állami ösztöndíj vagy a felsőoktatásért felelős miniszter által biztosított rendszeres tanulmányi támogatás keretében folytatja tanulmányait Magyarországon, a regionális igazgatóság a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet szerint állítja ki.

60/A. §[210]

(1) A harmadik országbeli állampolgárnak a tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelméhez csatolnia kell az oktatási intézmény által kiállított igazolást a tanulmányi előrehaladásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az adott felsőoktatási képzés - a jogszabályok, valamint a képzési és kimeneti követelmények alapján - hány féléves, a külföldi hány aktív félévvel rendelkezik az adott képzésen, és melyek ezek a félévek.

(3) A Tv. 18/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenőrzésére az idegenrendészeti hatóság megkeresheti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. A megkeresett szerv tájékoztatást nyújt arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár a tanulmányaiban hol tart.

61. §

Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja kutatás, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a kutatószervezettel kötött fogadási megállapodással igazolhatja.

61/A. §[211]

(1) Ha a beutazás és tartózkodás célja gyakornoki tevékenység, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a 22/D. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállását az alábbiakkal igazolhatja:

a) külön törvényben jóváhagyott fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződéssel, és

b) felsőfokú végzettséget igazoló oklevéllel vagy felsőoktatási intézmény által kiállított aktív hallgatói jogviszonyt igazoló igazolásával, és

c) nyelvtudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító bizonyítvánnyal, oklevéllel vagy más hitelt érdemlő módon.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakornoki szerződésnek tartalmaznia kell

a) a képzési program leírását, ezen belül az oktatási célt vagy a képzési elemeket,

b) a gyakorlati program időtartamát,

c) a gyakornok kihelyezésére és a szakmai gyakorlat felügyeletére vonatkozó feltételeket,

d) a gyakorlati óraszámot,

e) a gyakornok és a fogadó szervezet közötti jogviszonyt, valamint

f) azt, hogy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén való tartózkodásának teljes idejére felelősséget vállal a harmadik országbeli állampolgárért, különösen a megélhetési és szállásköltségek tekintetében.

(3) A regionális igazgatóság a gyakornoki tevékenység céljából kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély okmány hátoldali "Megjegyzések" rovatába a következő adatokat tünteti fel: "Gyakornok [munkáltató neve]-nál/nél/Entitled to training at [name of company]".

62. §

Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja gyógykezelés, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a gyógykezelést végző intézmény igazolásával támaszthatja alá.

63. §[212]

64. §[213]

65. §[214]

66. §[215]

67. §[216]

68. §[217][218]

69. §

Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja önkéntes tevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgárt fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződéssel igazolható.

69/A. §[219]

70. §

(1) A humanitárius célú tartózkodási engedélyt

a)[220] a Tv. 29. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a hontalanként történő elismerésről rendelkező regionális igazgatóság,

b)[221] a Tv. 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a menekültügyi hatóság,

c)[222] a Tv. 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben - a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) kezdeményezésére - a kísérő nélküli kiskorú szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,

d) a Tv. 29. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság

e)[223] a Tv. 29. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben - a bíróság kezdeményezésére - a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság

f)[224] a Tv. 29. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság

hivatalból állítja ki, illetve hosszabbítja meg.

(2) A menekültkénti elismerését kérő, továbbá a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kérő harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt a kérelme benyújtásától számított három napon belül ki kell állítani.

(3)[225] A Tv. 29. § (1) bekezdés a)-f) pontjának, valamint 29. § (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély kiadásához, illetve meghosszabbításához ki kell töltenie a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletben meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab arcfényképet.

71. §

(1)[226] A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt - a (2) bekezdésben és a 72/I. §-ban foglalt kivétellel - a II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.

(2) A Tv. 29. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt az e rendelet III. mellékletének 3. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.

71/A. §[227]

(1) A beutazásra és tartózkodásra vonatkozó szabályokat azon harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában, akinek a beutazása és tartózkodása a Tv. 13. § (2) bekezdése alapján került engedélyezésre arra figyelemmel, hogy biztonsága származási országában a magyar szervezetekkel való együttműködése vagy hozzátartozójának együttműködése miatt került veszélybe, a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár három hónapig jogosult az idegenrendészeti hatóság által fenntartott valamely befogadó intézményben (a továbbiakban: befogadó intézmény) elhelyezésre és ellátásra.

(3) A (2) bekezdés szerinti befogadó intézményben nyújtott ellátás magában foglalja

a) a szállás,

b) a napi háromszori étkezés, kiskorú gyermek, várandós nő vagy szoptatós anya esetében napi ötszöri étkezés vagy ennek megfelelő étkezési hozzájárulás,

c) a személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközök vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulás és ruházat

biztosítását.

(4) A (3) bekezdés szerinti költségeket a magyar állam viseli.

(5) A befogadó intézményben tartózkodó, (1) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár köteles

a) a befogadó intézmény rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni,

b) a környezetét tisztán tartani,

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek - beleértve a védőoltásokat is - magát alávetni,

d) a befogadó intézmény berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár, aki nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, a beutazást követő 18 hónapig egészségügyi ellátásra a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 26-28. §-ában foglaltak szerint jogosult azzal, hogy a költségek megtérítését az idegenrendészeti hatóság végzi.

72. §

(1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgárra a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy

a) a harmadik országbeli állampolgár kiskorú-e,

b) van-e olyan személy, aki jogszabály vagy szokás alapján a kiskorú harmadik országbeli állampolgár felügyeletére köteles.

(2)[228] Ha az eljárás megindításakor a rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az ügyfél kísérő nélküli kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság az eljárás megindításakor haladéktalanul megkeresi a gyámhatóságot eseti gyám kirendelése céljából. Az eseti gyám kirendelésének megtörténtéig a kísérő nélküli kiskorú a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítási eljárásban korának és egészségügyi állapotának tisztázása céljából orvosi vizsgálatra, továbbá szellemi állapotának és érettségének megfelelő mértékben nyilatkozattételre hívható fel a neve, a születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a felette szülői felügyeletet gyakorló személy természetes személyazonosító adatai, illetve elérhetősége vonatkozásában.

(2a)[229] Kísérő nélküli kiskorú ügyfélként történő meghallgatására helyzetének megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell, hogy sor kerüljön. Az eseti gyám jelenléte hiányában történő meghallgatás a kísérő nélküli kiskorú nevének, születési helyének és idejének, anyja nevének, lakóhelyének, a felette szülői felügyeletet gyakorló személy természetes személyazonosító adatainak, illetve elérhetőségének tisztázására irányulhat. Ha a kísérő nélküli kiskorú mindenek felett álló érdeke ezt megkívánja, ideiglenes hatályú elhelyezéséről az idegenrendészeti hatóság eseti gyám jelenléte hiányában is intézkedhet azzal, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés tényéről az idegenrendészeti hatóság a gyámhatóságot értesíti.

(2b)[230] Az idegenrendészeti hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú gondozási helyére szállításáról a rendőrség gondoskodik.

(3)[231] A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében az idegenrendészeti hatóság megkeresi a gyámhivatalt, valamint a kiskorú állampolgársága szerinti államnak Magyarország területén működő konzuli képviseletét.

Az EU Kék Kártya kiadására vonatkozó szabályok[232]

72/A. §

(1)[233]

(2)[234] Az EU Kék Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából - legalább hat hónapos határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére - kötött előzetes megállapodással vagy érvényes munkaszerződéssel igazolható.

(3) Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható.

(4)[235] Az (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében meghatározott foglalkozások esetében az ott meghatározott idejű releváns szakmai tapasztalatot az EU Kék Kártya kérelmezése szempontjából magas szintű szakmai képzettségnek kell tekinteni.

(4a)[236] A (4) bekezdés szerinti szakmai tapasztalat az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlását alátámasztó, illetve annak időtartamát bizonyító okirattal igazolható.

(5) Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a megélhetést igazoltnak kell tekinteni, ha a harmadik országbeli állampolgár munkabérének mértéke a külön jogszabályban meghatározott havi bruttó munkabért eléri vagy meghaladja.

(6)[237] Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátó rendszerére.

(7) Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 32/B. § (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,

b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában, vagy

c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban

három hónapnál hosszabb ideig részesül.

(8) A (7) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha a Tv. 18. § (1b) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltételek megvalósulása esetén.

(9) A Tv. 20/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki rendelkezik a 29. § (7) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

72/B. §[238]

72/C. §[239]

(1) A Tv. 20/B. §-ában foglaltakra irányuló kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb a beutazástól számított harminc napon belül lehet benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította.

Az ideiglenes tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályok[240]

72/D. §

(1) Az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló nemzetközi szerződés szerinti tartózkodási engedély (a továbbiakban: ideiglenes tartózkodási engedély) kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik.

(2) Ideiglenes tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeket teljesíti, és a feltételek teljesítését okiratokkal is alátámasztja, valamint megfelel a Tv. 13. § (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Amennyiben nemzetközi szerződés lakhatás, megélhetés vagy egészségügyi ellátásokra kiterjedő biztosítottság feltételének teljesítését írja elő, a 29. § (4)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező úti okmányának érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.

72/E. §

(1) A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodási engedély okmány "Megjegyzés" rovatába a következő megjegyzést jegyzi be: "az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló nemzetközi szerződés szerint kiadva/issued in accordance with the agreement on a Working Holiday Scheme".

(2) Évente legfeljebb a nemzetközi szerződésben meghatározott kvótát meg nem haladó számú ideiglenes tartózkodási engedély állítható ki.

(3) Az ideiglenes tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

72/F. §

Az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott ideiglenes tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) a nemzetközi szerződésben foglalt feltételeket nem vagy már nem teljesíti,

b) nem felel meg a Tv. 13. § (1) bekezdés h) vagy i) pontjában foglalt valamely feltételnek, vagy

c) a Tv. 18. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglaltakat megvalósítja.

72/G. §

A 72/D-72/F. §-ban meghatározottakon túl az ideiglenes tartózkodási engedély kiállítására a 47. és 48. §-t, a 49. § (1) bekezdését, az 50. §-t és az 53-55. §-t kell megfelelően alkalmazni.

Az összevont kérelmezési eljárásra vonatkozó szabályok[241]

72/H. §

(1) Az összevont kérelmezési eljárásban a kérelem benyújtására és elbírálására a 31. §-ban, a 32. § a) pontjában, a 33. §-ban, a 36. §-ban, a 41-48. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, valamint az 50-55. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)[242] A Kormány az összevont kérelmezési eljárásban - a (3a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e, elsőfokú eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(3)[243] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha

a)[244] a munka természetéből adódóan a munkavégzés több vármegye területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal,

b)[245] a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több - különböző vármegye területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal

jár el.

(3a)[246] A (2) és (3) bekezdés szerinti kormányhivatal szakhatóságként nem működik közre az összevont kérelmezési eljárásban, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) munkavégzését posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében látja el;

b)[247] a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott egyházi személy;

c) olyan kutatási tevékenységet végez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik;

d) olyan magyarországi kutatási tevékenységet végez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján folytat;

e) hivatásos sportoló, aki sporttevékenységét munkavégzés keretében folytatja;

f) hivatásos edző, aki sporttevékenységre való felkészítő tevékenységet végez;

g) az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjának közeli hozzátartozója;

h)[248] a Tv. 19. §-ában meghatározott harmadik országbeli családegyesítő családtagja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően legalább egy éve családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel jogszerűen Magyarország területén tartózkodik és a családegyesítő fél foglalkoztatása engedélymentes;

i) a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagja vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik; vagy

j)[249] Magyarországgal szomszédos harmadik ország állampolgára, és lakóhelye ebben a szomszédos harmadik országban van, és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter közleményében meghatározott foglalkoztatásokban dolgozik, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

k)[250] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 95. § (16) bekezdése szerint kérelmezi a tartózkodási engedélyt.

l)[251] a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter - a Védelmi Tanács előzetes állásfoglalására tekintettel kiadott - közleményében meghatározott harmadik ország állampolgára, aki a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített kölcsönbeadónál kerül foglalkoztatásra, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is,

m)[252] magyar állampolgár családtagjaként kérelmez tartózkodási engedélyt.

(4)[253] Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása engedélyezési kötelezettség alól mentes vagy a foglalkoztatásához nem kerül sor munkaerőpiaci helyzet vizsgálatára, valamint a 49. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén a kormányhivatal - a (4a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szakhatósági állásfoglalását tíz napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak.

(4a)[254] Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatása a (10) bekezdésben meghatározott, a Tv. 86/J. § (4) bekezdése szerinti foglalkoztatónál (a továbbiakban: kiemelt foglalkoztató) valósul meg, a kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalását nyolc napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak.

(4b)[255] Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatására vonatkozóan a (3a) bekezdés alapján a (2) és (3) bekezdés szerinti kormányhivatal nem működik közre szakhatóságként, a regionális igazgatóság a következő adatok közlésével értesíti a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatalt az összevont engedély kiállításáról:

a) a foglalkoztató megnevezése, adószáma, statisztikai törzsszáma, főtevékenysége TEÁOR-száma,

b) a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága, neme, életkora, iskolai végzettsége,

c) a munkavégzés helye,

d) a munkakör FEOR-száma,

e) a tartózkodási engedély érvényességének ideje,

f) a (3a) bekezdésben meghatározott mentességet megalapozó ok.

(4c)[256] A (2) és (3) bekezdésben meghatározott szervek szakhatósági eljárására a Tv. 87/A. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(5) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően az eljárás során a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozóan a szakhatóság tudomására jutott olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.

(6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik és meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszonyt kíván létesíteni, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon köteles teljesíteni.

(7)[257] Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott engedéllyel rendelkezik, illetve keresőtevékenység folytatása vagy munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésével egy időben köteles tartózkodási engedély iránti kérelmet is előterjeszteni a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon az összevont engedély kiállítása érdekében.

(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott engedéllyel rendelkezik, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítését követően a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból eljárást indít az összevont engedély kiállítása érdekében. A Tv. 29/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott engedély összevont engedélyként történő kiállítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles kitölteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletben meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab arcfényképet.

(9)[258] A (6)-(8) bekezdésben foglalt eljárás során a harmadik országbeli állampolgár köteles mellékelni az 59. § (4) bekezdésében meghatározott okiratot. A harmadik országbeli állampolgár a (7) bekezdésben meghatározott eljárás során, ha az érvényes tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 13. § (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában foglalt feltételek nem változtak meg, a kérelmezőnek a változatlan feltételekre vonatkozó dokumentumokat nem kell ismételten csatolnia.

(10)[259] Kiemelt foglalkoztatónak minősül:

a) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató,

b)[260] az a foglalkoztató, amely a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter közleményében meghatározott foglalkozásokban Magyarországgal szomszédos országból származó harmadik országbeli állampolgárt kíván Magyarországon foglalkoztatni,

c) az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósít meg.

d)[261] az a fogadó szervezet, amely vállalaton belül áthelyezett személyt kíván Magyarországon foglalkoztatni.

e)[262] a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szereplő munkáltató.

(11)[263] A (3a) bekezdés h) és j)-m) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében az 59. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban foglalt munkakör ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét hitelt érdemlő módon kell igazolni.

72/I. §

(1) A regionális igazgatóság az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. A regionális igazgatóság az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedély okmány hátoldali "Megjegyzések" rovatába a következő adatokat tünteti fel: "Munkavégzésre jogosult [munkáltató neve]-nál/nél/Entitled to work at [name of company]".

(2)[264] A Főigazgatóság a honlapján az összevont engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 96. § (4) bekezdése alapján kezelt adatok elektronikus úton történő ellenőrzését biztosítja a személyes adatok sérelme nélkül.

A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására és a mobilitásra vonatkozó szabályok[265]

72/J. §[266]

(1) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgár és a harmadik országban letelepedett vállalkozás között fennálló munkaszerződéssel vagy megbízólevéllel igazolható, amely tartalmazza a Tv. 20/E. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamot.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelemhez - a 47. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak mellett - mellékelni kell:

a) a magyarországi fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz való tartozást igazoló iratot,

b) a vezető állású munkavállaló vagy szakértő esetén a felsőfokú végzettséget, vagy szakképzettséget, vagy gyakornok-munkavállaló esetén a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot,

c) a magyarországi fogadó szervezet által kiállított nyilatkozatot, mely szerint a vezető állású munkavállaló vagy szakértő rendelkezik a vállalaton belüli áthelyezéshez szükséges tapasztalattal, és

d) a Tv. 20/E. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel tekintetében a vállalaton belüli áthelyezés során az Európai Unió tagállamaiban eltölteni kívánt időtartamra vonatkozó, a harmadik országban letelepedett vállalkozás által kiállított nyilatkozatot.

(3)[267]

(4) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátó rendszerére.

(5) Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 32/B. § (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,

b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában, vagy

c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban

három hónapnál hosszabb ideig részesül.

(6) A Tv. 20/E. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki rendelkezik a 29. § (7) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

(7) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárás során az összevont engedély kiadásáig a harmadik országbeli állampolgár haladéktalanul értesíti az illetékes regionális igazgatóságot a kérelemhez mellékelt okiratok tartalmában bekövetkezett változásról.

72/K. §[268]

(1) A Tv. 20/F. §-ában foglaltakra irányuló kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb

a) a hosszú távú mobilitás megkezdése előtt 20 nappal, vagy

b) a Tv. 6. § (3) bekezdése szerinti tartózkodás lejárta előtt 20 nappal

kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította.

72/L. §[269]

A Tv. 6. § (3) bekezdésben foglalt esetben a fogadó szervezet a Tv. 71. § (9) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon teljesíti, amely szerv a bejelentést követően haladéktalanul, a következő adatok közlésével értesíti a munkavégzés helye szerint illetékes járási hivatalt:[270]

a) a harmadik országbeli állampolgár életkora, iskolai végzettsége, állampolgársága, munkakörének FEOR száma, foglalkoztatási jogviszony formája;

b) a Magyarországon teljesítendő vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartama;

c) a fogadó szervezet megnevezése, székhelye, telephelye, adószáma, statisztikai törzsszáma.

A Fehér Kártya kiadására vonatkozó szabályok[271]

72/M. §[272]

(1) A Fehér Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása igazolható

a) Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatási jogviszony esetén a foglalkoztatótól származó hiteles igazolással a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyról, amely tartalmazza

aa) a foglalkoztató tevékenységi körét,

ab) a távolról, elektronikusan végezhető munkavégzésről, illetve annak engedélyezett időtartamáról szóló rendelkezést és

ac) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban betöltött feladatkörét és pozícióját,

b) igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozás esetén olyan okirattal, amely tartalmazza

ba) a vállalkozás valós és tényleges működését hitelesen alátámasztó adatokat,

bb) a harmadik országbeli állampolgár által a vállalkozásban betöltött munkakört és pozíciót,

bc) a vállalkozás tevékenységi körét és

bd) a vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedését.

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt feltétel fennállása igazolható

a) a vállalkozás illetékes szerv általi bejegyzését igazoló dokumentummal,

b) rendszeres, a vállalkozás jövedelemszerző tevékenységéből származó bevételt, illetve nyereséget igazoló közokirattal vagy adóhatósági igazolással vagy

c) egyéb hitelt érdemlő módon.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel esetén a harmadik országbeli állampolgár igazolni köteles a foglalkoztató valós és tényleges működését.

(4) A Fehér Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a magyarországi megélhetés igazoltnak tekinthető, ha a harmadik országbeli állampolgár havi jogszerű jövedelme a beutazást megelőző legalább 6 hónapban a 2000 EUR összeget eléri vagy meghaladja, amely összegű jövedelemmel a magyarországi tartózkodás ideje alatt mindvégig rendelkeznie kell.

Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátása, támogatása[273]

73. §[274]

Az emberkereskedelem áldozatává vált, tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár) alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Főigazgatóság ellátásokkal és támogatással járul hozzá.

74. §[275]

(1)[276] Megilletik

a)[277]

b) az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások és a pénzbeli támogatás.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

a) a közösségi vagy annak megfelelő szálláson való elhelyezés és ellátás, valamint

b) az egészségügyi ellátás.

(3)[278] A közösségi szállásról vagy befogadó állomásról való kiköltözést követően az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár - rászorultsága esetén - kérelme alapján, a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő tizenkét hónapon keresztül havonta folyósított támogatást kaphat, amelynek mértéke a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege.

75. §

(1)[279] A 74. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona ne rendelkezzék Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme ne haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

(2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon.

76. §[280]

(1)[281] Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a 74. §-ban meghatározott támogatás kérelmezése esetén - írásbeli kérelme benyújtásával egyidejűleg - a VI. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

(2)[282] Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár támogatásra irányuló kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság bírálja el.

(3)[283] A Főigazgatóság a támogatást havonta postai úton szálláshelyre utalással folyósítja.

(4) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár[284]

a) rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal,

b) jövedelme elérte a 75. §-ban meghatározott mértéket, vagy

c) szálláshelye a 74. § (3) bekezdésében foglalt támogatás folyósítása alatt megváltozott,

köteles ezt a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak legkésőbb a vagyon- vagy jövedelemváltozás, illetve a lakcímváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.

(5)[285] A regionális igazgatóság hivatalból vizsgálhatja az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár támogatásra való jogosultságát. A regionális igazgatóság az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatás biztosítása, továbbá folyósítása során az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére és vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek a kötelezett tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

(6)[286] Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a (4), illetve (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a regionális igazgatóság a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama a harminc napot meghaladja, a felfüggesztés időtartamára járó támogatás nem fizethető ki és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(7)[287] A támogatásban részesülő emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár köteles harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy a támogatás átvételében való más akadályoztatását a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak - külföldre távozását megelőzően vagy az akadály felmerültét követően haladéktalanul - bejelenteni. A bejelentés alapján a támogatás folyósítása - a távollét időtartama alatt vagy az akadály megszűnéséig - szünetel. Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a támogatást a következő esedékes folyósítás időpontjáig nem veszi át, a regionális igazgatóság a támogatás folyósítását megszünteti.

77. §

(1)[288] Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomáson vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyen (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: közösségi szállás) lehet elhelyezni.

(2)[289] Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárnak a közösségi szálláson történő elhelyezése esetén nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 75. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg.

(3)[290] Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárra a közösségi szálláson történő tartózkodása során a 130-133. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)[291]

(5)[292] Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár jövedelme a 75. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetője állapítja meg.

78. §[293]

79. §

(1)[294] Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 138. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni.

(2)[295] A közösségi szálláson tartózkodó emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik.

(3)[296] A közösségi szálláson kívül lakó emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra.

(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

80. §[297]

81. §[298]

82. §[299]

83. §[300]

84. §[301]

85. §[302]

86. §[303]

87. §[304]

88. §[305]

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás

89. §

(1) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítása

a) a Tv. 30. § (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában meghatározott esetekben az idegenrendészeti ügyben eljáró regionális igazgatóság,

b) a Tv. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság,

c) a Tv. 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szülő magyarországi szálláshelye vagy lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság,

d) a Tv. 30. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,

e)[306] a Tv. 30. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a Rendőrség,

f) a Tv. 30. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben az úti okmányt visszatartó, illetve visszavonó regionális igazgatóság,

g)[307] a Tv. 30. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes regionális igazgatóság vagy a Rendőrség,

h)[308] a Tv. 30. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság

hatáskörébe tartozik.

(2)[309] Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti, ha a harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítására alapul szolgáló eljárás eredményeként tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot, tartózkodási engedélyt vagy ideiglenes letelepedési engedélyt kap.

Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása

90. §[310]

A Tv. 31. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély iránti kérelméhez - a 35. § (5) bekezdésében és a 47. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az alábbi okiratokat kell mellékelnie:

a) egy arcfényképet,

b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-d) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat, valamint

c) a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése szerinti kivonatot.

IV. Fejezet

A LETELEPEDÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI

A letelepedett harmadik országbeli állampolgár lakóhelyének bejelentése[311]

91. §

(1)[312] Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését - az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével vagy ha magyarországi lakóhellyel még nem rendelkezik - a kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelenti be.

(1a)[313] A nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését a nemzeti letelepedési engedély megszerzését követően a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján bármely fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) bejelentheti.

(2)[314] A harmadik országbeli állampolgár az első lakóhelyének bejelentéséhez köteles igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát. A kérelemnek a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatát a bejelentőnek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak mint szállásadónak is alá kell írnia.

(3) A regionális igazgatóság az első lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet a letelepedési engedély iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el.

(4)[315] A letelepedett harmadik országbeli állampolgár köteles a letelepedési engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján bármely járási hivatalnál bejelenteni.

(4a)[316] A nemzetgazdasági érdekből letelepedett harmadik országbeli állampolgár a magyarországi lakóhelyének megváltozását a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján köteles bejelenteni bármely járási hivatalnál.

(5)[317] A lakóhely megváltozása nem jár a tartózkodási okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését a (4) bekezdés szerinti eljárásban a járási hivatal által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell őrizni és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

(6)[318]

92. §[319]

Az eljáró hatóságok illetékessége

93. §

(1)[320] Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon - és amennyiben törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a kérelmező harmadik országbeli állampolgár jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani.

(1a)[321] A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet kivételes méltányosságból történő elbírálás céljából - ha a különös méltánylást érdemlő körülményként Magyarország nemzetpolitikai érdeke fennállása vehető figyelembe - a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a kivételes méltányossági eljárás indokának megjelölésével, annál a konzuli tisztviselőnél is be lehet nyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.

(1b)[322] A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti kérelem az (1a) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy az (1a) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő, és beutazásához, valamint tartózkodásához Magyarországnak nemzetpolitikai érdeke fűződik.

(1c)[323] A konzuli tisztviselő az (1a) és az (1b) bekezdés alapján átvett nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti kérelmet, a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósághoz.

(1d)[324] A 104. § (5) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon annál a konzuli tisztviselőnél is benyújthatja, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.

(1e)[325]

(1f)[326] A konzuli tisztviselő az (1d) bekezdés alapján átvett nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti kérelmet, a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósághoz.

(1g)[327]

(2) A harmadik országbeli állampolgár bevándorlási engedélyét, letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság vonhatja vissza.

(3)[328] A harmadik országbeli állampolgárnak a nemzetgazdasági érdekből kiadott kiadott nemzeti letelepedési engedélyét az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság vonhatja vissza.

A kérelemhez csatolandó okiratok

94. §

(1) Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély és EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia az érvényes úti okmányát, valamint kérelméhez csatolnia kell:

a)[329] a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító véglegessé vált hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár letelepedésének nincs törvényes akadálya;

b)[330]

c) a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot;

d) a biztosítotti jogviszonyt igazoló okiratot.

(2)[331] A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelmezőnek mellékelnie kell a Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú kérelmező mentesül a büntetlen előéletet igazoló okirat benyújtásának kötelezettsége alól.

95. §

(1) A magyarországi megélhetés különösen a következő okiratokkal igazolható:

a)[332] magyarországi hitelintézetnél készpénz-megtakarítást igazoló, hitelintézeti igazolással;

b) a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;

c) a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelem igazolásával;

d) egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerző tevékenységből származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel;

e)[333] külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar hitelintézeti igazolással;

f)[334] a Magyarországon élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal.

(1a)[335]

(2) A magyarországi megélhetés értékelésekor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezők száma;

b) az egy háztartásban eltartottak száma;

c) a kérelmező a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa-e.

(3) Nem lehet a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnak tekinteni különösen

a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat;

b) a harmadik országbeli állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja;

c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és

d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek a harmadik országbeli állampolgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek.

(4) A havi jövedelem kiszámításakor

a) rendszeres jövedelem esetén

aa) ha a jogszerű tartózkodás időtartama az egy évet meghaladja, a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett adózott jövedelem, valamint a kérelmezést megelőző három hónapban szerzett jövedelem,

ab) egyéb esetben a kérelmezést megelőző három hónapban szerzett jövedelem;

b) nem rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg

egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

(5) A magyarországi lakhatás különösen a következőkkel igazolható:

a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal;

b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel; illetőleg

c)[336] a Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozatával.

(6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmező azt már csatolta, és a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelye nem változott meg.

95/A. §[337]

96. §[338]

A 94. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 94. § (2) bekezdésében foglalt okirat csatolása alól felmentés adható, ha az okirat beszerzése a harmadik országbeli állampolgár önhibáján kívüli okból lehetetlen, vagy aránytalan nehézséggel járna. Ilyen esetben az okiratot a kérelmező nyilatkozata pótolja.

Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ szakhatósági eljárása[339]

97. §[340]

(1)[341] A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, illetve EK letelepedési engedélyének kiadására, illetve visszavonására irányuló eljárásban, és letelepedési engedélyének, illetve bevándorlási engedélyének visszavonására irányuló eljárásban - annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése vagy bevándorlása veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát - elsőfokon az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot, másodfokon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély első ízben történő kiadása, a nemzeti letelepedési engedély vagy az EK letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ részére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3)[342]

(4)[343] Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.

(5)[344]

(6)[345]

Rendőrség szakhatósági eljárása[346]

97/A. §[347]

(1)[348] A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, illetve EK letelepedési engedélyének kiadására, illetve visszavonására irányuló eljárásban, és letelepedési engedélyének, illetve bevándorlási engedélyének visszavonására irányuló eljárásban - annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése vagy bevándorlása veszélyezteti-e Magyarország közbiztonságát - elsőfokon a vármegyei rendőr-főkapitányságot, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

(2)[349] A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély első ízben történő kiadása, a nemzeti letelepedési engedély vagy az EK letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a jövőbeni lakóhely szerint illetékes vármegyei rendőr-főkapitányság részére. Az illetékes vármegyei rendőr-főkapitányság megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3)[350]

(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.

(5)[351]

(6)[352]

A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén született gyermeke bejelentésével kapcsolatos eljárás[353]

98. §[354]

A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak a Magyarország területén született gyermeke részére - a születés bejelentésére szolgáló, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alapján - a regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedélyt vagy nemzeti letelepedési engedélyt soron kívül, de legkésőbb öt napon belül adja ki.

Ideiglenes letelepedési engedély

99. §

(1)[355] A harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelmét legkésőbb a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett jogszerű tartózkodása utolsó napján, illetve kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyének lejártát harminc nappal megelőzően nyújthatja be.

(2) Az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv (a továbbiakban: 2003/109/EK irányelv) alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyét.

(3)[356] A Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tartózkodási cél igazolására az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemhez a következő okiratokat kell benyújtani:

a) jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából történő tartózkodás esetén az 59. § (1), illetve (4) bekezdésében meghatározott okiratot;

b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából történő tartózkodás esetén a 60. § (1) bekezdésében meghatározott okiratot;

c) egyéb célból történő tartózkodás esetén a tartózkodás célját igazoló okiratot;

d) családtagként történő kérelmezés esetén a Tv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott családi kapcsolatot igazoló okiratot.

(4) Az ideiglenes letelepedési engedély meghosszabbítása esetén a kérelmezőnek - amennyiben nyilatkozata szerint a megelőző kérelmezéshez képest megélhetési és lakhatási körülményei változatlanok - csak a (3) bekezdésben meghatározott okiratot kell benyújtania.

100. §

(1) Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi idejét a tartózkodás - a kérelmező nyilatkozata szerinti - várható időtartamára, valamint a tartózkodás célját igazoló okiratokban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.

(2)[357] A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiadása esetén e rendelet II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.

(3)[358] Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes letelepedési engedély okmány "Megjegyzés" rovatában feltünteti a nemzetközi védelmet nyújtó ország nevét és a nemzetközi védelem keletkezésének időpontját.

101. §

Az ideiglenes letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha

a) az engedélyezett tartózkodási idő lejárt;

b)[359] az ideiglenes letelepedési engedélyt véglegessé váltan és végrehajthatóan visszavonták;

c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az ideiglenes letelepedési engedély meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott;

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

f)[360] jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot, vagy magyar állampolgárságot szerzett;

g) jogosultja meghalt.

102. §[361]

(1)[362] A Tv. 34. § (8) bekezdése szerinti értesítést - a visszavonás véglegessé válását követően - az első fokon eljárt regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának.

(2)[363] A Tv. 34. § (9) és (10) bekezdése szerinti megkeresést az első fokon eljáró regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának.

Nemzeti letelepedési engedély

103. §

(1) A Tv. 35. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig - a Tv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - hároméves jogszerű tartózkodását nem szakította meg.

(2) A jogszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik.

(3) A Tv. 35. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül

a)[364] a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,

b) a tartózkodási engedéllyel,

c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel,

d) a Tv. 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással,

e)[365] a külön törvény szerinti tartózkodási kártyával

f)[366] a külön törvény szerinti, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítása esetén, a tartózkodási jogot az eljárás idejére tanúsító igazolással,

Magyarország területén történő tartózkodás.

(4) A Tv. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt családi életközösség akkor valósul meg, ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral életvitelszerűen közös háztartásban él.

(5) A jogszerű tartózkodás méltányolható okból történő megszakítását a nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezőnek okirattal kell igazolnia, így különösen:

a) külföldi intézményben történő gyógykezelésről szóló igazolással;

b) a gyakori külföldi kiküldetéssel járó munkakör betöltéséről szóló igazolással, illetve a kiküldetések - a munkáltatói jogkör gyakorlója által hitelesített - listájával.

(6)[367] A Tv. 35. § (1a) bekezdés alkalmazásában a regionális igazgatóság Magyarország érdekének tekintheti különösen Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdekének fennállását, valamint a harmadik országbeli állampolgár nagymértékű társadalmi integrációját.

(7)[368] A regionális igazgatóság annak megállapítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár nemzeti letelepedése Magyarország érdekében áll-e, az ügy elbírálásához szükséges adattal vagy irattal rendelkező minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv felé megkereséssel élhet. Az érintett szerv a megkeresésre 15 napon belül válaszol.

104. §

(1)[369]

(2)[370] A regionális igazgatóság a nemzeti letelepedési engedély kiadása esetén e rendelet II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.

(3)[371] A (2) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év, melyet - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére további öt évvel meghosszabbít.

(4)[372] Ha a letelepedési engedély okmány érvényességi ideje lejárt vagy az okmányt ki kell cserélni, illetve ha a bevándorolt új úti okmányt kapott, - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott okmányt állítja ki.

(5)[373] Ha nemzetgazdasági érdekből kerül kiállításra a nemzeti letelepedési engedély, a (3) és (4) bekezdésben foglalt eljárás során az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság jár el.

105. §

(1) A Tv. 37. § (1) bekezdés a) pontja szerint a letelepedés engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények különösen akkor változtak meg jelentősen, ha a letelepedett harmadik országbeli állampolgár

a) önmaga, illetőleg tartásra jogosult hozzátartozói megélhetését vagy lakhatását biztosítani nem tudja;

b) munkaképessége ellenére - önhibájából - rendszeres szociális ellátásra és támogatásra szorul;

c) tartását vagy lakhatását vállaló családtagja e kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki letelepedési vagy nemzeti letelepedési engedélyét családi kapcsolatra tekintettel kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetőleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított hatvan napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

(3)[374] A bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár - a tartózkodásra jogosító okmánya egyidejű leadásával - köteles értesíteni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóságot, ha Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja.

(4)[375] A bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel vagy nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területének hat hónapnál hosszabb ideig történő elhagyásának szándékáról a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot - az okok és a külföldi tartózkodás várható időtartamának megjelölésével - írásban értesítheti. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét két évet meg nem haladó időtartamra és nem a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyja el, a regionális igazgatóság a külföldi tartózkodás - az értesítésben foglalt - várható időtartamán belül a bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt, illetve nemzeti letelepedési engedélyt a Tv. 37. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem vonhatja vissza, feltéve, hogy a harmadik országbeli állampolgár az értesítést megelőző egy éves időtartamon belül legalább száznyolcvan napot Magyarország területén tartózkodott.

(5)[376] A (2) bekezdés szerinti bejelentést a nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedélyt szerzett harmadik országbeli állampolgár az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóságon teljesíti.

106. §

A bevándorlási engedély, letelepedési engedély és nemzeti letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha

a) érvényességi ideje lejárt;

b)[377] a bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt vagy nemzeti letelepedési engedélyt véglegessé váltan és végrehajthatóan visszavonták;

c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban vagy az okmány érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott;

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

f)[378] jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot, vagy magyar állampolgárságot szerzett;

g) jogosultja meghalt.

A nemzetpolitikáért felelős miniszter szakhatósági eljárása[379]

106/A. §

(1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgár Tv. 36. § (1) bekezdése szerinti nemzeti letelepedési engedélyének megadása iránti eljárásban - ha a különös méltánylást érdemlő körülményként Magyarország nemzetpolitikai érdeke fennállása vehető figyelembe - annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése vonatkozásában a nemzetpolitikai érdek fennáll-e, a Kormány a nemzetpolitikáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(2) A regionális igazgatóság, ha a szakhatósági közreműködés (1) bekezdés szerinti feltételei fennállnak, a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a nemzetpolitikáért felelős miniszter részére. A nemzetpolitikáért felelős miniszter részére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) A nemzetpolitikáért felelős miniszter a szakhatósági állásfoglalását a (2) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított öt napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak.

EK letelepedési engedély

107. §

(1) A Tv. 38. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki az EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig - a Tv. 38. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - ötéves jogszerű tartózkodását nem szakította meg.

(2) A jogszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik.

(3) A Tv. 38. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül

a)[380] a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,

b) a tartózkodási engedéllyel,

c) az ideiglenes letelepedési engedéllyel,

d) a bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel vagy nemzeti letelepedési engedéllyel,

e) a Tv. 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással,

f)[381] a külön törvény szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával vagy huzamos tartózkodási kártyával,

g)[382] a menekült státuszt vagy kiegészítő védelem fennállását igazoló okmánnyal,

h)[383] a menekültként történő elismerést vagy a kiegészítő védelemben való részesítést megelőzően a menedékjogi kérelem elbírálásának idejére kiadott okmánnyal

i)[384] a külön törvény szerinti, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítása esetén, a tartózkodási jogot az eljárás idejére tanúsító igazolással,

Magyarország területén történő tartózkodás.

108. §

(1)[385]

(2)[386] A regionális igazgatóság az EK letelepedési engedély kiadása esetén a II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedély okmány "Megjegyzés" rovatában feltünteti a nemzetközi védelmet nyújtó ország nevét és a nemzetközi védelem keletkezésének időpontját.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év, melyet a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság - a harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére - további öt évvel meghosszabbít.

109. §[387]

Amennyiben az Európai Unió tagállamának kijelölt hatósága értesítést küld arról, hogy a Magyarországon EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a 2003/109/EK irányelv alapján huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt állított ki, az illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár EK letelepedési engedélyét visszavonó határozat véglegessé válását követően a visszavonás tényéről értesíti az érintett tagállam kijelölt hatóságát.

110. §

Az EK letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha

a) érvényességi ideje lejárt;

b)[388] az EK letelepedési engedélyt véglegessé váltan és végrehajthatóan visszavonták;

c) az okmány helyett a harmadik országbeli állampolgár - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban, vagy az okmány érvényességi idejének meghosszabbítása miatt - új okmányt kapott;

d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

f)[389] jogosultja más jogcímen tartózkodási jogosultságot, vagy magyar állampolgárságot szerzett;

g) jogosultja meghalt.

Értesítés a bevándorolt vagy letelepedett státusz visszavonása esetén

111. §[390]

(1) A bevándorlási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély visszavonásáról a regionális igazgatóság a véglegessé vált és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével nyolc napon belül értesíti Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal), továbbá a harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát elveszi.

(2) Az (1) bekezdés szerint elvett személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a kijelölt kormányhivatalnak kell megküldeni.

V. Fejezet

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ RENDÉSZETI SZABÁLYOK

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás

112. §

(1) A Tv. 41. § (1) bekezdésében foglalt határidőket a beléptetés megtagadásának időpontjától kell számítani.

(2)[391] Amennyiben a Rendőrség a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határterület vagy a repülőtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülőtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségében a 132. § szerinti ellátásokat köteles biztosítani.

(3)[392] A Tv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a Rendőrség az érintett harmadik országbeli állampolgárt a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. cikk (5) bekezdés c) pontja alapján lépteti be, majd a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elő, amely a kiutasítási feltételek fennállásának vizsgálatára irányuló idegenrendészeti eljárást soron kívül folytatja le.

Az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyása[393]

113. §[394]

(1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodása jogszerűségét az önkéntes távozásra nyitva álló határidő leteltéig

a) a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozattal,

b) a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozattal,

c) a kiutasítást elrendelő határozattal,

d) a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzéssel, vagy

e) a teljesítési határidő meghosszabbításáról hozott végzéssel

igazolja.

(2)[395] Az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság a Tv. 42. § (8) bekezdésének alkalmazása során az önkéntes távozás határidejének megállapítása során vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.

(3)[396] Kétség esetén az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.

(4)[397] Az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság köteles a kiutasítottat - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - az (5) bekezdésben meghatározott - következményeiről.

(5) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése

114. §[398]

(1)[399] Idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére és a Tv. 45/A. § (2) bekezdése szerinti végrehajtására - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a regionális igazgatóság jogosult.

(2)[400] A Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség jogosult idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, feltéve, hogy Magyarország államhatárának jogellenes átlépését vagy ennek kísérletét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 10. pontjában meghatározott határellenőrzési tevékenysége kapcsán, a határterületen észlelte, és a harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtására visszafogadási egyezmény alapján kerülhet sor.

(2a)[401] A Tv. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben meghatározott esetekben jogosult kiutasítás elrendelésére.

(2b)[402] A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtására a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság intézkedik.

(3)[403] Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére

a)[404] a Tv. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján a Főigazgatóság,

b) a Tv. 43. § (1) bekezdés c)-d) pontja alapján - a c) pontban foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság,

c) a Tv. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Rendőrség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Rendőrség,

d)[405] a Tv. 43. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján az országos illetékességgel rendelkező Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság

jogosult.

(4) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom

a)[406] a Tv. 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján - ha a regionális igazgatóság saját hatáskörben nem dönt az elrendelésről - a nyomozó hatóságként eljáró rendvédelmi szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Rendőrség, illetve a Terrorelhárítási Központ,

b) a Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárólag a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság

c)[407] a Tv. 43. § (1) bekezdés f) pontja alapján kizárólag a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult hatóság

javaslatára rendelhető el.

(4a) Idegenrendészeti kiutasítás

a) a Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség,

b) a Tv. 43. § (2) bekezdés e) pontja alapján kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv

javaslatára rendelhető el.

(4b)[408] Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyomozó hatóságként eljáró rendvédelmi szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ javaslatára vagy a regionális igazgatóság által saját hatáskörben is elrendelhető.

(5)[409] A Tv. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelési ok fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter a Főigazgatóságot értesíti.

(6) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlésére - a 115. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel - az azt elrendelő idegenrendészeti hatóság jogosult.

(7) Amennyiben a külpolitikáért felelős miniszter a vízumeljárás alapján a vízumkérelmezőre vonatkozóan a Tv. 43. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását valószínűsíti, erről haladéktalanul értesíti a veszélyeztetett érdek védelméért felelős rendvédelmi szervet.

115. §

(1)[410] A Tv. 43. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, illetve a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv pénzbírságot kiszabó határozata véglegessé válásától, valamint a bíróság pénzbírságot kiszabó határozata jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a 114. § (3) bekezdés d) pontja szerinti regionális igazgatóságnak javaslatot tehet önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére.

(2)[411] A szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, illetve a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti megkeresésében közli a regionális igazgatósággal a bírságot meg nem fizető harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nem magyarországi lakóhelyét, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv megnevezését, a szabálysértési határozat számát és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, a helyszíni bírság ügyszámát, a vámigazgatási bírságot kiszabó határozat számát és véglegessé válásának napját, a számlaszámot, a kiszabott pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság összegét.

(3)[412] A regionális igazgatóság a megkeresés alapján a harmadik országbeli állampolgár adatait a nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a külföldi a szabálysértés elkövetését, illetve a vámigazgatási bírság kiszabását követően tartózkodási jogosultságot szerzett, erről értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szervet.

(4)[413] A Tv. 43. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiszabott pénzbírságot, helyszíni bírságot, vagy vámigazgatási bírságot megfizette.

(5)[414] Ha a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a vámigazgatási bírságot a harmadik országbeli állampolgár utólag készpénzben fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történő megérkezését követően - az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében - haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot.

(6)[415] Ha a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja, hogy a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a vámigazgatási bírságot utólag megfizette, a konzuli tisztviselő - az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében - a befizetés tényéről, a befizető természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmánya számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetett bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóságot.

(7)[416] Ha a Rendőrség a határátkelőhelyen történő személyellenőrzés során megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag az idegenrendészeti eljárásban a Magyar Állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, köteles a harmadik országbeli állampolgárt tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti.

(8)[417] Ha a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetés banki terhelését igazoló bizonylattal, a Rendőrség az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat törli, és ezt követően intézkedik a kiléptetésre vagy engedélyezi a beléptetést. A törlés tényéről a Rendőrség haladéktalanul értesíti az elrendelő idegenrendészeti hatóságot.

115/A. §[418]

(1) A Tv. 47. § (10) bekezdése alapján az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóság az ismert magyarországi szálláshellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat a kiutasítás végrehajthatóvá válását követő tizenkét hónap elteltét követő 21 napon belül felülvizsgálja.

(2) A Tv. 47. § (10) bekezdésének alkalmazásában a kiutasítás végrehajtásának tizenkét hónapon túli meghiúsulása a harmadik országbeli állampolgárnak különösen akkor nem róható fel, ha

a) a kiutasítás végrehajtása érdekében a hatósággal együttműködött, és

b) a számára előírt magatartási szabályokat betartotta, és rendszeres megjelenési kötelezettségét teljesítette.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak mellett a regionális igazgatóság az idegenrendészeti kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom felülvizsgálata során mérlegeli a harmadik országbeli állampolgár jogsértésének jellegét és súlyát, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeit, további magyarországi tartózkodásának esetleges veszélyét.

(4) Ha a regionális igazgatóság az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat visszavonja, az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törli.

116. §[419]

Véglegessé vált kiutasítása esetén az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság harminc napon belül megküldi a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a kijelölt kormányhivatalnak.

117. §[420]

(1)[421] A Tv. 45. § (2b) bekezdése szerinti megkeresést az első fokon eljáró regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának.

(2)[422] A Tv. 45. § (5) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály megállapítása érdekében

a)[423] az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt abból a célból, hogy meggyőződjön róla, a kísérő nélküli kiskorú állampolgársága szerinti államban vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított-e, valamint

b) a kiskorú állampolgársága szerinti országban vagy más befogadó államban megvalósuló, kiskorúakat érintő intézményi gondoskodás tekintetében ország információt szerez be.

(3)[424] A Tv. 45. § (5) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt.

118. §

(1)[425]

(2) Azt az államot, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, a következő sorrend figyelembevételével kell meghatározni:

a) valamely schengeni állam, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen állam által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

b)[426] az Európai Unió valamely tagállama, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár ezen tagállam által a 2003/109/EK irányelv alapján kiállított, huzamos tartózkodói jogállást igazoló tartózkodási engedéllyel, vagy egyéb érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik,

c) az az állam, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles,

d) az az állam, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van,

e) a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága szerinti állam,

f)[427] bármely más állam, ahová a harmadik országbeli állampolgár önkéntesen vissza kíván térni és ahová beutazhat.

(3)[428] A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak kivételével a kiutasítás végrehajtása nem történhet az Európai Unió valamely tagállamának területére.

(4)[429] A kiutasítás végrehajtása a (2) bekezdés f) pontja szerinti célállamba a (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti sorrend alapján megállapított célállam előtt is történhet, ha a harmadik országbeli állampolgár azt kifejezetten kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

119. §

A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni.

119/A. §[430]

Ha a Tv. 43. § (1) bekezdés a)-c) pontja, valamint a 43. § (2) bekezdése alapján az idegenrendészeti hatóság a SIS II-t alkalmazó állam által kiállított tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral szemben rendel el kiutasítást és a Tv. 47. § (1) vagy (4) bekezdése alapján beutazási és tartózkodási tilalmat, önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, továbbá SIS figyelmeztető jelzést is elhelyez, az elrendelő idegenrendészeti hatóság a SIRENE Iroda útján egyeztetést kezdeményez az engedélyt kibocsátó tagállammal.

120. §

(1)[431] A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság - a tilalom fenntartása mellett - engedélyezheti a Magyarország területére történő egyszeri beutazást és a beutazás céljának megfelelő időtartamú, száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodást.

(2)[432] A beutazási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél kell írásban előterjeszteni.

(3)[433] A beutazási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra vonatkozó szabályok szerint utazhat be Magyarország területére.

(4) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár beutazásához vízum szükséges, a beutazás (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén a konzuli tisztviselő a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti.

(5)[434] Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra jogosult, a Rendőrség a beléptetését csak a beutazási kérelmet engedélyező döntés felmutatása esetén engedélyezheti.

121. §[435]

A véglegessé vált és végrehajtható határozattal kiutasított harmadik országbeli állampolgár kiléptetéséről a Rendőrség - a Tv. 102. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok, továbbá a kiléptetés időpontjának és helyének közlésével - haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet.

Dublini eljárás[436]

121/A. §[437]

(1) A Harmtv. 48/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) magában foglalja a dublini rendeleteket alkalmazó más állam (a továbbiakban: tagállam) hatóságának megkeresését, a más tagállam hatóságával történő egyeztetést, a visszaadás-visszavételi eljárás lefolytatását, valamint a kérelmező visszaadását (a továbbiakban együtt: visszaadás).

(2) A dublini eljárás kezdőnapja az a nap, amikor a menekültügyi hatóság más tagállam hatóságát megkeresi. A dublini eljárás befejező napja az a nap, amikor a kérelmezőt más tagállam hatósága visszaveszi, a visszavételt megtagadja, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a visszaadás nem hajtható végre.

(3)[438] Ha a megkeresett tagállam felelőssége az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin III. rendelet) alapján beáll, a menekültügyi hatóság a kérelmező át-vagy visszaadásáról rendelkező végzést (a továbbiakban: átadásáról rendelkező végzés) a felelősség beállásának napjától vagy a Dublin III. rendelet 22. cikk (1) és (6) bekezdésében, 25. cikk (1) bekezdésében, illetve 28. cikk (3) bekezdésében foglalt határidők lejártát követő nyolc napon belül köteles meghozni.

(4)[439] A kérelmező átadásáról rendelkező végzés a Dublin III. rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 27. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

121/B. §[440]

(1)[441] A kérelmező Tv. 48/A. §-a szerinti visszaadását hatósági kísérettel kell végrehajtani. A végrehajtásra a kitoloncolás foganatosításának külön jogszabályban meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kérelmező által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet, a megkeresett tagállamhoz történő eljuttatása iránt a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásával egyidejűleg intézkedik.

121/C. §[442]

A Tv. 50. § (2) bekezdése alapján a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeg zár alá vételét a kérelmező Tv. 48/A. §-a szerinti visszaadását megelőzően meg kell szüntetni és a pénzösszeget a kérelmező részére haladéktalanul vissza kell adni.

A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása és a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló ügyfelekkel szembeni eljárás[443]

122. §[444]

(1) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot.

(2) A büntetés-végrehajtási intézet az (1) bekezdésben meghatározottak mellett, az egyéb jogcímen fogvatartott harmadik országbeli állampolgár szabadulásáról a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot soron kívül, elektronikus úton értesíti.

(3)[445] A bíróság, illetve - szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából szabadult harmadik országbeli állampolgár esetén - a büntetés-végrehajtási intézet a Tv. 49. § (2) bekezdése szerinti értesítést soron kívül, elektronikus úton továbbítja a bíróság által elrendelt kiutasítást a Tv. 49. § (1) bekezdése alapján végrehajtó regionális igazgatóságnak.

(4)[446] Ha a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának elrendelésére ismeretlen helyen tartózkodó, nem szabadságvesztés-büntetésből szabaduló harmadik országbeli állampolgárral szemben kerül sor, a regionális igazgatóság végzése tartalmazza a Tv. 46. § (1) b)-c) pontjában foglaltakat. Ebben az esetben a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjához igazodva kerül rögzítésre a nyilvántartásban.

(4a)[447] A (4) bekezdésen túli esetekben a regionális igazgatóság végzése a Tv. 46. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglaltakat tartalmazza.

(5) A regionális igazgatóság intézkedik

a) a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,

b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének visszavonása

iránt.

A kiutasítás költségeinek viselése

123. §

(1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehető legkevesebb költséget okozza.

(2)[448] A Tv. 50. § (4) bekezdésében, a 61. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint a 62. § (4) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a Tv. 50. § (4) bekezdés c) és d) pontjában felsorolt személyek és szervezetek vonatkozásában a Tv. végrehajtási szabályait kell alkalmazni.

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom vizsgálata

124. §[449]

(1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 52. § (3) bekezdése szerinti kérelmével közvetlenül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordult, a bíróság, illetve az ügyész megkeresi a menekültügyi hatóságot, amely soron kívül véleményt nyilvánít a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében.

(2) Ha a visszairányítás elrendelése vagy végrehajtása során a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, az eljáró idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.

(3)[450] Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban vagy a kiutasítás végrehajtása során a non-refoulement követelmény fennállásának vizsgálata érdekében köteles beszerezni a menekültügyi hatóság véleményét, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. A menekültügyi hatóság véleményében foglaltaktól az eljáró idegenrendészeti hatóság nem térhet el. Nem kell vizsgálni a Tv. 51. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, ha a visszairányítás EGT-tagállam területére történik. A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárása során a kiutasítás elrendelése előtt a non-refoulement követelmény fennállását a menekültügyi eljárásban vizsgálja.

(4)[451]

(5)[452]

(6)[453]

(7)[454]

125. §[455]

A Tv. 53. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság, illetve a Rendőrség rögzíti. A regionális igazgatóság írásbeli felkérésére az ujjnyomat rögzítését a Rendőrség hajtja végre, ha a harmadik országbeli állampolgár az ujjnyomatvételtűrési kötelezettségének önként nem hajlandó eleget tenni.

Az őrizet

126. §

(1)[456] Idegenrendészeti őrizetet a kiutasítást elrendelő vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság vagy a Rendőrség rendelhet el.

(2) Kiutasítást előkészítő őrizetet

a)[457] ha a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága tisztázatlan, vagy ha a harmadik országbeli állampolgárnak az Európai Unió más tagállamával 2009. január 13-át megelőzően kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján a Tv. 45/B. § (1) bekezdése alapján a visszaadása folyamatban van, a Rendőrség,

b) ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogszerűsége tisztázatlan, a regionális igazgatóság

rendelhet el.

(3) Az őrizet időtartamát - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - órákban kell számítani.

(4)[458] Ha a járásbíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.

(5) Az őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás végrehajtása feltételeinek megteremtésére, valamint a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelése esetén a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének megállapítására soron kívül kell intézkedni.

(5a)[459] A Tv. 54. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli állampolgár szökésének veszélye akkor áll fenn, ha a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti eljárás során nem működik együtt a hatósággal, így különösen, ha

a) a nyilatkozattételt, illetve a jegyzőkönyv aláírását megtagadja,

b) a személyes adatai vonatkozásában valótlan adatot közöl, vagy

c) ismeretlen helyre távozása nyilatkozatai alapján valószínűsíthető,

és ennélfogva alapos okkal feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását meghiúsítja.

(6)[460] A Tv. 54. § (6) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínűsíthető, hogy a kiutasítást az őrizet elrendelésétől számított tizenkét hónap, illetve a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetén harminc nap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az őrizetes

a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatók, vagy

b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel.

(7)[461] A Tv. 54. § (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 30. § (1) bekezdés h) pontja szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni.

127. §[462]

A harmadik országbeli állampolgár által szóban vagy írásban előterjesztett kifogást az őrizetet elrendelő, illetve az őrizetet foganatosító hatóság haladéktalanul továbbítja a járásbíróságnak.

128. §[463]

(1) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és tartózkodása jogszerűségének megállapítására, illetve az idegenrendészeti őrizet első hat hónapos időtartama alatt a kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének vagy a kijelölt ügygondnoknak is meg kell küldeni.

(2) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet hat hónapon túli időtartama alatt az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell az érintett harmadik országbeli állampolgár együttműködésének hiányára, vagy a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár származási országa, visszafogadására vagy befogadására köteles állam hatóságai eljárásának elhúzódását alátámasztó tényekre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének vagy kirendelt ügygondnokának is meg kell küldeni.

128/A. §[464]

(1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az őrizetet elrendelő döntés kihirdetését követően úgy nyilatkozik, hogy kiskorú az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az életkor megállapítása érdekében soron kívül megkeresi a székhelye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatót. Ha megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.

(2) Ha az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár az őrizet időtartama alatt úgy nyilatkozik, hogy kiskorú, az őrzött szállás vezetője haladéktalanul értesíti az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot az őrizet helye szerint illetékes egészségügyi szolgáltató megkeresése érdekében. Ha megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.

Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményre vonatkozó követelmények

129. §

(1) Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol

a)[465] az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, a házastársak és a kiskorú gyermekkel rendelkező családok részére különálló - a családtagok számára is figyelemmel - legalább 8 m2 mozgásteret magában foglaló lakótér,

b)[466] az étkezés, a szabadidő eltöltésére beleértve a kiskorú őrizetes korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységet , illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,

c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek,

d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,

f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület,

g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági előírások szerinti megvilágítás,

h) az intézmény szünetmentes áramellátása,

i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség,

j) telefonhasználati lehetőség,

k) az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés

biztosítható.

(1a)[467] Amennyiben az őrizet időtartama indokolja, a kiskorú őrizetes számára korának és fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kell biztosítani az őrzött szálláson vagy más arra alkalmas intézményben.

(2) Őrzött szállás rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető.

(2a)[468] A (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni a Tv. 61/A. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet esetén, amennyiben az elhelyezés őrzött szálláson nem megoldható.

(3)[469] Az őrizetben lévő

a) férfiakat és nőket,

b) a házastársakat,

c) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat, valamint

d) az idegenrendészeti őrizet és az előzetes letartóztatás hatálya alatt lévő személyeket

külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni.

(4)[470] A Főigazgatóság és a Rendőrség a Tv. 61/A. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet bekövetkezéséről, az alkalmazott intézkedésekről, valamint a szükséghelyzet megszűnéséről soron kívül értesíti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter útján az Európai Bizottságot.

Az idegenrendészeti óvadék[471]

129/A. §[472]

(1) Az idegenrendészeti óvadék (a továbbiakban: óvadék) összegét az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár személyi és vagyoni körülményeire tekintettel állapítja meg. Az óvadék összege nem lehet kevesebb 1000 eurónál, és nem haladhatja meg az 5000 eurót.

(2) Az óvadékot

a) - ha annak feltételei adottak - a helyszínen erre alkalmas, erre a célra az idegenrendészeti hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénzkímélő fizetési mód alkalmazásával, vagy

b) banki átutalással

az óvadék elrendeléséről szóló döntés közlését követő 72 órán belül kell letenni.

(3) Az óvadékot euróban vagy - az óvadék letételének napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon átszámított értékben - magyar forintban vagy amerikai dollárban lehet letenni. A letett óvadékot az idegenrendészeti hatóság vezetője által kijelölt letétkezelő elkülönített letéti számlán kezeli. A letett óvadék után az idegenrendészeti hatóság kamatot nem fizet, kezelési költséget nem számít fel.

(4) Az óvadék összegének (2) bekezdés b) pontja szerinti letételéről a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár tájékoztatja az idegenrendészeti hatóságot.

(5) Az óvadék megfizetésének időpontja az óvadék (2) bekezdés szerinti megfizetését követő második munkanap.

(6) Az idegenrendészeti hatóság a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséggel csökkentett mértékű óvadékot (a továbbiakban: visszaadható óvadék) a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását követő 10 munkanapon belül banki átutalással kiutalja.

(7) Eltérő rendelkezés hiányában az idegenrendészeti hatóság a visszaadható óvadékot a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 102. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontjában megadott adatok alapján utalja át. Ha a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatában az óvadék más személy részére történő átutalását kéri, a visszaadható óvadékot a nyilatkozatban megjelölt személynek kell átutalni, feltéve, hogy a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár a Tv. 102. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontja szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatát az átutalásig az idegenrendészeti hatóságnak eljuttatta.

A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése

130. §

(1)[473] A idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára - a (4)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kötelező tartózkodási helyként

a) a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét,

b)[474]

c) a harmadik országbeli állampolgár eltartására kötelezhető hozzátartozó szálláshelyét, lakóhelyét, tartózkodási helyét,

d) a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshelyet,

e) heveny egészségkárosodás elhárítása időtartamára - az egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérésével - az indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményt, vagy

f) az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelő harmadik országbeli állampolgár esetén személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményt

jelölhet ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőségek hiányában a harmadik országbeli állampolgárt közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet elhelyezni.

(3) Befogadó állomáson kizárólag

a)[475]

b) kiskorú harmadik országbeli állampolgár és a felügyeletét gyakorló szülő

helyezhető el.

(4) A kísérő nélküli kiskorú számára kötelező tartózkodási helyként kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, ennek hiányában gyermekvédelmi intézményt, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minősülő hozzátartozójánál helyezhető el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja.

(5) Ha harmadik országbeli állampolgár az emberkereskedelem áldozata, részére az emberkereskedelem áldozatai elhelyezését szolgáló befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet lehet kijelölni.

(6)[476] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott lehetőségek hiányában az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyként meghatározott vármegye közigazgatási területét vagy befogadó állomás vagy közösségi szállás területét jelölheti ki.

(7)[477] A (6) bekezdés szerinti szálláson a harmadik országbeli állampolgár kizárólag elhelyezésre jogosult, egyéb ellátás nem illeti meg.

(8)[478] A (6) bekezdés szerinti szálláson a Tv. 62. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hogy a harmadik országbeli állampolgár a szállást milyen feltételekkel hagyhatja el.

(9)[479] A (6) bekezdés szerinti szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles

a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni,

b) környezetét tisztán tartani,

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak, járványügyi intézkedésnek - beleértve a védőoltásokat is - magát alávetni,

d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(10)[480] A Tv. 62. § (3a) bekezdésének alkalmazása esetén a kötelező tartózkodási helyként kijelölt tranzitzóna engedély nélküli elhagyásának megakadályozását a Rendőrség végzi.

A közösségi szállás

131. §

(1)[481] Közösségi szállás az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek, a Tv. 29. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló, a Főigazgatóság által fenntartott szálláshely.

(2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthető, ahol

a) személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér,

b) a lakóhelyiségek mellett étkezés, a szabadidő eltöltése és látogatók fogadása céljából közösségi helyiség,

c) alap- és sürgősségi ellátás céljából a háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

d) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,

e) higiénés célra, az engedélyezett férőhelyek számának figyelembevételével kialakított számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek állnak rendelkezésre, és a harmadik országbeli állampolgárok által tartózkodás céljára szolgáló valamennyi helyiség esetén természetes szellőzés és természetes fény biztosítható.

132. §

A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a harmadik országbeli állampolgárok részére biztosítani

a) az elhelyezést,

b) napi háromszori étkezést,

c) személyi felszerelést.

133. §

(1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nőktől. A családtagokat együttesen kell elhelyezni, kivéve, ha ez ellentétes a harmadik országbeli állampolgár érdekeivel.

(2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelő számú személyt szabad elhelyezni. Ha nincs lehetőség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a harmadik országbeli állampolgárt más közösségi szállásra kell szállítani.

134. §

(1) A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok részére vallási előírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani.

(2) A közösségi szállásra történő befogadáskor a harmadik országbeli állampolgárt személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágyneművel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemű és törölközők kéthetente történő cseréjéről.

135. §

(1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét a házirend állapítja meg, amelyet e rendelet V. melléklete tartalmaz.

(1a)[482] A napirendet a közösségi szállás fenntartója határozza meg, attól eltérni csak az engedélyével lehet. A napirendben meg kell határozni az elhelyezett jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének rendjét, így különösen

a) a pihenőidő időtartamát,

b) az étkezések időpontját, valamint

c) az orvosi rendelési időt.

(2) A közösségi szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles

a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni;

b) környezetét tisztán tartani;

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek (beleértve a védőoltásokat is) magát alávetni;

d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni;

e) 24 órát meghaladó, legfeljebb 120 órás átmeneti távollétét előzetesen - a távozás helyének és időtartamának megjelölésével - a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságnál bejelenteni.

136. §

(1)[483] A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével - a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság a szállás elhagyásakor költségjegyzékben állapítja meg. Az összeg számításának módját külön jogszabály* határozza meg.[484]

(2) A harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállás fenntartója által megelőlegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történő kiutazását követően - külön jogszabályban meghatározott módon - visszatéríteni.

137. §

(1)[485] Az elrendelő hatóság a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésről - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kivételével - tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgár konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Amennyiben Magyarország területén nincs ilyen konzuli vagy diplomáciai képviselet, a tájékoztatást a külpolitikáért felelős miniszter útján kell teljesíteni.

(2) Humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett kérésére a regionális igazgatóság haladéktalanul teljesíti.

Az őrizetbe vett, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátása[486]

138. §

(1)[487] Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár egészségügyi ellátását az őrzött szálláson folyamatosan biztosítani kell.

(1a)[488] Ha az őrizetbe vett, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában elhelyezett harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra.

(2) Az elhelyezett harmadik országbeli állampolgár jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.

139. §

(1)[489] A harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása az őrzött szálláson, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában (a továbbiakban együtt: idegenrendészeti szállás) történik.

(2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(3) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság megtéríti.

140. §

(1)[490] Az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság a 138. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta.

(2)[491] Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár esetén az egészségbiztosítási szolgáltatások a Tv. 29. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiállított humanitárius tartózkodási engedéllyel, illetve a Tv. 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással vehetőek igénybe.

(3)[492] Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által - az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére jelenti. A jelentések alapján történő elszámolást - az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben - a NEAK küldi meg havonta az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóságnak.

(4)[493] Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét - vényköteles készítmények esetében - a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató a NEAK-hoz továbbítja.

A kitoloncolás

141. §

(1)[494] A Tv. 65. § (7) bekezdésében foglalt közreműködés alatt a 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam (a továbbiakban: kérelmező állam) által kiutasított harmadik országbeli állampolgárnak, illetve a kíséretnek - ideértve a hatósági kísérőket, továbbá minden olyan személyt is, aki a harmadik országbeli állampolgár elkísérésért felelős, például az orvosi ellátásért felelős személyt és a tolmácsot - a Magyarország területén légi úton történő kitoloncolás végrehajtása céljából történő áthaladásának engedélyezését és az abban történő segítségnyújtást kell érteni.

(2)[495] A Főigazgatóság a kérelmező állam külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmének kézhezvételét követően hozzájárulásáról haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja a kérelmező állam kijelölt hatóságát. E határidő kellően indokolt esetben - a kérelmező állam kijelölt hatóságának egyidejű értesítésével - legfeljebb 48 órával meghosszabbítható.

(3)[496] A légi átszállításhoz történő hozzájárulás megadásáról a Főigazgatóság - a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmet mellékelve - haladéktalanul értesíti a Rendőrséget.

(3a)[497] Az idegenrendészeti hatóság a Tv. 65. § (10) bekezdésének alkalmazása során a kitoloncolás foganatosítása előtt vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.

(3b)[498] Kétség esetén az idegenrendészeti hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.

(3c)[499] Az idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítottat - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - a (3d) bekezdésben meghatározott - következményeiről.

(3d)[500] Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

(3e)[501] Különleges bánásmódot igénylő személy esetén a kitoloncolás foganatosítása során az egyéni körülményeknek megfelelő asszisztenciát kell biztosítani.

(4)[502] A Magyarország területén történő légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Főigazgatóság megtagadja, illetve visszavonja, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a Tv. 51. §-ban meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn.

(5) A Magyarország területén történő légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Főigazgatóság megtagadhatja, illetve visszavonhatja, ha:[503]

a) a harmadik országbeli állampolgárt a magyar jogszabályok alapján bűncselekmény elkövetésével vádolják vagy büntetés végrehajtása céljából kiadatását kérik;

b) a más államokon keresztüli átszállítás, illetve a célország részéről a befogadás nem biztosított;

c) a légi átszállítás végrehajtásához több repülőtér közötti szárazföldi átszállítás lenne szükséges;

d) a külön jogszabályban meghatározott segítségnyújtás személyi vagy tárgyi feltételei a kért időpontban nem állnak rendelkezésre, illetve a légi átszállítás más gyakorlati okból nem lehetséges;

e)[504] a harmadik országbeli állampolgár átszállítása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, közegészségügyi érdekeit vagy nemzetközi kapcsolatait.

(6) A légi átszállításhoz való hozzájárulás visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével -, illetve az átszállítást lehetetlenné tevő egyéb okokról a kérelmező állam kijelölt hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell.

(7)[505] A légi átszállításhoz történő hozzájárulás esetén a Rendőrség a légi átszállításhoz külön jogszabályban meghatározott segítséget nyújt.

142. §

(1)[506] Visszairányítás végrehajtása esetén a kitoloncolást a Rendőrség, kiutasítás végrehajtása esetén az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóság vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság rendeli el. A Tv. 65. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtása esetén a kitoloncolást a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság rendeli el.

(2) A kitoloncolásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, a végrehajtás idejét, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik.

(3)[507]

(4)[508] A kitoloncolás feltételeinek megteremtésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a Rendőrség intézkedik.

(5)[509] Ha a kitoloncolás kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Főigazgatóság intézkedik.

(6)[510] A kitoloncolást a Rendőrség foganatosítja.

143. §

(1)[511] A kitoloncolást Magyarország államhatáráig, amennyiben a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, a harmadik országbeli állampolgár származási államáig, illetve más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.

(2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a panasz benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén, illetve az általa értett nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

a)[512] a foganatosítás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén legkésőbb a foganatosítás megkezdésekor kell közölni,

b) a célállomás megjelölésére,

c) arra, hogy a foganatosítás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik.

(3) Külön jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közreműködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni.

(4)[513] A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelő határozat vagy végzés birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgáron vannak-e látható külsérelmi nyomok, ebben az esetben azok leletezéséről kell gondoskodni.

(5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet, a foganatosítás befejezését követő nyolc napon belül, amelyet írásban, postai úton kell előterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendőrségről szóló törvény megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

144. §

(1) A kitoloncolt célországba történő beutazását meghiúsultnak kell tekinteni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha

a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a kitoloncolt felvételét a légi járműre, vagy a légi járműre történő felszállás egyéb okból sikertelen volt;

b) a kitoloncolt belépését egy tranzitországba vagy a célországba megtagadták;

c) a kitoloncolton nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani.

(2) A kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a végrehajtás során a kitoloncolt egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a kitoloncolt életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható.

(3)[514] A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 65. § (8) bekezdésében meghatározott okok elhárultak.

(4) A kitoloncolás foganatosítását határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy azt nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszűnésekor a kitoloncolást ismételten el lehet rendelni.

(5) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg.

Külföldre utazási korlátozás[515]

145. §[516]

A Tv. 66. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt a harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés, illetve egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik

a) a külföldre utazási korlátozás nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése,

b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása, valamint

c) a Tv. 86. §-ban meghatározott esetben az úti okmány visszavonása

érdekében.

A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése

146. §

(1)[517] A Tv. 67. § (4) és (7) bekezdésének alkalmazása során a rendőr azt a harmadik országbeli állampolgárt,

a) aki az ellenőrzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta vagy az ellenőrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerűségét nem tudta igazolni,

aa) ha vele szemben a 114. § (2) bekezdése alapján a Rendőrség rendelhet el idegenrendészeti kiutasítást, a Rendőrség ellenőrzés helye szerint illetékes helyi szervéhez,

ab) egyéb esetben az ellenőrzés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz;

b) aki a személyazonosságát nem tudta igazolni, a Rendőrség ellenőrzés helye szerint illetékes helyi szervéhez;

c) aki az ellenőrzés során a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó szándékát az idegenrendészeti hatóság előtt kinyilvánítja a menekültügyi hatóság eljárásának megkezdése érdekében az ellenőrzés helye szerint illetékes menekültügyi hatósághoz - ha a harmadik országbeli állampolgárral szemben büntetőeljárás lefolytatásának nincs helye -

előállítja, illetve vele szemben visszatartás intézkedést alkalmazhat.

(2) Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítás a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb nyolc órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot az előállító szerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. A visszatartás időtartama az előállítás időtartamának lejártakor kezdődik, és nem haladhatja meg a tizenkét órát.

(3)[518] Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság zár alá veszi és - ha bűncselekmény gyanúja nem merül fel - továbbítja az azt kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének.

A személykörözés elrendelése

147. §

A Tv. 68. §-a alapján személykörözés elrendelésére

a) a Tv. 68. § (1) bekezdés a) pontja alapján az idegenrendészeti eljárást folytató,

b) a Tv. 68. § (1) bekezdés b) pontja alapján az őrizetet foganatosító vagy a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő,

c) a Tv. 68. § (1) bekezdés c) pontja alapján az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó

idegenrendészeti hatóság jogosult.

VI. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

148. §

(1)[519] A Tv. 69. §-ában foglaltak során a fuvarozót terhelő közrendvédelmi bírságot, továbbá a visszaszállítási, illetve a költségviselési kötelezettség teljesítését a Rendőrség állapítja meg, illetve rendeli el.

(2)[520] Ha a fuvarozó a Tv. 41. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Rendőrség megelőlegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról.

(3)[521] Ha a fuvarozó a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Rendőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti.

(4) A visszaszállítási kötelezettség nem rendelhető el, ha a szállított harmadik országbeli állampolgár menekültkénti elismerését kéri, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kér.

149. §

(1) A Tv. 69. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedő, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(2)[522] A bírságot a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés megkísérlésének helye szerint illetékes helyi szerve állapítja meg.

150. §

(1) A Tv. 70. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni, minden olyan útra, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték.

(2)[523] A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegő légifuvarozóval szemben a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés helye szerint illetékes helyi szerve állapítja meg.

151. §

(1)[524] A munkavégzés helye szerint illetékes regionális igazgatóság a Tv. 71. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja.

(2) A bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége.

152. §

(1) A 149-151. §-okban meghatározott bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértés ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni.

(2)[525]

(3)[526] A 149-150. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság, a 151. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést a Főigazgatóság bírálja el.

VII. Fejezet

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

A harmadik országbeli állampolgárok szálláshelyének bejelentési kötelezettsége

153. §[527]

154. §[528]

A Tv. 73. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a Hivatal a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltatótól napi rendszerességgel veszi át.

155. §

(1)[529] A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek nem minősülő szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének bejelentésére akkor köteles, ha magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja.

(2)[530] A bejelentési kötelezettséget a beutazástól számított három napon belül az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon.

(3)[531] A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell a 29. § (3) és (4) bekezdése szerinti iratokat, valamint a harmadik országbeli állampolgár érvényes úti okmányának másolatát.

(4)[532] A regionális igazgatóság a bejelentett szálláshely címének valódiságát a személyi adat- és lakcímnyilvántartás címnyilvántartásában ellenőrizheti.

(5)[533] A harmadik országbeli állampolgár a szálláshely bejelentésének tényét a regionális igazgatóság által kiállított igazolással (szálláshely igazolás) igazolja.

(5a)[534] Az (5) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza

a) a harmadik országbeli állampolgár

aa) családi és utónevét (utóneveit),

ab) születési helyét és idejét,

ac) nemét,

ad) anyja születési családi és utónevét (utóneveit),

ae) állampolgárságát (állampolgárságait) vagy hontalan státuszát,

af) szálláshelyének címét,

b) a kiadmányozásra jogosult legalább minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírását és hatóság legalább minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzőjét, valamint minősített időbélyeget,

c) az informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot.

(5b)[535] Az (5a) bekezdés c) pontja szerinti kód az adatok vizuális, géppel olvasható formátumban történő tárolására és megjelenítésére szolgáló módszer, amely tartalmazza az (5a) bekezdés a) pontja szerinti adatokat.

(5c)[536] Az (5a) bekezdés szerinti igazolást a regionális igazgatóság elektronikus úton továbbítja a harmadik országbeli állampolgár részére.

(5d)[537] A papíralapú szálláshely igazolás a kiadmányozásra jogosult aláírása és a regionális igazgatóság bélyegzőlenyomata hiányában is hiteles, ha az adattároló kód informatikai eszközzel történő kiolvasása megerősíti a benne foglalt adatokat.

(6)[538] Ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárás során a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő szálláshelyet jelöl meg, a harmadik országbeli állampolgárt bejelentési kötelezettségét a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.

156. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását köteles három napon belül bejelenteni az új szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon.

(2)[539] A szálláshely megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terjed ki annak a szállásnak a bejelentésére, amelyről a tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár átmeneti távollét után a bejelentett szálláshelyére visszatér. Ha az átmeneti távollét helye a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, ebben az esetben azt a vendégkönyvben rögzíteni kell, és abban fel kell tüntetni a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét is.

A születés bejelentése

157. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár a gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a gyermek születésétől számított három hónapon belül.

(2)[540] Ha a Magyarország területén tartózkodó, a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők tartózkodási jogcíme eltérő, a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál mindkét szülő együttes nyilatkozatát kell figyelembe venni. A szülők megegyezése hiányában a gyermek részére a számára kedvezőbb tartózkodási jogosultságot kell biztosítani.

A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések

158. §[541]

(1)[542] A harmadik országbeli állampolgár úti okmányának, illetve tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását a regionális igazgatóságnak, a Rendőrségnek vagy a konzuli tisztviselőnek jelentheti be. A bejelentő harmadik országbeli állampolgár részére - az állampolgárság valószínűsítése esetén - igazolást kell kiállítani a bejelentés tényéről.

(2) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt a jogosultja megtalálja és részére új úti okmányt vagy tartózkodásra jogosító engedélyt még nem adtak ki, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia.

(3) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt a jogosultja megtalálja, de idő közben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia.

(4)[543] Az a hatóság, amely talált úti okmányt, tartózkodásra jogosító engedélyt átvett, köteles azt a Főigazgatóságnak megküldeni.

(5)[544] A Főigazgatóságnak gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történő eljuttatásáról.

(5a)[545] Az idegenrendészeti eljárás során zár alá vett, vagy a külföldre utazási korlátozás érdekében elvett úti okmányt, valamint az idegenrendészeti hatóság rendelkezésére álló, külföldi hatóság által kiállított okmányt az idegenrendészeti hatóság a kiállító hatóságnak visszaküldi, ha az okmány a hatósági eljárásban felhasználásra - különösen országhatár átlépésére - alkalmatlan, és a külföldi részére történő kiadására sincs mód.

(6)[546] A Főigazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá az idegenrendészeti eljárások során kiadható, kitöltetlen úti okmányokról, valamint tartózkodásra jogosító engedélyekről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, valamint tartózkodásra jogosító engedély típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét.

(7)[547] Ha a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadott okmánynak a Főigazgatóság általi körözése indokolt, annak a nyilvántartásba történő bejegyzéséről az okmányt kiállító regionális igazgatóság gondoskodik.

(8)[548] Ha a véglegessé vált döntéssel visszavont vagy megsemmisített vízumokmány Főigazgatóság általi körözése indokolt és a visszavonásáról vagy megsemmisítésről a konzuli tisztviselő, a külpolitikáért felelős miniszter vagy a Rendőrség döntött, annak a nyilvántartásba történő bejegyzéséről a döntést hozó hatóság értesítése alapján a harmadik országbeli állampolgár által a vízumkérelemben megjelölt szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság gondoskodik.

(9)[549] Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentés a konzuli tisztviselőnél történik, a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodásra jogosító engedély pótlása iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. A konzuli tisztviselő a kérelmet haladéktalanul felterjeszti az okmányt kiállító regionális igazgatósághoz.

(10)[550] Ha a regionális igazgatóság a tartózkodásra jogosító okmány pótlása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi és erről értesíti a konzuli tisztviselőt. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot - a regionális igazgatóság döntése alapján - a konzuli tisztviselő adja ki.

Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettsége[551]

158/A. §[552]

Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár a Tv. 75/A. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon teljesíti. A regionális igazgatóság a bejelentésről értesíti a kormányhivatalt.

A gyakornoki program és fogadó szervezet bejelentése[553]

158/B. §[554]

(1) A gyakornokot fogadó szervezet a Tv. 74/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét a Tv. 86/H. § (6) bekezdésében meghatározott elektronikus információs rendszeren keresztül teljesíti.

(2)[555] A fogadó szervezetek nyilvántartásának vezetését a Főigazgatóság végzi.

(3) A fogadó szervezet Tv. 74/B. §-ában meghatározott bejelentésére, valamint az adatváltozás bejelentésével összefüggő eljárást a gyakornoki program megvalósulásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság folytatja le.

VIII. Fejezet

A HONTALAN STÁTUSZ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÚTI OKMÁNNYAL ELLÁTÁSA

A hontalanság megállapítására irányuló eljárás megindítása

159. §

(1)[556] A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon lehet benyújtani. A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.

(2) Az írásban benyújtott kérelmet a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia. A kérelmező írásképtelenségét a szóbeli kérelem benyújtásakor jegyzőkönyvbe kell venni.

(3) Ha a kérelmet szóban terjesztik elő, és a kérelmező a magyar nyelvet nem beszéli, számára a regionális igazgatóság az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot biztosít. A tolmács kirendelésétől el lehet tekinteni, ha az eljáró ügyintéző a kérelmező anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszél, és a kérelmező a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul.

(4)[557]

A kérelmező jogai és kötelezettségei

160. §

(1) Amennyiben a Tv. hatálya alá tartozó eljárások kapcsán a harmadik országbeli állampolgár hontalanságának eshetősége felmerül, az idegenrendészeti hatóságnak tájékoztatnia kell az érintettet a hontalan státusz kérelmezésének lehetőségéről, az eljárás menetéről, illetve a hontalan státusszal járó jogokról és kötelezettségekről. Az erről szóló tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A kérelmező az eljárás időtartama alatt köteles a regionális igazgatósággal együttműködni. A kérelmezőt erre írásban is figyelmeztetni kell, egyidejűleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét.

(3) A hontalanság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező személyazonosságot igazoló külföldi okmányait, úti okmányait, továbbá minden olyan iratot, amely alkalmas lehet a kérelmező által előadottak alátámasztására.

(4)[558] A csatolt okmányokat az ügy érdemében hozott határozat véglegessé válásának napján a kérelmezőnek vissza kell adni.

Előzetes meghallgatás

161. §

(1) A kérelem benyújtását, illetve a szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalását követően a regionális igazgatóság előzetes meghallgatást tart.

(2) Az előzetes meghallgatás során a regionális igazgatóság jegyzőkönyvben rögzíti

a) a Tv. 76. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás tényét és annak tudomásulvételét,

b) - amennyiben a kérelem nem tartalmazza -

ba) a kérelmező személyazonosító adatait (családi és utónevét, előző, illetve születési családi és utónevét, korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét),

bb) a rendelkezésére álló személyazonosító és úti okmányok adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító hatóság nevét),

c) családi állapotát, házasságkötésének helyét,

d) foglalkozását, iskolai végzettségét,

e) szokásos tartózkodási helye szerinti országban lévő lakhelyét, valamint

f) magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét.

(3)[559] A jegyzőkönyvet a kérelmezőnek, tolmács közreműködése esetén a tolmácsnak, kísérő nélküli kiskorú esetében a kirendelt eseti gyámnak is alá kell írnia.

Meghallgatás

162. §

(1) A regionális igazgatóság a kérelem előterjesztését követő előzetes meghallgatás után részletes meghallgatást tart.

(2) A meghallgatáson a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtásának okairól, és át kell adnia a rendelkezésére álló, a kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait. E kötelezettségére a kérelmezőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.

(3)[560] Ha a kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére kijelölt eseti gyám a meghallgatáson előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell kitűzni, ezzel egyidejűleg az eseti gyámot kijelölő gyámhivatalt értesíteni kell.

A kérelmező képviselete az eljárásban

163. §

(1)[561] A kérelmező mellett az eljárásban törvényes képviselője és meghatalmazottja is eljárhat, aki képviseleti jogosultságát köteles igazolni, illetve írásba foglalt meghatalmazását csatolni. Kísérő nélküli kiskorú helyett az eljárásban kijelölt eseti gyám jár el.

(2) Az eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

(3)[562] A meghatalmazott, illetve - a kérelmező beleegyezésével - az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága budapesti Regionális Képviseletének (a továbbiakban: Képviselet) képviselője jelen lehet a kérelmező meghallgatásán. A meghallgatás időpontjáról a regionális igazgatóság a meghallgatás napját megelőző legalább öt nappal értesíti a meghatalmazottat és a Képviseletet.

A bizonyítás

164. §

(1) A regionális igazgatóság a Tv. 79. § (1) bekezdése szerint érintett államok állampolgársági jogszabályaira és nyilvántartásaira vonatkozó információk, így különösen az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága véleményének és a magyar külképviseletektől kapott, illetve a külföldi hatóságok által szolgáltatott információk, továbbá a kérelmező által előadott bizonyítékok figyelembevételével állapítja meg, hogy a kérelmezőt saját joga alapján egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának.

(2)[563] A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a regionális igazgatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított okiratot bizonyító erejű okiratként diplomáciai felülhitelesítés és hiteles magyar fordítás hiányában is elfogadhatja.

(3) A regionális igazgatóság - kérelemre, az igazgatási segítség keretében - a kérelmet alátámasztó iratok beszerzésének érdekében megkeresi a magyar külképviseleteket.

(4) A Képviselet a kérelmező beleegyezésével

a) nyújthat igazgatási segítséget;

b) tekinthet be a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban keletkezett iratokba, illetve készíthet róluk másolatot.

Szakhatósági eljárás

165. §

(1)[564] A Kormány a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot szakhatóságként jelöli ki.

(2)[565] A Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a kérelmezőt meghallgathatja.

(3)[566]

A határozat

166. §

(1)[567]

(2)[568]

(3) A hontalan státusz megállapításáról szóló határozatot az ügyiratra is fel kell jegyezni.

(4)[569] A határozatot közölni kell a Képviselettel és az Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Terrorelhárítási Központtal.

(5)[570] A kísérő nélküli kiskorú hontalanságának megállapítása esetén az erről szóló határozatot a kiskorú lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes gyámhivatalnak is meg kell küldeni a kiskorú hontalan jogainak védelme, a róla való gondoskodás, illetve annak figyelemmel kísérése érdekében.

A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal ellátása

167. §

(1) A Tv. 82-85. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelmet külön jogszabály szerinti formanyomtatványon, - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - személyesen kell benyújtani

a) a Tv. 82. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelem esetén a konzuli tisztviselőnél;

b) a Tv. 83-85. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelem esetén a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon.

(2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülő vagy a törvényes képviselő nyújthatja be.

(3) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.

(4) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell - amennyiben azzal rendelkezik - a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányt, továbbá kettő darab, a kérelmező felismerésére alkalmas arcfényképet.

(5)[571] A kiskorú vagy gondnokság alatt álló harmadik országbeli állampolgár kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőknek) a közjegyző, gyámhivatal vagy a regionális igazgatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát.

Az úti okmány kiállítása és cseréje

168. §

(1) A bevándorolt, illetve a letelepedett harmadik országbeli állampolgár számára kiállított úti okmányban fel kell tüntetni a "bevándorolt", illetve "letelepedett" jogcímet.

(2)[572] A Magyarország területén tartózkodó hontalan részére "Utazási igazolvány hontalan személy részére/Travel document for Stateless Person" elnevezésű magyar-angol nyelvű úti okmányt kell kiállítani, a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény Függelékének 1. Cikk 1. bekezdésében szereplő bejegyzéssel ellátva. A hontalan úti okmány érvényességi ideje egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(3) Az úti okmány cseréjét kell kérni, ha

a) a harmadik országbeli állampolgárnak az úti okmányban szereplő adatai megváltoztak;

b) az úti okmány betelt, illetve

c) az megrongálódott, vagy egyéb ok miatt személyazonosításra alkalmatlanná vált.

(4) Az úti okmány kicserélésére vonatkozó kérelemhez kettő darab, a kérelmező felismerésére alkalmas arcfényképet kell csatolni.

A hontalan úti okmányra vonatkozó különös rendelkezések

169. §

(1) A hontalan személy részére más állam illetékes hatósága által kiadott előző úti okmányt a regionális igazgatóság bevonja, és azt a kiállító hatóság részére - az érintett állam diplomáciai vagy konzuli képviselete útján - megküldi.

(2) Ha a hontalan személy állampolgárságot szerzett, az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni a lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál.

VIII/A. Fejezet[573]

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

169/A. §[574]

(1) A kiskorú idézésében a kiskorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról.

(2) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy idézésében, valamint annak az idézésében, aki szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megadásának a jelentőségét, korára, érettségére, szellemi és egyéb állapotára figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról.

169/B. §[575]

A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól - a korára és érettségére tekintettel - meg kell kérdezni a nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő nyilatkozatokat kell tenni, és arról, hogy a nyilatkozattételt, illetve az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a gyámhatóság a kiskorú részére eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendelt, tájékoztatást ad a kiskorúnak az eseti gondnok vagy az eseti gyám eljárásban betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről. A tájékoztatásokat és figyelmeztetéseket a kiskorú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.

169/C. §[576]

(1) A tanú meghallgatása során a személyazonosságának megállapítására, valamint az ügyféllel fennálló viszonyára, elfogultságára vonatkozó kérdésekre akkor is köteles válaszolni, ha a tanú a vallomástételt megtagadhatja.

(2) A tanú az idegenrendészeti eljárás során köteles a regionális igazgatósággal együttműködni, erre őt szóban vagy írásban figyelmeztetni kell, egyidejűleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét.

(3) A tanú meghallgatás során mobiltelefon, tablet és egyéb kép- és hangfelvétel rögzítésére, illetve adat továbbítására alkalmas eszköz a tanú, a tolmács, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő által nem használható.

(4) A meghallgatási jegyzőkönyvet és annak valamennyi oldalát a tanúnak, tolmács, törvényes képviselő vagy meghatalmazott képviselő jelenléte esetén valamennyi, az eljárási cselekménynél jelenlévőnek alá kell írnia.

(5) Ha a meghallgatási jegyzőkönyvet az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nem hajlandó aláírni, akkor ennek tényét a meghallgatási jegyzőkönyv valamennyi oldalán két tanú aláírásával rögzíteni kell.

169/D. §[577]

(1) A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáférés, valamint az adatok adathordozó lemezre történő mentése érdekében az idegenrendészeti hatóság - ha az eljárás lefolytatásához szükséges adatok megszerzése a saját szervezetén belül nem oldható meg - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot keresi meg szakértői támogatás nyújtása érdekében.

(2) A kinyert adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elektronikus formában az idegenrendészeti hatóságnak átadja. Az idegenrendészeti hatóság az adatokat adathordozó lemezen azonosítható módon elzártan kezeli.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a zár alá vételt a zár alá vett dolog visszaérkezését követően azonnal, de legkésőbb három munkanapon belül megszünteti.

(4) Az idegenrendészeti hatóság az adatokat tartalmazó adathordozó lemezt a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítását követően haladéktalanul megsemmisíti.

169/E. §[578]

A kérelem díját - külön jogszabályban eltérő rendelkezése hiányában -

a) elektronikus fizetési eszköz útján vagy

b) banki befizetés útján

kell leróni.

169/F. §[579]

(1) A kérelmező vagy annak képviselője a kérelem benyújtását követően csatolt iratokat postai vagy elektronikus úton csatolhatja a kérelméhez.

(2) A kérelmező kivételes méltánylást érdemlő esetben a csatolandó iratokat az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen is benyújthatja.

(3)[580] A kérelmező részére kiállított tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon megjelölt címre postai úton kézbesíti.

(3a)[581] A (3) bekezdés szerinti okmányt az idegenrendészeti hatóság

a) a 72/H. § (10) bekezdése szerinti kiemelt foglalkoztató eljárása esetén a foglalkoztató címére,

b) tanulmányi célú tartózkodási engedély esetén az oktatási intézmény címére

kézbesíti.

(4) A kérelmező a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen átveheti, ha igazolja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a tartózkodási engedély okmányt a kézbesítésére megjelölt címen átvegye.

169/G. §[582]

(1)[583] A Tv. 86/H. § (6) bekezdésében meghatározott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül a kérelmek kizárólag a Főigazgatóság által e célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával nyújthatók be.

(2) Az elektronikus űrlap díjtalanul érhető el.

(3) A Tv. 86/J. § (11) bekezdésében meghatározott tájékoztatást az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti elektronikus ügyindítási felületen keresztül küldi meg.

(4)[584] Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az adott kérelemhez csatolandó, jogszabályban meghatározott okiratokat és egyéb kellékeket.

(5)[585] A Tv. 86/H. § (6) bekezdésében meghatározott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület a regionális igazgatóság, illetve a Főigazgatóság által lefolytatott eljárásokban alkalmazható.

(6)[586] A Tv. 86/J. § (6), (6a), (6b) és (9) bekezdése alapján az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen előterjesztett kérelmek elbírálása során, valamint a 47. § (3) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása során a regionális igazgatóság országos illetékességgel jár el.

(7)[587] A (6) bekezdés szerinti kérelmeket a Főigazgatóság a regionális igazgatóságok között arányosan osztja el.

169/H. §[588]

Ha a kérelem elbírálására több regionális igazgatóság is illetékes, a kérelmeket a Főigazgatóság az illetékességgel rendelkező regionális igazgatóságok között arányosan osztja el.

IX. Fejezet

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Az adatkezelő szerv

170. §[589]

A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve a Főigazgatóság (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: központi adatkezelő szerv).

Az idegenrendészeti résznyilvántartásokra vonatkozó részletes szabályok

171. §[590]

A vízumkiadó hatóság és a kishatárforgalmi engedélyt kiadó konzuli tisztviselő a Tv. 95. § (1) bekezdésében, a Rendőrség a Tv. 95. § (1) bekezdés h) pontjában, a regionális igazgatóság a Tv. 95. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

172. §[591]

(1) A külpolitikáért felelős miniszter és a regionális igazgatóság a Tv. 96. § (1) bekezdésében, a Rendőrség a Tv. 96. § (1) bekezdés h) pontjában, a konzuli tisztviselő a Tv. 96/A. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A Tv. 96. § (1) bekezdés j) pontja, valamint a Tv. 96/A. §-a alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.

173. §

A regionális igazgatóság a Tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

174. §[592]

A regionális igazgatóság és a Rendőrség a Tv. 98. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

175. §[593]

(1) A regionális igazgatóság a Tv. 99. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(1a)[594] A külpolitikáért felelős miniszter a Tv. 99. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A Tv. 99. § (1) bekezdés k) pontja alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.

(3)[595] A regionális igazgatóság és a Tv. 82. §-a szerinti eljárásokban a konzuli tisztviselő a Tv. 99/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

176. §

A regionális igazgatóság a Tv. 100. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

177. §[596]

(1) A Tv. 73. § (1) bekezdésében meghatározott adatok bejelentését a regionális igazgatóság fogadja, és azokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A Tv. 73. § (2) bekezdése szerint rögzített adatoknak a Tv. 73. § (3) bekezdése szerint kezelését a központi adatkezelő szerv látja el.

178. §[597]

A regionális igazgatóság és a Rendőrség a Tv. 102. § (1) bekezdésében, a Főigazgatóság a Tv. 102. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

179. §

A regionális igazgatóság a Tv. 103. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

180. §

A regionális igazgatóság

a) a nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási szerv tájékoztatása alapján a Tv. 104. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban,

b) a Rendőrség tájékoztatása alapján a Tv. 104. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjaiban

meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

180/A. §[598]

A regionális igazgatóság a Tv. 105/A. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

181. §

A regionális igazgatóság a Tv. 105. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja, amely intézkedik az Eurodac központi egységéhez történő továbbítás érdekében.

A Vízuminformációs Rendszerhez hozzáféréssel rendelkező idegenrendészeti hatóságok[599]

181/A. §

(1)[600] A VIS rendelet 34. cikke szerinti nyilvántartás vezetőjeként, a 28. cikk (4) bekezdés c) pont szerinti hozzáférést biztosító nemzeti hatóságként, valamint a 41. cikk (4) bekezdése szerinti adatkezelőként a Kormány a Főigazgatóságot jelöli ki.

(2) A VIS rendelet alapján a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben tárolt adatokhoz történő hozzáférés szempontjából

a) a VIS rendelet 15. cikke szerinti vízumhatóság a 7. §-ban meghatározott hatóság, a Rendőrség pedig a 10. § (4) bekezdés és a 20. § (2) bekezdés szerinti eljárásában;

b)[601] a VIS rendelet 16. cikke szerinti központi vízumhatóság a Főigazgatóság;

c) a VIS rendelet 17. cikke szerinti vízumhatóság a 7. §-ban meghatározott hatóság;

d)[602] a VIS rendelet 19. és 20. cikke szerinti ellenőrző hatóság a Rendőrség, a Főigazgatóság és a regionális igazgatóság.

A biometrikus adatkezelés szabályai[603]

181/B. §[604]

(1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 96/A. §-ában meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti.

(2)[605] A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása során a Tv. 96. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat külképviseleten történő kérelmezés esetén a konzuli tisztviselő, Magyarország területén történő kérelmezés esetén a regionális igazgatóság rögzíti.

(3)[606] A Kormány a kishatárforgalmi engedéllyel, a tartózkodási engedéllyel, az ideiglenes letelepedési engedéllyel, a nemzeti letelepedési engedéllyel, az EK letelepedési engedéllyel és a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány cseréjével vagy pótlásával összefüggésben

a) a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági (DS), az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági (CVCA) és a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági (DV) feladatok ellátására a Főigazgatóságot,

b) az országos aláíró hitelesítő hatósági (CSCA) feladatok ellátására az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert

jelöli ki.

(4) Az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtása során, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló kérelem átvétele során a Tv. 99. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti.

(4a)[607] A 93. § (1a) és (1b) bekezdése szerinti esetben a Tv. 99. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti.

(5)[608] A Főigazgatóság végzi a kishatárforgalmi engedéllyel, a tartózkodási engedéllyel, az ideiglenes letelepedési engedéllyel, a nemzeti letelepedési engedéllyel, az EK letelepedési engedéllyel és a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány cseréjével vagy pótlásával összefüggésben az okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését.

(6)[609] A Főigazgatóság nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként

a) létrehozza és kiadja a dokumentum-aláíró tanúsítványt, és elhelyezi azt a tároló elemben,

b) létrehozza és kezeli - a tároló elemmel ellátott kishatárforgalmi engedély, tartózkodási engedély, ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EK letelepedési engedély, illetve bevándorlási vagy letelepedési engedély okmányok ellenőrzése céljából - a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat.

(7)[610] Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter országos aláíró hitelesítő hatóságként

a) kiadja az országos aláírás-hitelesítő tanúsítványt,

b) az általa kibocsátott tanúsítványokat és az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a külpolitikáért felelős miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.

(8) A Főigazgatóság országos ellenőrzőhitelesítő hatóságként[611]

a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,

b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.

(9)[612] A Főigazgatóság nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.

(10) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.

(11)[613] Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a (8) bekezdésben foglaltak kivételével a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult külföldi hatóságok számára a magyar tartózkodási engedélyek vonatkozásában dokumentumellenőrző-hitelesítő tanúsítványt (DV tanúsítvány) bocsát ki, valamint a külföldi tartózkodási engedélyek tekintetében a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult hazai hatóság ellenőrző rendszerei számára biztosítja a kiolvasáshoz szükséges ellenőrző rendszer tanúsítványt (IS tanúsítvány), továbbá a tartózkodási engedélyek tekintetében ellátja a tagállami tanúsítványcserével és tanúsítvány felülhitelesítéssel kapcsolatos Single Point of Contact (SPOC) feladatait.

181/C. §[614]

A befogadott és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár részére e rendelet alapján, 2013. szeptember 1-jét megelőzően megítélt támogatások 2013. október 31-ig folyósíthatók.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

182. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet

a) 4. § (2) bekezdése,

b) 8. § (2)-(4) bekezdése,

c) 10. § (6) bekezdése,

d) 11. § (1) bekezdésében és 11. § (2) bekezdés felvezető szövegében a ", nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviseletén" szövegrész,

e) 11. § (2) bekezdés a) pontjában a ", nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság nevében történő vízumkiadásra feljogosított schengeni állam külképviselete" szövegrész,

f) 12. § (5) bekezdés e) pontja,

g) 12. § (6) bekezdése,

h) 19. § a) pontjában a "vagy a schengeni államok területére" és a "vagy a schengeni államok területén" szövegrész,

i) 19. § f) pontjában a "tartózkodási engedélyt," szövegrész,

j) 20. § (3) bekezdése,

k) 22. és 23. §-a,

l) 24. § (1) bekezdésében a ", valamint a Tv. 111. § (6) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti egyeztetés során történő válaszadás" szövegrész,

m) 25-28. §-a,

n) 33. §-a,

o) 49. §-a,

p) 54. §-a,

q) 118. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdésében az "a) és" szövegrész,

r) 142. § (3) bekezdése

a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(3)[615]

(4)[616]

(5)[617]

(6)[618]

Átmeneti rendelkezések[619]

182/A. §[620]

(1) E rendeletnek az egyes migrációs és menekültügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr1.) megállapított rendelkezéseit a Módkr1. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módkr1. hatálybalépését megelőzően az e rendelet alapján biztosított támogatásokat a támogatás megítélése idején hatályos jogszabályok szerint kell továbbfolyósítani, e rendeletnek a Módkr1.-gyel megállapított rendelkezései azokat nem érintik.

(3)[621] A Tv. 110. § (14) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozat alapján lefolytatott eljárásban e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Tv. 35/A. § (1) bekezdés szerinti nemzeti letelepedési engedélyekre vonatkozóan előírt benyújtandó okiratok vonatkozásában.

(4)[622] Az e rendeletnek az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

(5)[623] E rendeletnek az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr2.) megállapított rendelkezéseit a Módkr2. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(6)[624] E rendeletnek a végrehajtásra vonatkozó, a Módkr2.-vel megállapított rendelkezéseit

a) a Módkr2. hatálybalépésekor még el nem rendelt és

b) a Módkr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(7)[625] Az e rendelet alapján a Módkr2. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági döntéseket e rendelet alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.

(8)[626] A 2023. január 1. előtt kiadott, hatóság által záradékolt szálláshely-bejelentőlap érvényes a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott tartózkodási engedély érvényességének lejártáig.

182/B. §[627]

(1) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a Tv. 35/A. § (2) bekezdésére figyelemmel a beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik, a Tv. 35/A. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet a 93. § (1d)-(1g) bekezdése alapján 2017. március 31-ig terjeszthet elő.

(2) A 2016. július 1. napja előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott kérelemre kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár a Tv. 35/A. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet a 93. § (1d)-(1g) bekezdése alapján 2017. március 31-ig terjeszthet elő.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár házastársa, eltartott leszármazója vagy eltartott szülője által előterjesztett nemzeti letelepedés iránti kérelmét kizárólag abban az esetben lehet befogadni, ha a befektető a letelepedési kérelmében a kérelmezőt eltartott családtagként feltüntette.

(4) 2017. június 30-át követően a (3) bekezdés szerinti kérelmező a Tv. 35/A. § (1) bekezdése alapján kérelmet nem nyújthat be.

(5) A 93. § (1f)-(1g) bekezdésében meghatározott regionális igazgatóság és a Főigazgatóság az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint előterjesztett nemzeti letelepedési kérelem tárgyában indult eljárás során[628]

a) egy alkalommal, legfeljebb hetvenöt napos teljesítési határidővel bocsáthat ki hiánypótlási felhívást,

b) a hiánypótlási felhívás teljesítési határidejét nem hosszabbíthatja meg,

c) az eljárást nem függesztheti fel,

d) döntését úgy köteles meghozni, hogy a Tv. 35/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott államkötvény lejegyzési kötelezettségét a vállalkozás teljesíteni tudja.

(6)[629] Az államkötvény program lezárását követően a regionális igazgatóság és a Főigazgatóság a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelemnek helyt adó döntést nem hozhat.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

183. §

(1) E rendelet - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénnyel együtt - a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2001/40/EK irányelve (2001. május 28.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről;

b) a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről;

c) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról;

d) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;

e) a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról;

f) a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről;

g) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről;

h)[630]

i)[631]

j) a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről;

k)[632] a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

l)[633] a 70. § (1) és (3) bekezdése, a 151. §-a és a 152. §-a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009.június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve,

m)[634] a 100. § (3) bekezdése, a 102. §-a, a 107. § (3) bekezdése, a 108. § (2) bekezdése, a 117. §-a a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelve.

n)[635] a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 25. cikke [54. §; 119/A. §]

o)[636] a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

p)[637] a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

r)[638] a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

s)[639] a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2)[640] Ez a rendelet

a)[641] a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet, valamint a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1370 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b)[642] a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i 333/2002/EK tanácsi rendelet,

d) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet,

e) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet,

f) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról szóló, 2003. február 27-i 415/2003/EK tanácsi rendelet,

h) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) című, 2016. március 9-i 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i) a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

j) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) című, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

k)[643] a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

l)[644] a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

m) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

n) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

o) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)[645] Ez a rendelet a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 10-i (EU) 2019/592 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4)[646] E rendelet 29. §-a és 107. §-a az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

I. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez[647]

II. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez[648]

1. Vízumokmány: a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendeletben, a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2002. február 18-i 334/2002/EK tanácsi rendeletben és a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1370 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formájú és adattartalmú okmány.

2. A harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet] értelmében a harmadik ország állampolgára számára kiállított tartózkodási engedély típusai:

a) a kishatárforgalmi engedély,

b) a tartózkodási engedély.

3. Az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formátumú és adattartalmú okmányként kerül kiállításra:

a) a kishatárforgalmi engedély,

b) a tartózkodási engedély:

ba) a tartózkodási engedély,

bb) a humanitárius tartózkodási engedély,

bc) a bevándorlási engedély,

bd) a letelepedési engedély,

be) az ideiglenes letelepedési engedély,

bf) a nemzeti letelepedési engedély,

bg) az EK letelepedési engedély.

4. A 3. pont szerinti okmányok formátuma: ID-1-es Kártya, amely tároló elemet tartalmaz.

5. Megjegyzések a 3. pont szerinti okmányok előoldalán:

a) a kishatárforgalmi engedély esetén:

aa) "Útlevél száma: 00000000"

b) a tartózkodási engedély esetén:

ba) "EU Kék Kártya"

bb) "Munkavállalás"

bc) "Jövedelemszerzés"

bd) "Vállalaton belül áthelyezett személy / ICT"

be)[649]

bf) "Családi együttélés"

bg) "Szezonális munkavállalás"

bh) "Gyógykezelés"

bi) "Hivatalos"

bj) "Nemzeti tartózkodási engedély"

bk) "Álláskeresés vagy vállalkozás indítás"

bl) "Ideiglenes tartózkodási engedély"

bm) "Hosszú távú mobilitási engedély / mobile ICT"

bn) "Kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély"

bo) "Családtag kutatói mobilitási tartózkodási engedélye"

bp) "Hallgatói mobilitási tartózkodási engedély"

bq) "Gyakornok"

br) "Kutatás"

bs) "Önkéntes tevékenység"

bt) "Tanulmányi"

bu) "Egyéb"

bv) "Fehér Kártya"[650]

bw)[651]

c) a humanitárius tartózkodási engedély esetén:

ca) "Hontalan"

cb) "Felügyelet nélkül maradt kiskorú"

cc) "Befogadott"

cd) "Egyéb"

d) az EK letelepedési engedély esetén:

da) "Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező - EK"

e) az Szmtv. 95. § (4), (7), (9) és (11) bekezdése alapján kiadott nemzeti letelepedési engedély esetén: "Kilépési megállapodás 18. cikk (1) bekezdése alapján"[652]

f) az Szmtv. 95. § (16) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedély esetén "Munkavállalás"[653]

g) az Szmtv. 95. § (17) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedély esetén "Jövedelemszerzés"[654]

6. Megjegyzések a 3. pont szerinti okmányok hátoldalán:

a) a kishatárforgalmi engedély esetén:

aa) "2007. évi CLIII. törvény alapján visszaélés szankcionálandó"

b) a tartózkodási engedély esetén:

ba) EU Kék Kártya esetén: "Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél"; továbbá ha az okmány birtokosa az Európai Unió valamely tagállama általi nemzetközi védelemben részesül: "[Tagállam neve]-ban/-ben, [dátum]-án/-én nemzetközi védelemben részesült"[655]

bb) Munkavállalás célú tartózkodási engedély esetén: "Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél"

bc) Vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély esetén: "Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél"

bd) Hosszú távú mobilitási engedély esetén: "Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél"

be) Szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély esetén: "Munkavégzésre jogosult ...-nál/-nél"

bf) Hallgatói mobilitási tartózkodási engedély esetén: "Tanulmányokat folytat ...-nál/-nél"

bg) Kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély esetén: "Kutat ...-nál/-nél"

bh) Családtag kutatói mobilitási tartózkodási engedélye esetén: "Kutató családtag neve: ..."

bi) Gyakornoki tevékenység célú tartózkodási engedély esetén: "Gyakornok ...-nál/-nél"

bj) Tanulmányi célú tartózkodási engedély esetén: "Tanulmányokat folytat ...-nál/-nél", illetve "Ösztöndíj keretében ...-nál/-nél"

bk) Ideiglenes tartózkodási engedély esetén: "Az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló nemzetközi szerződés szerint kiadva"

c) az EK letelepedési engedély esetén:

ca) "Korábban EU Kék Kártya birtokosa" (ha az EK letelepedési engedélyt az engedélyes EU Kék kártya birtokosaként kapta)

cb) "Nemzetközi védelmet nyújtó ország: ...

Nemzetközi védelem keletkezésének időpontja: ..." (ha az engedélyest korábban a menekültügyi hatóság vagy bíróság vagy az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, és az EK letelepedési engedély kiállításakor ez a jogállás fennáll)

d) az ideiglenes letelepedési engedély esetén:

"Nemzetközi védelmet nyújtó ország: ...

Nemzetközi védelem keletkezésének időpontja: ..." (ha az engedélyest korábban a menekültügyi hatóság vagy bíróság vagy az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, és az EK letelepedési engedély kiállításakor ez a jogállás fennáll)

e) az 5. pont e) alpontja szerint kiadott nemzeti letelepedési engedély esetén: "Nemzeti letelepedési engedély"[656]

7. A regionális igazgatóság az Szmtv. 95. § (4), (7), (9) és (11) bekezdése alapján kiadott nemzeti letelepedési engedély esetén az engedély típusa rovatban az "Az EUSZ 50. cikke" szöveget tünteti fel.[657]

8. A regionális igazgatóság az Szmtv. 95. § (16) és (17) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedély esetén az engedély típusa rovatban az "Az EUSZ 50. cikke - Határ menti ingázó munkavállaló" szöveget tünteti fel.[658]

III. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez

Tartózkodási engedély okmányok

1.[659]

2.[660]

3. Humanitárius tartózkodási engedély okmány menedékjogot kérő számára

Az okmány megnevezése: humanitárius tartózkodási engedély menedékjogot kérő részére

Az okmány formátuma: ID-2 kártya

Az okmány adattartalma a következő:

1. okmányazonosító

2. név - családi és utónév (nevek) -

3. állampolgárság (hontalanság)

4. nem

5. arcképmás

6. az engedély kibocsátásának helye és időpontja

7. érvényességi idő

8. a tartózkodás célja

9. születési hely, idő

10. szálláshely

11. saját kezű aláírás

12. egyéb megjegyzések

IV. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez[661]

I. Rövid távú mobilitási igazolás/short term mobility certificate

A) A kutató részére kiadható kutatói rövid távú mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:

1. az okmányazonosító (elnevezése, száma)/document identification;

2. név - családi és utónév (nevek) -/name;

3. születési helye (település, ország)/place of birth;

4. születési ideje/date of birth;

5. neme/sex;

6. állampolgársága/nationality;

7. fényképe/photo;

8. a magyarországi szálláshelye/address in Hungary;

9. érvényességi ideje/validity;

10. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása/issuing authority;

11. a kiállítás helye, ideje/issued at;

12. hátoldalon kiegészítő információ:

Megjegyzések/remarks: kutatói rövid távú mobilitási igazolás/short term researcher mobility certificate

Kutatásra jogosult/entitled to research: (-nál/nél)

Az okmány megnevezése: mobilitási igazolás/mobility certificate

Az okmány formátuma: ID-2 kártya

B) A kutató családtagja részére kiadható kutatói rövid távú mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:

1. az okmányazonosító (elnevezése, száma)/document identification;

2. név - családi és utónév (nevek) -/name;

3. születési helye (település, ország)/place of birth;

4. születési ideje/date of birth;

5. neme/sex;

6. állampolgársága/nationality;

7. fényképe/photo;

8. a magyarországi szálláshelye/address in Hungary;

9. a kutató / researcher

9a. neve/name,

9b. születési dátum/date of birth,

9c. neme/sex,

9d. állampolgársága/nationality;

10. érvényességi ideje/validity;

11. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása/issuing authority;

12. a kiállítás helye, ideje/issued at;

13. hátoldalon kiegészítő információ:

Megjegyzések/remarks: kutató családtagja/family member of researcher

Az okmány megnevezése: mobilitási igazolás/mobility certificate

Az okmány formátuma: ID-2 kártya

C) A hallgató részére kiadható mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:

1. az okmányazonosító (elnevezése, száma)/document identification;

2. név - családi és utónév (nevek) -/name;

3. születési helye (település, ország)/place of birth;

4. születési ideje/date of birth;

5. neme/sex;

6. állampolgársága/nationality;

7. fényképe/photo;

8. a magyarországi szálláshelye/address in Hungary;

9. érvényességi ideje/validity;

10. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása/issuing authority;

11. a kiállítás helye, ideje/issued at;

12. hátoldalon kiegészítő információ:

Megjegyzések/remarks: hallgatói mobilitási igazolás/student mobility certificate

Tanulmányokat folytat/Entitled to study: (-nál/nél)

Az okmány megnevezése: mobilitási igazolás/mobility certificate

Az okmány formátuma: ID-2 kártya

V. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez

A közösségi szállás házirendje

1. A szálláson elhelyezésre kerülő személy az elhelyezéskor (szállásra érkezéskor) tartózkodásra jogosító okmányát, valamint a kötelező tartózkodási helyet kijelölő határozatot köteles bemutatni.

2. Az elhelyezést követően a harmadik országbeli állampolgár köteles magát egészségügyi, ruházat- és csomagellenőrzésnek alávetni.

3. A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: elhelyezett) az elhelyezéskor pénzét, értékeit megőrzőben elhelyezheti vagy magánál tarthatja, de ez esetben megőrzésükről önmagának kell gondoskodnia.

4. Az elhelyezett nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyeztetheti (fegyver, ütő-, vágó-, szúróeszköz, gázspray, kábítószer, alkohol stb.).

5. A elhelyezett a részére átadott leltári tárgyakkal a közösségi szállás elhagyásakor köteles elszámolni.

6. Az elhelyezett a közösségi szállás helyiségeit, berendezési tárgyait, felszereléseit csak rendeltetésszerűen használhatja. Köteles a helyiségek tisztaságára ügyelni, környezetét tisztán tartani, a berendezési tárgyak épségét megóvni.

7. Az elhelyezett egészségügyi panaszával az ügyeletes orvoshoz fordulhat. Az orvosi rendelés időpontjait a napirend tartalmazza.

8. Az elhelyezett az erre kijelölt helyiségben, a napirend szerinti időpontokban látogatót fogadhat, saját költségén távbeszélést és levelezést folytathat.

9. Az elhelyezett vallását egyénileg vagy csoportosan szabadon gyakorolhatja. A vallásgyakorlás a szálláshely működési rendjét nem sértheti.

10. Az elhelyezett a szállás kijelölt helyiségeiben szabadon mozoghat, a művelődéshez és a sportoláshoz rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket szabadon használhatja.

11. Az elhelyezett a szálláshelyen köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel a többi elhelyezett jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja.

12. Az elhelyezett a szálláshelyről történő 24 órát meg nem haladó eltávozás esetén köteles a szállás rendjének fenntartása, mások nyugalmának biztosítása érdekében a napirendben foglaltakat betartani.[662]

VI. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez

Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagyon- és jövedelemnyilatkozata[663]

NYILATKOZAT

az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli vagyonáról, jövedelméről és az azokban bekövetkezett változásokról[664]

Nyilatkozat

Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy:

a) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítést kell fizetnem, amennyiben vagyonom Ft értéke (összege) vagy jövedelmem havi összege meghaladja a jelen Nyilatkozat D) pontjában meghatározott értéket (összeget);

b) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság - amennyiben térítésmentes ellátásban, illetőleg támogatásban részesülök - újabb vagyon- és jövedelemnyilatkozat benyújtására kötelezhet, amelynek 15 napon belül köteles vagyok eleget tenni;[666]

c) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a nyilatkozatban szereplő adatok valódiságát ellenőrizheti;[667]

d) a vagyoni, jövedelmi helyzetemben bekövetkezett, a jelen nyilatkozat D) pontja szerinti változás bejelentésének elmulasztása esetén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az ellátás és a pénzbeli támogatás folyósítását a kötelezettség tejesítéséig felfüggesztheti;[668]

e) a vagyoni és jövedelmi helyzetemről, valamint az abban bekövetkezett változásról kitöltött Nyilatkozatban valótlan adatok közlése esetén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megvonhatja az ellátást és a támogatást.[669]

Dátum: ..............., 200... év......... hónap...... nap

a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírása

A nyilatkozatot átvettem:

Dátum: ..............., 200... év......... hónap...... nap

.....................................................................

az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság képviselőjének aláírása[670]

Minden kérelmező és befogadott (tehát az együtt érkező házastárs, kiskorú helyett a törvényes ügygondnok) külön nyilatkozatot tölt ki.

A nyilatkozatot nyomtatott betűvel kell kitölteni!

VII. melléklet a 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez[671]