31987R2658[1]

A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

A TANÁCS 2658/87/EGK RENDELETE

(1987. július 23.)

a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

1. cikk

(1) A Bizottság létrehoz egy árunómenklatúrát (a továbbiakban "Kombinált Nómenklatúra" vagy rövidített formában "KN"), amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, a közösségi külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

(2) A Kombinált Nómenklatúra alkotóelemei:

a) a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra;

b) az ehhez a nómenklatúrához tartozó közösségi alszámos bontások, amelyek megjelölése "KN-alszám" azokban az esetekben, ahol a vonatkozó vámtétel meghatározásra kerül;

c) bevezető rendelkezések, továbbá kiegészítő megjegyzések az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz és lábjegyzetek a KN-alszámokhoz.

(3) A Kombinált Nómenklatúrát az I. melléklet tartalmazza. Az említett melléklet határozza meg a Közös Vámtarifa vámtételeit és adott esetben a kiegészítő statisztikai egységeket, valamint az egyéb szükséges információkat.

A melléklet a szerződéses vámtételeket adja meg.

Mindazonáltal, mindazon esetekben, amikor az autonóm vámtételek alacsonyabbak a szerződéses vámtételeknél, vagy a szerződéses vámtételek nem alkalmazhatók, az autonóm vámtételeket is szerepeltetni kell az említett mellékletben.

2. cikk

A Bizottság létrehozza az Európai Közösségek integrált vámtarifáját (a továbbiakban Taric), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy -kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

Ez a vámtarifa a Kombinált Nómenklatúrán alapszik, és tartalmazza:

a) az e rendeletben foglalt intézkedéseket;

b) a "Taric-alszámok" néven a II. mellékletben felsorolt különös közösségi intézkedések alkalmazásához szükséges kiegészítő közösségi albontásokat;

c) a Taric-kódok és a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kódok alkalmazásához és használatához szükséges egyéb információkat;

d) a vámtételeket és más behozatali vagy kiviteli terheket, beleértve az egyes áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó vámmentességeket és preferenciális vámtételeket;

e) a II. mellékletben felsorolt intézkedéseket, amelyek meghatározott árucikkek behozatalára, illetve kivitelére vonatkoznak.

3. cikk

(1) Minden KN-alszámhoz egy nyolc számjegyű kódszám tartozik:

a) az első hat számjegy a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra vámtarifaszámaihoz és vámtarifa-alszámaihoz kapcsolódó kódszám;

b) a hetedik és nyolcadik számjegy határozza meg a KN-alszámokat. Ha a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszám vagy vámtarifa-alszám közösségi célból nincs tovább bontva, a hetedik és nyolcadik számjegy "00".

(2) A Taric vámtarifa-alszámait a 9. és 10. számjegy azonosítja, amelyek az (1) bekezdésben említett kódszámokkal együtt alkotják a Taric kódszámait. Közösségi albontás hiányában a 9. és 10. számjegy "00".

(3) Kivételesen olyan különös közösségi intézkedések alkalmazása céljából, amelyek a 9. és 10. számjegy szintjén egyáltalán nincsenek, vagy nem teljesen vannak ellátva kóddal, további négy számjegyű Taric-kódot lehet használni.

5. cikk

(1) A Közösségbe való behozatalra és a Közösségből való kivitelre vonatkozó közösségi intézkedések végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak a Taric-ot kell alkalmazniuk.

(2) A Taric-kódokat és kiegészítő Taric-kódokat kell alkalmazni valamennyi, a megfelelő vámtarifa-alszám alá tartozó áru behozatalára, és adott esetben, kivitelére.

(3) A tagállamok a Taric-ba nemzeti célokra albontásokat és kiegészítő kódokat illeszthetnek be. Az ilyen albontásokhoz vagy kiegészítő kódokhoz a 2454/93/EGK rendelettel összhangban kell azonosító kódokat rendelni.

6. cikk

A Taric-ot a Bizottság dolgozza ki, tartja naprakészen, kezeli és terjeszti, lehetőség szerint számítógépes eszközökkel. A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, különösen a következők érdekében:

a) az e rendeletben vagy annak II. mellékletében szereplő intézkedéseknek a Taric-ba való beépítése;

b) Taric kódok és kiegészítő Taric-kódok meghatározása;

c) a Taric azonnali naprakésszé tétele;

d) a Taric módosításainak azonnali, elektronikus formában való terjesztése.

8. cikk

A Közösségi Vámkódex 247. cikkében meghatározott bizottság bármely, az elnöke által saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére elé terjesztett kérdést megvizsgálhat:

a) a Kombinált Nómenklatúrára vonatkozóan;

b) a TARIC-nómenklatúrára vagy bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan, amely teljesen vagy részben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, azt adott esetben további albontással egészíti ki, és amelyet valamely különös közösségi rendelkezéssel hoznak létre a tarifális intézkedések, illetve az árukereskedelemhez kapcsolódó más intézkedések alkalmazásának céljából.

9. cikk

(1) Az alábbiakban meghatározott tárgyköröket érintő intézkedéseket a 10. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni:

a) a Kombinált Nómenklatúra és a Taric alkalmazása, különösen a következők tekintetében:

- magyarázó megjegyzések,

- amennyiben szükséges, illetve a közösség saját igényeinek való megfelelés érdekében statisztikai alszámok létrehozása a Taric-on belül, amennyiben ez megfelelőbbnek tűnik, mint azoknak a Kombinált Nómenklatúrán belüli létrehozása;

b) a Kombinált Nómenklatúra módosítása a statisztikával vagy a kereskedelempolitikával kapcsolatos követelményekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében;

c) a II. melléklet módosítása;

d) a Kombinált Nómenklatúra módosítása, illetve a vámtételek kiigazítása a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott határozatokkal összhangban;

e) a Kombinált Nómenklatúra olyan módosítása, amelyek célja a Kombinált Nómenklatúra kiigazítása a technológia vagy a kereskedelem fejlődésének figyelembevételével, illetve amelyek a szövegek egységesítését vagy pontosítását szolgálják;

f) a Kombinált Nómenklatúrának a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra megváltozásából eredő módosítása;

g) a Harmonizált Rendszer alkalmazásával, működtetésével és kezelésével összefüggő azon kérdések, amelyeket a Vámegyüttműködési Tanács keretében kell megvitatni, és ezeknek a Közösségben való alkalmazása.

(2) Az (1) bekezdés szerint elfogadott rendelkezések nem módosíthatják:

- a vámtételeket,

- a mezőgazdasági vámokat, visszatérítéseket vagy más, a közösségi agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes árukra alkalmazandó külön szabályozási rendszerek keretében alkalmazott összegeket,

- a közösségi rendelkezésekben megállapított mennyiségi korlátozásokat,

- a közösségi agrárpolitika keretében elfogadott nómenklatúrákat.

(3) Amennyiben szükséges, a KN-alszámokra vonatkozó módosításokat haladéktalanul fel kell venni TARIC-alszámokként is. Az alszámok a KN-be csak a 12. cikkben említett feltételek alapján vehetők fel.

10. cikk

(1) A Bizottságot a 2913/92/EGK rendelet ( 1 ) 247. cikke alapján létrehozott Vámkódex Bizottság segíti.

(2) Ahol erre a bekezdésre történik hivatkozás, ott az 1999/468/EK határozat ( 2 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

12. cikk

(1) A Bizottság az 1. cikknek megfelelően minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Az említett rendeletet legkésőbb október 31-ig ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1-től kell alkalmazni.

(2) A Közös Vámtarifára és a Taric-ra vonatkozó intézkedéseket és információkat, amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközökkel, elektronikus formában kell terjeszteni.

(3) A Közös Vámtarifa és a Taric egységes alkalmazásának érdekében a Közösség - amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközök használatával - segíti a tagállami vámlaboratóriumok munkájának koordinációját és összehangolását.

14. cikk

Ahol a preferenciális tarifális kedvezményt a Vámegyüttműködési Tanács 1987. december 31-én hatályos nómenklatúrájából levezetett származási szabályok alapján nyújtják, ott ezeket a szabályokat továbbra is alkalmazni kell az ebben az időpontban hatályban lévő közösségi jogi aktusokkal összhangban.

15. cikk

(1) A Kombinált Nómenklatúra alapján létrehozott kódok és árumegnevezések a Közös Vámtarifa- és a Nimex-nómenklatúra alapján létrehozott kódok és árumegnevezések helyébe lépnek, a Közösség által az e rendelet hatálybalépése előtt kötött nemzetközi megállapodások, valamint az említett nómenklatúrákra vonatkozó, azok végrehajtása érdekében elfogadott jogi aktusok sérelme nélkül.

A Bizottság megfelelően módosítja azokat a közösségi jogi aktusokat, amelyek hivatkoznak a vám- és statisztikai nómenklatúrára.

(2) A különböző hatályos közösségi jogi aktusokban szereplő, a Nimexre történő hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúrára történő hivatkozásokként kell érteni.

16. cikk

A 950/68/EGK és a 97/69/EGK rendelet hatályát veszti.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő harmadik napon lép hatályba.

Az 1-5. és a 12-16. cikket 1998. január 1-jéig nem kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A. A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok

Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy Megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

2. a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.

b) A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni.

3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

4. Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni.

5. A fenti rendelkezéseken túlmenően az itt felsorolt árukra a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) A fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok), amelyeket kifejezetten egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására alakították ki vagy szereltek, azokkal az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, amely áruk tartására ezeket rendeltetésszerűen szánták, ha ezeket a szóban forgó áruval együtt mutatják be, és rendszerint ezekkel az árukkal együtt adják el. Ez a szabály azonban nem alkalmazandó azokra a tartókra (tokokra), amelyek az egész áru lényeges jellemzőjét adják.

b) A fenti 5. a) szabály rendelkezéseire is figyelemmel, azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat ( 3 ), amelyekben az árut bemutatják, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nézve nem kötelező.

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges Alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.

B. A vámtételekre vonatkozó általános szabályok

1. Az általános vám- és kereskedelmi egyezmény szerződő államaiból vagy az Európai Unióval a legnagyobb kedvezményes tarifális elbánásról szóló záradékot tartalmazó megállapodást kötő államokból származó importált árukra a vámtarifa 3. oszlopában megjelölt szerződéses vámtételt kell alkalmazni. Eltérő rendelkezés hiányában a fentiektől eltérő, minden harmadik országból származó árura ugyanezeket a szerződéses vámtételeket kell alkalmazni.

A 3. oszlopban szereplő szerződéses vámtételeket 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Amennyiben az autonóm vámtétel alacsonyabb, mint a szerződéses vámtétel, akkor a lábjegyzetben megjelenő autonóm vámtételt kell alkalmazni.

2. Az 1. pont nem alkalmazható, ha meghatározott harmadik országokból származó árukra különleges autonóm vámtétel alkalmazása van előírva, illetve ha megállapodások alapján preferenciális vámokat kell alkalmazni.

3. Az 1. és 2. pontban foglaltak nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy a Közös Vámtarifában előírtaktól eltérő vámtételeket alkalmazzanak abban az esetben, amennyiben az ilyen eltérő vámtételek alkalmazását az Európai Unió joga indokolja.

4. A százalékos mértékben kifejezett vámtételek értékalapú, ad valorem vámtételek.

5. Az "EA" jelölés arra utal, hogy a szóban forgó árukra az 1. melléklet szerint meghatározott "mezőgazdasági alkotóelem" vethető ki.

6. A 17-19. árucsoportban az "AD S/Z", illetve az "AD F/M" jelölések arra utalnak, hogy a maximális vámtételt az értékvám és a cukor egyes formáira, illetve a lisztre vonatkozó kiegészítő vámtétel összege alkotja. E kiegészítő vámtétel mértékét az 1. mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell meghatározni.

7. A 22. árucsoportban az "€/% vol/hl" jelzés annak jelölésére szolgál, hogy a termék térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmának minden egyes hektoliterére egy euróban kifejezett külön vámtétel vonatkozik. Azaz egy 40 térfogatszázalékos alkoholtartalmú szeszes italt terhelő vám megállapítása az alábbiak szerint történik:

- "1 €/% vol/hl" = 1 × 40 € hektoliterenként, vagy

- "1 €/% vol/hl + 5 €/hl" = 1 × 40 € + 5 €, azaz 45 € hektoliterenként.

Ha a minimum ("MIN") megjegyzés is szerepel (pl. "1,6 €/% vol/hl MIN 9 €/hl"), akkor a fenti szabály szerint számított vámot össze kell hasonlítani a megadott minimális vámmal, és a kettő közül a nagyobbat kell figyelembe venni.

8. Ha a 17-19. és a 21. árucsoportban a maximum ("MAX") megjegyzés szerepel (pl. "(9 + EA) MAX (24,2 + AD S/Z)", akkor a 9 % és a "mezőgazdasági alkotóelem" (EA) hozzáadásával kiszámított vám nem haladhatja meg a 24,2 % és a cukorra vonatkozó kiegészítő vámtétel (AD S/Z) összegét.

C. A nómenklatúrára és a vámtételekre egyaránt vonatkozó általános szabályok

1. Eltérő rendelkezés hiányában az értékvámok alapjának megállapítása mellett a vámérték meghatározására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egyes vámtarifaszámok vagy alszámok hatókörének megállapításához szükséges referenciaértékeknek a meghatározására is.

2. A tömegük alapján vámkezelt áruk esetén a vámkivetés alapjául szolgáló tömeg, illetve az egyes vámtarifaszámok vagy alszámok hatókörének megállapításához szükséges referenciatömeg meghatározásakor a vám kivetésének alapjául szolgáló tömeg a következő:

a) "bruttó tömeg" esetén: az áru össztömege valamennyi csomagolóanyaggal vagy csomagolótartállyal együtt;

b) "nettó tömeg" vagy egyszerűen, jelző nélkül használt "tömeg" esetén: magának a terméknek a tömege bárminemű csomagolóanyag vagy csomagolótartály nélkül.

3. Az eurónak a 974/98/EK tanácsi rendeletben ( 4 ) meghatározott részt vevő tagállamoktól eltérő tagállamok (a továbbiakban: euróövezeten kívüli tagállamok) nemzeti valutájában kifejezett értékét a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 53. cikkében meghatározottak szerint kell rögzíteni.

4. Meghatározott célú felhasználásuk alapján kedvezményes tarifális elbánásban részesülő áruk:

Amennyiben a meghatározott célú felhasználásra szánt árukra a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó vámtétel nem alacsonyabb, mint az árukra egyébként alkalmazandó vámtétel, a szóban forgó árukat a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó kód alá kell besorolni, és a 952/2013/EU rendelet 254. cikke nem alkalmazható.

II. SZAKASZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A. Egyes hajókhoz vagy más vízi járművekhez, illetve tengeri fúró- vagy termelési platformokhoz használt áruk

1. Fel kell függeszteni a vámokat az alább felsorolt hajókba vagy más vízi járművekbe építési, javítási, karbantartási vagy átalakítási célból beépítésre, illetve ezen járművek berendezésére vagy felszerelésére szánt áruk esetében.

2. Fel kell függeszteni a vámokat:

a) azon áruk esetében, amelyeket

1) az ex 8430 49 alszám alá tartozó rögzített, a tagállamok felségvizein vagy azon kívül üzemeltetett; vagy

2) a 8905 20 alszám alá tartozó úszó vagy víz alá süllyeszthető

fúró- vagy termelési platformokba azok építésére, javítására, karbantartására, vagy átalakítására beépített, illetve ezek berendezésére vagy felszerelésére szánnak.

Szintén a platformokba azok építésére, javítására, karbantartására vagy átalakítására beépített, illetve ezen járművek berendezésére vagy felszerelésére szánt áruknak kell tekinteni az olyan gépek és berendezések üzemeltetéséhez szükséges árukat, pl. üzemanyagokat, kenőanyagokat és gázokat, amelyek a platformon nincsenek jelen állandó jelleggel, és annak nem alkotórészei, és amelyeket e platformok építéséhez, javításához, karbantartásához, vagy átalakításához, illetve felszereléséhez használnak;

b) az ilyen fúró- vagy termelési platformokat a szárazfölddel összekötő csövek, csővezetékek, kábelek és ezek kötőelemei esetében.

3. A felfüggesztés alkalmazása az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiben az ilyen áruk felhasználásának vámellenőrzése tekintetében megállapított feltételektől függ.

B. Polgári légi járművek és azokhoz használt áruk

1. Mentesek a vámok alól:

- a polgári légi járművek,

- egyes polgári légi járművekben való használatra szánt és azokba építési, javítási, karbantartási, átépítési, módosítási vagy átalakítási célból beépített áruk,

- a polgári használatra szolgáló földi repülésszimulátorok és azok alkatrészei.

Ezek az áruk az 5. pont alatti táblázatokban felsorolt vámtarifaszámok és alszámok alá tartoznak.

2. Az 1. pont első és második francia bekezdésének alkalmazásában "polgári légi jármű" a tagállamok katonai vagy más hasonló szolgálatainál használt katonai vagy nem polgári bejegyzéssel lajstromozott légi járművektől eltérő légi jármű.

3. Az 1. pont második francia bekezdésének alkalmazásában a "polgári légi járművekben használt" kifejezés magában foglalja a polgári használatra szolgáló földi repülésszimulátorokhoz használt áruka is.

4. A vámmentesség az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételektől függ, melyeket ezen áruk felhasználása vámellenőrzésének céljából hoztak létre (lásd a 952/2013/EU rendelet 254. cikkét).

Ezen feltételek ugyanakkor nem alkalmazhatók abban az esetben, ha egy, a 8802 11 , 8802 12 , 8802 20 , 8802 30 , 8802 40 alszámok egyike alá tartozó polgári légi járművet a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-i egyezmény szerint megfelelően lajstromozták valamely tagállamban vagy harmadik országban, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat tartalmazza a vonatkozó lajstromozási bizonyítványra való hivatkozást.

A KN Bevezető Rendelkezései I. szakaszának (Általános Szabályok) C. 4. pontja értelemszerűen alkalmazandó.

5. E vámmentességre jogosult áruk az alábbi vámtarifaszámok vagy alszámok alá tartozna:

3917 40 , 4011 30 , 4012 13 , 4012 20 , 6812 99 , 7324 10 , 7326 20 , 8302 10 , 8302 20 , 8302 42 , 8302 49 , 8302 60 , 8407 10 , 8408 90 , 8409 10 , 8411 , 8412 10 , 8412 21 , 8412 29 , 8412 31 , 8412 39 , 8412 80 80 , 8412 90 , 8413 19 , 8413 20 , 8413 30 , 8413 50 , 8413 60 , 8413 70 , 8413 81 , 8413 91 , 8414 10 , 8414 20 , 8414 30 , 8414 51 , 8414 59 , 8414 80 , 8414 90 , 8415 81 , 8415 82 , 8415 83 , 8418 10 , 8418 30 , 8418 40 , 8418 61 , 8418 69 , 8419 50 , 8419 81 , 8421 19 , 8421 21 , 8421 23 , 8421 29 , 8421 31 , 8421 39 , 8424 10 , 8479 90 , 8483 10 , 8483 30 , 8483 40 , 8483 50 , 8483 60 , 8483 90 , 8484 10 , 8484 90 , 8501 32 , 8501 52 , 8501 61 , 8501 62 , 8501 63 , 8502 , 8504 10 , 8504 31 , 8504 32 , 8504 33 , 8504 40 , 8504 50 , 8507 , 8511 10 , 8511 20 , 8511 30 , 8511 40 , 8511 50 , 8511 80 , 8518 10 , 8518 22 , 8518 29 , 8518 30 , 8518 40 , 8518 50 , 8519 81 , 8521 10 , 8526 , 8528 52 , 8529 10 , 8531 10 95 , 8531 20 , 8531 80 , 8539 10 , 8544 30 , 8801 , 8802 11 , 8802 12 , 8802 20 , 8802 30 , 8802 40 , 8803 10 , 8803 20 , 8803 30 , 9001 90 , 9002 90 , 9014 10 , 9025 , 9029 20 38 , 9030 31 , 9030 33 , 9030 89 , 9032 , 9104 .

Az alábbi alszámok esetén a polgári légi járművekhez használt termékekre vonatkozó vámmentesség csak a 2. oszlopban megjelölt árukra vonatkozik:

6. Az 5. pontban meghatározott áruk a TARIC-ban az alábbi lábjegyzet-hivatkozásokkal ellátott alszámok alatt szerepelnek: Az ezen alszám alá történő besorolás az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételektől függ (lásd a 952/2013/EU rendelet 254. cikkét).

A 8802 11 , 8802 12 , 8802 20 , 8802 30 , 8802 40 alszámok esetében ugyanakkor a lábjegyzet-hivatkozás szövege a következő:

"Az ezen alszám alá történő besorolás az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételektől függ (lásd a 952/2013/EU rendelet 254. cikkét). Ezen feltételek ugyanakkor nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a polgári légi járművet a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-i egyezmény szerint megfelelően lajstromozták valamely tagállamban vagy harmadik országban, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat tartalmazza a vonatkozó lajstromozási bizonyítványra való hivatkozást."

C. Gyógyszeripari termékek

1. A következő típusú gyógyszeripari termékek vámmentességet élveznek:

1) A 3. mellékletben felsorolt CAS RN-nel (Chemical Abstracts Service Registry Number) és nemzetközi szabadnevekkel (INN-termék) azonosított gyógyszervegyészeti anyagok;

2) az INN-termékeknek a 3. mellékletében felsorolt INN-termékek és a 4. mellékletében felsorolt elő- és utótagok kombinációival jelölt sói, észterei és hidrátjai, feltéve, hogy ezek a termékek ugyanazon hat számjegyű HR-alszám alá sorolandók, mint a megfelelő INN-termékek;

3) az INN-termékeknek az 5. mellékletében felsorolt sói, észterei és hidrátjai, amelyek nem sorolhatók be ugyanazon hat számjegyű HR-alszám alá, mint a megfelelő INN-termék;

4) a 6. mellékletben felsorolt, a CAS RN-nel és kémiai megnevezéssel azonosított gyógyszervegyészeti köztes vegyületek (intermedierek), azaz a gyógyszeripari késztermékek gyártása során használatos vegyületek.

2. Különleges esetek:

1) az INN-termékek kizárólag az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett, ajánlott és javasolt INN-termékek jegyzékében szereplő anyagokat foglalják magukban. Amennyiben az INN-termék kevesebb anyagot foglal magában, mint a CAS RN, a vámmentesség kizárólag az INN-termékben foglalt anyagokra terjed ki;

2) amennyiben a 3. vagy a 6. mellékletben szereplő valamely anyagot egy meghatározott izomernek megfelelő CAS RN azonosít, a vámmentesség kizárólag az adott izomerre terjed ki;

3) az INN-termékek dupla származékai (sók, észterek és hidrátok), amelyeket a 3. mellékletében felsorolt INN-termékek és a 4. mellékletében felsorolt elő- és utótagok kombinációi jelölnek, abban az esetben élveznek vámmentességet, amennyiben ezek a termékek ugyanazon hat számjegyű HR-alszám alá sorolandók, mint a megfelelő INN-termékek:

például: alanin-metilészter, hidroklorid;

4) ha egy 3. mellékletben felsorolt INN-termék egy só (vagy egy észter), az INN-terméknek megfelelő sav más sói (vagy észterei) nem élveznek vámmentességet.

például: oxprenoát-kálium (INN-termék) - vámmentes

oxprenoát-nátrium - nem vámmentes.

D. Átalányvámtétel

1. Egységesen 2,5 %-os ad valorem átalányvámtételt kell alkalmazni azokra az árukra, amelyek:

- a magánszemély által magánszemélynek küldött csomagküldeményekben találhatók, vagy

- az utas személyi poggyászában hoz be,

amennyiben az ilyen behozatal nem kereskedelmi céllal történik.

Ez a 2,5 %-os átalányvámtétel akkor alkalmazható, ha a behozatalivám-köteles áru belső értéke küldeményenként, illetve utasonként nem haladja meg a 700 €-t.

Az ilyen átalányvám-kiszabás nem alkalmazható a Közös Vámtarifa szerint "mentes" árukra, illetve azokra a 24. árucsoportba tartozó, csomagküldeményben vagy az utasok személyi poggyászában található árukra, amelyek mennyisége meghaladja a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet ( 6 ) 27. cikkében meghatározott, illetve 41. cikke szerinti mennyiségeket.

2. A behozatal nem minősül kereskedelmi célúnak, amennyiben:

a) a magánszemély által magánszemélynek csomagküldemény formájában küldött áru esetében a küldemény:

- alkalmi jellegű,

- kizárólag a címzett, illetve annak háztartásában élő családja által felhasználható árukat tartalmaz, és az áruk jellegüknél és mennyiségüknél fogva nem adnak okot annak feltevésére, hogy behozataluk kereskedelmi céllal történik,

- a feladó semmilyen pénzbeli ellenszolgáltatást nem kap érte a címzettől;

b) utasok személyi poggyászában szállított áru esetében a szállítmány:

- alkalmi jellegű,

- kizárólag az utas, vagy annak háztartásában élő családja személyes használatára szolgáló, vagy ajándéknak szánt árukat tartalmaz; az áruk jellegüknél és mennyiségüknél fogva nem adnak okot annak feltevésére, hogy behozataluk kereskedelmi céllal történik.

3. Az 1. és 2. bekezdésben meghatározott feltételek mellett behozott árukra nem alkalmazható az átalányvámtétel, ha az érintett személy az átalányvámtétel alkalmazását megelőzően az árukra alkalmazandó behozatali vámok kiszabását kérte. Ebben az esetben valamennyi behozott árura a 1186/2009/EK rendelet 25-27., illetve 41. cikkében említett vámmentes behozatalra tekintet nélkül ki kell szabni a rájuk alkalmazandó behozatali vámokat.

Az első albekezdés alkalmazásában behozatali vámnak minősülnek mind a vámok és az azzal egyenértékű díjak, mind a mezőgazdasági lefölözések és a közös agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra vonatkozó egyéb külön intézkedések keretében meghatározott más importterhek.

4. Az euroövezeten kívüli tagállamok a 700 € nemzeti valutájukra történő átváltásából adódó összeget le-, illetve felkerekíthetik.

5. Az euróövezeten kívüli tagállamok változatlanul hagyhatják a 700 €-nak megfelelő, nemzeti valutájukban kifejezett összeget, amennyiben a 952/2013/EU rendelet 53. cikkében elrendelt éves kiigazítás a nemzeti valutában kifejezett összegben a 4. pontban szabályozott le-, illetve felkerekítés előtt kevesebb mint 5 %-os változást vagy az összeg csökkenését okozza.

E. Csomagolótartályok és csomagolóanyagok

Az alábbi rendelkezéseket az általános értelmezési szabályok 5. a) és b) pontjában említett, és az azokban tartalmazott vagy azokkal együtt bemutatott árukkal egyidejűleg szabad forgalomba bocsátott csomagolótartályokkal, illetve csomagolóanyagokra kell alkalmazni.

1. Ha az általános értelmezési szabályok 5. pontja szerinti csomagolótartályokat és csomagolóanyagokat az azokban tartalmazott vagy azokkal bemutatott árukkal együtt sorolják be, akkor:

a) ezekre az áru vámtarifaszáma szerinti vámtételt kell alkalmazni,

- ha az adott árura értékvám vonatkozik, vagy

- ha tömegüket be kell számítani az árunak a vámkiszabás alapjául szolgáló tömegébe;

b) ezek vámmentességet élveznek,

- ha az adott áru vámmentes, vagy

- ha az áru esetében a vámkiszabás alapja nem az áru értéke vagy a tömege, vagy

- ha a csomagolótartályok és csomagolóanyagok tömegét nem kell beszámítani az árunak a vámkiszabás alapjául szolgáló tömegébe.

2. Ha fenti 1. a) és b) pontban megadott előírásoknak megfelelő csomagolótartályok és csomagolóanyagok több különböző vámtarifaszám alá tartozó árut tartalmaznak, vagy ilyen árukkal együtt mutatják be azokat, a csomagolótartályok és csomagolóanyagok tömegét és értékét a hozzájuk tartozó áruk tömegének arányában kell megosztani a vámkiszabás alapjául szolgáló tömeg vagy érték meghatározásakor.

F. Kedvezményes tarifális elbánás az áru jellege alapján

1. Meghatározott körülmények esetén az áruk jellegük alapján kedvezményes tarifális elbánásban részesülnek:

- fogyasztásra alkalmatlan áruk,

- magvak,

- szitaszövet, nem konfekcionálva,

- bizonyos fajta friss csemegeszőlők, dohány és nitrátok.

Ezek a termékek az alábbi lábjegyzettel ( 7 ) ellátott alszámok alá tartoznak: "Az ezen alszám alá történő besorolás a bevezető rendelkezések II. szakaszának F. pontjában meghatározott feltételektől függ" vagy "Az említett kedvezményes elbánás a bevezető rendelkezések II. szakaszának F. pontjában meghatározott szabályoknak és feltételeknek való megfelelés függvénye".

2. A jellegüknél fogva kedvezményes tarifális elbánásban részesülő, fogyasztásra alkalmatlan árukat a 8. melléklet sorolja fel a rájuk vonatkozó vámtarifaszám, az árumegnevezés és az alkalmazott denaturálószer-mennyiségek megjelölésével. Az ilyen áruk esetén vélelmezni kell a fogyasztásra alkalmatlanságot, ha a denaturálásra kerülő terméket és a denaturálószert homogén módon összekeverték oly módon, hogy ezeket gazdaságos módon ne lehessen különválasztani.

3. Az alább felsorolt árukat a magra vagy vetőmagra vonatkozó megfelelő vámtarifaszám alá kell besorolni, feltéve, hogy azok megfelelnek az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseinek:

- csemegekukorica, tönköly, hibridkukorica, rizs és cirok (sorghum) (a Tanács 66/402/EGK irányelve ( 8 )),

- vetőburgonya (a Tanács 2002. június 13-i 2002/56/EK irányelve ( 9 )),

- olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök (a Tanács 2002. június 13-i 2002/57/EK irányelve ( 10 )).

Hibrid csemegekukorica, tönköly, hibridkukorica, rizs, hibrid cirok (sorghum), illetve olajos magvak vagy olajtartalmú gyümölcsök olyan fajtákba tartoznak, amelyekre a mezőgazdasági rendelkezések nem alkalmazandók, csak akkor részesülhetnek az áru jellegén alapuló kedvezményes tarifális elbánásban, ha ezeket az árukat ténylegesen vetési célra szánják.

4. A nem konfekcionált szitaszövet csak akkor részesülhet kedvezményes tarifális elbánásban, ha azokat kitörölhetetlenül olyan értelmű jelzéssel jelölték meg, hogy azokat szitálásra, rostálásra vagy más ipari célú felhasználásra szánják.

5. A friss csemegeszőlő, dohány és nitrát kedvezményes tarifális elbánásban részesítésének feltétele egy megfelelően záradékolt igazolás, illetve bizonyítvány bemutatása. Az egyes különös rendelkezéseket, valamint az igazolások, illetve bizonyítványok mintáját a 9. melléklet tartalmazza.

JELEK, RÖVIDÍTÉSEK ÉS SZIMBÓLUMOK

★

új kódszám jelölése

■

az előző években is szereplő, megváltozott tartalmú kódszám jelölése

AD F/M

kiegészítő vámtétel lisztre

AD S/Z

kiegészítő vámtétel cukorra

b/f

palack

cm/s

centiméter/másodperc

EA

mezőgazdasági alkotóelem

€

euro

INN

(International non-proprietary name) nemzetközi szabadnév

INNM

(International non-proprietary name modified) módosított nemzetközi szabadnév

ISO

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

Kbit

1 024 bit

kg/br

kilogramm, bruttó tömeg

kg/net

kilogramm, nettó tömeg

kg/net eda

kilogramm, nettó lecsöpögtetett tömeg (töltőtömeg)

kg/net mas

kilogramm nettó szárazanyag-tartalom

MAX

maximum

Mbit

1 048 576 bit

MIN

minimum

ml/g

milliliter/gramm

mm/s

milliméter/másodperc

RON

kísérleti oktánszám

Megjegyzés:

A nómenklatúra 1. oszlopában szögletes zárójelben szereplő vámtarifaszámok az adott vámtarifaszám törlését jelölik. (Például: [1519 ] vtsz.) A nómenklatúra valamely mellékletében szögletes zárójelben szereplő melléklethivatkozás az adott melléklet tartalmának törlését jelöli (például: [7. melléklet]).

KIEGÉSZÍTŐ MÉRTÉKEGYSÉGEK

c/k

karát (1 metrikus karát = 2 × 10-4 kg)

ce/el

cellák száma

ct/l

hordképesség/tonna ( 11 )

g

gramm

gi F/S

hasadóanyag izotópgramm

kg H2O2

kilogramm, 100 % hidrogén-peroxid-tartalomra számítva

kg K2O

kilogramm, 100 % kálium-oxid-tartalomra számítva

kg KOH

kilogramm, 100 % kálium-hidroxid-tartalomra számítva (marókáli)

kg met.am.

kilogramm, 100 % metilamin-tartalomra számítva

kg N

kilogramm, 100 % nitrogéntartalomra számítva

kg NaOH

kilogramm, 100 % nátrium-hidroxid-tartalomra számítva (maró nátron)

kg/net eda

kilogramm, nettó lecsöpögtetett tömeg (töltőtömeg)

kg P2O5

kilogramm, 100 % difoszfor-pentoxid-tartalomra számítva

kg 90 % sdt

kilogramm, 90 % szárazanyag-tartalomra számítva

kg U

kilogramm, 100 % urániumtartalomra számítva

1 000 kWh

ezer kilowatt óra

l

liter

l alc. 100 %

liter, tiszta (100 %-os) alkoholtartalomra számítva

m

méter

m2

négyzetméter

m3

köbméter

1 000 m3

ezer köbméter

pa

párok száma

p/st

darabok száma

100 p/st

100 darab

1 000 p/st

1 000 darab

TJ

terajoule (bruttó kalóriaérték)

-

nincs kiegészítő mértékegység

MÁSODIK RÉSZ

VÁMTARIFA

I. ÁRUOSZTÁLY

ÉLŐ ÁLLATOK; ÁLLATI TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Eltérő rendelkezés hiányában ebben az áruosztályban az egyes állatnemekre vagy -fajokra történő bármilyen utalás annak a nemnek vagy fajnak a fiatal állataira is vonatkozik.

2. Eltérő rendelkezés hiányában a nómenklatúrában a "szárított" termékekre való bármilyen utalás a víztelenített, elpárologtatott vagy liofilizált termékekre is vonatkozik.

1. ÁRUCSOPORT

ÉLŐ ÁLLATOK

Megjegyzés

1. Ebbe az árucsoportba kell besorolni minden élő állatot az alábbiak kivételével:

a) a 0301 , 0306 , 0307 vagy a 0308 vtsz. alá tartozó halak és rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok;

b) a 3002 vtsz. alá tartozó mikroorganizmus-tenyészetek és más termékek; és

c) a 9508 vtsz. alá tartozó állatok.

2. ÁRUCSOPORT

HÚS ÉS ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS VÁGÁSI MELLÉKTERMÉKEK ÉS BELSŐSÉGEK

Megjegyzés

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 0201 -0208 vagy a 0210 vtsz. alá tartozó, de élelmezési célra alkalmatlan vagy nem megfelelő termék;

b) az állati bél, hólyag és gyomor (0504 vtsz.) vagy az állati vér (0511 vagy 3002 vtsz.); vagy

c) a 0209 vtsz. alá nem tartozó állati zsiradék (15. árucsoport).

Kiegészítő megjegyzések

1.

A. Az alábbi kifejezések értelmezése a következő:

a) "Egész szarvasmarha" a 0201 10 és a 0202 10 alszámok alkalmazásában: az egész levágott állatot jelenti kivéreztetés, kibelezés és megnyúzás után, fejjel együtt vagy anélkül, lábakkal együtt vagy azok nélkül, valamint a kapcsolódó vágási melléktermékeivel és belsőségeivel együtt vagy ezek nélkül. Ha az egész levágott állatot fej nélkül hozzák be, azt az atlaszcsigolya mentén kell leválasztani. Ha lábak nélkül hozzák be, az első, ill. a hátsó lábtőízületnél kell azokat levágni; az "egész test" a levágott állat szügyi részét tartalmazza az összes csonttal, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, több mint 10 pár bordával együtt.

b) "Fél szarvasmarha" a 0201 10 és 0202 10 alszámok alkalmazásában: az a termék, amely a test szimmetrikus kettévágásával keletkezik, az összes nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolya középpontján keresztül, valamint a szegycsont és az ülőfancsonti ízesülés középvonalán keresztül; a "féltest" tartalmazza a félbevágott állat elülső (szügyi) részét az összes csonttal, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, több mint 10 bordával együtt.

c) Egymást kiegészítő szarvasmarha-testnegyedek ("kompenzált negyedek") a 0201 20 20 és a 0202 20 10 alszámok alkalmazásában: olyan testdarabok, amelyek tartalmazzák az alábbiak valamelyikét:

- olyan elülső testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, valamint a 10. bordánál vannak elvágva; vagy olyan hátulsó testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a combot és a hátszínt, valamint a 3. bordánál vannak elvágva, vagy

- olyan elülső testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, valamint az 5. bordánál vannak elvágva, és kapcsolódik hozzájuk a teljes ágyék és a mell; vagy olyan hátulsó testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a combot és a hátszínt, valamint a 8. bordánál vannak elvágva.

A "kompenzált negyedeket" alkotó elülső és hátulsó testnegyedeket, amelyeket egymást kiegészítő negyedelt szarvasmarha-testnegyedekként neveztek meg, egyszerre és azonos számban kell a vámhatóság előtt bemutatni, és az elülső negyedek teljes tömege meg kell egyezzen a hátulsó negyedek tömegével; a tömegbeli különbség a szállítmány két része között ugyanakkor megengedett, amennyiben ez nem haladja meg a nehezebb rész (az elülső vagy a hátulsó negyedek) tömegének 5 %-át.

d) "Bontatlan elülső testnegyedek" a 0201 20 30 és a 0202 20 30 alszámok alkalmazásában: a test elülső részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a tarját, a nyakat és a lapockát, valamint legalább négy, legfeljebb 10 pár bordát (az első négy pár bordának teljesnek kell lennie, a többit el lehet vágni) a puha hátszínnel együtt vagy anélkül.

e) "Bontott elülső testnegyedek" a 0201 20 30 és a 0202 20 30 alszámok alkalmazásában: a féltest elülső részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a tarját, a nyakat és a lapockát, valamint legalább négy, legfeljebb 10 pár bordát (az első négy pár bordának teljesnek kell lennie, a többit el lehet vágni) a puha hátszínnel együtt vagy anélkül.

f) "Bontatlan hátulsó testnegyedek" a 0201 20 50 és a 0202 20 50 alszámok alkalmazásában: a test hátulsó részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a combot és a hátszínt (bélszínt is), valamint legalább három pár teljes vagy részbordát, a lábszárral vagy anélkül, illetve a puha hátszínnel vagy anélkül.

g) "Bontott hátulsó testnegyedek" a 0201 20 50 és a 0202 20 50 alszámok alkalmazásában: a féltest hátulsó részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a combot és a hátszínt, ideértve a bélszínt is, valamint legalább három teljes vagy részbordát, a lábszárral vagy anélkül, illetve a puha hátszínnel vagy anélkül.

h)

1. "Lapocka" a 0202 30 50 alszám alkalmazásában: az elülső testnegyed háti részét jelenti, amely az oldallapockát tartalmazza, és amelyet olyan elülső testnegyedből nyertek, amely legalább 4, legfeljebb 10 bordát tartalmaz, valamint amelyet egyenesen vágtak el olyan vonal mentén, amely keresztülmegy az első borda és a szegycsont ízületén és addig a pontig tart, ahol a 10. bordára a rekesz ráhajlik.

2. "Szegy" a 0202 30 50 alszám alkalmazásában: az elülső negyed alsó részét jelenti, amely tartalmazza a szegy mindkét részét (vékony szegy és szegykötés).

B. A Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának a)-g) alpontjában említett termékek a gerincoszloppal együtt és anélkül is behozhatók.

C. A Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjában említett teljes vagy levágott bordák számának meghatározásánál csak azokat kell figyelembe venni, amelyek csatlakoznak a gerincoszlophoz. Ha a gerincoszlopot eltávolították, csak azokat a teljes vagy levágott bordákat kell figyelembe venni, amelyek egyébként közvetlenül csatlakoznak a gerincoszlophoz.

2.

A. Az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) "Egész vagy félsertés", a 0203 11 10 és a 0203 21 10 alszámok alkalmazásában: a levágott egész házisertést jelenti, amelyet kivéreztettek és kizsigereltek, és amelyről a szőrt és a körmöket eltávolították. A félsertést az egész sertésből nyerik minden egyes nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolyán keresztül, a szegycsonton keresztül vagy annak mentén, illetve az ülőfancsonti ízesülésen keresztül történő kettéválasztással. Az egész és félsertések fejjel, lábakkal, szalonnával, vesékkel, farokkal vagy rekeszizommal együtt vagy azok nélkül is állhatnak. A félsertések a gerincvelővel, az aggyal vagy a nyelvvel együtt vagy azok nélkül állhatnak. Kocák vágott teste és félteste csecsekkel (tejmirigyekkel) vagy azok nélkül is állhat.

b) "Comb" a 0203 12 11 , 0203 22 11 , 0210 11 11 és a 0210 11 31 alszámok alkalmazásában: a félsertés hátulsó (farki) részét jelenti, amely tartalmazza a csontokat, körömmel, csülökkel, szalonnabőrrel vagy fedőszalonnával együtt vagy azok nélkül is.

A combot (lábat) a félsertés többi részéről leválasztják, legfeljebb az utolsó ágyéki csigolyát tartalmazhatja.

c) "Elülső részek", a 0203 19 11 , 0203 29 11 , 0210 19 30 és a 0210 19 60 alszámok alkalmazásában: a félsertés elülső (feji) részét jelenti, fej nélkül, állkapoccsal vagy anélkül, amely tartalmazza a csontokat, körömmel, csülökkel, szalonnabőrrel vagy fedőszalonnával együtt vagy azok nélkül is.

Az elülső részt a félsertés többi részéről leválasztják, legfeljebb az 5. háti csigolyát tartalmazza.

Az elülső rész felső (háti) része, amely tartalmazhatja a lapockacsontot és az ahhoz csatlakozó izmokat (nyakhús frissen vagy fejhús sózva) a karaj részének tekintendő, amennyiben leválasztják az elülső rész alsó (hasi) részéről, pontosan a gerincoszlop alatt elvágva.

d) "Lapocka" a 0203 12 19 , 0203 22 19 , 0210 11 19 és a 0210 11 39 alszámok alkalmazásában: az elülső rész alsó részét jelenti, amely tartalmazhatja a lapockacsontot és a rátapadó izmokat, tartalmazza a csontokat, körmökkel, csülökkel, szalonnabőrrel vagy fedőszalonnával együtt vagy azok nélkül is.

A külön bemutatott, lapockától elválasztott lapockacsontot és a rátapadó izmokat ezen alszám alatt, a lapocka részeként kell besorolni.

e) "Tarja és karaj" a 0203 19 13 , 0203 29 13 , 0210 19 40 és a 0210 19 70 alszámok alkalmazásában: a félsertés felső részét jelenti, amely az első nyakcsigolyától a farokcsigolyákig terjed, tartalmazza a csontokat, a szűzpecsenyével, a lapockacsonttal, a szalonnabőrrel vagy a fedőszalonnával együtt vagy azok nélkül.

A karajt a félsertés alsó részétől el kell különíteni, pontosan a gerincoszlop menti vágással.

f) "Oldalas és dagadó" a 0203 19 15 , 0203 29 15 , 0210 12 11 és 0210 12 19 alszámok alkalmazásában: a félsertés alsó részét jelenti, amely a comb és a lapocka között helyezkedik el, csontokkal együtt vagy kicsontozva, de a szalonnabőrrel és a fedőszalonnával együtt.

g) "Szalonnás oldal" a 0210 19 10 alszám alkalmazásában: a sertés félteste fej, toka, fejhús, csülök, farok, szalonna, vese, szűzpecsenye, lapockacsont, szegycsont, gerincoszlop, medencecsont és rekesz nélkül.

h) "Spencer" a 0210 19 10 alszám alkalmazásában: a szalonnás oldal a comb nélkül, csonttal együtt vagy kicsontozva.

ij) "Háromnegyed oldal" a 0210 19 20 alszám alkalmazásában: a szalonnás oldal az elülső rész nélkül, csonttal együtt vagy kicsontozva.

k) "Középtest" a 0210 19 20 alszám alkalmazásában: a szalonnás oldal a comb és az elülső rész nélkül, csonttal együtt vagy kicsontozva.

Ez az alszám tartalmazza a középtest részeit, ideértve a karaj-, tarja-, oldalas- és dagadószeleteket is.

B. A Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának f) alpontjában említett részből nyert nyesedék csak akkor tartozik ugyanezen alszám alá, ha tartalmazza a szalonnabőrt és a fedőszalonnát.

Amennyiben a 0210 11 11 és a 0210 11 19 , a 0210 11 31 , 0210 11 39 , 0210 19 30 és 0210 19 60 alszámok alá tartozó részek szalonnás oldalból származnak, amelyből a Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának g) alpontjában említett csontokat eltávolították, a vágás vonalának követnie kell azokat a vonalakat, amelyeket a Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának b), c) és d) alpontjai határoznak meg; ezen részeknek minden esetben tartalmaznia kell a csontokat.

C. A 0206 49 00 és 0210 99 49 alszámok tartalmazzák különösen a házisertés fejét vagy fél fejét, aggyal, tokával vagy nyelvvel és ezek részeivel együtt vagy azok nélkül.

A fejet a félsertés többi részéről a következők szerint kell eltávolítani:

- egy egyenes, a koponyával párhuzamos vágással, vagy

- egy, a szemmagasságban a koponyával párhuzamos, és aztán ferdén a fej elülső része felé futó vágással, amelynek során a pofacsont a félsertéshez csatlakozik továbbra is.

A pofák, az orrkorong és a fülek, csakúgy, mint a fejhús - különösen a fej hátulsó részén található -, a fej részének tekintendők. Az elülső rész kicsontozott húsa önmagában bemutatva (amely tartalmazza a tokát) jellemzői alapján a0203 19 55 , 0203 29 55 , 0210 19 50 vagy 0210 19 81 alszámok alá tartozhat.

D. A 0209 10 11 és a 0209 10 19 alszámok alá tartozó "fedőszalonna" azt a zsírszövetet jelenti, amely a sertés bőre alatt halmozódik fel, és ahhoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az állat mely részéről származik; a zsírszövet tömegének minden esetben meg kell haladnia a bőr tömegét.

Ezen alszámok alá tartozik az a fedőszalonna is, amelyről a bőrt eltávolították.

E. A 0210 11 31 , 0210 11 39 , 0210 12 19 és 0210 19 60 -0210 19 89 alszámok alatt azon termékeket, amelyekben a hús víz/fehérje aránya (nitrogéntartalom × 6,25) 2,8 vagy kevesebb, "szárítottnak vagy füstöltnek" kell tekinteni. A nitrogéntartalmat a 937-1978 ISO módszerrel kell megállapítani.

3.

A. A 0204 vtsz. alkalmazásában a következő kifejezések az alábbiakat jelentik:

a) "Egész juh vagy kecske" a 0204 10 , 0204 21 , 0204 30 , 0204 41 , 0204 50 11 és 0204 50 51 alszámok alkalmazásában: az egész levágott állat testét jelenti kivéreztetve, kizsigerelve (kibelezve), és megnyúzva, amelyet fejjel vagy anélkül, lábbal vagy anélkül és más belsőségekkel vagy azok nélkül hoznak be. Ha fej nélkül hozzák be ezeket, a fejet a testtől a fejgyám-nyakszirti ízületnél kell elválasztani. Láb nélkül behozva a lábat az első, illetve a hátsó lábtőízületnél kell levágni.

b) "Féljuh vagy -kecske" a 0204 10 , 0204 21 , 0204 30 , 0204 41 , 0204 50 11 és 0204 50 51 alszámok alkalmazásában: olyan terméket jelent, amely a test szimmetrikus kettévágásával keletkezik, az összes nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolya középpontján keresztül, valamint a szegycsont és az ülőfancsonti ízesülés középvonalán keresztül.

c) "Rövid elülső negyed juh vagy kecske" a 0204 22 10 , 0204 42 10 , 0204 50 13 és a 0204 50 53 alszámok alkalmazásában: az egész állat elülső részét jelenti a mellel együtt vagy anélkül, amely tartalmazza a csontokat, a lapockát, a tarját és a középnyakat, a gerincoszlopra merőlegesen elvágva, legalább öt, de legfeljebb hét pár teljes vagy részbordával.

d) "Rövid elülső negyedek" a 0204 22 10 , 0204 42 10 , 0204 50 13 és a 0204 50 53 alszámok alkalmazásában: a féltest elülső része értendő a mellel együtt vagy anélkül, amely tartalmazza a csontokat, a lapockát, a tarját és a középnyakat, a gerincoszlopra merőlegesen elvágva, legalább öt, de legfeljebb hét teljes vagy részbordával.

e) "Bélszín és/vagy bestend" a 0204 22 30 , 0204 42 30 , 0204 50 15 és a 0204 50 55 alszámok alkalmazásában: az egész állat testének megmaradó részét jelenti, miután a lábakat és a rövid elülső részeket eltávolították a vesékkel együtt vagy azok nélkül; a bélszínnek, miután leválasztották a bestendről, legalább öt ágyéki csigolyát kell tartalmaznia; a bestendnek, miután leválasztották a bélszínről, legalább öt pár teljes vagy részbordát kell tartalmaznia.

f) "Bélszín és/vagy bestend" a 0204 22 30 , 0204 42 30 , 0204 50 15 és a 0204 50 55 alszámok alkalmazásában: a féltest megmaradó része, miután a lábakat és a rövid elülső negyedeket eltávolították a vesével együtt vagy anélkül; a bélszínnek, miután leválasztották a bestendről, legalább öt ágyéki csigolyát kell tartalmaznia; a bestendnek, miután leválasztották a bélszínről, legalább öt teljes vagy részbordát kell tartalmaznia.

g) "Lábak" a 0204 22 50 , 0204 42 50 , 0204 50 19 és a 0204 50 59 alszámok alkalmazásában: az egész állat hátulsó része, amely tartalmazza az összes csontot és a lábakat és a gerincoszlopra merőlegesen van elvágva a hatodik ágyéki csigolyánál pont a csípő alatt, vagy a negyedik keresztcsigolyánál van elvágva a csípőn keresztül az ülőfancsonti ízesülés előtt.

h) "Lábak" a 0204 22 50 , 0204 42 50 , 0204 50 19 és a 0204 50 59 alszámok alkalmazásában: a féltest hátulsó része, amely az összes csontot tartalmazza, és a láb a gerincoszlopra merőlegesen van elvágva a hatodik ágyéki csigolyánál pontosan a csípő alatt, vagy a negyedik keresztcsigolyánál van elvágva a csípőn keresztül az ülőfancsonti ízesülés előtt.

B. A Kiegészítő megjegyzések 3. A) pontjában szereplő teljes vagy elvágott bordák számának meghatározásánál csak azokat kell figyelembe venni, amelyek csatlakoznak a hátgerinchez.

4. Az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) A "baromfirészek csonttal" a 0207 13 20 -0207 13 60 , a 0207 14 20 -0207 14 60 , a 0207 26 20 -0207 26 70 , a 0207 27 20 -0207 27 70 , a 0207 44 21 -0207 44 61 , a 0207 45 21 -0207 45 61 , a 0207 54 21 -0207 54 61 , a 0207 55 21 -0207 55 61 és a 0207 60 21 -0207 60 61 alszámok alkalmazásában: az azokban meghatározott baromfirész, az összes csontot beleértve.

Az a) pont alatt meghatározott olyan baromfirészek, melyeket részlegesen kicsontoztak, a 0207 13 70 , 0207 14 70 , 0207 26 80 , 0207 27 80 , 0207 44 71 , 0207 44 81 , 0207 45 71 , 0207 45 81 , 0207 54 71 , 0207 54 81 , 0207 55 71 , 0207 55 81 és a 0207 60 81 alszám alá tartoznak.

b) A "felezve" a 0207 13 20 , 0207 14 20 , 0207 26 20 , 0207 27 20 , 0207 44 21 , 0207 45 21 , 0207 54 21 , 0207 55 21 és a 0207 60 21 alszámok alkalmazásában: baromfi teste hosszában, a szegycsont és a hátgerinc közötti síkban félbevágva.

c) A "negyedelve" a 0207 13 20 , 0207 14 20 , 0207 26 20 , 0207 27 20 , 0207 44 21 , 0207 45 21 , 0207 54 21 , 0207 55 21 és a 0207 60 21 alszámok alkalmazásában: a félbevágott baromfitestből keresztirányú vágással nyert combnegyed vagy mellnegyed.

d) Az "egész szárny, a szárnyvéggel együtt is" a 0207 13 30 , 0207 14 30 , 0207 26 30 , 0207 27 30 , 0207 44 31 , 0207 45 31 , 0207 54 31 , 0207 55 31 és a 0207 60 31 alszámok alkalmazásában: a felkarcsontot, a sing- és az orsócsontot, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfidarab. A szárnyvéget, a kéztőcsontokat is beleértve, el is távolíthatják róla. A vágásokat az ízületeknél kell végrehajtani.

e) A "mell" a 0207 13 50 , 0207 14 50 , 0207 26 50 , 0207 27 50 , 0207 44 51 , 0207 45 51 , 0207 54 51 , 0207 55 51 és a 0207 60 51 alszámok alkalmazásában: a szegycsontot és az annak két oldalán lévő bordákat, a mindezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfidarab.

f) A "láb (comb)" a 0207 13 60 , 0207 14 60 , 0207 44 61 , 0207 45 61 , 0207 54 61 , 0207 55 61 és a 0207 60 61 alszámok alkalmazásában: a combcsontot, a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfirész. A két vágást az ízületeknél kell elvégezni.

g) A "pulyka alsócomb" a 0207 26 60 és a 0207 27 60 alszámok alkalmazásában: a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó pulykadarab. A két vágást az ízületeknél kell végrehajtani.

h) A "pulykaláb az alsócomb kivételével" a 0207 26 70 és a 0207 27 70 alszámok alkalmazásában: a combcsontot és az azt körülvevő izomszövetet vagy a combcsontot, a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó pulykadarab. A két vágást az ízületeknél kell végrehajtani.

ij) A "kacsa- vagy libakabát" a 0207 44 71 , 0207 45 71 , 0207 54 71 és a 0207 55 71 alszámok alkalmazásában: a megkopasztott és teljesen kivéreztetett kacsa vagy liba fej vagy lábak nélkül, a testi csontok (mellcsontok, bordák, gerinc és keresztcsont) nélkül, de a combcsonttal, a sípcsonttal és a felkarcsonttal együtt.

5. Az ezen árucsoportba tartozó keverékekre alkalmazandó vámtétel a következő:

a) azoknál a keverékeknél, amelyekben valamelyik alkotórész legalább 90 tömegszázalékban van jelen, az erre az alkotórészre alkalmazandó vámtétel;

b) más keverékeknél az azon alkotórészre vonatkozó vámtétel, amelynek vámtétele a legmagasabb összegű.

6.

a) A nyers, fűszerezett hús a 16. árucsoportba tartozik. A "fűszerezett hús" nyers hús, amelyet a teljes felületén vagy belsejében fűszerrel kezeltek, a fűszerezés lehet szabad szemmel látható vagy ízlelés útján egyértelműen megállapítható.

b) A 0210 vtsz. alá tartozó termékek esetében a feldolgozás folyamán fűszerezett termék szintén ide sorolandó, feltéve, hogy a fűszerezés nem változtatta meg a termék jellegét.

7. A 0210 11 -0210 93 alszámok alkalmazásában az "élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, sózva vagy sós lében tartósítva" kifejezés olyan ehető húst, vágási mellékterméket és belsőséget jelent, amelynek minden része mélyen és egyenletesen sóval átitatott, és amelynek teljes sótartalma legalább 1,2 tömegszázalék, feltéve, hogy a termék hosszú távú tartósítását a sózás biztosítja. A 0210 99 alszám alkalmazásában az "élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, sózva vagy sós lében tartósítva" kifejezés olyan ehető húst, vágási mellékterméket és belsőséget jelent, amelynek minden része mélyen és egyenletesen sóval átitatott, és amelynek teljes sótartalma legalább 1,2 tömegszázalék.

3. ÁRUCSOPORT

HALAK ÉS RÁKFÉLÉK, PUHATESTŰ ÉS MÁS GERINCTELEN VÍZIÁLLATOK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 0106 vtsz. alá tartozó emlősök;

b) a 0106 vtsz. alá tartozó emlősök húsa (0208 vagy 0210 vtsz.);

c) a fajtája vagy állapota miatt emberi fogyasztásra nem szokásos vagy alkalmatlan nem élő hal (beleértve a halmájat, halikrát és haltejet is) vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat (5. árucsoport); emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, őrlemény vagy labdacs halból vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból (2301 vtsz.); vagy

d) kaviár vagy a haltojásból készített kaviárpótló (1604 vtsz.).

2. Ebben az árucsoportban a "labdacs (pellet)" meghatározás olyan terméket jelent, amelyet kötőanyag nélkül vagy kis mennyiségű kötőanyag hozzáadásával sajtoltak össze.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 0305 32 11 és a 0305 32 19 alszám alkalmazásában a legalább 12 tömegszázalék összes sótartalommal rendelkező, további ipari feldolgozás nélkül emberi fogyasztásra alkalmas tőkehalfilé (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) sózott halnak minősül.

A 12 tömegszázalék összes sótartalmat el nem érő fagyasztott tőkehalfilét azonban a 0304 71 10 és 0304 71 90 alszám alá kell sorolni, amennyiben a tényleges és tartós konzerválást alapvetően a fagyasztás biztosítja.

2. A harmadik albekezdésben hivatkozott alszámok alkalmazásában a "filé" kifejezés magában foglalja a "loin (törzsrész)"-t, vagyis a hal felső vagy alsó részét, jobb vagy bal oldalát alkotó húsrostokat(-csíkokat), amennyiben a fejet, a beleket, az úszókat (a hátúszó, a farok alatti úszó, a farokúszó, a hasúszó, a mellúszó) és a csontokat (a gerincoszlopot vagy hátgerinc-csontot, a hasi- vagy bordacsontokat, kopoltyú(hörgő)- vagy kengyelcsontokat stb.) eltávolították.

Az ilyen termékek filéként történő besorolását nem érinti a felaprításuk, amennyiben ezek a darabok bizonyíthatóan filéből származnak.

Az első két albekezdés rendelkezései az alábbi halakra vonatkoznak:

a) a 0304 49 90 és 0304 87 00 alszámok alá tartozó tonhal (a Thunnus nemből);

b) a 0304 45 00 és 0304 84 00 alszámok alá tartozó kardhal (Xiphias gladius);

c) a 0304 49 90 és 0304 89 90 alszámok alá tartozó vitorláskardoshal-félék (marlin, sailfish, spearfish) és nyársorrú hal (az Istiophoridae családból);

d) a 0304 47 90 és 0304 88 19 alszámok alá tartozó óceáni cápák (Hexanchus griseus, Cetorhinus maximus, Rhincodon typus, vagy az Alopiidae, Carcharhinidae, Sphyrnidae és Isuridae családból).

4. ÁRUCSOPORT

TEJTERMÉKEK; MADÁRTOJÁS; TERMÉSZETES MÉZ; MÁSHOL NEM EMLÍTETT, ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZER

Megjegyzések

1. A "tej" megnevezés alatt a teljes tejet vagy a részben vagy teljesen lefölözött tejet kell érteni.

2. A 0405 vtsz. alkalmazásában:

a) a "vaj" kifejezés a természetes vajat, a savóvajat vagy a rekonstruált vajat jelenti (frissen, sózva vagy avasan, konzervdobozba csomagolva is), melyet kizárólag tejből nyernek, és tejzsírtartalma legalább 80, de nem több mint 95 tömegszázalék, legfeljebb 2 % (zsírmentes) tejszilárdanyag-tartalommal és legfeljebb 16 tömegszázalék víztartalommal. A vaj nem tartalmaz hozzáadott emulgálószereket, de tartalmazhat nátrium-kloridot, ételszínezéket, semlegesítő sókat és ártalmatlan tejsavtermelő baktériumkultúrákat;

b) a "kenhető tejkészítmények" (vajkrém) kifejezés olyan kenhető víz-olaj típusú emulziót jelent, amely csak tejzsírt tartalmaz legalább 39, de 80 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben.

3. A tejsavó sűrítéséből (koncentrációjából) tej vagy tejzsír hozzáadásával nyert terméket, mint sajtot a 0406 vtsz. alá kell besorolni, feltéve hogy az alábbi három tulajdonsággal rendelkezik:

a) tejzsírtartalma szárazanyagban kifejezve legalább 5 tömegszázalék;

b) szárazanyag-tartalma tömegszázalékban legalább 70 %, de nem haladja meg a 85 %-ot; és

c) formázott vagy formázható.

4. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a savóból nyert termék, amely szárazanyagra számítva több mint 95 tömegszázalék laktózt tartalmaz (1702 vtsz.);

b) egy vagy több természetes összetevőjének (például tejzsírnak) más anyaggal (például olajsavval képzett zsírokkal) történő helyettesítése útján tejből előállított termékek (1901 vagy 2106 vtsz.); vagy

c) az albumin (két vagy több savófehérje koncentrátumát is beleértve, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz) (3502 vtsz.) vagy a globulin (3504 vtsz.).

Alszámos megjegyzések

1. A 0404 10 alszám alkalmazásában a "módosított savó" kifejezés olyan terméket jelent, amely savóalkotórészekből áll, vagyis olyan savót jelent, amelyből a laktózt, fehérjét vagy az ásványi anyagokat teljesen vagy részben kivonták, vagy olyan savót jelent, amelyhez természetes savóalkotórészeket adtak, és olyan terméket, amelyet természetes savóalkotórészekből kevertek össze.

2. A 0405 10 alszám alkalmazásában a "vaj" kifejezés nem vonatkozik a víztelenített vajra vagy a ghee-re (0405 90 alszám).

Kiegészítő megjegyzések

1. A 0401 -0406 vámtarifaszámok alá tartozó keverékekre alkalmazandó vámtétel a következő:

a) azoknál a keverékeknél, amelyekben valamelyik alkotórész legalább 90 tömegszázalékban van jelen, az erre az alkotórészre alkalmazandó vámtétel alkalmazandó;

b) más keverékeknél az azon alkotórészre vonatkozó vámtétel alkalmazandó, amelynek vámtétele a legmagasabb összegű.

2. A 0408 11 és 0408 19 alszámok esetében az alábbiak alkalmazandók:

a "másképpen tartósítva" kifejezés a tartósítási célból hozzáadott korlátozott mennyiségű sót (általában legfeljebb 12 tömegszázalék körüli mennyiségben) vagy kis mennyiségű vegyi anyagot tartalmazó tojássárgájára is vonatkozik, amennyiben az alábbi két feltétel teljesül:

i) a termékek megőrzik a 0408 11 és 0408 19 alszám alá tartozó tojássárgája jellegüket;

ii) só vagy vegyi anyagok a termékek tartósítása céljából a szükségesnél nagyobb mértékben nem alkalmazhatók.

3. A 4. árucsoportba tartozó tejtermékek között szerepelnek tejtermék-permeátumok, amelyek jellemzően magas laktóztartalmú tejtermékek, amelyeket ultraszűrés vagy más feldolgozási módszerek révén tejből, tejsavóból, tejszínből és/vagy íróból és/vagy hasonló nyersanyagból a tejzsírok és tejfehérjék kivonásával állítanak elő.

4. A 0404 10 és 0404 90 alszámok esetében az alábbiak alkalmazandók:

A tejpermeátum és a tejsavó-permeátum egymástól olyan anyagok jelenlétének analitikai kimutatásával különböztethetők meg, amelyek összefüggenek a tejsavó előállításával (pl. tejsav, laktátok és glikomakropeptidek).

A 0404 10 alszám alá tartozik a "tejsavó-permeátum", amely általában enyhén savanykás szagú, a tejsavó vagy természetes tejsavó-összetevőkből álló keverékek ultraszűrésével előállított termék.

A tejsavó-permeátumok ezen alszám alá történő besorolásának egyik feltétele a tejsavó-előállítással összefüggő anyagok (pl. tejsav, laktátok és glikomakropeptidek) jelenléte.

A 0404 90 alszám alá tartozik a "tejpermeátum", amely általában tejszagú, tejből ultraszűréssel vagy más feldolgozási módszerrel nyert termék. A tejsav és a laktátok korlátozott szintje vagy hiánya (0,100 -nél alacsonyabb tömegszázalékos jelenlét a por halmazállapotú tejpermeátumokban vagy 0,015-nél alacsonyabb tömegszázalékos jelenlét a folyékony halmazállapotú tejpermeátumokban), a glikomakropeptidek hiánya szintén a feltétele annak, hogy a tejpermeátumok a 0404 90 alszám alá sorolhatók legyenek.

A laktátok kimutatására az ISO 8069:2005 módszert, míg az oltós savó kimutatására (azaz a kazeinmakropeptidek, mint például a glikomakropeptiedek jelenlétének kimutatására) az (EU) 2018/150 ( 12 ) bizottsagi végrehajtási rendelet II. függelékében meghatározott módszert kell használni.

5. ÁRUCSOPORT

MÁSHOL NEM EMLÍTETT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba: