A Fővárosi Törvényszék Pf.636087/2010/6. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 51. §, 78. §, 163. §, 164. §, 177. §, 182. §, 206. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 301. §, 339. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Boda Dalma, Stecbauer Anita, Takács Brigitta

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.22353/2008/61., *Fővárosi Törvényszék Pf.636087/2010/6.*, Kúria Pfv.20775/2011/14., 3155/2022. (IV. 12.) AB végzés

***********

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság

48.Pf. .../2010/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság dr. Czirmes György ügyvéd (....) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, a Duda és Csákó Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Csákó Györgyi ügyvéd (....) által képviselt I. rendű alperes (....) I. rendű, dr. Mihalics Krisztián ügyvéd (....) által képviselt II.rendű alperes neve(...) II. rendű, a ... Kft. (....), utóbb dr. Galavitsné dr. Ábrahám Krisztina ügyvéd (....) által képviselt III.rendű alperes neve(....) III. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 19.P. III. 22.353/2008/61. sorszámú, 2010. május 7. napján kelt ítélete ellen a felperes 62. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, és a felemelt keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II. és III. rendű alpereseknek személyenként 31.500 (harmincegyezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek 250.000 - 250.000 Ft perköltséget.

Indokolásában rögzítette, hogy a felperes tulajdonát képezte 1998. október 22. napjától 2006. június 1. napjáig a ... helyrajzi számú, természetben .... szám alatti ingatlan, melyen családi ház áll. A felperes a perbeli ingatlan tulajdonjogát a 2006. január 4. napján kelt adásvételi szerződéssel idegenítette el 55.000.000,- Ft vételár ellenében. A 755 négyzetméter területű ingatlan Budapest egyik külső kerületében, ...ön a ... pataktól emelkedő domboldal magaslatán található. Az ingatlan környezetében családi házas beépítésű, földszintes, és földszint + tetőtér beépítéses családi házak állnak. A felperesi ingatlan felől szemlélve szemben helyezkedik el a ... Lakókert. Emögött, tőle délnyugatra és már a lejtős domboldalon, alacsonyabb síkon állnak az ...a Lakópark zárt sorú épületei. A fenti lakóparkok 2006. évvel bezárólag épültek. A perbeli ingatlannal szemben korábban nagy kiterjedésű, karbantartott rét volt, ezáltal teljesen szabad volt a kilátás Rákos..., ... felé. A ...i magaslat felett a budai hegyek vonulata is látható volt. A lakóparkok megépítésével a korábbi panoráma megszűnt, a beruházással egyidejűleg azonban a csatornázás megvalósult és a korábbi burkolatlan murvával felszórt utak aszfaltozásra kerültek.

A panoráma-elvonást kiváltó beépített terület egyik, a felperesi ingatlantól távolabb eső részén valósult meg a ... helyrajzi szám alatti ingatlanon az ...a Lakókert; ezen ingatlan az I.r. alperes tulajdonát képezte. A panoráma-elvonással érintett felperesi ingatlannal szomszédos, korábbi nagy kiterjedésű rét felperesi ingatlanhoz közelebb eső részén, az I.r. alperesi ingatlannal is szomszédos ... helyrajzi számú ingatlanon valósult meg a ... Lakókert a II.r. alperesi jogelőd beruházásában, az ingatlan jelenleg a III.r. alperesi társasház tulajdonát képezi.

Utalt arra, hogy a felperes keresetében a Ptk. 100.§-a és a 339.§ (1) bekezdése alapján 300.000,- Ft és annak 2006. február 1. napjától a kifizetésig számított, a Ptk. 301.§-a szerinti kamatainak, továbbá perköltségének megfizetésére kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni. Keresetében hivatkozott arra, hogy a lakóparkok megvalósulásával a csendes kertvárosi környezet megváltozott, zajossá vált a nagyszámú beköltözés miatt, a korábbi panoráma kilátás megszűnt. Előadta, hogy a felperesi ingatlannal szemben megépített egybefüggő épülettömbök a bezártság érzetét keltik, melynek okán a perbeli ingatlant csak nehezen, vagy mélyen az ár alatt lehetett eladni. Rámutatott arra, hogy a felperest az ingatlan elértéktelenedésével kapcsolatosan érte kár és ezen okkal összefüggésben a 89.000.000,- Ft összegű induló ár után csupán 55.000.000,- forintért sikerült eladni a felperesi ingatlant, miután a tucatnyi érdeklődő után csupán egy ajánlat érkezett.

A II. rendű alperes által előterjesztett hatásköri kifogással összefüggésben utalt arra, hogy a felperes keresetének összegszerűségét maga határozta meg, a felperes által megjelölt perértéket az érvényesített követeléshez képest a bíróság nem bírálhatta felül. Az illetékességi kifogás körében akként foglalt állást, hogy a felperes igénye az abszolút jellegű dologi jogi jogosultságra alapított tulajdonosi kártérítési igényen alapult, amelynek alapján a pertársak vonatkozásában a Pp. 51.§ b.) pontjának rendelkezései voltak alkalmazhatók, ez pedig a bíróság illetékességét valamennyi alperes vonatkozásában megalapította.

A Ptk 100. §-ának valamint a Ptk. 339.§ (1) bekezdésének felhívásával kifejtette, miszerint a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a lakóparkok megvalósulásával a működtetéssel összefüggésben a szükségtelen zavarás folytán, illetőleg a beruházással az alperesek kárt okoztak, illetőleg a felperesnek kellett bizonyítania a kár összegszerűségét is. Az alpereseket terhelte ezzel szemben annak bizonyítása, hogy a lakóparkok üzemeltetése, megvalósítása körében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A felek által csatolt iratok, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 42.P. .../2006. számon folyamatban volt peres eljárás iratai valamint a jelen perben lefolytatott szakértői bizonyítás adatai alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes a fenti bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Kiemelte, hogy a perben kirendelt szakértő alap- és kiegészítő szakvéleményében egyaránt akként foglalt állást, hogy bár a kilátás elvonása a felperesi ingatlan vonatkozásában az alperesi beruházással összefüggésben megállapítható, a lakóparkok felépítéséből eredően nem csökkent a felperesi ingatlan értéke. Álláspontja szerint a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye világos, konzekvens, továbbá hiánymentesen tartalmazza a szakértő aggálytalan és kellően indokolt következtetéseit, melyek a bizonyított tényekkel és fényképfelvételekkel nem álltak ellentétben. Ezért az abban foglaltakat fogadta el ítélkezése alapjául. Vélekedése szerint a szakértő a szakvéleményében egyértelműen rámutatott arra, hogy a panoráma-elvonás, illetőleg a beruházás eredményeképpen létrejövő lakópark forgalma ellensúlyozásaként mely pozitív korrekciós tényezőket vette figyelembe.