32009R0926[1]

A Tanács 926/2009/EK rendelete ( 2009. szeptember 24. ) a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

A TANÁCS 926/2009/EK RENDELETE

(2009. szeptember 24.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. és 10. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Átmeneti intézkedések

(1) 2008. július 9-én a Bizottság értesítést (2) tett közzé, amelyben bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan. 2009. április 8-án a Bizottság a 289/2009/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) a Kínából származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki.

(2) Az eljárás megindítására a varrat nélküli acélcsövek közösségi ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: a panaszos) által az egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek közösségi össztermelésében jelentős részt - ebben az esetben több mint 50 %-ot - képviselő gyártók nevében benyújtott panaszt követően került sor.

(3) Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2007. július 1-jétől2008. június 30-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a vizsgálati időszak). A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

2. Az eljárás további menete

(4) Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése mellett döntöttek (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), több érdekelt fél írásban ismertette véleményét az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak meghallgatásra is.

(5) A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Ezenbelül a Bizottság egy kiegészítő kérdőívet küldött a mintába felvett közösségi gyártóknak, hogy további információkat gyűjtsön a vizsgálati időszakot követő piaci fejleményekkel és a fő kármutatók alakulásával kapcsolatban. Az átmeneti intézkedések elrendelését követően a Bizottság további ellenőrző látogatásokat tett az egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek alábbi közösségi gyártóinak telephelyén:

- Vallourec & Mannesmann Deutschland GmbH, Düsseldorf, Németország,

- Vallourec & Mannesmann France, Boulogne-Billancourt, Franciaország,

- Tenaris-Dalmine SpA, Dalmine, Olaszország,

- Tubos Reunidos SA, Amurrio, Spanyolország,

- Productos Tubulares SA, Valle de Trapaga, Spanyolország,

- a Bizottság emellett ellenőrző látogatást tett a panaszos telephelyén, a franciaországi Boulogne-Billancourt-ban.

(6) A Bizottság elvégezte a mintába felvett négy exportáló gyártó által a kérdőívre adott válaszok másodlagos elemzését is, ideértve elsősorban a következő exportőrök által az ügyletekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátott lista ellenőrzését:

- Hubei Xinyegang Steel Co., Ltd,

- Hengyang Valin Steel Tube Co., Ltd,

- Shandong Luxing Steel Pipe Co. Ltd,

- Tianjin Pipe International Economic & Trading Corporation.

(7) Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényezőkről és szempontokról, amelyek alapján a Kínából származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését javasolták (a továbbiakban: a végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(8) Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben a megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

3. Mintavétel

(9) A kínai exportáló gyártókat és a közösségi gyártókat érintő mintavételre vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (11)-(12) preambulumbekezdésének ideiglenes megállapításait.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(10) Az érintett termék a Kínából származó egyes, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, varrat nélküli vas- vagy acélcsövek, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) nem haladja meg a 0,86-ot a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és kémiai elemzése szerint (4), és jelenleg az ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 23 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 20, ex 7304 31 80, ex 7304 39 10, ex 7304 39 52, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 81, ex 7304 51 89, ex 7304 59 10, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód alá tartoznak (5).

(11) Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően kiderült, hogy az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésének lábjegyzetében a szénegyenérték meghatározásával kapcsolatban említett technikai jelentés számozása elírást tartalmaz. Az utalás helyesen a következő: a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) által 1967-ben kiadott IIW IX-555-67. számú technikai jelentés.

(12) Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) azt állította, hogy az érintett termékre vonatkozó KN-kódok több más termékre is vonatkoznak, amelyek nem tartoznak a vizsgálat körébe: például a 406,4 mm külső átmérőt, vagy a 0,86 szénegyenértéket meghaladó termékek; következésképpen a vizsgálatban felhasznált behozatali számadatok túl magasak. E tekintetben megjegyzendő, hogy a 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vagy az IIW képlete és kémiai elemzése szerint 0,86 szénegyenértéket meghaladó termékek nem tartoznak az eljárás hatálya alá. Továbbá egyetlen, a mintába tartozó exportáló gyártónál sem találtak arra bizonyítékot, hogy ez utóbbi termékeket Kínában jelentős mennyiségben gyártanák. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy nincs hiteles bizonyíték ilyen kínai termékek jelentős mennyiségű behozatalára a Közösségbe.

(13) A végleges nyilvánosságra hozatal után a CISA ismételten azzal érvelt, hogy az olajfúró csövekként használt termékeket (OCTG) ki kell venni az érintett termék meghatározásából, és hangsúlyozta, hogy más országokban, többek között az USA-ban, az OCTG-csöveket a dömpingellenes vizsgálatok során külön piachoz tartozóként kezelik. Hasonló érveket fogalmazott meg a kínai kormány (Kereskedelmi Minisztérium) is.

(14) Az említett állításokat a Bizottság részletesen megvizsgálta, és arra az eredményre jutott, hogy a termékmeghatározásban szereplő különböző típusú varrat nélküli vas- vagy acélcsövek, az OCTG-csöveket beleértve, azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy ugyanabba a termékkategóriába tartoznak. Az a tény, hogy ezek a terméktípusok bizonyos fokig eltérő jellegzetességekkel rendelkeznek, illetve hogy költségük és értékesítési áruk is különböző, nem rendkívüli. Ezenfelül az a tény, hogy más vizsgáló hatóságok adott esetben kizárólag az OCTG-csöveket vonják vizsgálat alá, adódhat akár magának a vizsgálatnak a sajátosságaiból, azaz az azt megalapozó panasz hatályából is. Valójában arra derült fény, hogy az Egyesült Államok hatóságainak nem kellett azt vizsgálniuk, hogy az OCTG-csövek más varrat nélküli csövekkel azonos alapvető jellemzőkkel rendelkeznek-e. A közösségi gazdasági ágazat emellett bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy a sima végű OCTG-csövek és az egyéb vizsgált termékek egymást helyettesíthetik.

(15) A CISA azt is állította, hogy az érintett termék meghatározásakor indokolatlanul nagy jelentőséget tulajdonítottak az olyan elemeknek, mint a falvastagság, a külső átmérő és a CEV-küszöbérték, miközben elhanyagolták az olyan műszaki sajátosságokat, mint az ellenállás mértéke nagy nyomásnak és korróziónak, valamint az American Petroleum Institute (API) különleges OCTG-szabványainak megléte.

(16) Először is azt kell megjegyezni, hogy mivel a vizsgálat körének meghatározásakor nem használták a falvastagságot, a külső átmérő és a CEV-küszöbérték marad az érintett termék azonosításának legmegfelelőbb eleme. A külső átmérőt statisztikai és vámügyi célra is használják a termék megkülönböztető jellegzetességeként. A CEV-küszöbérték azt a szintet határozza meg, amelyen egy termék forrasztható, értékét pedig 0,86-ban állapították meg azért, hogy elválasszák egymástól a könnyen és a nem könnyen forrasztható termékeket. Másodsorban a közösségi gazdasági ágazat által adott információkból kiderül, hogy az OCTG-csövek - csakúgy, mint az egyéb típusú csövek - rendelkezhetnek mind magas, mind alacsony korrózió- és nyomásellenállással. Ezért sem a korrózió-, sem a nyomásellenállás nem használható az érintett termék meghatározásának kritériumaként. Harmadszor, az American Petroleum Institute különleges szabványai annyiban vonatkoznak a OCTG-csövekre és a csővezetékekre, amennyiben az olajágazatban használják őket. A más ágazatokban használt csövekre azonban ugyanígy vonatkoznak hasonló szabványok, amelyeket más szervezetek (pl. az ASTM) adtak ki. Ezért az, hogy melyik szervezet adott ki egy-egy szabványt, nem lehet része egy dömpingellenes vizsgálat termékkör-meghatározásának. Végső soron tehát a fent már említett magas korrózió- és nyomásellenálláson kívül sem a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége, sem a Kereskedelmi Minisztérium nem terjesztett be új, érvényes elemeket, amelyekkel az érintett terméket megfelelőbben lehetett volna meghatározni. Emellett egyik fél sem javasolt eltérő CEV-szintet, megfelelőbbnek tartott küszöbértékként. Ezért az érintett termék meghatározására vonatkozó észrevételeket el kellett vetni.

(17) A fentiekre tekintettel véglegesen megállapítást nyert, hogy az érintett termék többek között magában foglalja az olajiparban fúrásra, béléscsőként és termelőcsőként használt OCTG-csöveket, így az ideiglenes rendelet (14)-(19) preambulumbekezdését a Bizottság véglegesen megerősíti.

C. DÖMPING

1. Piacgazdasági elbánás

(18) Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (20)-(27) preambulumbekezdésének a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokra vonatkozó következtetéseit a Bizottság véglegesen megerősíti.

2. Egyedi bánásmód

(19) Az ideiglenes közzétételt követően a panaszos azzal érvelt, hogy az ideiglenesen egyedi bánásmódban részesített egyik vállalatot nem kellett volna egyedi bánásmódban részesíteni, mivel - többek között - az állítólag többségi állami tulajdonban van.

(20) A további vizsgálatokból kiderült, hogy Kína (közvetetten) valóban rendelkezett részesedéssel az említett vállalatban, a vizsgálati időszak alatt azonban Kína kisebbségi részvényes volt. A részesedés mértéke azonban jelentősen megváltozott 2008 végére (a vizsgálati időszak után), amikor Kína a holdingtársaság még több részvényére tett szert, és így többségi részvényessé vált. Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó exportáló gyártó nem teljesíti az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének követelményeit, és így nem részesülhet egyéni bánásmódban.

(21) A végleges nyilvánosságra hozatal után az említett vállalat megismételte állításait, melyek szerint Kína a vizsgálati időszak vége után vált nagyobb részvényessé. A cég azt állította továbbá, hogy az állami részesedés megnövekedése nyilvánvalóan és kizárólag azért történt, hogy a pénzügyi válság miatt a holdingnak pénzügyi támogatást juttassanak. A holding erre azt válaszolta, hogy a megnövekedett részesedés nem volt hatással sem az irányítási struktúrára, sem az igazgatótanács összetételére, sem pedig a kereskedelmi tevékenységre. Arra is hivatkozott, hogy a részesedésben bekövetkezett változás nem hatott a vállalat exporttevékenységgel kapcsolatos döntéseire, amelyeket továbbra is Kínától függetlenül hoz meg. A vállalat azt is állította, nincs rá bizonyíték, hogy ebben az esetben az állami befolyás akkora lenne, hogy lehetővé tenné az intézkedések kijátszását, amennyiben a vállalatra egyedi vámot rónának ki.

(22) Az egyedi bánásmód elnyerése érdekében az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének valamennyi kritériumának megfelelnek. Az egyik ilyen feltétel az, hogy a részvények többségét magánszemélyek birtokolják. A szóban forgó vállalat azonban ennek a feltételnek már 2008 vége óta nem felel meg.

(23) Ezért annak ellenére, hogy a tulajdonosváltásra csak a vizsgálati időszak után (de még a vizsgálat lezárása előtt) került sor, és figyelembe véve az egyedi bánásmóddal kapcsolatos megállapítások várható jellegét, megállapítják, hogy a vállalat nem részesíthető egyedi bánásmódban, mivel nem teljesítette az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(24) Az egyedi bánásmóddal kapcsolatos további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (28)-(32) preambulumbekezdésének következtetéseit a fenti (19)-(23) preambulumbekezdésben említett vállalatra vonatkozó megállapítások kivételével a Bizottság megerősíti.

3. Rendes érték

3.1. Analóg ország

(25) Az ideiglenes közzétételt követően három fél tett arra vonatkozóan észrevételt, hogy az Egyesült Államok nem megfelelő az analóg ország szerepére, mivel a piaci feltételek az USA-ban és Kínában jelentősen eltérőek. Azt is állították, hogy a rendes érték számítását csupán egyetlen, egy közösségi gyártóval kapcsolatban álló gyártó adataira alapozták, amelyek így nem voltak reprezentatívak.

(26) Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet előírása szerint az analóg ország kiválasztása nem történhet ésszerűtlen módon. A fent említett felek nem nyújtottak megalapozott bizonyítékot arra nézve, hogy az USA kiválasztása ésszerűtlen lett volna. Mindenekelőtt nem vonták kétségbe az USA piacának versenyképességét, amelynek hiánya például befolyásolhatta volna a megállapított árak szintjét. Meg kell jegyezni azt is, hogy egyik szóban forgó fél sem javasolt alternatívát az analóg ország kiválasztására.

(27) A fentiekre tekintettel véglegesen megállapítást nyert, hogy az USA megfelelő analóg ország, így az ideiglenes rendelet (33)-(38) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

3.2. A rendes érték meghatározása

(28) A rendes érték meghatározására vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (39)-(44) preambulumbekezdésének ideiglenes megállapításait a Bizottság megerősíti.

4. Exportár

(29) Az exportár meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (45) preambulumbekezdésének megállapításait a Bizottság megerősíti.

5. Összehasonlítás

(30) Az ideiglenes közzétételt követően az egyik exportáló gyártó hangsúlyozta, hogy a termékkód tekintetében (az érintett termék és az analóg országból származó hasonló termék összehasonlíthatóságának növelése érdekében) alkalmazott egyszerűsítés igazságtalan összehasonlítást eredményezett, mivel a varrat nélküli csövek több típusát egy termékkategóriaként kezelte. Ezt az észrevételt követően az a döntés született, hogy alkalmazható a termékkódok ettől eltérő átcsoportosítása, ami hasonló mértékű összehasonlíthatóságot tesz lehetővé, nevezetesen a csövek átmérője és falvastagsága tekintetében.

(31) Az ideiglenes közzétételt követően a szállítási költségek figyelembevétele érdekében a kínai gyártelepi exportárakat lefelé módosították. Ezzel egyidejűleg a rendes értéket a szállítási támogatásokkal és az árengedményekkel kapcsolatos kiigazítások miatt felfelé módosították.

(32) Az összehasonlításra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (46)-(47) preambulumbekezdésének megállapításait a Bizottság megerősíti.

6. Dömpingkülönbözet

(33) A dömpingkülönbözet számítására vonatkozó észrevételek hiányában és a fenti (30) és (31) preambulumbekezdésben említett változtatásokra figyelemmel az ideiglenes rendelet (48)-(51) preambulumbekezdésének megállapításait a Bizottság megerősíti.

(34) A végleges dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, CIF közösségi határparitásos nettó ár százalékában kifejezve a következő:

D. A KÁR

1. A közösségi termelés, a közösségi gazdasági ágazat és a közösségi felhasználás

(35) A CISA azt állította, hogy egy szakügynökség (Steel Business Briefing) által közzétett információk szerint 2007-ben a hasonló terméket az EU-27-ben legalább 40 közösségi gyártó gyártotta, amelyek termelése megközelítette az évi 5,8 millió tonnát, ez pedig ellentmond az ideiglenes rendeletben megállapított vonatkozó adatoknak. A CISA azt is állította, hogy az Acélipari Világszövetség által közzétett információk szerint a közösségi felhasználás 2007-ben 4,6 millió tonna körül mozgott, azaz jóval meghaladta az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdésében közölt értéket. Hasonló érveket fogalmazott meg egy kínai exportáló gyártó is.

(36) A rendelkezésre bocsátott információk vizsgálata azt mutatta, hogy a közölt adatok minden varrat nélküli csőre és nem az ideiglenes rendeletben, valamint a fenti (10)-(17) preambulumbekezdésben meghatározott hasonló termékre vonatkoznak, továbbá más termékekre is kiterjednek, úgymint nagyméretű csövekre (amelyek átmérője nagyobb mint 406,4 mm) és rozsdamentes acélból készült csövekre is. Ez megmagyarázza a fenti (35) preambulumbekezdésben említett információk és az ideiglenes rendeletben foglalt információk közötti ellentmondást. Meg kell jegyezni azt is, hogy az érintett termék valamennyi ismert közösségi gyártójának nevét és címét a panasz nem bizalmas változata tartalmazta. Ha a CISA úgy vélte, hogy az érintett terméknek az EU-ban más gyártói is vannak, akkor kellő időben elegendő bizonyítékot kellett volna szolgáltatnia azok azonosítására, hogy ily módon ezeket a vállalatokat is figyelembe lehessen venni.

(37) A fenti állításokat ezért elutasítják, és az ideiglenes rendelet (53)-(58) preambulumbekezdésének megállapításait a Bizottság megerősíti.

2. Az érintett országból származó import

a) Az érintett import mennyisége, piaci részesedése és az importárak

(38) A CISA által benyújtott észrevételeket követően kiderült, hogy az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdését úgy kell értelmezni, hogy mind az OCTG, mind az energiatermelés piaci szegmense kevesebb mint 5 %-át teszi ki a Kínából érkező összbehozatalnak. Állítások vagy további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (59)-(63) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

b) Alákínálás

(39) Egy exportáló gyártó, három közösségi gyártó és a panaszos észrevételeket nyújtott be az alákínálás és a kárkülönbözetek számításával kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket megvizsgálták, és - indokolt esetben - a számításokat módosították.

(40) Egy exportáló gyártó úgy érvelt, hogy a kínai import árainak és a közösségi gazdasági ágazat által értékesített hasonló terméktípusok árainak igazságos alapon történő összevetése érdekében tett kiigazítások nem voltak kielégítőek, mivel nem foglalták magukban az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, valamint a független importőr hasznát megtestesítő összeget. Ezzel szemben a panaszos azt állította, hogy ugyanezen kiigazítások szintje túlzottan magas. Az exportáló gyártó panaszát illetően a Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók és a közösségi gyártók gyakran ugyanazoknak az ügyfeleknek adnak el. Ezért az importárak további kiigazítása nem volt indokolt. A rendelkezésre bocsátott bizonyíték vizsgálatát követően megállapítást nyert, hogy az állításokat el kell utasítani, és a két felet tájékoztatták ennek indokairól.

(41) A panaszos arra hivatkozott, hogy a kereskedelmi szintek különbségére vonatkozó számítások nem voltak helyesek, mivel a kínai exportáló gyártók is közvetlenül a felhasználónak adtak el, és az ilyen eladásokért nem jogosult a kereskedelmi szint kiigazítása. Egyes kínai exportáló gyártók ezt az érvet helyesnek találták, és a kereskedelmi szint kiigazításának mértékét ennek megfelelően felülvizsgálták. Emellett a (40) preambulumbekezdésben említett exportáló gyártó hangsúlyozta, hogy a saját behozatala és a közösségi gazdasági ágazat értékesítései közötti jelentős volumenkülönbség miatt a kereskedelmi szint különbségének megállapításakor nem egyszerűen a felhasználóknak történt értékesítések százalékarányait kellene összehasonlítani, és a felülvizsgált számításhoz ezért más képletet javasolt. A javasolt képletet azonban nem tartották megfelelőnek, mert eltorzította volna az eredményt. Az állítást ezért elutasították.

(42) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (64) preambulumbekezdésében leírt módszert a Bizottság megerősíti, és az ideiglenes rendelet (65) preambulumbekezdésében részletezett módon kiszámított alákínálási különbözetet 29 %-ban határozza meg.

3. A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(43) A CISA azzal érvelt, hogy a mintába felvett több közösségi gyártó nem adott hiánytalan válaszokat, így a minta reprezentativitása az együttműködés alacsony szintje miatt sérül. Hangsúlyozni kell, hogy az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdésének ii. pontjában megnevezett vállalat kivételével, amely csak részinformációkat adott meg, a mintába felvett összes többi vállalat valamennyi kért információt rendelkezésre bocsátotta a vizsgálat végleges szakaszában. Még ha ki is zárnánk azt az egyetlen vállalatot, amelyik csak részinformációkat nyújtott, a minta reprezentativitása ebben az esetben is a közösségi össztermelés 60 %-a körül maradna. Az állítást ezért elutasították.

(44) A CISA azt is állította, hogy ellentétben az ideiglenes rendelet (86) preambulumbekezdésének állításával, az egyik nagyobb közösségi gyártócsoport a vizsgálati időszak után jelentős beruházást hajtott végre csőgyártási kapacitásának növelésére az atomenergia-ágazatban. Ezt az információt ellenőrizték és megállapították, hogy a fent említett beruházások a hasonló terméktől eltérő termékek (rozsdamentes acélból készült vagy hegesztett csövek) gyártási kapacitásának növelését szolgálták. Az állítást ezért elutasították.

(45) A CISA és egy kínai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az ideiglenes rendelet (87) preambulumbekezdése helytelenül állította azt, hogy a közösségi gazdasági ágazat kilábalása a korábbi dömping okozta helyzetből nem tekinthető befejezettnek, mivel legalább három olyan romániai vállalat támogatta a panaszt, amelyek 2006 közepéig szintén dömpingellenes vámok hatálya alá tartoztak. A (87) preambulumbekezdés állításai azonban egyértelműen a teljes közösségi ágazatra vonatkoznak és nem az egyes vállalatokra. Ezért érthető, hogy az egyes vállalatok helyzete különbözhet egymástól anélkül, hogy a közösségi ágazattal kapcsolatos általános következtetés megkérdőjeleződne. Az állítást ezért elutasították.

(46) További észrevétel vagy lényeges megjegyzés hiányában az ideiglenes rendelet (66)-(87) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

4. A kárra vonatkozó következtetés

(47) A Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma, a CISA és két kínai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszak végén már nem volt sebezhető állapotban, különös tekintettel a közelmúltban elért magas nyereségeire. Azokat az okokat, amelyek miatt a közösségi ágazatot a vizsgálati időszak végén sebezhetőnek tekintették, az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdése részletezi. A preambulumbekezdés megállapította, hogy a vizsgálati időszak alatt elszenvedett kár ugyan nem volt jelentős, azonban azt is kifejtette, hogy tekintettel a Közösség piacára érkező dömpingelt behozatal mértékére, az általános piaci helyzet nagyobb mérvű megváltozása esetén a közösségi gazdasági ágazat ki volt téve az ebből a dömpingelt importból eredő káros hatásoknak. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat csak részben tudta a javára fordítani a fogyasztás jelentős növekedését, és hogy piaci részesedése 5 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak során, ahogy azt az ideiglenes rendelet (88) preambulumbekezdése megállapítja. Ezen túlmenően az a tény, hogy egy ágazat magas hasznot ér el egy igen jelentős piaci kereslet által előidézett kivételesen kedvező időszakban, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy strukturálisan erős gazdasági és pénzügyi helyzetben van, még kevésbé akkor, ha az előző időszakokban az ágazat különösen alacsony hasznot, sőt veszteséget könyvelt el. Mint az ideiglenes rendelet (86) preambulumbekezdése megállapította, a dömpingelt behozatalok okozta gyenge múltbeli gazdasági teljesítmény miatt lehetetlen volt a megfelelő beruházási szint fenntartása a közösségi gazdasági ágazat hosszú távú életképességének biztosításához egy ennyire tőkeigényes ágazatban. Végezetül a vizsgálati időszak végén a közösségi piacot ismét a nagyon alacsony árú dömpingelt behozatal jelentős aránya jellemezte. Ez a piaci helyzet potenciálisan nagy veszélyt jelentett, mivel a korábbi években, amikor a kereslet a szokásos szinten volt, egy hasonló piaci helyzet (amelyet a 954/2006/EK tanácsi rendelet (6) elemzett) már jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak. Az állítást ezért elutasítják.

(48) Egy kínai exportáló gyártó azt is állította, hogy az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdéséből nem derült ki, hogy a piaci helyzet abban említett megváltozása a WTO Dömpingellenes Megállapodásában meghatározott követelmény értelmében "világosan előre látható és küszöbön álló" lett volna. Előre látható volt, hogy a piaci helyzet meg fog változni, mivel a fogyasztás általában nem marad hosszú ideig kivételesen magas szinten. Az ideiglenes rendelet (90)-(126) preambulumbekezdésében elvégzett elemzés egyértelmű romlást állapít meg, amely valójában egy bizonyos időszakon keresztül ment végbe. Az a tény, hogy bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy néhány összetevő és mutató pozitív értéke negatívvá váljon, nem összeegyeztethetetlen azzal, hogy a meglévő tendenciákra figyelemmel e negatív hatások már világosan előre láthatók legyenek. A vizsgálati időszak végén a kárveszély világosan előre látható volt, és a kárral fenyegető helyzethez vezető kedvezőtlen tendenciák kezdete küszöbön állt, mivel már a vizsgálati időszak utolsó hónapjaiban megkezdődött a kereslet bizonyos mértékű visszaesése. Az állítást ezért elutasították.

(49) További állítások vagy észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (88) és (89) preambulumbekezdésének a kárra vonatkozó megállapításait a Bizottság megerősíti.

E. KÁRVESZÉLY

1. A közösségi felhasználás, az érintett országból származó import és a közösségi gazdasági ágazat helyzetének valószínű alakulása a vizsgálati időszak után

1.1. Az átmeneti intézkedések után végzett elemzés

(50) A fenti (5) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintába felvett közösségi gyártóknak és a panaszosnak egy további kérdőívet küldtek, hogy 2009 márciusáig bezárólag újabb információkat gyűjtsenek a piaci fejleményekkel és a fő kármutatók alakulásával kapcsolatban. Az importra vonatkozóan az Eurostat által rendelkezésre bocsátott legutóbbi adatokat szintén alapos elemzésnek vetették alá. A teljesség céljából a vizsgálati időszak és 2009 márciusa közötti időszakra vonatkozó számadatokat alább közöljük. Mivel ezek a számok csak kilenc hónapra vonatkoznak, a volumenre indexet nem adunk meg.

(51) A vizsgálati időszak után a közösségi felhasználás jelentősen, és az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében megállapítottnál gyorsabb ütemben szűkülni kezdett. A közösségi piac valójában már a vizsgálati időszak vége és a 2009 márciusa közötti időszakban csaknem 30 %-kal (7) csökkent.

(52) A Kínából érkező behozatal ugyanakkor szintén számottevően csökkent, figyelembe véve azonban a közösségi felhasználás meredekebb esését, a szóban forgó behozatal piaci részesedése megközelítőleg 18 %-ra nőtt. A kínai behozatal árai az ideiglenes rendelet (98) preambulumbekezdésében megállapítottaknak megfelelően növekedtek.

(53) Ugyanebben az időszakban a közösségi gazdasági ágazat termelése lényegesen lecsökkent, így a mintába felvett vállalatok kapacitáskihasználása 2009. márciusban 60 %-ra esett vissza. A közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon folytatott értékesítései jelentősen és a közösségi felhasználásban bekövetkezett visszaeséssel összhangban csökkentek, így a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése stabil maradt. Ami az árakat illeti, a 2008 második felében megfigyelhető árnövekedést követően az árak 2009 első negyedévében csökkentek, habár értékük magasabb maradt, mint a vizsgálati időszak során.

(54) Végezetül, a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége nagymértékben és az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdésében meghatározottnál gyorsabb ütemben csökkent, így 2009 első negyedévében negatív értéket (- 0,8 %) mutatott.

(55) Következésképpen, a vizsgálat végleges szakaszában összegyűjtött és ellenőrzött információk megerősítik az ideiglenes rendelet (90)-(112) preambulumbekezdésében elvégzett elemzést.

1.2. A felek által benyújtott észrevételeks

(56) Az egyik exportáló gyártó hangoztatta, hogy a kár vizsgálata - ellentétben a dömping vizsgálatával - kiterjedt a vizsgálati időszakon túlra is, így az elemzést a 2008 júniusát követő időszakra vonatkozó információkra és adatokra is alapozza.

(57) Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak adja az alapját a kárveszély ideiglenes rendeletben végzett felmérésének. A kárveszély esetében azonban a vizsgálati időszak során megállapított kár, természeténél fogva nem lehet jelentős, máskülönben a vizsgálat tényleges jelentős kár alapján végzett vizsgálatnak minősülne. A vizsgáló hatóságnak ezért meg kell bizonyosodnia arról, hogy - noha a kár a vizsgálati időszak alatt nem volt jelentős - az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdésében említett tényezők engednek-e arra következtetni, hogy jelentős kár veszélye áll fenn. Ezért a vizsgáló hatóság ellenőrizheti, hogy a vizsgálati időszak vége után bekövetkező események megerősítik-e az ideiglenes szakaszban a kárveszéllyel kapcsolatban tett megállapításokat.

(58) A Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma, a CISA és egy kínai exportáló gyártó úgy vélte, hogy a felhasznált információforrást az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében nem határozták meg egyértelműen, és hogy az ideiglenes rendelet (99), (101) és (108) preambulumbekezdésében említett, a közösségi gyártók vagy a panaszos által szolgáltatott előrejelzések és egyéb információk nem objektív információforrásból származtak. A Kereskedelmi Minisztérium azt is állította, hogy ezen információk felhasználásával a vizsgáló hatóság láthatóan nem tett eleget a dömpingellenes WTO-megállapodásban a kárveszéllyel kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozóan előírt "különleges gondosság" követelményének.

(59) Megerősítést nyert, hogy az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében említett nyilvános információk különböző forrásaira vonatkozó részletes bizonyítékokat jóval az ideiglenes rendelet kihirdetését megelőzően elérhetővé tették az érdekelt felek számára betekinthető aktákban. Ami a közösségi gazdasági ágazat által nyújtott előrejelzéseket és egyéb információkat illeti, ezeket ellenőrizték, és kizárólag akkor és olyan mértékben vették figyelembe, amikor és amennyire ezek az információk megbízhatónak és pontosnak minősültek. Azt a tényt, hogy a benyújtott információkat ellenőrizték, az ideiglenes rendelet (100) preambulumbekezdése már kifejezetten említette, valamint - ahogy azt a fenti (5) preambulumbekezdés említi - további ellenőrző látogatásokra került sor az átmeneti rendelkezések elrendelését követően.

(60) A fenti (56) és (58) preambulumbekezdésben említett állításokat ezért elutasítják.

(61) A CISA azt állította, hogy a kínai import fejleményeinek a vizsgálati időszakot követő értékelésekor nem a tényleges behozatalt, hanem a beérkezett megrendelések szintjét kellett volna figyelembe venni, mivel a tényleges behozatalra normális esetben a megrendelés után 3-4 hónappal kerül sor. Az időeltolódást tekintetbe véve az EK piaci keresletének szintjében bekövetkező bármely változás csak néhány hónappal később nyilvánulna meg a tényleges behozatalban, ami megmagyarázza, miért volt még mindig jelentős a kínai import 2008 novemberében és decemberében annak ellenére, hogy az EU piacán a kereslet már hanyatlani kezdett. Hasonló észrevételeket tett egy kínai exportáló gyártó is.

(62) Általában a tényleges import szolgál az egy adott országból érkező import mennyisége és átlagára értékelésének alapjául. A beérkező megrendeléseket az egyéb információk alátámasztása céljából figyelembe lehet venni, azonban azok ritkán igazolhatók kielégítően ellenőrizhető bizonyítékokkal. Mindenesetre az állítás elemzéséből kiderült, hogy a közösségi felhasználás már 2008 harmadik negyedévében csökkenni kezdett: ezért ennek a körülménynek 3-4 hónapos időeltolódás esetén már a 2008 negyedik negyedévében beérkező kínai import szintjében nyomon követhetőnek kellett volna lennie, ezzel szemben az viszonylag magas maradt. Ráadásul, ha figyelembe vesszük a 3-4 hónapos időeltolódást, a kínai import 2009 első negyedévében végbemenő erőteljes zuhanása inkább a dömpingellenes intézkedésekre adott előzetes válaszként, mint a kereslet visszaesésére adott válaszként lenne értelmezhető. Valójában az importőrök feltehetően egyre kevésbé voltak hajlandók olyan árut rendelni, amelynek megérkezésekor már dömpingellenes intézkedések lehetnek érvényben. Következésképpen elmondható, hogy az inkább a beérkező megrendeléseken, mint a tényleges behozatalon alapuló elemzés csak bizonytalanságot okozott volna a vizsgálatban, és nem vezetett volna jelentősen eltérő következtetésekre. A CISA ezzel kapcsolatos állítását ezért elutasítják.

(63) A Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma, a CISA és egy kínai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a néhány közösségi gyártócsoport által közzétett különböző sajtóközlemények, illetve pénzügyi beszámolók szerint a teljesítményük szempontjából 2008 erős év maradt, ez pedig ellentétes az ideiglenes rendelet kárveszéllyel kapcsolatos megállapításaival, különösen annak (110) preambulumbekezdésével.

(64) A fenti állítás vizsgálatakor kiderült, hogy a CISA által említett információ nem kifejezetten az érintett termék gyártásával foglalkozó európai társaságokhoz kapcsolódott. Ahogy azt a fenti (44) preambulumbekezdés említi, a nagyobb vállalatcsoportok különböző tagokból tevődnek össze, amelyek gyakran igen különböző termékeket állítanak elő. Egy vállalatcsoportra vonatkozó általános pénzügyi információk ezért nem tekinthetők a hasonló terméket előállító és azt a közösségi piacon értékesítő egyes tagok gazdasági helyzetére nézve is reprezentatívnak. Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálatban felhasznált, hasonló terméket gyártó vállalatokra vonatkozó információkat megfelelően ellenőrizték. Az állítást ezért elutasítják.

(65) Az ideiglenes rendeletnek kifejezetten a (90)-(112) preambulumbekezdésére vonatkozó további állítások hiányában az azokban foglalt megállapításokat a Bizottság megerősíti.

2. Kárveszély

2.1. A dömpingelt import volumenének alakulása

(66) A CISA azt állította, hogy a kínai importnak az ideiglenes rendelet (114) preambulumbekezdésében említett növekedése a közösségi piac megnövekedett keresletének következménye volt. Hasonló észrevételeket nyújtott be a Kereskedelmi Minisztérium és egy kínai exportáló gyártó is. A CISA elutasította azt az értékelést is, miszerint a kínai import alakulása piacszerzési stratégia eredménye is lehet, és hangsúlyozta, hogy mivel a kínai export számtalan kínai gyártó tevékenységének összessége, lehetetlen elképzelés, hogy az említettek összehangolt stratégiát dolgoztak volna ki.

(67) Ha igaz volna az, hogy - ahogy azt a CISA állítja - a kínai import alakulása összefüggésben áll az EK piacán bekövetkező keresletnövekedéssel, e behozatal piaci részesedése lényegében stabil maradt volna, és nem nőtt volna 1 %-ról 17 %-ra a figyelembe vett időszak során. A kínai import piaci részesedésének jelentős növekedése, valamint annak a közösségi gazdasági ágazat és más importforrások piaci részesedésének alakulásától teljesen eltérő alakulása világosan azt mutatja, hogy a kínai behozatal növekedése más tényezőkből is ered. Ezt a következtetést támasztja alá az a tény is, hogy a kínai import ára tartósan nagyon alacsony és dömpingelt volt, ahogy azt az ideiglenes rendelet (63)-(65) preambulumbekezdésében kifejtették. Ezenfelül az exportőröknek nincs szükségük stratégia összehangolására ahhoz, hogy egymáshoz hasonló magatartást tanúsítsanak. Amint egyértelművé válik, hogy az árak bizonyos nagyon alacsony szinten tartása eredményes piacszerzéshez vezet, az ilyen sikeres piaci stratégia irányába való konvergenciára feltehetően sor kerülhet az exportőrök együttműködése nélkül is. Ezért a fenti (66) preambulumbekezdésben foglalt állításokat a Bizottság elutasítja és az ideiglenes rendelet (114) preambulumbekezdésének megállapításait megerősíti.

(68) A CISA azzal is érvelt, hogy ellentétben az ideiglenes rendelet (115) és (116) preambulumbekezdésében szereplő elemzéssel, a Kínából származó behozatal nagymértékben csökkent a vizsgálati időszakot követő időszakban. Csakugyan igaz az, hogy - amint azt a fenti (52) preambulumbekezdés megállapítja - a Kínából származó behozatal jelentősen visszaesett a vizsgálati időszak után. Az ideiglenes rendelet (116) preambulumbekezdésének megszövegezéséből azonban egyértelműen kitűnik, hogy nem az ilyen behozatal abszolút volumene számít, hanem annak a felhasználáshoz viszonyított relatív súlya, más szóval, a piaci részesedése a teljes közösségi piacon. Ahogy azt a fenti (52) preambulumbekezdés is megállapította, az abszolút volumenben mért csökkenés ellenére az érintett termék Kínából származó behozatalának piaci részesedése a vizsgálati időszak után enyhén megnőtt. Ezért figyelembe véve azt a tényt, hogy i. az ideiglenes rendelet (115) és (116) preambulumbekezdésében foglalt érvelésnek megfelelően végzett értékelés alapját az ideiglenes megállapítások idején az importra vonatkozóan elérhető legfrissebb megbízható információk szolgáltatták, azaz a 2008. novemberi és decemberi importadatok; ii. ezek az adatok összhangban álltak a kínai behozatal addigi alakulásával; és iii. az érvelés relatív és nem abszolút volumeneken alapult, megállapítást nyert, hogy az ideiglenes rendelet (115) és (116) preambulumbekezdésében foglalt értékelés nem áll ellentmondásban a fenti (52) preambulumbekezdésben említett megállapításokkal. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésében említett okoknál fogva a kínai behozatal mértéke károkozással fenyegetett, még abban az esetben is, ha a behozatal volumene a felhasználásnál nagyobb arányban kezdene csökkenni, mivel már maga az a tény, hogy a csökkenő felhasználás közegében jelentős mennyiségű alacsony árú kínai termék van jelen a piacon, erősen lenyomhatja az általános árszintet. Az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdésében említett tényezők egyike sem képes egyébként döntő útbaigazítást adni a kárral való fenyegetés meglétéről. Az összes tényezőt együttesen kell vizsgálni. Az érvet ezért a Bizottság elutasítja, és az ideiglenes rendelet (115) preambulumbekezdésének megállapításait jóváhagyja.

2.2. Az exportőrök szabad kapacitása

(69) A CISA azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (118) preambulumbekezdésében foglalt elemzés a mintába felvett exportőrök adatain alapult, amelyek a leginkább exportorientált vállalatok, így adataik nem tükrözik pontosan a Kínából származó behozatal általános helyzetét. A CISA szerint ezzel szemben a kínai exportnak az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében meghatározott, az EK-ba irányuló és az összes kínai exporthoz viszonyított százalékos aránya tendenciát váltott 2008-ban, és 15 %-ról 11 %-ra esett vissza. Végezetül, az ideiglenes rendelet (117)-(119) preambulumbekezdésében foglalt elemzés figyelmen kívül hagyja a kínai hazai piacon mutatkozó kereslet alakulását, amely az előrejelzések szerint a meglévő többletkapacitás révén előállított termékek jelentős részét felvenné. Ezzel kapcsolatban utaltak a kínai kormánynak a belső kereslet fenntartását szolgáló több projektjére és tervére. A Kereskedelmi Minisztérium is azt állította, hogy a kínai hazai piac keresletének alakulását nem vizsgálták az ideiglenes rendeletben.

(70) A mintába felvett vállalatokkal kapcsolatban az ideiglenes rendelet (118) preambulumbekezdésében tett megállapításokat egyértelműen megerősítik az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében említett általános exportadatokra vonatkozó tendenciák, amelyek a figyelembe vett időszakban az EK-ba irányuló export még jelentősebben növekvő tendenciáját bizonyítják. Ami az érintett termék EK-ba irányuló és az összes kínai exporthoz viszonyított exportja 2008-ban növekvő arányának feltételezett megfordulását illeti, a CISA nem nyújtott be az állítását alátámasztó döntő bizonyítékot. E tekintetben megjegyzendő, hogy a kínai statisztikák adatai nyilvánvalóan az érintett terméktől jelentősen eltérő termékkörre utalnak. Ez világosan kiderül abból, hogy az Európába irányuló kivitel e statisztikák szerint nem csak sokkal nagyobb, mint az érintett termék behozataláról az Eurostat által szolgáltatott adatokból látszik, hanem a kivitel alakulása is teljesen eltérő tendenciát mutat. A benyújtott bizonyítékokat ezért nem lehetett elfogadni. A kínai kormánynak a belső kereslet ösztönzésére irányuló tervezett intézkedéseit illetően a benyújtott bizonyíték nem változtathat az elemzésen, mivel a keresletre gyakorolt hatásokat nem lehet megbízhatóan megállapítani. Ezenfelül az említett projektek többsége esetében tisztázatlan, hogy azokat befejezik-e. Végezetül úgy tűnik, hogy a CISA által említett néhány vezetéképítési nagyprojekt nagyméretű hegesztett csövek és nem az ezen eljárás alá vont varrat nélküli csövek felhasználását irányozza elő. A fenti (69) preambulumbekezdésben említett állításokat ezért elutasítják.

(71) A CISA úgy vélte továbbá, hogy az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében említett átirányítási forgatókönyv nem helytálló, mivel az USA-ba irányuló kínai export elsősorban olyan termékekből (OCTG) tevődik össze, amelyeket nem importálnak számottevő mennyiségben az EK-ba. A CISA azzal is érvelt, hogy az EK-nak megállapított kínai árak nem szükségszerűen alacsonyabbak, mint más országokban, épp ellenkezőleg, az EK eddig vonzó piac volt a kínai export számára. Ezekkel az állításokkal kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében végzett elemzés olyan statisztikai adatokon alapult, amelyek nem tartalmaznak részletes utalást egyes terméktípusokra vonatkozóan. Mindenesetre megjegyzendő, hogy az érintett termék előállításához szükséges gyártóberendezés túlnyomórészt felhasználható a varrat nélküli csövek különböző terméktípusainak gyártásához. Ezért még ha a csövek egy bizonyos típusát, mint például az OCTG-csöveket, nem importálják is nagy mennyiségben a Közösségbe, ez a tény a potenciálisan elérhető szabad kapacitás figyelembevétele szempontjából nem lényeges, mivel az ilyen típusú csövek gyártásához használt berendezés könnyedén átállítható az érintett termék más típusainak gyártására, amelyeket lényegesen nagyobb mennyiségben importálnak az EK piacára. Ezért a fenti (66) preambulumbekezdésben foglalt állításokat a Bizottság elutasítja, és az ideiglenes rendelet (117)-(119) preambulumbekezdésének megállapításait megerősíti.

2.3. Kínai importárak

(72) A CISA azt állította, hogy a vizsgálati időszak után a kínai importárak lényegesen megemelkedtek, míg a közösségi gazdasági ágazat árai nem követték ezt a tendenciát, így a vizsgálati időszak alatt tapasztalt alákínálás jelentősen csökkent vagy akár meg is szűnt volna a vizsgálati időszak utáni időszakban.

(73) Ahogy azt az ideiglenes rendelet (98) és (122) preambulumbekezdése már említette, megerősítést nyert, hogy a vizsgálati időszakot követően a különböző országok importárai, ideértve Kínát, jelentősen megnövekedtek, csakúgy, mint a közösségi gazdasági ágazat árai. A közösségi gazdasági ágazat vizsgálati időszak utáni árlistáinak és a Kínából importált összehasonlítható termékeknek elemzését elvégezték, amiből kiderült, hogy párhuzam vonható az ármozgások tekintetében. Következésképpen nem volt bizonyíték azon feltevés alátámasztására, miszerint a vizsgálati időszak során tapasztalt alákínálás lényegesen csökkent vagy akár meg is szűnt volna. Az ideiglenes rendelet (120)-(123) preambulumbekezdésének megállapításait ezért a Bizottság megerősíti.

2.4. Készletszint

(74) Ehhez kapcsolódó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (124) preambulumbekezdésének megállapításait a Bizottság megerősíti.

2.5. További tényezők

(75) A CISA azt állította, hogy a kínai kormány lehetséges beavatkozása, amelyet az ideiglenes rendelet (125) preambulumbekezdése említ, puszta feltevés. A vizsgálatok azonban rámutattak, hogy az egyik kínai exportáló gyártónak az ideiglenes szakaszban megítélt egyedi bánásmódot utólag vissza kell vonni, ahogy azt a fenti (19)-(23) preambulumbekezdés említi, pontosan az állami beavatkozás megnövekedett mértéke miatt, amelyet a vizsgálati időszak utáni romló gazdasági helyzet indokolt. Ez a tény világosan alátámasztja az ideiglenes rendelet (125) preambulumbekezdésének megállapítását, az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

2.6. Következtetések

(76) Elsősorban megjegyzendő, hogy a kárveszélyre vonatkozó megállapítást a Bizottság azután tette, hogy figyelembe vette, többek között, az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésében és (9) bekezdésében említett különböző tényezők összességét.

(77) A CISA azzal érvelt, hogy az ideiglenes rendelet megállapításai nem felelnek meg a WTO által az ilyen jellegű vizsgálatok tekintetében előírt normáknak, nevezetesen, hogy a megállapításokat bizonyítékkal kell alátámasztani, azok nem lehetnek feltételezések, találgatások vagy távoli lehetőségek; az előrejelzéseknek és feltevéseknek nagy valószínűséggel kell rendelkezniük, és meg kell vizsgálni az adott következtetéshez elvezető alternatív magyarázatokat is.

(78) Az ideiglenes rendelet világosan jelzi, hogy a vizsgálat különböző tényezőihez kapcsolódó megállapításokra milyen alapon jutottak. Ezeket az említett bizonyítékok támasztották alá, nevezetesen: az Eurostat statisztikai adatai, az együttműködő vállalatok által a kérdőívre adott válaszok, a panaszos által a mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozóan adott információk, az érdekelt felek által tett észrevételekben nyújtott információk és a vizsgálat során az interneten szerzett egyéb információk. Az érdekelt felek minden ilyen információt, amennyiben az nem volt bizalmas, megtekinthettek.

(79) A kárveszély vizsgálatával kapcsolatos tényezőket külön és az ideiglenes rendeletben részletesen is értékelték, valamint az ideiglenes szakaszban megállapított feltevések és előrejelzések megvalósulásának mértékét a vizsgálat végleges szakaszában újra megvizsgálták és - a lehetséges mértékig - ellenőrizték, ahogy azt e rendelet megállapításai tartalmazzák. Az ideiglenes rendeletben foglalt megállapításoknak ellentmondó tények, bizonyítékok vagy jelek nem merültek fel. Ily módon az ideiglenes rendeletben foglalt előrejelzések és hipotézisek nem egyszerű feltevések vagy állítások, hanem a helyzet alapos elemzésének eredményei.

(80) Ami a fenti (78) preambulumbekezdésben említett alternatív magyarázatokat és értelmezéseket illeti, ezeket - ideértve az érdekelt felek beadványaiban előadottakat is - a vizsgálat során megfelelően megvizsgálták, és ebben a rendeletben, valamint az ideiglenes rendeletben meg is válaszolták.

(81) Összefoglalásképpen tehát a vizsgálati időszak után elvégzett tényelemzés, valamint az érdekelt felek által az ideiglenes rendelettel és a végleges megállapítások nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban tett észrevételek elemzése nem hozott felszínre olyan bizonyítékot, amely kétségbe vonná a következtetést, mely szerint a vizsgálati időszak végén fennállt a jelentős károkozás veszélye. Ennélfogva a CISA (77) preambulumbulumbekezdésben említett állítását a Bizottság elveti, az ideiglenes rendelet (126) preambulumbulumbekezdésének megállapításait pedig megerősíti.

F. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

1. A dömpingelt import hatása

(82) Konkrét észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (128)-(135) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

2. Más tényezők hatása

a) A közösségi gazdasági ágazat import- és exporttevékenysége

(83) A CISA azt állította, hogy az a tény, hogy a közösségi gazdasági ágazat az érintett terméket Kínából és más országokból importálta, azt bizonyítja, hogy nem rendelkezik megfelelő kapacitással ahhoz, hogy kielégítse a közösségi piacon fennálló keresletet. Ez azért lenne így, mert a közösségi gazdasági ágazat nem ruházott be új gyártási kapacitások létrehozásába, és erősen a piac magasabb értékű szegmensére összpontosított. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, ahogy az ideiglenes rendelet (136) preambulumbekezdése kifejti, hogy az ilyen behozatal a becslések szerint kevesebb, mint a Kínából származó összes import 2 %-a volt, és nem szolgáltattak bizonyítékot arra nézve, hogy ez az összeg magasabb lenne.

(84) A CISA kíváncsi volt annak pontos okaira is, hogy az ideiglenes rendelet (138) preambulumbekezdésében említett vállalatcsoport miért szorult az említett behozatalra. A kérdést további vizsgálatnak vetették alá, és megerősítést nyert, hogy egyes terméktípusok gyártását a csoport nem európai tagjai végzik költséghatékonysági okokból. Ahogy azt az ideiglenes rendelet (138) preambulumbekezdése említi, kiderült, hogy ez a behozatal azonban nem jelentett egyben alákínálást a közösségi gazdasági ágazat ugyanazon terméktípusra alkalmazott áraihoz képest.

(85) A CISA végül rámutatott egy látszólagos ellentmondásra a közösségi gazdasági ágazat jövőbeli exportértékesítéseinek viszonylag kedvező előrejelzése és a harmadik országok piacainak általános gazdasági tendenciái között, mely utóbbiak az előrejelzés szerint inkább hanyatlani fognak. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat exporttevékenységének elemzése semmilyen módon nem hat a kárra vagy a kárveszélyre vonatkozó következtetésekre, amelyek kizárólag a közösségi ágazatnak a hasonló termékkel kapcsolatban az EK piacán folytatott tevékenységét vették figyelembe. Ha egyes közösségi gyártóknak optimista elképzeléseik vannak exporttevékenységeiket illetően, ez csak a prognosztizált általános gazdasági teljesítményük túlértékelését eredményezheti, nem a belső piacon elért teljesítményüket, amelyet az elemzés során külön kezeltek.

(86) Ezért a fenti (83)-(85) preambulumbekezdésben említett állításokat elutasítják és az ideiglenes rendelet (136)-(141) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

b) Harmadik országokból származó behozatal

(87) A CISA továbbá azt állította, hogy nem elégséges megvizsgálni az EU-ban tagsággal nem rendelkező más harmadik országokból származó import átlagárait, hanem figyelembe kell venni ezeknek a termékeknek a pontos jellegét is. Megerősítést nyert, hogy minden olyan esetben, ahol az importőrök az árakra vonatkozóan kellőképp részletes információt nyújtottak, részletes elemzést végeztek. Sajnálatos módon a kereskedelmi statisztikák nem túl részletesek, és tekintettel az importőrök között a vizsgálat során folytatott viszonylag kismértékű együttműködésre, kevés információ állt rendelkezésre a más országokból származó behozatal termékenkénti áraira vonatkozóan. Egyik fél sem szolgáltatott azonban olyan megalapozott információt, amely az ideiglenes rendelet (142)-(145) preambulumbekezdésében említettől eltérő következtetésre adott volna okot, így az ideiglenes rendelet említett preambulumbekezdéseinek megállapításait a Bizottság megerősíti.

c) Verseny a többi közösségi gyártóval

(88) Ehhez kapcsolódó konkrét észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (146) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

d) Termelési költségek/nyersanyagköltségek

(89) A CISA azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat annak érdekében, hogy a magasabb eladási árú terméktípusokra összpontosítson, megváltoztatta a termékösszetételét, hogy a gyártási költségek növekedésének hatásait megfékezze. Ez azt bizonyítaná, hogy ellentétben azzal, amit az ideiglenes rendelet (149) preambulumbekezdése állít, a közösségi ágazat rendelkezett megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy a költségnövekedést az eladási árak emelésével kompenzálja.

(90) Nem fér kétség ahhoz, hogy a közösségi ágazat idővel megpróbálta maximalizálni a nyereséget azáltal, hogy a költségnövekedést az eladási árak emelésével kompenzálta. Ez a folyamat azonban nem tarthat a végtelenségig, és eljön a pillanat, amikor az ilyen kiigazításokra a piacon fennálló verseny miatt többé már nincs lehetőség. Egy olyan piacon, ahol a hasonló termékeket lényegesen alacsonyabb áron értékesítik, minél nagyobb az alacsony áron értékesített termékek piaci részesedése, annál kisebb lehet az ilyen haszonkulcs működtetéséhez szükséges áremelés mértéke. A CISA által tett észrevételek ezért nem mondanak ellent az ideiglenes rendelet (147)-(149) preambulumbekezdésének megállapításainak, amelyeket ennélfogva a Bizottság megerősít.

e) A varrat nélküli csövek közösségi piacának zsugorodása a gazdasági visszaesés miatt

(91) A Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma, a CISA és egy kínai exportáló gyártó azt állította, hogy a közösségi ágazat gazdasági problémáinak a gyökere a globális gazdasági visszaesés, és megállapították, hogy ennek következtében megszakadt az okozati viszony a kínai behozatal és bármely feltételezett kár vagy kárveszély között. E tekintetben megjegyzendő, hogy a CISA maga is elismerte: a 2005 és a vizsgálati időszak között uralkodó piaci felhasználás kivételesen nagymértékű volt, és hogy a vizsgálati időszak után tapasztalt kereslet-visszaesés elég nagy részben egyszerűen annak tulajdonítható, hogy a termék piaca visszatér szokásos kerékvágásába. Ezért nem biztos, hogy a globális gazdasági visszaesést lehet-e a kár egyik okának tekinteni, mivel a hozzáférhető információ csak azt mutatja, hogy az EK-piac fogyasztása a vizsgálati időszak után a múltban már megszokottnak minősített szintekre tért vissza. Ez arra is utalna, hogy a közösségi felhasználásnak a figyelembe vett időszak alatti kivételesen nagy mértéke tette lehetővé, hogy a közösségi gazdasági ágazat ne szenvedjen jelentős kárt a dömpingelt kínai behozatal jelentős piaci részesedése és erősen alákínált árai ellenére sem. Az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdése mindenesetre nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a globális gazdasági visszaesés szerepet játszhatott abban, hogy a közösségi ágazat kárt szenvedett a vizsgálati időszakot követően. Nem lehet azonban azt állítani, hogy a közösségi ágazatot csakis az általános gazdasági válság hatásai befolyásolták kedvezőtlenül, és a dömpingelt behozatalnak semmi szerepe nem volt, amikor nyilvánvaló, hogy ez utóbbi nagyon jelentős piaci részesedéssel és a közösségi ágazat árainál jócskán alákínált árakkal rendelkezett. Ezért a Bizottság elutasítja azt az állítást, miszerint a gazdasági visszaesés megszakította az ideiglenes rendelet (128)-(135) preambulumbekezdésében említett okozati viszonyt, míg azzal a kérdéssel, hogy a vizsgálati időszakhoz képest megváltozott gazdasági környezet befolyásolhatja az intézkedések szintjének meghatározását, az alábbi (104) preambulumbekezdés foglalkozik.

(92) Az állításokat ezért a Bizottság elutasítja és az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdését megerősíti.

f) Egyéb tényezők

(93) A CISA megjegyezte, hogy egyes közösségi gyártók előre rögzített áras keretmegállapodást kötöttek az ügyfelekkel, így ezek esetében az árak állandóak maradtak. Ugyanakkor hasonló rögzített áras megállapodásokat kötöttek volna a vasérc és az egyéb fontos alkotóelemek beszállítóival is, ennélfogva nem húzhattak hasznot az e nyersanyagok költségeinek a közvetlenül a vizsgálati időszak utáni jelentős zuhanásából sem.

(94) Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az ügyfelekkel kötött rögzített áras megállapodás olyan gyakorlat, ami egy bizonyos számú szerződésre korlátozódott, és tekintetbe véve a kérdéses időszakokat, nem tekinthető jelentős hatásúnak. Ezt a következtetést igazolja az a tény, hogy a közösségi ágazat árai szintén lényegesen emelkedtek. Ami a főbb nyersanyagokra vonatkozó rögzített áras megállapodásokat illeti, ez az egész világban elterjedt gyakorlat, amely ezért sem hátrányos, sem előnyös helyzetbe nem hozhatja a közösségi gyártókat a hasonló termékek más világpiaci gyártóival szemben. Ezért ez sem tekinthető az okozati viszonyt megszakító oknak. A fenti (93) preambulumbekezdésben említett állításokat ezért elutasítják.

3. Az okozati összefüggésekre vonatkozó megállapítás

(95) Ehhez kapcsolódó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (151)-(153) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. A közösségi ágazat érdeke

(96) A panaszos, valamint több közösségi gyártó ismételten kijelentette, hogy a dömpingellenes intézkedések megléte elengedhetetlen számukra a vállalkozás folyamatosságának fenntartásához, tekintettel az alkalmazott károkozó dömpingre. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (155) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

2. A többi közösségi gyártó érdeke

(97) Ehhez kapcsolódó konkrét észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (156) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

3. A független közösségi importőrök érdeke

(98) Az érintett termék egyik felhasználója, amely egyben importőr is, azt az észrevételt terjesztette elő, miszerint az általa importált termék KN-kódjai nem szerepeltek az eljárás megindításáról szóló értesítésben, és csak az átmeneti intézkedések elrendelését követően lett figyelmes arra, hogy a vizsgálat ezekre a terméktípusokra is kiterjedt. Azt állította, hogy ebből adódóan nem várt dömpingellenes vámot kellett fizetnie. Ezt az importőrt tájékoztatták arról, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmazta a vizsgálat alá vont termék egyértelmű leírását, és a KN-kódok az értesítésben csupán tájékoztató jelleggel szerepeltek. Az érintett termék helyes vámbesorolása valójában egyike a vizsgált elemeknek, és ezért teljes mértékben elképzelhető, hogy az ideiglenes rendeletben említett KN-kódok némileg eltérnek az eljárás megindításáról szóló értesítésben feltüntetett kódoktól.

(99) Ehhez kapcsolódó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (157) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

4. A felhasználók érdeke

(100) A fenti (98) preambulumbekezdésben említett felhasználó azt is állította, hogy az érintett termékre vonatkozó végleges intézkedések elrendelése esetén vállalatának súlyos beszerzési problémái adódnának, tekintettel arra, hogy az EK gyártói vonakodnak beszállítani a vállalatának. Ezt az állítást megvizsgálták, és bebizonyosodott, hogy a termék közösségi gyártóktól való beszerzésében a fél által észlelt problémák korábbi időszakokat érintettek, amikor a kiemelkedően nagy piaci kereslet idején egyes közösségi gyártók az ilyen termék igen korlátozott mennyiségeinek értékesítését nem tartották gazdaságilag fenntartható megoldásnak. Normális piaci kereslet idején azonban ennek a megszorításnak el kell tűnnie, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az azonos terméktípusok más felhasználói vagy importőrei az intézkedések elrendelése következtében növelhetik az ilyen termék iránti közösségi kereslet szintjét. E megfontolások és azon tény alapján, hogy az érintett termék összfelhasználásának a kérdéses felhasználás csak töredékét képviseli, megállapítást nyert, hogy a beszerzési források elérhetősége nem lényeges kérdés az érintett termék szempontjából.

(101) Egy másik felhasználó, aki kizárólag a közösségi ágazattól szerzi be a hasonló terméket, ismételten az intézkedések bevezetése mellett érvelt. Az ideiglenes megállapításokra vonatkozóan több felhasználó nem tett észrevételt. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (158) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

5. A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(102) Konkrét észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (159) preambulumbekezdését a Bizottság véglegesen megerősíti.

H. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK

1. A kár kiküszöböléséhez szükséges szint

(103) A panaszos és a közösségi ágazat több közösségi gyártója azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (161)-(163) preambulumbekezdésében említett, a kár kiküszöböléséhez szükséges szint kiszámításához ideiglenesen alkalmazott 3 %-os haszonkulcs kivételesen alacsony, figyelembe véve, hogy ez egy magas állandó költségekkel működő, tőkeigényes ágazat, és hogy a figyelembe vett időszak során a közösségi ágazat által elért átlagos haszonkulcs jóval 3 % felett mozgott.

(104) Elismert tény, hogy a hasonló termék erősen tőkeigényes gyártást kíván meg. Úgy vélhető azonban, hogy a jelenlegi piaci helyzet nem teszi lehetővé a kapacitáskihasználás jövőbeni mértékének pontos értékelését, különösen azokra az évekre vonatkozóan, amelyek alatt az intézkedések hatályban lesznek, ez pedig befolyásolhatja annak a haszonkulcsnak a meghatározását, amelyet rendes körülmények között egy adott piacon dömping nélkül lehetne elérni. Ilyen körülmények között és tekintetbe véve azt a tényt, hogy mindig fennáll a lehetősége annak, hogy a közösségi ágazat az intézkedések felülvizsgálatát kérje abban az esetben, ha a körülmények megváltoznának, megállapítást nyert, hogy az ideiglenes szakaszban és egy korábbi, ugyanezt a terméket érintő vizsgálat során meghatározott, mérsékelt 3 %-os haszonkulcsot fenn kell tartani. Meg kell jegyezni azonban, hogy a piaci feltételek jelentős változása esetén ezt a 3 %-os haszonkulcsot szükség esetén felül kell vizsgálni.

(105) A kár kiküszöböléséhez szükséges szint kiszámításához az ideiglenes rendelet (164) és (165) preambulumbekezdésében meghatározott módszert alkalmazták, a fenti (41) preambulumbekezdésben említett kisebb kiigazítás mellett. A kár kiküszöböléséhez szükséges országos szintet az egyedi bánásmódban nem részesülő egyik exportáló gyártó által értékesített legreprezentatívabb terméktípusokra megállapított kárkülönbözetek súlyozott átlagaként számították ki.

(106) Az így meghatározott kárkülönbözetek alacsonyabbak a megállapított dömpingkülönbözetnél.

2. Végleges intézkedések

(107) A dömpingre, a kárra, az okozati összefüggésekre és a közösségi érdekre vonatkozóan megállapított következtetésekre tekintettel és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban, megállapítást nyert, hogy a Kínából származó érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, amelynek mértéke az alacsonyabb vám szabályának megfelelően a megállapított dömping- és kárkülönbözet közül az alacsonyabb, ez pedig minden esetben a kárkülönbözet.

(108) A fentiek alapján a végleges vámok a következők:

(109) Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámot a vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezek a vámok ezért a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. E vámtételek (szemben az "összes többi vállalatra" alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó, és e vállalatok, tehát a külön említett jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazandók. Bármely más, e rendelet rendelkező részében kifejezetten név és cím szerint meg nem említett vállalat által - beleértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozásokat is - előállított import termékek nem részesülhetnek ezeknek a vámtételeknek az előnyeiből, és azokra az "összes többi vállalat" esetében meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(110) Az egyéni vállalati dömpingellenes vám alkalmazására irányuló kérelmet (például a vállalkozás nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul a Bizottsághoz kell intézni (8), mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítéshez kapcsolódó tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. A rendeletet adott esetben ennek megfelelően módosítani kell az egyedi vámtételeket élvező vállalatok jegyzékének aktualizálásával.

(111) Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényezőkről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság végleges dömpingellenes vámok kivetését kívánta ajánlani. Egyúttal a feleknek olyan határidőt biztosítottak, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételeket áttekintették, és indokolt esetben a megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(112) Az új exportőrök és a rendelet mellékletében említett, a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok egyenlő bánásmódban való részesítése érdekében biztosítani kell, hogy az utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott átlagvámot az olyan új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján felülvizsgálatra lennének jogosultak, mivel a 11. cikk (4) bekezdése nem alkalmazandó, ha mintavételt alkalmaztak.

3. Kötelezettségvállalások

(113) Az azokról az alapvető tényezőkről és szempontokról adott tájékoztatást követően, amelyek alapján a Kínából származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését javasolták, a mintába fel nem vett több kínai exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalást szándékozott felajánlani az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Annak ellenére azonban, hogy minden szükséges feltételt megmagyaráztak, az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdésében megszabott határidőn belül nem érkezett be kötelezettségvállalási ajánlat, és határidő-módosítást sem kértek. Erre való tekintettel e vizsgálat keretében nem szükséges tovább foglalkozni a kötelezettségvállalások kérdésével.

I. AZ IDEIGLENES VÁM VÉGLEGES BESZEDÉSE

(114) Mivel a vizsgálatból kiderült, hogy - az ideiglenes rendelet (126) preambulumbekezdésében foglaltak szerint - a kárveszély a vizsgálati időszak végén közvetlenül fennállt, figyelembe véve a fenti (50)-(55) preambulumbekezdés megállapításait, amelyek megerősítik, hogy a vizsgálati időszak után számos kármutató kedvezőtlenül alakult, továbbá a megállapított dömpingkülönbözet mértékére figyelemmel megállapítást nyert, hogy az átmeneti intézkedések hiányában a kár bekövetkezett volna. A Bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy az ideiglenes dömpingellenes vám - amelyet az ideiglenes rendelet vetett ki - formájában biztosított összegeket véglegesen beszedjék,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó egyes, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) nem haladja meg a 0,86-ot a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és kémiai elemzése szerint (9), és jelenleg az ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 23 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 20, ex 7304 31 80, ex 7304 39 10, ex 7304 39 52, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 81, ex 7304 51 89, ex 7304 59 10, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 (10) KN-kód (7304191020, 7304193020, 7304230020, 7304291020, 7304293020, 7304312020, 7304318030, 7304391010, 7304395220, 7304395830, 7304399230, 7304399320, 7304518120, 7304518930, 7304591010, 7304599230 és 7304599320 TARIC-kód) alá tartoznak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtétel a következő:

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára a 289/2009/EK bizottsági rendelet alapján kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket az ideiglenes vám mértékének megfelelően véglegesen be kell szedni.

3. cikk

Amennyiben a Kínai Népköztársaság egy új exportáló gyártója kielégítő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra nézve, hogy:

- nem exportálta a Közösségbe az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2007. július 1-jétől2008. június 30-ig),

- nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság azon exportőreivel vagy gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedéseket alkalmazni kell,

- az érintett terméket a Közösségbe ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek a Közösségbe történő exportálására,

a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően egyszerű többséggel eljárva módosíthatja az 1. cikk (2) bekezdését, és a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok jegyzékébe felveheti az új exportáló gyártót, amelyre így a 27,2 %-os súlyozott átlagvámot kell alkalmazni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. szeptember 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. OLOFSSON

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) HL C 174., 2008.7.9., 7. o.

(3) HL L 94., 2009.4.8., 48. o.

(4) A CEV-et a Nemzetközi Hegesztési Intézet által 1967-ben kiadott, IIW IX-555-67. számú technikai jelentés szerint kell meghatározni.

(5) A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 291., 2008.10.31., 1. o.) rendelkezései szerint. Az érintett termékek körét az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő termékleírás és a megfelelő KN-kódok termékleírásának együttese határozza meg.

(6) HL L 175., 2006.6.29., 4. o.

(7) A havi átlagvolumenek összehasonlítása alapján.

(8) Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, "H" Igazgatóság, N105 04/092 Iroda, 1049 Brüsszel, Belgium.

(9) A CEV-et a Nemzetközi Hegesztési Intézet által 1967-ben kiadott, IIW IX-555-67. számú technikai jelentés szerint kell meghatározni.

(10) A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 291., 2008.10.31., 1. o.) rendelkezései szerint. Az érintett termékkört az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő árumegnevezés és a megfelelő KN-kódok árumegnevezése együtt határozza meg.

MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében az A950-es kiegészítő TARIC-kód alatt feltüntetett együttműködő gyártók jegyzéke