A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20431/2010/7. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 536. §, 540. §, 553. §, 556. §, 567. §, 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5/B. § (1) bek., 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 3. §] Bírók: Lente Sándor, Molnár Ambrus, Németh László

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.431/2010/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészég részéről eljáró dr. Sódor István fellebbviteli főügyészségi ügyész által képviselt felperesnek, a dr. Láng Géza jogtanácsos által képviselt alperes ellen, általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. február 19. napján meghozott, 37.P.21.842/2009/7. számú ítélete ellen, a felperes részéről 8. és Pf.2., az alperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja az alábbiak szerint:

Az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételek 10.1. pontjába foglalt "festése, javítása, karbantartása alatt" szövegrész érvénytelenségének megállapítását, továbbá annak kimondását mellőzi, hogy a 2009. április 1-ét megelőzően kötött és 2009. április 1-éig teljesített szerződéseket az érvénytelenség megállapítása nem érinti.

Megállapítja, hogy általános szerződési feltételek 10.1. pontjába foglalt "az épületnek vagy bármely részének (falak, födémek, vezetékek, csövek, nyílászárók, burkolatok, készülékek, stb.) átépítése, bővítése, festése, javítása, karbantartása alatt vagy közvetlenül vagy közvetve miatta keletkezett kár;" szövegű szerződési feltételben az "alatt" és a "közvetlenül" szavak között lévő "vagy" szó alkalmazása, a 10.2. pontjába foglalt "Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól akkor, ha a károkozó tényező az ajánlattétel előtt is fennállt, kivéve, ha Ön bizonyítja, hogy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében." szövegű feltétel, valamint a 12.4. pontjába foglalt "betöréses lopás vagy rablás kárnál: nyomozást lezáró határozat;" szövegű feltétel az alperessel 2009. január 1-ét követően szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen .

Az általános szerződési feltételek 13.4. pontjába foglalt feltétel érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelem tekintetében a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 30 napon belül a saját költségére egy országos napilapban egy alkalommal hozza nyilvánosságra az alábbi tartalmú közleményt:

" K Ö Z L E M É N Y

A Fővárosi Ítélőtábla 2010. szeptember 17. napján kihirdetett 6.Pf.20.431/2010/7. számú jogerős ítéletével minden, az alperessel szerződő félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a ... otthonbiztosítás általános szerződési feltételei 10.1. pontjának ,az épületnek vagy bármely részének (falak, födémek, vezetékek, csövek, nyílászárók, burkolatok, készülékek, stb.) átépítése, bővítése, festése, javítása, karbantartása alatt vagy közvetlenül vagy közvetve miatta keletkezett kár);' szövegű kikötésének kiemelt szövegrésze érvénytelen.

A kikötés azért érvénytelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul az Előfizető hátrányára állapítja meg azáltal, hogy a feltétel indokolatlanul mentesíti a biztosítót a szolgáltatás teljesítése alól abban az esetben, ha a biztosítási esemény a feltételben felsorolt tevékenységek időtartama alatt, de nem azokkal okozati összefüggésben következik be.

A jogerős ítélet a fentiek szerint megállapította az általános szerződési feltételek 10.2. pontjába foglalt "Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól akkor, ha a károkozó tényező az ajánlattétel előtt is fennállt, kivéve, ha ő bizonyítja, hogy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében" szövegű feltétel érvénytelenségét.

A kikötés azért érvénytelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul az Előfizető hátrányára állapítja meg azáltal, hogy az nem világos és nem érhető. Az a tényező ugyanis, ami nem hatott közre a kár bekövetkezésében, nem károkozó tényező. Emiatt nem lehetséges annak bizonyítása sem, hogy a károkozó tényező nem hatott közre a kár bekövetkezésében.

A jogerős ítélet a fentiek szerint megállapította az általános szerződési feltételek 12.4. pontjába foglalt, betöréses lopás vagy rablás kárnál: nyomozást lezáró határozat;' szövegű feltétel érvénytelenségét.

A kikötés azért érvénytelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul az Előfizető hátrányára állapítja meg azáltal, hogy a betöréses lopás és rablás biztosítási események esetében szolgáltatás esedékességének a nyomozást lezáró határozat benyújtásához kötése a biztosító számára a szolgáltatása teljesítésére aránytalanul hosszú, illetve nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít.

A jogerős ítélet a fentiek szerint megállapította az általános szerződési feltételek 14.18. pontjába foglalt azon feltétel érvénytelenségét, amely szerint ,a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bármely csontbetegség (például rosszindulatú csont- és porckorong daganatok) minden formája, illetve egyéb szervekből kiinduló daganat áttételeinek következtében létrejött patológiás csonttörés, csontvelőgyulladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlágyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye közvetve vagy közvetlenül részben vagy egészében közrehatottak a biztosítási esemény bekövetkezésében'.

A kikötés azért érvénytelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul az Előfizető hátrányára állapítja meg azáltal, hogy a törvény rendelkezésétől eltérő mentesülési okot állapít meg a biztosító javára, továbbá a biztosítási fedezetből kizárt kockázatot mentesülési okként határozza meg."

A Fővárosi Ítélőtábla a felperest mentesíti a perköltség megfizetése alól.

Az elsőfokú bíróság ítéletének az illeték viselésére vonatkozó rendelkezését akként változtatja meg, hogy kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.500 (tízezer-ötszáz) forint kereseti illetéket, és megállapítja, hogy a fennmaradó 10.500 (tízezer-ötszáz) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kimondja, hogy mind az első fokú, mind a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 12.000 (tizenkettőezer) forint fellebbezési eljárási illetéket, megállapítja továbbá, hogy 12.000 (tizenkettőezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.