BH 2022.11.292 Önmagában az a körülmény, hogy a kúriai bíró részt vett a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa határozatának meghozatalában, nem ad alapot az elfogultságának megállapítására [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 13. § (1) bek. e) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék P.20236/2019/16., Győri Ítélőtábla Pf.20060/2020/13., Kúria Pfv.21211/2020/6., Kúria Pfv.20636/2022/18., Kúria Jpe.60027/2021/8., Kúria Pk.24865/2022/2. (*BH 2022.11.292*), 3330/2023. (VI. 21.) AB végzés, 3182/2024. (V. 17.) AB végzés

***********

A döntés előzményei

[1] A Kúria jogegységi panaszeljárásban hozott határozatával megállapította, hogy a jogegységi panasszal támadott végzése jogkérdésben indokolatlanul eltért a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól. A bíróságokra nézve kötelező jogértelmezésként megállapította továbbá, hogy az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatára hivatkozással perújításnak nincs helye. Az indokolatlan eltérésre figyelemmel a jogegységi panasszal támadott végzést hatályon kívül helyezte, és a Kúria felülvizsgálati tanácsát új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.

A kizárás iránti kérelem, az ellenfél észrevétele és a bíró nyilatkozata

[2] A megismételt felülvizsgálati eljárásban 2022. szeptember 14-én tartott tárgyaláson a felperes az ügyben eljáró bírói tanács egyik tagjával szemben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárás iránti kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a nevezett bíró tagja volt az előzőek szerinti jogegységi panasz tanácsnak, így részt vett - a számára kedvező határozatot hatályon kívül helyező - jogegységi határozat meghozatalában, és elrendelte a felülvizsgálati eljárás megismétlését. Utalt arra, hogy a régi Pp. perújítás esetén sem tette lehetővé az alapügyben eljárt bíró eljárását, a régi Pp. 15. § (2) bekezdése pedig a felülvizsgálati kérelem elbírálásából kizárta azt a bírót is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy - a jogalkotó nyilvánvaló akarata szerint - nem vehet részt az érdemi határozat meghozatalában olyan bíró, aki az egyedi felülvizsgálati ügyben korábban hozott határozattal szemben kezdeményezett jogorvoslati eljárásban (panaszeljárásban) a támadott határozatban kifejtettekkel ellentétes álláspontot foglalt el. A felperes lehetőséget látott a régi Pp. 15. § (2) bekezdésének analógia útján történő alkalmazására a jelen kizárási ügyben.

[3] Az alperes a kizárási indítványra tett észrevételében kifejtette: a félnek nincs joga arra, hogy kifogást emeljen egy bíró személye ellen arra hivatkozással, hogy a bíró egyéni meggyőződése szerint kedvező vagy kedvezőtlen álláspontot foglal el, illetve ilyen határozat meghozatalában vett részt. Az indítvány elbírálása során kérte figyelembe venni az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) AB és 25/2013. (X. 4.) AB számú határozataiban írtakat.

[4] A kizárási indítvánnyal érintett bíró akként nyilatkozott, hogy az ügyben nem érzi magát elfogultnak.