1/1960. (IV. 13.) IM rendelet

a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról

A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 15. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem:

A holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztése

1. §[1] Eltűnt személy holtnak nyilvánítása iránti kérelem előterjesztésének akkor van helye, ha az eltűnéstől számítva öt év eltelt anélkül, hogy az eltűnt életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.

2. § (1)[2]

(2)[3] Aki a Polgári Törvénykönyv alapján a holtnak nyilvánítás kérésére jogosult, a más jogosult kérelmére megindított eljáráshoz csatlakozhat.

Az eljárás általános szabályai

3. § Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az eljárásra a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el [105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának a 46/1954. (VIII. 1.) MT rendelet 4. §-ával módosított (1) bekezdése].

Illetékesség

4. § (1)[4] Az eljárásra kizárólag az a járásbíróság (kerületi bíróság) (a továbbiakban együtt: járásbíróság) illetékes, amelynek területén az eltűnt belföldi lakóhelye, illetőleg ennek hiányában utolsó tartózkodási helye volt. Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az eltűntnek vagyona, illetőleg vagyonának túlnyomó része van.

(2)[5] Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes; a holtnak nyilvánítást kérő személy azonban a Kúriától más bíróság kijelölését kérheti, ha ez az eljárás során felveendő bizonyítás szempontjából vagy más okból célszerűnek mutatkozik.

A kérelem tartalma

5. § A holtnak nyilvánítás iránti kérelemben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható;

b) az eltűnt nevét, születési évét, illetőleg életkorát, utolsó lakóhelyét és foglalkozását;

c) az eltűnt szüleinek, házastársának, gyermekeinek, valamint törvényes képviselőjének nevét és lakását;

d) az eltűnés idejének és körülményeinek tüzetes előadását;

e) a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét.

Hirdetmény közzététele és kézbesítése

6. § (1) Ha a kérelem megfelel az 5. § rendelkezéseinek, bíróság - az eltűnt életbenlétére, illetőleg elhalálozására vonatkozó adatok bejelentése végett - hirdetményt bocsát ki.

(2) A hirdetményben fel kell hívni az eltűntet, továbbá mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről vagy elhalálozásáról, illetőleg eltűnéséről vagy pedig a holtnak nyílvánítás szempontjából lényeges egyéb körülményekről tudomásuk van, hogy az erre vonatkozó adatokat a bíróságnak, illetőleg az esetleg kirendelt ügygondnoknak (11. §) harminc nap alatt jelentsék be, mert ellenkező esetben a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni.

7. §[6] (1) A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtábláján, továbbá a bíróság illetékessége szempontjából irányadó [4. § (1) bekezdése] polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is.

(2) A 4. § (2) bekezdése esetében a hirdetményt a Fővárosi Önkormányzat hirdetőtábláján, illetőleg a kijelölt bíróság székhelyén lévő polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

(3) A jegyző köteles a hirdetményt a helyben esetleg szokásos egyéb módon is közzétenni.

(4) A hirdetménynek az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon át történt kifüggesztéséről, illetőleg a hirdetmény közzétételéről, valamint az ennek folytán a jegyző tudomására jutott adatokról a hirdetményi határidő lejárta után a bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

8. § (1) A bíróság - ha ezt a körülmények indokolttá teszik - elrendelheti a hirdetménynek vagy a hirdetmény meghatározott szövegű kivonatának valamely belföldi vagy külföldi napilapban való közzétételét is.

(2) A hirdetménynek (hirdetménykivonatnak) a napilapban való közzétételéről a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztője saját költségén köteles gondoskodni.

(3) A közzétételt a megfelelő lappéldány felmutatásával kell igazolni.

9. § (1) A hirdetményt - a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztőjén kívül - az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének, illetőleg a részére esetleg kirendelt gondnoknak vagy ügygondnoknak, az eljáráshoz csatlakozott más érdekelteknek. valamint az eltűnt ismert hozzátartozóinak is kézbesíteni kell.

(2)[7] Ha az eltűnés háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a hirdetményt kézbesíteni kell a honvédelmi miniszternek, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának is.

10. § A bíróság szabadon mérlegeli, hogy a 9. § (1) bekezdésében említettek elmaradása miatt szükséges-e a kézbesítés megismétlése.

Ügygondnok kirendelése

11. § A bíróság - a hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg vagy utóbb is - az eltűnt részére ügygondnokot rendelhet ki, ha ez az eset körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik.

Adatszolgáltatás és bizonyításfelvétel

12. § (1) Azok, akiknek a hirdetményt kézbesítették (9. §), kötelesek az eltűntre vonatkozó és a holtnak nyilvánítás szempontjából jelentős adatokat a hirdetményi határidő lejárta előtt a bírósággal közölni.

(2) A bíróság holtnak nyilvánítás szempontjából jelentős körülmények kiderítése érdekében hivatalból is tudakozódhat, és bizonyításfelvételt rendelhet el, ha ezt akár a kérelemben előadott tényállás, akár pedig a bárki által közölt adatok alapján szükségesnek látja. A bizonyításfelvétel során a bíróság a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztését is tanúként hallgathatja ki.

(3)[8] Eljárása során a bíróság a lehetőségekhez képest köteles megállapítani azokat az adatokat is, amelyek az anyakönyvi bejegyzéshez [21. § (3) bekezdés] szükségesek, és az adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban is ellenőrizheti.

Határozathozatal

13. § (1) A hirdetményi határidő lejárta után a bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyalás kitűzése nélkül, de szükség esetében az érdekeltek meghallgatása után végzéssel határoz. Végzését a bíróság köteles megindokolni.

(2)[9] A hirdetményi határidő a határozathozatal szempontjából csak akkor tekinthető lejártnak, ha a hirdetmény a bírósági vagy a polgármesteri hivatali vagy a közös önkormányzati hivatali hirdetőtáblán harminc napon át ki volt függesztve (7. §), a 9. § (2) bekezdésének esetében pedig a kézbesítéstől is számítva legalább harminc nap eltelt.

14. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint a holtnak nyilvánítás előfeltételei fennállanak, a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja, ellenkező esetben pedig a kérelmet elutasítja.

(2)[10] Holtnak nyilvánítás esetében a bíróság a halál idejét is megállapítja.

(3) A határozatban az eljárás költségeit is meg kell állapítani.

A határozat kézbesítése

15. §[11] A határozatot a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztőjének, valamint - a honvédelmi miniszter és a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága kivételével - mindazoknak kézbesíteni kell, akiknek a bíróság a hirdetményt kézbesítette [9. § (1) bekezdés].

Az eljárás költsége

16. § (1) Az eljárás költségét - ideértve az esetleges ügygondnok díját és készkiadásait is - a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztője köteles előlegezni. Ha az ügyész kéri az eljárás megindítását, az eljárási költségekre a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Holtnak nyilvánítás esetén, az aki a költségeket előlegezte, továbbá az ügygondnok, akinek díját a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztője a költségmentességre vonatkozó szabályok értelmében nem előlegezte, megtérítést követelhet a holtnak nyilvánított hagyatékából.

(3) A holtnak nyilvánítás iránti kérelem elutasítása esetében az eljárás költségeit - a költségmentesség eseteit kivéve - a kérelem előterjesztője köteles viselni.

Fellebezés

17. § (1)[12] A holtnak nyilvánítás kérdésében hozott végzés ellen a kérelem előterjesztésére jogosultak mindegyike fellebezéssel élhet még akkor is, ha az eljárásban nem vett részt.

(2) A fellebezés határideje tizenöt nap. Az a fellebezésre jogosult, akinek a végzést nem kézbesítették, fellebezését mindaddig előterjesztheti, amíg a fellebezési határidő nem járt le mindazokra a fellebezésre jogosultakra nézve, akiknek részére a végzés kézbesítése megtörtént.

Hatályon kívül helyezés, módosítás

18. § (1)[13] A holtnak nyilvánító végzés módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését a kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike kérheti az első fokon eljáró bíróságnál.

(2) A holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásra a holtnak nyilvánítási eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.

19. § (1)[14] Ha bizonyítják, hogy a holtnak nyilvánított még él, a bíróság a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére jogosult személyek bármelyikének vagy bármely hatóságnak a kérelmére a holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságát állapítja meg.

(2) Ha a holtnak nyilvánított maga kéri a holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságának megállapítását, és személyazonossága tekintetében kétség nem forog fenn, a bíróság a végzés hatálytalanságát bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül állapítja meg.

A halál tényének megállapítása

20. § (1) E rendeletben szabályozott eljárást kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha meghalt személy halálának közokirattal nem igazolható tényét más módon kívánják bizonyítani.

(2) A halál tényének megállapítása iránti kérelem bármikor előterjeszthető.

(3)[15] Hirdetményt nem kell kibocsátani, ha a halál közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos szerencsétlenség folytán következett be. Azt, hogy az adott esetben ilyen körülmény fennállott, a bíróság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter közli. Ilyen esetben a bíróság a közölt, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyaláson kívül hoz határozatot. Egyébként ha hirdetmény kibocsátásának van helye, abban közölni kell a halál idejére és helyére vonatkozó adatokat is.

(4) A végzésben a halál napját és a lehetőséghez képest a halál legközelebbi idejét is meg kell állapítani.

A jogerős határozat közlése

21. § (1) A bíróság a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzését jogerőre emelkedése után megküldi

a) a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnek,

b)[16] a haláleset anyakönyvezetése végett a haláleset helye, ha pedig ez nem állapítható meg vagy külföldön van, a születési hely anyakönyvvezetőjének; ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek,

c) a hagyaték leltározása végett a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának.

(2)[17] Ha az eltűnés vagy halál háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a bíróság a jogerős végzését hivatalból közli a honvédelmi miniszterrel, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságával is.

(3) A bíróság - ha ezek ismeretesek - a következő adatokat közli végzésében az anyakönyvvezetővel:

a) a halál ideje év, hónap és nap szerint;

b) a meghalt családi és utóneve, születési helye és ideje, állása (foglalkozása), lakóhelye és családi állapota;

c)[18] a meghalt élő, elhunyt vagy elvált házastársának családi és utóneve, házasságkötésének helye és éve;

d) a meghalt szüleinek családi és utóneve;

e) a halál helye és oka.

22. § Ha a bíróság a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzését módosítja vagy hatályon kívül helyezi, illetőleg annak hatálytalanságát állapítja meg, az erre vonatkozó jogerős határozatát is megküldi a 21. § (1) és (2) bekezdésében említett szerveknek.

Vegyes rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[19] Az első világháborúval kapcsolatos események következtében az 1914. évi július hó 24. és az 1921. évi július hó 27. napja között eltűnt személyek holtnak nyilvánítására e rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a halál idejéül - ha e tekintetben semmi adat sem áll rendelkezésre - a 12200/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet 20. §-ában meghatározott időpontot kell megállapítani.