A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.22353/2008/61. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 26. §, 78. §, 164. §, 182. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 301. §, 339. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Vasady Loránt Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

*Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.22353/2008/61.*, Fővárosi Törvényszék Pf.636087/2010/6., Kúria Pfv.20775/2011/14., 3155/2022. (IV. 12.) AB végzés

***********

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

19.P.III.22.353/2008/61.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság dr. Czirmes György ügyvéd által képviselt felperes a Duda és Csákó Ügyvédi Iroda által képviselt I. r. alperes, dr. Mihalics Krisztián ügyvéd által képviselt II.r. alperes, valamint a .által képviselt III.r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t .

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. r. alpereseknek személyenként 250.000,- (Kétszázötvenezer)-250.000,- (Kétszázötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 5 egyező példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a fellebbező fél fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Amennyiben a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot nem haladja meg, illetőleg, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek nyilatkozatai, a rendelkezésre álló okiratok és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes tulajdonát képezte 1998. október 22. napjától 2006. június 1. napjáig a B, . kerület belterület helyrajzi számú, természetben B, utca szám alatti ingatlan, melyen családi ház áll. A felperes a perbeli ingatlan tulajdonjogát a 2006. január . napján kelt adásvételi szerződéssel idegenítette el 55.000.000,- Ft vételár ellenében. A 755 négyzetméter területű ingatlan B egyik külső kerületében, a Sz pataktól emelkedő domboldal magaslatán található. Az ingatlan környezetében családi házas beépítésű, földszintes, és földszint + tetőtér beépítéses családi házak állnak, az ingatlan fekvése szerinti utcában átmenő forgalom nincs. A felperesi ingatlan felől szemlélve a szembe elhelyezkedő M Lakókert mögött, tőle délnyugatra és már a lejtős domboldalon, alacsonyabb síkon állnak az E Lakópark, M Lakókerthez hasonlóan szintén igényes, változatos megjelenésű, de hasonlóan hosszú, zárt épületei, melyek kellemes lakókörnyezetet biztosítanak.

A felperesi ingatlan szomszédságában épültek a 2006. évvel bezárólag a fenti lakóparkok. A perbeli ingatlannal szemben, korábban nagy kiterjedésű karbantartott rét volt, melyen alig nőtt néhány bokor, illetőleg fa. Ezen terület által teljesen szabad volt a kilátás R, Ú felé. A sz-i magaslat felett a budai hegyek vonulata is látható volt. A lakóparkok megépítésével a korábbi panoráma megszűnt; a beruházással egyidejűleg azonban a csatornázás megvalósult és a korábbi burkolatlan murvával felszórt utak aszfaltozásra kerültek.

A panoráma elvonást kiváltó beépített terület egyik, a felperesi ingatlantól távolabb eső részén valósult meg a B kerület belterület helyrajzi szám alatti ingatlanon az E Lakókert; ezen ingatlan az I.r. alperes tulajdonát képezte. A panoráma elvonással érintett felperesi ingatlannal szomszédos, korábbi nagy kiterjedésű rét felperesi ingatlanhoz közelebb eső részén, az I.r. alperesi ingatlannal is szomszédos B . kerület belterület helyrajzi számú ingatlanon valósult meg a M Lakókert a II.r. alperes beruházásában; az ingatlan a III.r. alperesi társaság tulajdonát képezte.

A felperesi ingatlannal közvetlenül szemben megvalósult M Lakókert változatos alaprajzi kialakítású, de hosszú, a teljes háztömbön szélességében végig futó, földszint és egy-két emeletes tetőtér beépítéses lakóépülete áll, átmenő forgalom hiányában is a lakóparkban lakók a reggeli és a délutáni órákban jelentős forgalmat jelentenek.

Az alperesi lakóparkok megvalósulásával megszűnt a panoráma a felperesi ingatlan szemszögéből, azonban megépült a csatorna és szilárd burkolat került kialakításra, minőségileg jobb lett az infrastruktúra és kulturált a lakókörnyezet. A kertvárosias jelleg megmaradt, azonban a korábbi majdnem falusias terület városiasabbá változott.

Felperes keresetében 300.000,- Ft és annak 2006. február 1. napjától a kifizetésig számított, a Ptk. 301.§-a szerinti kamatainak, továbbá perköltségének megfizetésére kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni. Keresetében hivatkozott arra, hogy a lakóparkok megvalósulásával a csendes kertvárosi környezet megváltozott, zajossá vált a nagyszámú beköltözés miatt, a korábbi panoráma kilátás megszűnt. Előadta, hogy a felperesi ingatlannal szemben megépített egybefüggő épülettömbök a bezártság érzetét keltik, melynek okán a perbeli ingatlant csak nehezen, vagy mélyen az ár alatt lehetett eladni. Rámutatott arra, hogy a felperest az ingatlan elértéktelenedésével kapcsolatosan érte kár és ezen okkal összefüggésben a 89.000.000,- Ft összegű induló ár után csupán 55.000.000,- forintért sikerült eladni a felperesi ingatlant, miután a tucatnyi érdeklődő után csupán egy ajánlat érkezett. Keresete jogalapjával összefüggésben hivatkozott a Ptk. 100.§-ában és a 339.§ (1) bekezdésében foglaltakra. Az ellenkérelemben foglaltakra tekintettel hivatkozott arra, hogy a felperes az ingatlant a csend és a kertvárosi környezet miatt vásárolta meg, amely azonban a beépítéssel megszűnt, egyebekben utalt arra, hogy a kertvárosi környezet esetén sem biztos, hogy előnyös egy kibetonozott út. Előadta, hogy az ingatlant megvásárló vevő látta azt, hogy a kertvárosi környezet, panoráma kilátás megszűnt, tömbszerű beépítés történik, amelyhez nagyobb gépkocsiforgalom tartozik. A kereset jogalapja körében a II.r. alperes vonatkozásában előadta, hogy a II.r. alperes, mint beruházó felelős az okozott kárért és esetében nem a Ptk. 100.§-án keresztül valósult meg a károkozás, hanem közvetlenül a Ptk. 339.§-án keresztül.