EH 2004.1148 A jóléti célra rendelt, illetve ténylegesen ilyen célt szolgáló intézmények, ingatlanok hasznosítása tekintetében az üzemi tanács törvényen alapuló együttdöntési joga akkor is fennáll, ha erről a kollektív szerződés nem rendelkezik [Mt. 65. § (1) bekezdés].

A kérelmező üzemi tanács a munkaügyi bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett munkáltató a Hotel P. ingatlan értékesítésével megsértette az Mt. 4. § (1) bekezdésében és az Mt. 65. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve az ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen.

A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett a Hotel P. értékesítésével a kérelmező együttdöntési jogosultságát megsértette, az ingatlan értékesítésére tett intézkedése érvénytelen; ezt meghaladóan az eljárást megszüntette és a kérelmezettet perköltség megfizetésére kötelezte.

A végzés indokolásában megállapított tényállás szerint a kérelmezett 1994. július 1-jétől hatályos kollektív szerződésében jóléti jellegű létesítményként szerepeltek - egyebek mellett - a munkásszállók. A Hotel P. részben munkásszállóként (140 hely), részben - a kérelmezettel szerződéses kapcsolatban álló kft. üzemeltetésében - kereskedelmi szálláshelyként működött. A felek a Hotel P. hasznosítására vonatkozó javaslatok kidolgozása érdekében munkabizottságot hoztak létre, amelyben a kérelmező azt az álláspontot képviselte, hogy az ingatlan jóléti jellege erősödjön, a munkásszállón elhelyezett munkavállalók számát a kérelmezett növelje, másrészt az ifjú házasok lakásproblémájának megoldására hasznosítsa. E tárgyban a felek között egyetértés nem jött létre. Ezt követően a Hotel P. hasznosításával kapcsolatban újabb javaslatot a kérelmezőnek nem tettek. A kérelmezett 2003. február 17-én a kollektív szerződést felmondta, majd ezután szóban tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a Hotel P.-t értékesíteni kívánja. A kérelmező közölte, hogy a jóléti jellegű intézmények hasznosításával kapcsolatban együttdöntési jogát gyakorolni kívánja, az egyoldalú értékesítés törvénysértő. A kérelmezett a kollektív szerződés hatályának megszűnte után a kérelmező együttdöntési jogát nem ismerte el, és a Hotel P.-t 2003. augusztus 27-én értékesítette.

A munkaügyi bíróság a kollektív szerződés felmondását követően haladéktalanul a jóléti célú intézmények elidegenítése érdekében tett intézkedésből arra következtetett, hogy a kérelmezett a felmondási jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolta, mert az üzemi tanács együttdöntési joga gyakorlásának akadályozására irányult. Ezért a bíróság megállapította, hogy a Hotel P. értékesítésével kapcsolatban a munkáltató megsértette a kérelmező üzemi tanács együttdöntési jogát, emiatt a munkáltató intézkedése az Mt. 67. §-a szerint érvénytelen.

A felek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a végzésével az elsőfokú bíróság végzésének a fellebbezéssel érintett - a jogsértést és a munkáltatói intézkedés érvénytelenségét megállapító - rendelkezését megváltoztatta és a kérelmet elutasította, a kérelmezettet mentesítette a perköltség megfizetése alól.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint kizárólag a kollektív szerződésben meghatározott jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg az üzemi tanácsot együttdöntési jog. A kérelmezett a kollektív szerződést illetően a törvényben biztosított felmondási jogával élt, az nem jelentett rendeltetésellenes joggyakorlást. A kérelmet így azért utasította el a másodfokú bíróság, mert a kérelmező olyan jogosítványt akart gyakorolni, amely kollektív szerződés hiányában nem illette meg.

A kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős végzés megváltoztatását, a kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte az Mt. 65. § (1) bekezdésébe ütköző törvénysértésre hivatkozással. Téves jogszabály értelmezést panaszolt, mert álláspontja szerint a törvény a kollektív szerződéstől függetlenül biztosítja az együttdöntési jogot a jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Sérelmezte az Mt. 4. § (1) bekezdés megsértése megállapításának mellőzését.

A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult. A másodfokú bíróság helyes jogértelmezését hangsúlyozta, és arra is hivatkozott hogy az értékesített ingatlan a perbeli időben már csekély számú munkavállaló elhelyezését szolgálta.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Az Mt. 165. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató szociális juttatást biztosíthat. Az ilyen juttatás, támogatás önkéntes, de ilyet kollektív szerződés kötelezően előírhat.

A munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét kollektív szerződés szabályozhatja [Mt. 30. § a) pont]. Ebből következőleg a kollektív szerződés szabályozhatja a jóléti juttatások fajtáit, jogcímét, kereteit és főbb szabályait az üzemi tanács együttdöntési jogkörének kiüresítése nélkül.

Az Mt. 65. § (1) bekezdése alapján az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.

E rendelkezés nem azonosan határozza meg az együttdöntési jogkört a pénzeszközök és az intézmények, illetve ingatlanok tekintetében.

A munkáltatói pénzeszközök köre tág, ezért teszi egyértelművé a törvény a munkáltatóra szükségképpen kötelező együttdöntési jogkört akként, hogy az a pénzeszközök azon körére terjed ki, amelyeket ilyen jóléti rendeltetéssel a kollektív szerződés meghatároz.

Az intézmények és ingatlanok jóléti rendeltetése azonban kollektív szerződéses meghatározás nélkül is adott lehet (gyermekintézmény, kulturális intézmény stb.). Ezért - bár az intézmények, ingatlanok esetében is lehetséges a kollektív szerződéses meghatározás, egyértelművé tétel - a tartósan ilyen célra rendelt, illetve ténylegesen szolgáló ingatlanok, intézmények esetében e nélkül is megállapítható a jóléti rendeltetés, mely esetben a hasznosítás felől az üzemi tanács törvényen alapuló együttdöntési joga fennáll.

Az eljárt bíróságok ettől eltérő jogszabály értelmezése téves.

Az adott ügyben a munkáltató kérelmezett a vitatott ingatlan részben munkásszálláskénti hasznosítását nem vitatta, felülvizsgálati ellenkérelmében is csupán az elhelyezett létszámra hivatkozott. Így a jóléti jellegű ingatlan hasznosítása tekintetében a kérelmező üzemi tanács együttdöntési jogköre kollektív szerződéses rendelkezés hiányában is fennállt.

Az előbbiekre tekintettel a kollektív szerződés felmondására vonatkozó jog gyakorlásával kapcsolatos felülvizsgálati előadás vizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az Mt. 65. § (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság végzésének érdemben helyes, az együttdöntési jog megsértését és a munkáltatói intézkedés érvénytelenségét megállapító rendelkezését - az indokolás fentiek szerinti módosításával - helybenhagyta, egyebekben a végzés rendelkezéseit nem érintette.

(Legf. Bír. Mfv. II. 10.292/2004. sz.)