1978. évi 2. törvényerejű rendelet

a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

A törvény hatálybalépése

1. § A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény (a továbbiakban: a törvény) 1978. évi március hó 1. napján lép hatályba.

A törvény alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések

[A 80. § (3) bekezdéséhez]

2. § Az eltűnt, illetőleg a büntető eljárás alatt álló személyről készült képmás vagy hangfelvétel felhasználását az eltűnt személy felkutatását vagy körözését elrendelő, illetőleg az a hatóság engedélyezheti, amely előtt a büntető eljárás folyik.

[A 83. § (3) bekezdéséhez]

3. §[1]

[A 86. § (3)-(4) bekezdéséhez]

4. § (1) A személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a megkezdett vagy tervbevett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a védelem.

(2)[2]

(A törvény 209/B. §-hoz)[3]

5. §[4] Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdekképviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, valamint

f)[5] az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet - az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében -, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója Magyarország területén fejti ki tevékenységét.

5/A. §[6]

5/B. §[7] (1) Ha a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, az igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében elrendelheti, hogy a kikötés alkalmazója saját költségére a kikötés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett kikötés pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság szerződésben még nem alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg. A közzétételről az érintett általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozójának, illetve alkalmazásra ajánlójának kell saját költségére gondoskodnia.

(A jogválasztás korlátozása)[8]

5/C. §[9] (1) Ha a felek a magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint a fogyasztói szerződésükre külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztóvédelmi szerződési szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 28/A. §-ának alkalmazása - jogválasztás hiányában - a magyar jog alkalmazására vezetne.

(2)[10] Ha egy szerződés vagy a nyilvánosan megismerhetővé tett, illetve alkalmazásra ajánlott általános szerződési feltétel az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 93/13/EGK tanácsi irányelvet, vagy az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

[A törvény 301/A. § (5) és (6) bekezdéséhez][11]

5/D. §[12] (1)[13] A Ptk. 292/A. § (5)-(7) bekezdése, 292/B. § (4)-(6) bekezdése, 301/A. § (5)-(8) bekezdése, valamint a 301/B. § (5)-(7) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezésére jogosult a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezet.

(2)[14]

[A 306. és 308. §-hoz]

6. § (1)[15]

(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

[A 385. §-hoz]

7. §[16]

[A 618. §-hoz]

8. §[17] E rendelkezés alkalmazásában titkos örökbefogadás a Csjt. 48. §-a (3)-(4) bekezdésében, továbbá (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eset.

Átmeneti rendelkezések

9. § A törvény rendelkezéseit - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyból eredő és jogerős határozattal még el nem bírált jogokra és kötelezettségekre is alkalmazni kell.

[A 14. és 19. §-okhoz]

10. § A törvényes képviselő jognyilatkozatával és a gyámhatóság jóváhagyásával kapcsolatos szabályokat csak a törvény hatálybalépése után tett jognyilatkozatokra lehet alkalmazni.

[A 97. § (2) bekezdése c) pontjához és a 155. §-hoz]

11. § Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor már meglevő épületek tekintetében is alkalmazni kell.

[A 209. § (3) bekezdéséhez]

12. § A sérelmet szenvedett fél a szerződést e címen csak akkor támadhatja meg, ha annak megkötése a törvény hatálybalépése után történt.

[A 306-311. §-okhoz]

13. § A hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági jogokra és kártérítésre, valamint ezek érvényesítésének határidejére vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a szerződés teljesítése a törvény hatálybalépése után történt.

[A 349. és 354. §-okhoz]

14. § Az államigazgatási jogkörben okozott kárral, valamint a nem vagyoni kárral kapcsolatos felelősségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozó magatartás a törvény hatálybalépése után történt.

[Az 514. § (2) bekezdéséhez]

15. § A szállítmányozással kapcsolatos rendelkezést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a törvény hatálybalépéséig a szerződés nem jött létre.

[A 616. § (3)-(5) bekezdéséhez]

16. § A házastárs haszonélvezeti jogának megváltását csak abban az esetben lehet kérni, ha a törvény hatálybalépéséig

a) a hagyatékot még nem adták át, vagy

b) hagyatéki eljárás hiányában az öröklés megnyíltától egy év még nem telt el.

[A 617. és 618. §-okhoz]

17. § Az örökbefogadással kapcsolatos rendelkezéseket a törvény hatálybalépése előtt megnyílt öröklés esetében is alkalmazni kell, feltéve, hogy az örökbefogadást 1960. május 1-ét követően engedélyezte a gyámhatóság. A már átadott örökséget, illetőleg a ténylegesen birtokbavett hagyaték tulajdonjogát ez a rendelkezés nem érinti.

[A 685. § a) pontjához]

18. § A törvény hatálybalépése előtt kiadott hatályos jogszabályokat ez a rendelkezés nem érinti.

Záró rendelkezések

19. §[18] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az utazási szerződés részletes szabályait.

20. §[19] Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a jognyilatkozat tárgyának azt az értékét, amelynél a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

21. §[20] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben meghatározza azokat a közérdekű célokat, amelyekre a bíróság által, a személyhez fűződő jog megsértőjével szemben kiszabott bírság fordítható.

22. §[21] Felhatalmazást kap kereskedelemért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel megállapítsa a kiskereskedelmi forgalomban eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igényeknek a törvény rendelkezései szerint történő intézésének eljárási szabályait.

23. § (1)[22]

(2)[23]

24. § (1)[24]

(2)[25]

(3)[26]

(4) A Pp. 396. §-ának ezt a rendelkezését e törvényerejű rendelet hatálybalépése után indult perekben kell alkalmazni.

25. § (1)[27]

(2)[28]

(3)[29]

(4)[30]

(5) Ahol a Ptké. a "szocialista szervezet" kifejezést használja, ezen a "gazdálkodó szervezet"-et kell érteni.

(6)[31]

26. § Ez a törvényerejű rendelet 1978. évi március hó 1. napján lép hatályba.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

27. §[32] Ez a törvényerejű rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről, 6. cikk (2) bekezdés, 7. cikk (2) bekezdés [a törvényerejű rendelet 5/C. §-ának (2) bekezdése, illetve 5. §-a];

b) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 4. cikk (1) bekezdés [a törvényerejű rendelet 5. §-ának f) pontja];

c) az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól, 7. cikk (2) bekezdés [a törvényerejű rendelet 5/C. §-ának (2) bekezdése];

d) az Európai Parlament és a Tanács 2000/35/EK irányelve (2000. június 29.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről, 3. cikk (5) bekezdés (a törvényerejű rendelet 5/D. §-a).