31987R2658[1]

A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

A TANÁCS 2658/87/EGK RENDELETE

(1987. július 23.)

a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

1. cikk

(1) A Bizottság létrehoz egy árunómenklatúrát (a továbbiakban "Kombinált Nómenklatúra" vagy rövidített formában "KN"), amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, a közösségi külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

(2) A Kombinált Nómenklatúra alkotóelemei:

a) a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra;

b) az ehhez a nómenklatúrához tartozó közösségi alszámos bontások, amelyek megjelölése "KN-alszám" azokban az esetekben, ahol a vonatkozó vámtétel meghatározásra kerül;

c) bevezető rendelkezések, továbbá kiegészítő megjegyzések az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz és lábjegyzetek a KN-alszámokhoz.

(3) A Kombinált Nómenklatúrát az I. melléklet tartalmazza. Az említett melléklet határozza meg a Közös Vámtarifa vámtételeit és adott esetben a kiegészítő statisztikai egységeket, valamint az egyéb szükséges információkat.

A melléklet a szerződéses vámtételeket adja meg.

Mindazonáltal, mindazon esetekben, amikor az autonóm vámtételek alacsonyabbak a szerződéses vámtételeknél, vagy a szerződéses vámtételek nem alkalmazhatók, az autonóm vámtételeket is szerepeltetni kell az említett mellékletben.

2. cikk

A Bizottság létrehozza az Európai Közösségek integrált vámtarifáját (a továbbiakban Taric), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy -kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek.

Ez a vámtarifa a Kombinált Nómenklatúrán alapszik, és tartalmazza:

a) az e rendeletben foglalt intézkedéseket;

b) a "Taric-alszámok" néven a II. mellékletben felsorolt különös közösségi intézkedések alkalmazásához szükséges kiegészítő közösségi albontásokat;

c) a Taric-kódok és a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kódok alkalmazásához és használatához szükséges egyéb információkat;

d) a vámtételeket és más behozatali vagy kiviteli terheket, beleértve az egyes áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó vámmentességeket és preferenciális vámtételeket;

e) a II. mellékletben felsorolt intézkedéseket, amelyek meghatározott árucikkek behozatalára, illetve kivitelére vonatkoznak.

3. cikk

(1) Minden KN-alszámhoz egy nyolc számjegyű kódszám tartozik:

a) az első hat számjegy a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra vámtarifaszámaihoz és vámtarifa-alszámaihoz kapcsolódó kódszám;

b) a hetedik és nyolcadik számjegy határozza meg a KN-alszámokat. Ha a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszám vagy vámtarifa-alszám közösségi célból nincs tovább bontva, a hetedik és nyolcadik számjegy "00".

(2) A Taric vámtarifa-alszámait a 9. és 10. számjegy azonosítja, amelyek az (1) bekezdésben említett kódszámokkal együtt alkotják a Taric kódszámait. Közösségi albontás hiányában a 9. és 10. számjegy "00".

(3) Kivételesen olyan különös közösségi intézkedések alkalmazása céljából, amelyek a 9. és 10. számjegy szintjén egyáltalán nincsenek, vagy nem teljesen vannak ellátva kóddal, további négy számjegyű Taric-kódot lehet használni.

5. cikk

(1) A Közösségbe való behozatalra és a Közösségből való kivitelre vonatkozó közösségi intézkedések végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak a Taric-ot kell alkalmazniuk.

(2) A Taric-kódokat és kiegészítő Taric-kódokat kell alkalmazni valamennyi, a megfelelő vámtarifa-alszám alá tartozó áru behozatalára, és adott esetben, kivitelére.

(3) A tagállamok a Taric-ba nemzeti célokra albontásokat és kiegészítő kódokat illeszthetnek be. Az ilyen albontásokhoz vagy kiegészítő kódokhoz a 2454/93/EGK rendelettel összhangban kell azonosító kódokat rendelni.

6. cikk

A Taric-ot a Bizottság dolgozza ki, tartja naprakészen, kezeli és terjeszti, lehetőség szerint számítógépes eszközökkel. A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, különösen a következők érdekében:

a) az e rendeletben vagy annak II. mellékletében szereplő intézkedéseknek a Taric-ba való beépítése;

b) Taric kódok és kiegészítő Taric-kódok meghatározása;

c) a Taric azonnali naprakésszé tétele;

d) a Taric módosításainak azonnali, elektronikus formában való terjesztése.

8. cikk

A Közösségi Vámkódex 247. cikkében meghatározott bizottság bármely, az elnöke által saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére elé terjesztett kérdést megvizsgálhat:

a) a Kombinált Nómenklatúrára vonatkozóan;

b) a TARIC-nómenklatúrára vagy bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan, amely teljesen vagy részben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, azt adott esetben további albontással egészíti ki, és amelyet valamely különös közösségi rendelkezéssel hoznak létre a tarifális intézkedések, illetve az árukereskedelemhez kapcsolódó más intézkedések alkalmazásának céljából.

9. cikk

(1) Az alábbiakban meghatározott tárgyköröket érintő intézkedéseket a 10. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni:

a) a Kombinált Nómenklatúra és a Taric alkalmazása, különösen a következők tekintetében:

- magyarázó megjegyzések,

- amennyiben szükséges, illetve a közösség saját igényeinek való megfelelés érdekében statisztikai alszámok létrehozása a Taric-on belül, amennyiben ez megfelelőbbnek tűnik, mint azoknak a Kombinált Nómenklatúrán belüli létrehozása;

b) a Kombinált Nómenklatúra módosítása a statisztikával vagy a kereskedelempolitikával kapcsolatos követelményekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében;

c) a II. melléklet módosítása;

d) a Kombinált Nómenklatúra módosítása, illetve a vámtételek kiigazítása a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott határozatokkal összhangban;

e) a Kombinált Nómenklatúra olyan módosítása, amelyek célja a Kombinált Nómenklatúra kiigazítása a technológia vagy a kereskedelem fejlődésének figyelembevételével, illetve amelyek a szövegek egységesítését vagy pontosítását szolgálják;

f) a Kombinált Nómenklatúrának a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra megváltozásából eredő módosítása;

g) a Harmonizált Rendszer alkalmazásával, működtetésével és kezelésével összefüggő azon kérdések, amelyeket a Vámegyüttműködési Tanács keretében kell megvitatni, és ezeknek a Közösségben való alkalmazása.

(2) Az (1) bekezdés szerint elfogadott rendelkezések nem módosíthatják:

- a vámtételeket,

- a mezőgazdasági vámokat, visszatérítéseket vagy más, a közösségi agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes árukra alkalmazandó külön szabályozási rendszerek keretében alkalmazott összegeket,

- a közösségi rendelkezésekben megállapított mennyiségi korlátozásokat,

- a közösségi agrárpolitika keretében elfogadott nómenklatúrákat.

(3) Amennyiben szükséges, a KN-alszámokra vonatkozó módosításokat haladéktalanul fel kell venni TARIC-alszámokként is. Az alszámok a KN-be csak a 12. cikkben említett feltételek alapján vehetők fel.

10. cikk

(1) A Bizottságot a 2913/92/EGK rendelet ( 1 ) 247. cikke alapján létrehozott Vámkódex Bizottság segíti.

(2) Ahol erre a bekezdésre történik hivatkozás, ott az 1999/468/EK határozat ( 2 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

12. cikk

(1) A Bizottság az 1. cikknek megfelelően minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Az említett rendeletet legkésőbb október 31-ig ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1-től kell alkalmazni.

(2) A Közös Vámtarifára és a Taric-ra vonatkozó intézkedéseket és információkat, amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközökkel, elektronikus formában kell terjeszteni.

(3) A Közös Vámtarifa és a Taric egységes alkalmazásának érdekében a Közösség - amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközök használatával - segíti a tagállami vámlaboratóriumok munkájának koordinációját és összehangolását.

14. cikk

Ahol a preferenciális tarifális kedvezményt a Vámegyüttműködési Tanács 1987. december 31-én hatályos nómenklatúrájából levezetett származási szabályok alapján nyújtják, ott ezeket a szabályokat továbbra is alkalmazni kell az ebben az időpontban hatályban lévő közösségi jogi aktusokkal összhangban.

15. cikk

(1) A Kombinált Nómenklatúra alapján létrehozott kódok és árumegnevezések a Közös Vámtarifa- és a Nimex-nómenklatúra alapján létrehozott kódok és árumegnevezések helyébe lépnek, a Közösség által az e rendelet hatálybalépése előtt kötött nemzetközi megállapodások, valamint az említett nómenklatúrákra vonatkozó, azok végrehajtása érdekében elfogadott jogi aktusok sérelme nélkül.

A Bizottság megfelelően módosítja azokat a közösségi jogi aktusokat, amelyek hivatkoznak a vám- és statisztikai nómenklatúrára.

(2) A különböző hatályos közösségi jogi aktusokban szereplő, a Nimexre történő hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúrára történő hivatkozásokként kell érteni.

16. cikk

A 950/68/EGK és a 97/69/EGK rendelet hatályát veszti.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő harmadik napon lép hatályba.

Az 1-5. és a 12-16. cikket 1998. január 1-jéig nem kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A. A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok

Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy Megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

2. a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.

b) A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni.

3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

4. Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni.

5. A fenti rendelkezéseken túlmenően az itt felsorolt árukra a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) A fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok), amelyeket kifejezetten egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására alakították ki vagy szereltek, azokkal az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, amely áruk tartására ezeket rendeltetésszerűen szánták, ha ezeket a szóban forgó áruval együtt mutatják be, és rendszerint ezekkel az árukkal együtt adják el. Ez a szabály azonban nem alkalmazandó azokra a tartókra (tokokra), amelyek az egész áru lényeges jellemzőjét adják.

b) A fenti 5. a) szabály rendelkezéseire is figyelemmel, azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat ( 3 ), amelyekben az árut bemutatják, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nézve nem kötelező.

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges Alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.

B. A vámtételekre vonatkozó általános szabályok

1. Az általános vám- és kereskedelmi egyezmény szerződő államaiból vagy az Európai Unióval a legnagyobb kedvezményes tarifális elbánásról szóló záradékot tartalmazó megállapodást kötő államokból származó importált árukra a vámtarifa 3. oszlopában megjelölt szerződéses vámtételt kell alkalmazni. Eltérő rendelkezés hiányában a fentiektől eltérő, minden harmadik országból származó árura ugyanezeket a szerződéses vámtételeket kell alkalmazni.

A 3. oszlopban szereplő szerződéses vámtételeket 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Amennyiben az autonóm vámtétel alacsonyabb, mint a szerződéses vámtétel, akkor a lábjegyzetben megjelenő autonóm vámtételt kell alkalmazni.

2. Az 1. pont nem alkalmazható, ha meghatározott harmadik országokból származó árukra különleges autonóm vámtétel alkalmazása van előírva, illetve ha megállapodások alapján preferenciális vámokat kell alkalmazni.

3. Az 1. és 2. pontban foglaltak nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy a Közös Vámtarifában előírtaktól eltérő vámtételeket alkalmazzanak abban az esetben, amennyiben az ilyen eltérő vámtételek alkalmazását az Európai Unió joga indokolja.

4. A százalékos mértékben kifejezett vámtételek értékalapú, ad valorem vámtételek.

5. Az "EA" jelölés arra utal, hogy a szóban forgó árukra az 1. melléklet szerint meghatározott "mezőgazdasági alkotóelem" vethető ki.

6. A 17-19. árucsoportban az "AD S/Z", illetve az "AD F/M" jelölések arra utalnak, hogy a maximális vámtételt az értékvám és a cukor egyes formáira, illetve a lisztre vonatkozó kiegészítő vámtétel összege alkotja. E kiegészítő vámtétel mértékét az 1. mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell meghatározni.

7. A 22. árucsoportban az "€/% vol/hl" jelzés annak jelölésére szolgál, hogy a termék térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmának minden egyes hektoliterére egy euróban kifejezett külön vámtétel vonatkozik. Azaz egy 40 térfogatszázalékos alkoholtartalmú szeszes italt terhelő vám megállapítása az alábbiak szerint történik:

- "1 €/% vol/hl" = 1 × 40 € hektoliterenként, vagy

- "1 €/% vol/hl + 5 €/hl" = 1 × 40 € + 5 €, azaz 45 € hektoliterenként.

Ha a minimum ("MIN") megjegyzés is szerepel (pl. "1,6 €/% vol/hl MIN 9 €/hl"), akkor a fenti szabály szerint számított vámot össze kell hasonlítani a megadott minimális vámmal, és a kettő közül a nagyobbat kell figyelembe venni.

8. Ha a 17-19. és a 21. árucsoportban a maximum ("MAX") megjegyzés szerepel (pl. "(9 + EA) MAX (24,2 + AD S/Z)", akkor a 9 % és a "mezőgazdasági alkotóelem" (EA) hozzáadásával kiszámított vám nem haladhatja meg a 24,2 % és a cukorra vonatkozó kiegészítő vámtétel (AD S/Z) összegét.

C. A nómenklatúrára és a vámtételekre egyaránt vonatkozó általános szabályok

1. Eltérő rendelkezés hiányában az értékvámok alapjának megállapítása mellett a vámérték meghatározására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egyes vámtarifaszámok vagy alszámok hatókörének megállapításához szükséges referenciaértékeknek a meghatározására is.

2. A tömegük alapján vámkezelt áruk esetén a vámkivetés alapjául szolgáló tömeg, illetve az egyes vámtarifaszámok vagy alszámok hatókörének megállapításához szükséges referenciatömeg meghatározásakor a vám kivetésének alapjául szolgáló tömeg a következő:

a) "bruttó tömeg" esetén: az áru össztömege valamennyi csomagolóanyaggal vagy csomagolótartállyal együtt;

b) "nettó tömeg" vagy egyszerűen, jelző nélkül használt "tömeg" esetén: magának a terméknek a tömege bárminemű csomagolóanyag vagy csomagolótartály nélkül.

3. Az eurónak a 974/98/EK tanácsi rendeletben ( 4 ) meghatározott részt vevő tagállamoktól eltérő tagállamok (a továbbiakban: euróövezeten kívüli tagállamok) nemzeti valutájában kifejezett értékét a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 53. cikkében meghatározottak szerint kell rögzíteni.

4. Meghatározott célú felhasználásuk alapján kedvezményes tarifális elbánásban részesülő áruk:

Amennyiben a meghatározott célú felhasználásra szánt árukra a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó vámtétel nem alacsonyabb, mint az árukra egyébként alkalmazandó vámtétel, a szóban forgó árukat a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó kód alá kell besorolni, és a 952/2013/EU rendelet 254. cikke nem alkalmazható.

II. SZAKASZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A. Egyes hajókhoz vagy más vízi járművekhez, illetve tengeri fúró- vagy termelési platformokhoz használt áruk

1. Fel kell függeszteni a vámokat az alább felsorolt hajókba vagy más vízi járművekbe építési, javítási, karbantartási vagy átalakítási célból beépítésre, illetve ezen járművek berendezésére vagy felszerelésére szánt áruk esetében.

2. Fel kell függeszteni a vámokat:

a) azon áruk esetében, amelyeket

1) az ex 8430 49 alszám alá tartozó rögzített, a tagállamok felségvizein vagy azon kívül üzemeltetett; vagy

2) a 8905 20 alszám alá tartozó úszó vagy víz alá süllyeszthető

fúró- vagy termelési platformokba azok építésére, javítására, karbantartására, vagy átalakítására beépített, illetve ezek berendezésére vagy felszerelésére szánnak.

Szintén a platformokba azok építésére, javítására, karbantartására vagy átalakítására beépített, illetve ezen járművek berendezésére vagy felszerelésére szánt áruknak kell tekinteni az olyan gépek és berendezések üzemeltetéséhez szükséges árukat, pl. üzemanyagokat, kenőanyagokat és gázokat, amelyek a platformon nincsenek jelen állandó jelleggel, és annak nem alkotórészei, és amelyeket e platformok építéséhez, javításához, karbantartásához, vagy átalakításához, illetve felszereléséhez használnak;

b) az ilyen fúró- vagy termelési platformokat a szárazfölddel összekötő csövek, csővezetékek, kábelek és ezek kötőelemei esetében.

3. A felfüggesztés alkalmazása az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiben az ilyen áruk felhasználásának vámellenőrzése tekintetében megállapított feltételektől függ.

B. Polgári légi járművek és azokhoz használt áruk

1. Mentesek a vámok alól:

- a polgári légi járművek,

- egyes polgári légi járművekben való használatra szánt és azokba építési, javítási, karbantartási, átépítési, módosítási vagy átalakítási célból beépített áruk,

- a polgári használatra szolgáló földi repülésszimulátorok és azok alkatrészei.

Ezek az áruk az 5. pont alatti táblázatokban felsorolt vámtarifaszámok és alszámok alá tartoznak.

2. Az 1. pont első és második francia bekezdésének alkalmazásában "polgári légi jármű" a tagállamok katonai vagy más hasonló szolgálatainál használt katonai vagy nem polgári bejegyzéssel lajstromozott légi járművektől eltérő légi jármű.

3. Az 1. pont második francia bekezdésének alkalmazásában a "polgári légi járművekben használt" kifejezés magában foglalja a polgári használatra szolgáló földi repülésszimulátorokhoz használt áruka is.

4. A vámmentesség az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételektől függ, melyeket ezen áruk felhasználása vámellenőrzésének céljából hoztak létre (lásd a 952/2013/EU rendelet 254. cikkét).

Ezen feltételek ugyanakkor nem alkalmazhatók abban az esetben, ha egy, a 8802 11 , 8802 12 , 8802 20 , 8802 30 , 8802 40 alszámok egyike alá tartozó polgári légi járművet a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-i egyezmény szerint megfelelően lajstromozták valamely tagállamban vagy harmadik országban, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat tartalmazza a vonatkozó lajstromozási bizonyítványra való hivatkozást.

A KN Bevezető Rendelkezései I. szakaszának (Általános Szabályok) C. 4. pontja értelemszerűen alkalmazandó.

5. E vámmentességre jogosult áruk az alábbi vámtarifaszámok vagy alszámok alá tartozna:

3917 40 , 4011 30 , 4012 13 , 4012 20 , 6812 99 , 7324 10 , 7326 20 , 8302 10 , 8302 20 , 8302 42 , 8302 49 , 8302 60 , 8407 10 , 8408 90 , 8409 10 , 8411 , 8412 10 , 8412 21 , 8412 29 , 8412 31 , 8412 39 , 8412 80 80 , 8412 90 , 8413 19 , 8413 20 , 8413 30 , 8413 50 , 8413 60 , 8413 70 , 8413 81 , 8413 91 , 8414 10 , 8414 20 , 8414 30 , 8414 51 , 8414 59 , 8414 80 , 8414 90 , 8415 81 , 8415 82 , 8415 83 , 8418 10 , 8418 30 , 8418 40 , 8418 61 , 8418 69 , 8419 50 , 8419 81 , 8421 19 , 8421 21 , 8421 23 , 8421 29 , 8421 31 , 8421 39 , 8424 10 , 8479 90 , 8483 10 , 8483 30 , 8483 40 , 8483 50 , 8483 60 , 8483 90 , 8484 10 , 8484 90 , 8501 32 , 8501 52 , 8501 61 , 8501 62 , 8501 63 , 8502 , 8504 10 , 8504 31 , 8504 32 , 8504 33 , 8504 40 , 8504 50 , 8507 , 8511 10 , 8511 20 , 8511 30 , 8511 40 , 8511 50 , 8511 80 , 8518 10 , 8518 22 , 8518 29 , 8518 30 , 8518 40 , 8518 50 , 8519 81 , 8521 10 , 8526 , 8528 52 , 8529 10 , 8531 10 95 , 8531 20 , 8531 80 , 8539 10 , 8544 30 , 8801 , 8802 11 , 8802 12 , 8802 20 , 8802 30 , 8802 40 , 8803 10 , 8803 20 , 8803 30 , 9001 90 , 9002 90 , 9014 10 , 9025 , 9029 20 38 , 9030 31 , 9030 33 , 9030 89 , 9032 , 9104 .

Az alábbi alszámok esetén a polgári légi járművekhez használt termékekre vonatkozó vámmentesség csak a 2. oszlopban megjelölt árukra vonatkozik:

6. Az 5. pontban meghatározott áruk a TARIC-ban az alábbi lábjegyzet-hivatkozásokkal ellátott alszámok alatt szerepelnek: Az ezen alszám alá történő besorolás az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételektől függ (lásd a 952/2013/EU rendelet 254. cikkét).

A 8802 11 , 8802 12 , 8802 20 , 8802 30 , 8802 40 alszámok esetében ugyanakkor a lábjegyzet-hivatkozás szövege a következő:

"Az ezen alszám alá történő besorolás az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételektől függ (lásd a 952/2013/EU rendelet 254. cikkét). Ezen feltételek ugyanakkor nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a polgári légi járművet a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-i egyezmény szerint megfelelően lajstromozták valamely tagállamban vagy harmadik országban, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat tartalmazza a vonatkozó lajstromozási bizonyítványra való hivatkozást."

C. Gyógyszeripari termékek

1. A következő típusú gyógyszeripari termékek vámmentességet élveznek:

1) A 3. mellékletben felsorolt CAS RN-nel (Chemical Abstracts Service Registry Number) és nemzetközi szabadnevekkel (INN-termék) azonosított gyógyszervegyészeti anyagok;

2) az INN-termékeknek a 3. mellékletében felsorolt INN-termékek és a 4. mellékletében felsorolt elő- és utótagok kombinációival jelölt sói, észterei és hidrátjai, feltéve, hogy ezek a termékek ugyanazon hat számjegyű HR-alszám alá sorolandók, mint a megfelelő INN-termékek;

3) az INN-termékeknek az 5. mellékletében felsorolt sói, észterei és hidrátjai, amelyek nem sorolhatók be ugyanazon hat számjegyű HR-alszám alá, mint a megfelelő INN-termék;

4) a 6. mellékletben felsorolt, a CAS RN-nel és kémiai megnevezéssel azonosított gyógyszervegyészeti köztes vegyületek (intermedierek), azaz a gyógyszeripari késztermékek gyártása során használatos vegyületek.

2. Különleges esetek:

1) az INN-termékek kizárólag az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett, ajánlott és javasolt INN-termékek jegyzékében szereplő anyagokat foglalják magukban. Amennyiben az INN-termék kevesebb anyagot foglal magában, mint a CAS RN, a vámmentesség kizárólag az INN-termékben foglalt anyagokra terjed ki;

2) amennyiben a 3. vagy a 6. mellékletben szereplő valamely anyagot egy meghatározott izomernek megfelelő CAS RN azonosít, a vámmentesség kizárólag az adott izomerre terjed ki;

3) az INN-termékek dupla származékai (sók, észterek és hidrátok), amelyeket a 3. mellékletében felsorolt INN-termékek és a 4. mellékletében felsorolt elő- és utótagok kombinációi jelölnek, abban az esetben élveznek vámmentességet, amennyiben ezek a termékek ugyanazon hat számjegyű HR-alszám alá sorolandók, mint a megfelelő INN-termékek:

például: alanin-metilészter, hidroklorid;

4) ha egy 3. mellékletben felsorolt INN-termék egy só (vagy egy észter), az INN-terméknek megfelelő sav más sói (vagy észterei) nem élveznek vámmentességet.

például: oxprenoát-kálium (INN-termék) - vámmentes

oxprenoát-nátrium - nem vámmentes.

D. Átalányvámtétel

1. Egységesen 2,5 %-os ad valorem átalányvámtételt kell alkalmazni azokra az árukra, amelyek:

- a magánszemély által magánszemélynek küldött csomagküldeményekben találhatók, vagy

- az utas személyi poggyászában hoz be,

amennyiben az ilyen behozatal nem kereskedelmi céllal történik.

Ez a 2,5 %-os átalányvámtétel akkor alkalmazható, ha a behozatalivám-köteles áru belső értéke küldeményenként, illetve utasonként nem haladja meg a 700 €-t.

Az ilyen átalányvám-kiszabás nem alkalmazható a Közös Vámtarifa szerint "mentes" árukra, illetve azokra a 24. árucsoportba tartozó, csomagküldeményben vagy az utasok személyi poggyászában található árukra, amelyek mennyisége meghaladja a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet ( 6 ) 27. cikkében meghatározott, illetve 41. cikke szerinti mennyiségeket.

2. A behozatal nem minősül kereskedelmi célúnak, amennyiben:

a) a magánszemély által magánszemélynek csomagküldemény formájában küldött áru esetében a küldemény:

- alkalmi jellegű,

- kizárólag a címzett, illetve annak háztartásában élő családja által felhasználható árukat tartalmaz, és az áruk jellegüknél és mennyiségüknél fogva nem adnak okot annak feltevésére, hogy behozataluk kereskedelmi céllal történik,

- a feladó semmilyen pénzbeli ellenszolgáltatást nem kap érte a címzettől;

b) utasok személyi poggyászában szállított áru esetében a szállítmány:

- alkalmi jellegű,

- kizárólag az utas, vagy annak háztartásában élő családja személyes használatára szolgáló, vagy ajándéknak szánt árukat tartalmaz; az áruk jellegüknél és mennyiségüknél fogva nem adnak okot annak feltevésére, hogy behozataluk kereskedelmi céllal történik.

3. Az 1. és 2. bekezdésben meghatározott feltételek mellett behozott árukra nem alkalmazható az átalányvámtétel, ha az érintett személy az átalányvámtétel alkalmazását megelőzően az árukra alkalmazandó behozatali vámok kiszabását kérte. Ebben az esetben valamennyi behozott árura a 1186/2009/EK rendelet 25-27., illetve 41. cikkében említett vámmentes behozatalra tekintet nélkül ki kell szabni a rájuk alkalmazandó behozatali vámokat.

Az első albekezdés alkalmazásában behozatali vámnak minősülnek mind a vámok és az azzal egyenértékű díjak, mind a mezőgazdasági lefölözések és a közös agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra vonatkozó egyéb külön intézkedések keretében meghatározott más importterhek.

4. Az euroövezeten kívüli tagállamok a 700 € nemzeti valutájukra történő átváltásából adódó összeget le-, illetve felkerekíthetik.

5. Az euróövezeten kívüli tagállamok változatlanul hagyhatják a 700 €-nak megfelelő, nemzeti valutájukban kifejezett összeget, amennyiben a 952/2013/EU rendelet 53. cikkében elrendelt éves kiigazítás a nemzeti valutában kifejezett összegben a 4. pontban szabályozott le-, illetve felkerekítés előtt kevesebb mint 5 %-os változást vagy az összeg csökkenését okozza.

E. Csomagolótartályok és csomagolóanyagok

Az alábbi rendelkezéseket az általános értelmezési szabályok 5. a) és b) pontjában említett, és az azokban tartalmazott vagy azokkal együtt bemutatott árukkal egyidejűleg szabad forgalomba bocsátott csomagolótartályokkal, illetve csomagolóanyagokra kell alkalmazni.

1. Ha az általános értelmezési szabályok 5. pontja szerinti csomagolótartályokat és csomagolóanyagokat az azokban tartalmazott vagy azokkal bemutatott árukkal együtt sorolják be, akkor:

a) ezekre az áru vámtarifaszáma szerinti vámtételt kell alkalmazni,

- ha az adott árura értékvám vonatkozik, vagy

- ha tömegüket be kell számítani az árunak a vámkiszabás alapjául szolgáló tömegébe;

b) ezek vámmentességet élveznek,

- ha az adott áru vámmentes, vagy

- ha az áru esetében a vámkiszabás alapja nem az áru értéke vagy a tömege, vagy

- ha a csomagolótartályok és csomagolóanyagok tömegét nem kell beszámítani az árunak a vámkiszabás alapjául szolgáló tömegébe.

2. Ha fenti 1. a) és b) pontban megadott előírásoknak megfelelő csomagolótartályok és csomagolóanyagok több különböző vámtarifaszám alá tartozó árut tartalmaznak, vagy ilyen árukkal együtt mutatják be azokat, a csomagolótartályok és csomagolóanyagok tömegét és értékét a hozzájuk tartozó áruk tömegének arányában kell megosztani a vámkiszabás alapjául szolgáló tömeg vagy érték meghatározásakor.

F. Kedvezményes tarifális elbánás az áru jellege alapján

1. Meghatározott körülmények esetén az áruk jellegük alapján kedvezményes tarifális elbánásban részesülnek:

- fogyasztásra alkalmatlan áruk,

- magvak,

- szitaszövet, nem konfekcionálva,

- bizonyos fajta friss csemegeszőlők, dohány és nitrátok.

Ezek a termékek az alábbi lábjegyzettel ( 7 ) ellátott alszámok alá tartoznak: "Az ezen alszám alá történő besorolás a bevezető rendelkezések II. szakaszának F. pontjában meghatározott feltételektől függ" vagy "Az említett kedvezményes elbánás a bevezető rendelkezések II. szakaszának F. pontjában meghatározott szabályoknak és feltételeknek való megfelelés függvénye".

2. A jellegüknél fogva kedvezményes tarifális elbánásban részesülő, fogyasztásra alkalmatlan árukat a 8. melléklet sorolja fel a rájuk vonatkozó vámtarifaszám, az árumegnevezés és az alkalmazott denaturálószer-mennyiségek megjelölésével. Az ilyen áruk esetén vélelmezni kell a fogyasztásra alkalmatlanságot, ha a denaturálásra kerülő terméket és a denaturálószert homogén módon összekeverték oly módon, hogy ezeket gazdaságos módon ne lehessen különválasztani.

3. Az alább felsorolt árukat a magra vagy vetőmagra vonatkozó megfelelő vámtarifaszám alá kell besorolni, feltéve, hogy azok megfelelnek az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseinek:

- csemegekukorica, tönköly, hibridkukorica, rizs és cirok (sorghum) (a Tanács 66/402/EGK irányelve ( 8 )),

- vetőburgonya (a Tanács 2002. június 13-i 2002/56/EK irányelve ( 9 )),

- olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök (a Tanács 2002. június 13-i 2002/57/EK irányelve ( 10 )).

Hibrid csemegekukorica, tönköly, hibridkukorica, rizs, hibrid cirok (sorghum), illetve olajos magvak vagy olajtartalmú gyümölcsök olyan fajtákba tartoznak, amelyekre a mezőgazdasági rendelkezések nem alkalmazandók, csak akkor részesülhetnek az áru jellegén alapuló kedvezményes tarifális elbánásban, ha ezeket az árukat ténylegesen vetési célra szánják.

4. A nem konfekcionált szitaszövet csak akkor részesülhet kedvezményes tarifális elbánásban, ha azokat kitörölhetetlenül olyan értelmű jelzéssel jelölték meg, hogy azokat szitálásra, rostálásra vagy más ipari célú felhasználásra szánják.

5. A friss csemegeszőlő, dohány és nitrát kedvezményes tarifális elbánásban részesítésének feltétele egy megfelelően záradékolt igazolás, illetve bizonyítvány bemutatása. Az egyes különös rendelkezéseket, valamint az igazolások, illetve bizonyítványok mintáját a 9. melléklet tartalmazza.

JELEK, RÖVIDÍTÉSEK ÉS SZIMBÓLUMOK

★ új kódszám jelölése

■ az előző években is szereplő, megváltozott tartalmú kódszám jelölése

AD F/M kiegészítő vámtétel lisztre

AD S/Z kiegészítő vámtétel cukorra

b/f palack

cm/s centiméter/másodperc

EA mezőgazdasági alkotóelem

€ euro

INN (International non-proprietary name) nemzetközi szabadnév

INNM (International non-proprietary name modified) módosított nemzetközi szabadnév

ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

Kbit 1 024 bit

kg/br kilogramm, bruttó tömeg

kg/net kilogramm, nettó tömeg

kg/net eda kilogramm, nettó lecsöpögtetett tömeg (töltőtömeg)

kg/net mas kilogramm nettó szárazanyag-tartalom

MAX maximum

Mbit 1 048 576 bit

MIN minimum

ml/g milliliter/gramm

mm/s milliméter/másodperc

RON kísérleti oktánszám

Megjegyzés:

A nómenklatúra 1. oszlopában szögletes zárójelben szereplő vámtarifaszámok az adott vámtarifaszám törlését jelölik. (Például: [1519 ] vtsz.) A nómenklatúra valamely mellékletében szögletes zárójelben szereplő melléklethivatkozás az adott melléklet tartalmának törlését jelöli (például: [7. melléklet]).

KIEGÉSZÍTŐ MÉRTÉKEGYSÉGEK

c/k karát (1 metrikus karát = 2 × 10-4 kg)

ce/el cellák száma

ct/l hordképesség/tonna ( 11 )

g gramm

gi F/S hasadóanyag izotópgramm

kg H2O2 kilogramm, 100 % hidrogén-peroxid-tartalomra számítva

kg K2O kilogramm, 100 % kálium-oxid-tartalomra számítva

kg KOH kilogramm, 100 % kálium-hidroxid-tartalomra számítva (marókáli)

kg met.am. kilogramm, 100 % metilamin-tartalomra számítva

kg N kilogramm, 100 % nitrogéntartalomra számítva

kg NaOH kilogramm, 100 % nátrium-hidroxid-tartalomra számítva (maró nátron)

kg/net eda kilogramm, nettó lecsöpögtetett tömeg (töltőtömeg)

kg P2O5 kilogramm, 100 % difoszfor-pentoxid-tartalomra számítva

kg 90 % sdt kilogramm, 90 % szárazanyag-tartalomra számítva

kg U kilogramm, 100 % urániumtartalomra számítva

1 000 kWh ezer kilowatt óra

l liter

l alc. 100 % liter, tiszta (100 %-os) alkoholtartalomra számítva

m méter

m2 négyzetméter

m3 köbméter

1 000 m3 ezer köbméter

pa párok száma

p/st darabok száma

100 p/st 100 darab

1 000 p/st 1 000 darab

TJ terajoule (bruttó kalóriaérték)

- nincs kiegészítő mértékegység

MÁSODIK RÉSZ

VÁMTARIFA

I. ÁRUOSZTÁLY - ÉLŐ ÁLLATOK; ÁLLATI TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Eltérő rendelkezés hiányában ebben az áruosztályban az egyes állatnemekre vagy -fajokra történő bármilyen utalás annak a nemnek vagy fajnak a fiatal állataira is vonatkozik.

2. Eltérő rendelkezés hiányában a nómenklatúrában a "szárított" termékekre való bármilyen utalás a víztelenített, elpárologtatott vagy liofilizált termékekre is vonatkozik.

1. ÁRUCSOPORT - ÉLŐ ÁLLATOK

Megjegyzés

1. Ebbe az árucsoportba kell besorolni minden élő állatot az alábbiak kivételével:

a) a 0301 , 0306 , 0307 vagy a 0308 vtsz. alá tartozó halak és rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok;

b) a 3002 vtsz. alá tartozó mikroorganizmus-tenyészetek és más termékek; és

c) a 9508 vtsz. alá tartozó állatok.

2. ÁRUCSOPORT - HÚS ÉS ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS VÁGÁSI MELLÉKTERMÉKEK ÉS BELSŐSÉGEK

Megjegyzés

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 0201 -0208 vagy a 0210 vtsz. alá tartozó, de élelmezési célra alkalmatlan vagy nem megfelelő termék;

b) az állati bél, hólyag és gyomor (0504 vtsz.) vagy az állati vér (0511 vagy 3002 vtsz.); vagy

c) a 0209 vtsz. alá nem tartozó állati zsiradék (15. árucsoport).

Kiegészítő megjegyzések

1. A. Az alábbi kifejezések értelmezése a következő:

a) "Egész szarvasmarha" a 0201 10 és a 0202 10 alszámok alkalmazásában: az egész levágott állatot jelenti kivéreztetés, kibelezés és megnyúzás után, fejjel együtt vagy anélkül, lábakkal együtt vagy azok nélkül, valamint a kapcsolódó vágási melléktermékeivel és belsőségeivel együtt vagy ezek nélkül. Ha az egész levágott állatot fej nélkül hozzák be, azt az atlaszcsigolya mentén kell leválasztani. Ha lábak nélkül hozzák be, az első, ill. a hátsó lábtőízületnél kell azokat levágni; az "egész test" a levágott állat szügyi részét tartalmazza az összes csonttal, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, több mint 10 pár bordával együtt.

b) "Fél szarvasmarha" a 0201 10 és 0202 10 alszámok alkalmazásában: az a termék, amely a test szimmetrikus kettévágásával keletkezik, az összes nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolya középpontján keresztül, valamint a szegycsont és az ülőfancsonti ízesülés középvonalán keresztül; a "féltest" tartalmazza a félbevágott állat elülső (szügyi) részét az összes csonttal, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, több mint 10 bordával együtt.

c) Egymást kiegészítő szarvasmarha-testnegyedek ("kompenzált negyedek") a 0201 20 20 és a 0202 20 10 alszámok alkalmazásában: olyan testdarabok, amelyek tartalmazzák az alábbiak valamelyikét:

- olyan elülső testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, valamint a 10. bordánál vannak elvágva; vagy olyan hátulsó testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a combot és a hátszínt, valamint a 3. bordánál vannak elvágva, vagy

- olyan elülső testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a hátrészt, a nyakat és a lapockát, valamint az 5. bordánál vannak elvágva, és kapcsolódik hozzájuk a teljes ágyék és a mell; vagy olyan hátulsó testnegyedek, amelyek tartalmazzák az összes csontot, a combot és a hátszínt, valamint a 8. bordánál vannak elvágva.

A "kompenzált negyedeket" alkotó elülső és hátulsó testnegyedeket, amelyeket egymást kiegészítő negyedelt szarvasmarha-testnegyedekként neveztek meg, egyszerre és azonos számban kell a vámhatóság előtt bemutatni, és az elülső negyedek teljes tömege meg kell egyezzen a hátulsó negyedek tömegével; a tömegbeli különbség a szállítmány két része között ugyanakkor megengedett, amennyiben ez nem haladja meg a nehezebb rész (az elülső vagy a hátulsó negyedek) tömegének 5 %-át.

d) "Bontatlan elülső testnegyedek" a 0201 20 30 és a 0202 20 30 alszámok alkalmazásában: a test elülső részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a tarját, a nyakat és a lapockát, valamint legalább négy, legfeljebb 10 pár bordát (az első négy pár bordának teljesnek kell lennie, a többit el lehet vágni) a puha hátszínnel együtt vagy anélkül.

e) "Bontott elülső testnegyedek" a 0201 20 30 és a 0202 20 30 alszámok alkalmazásában: a féltest elülső részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a tarját, a nyakat és a lapockát, valamint legalább négy, legfeljebb 10 pár bordát (az első négy pár bordának teljesnek kell lennie, a többit el lehet vágni) a puha hátszínnel együtt vagy anélkül.

f) "Bontatlan hátulsó testnegyedek" a 0201 20 50 és a 0202 20 50 alszámok alkalmazásában: a test hátulsó részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a combot és a hátszínt (bélszínt is), valamint legalább három pár teljes vagy részbordát, a lábszárral vagy anélkül, illetve a puha hátszínnel vagy anélkül.

g) "Bontott hátulsó testnegyedek" a 0201 20 50 és a 0202 20 50 alszámok alkalmazásában: a féltest hátulsó részét jelentik, amely az összes csontot tartalmazza, a combot és a hátszínt, ideértve a bélszínt is, valamint legalább három teljes vagy részbordát, a lábszárral vagy anélkül, illetve a puha hátszínnel vagy anélkül.

h)

1. "Lapocka" a 0202 30 50 alszám alkalmazásában: az elülső testnegyed háti részét jelenti, amely az oldallapockát tartalmazza, és amelyet olyan elülső testnegyedből nyertek, amely legalább 4, legfeljebb 10 bordát tartalmaz, valamint amelyet egyenesen vágtak el olyan vonal mentén, amely keresztülmegy az első borda és a szegycsont ízületén és addig a pontig tart, ahol a 10. bordára a rekesz ráhajlik.

2. "Szegy" a 0202 30 50 alszám alkalmazásában: az elülső negyed alsó részét jelenti, amely tartalmazza a szegy mindkét részét (vékony szegy és szegykötés).

B. A Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjának a)-g) alpontjában említett termékek a gerincoszloppal együtt és anélkül is behozhatók.

C. A Kiegészítő megjegyzések 1. A) pontjában említett teljes vagy levágott bordák számának meghatározásánál csak azokat kell figyelembe venni, amelyek csatlakoznak a gerincoszlophoz. Ha a gerincoszlopot eltávolították, csak azokat a teljes vagy levágott bordákat kell figyelembe venni, amelyek egyébként közvetlenül csatlakoznak a gerincoszlophoz.

2. A. Az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) "Egész vagy félsertés", a 0203 11 10 és a 0203 21 10 alszámok alkalmazásában: a levágott egész házisertést jelenti, amelyet kivéreztettek és kizsigereltek, és amelyről a szőrt és a körmöket eltávolították. A félsertést az egész sertésből nyerik minden egyes nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolyán keresztül, a szegycsonton keresztül vagy annak mentén, illetve az ülőfancsonti ízesülésen keresztül történő kettéválasztással. Az egész és félsertések fejjel, lábakkal, szalonnával, vesékkel, farokkal vagy rekeszizommal együtt vagy azok nélkül is állhatnak. A félsertések a gerincvelővel, az aggyal vagy a nyelvvel együtt vagy azok nélkül állhatnak. Kocák vágott teste és félteste csecsekkel (tejmirigyekkel) vagy azok nélkül is állhat.

b) "Comb" a 0203 12 11 , 0203 22 11 , 0210 11 11 és a 0210 11 31 alszámok alkalmazásában: a félsertés hátulsó (farki) részét jelenti, amely tartalmazza a csontokat, körömmel, csülökkel, szalonnabőrrel vagy fedőszalonnával együtt vagy azok nélkül is.

A combot (lábat) a félsertés többi részéről leválasztják, legfeljebb az utolsó ágyéki csigolyát tartalmazhatja.

c) "Elülső részek", a 0203 19 11 , 0203 29 11 , 0210 19 30 és a 0210 19 60 alszámok alkalmazásában: a félsertés elülső (feji) részét jelenti, fej nélkül, állkapoccsal vagy anélkül, amely tartalmazza a csontokat, körömmel, csülökkel, szalonnabőrrel vagy fedőszalonnával együtt vagy azok nélkül is.

Az elülső részt a félsertés többi részéről leválasztják, legfeljebb az 5. háti csigolyát tartalmazza.

Az elülső rész felső (háti) része, amely tartalmazhatja a lapockacsontot és az ahhoz csatlakozó izmokat (nyakhús frissen vagy fejhús sózva) a karaj részének tekintendő, amennyiben leválasztják az elülső rész alsó (hasi) részéről, pontosan a gerincoszlop alatt elvágva.

d) "Lapocka" a 0203 12 19 , 0203 22 19 , 0210 11 19 és a 0210 11 39 alszámok alkalmazásában: az elülső rész alsó részét jelenti, amely tartalmazhatja a lapockacsontot és a rátapadó izmokat, tartalmazza a csontokat, körmökkel, csülökkel, szalonnabőrrel vagy fedőszalonnával együtt vagy azok nélkül is.

A külön bemutatott, lapockától elválasztott lapockacsontot és a rátapadó izmokat ezen alszám alatt, a lapocka részeként kell besorolni.

e) "Tarja és karaj" a 0203 19 13 , 0203 29 13 , 0210 19 40 és a 0210 19 70 alszámok alkalmazásában: a félsertés felső részét jelenti, amely az első nyakcsigolyától a farokcsigolyákig terjed, tartalmazza a csontokat, a szűzpecsenyével, a lapockacsonttal, a szalonnabőrrel vagy a fedőszalonnával együtt vagy azok nélkül.

A karajt a félsertés alsó részétől el kell különíteni, pontosan a gerincoszlop menti vágással.

f) "Oldalas és dagadó" a 0203 19 15 , 0203 29 15 , 0210 12 11 és 0210 12 19 alszámok alkalmazásában: a félsertés alsó részét jelenti, amely a comb és a lapocka között helyezkedik el, csontokkal együtt vagy kicsontozva, de a szalonnabőrrel és a fedőszalonnával együtt.

g) "Szalonnás oldal" a 0210 19 10 alszám alkalmazásában: a sertés félteste fej, toka, fejhús, csülök, farok, szalonna, vese, szűzpecsenye, lapockacsont, szegycsont, gerincoszlop, medencecsont és rekesz nélkül.

h) "Spencer" a 0210 19 10 alszám alkalmazásában: a szalonnás oldal a comb nélkül, csonttal együtt vagy kicsontozva.

ij) "Háromnegyed oldal" a 0210 19 20 alszám alkalmazásában: a szalonnás oldal az elülső rész nélkül, csonttal együtt vagy kicsontozva.

k) "Középtest" a 0210 19 20 alszám alkalmazásában: a szalonnás oldal a comb és az elülső rész nélkül, csonttal együtt vagy kicsontozva.

Ez az alszám tartalmazza a középtest részeit, ideértve a karaj-, tarja-, oldalas- és dagadószeleteket is.

B. A Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának f) alpontjában említett részből nyert nyesedék csak akkor tartozik ugyanezen alszám alá, ha tartalmazza a szalonnabőrt és a fedőszalonnát.

Amennyiben a 0210 11 11 és a 0210 11 19 , a 0210 11 31 , 0210 11 39 , 0210 19 30 és 0210 19 60 alszámok alá tartozó részek szalonnás oldalból származnak, amelyből a Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának g) alpontjában említett csontokat eltávolították, a vágás vonalának követnie kell azokat a vonalakat, amelyeket a Kiegészítő megjegyzések 2. A) pontjának b), c) és d) alpontjai határoznak meg; ezen részeknek minden esetben tartalmaznia kell a csontokat.

C. A 0206 49 00 és 0210 99 49 alszámok tartalmazzák különösen a házisertés fejét vagy fél fejét, aggyal, tokával vagy nyelvvel és ezek részeivel együtt vagy azok nélkül.

A fejet a félsertés többi részéről a következők szerint kell eltávolítani:

- egy egyenes, a koponyával párhuzamos vágással, vagy

- egy, a szemmagasságban a koponyával párhuzamos, és aztán ferdén a fej elülső része felé futó vágással, amelynek során a pofacsont a félsertéshez csatlakozik továbbra is.

A pofák, az orrkorong és a fülek, csakúgy, mint a fejhús - különösen a fej hátulsó részén található -, a fej részének tekintendők. Az elülső rész kicsontozott húsa önmagában bemutatva (amely tartalmazza a tokát) jellemzői alapján a0203 19 55 , 0203 29 55 , 0210 19 50 vagy 0210 19 81 alszámok alá tartozhat.

D. A 0209 10 11 és a 0209 10 19 alszámok alá tartozó "fedőszalonna" azt a zsírszövetet jelenti, amely a sertés bőre alatt halmozódik fel, és ahhoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az állat mely részéről származik; a zsírszövet tömegének minden esetben meg kell haladnia a bőr tömegét.

Ezen alszámok alá tartozik az a fedőszalonna is, amelyről a bőrt eltávolították.

E. A 0210 11 31 , 0210 11 39 , 0210 12 19 és 0210 19 60 -0210 19 89 alszámok alatt azon termékeket, amelyekben a hús víz/fehérje aránya (nitrogéntartalom × 6,25) 2,8 vagy kevesebb, "szárítottnak vagy füstöltnek" kell tekinteni. A nitrogéntartalmat a 937-1978 ISO módszerrel kell megállapítani.

3. A. A 0204 vtsz. alkalmazásában a következő kifejezések az alábbiakat jelentik:

a) "Egész juh vagy kecske" a 0204 10 , 0204 21 , 0204 30 , 0204 41 , 0204 50 11 és 0204 50 51 alszámok alkalmazásában: az egész levágott állat testét jelenti kivéreztetve, kizsigerelve (kibelezve), és megnyúzva, amelyet fejjel vagy anélkül, lábbal vagy anélkül és más belsőségekkel vagy azok nélkül hoznak be. Ha fej nélkül hozzák be ezeket, a fejet a testtől a fejgyám-nyakszirti ízületnél kell elválasztani. Láb nélkül behozva a lábat az első, illetve a hátsó lábtőízületnél kell levágni.

b) "Féljuh vagy -kecske" a 0204 10 , 0204 21 , 0204 30 , 0204 41 , 0204 50 11 és 0204 50 51 alszámok alkalmazásában: olyan terméket jelent, amely a test szimmetrikus kettévágásával keletkezik, az összes nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolya középpontján keresztül, valamint a szegycsont és az ülőfancsonti ízesülés középvonalán keresztül.

c) "Rövid elülső negyed juh vagy kecske" a 0204 22 10 , 0204 42 10 , 0204 50 13 és a 0204 50 53 alszámok alkalmazásában: az egész állat elülső részét jelenti a mellel együtt vagy anélkül, amely tartalmazza a csontokat, a lapockát, a tarját és a középnyakat, a gerincoszlopra merőlegesen elvágva, legalább öt, de legfeljebb hét pár teljes vagy részbordával.

d) "Rövid elülső negyedek" a 0204 22 10 , 0204 42 10 , 0204 50 13 és a 0204 50 53 alszámok alkalmazásában: a féltest elülső része értendő a mellel együtt vagy anélkül, amely tartalmazza a csontokat, a lapockát, a tarját és a középnyakat, a gerincoszlopra merőlegesen elvágva, legalább öt, de legfeljebb hét teljes vagy részbordával.

e) "Bélszín és/vagy bestend" a 0204 22 30 , 0204 42 30 , 0204 50 15 és a 0204 50 55 alszámok alkalmazásában: az egész állat testének megmaradó részét jelenti, miután a lábakat és a rövid elülső részeket eltávolították a vesékkel együtt vagy azok nélkül; a bélszínnek, miután leválasztották a bestendről, legalább öt ágyéki csigolyát kell tartalmaznia; a bestendnek, miután leválasztották a bélszínről, legalább öt pár teljes vagy részbordát kell tartalmaznia.

f) "Bélszín és/vagy bestend" a 0204 22 30 , 0204 42 30 , 0204 50 15 és a 0204 50 55 alszámok alkalmazásában: a féltest megmaradó része, miután a lábakat és a rövid elülső negyedeket eltávolították a vesével együtt vagy anélkül; a bélszínnek, miután leválasztották a bestendről, legalább öt ágyéki csigolyát kell tartalmaznia; a bestendnek, miután leválasztották a bélszínről, legalább öt teljes vagy részbordát kell tartalmaznia.

g) "Lábak" a 0204 22 50 , 0204 42 50 , 0204 50 19 és a 0204 50 59 alszámok alkalmazásában: az egész állat hátulsó része, amely tartalmazza az összes csontot és a lábakat és a gerincoszlopra merőlegesen van elvágva a hatodik ágyéki csigolyánál pont a csípő alatt, vagy a negyedik keresztcsigolyánál van elvágva a csípőn keresztül az ülőfancsonti ízesülés előtt.

h) "Lábak" a 0204 22 50 , 0204 42 50 , 0204 50 19 és a 0204 50 59 alszámok alkalmazásában: a féltest hátulsó része, amely az összes csontot tartalmazza, és a láb a gerincoszlopra merőlegesen van elvágva a hatodik ágyéki csigolyánál pontosan a csípő alatt, vagy a negyedik keresztcsigolyánál van elvágva a csípőn keresztül az ülőfancsonti ízesülés előtt.

B. A Kiegészítő megjegyzések 3. A) pontjában szereplő teljes vagy elvágott bordák számának meghatározásánál csak azokat kell figyelembe venni, amelyek csatlakoznak a hátgerinchez.

4. Az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) A "baromfirészek csonttal" a 0207 13 20 -0207 13 60 , a 0207 14 20 -0207 14 60 , a 0207 26 20 -0207 26 70 , a 0207 27 20 -0207 27 70 , a 0207 44 21 -0207 44 61 , a 0207 45 21 -0207 45 61 , a 0207 54 21 -0207 54 61 , a 0207 55 21 -0207 55 61 és a 0207 60 21 -0207 60 61 alszámok alkalmazásában: az azokban meghatározott baromfirész, az összes csontot beleértve.

Az a) pont alatt meghatározott olyan baromfirészek, melyeket részlegesen kicsontoztak, a 0207 13 70 , 0207 14 70 , 0207 26 80 , 0207 27 80 , 0207 44 71 , 0207 44 81 , 0207 45 71 , 0207 45 81 , 0207 54 71 , 0207 54 81 , 0207 55 71 , 0207 55 81 és a 0207 60 81 alszám alá tartoznak.

b) A "felezve" a 0207 13 20 , 0207 14 20 , 0207 26 20 , 0207 27 20 , 0207 44 21 , 0207 45 21 , 0207 54 21 , 0207 55 21 és a 0207 60 21 alszámok alkalmazásában: baromfi teste hosszában, a szegycsont és a hátgerinc közötti síkban félbevágva.

c) A "negyedelve" a 0207 13 20 , 0207 14 20 , 0207 26 20 , 0207 27 20 , 0207 44 21 , 0207 45 21 , 0207 54 21 , 0207 55 21 és a 0207 60 21 alszámok alkalmazásában: a félbevágott baromfitestből keresztirányú vágással nyert combnegyed vagy mellnegyed.

d) Az "egész szárny, a szárnyvéggel együtt is" a 0207 13 30 , 0207 14 30 , 0207 26 30 , 0207 27 30 , 0207 44 31 , 0207 45 31 , 0207 54 31 , 0207 55 31 és a 0207 60 31 alszámok alkalmazásában: a felkarcsontot, a sing- és az orsócsontot, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfidarab. A szárnyvéget, a kéztőcsontokat is beleértve, el is távolíthatják róla. A vágásokat az ízületeknél kell végrehajtani.

e) A "mell" a 0207 13 50 , 0207 14 50 , 0207 26 50 , 0207 27 50 , 0207 44 51 , 0207 45 51 , 0207 54 51 , 0207 55 51 és a 0207 60 51 alszámok alkalmazásában: a szegycsontot és az annak két oldalán lévő bordákat, a mindezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfidarab.

f) A "láb (comb)" a 0207 13 60 , 0207 14 60 , 0207 44 61 , 0207 45 61 , 0207 54 61 , 0207 55 61 és a 0207 60 61 alszámok alkalmazásában: a combcsontot, a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó baromfirész. A két vágást az ízületeknél kell elvégezni.

g) A "pulyka alsócomb" a 0207 26 60 és a 0207 27 60 alszámok alkalmazásában: a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó pulykadarab. A két vágást az ízületeknél kell végrehajtani.

h) A "pulykaláb az alsócomb kivételével" a 0207 26 70 és a 0207 27 70 alszámok alkalmazásában: a combcsontot és az azt körülvevő izomszövetet vagy a combcsontot, a síp- és szárkapocscsontokat, valamint az ezeket körülvevő izomszövetet tartalmazó pulykadarab. A két vágást az ízületeknél kell végrehajtani.

ij) A "kacsa- vagy libakabát" a 0207 44 71 , 0207 45 71 , 0207 54 71 és a 0207 55 71 alszámok alkalmazásában: a megkopasztott és teljesen kivéreztetett kacsa vagy liba fej vagy lábak nélkül, a testi csontok (mellcsontok, bordák, gerinc és keresztcsont) nélkül, de a combcsonttal, a sípcsonttal és a felkarcsonttal együtt.

5. Az ezen árucsoportba tartozó keverékekre alkalmazandó vámtétel a következő:

a) azoknál a keverékeknél, amelyekben valamelyik alkotórész legalább 90 tömegszázalékban van jelen, az erre az alkotórészre alkalmazandó vámtétel;

b) más keverékeknél az azon alkotórészre vonatkozó vámtétel, amelynek vámtétele a legmagasabb összegű.

6. a) A nyers, fűszerezett hús a 16. árucsoportba tartozik. A "fűszerezett hús" nyers hús, amelyet a teljes felületén vagy belsejében fűszerrel kezeltek, a fűszerezés lehet szabad szemmel látható vagy ízlelés útján egyértelműen megállapítható.

b) A 0210 vtsz. alá tartozó termékek esetében a feldolgozás folyamán fűszerezett termék szintén ide sorolandó, feltéve, hogy a fűszerezés nem változtatta meg a termék jellegét.

7. A 0210 11 -0210 93 alszámok alkalmazásában az "élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, sózva vagy sós lében tartósítva" kifejezés olyan ehető húst, vágási mellékterméket és belsőséget jelent, amelynek minden része mélyen és egyenletesen sóval átitatott, és amelynek teljes sótartalma legalább 1,2 tömegszázalék, feltéve, hogy a termék hosszú távú tartósítását a sózás biztosítja. A 0210 99 alszám alkalmazásában az "élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, sózva vagy sós lében tartósítva" kifejezés olyan ehető húst, vágási mellékterméket és belsőséget jelent, amelynek minden része mélyen és egyenletesen sóval átitatott, és amelynek teljes sótartalma legalább 1,2 tömegszázalék.

3. ÁRUCSOPORT - HALAK ÉS RÁKFÉLÉK, PUHATESTŰ ÉS MÁS GERINCTELEN VÍZIÁLLATOK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 0106 vtsz. alá tartozó emlősök;

b) a 0106 vtsz. alá tartozó emlősök húsa (0208 vagy 0210 vtsz.);

c) a fajtája vagy állapota miatt emberi fogyasztásra nem szokásos vagy alkalmatlan nem élő hal (beleértve a halmájat, halikrát és haltejet is) vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat (5. árucsoport); emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, őrlemény vagy labdacs halból vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból (2301 vtsz.); vagy

d) kaviár vagy a haltojásból készített kaviárpótló (1604 vtsz.).

2. Ebben az árucsoportban a "labdacs (pellet)" meghatározás olyan terméket jelent, amelyet kötőanyag nélkül vagy kis mennyiségű kötőanyag hozzáadásával sajtoltak össze.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 0305 32 11 és a 0305 32 19 alszám alkalmazásában a legalább 12 tömegszázalék összes sótartalommal rendelkező, további ipari feldolgozás nélkül emberi fogyasztásra alkalmas tőkehalfilé (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) sózott halnak minősül.

A 12 tömegszázalék összes sótartalmat el nem érő fagyasztott tőkehalfilét azonban a 0304 71 10 és 0304 71 90 alszám alá kell sorolni, amennyiben a tényleges és tartós konzerválást alapvetően a fagyasztás biztosítja.

2. A harmadik albekezdésben hivatkozott alszámok alkalmazásában a "filé" kifejezés magában foglalja a "loin (törzsrész)"-t, vagyis a hal felső vagy alsó részét, jobb vagy bal oldalát alkotó húsrostokat(-csíkokat), amennyiben a fejet, a beleket, az úszókat (a hátúszó, a farok alatti úszó, a farokúszó, a hasúszó, a mellúszó) és a csontokat (a gerincoszlopot vagy hátgerinc-csontot, a hasi- vagy bordacsontokat, kopoltyú(hörgő)- vagy kengyelcsontokat stb.) eltávolították.

Az ilyen termékek filéként történő besorolását nem érinti a felaprításuk, amennyiben ezek a darabok bizonyíthatóan filéből származnak.

Az első két albekezdés rendelkezései az alábbi halakra vonatkoznak:

a) a 0304 49 90 és 0304 87 00 alszámok alá tartozó tonhal (a Thunnus nemből);

b) a 0304 45 00 és 0304 84 00 alszámok alá tartozó kardhal (Xiphias gladius);

c) a 0304 49 90 és 0304 89 90 alszámok alá tartozó vitorláskardoshal-félék (marlin, sailfish, spearfish) és nyársorrú hal (az Istiophoridae családból);

d) a 0304 47 90 és 0304 88 19 alszámok alá tartozó óceáni cápák (Hexanchus griseus, Cetorhinus maximus, Rhincodon typus, vagy az Alopiidae, Carcharhinidae, Sphyrnidae és Isuridae családból).

4. ÁRUCSOPORT - TEJTERMÉKEK; MADÁRTOJÁS; TERMÉSZETES MÉZ; MÁSHOL NEM EMLÍTETT, ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZER

Megjegyzések

1. A "tej" megnevezés alatt a teljes tejet vagy a részben vagy teljesen lefölözött tejet kell érteni.

2. A 0405 vtsz. alkalmazásában:

a) a "vaj" kifejezés a természetes vajat, a savóvajat vagy a rekonstruált vajat jelenti (frissen, sózva vagy avasan, konzervdobozba csomagolva is), melyet kizárólag tejből nyernek, és tejzsírtartalma legalább 80, de nem több mint 95 tömegszázalék, legfeljebb 2 % (zsírmentes) tejszilárdanyag-tartalommal és legfeljebb 16 tömegszázalék víztartalommal. A vaj nem tartalmaz hozzáadott emulgálószereket, de tartalmazhat nátrium-kloridot, ételszínezéket, semlegesítő sókat és ártalmatlan tejsavtermelő baktériumkultúrákat;

b) a "kenhető tejkészítmények" (vajkrém) kifejezés olyan kenhető víz-olaj típusú emulziót jelent, amely csak tejzsírt tartalmaz legalább 39, de 80 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben.

3. A tejsavó sűrítéséből (koncentrációjából) tej vagy tejzsír hozzáadásával nyert terméket, mint sajtot a 0406 vtsz. alá kell besorolni, feltéve hogy az alábbi három tulajdonsággal rendelkezik:

a) tejzsírtartalma szárazanyagban kifejezve legalább 5 tömegszázalék;

b) szárazanyag-tartalma tömegszázalékban legalább 70 %, de nem haladja meg a 85 %-ot; és

c) formázott vagy formázható.

4. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a savóból nyert termék, amely szárazanyagra számítva több mint 95 tömegszázalék laktózt tartalmaz (1702 vtsz.);

b) egy vagy több természetes összetevőjének (például tejzsírnak) más anyaggal (például olajsavval képzett zsírokkal) történő helyettesítése útján tejből előállított termékek (1901 vagy 2106 vtsz.); vagy

c) az albumin (két vagy több savófehérje koncentrátumát is beleértve, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz) (3502 vtsz.) vagy a globulin (3504 vtsz.).

Alszámos megjegyzések

1. A 0404 10 alszám alkalmazásában a "módosított savó" kifejezés olyan terméket jelent, amely savóalkotórészekből áll, vagyis olyan savót jelent, amelyből a laktózt, fehérjét vagy az ásványi anyagokat teljesen vagy részben kivonták, vagy olyan savót jelent, amelyhez természetes savóalkotórészeket adtak, és olyan terméket, amelyet természetes savóalkotórészekből kevertek össze.

2. A 0405 10 alszám alkalmazásában a "vaj" kifejezés nem vonatkozik a víztelenített vajra vagy a ghee-re (0405 90 alszám).

Kiegészítő megjegyzések

1. A 0401 -0406 vámtarifaszámok alá tartozó keverékekre alkalmazandó vámtétel a következő:

a) azoknál a keverékeknél, amelyekben valamelyik alkotórész legalább 90 tömegszázalékban van jelen, az erre az alkotórészre alkalmazandó vámtétel alkalmazandó;

b) más keverékeknél az azon alkotórészre vonatkozó vámtétel alkalmazandó, amelynek vámtétele a legmagasabb összegű.

2. A 0408 11 és 0408 19 alszámok esetében az alábbiak alkalmazandók:

a "másképpen tartósítva" kifejezés a tartósítási célból hozzáadott korlátozott mennyiségű sót (általában legfeljebb 12 tömegszázalék körüli mennyiségben) vagy kis mennyiségű vegyi anyagot tartalmazó tojássárgájára is vonatkozik, amennyiben az alábbi két feltétel teljesül:

i) a termékek megőrzik a 0408 11 és 0408 19 alszám alá tartozó tojássárgája jellegüket;

ii) só vagy vegyi anyagok a termékek tartósítása céljából a szükségesnél nagyobb mértékben nem alkalmazhatók.

3. A 4. árucsoportba tartozó tejtermékek között szerepelnek tejtermék-permeátumok, amelyek jellemzően magas laktóztartalmú tejtermékek, amelyeket ultraszűrés vagy más feldolgozási módszerek révén tejből, tejsavóból, tejszínből és/vagy íróból és/vagy hasonló nyersanyagból a tejzsírok és tejfehérjék kivonásával állítanak elő.

4. A 0404 10 és 0404 90 alszámok esetében az alábbiak alkalmazandók:

A tejpermeátum és a tejsavó-permeátum egymástól olyan anyagok jelenlétének analitikai kimutatásával különböztethetők meg, amelyek összefüggenek a tejsavó előállításával (pl. tejsav, laktátok és glikomakropeptidek).

A 0404 10 alszám alá tartozik a "tejsavó-permeátum", amely általában enyhén savanykás szagú, a tejsavó vagy természetes tejsavó-összetevőkből álló keverékek ultraszűrésével előállított termék.

A tejsavó-permeátumok ezen alszám alá történő besorolásának egyik feltétele a tejsavó-előállítással összefüggő anyagok (pl. tejsav, laktátok és glikomakropeptidek) jelenléte.

A 0404 90 alszám alá tartozik a "tejpermeátum", amely általában tejszagú, tejből ultraszűréssel vagy más feldolgozási módszerrel nyert termék. A tejsav és a laktátok korlátozott szintje vagy hiánya (0,100 -nél alacsonyabb tömegszázalékos jelenlét a por halmazállapotú tejpermeátumokban vagy 0,015-nél alacsonyabb tömegszázalékos jelenlét a folyékony halmazállapotú tejpermeátumokban), a glikomakropeptidek hiánya szintén a feltétele annak, hogy a tejpermeátumok a 0404 90 alszám alá sorolhatók legyenek.

A laktátok kimutatására az ISO 8069:2005 módszert, míg az oltós savó kimutatására (azaz a kazeinmakropeptidek, mint például a glikomakropeptiedek jelenlétének kimutatására) az (EU) 2018/150 ( 12 ) bizottsagi végrehajtási rendelet II. függelékében meghatározott módszert kell használni.

5. ÁRUCSOPORT - MÁSHOL NEM EMLÍTETT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) az élelmezési célra alkalmas termék (az egész és darabolt állati bél, a hólyag és gyomor, valamint a folyékony vagy a szárított állati vér kivételével);

b) a nyersbőr (beleértve a prémbőrt), a 0505 vtsz. alá tartozó áruk és a 0511 vtsz. alá tartozó nyersbőr reszeléke és hasonló hulladéka kivételével (41. vagy 43. árucsoport);

c) az állati eredetű fonóanyag, a lószőr és a lószőrhulladék kivételével (XI. áruosztály); vagy

d) a kefe vagy seprű készítéséhez előkészített csomó vagy köteg (9603 vtsz.).

2. A 0501 vtsz. alkalmazásában a hosszúság szerint válogatott emberhajat (nem gyökér és csúcsvég szerint rendezve) nyers hajnak kell tekinteni.

3. A nómenklatúrában az "elefántcsont" megnevezés az elefánt, a víziló, a rozmár, a vaddisznó agyarát és a kardhal kardját, az orrszarvú szarvát és minden más állat fogát is jelenti.

4. A nómenklatúrában a "lószőr" megnevezés a ló- vagy a szarvasmarhafélék sörényét vagy farokszőrét jelenti. A 0511 vtsz. alá tartozik többek között a lószőr és a lószőrhulladék, rétegbe kiszerelve is, megerősítő anyaggal is.

II. ÁRUOSZTÁLY - NÖVÉNYI TERMÉKEK

Megjegyzés

1. Ebben az áruosztályban a "labdacs" (pellet) kifejezés olyan terméket jelent, amelyet kötőanyag nélkül közvetlenül vagy legfeljebb 3 tömegszázalék kötőanyag hozzáadásával sajtolnak össze.

6. ÁRUCSOPORT - ÉLŐ FÁK ÉS MÁS NÖVÉNYEK; HAGYMÁK, GUMÓK, GYÖKEREK ÉS HASONLÓK; VÁGOTT VIRÁGOK ÉS DÍSZÍTŐLOMBOZAT

Megjegyzések

1. A 0601 vtsz. szövegének második részében foglaltakra is figyelemmel, ebbe az árucsoportba csak az élő fa és a kizárólag ültetés vagy díszítés céljára szolgáló, általában a kertészetek, vagy a faiskolák és a virágkereskedések forgalmában szokásos növények és növényrészek (beleértve a magról nevelt növényeket is) tartoznak; nem tartozik ide a burgonya, a vöröshagyma, a gyöngyhagyma, a fokhagyma és a 7. árucsoportba tartozó más termék.

2. A 0603 vagy a 0604 vtsz. alá tartoznak a részben vagy egészben ezekből az árukból készült virágcsokrok, virágkosarak, koszorúk és hasonló áruk is, más anyag hozzátétele a besorolást nem befolyásolja. Az e vtsz.-okra vonatkozó előírások azonban nem alkalmazhatók a 9701 vtsz. alá tartozó részekből összeállított képekre (kollázs) vagy hasonló dekoratív táblákra.

7. ÁRUCSOPORT - ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS ZÖLDSÉGFÉLÉK, ÉS EGYES GYÖKEREK ÉS GUMÓK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba a 1214 vtsz. alá tartozó takarmánynövények.

2. A 0709 -0712 vtsz.-ok szövegében a "zöldségféle" kifejezés magában foglalja az ehető gombát, a szarvasgombát, az olajbogyót, a kapribogyót, a tököt, a sütőtököt, a padlizsánt, a főzni való csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), a Capsicum vagy Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcsét, az édesköményt, a petrezselymet, a turbolyát, a tárkonyt, a zsázsát és az édes majoránnát (Majorana hortensis vagy Origanum majorana).

3. A 0712 vtsz. alá kell besorolni a 0701 -0711 vtsz.-ok alá tartozó valamennyi szárított zöldségfélét az alábbiak kivételével:

a) a száraz hüvelyes, kifejtve (0713 vtsz.);

b) a 1102 -1104 vtsz.-ok alá tartozó csemegekukorica az említett vtsz.-ok szövegében részletezett formában;

c) a liszt, dara, por, pehely, granulátum és labdacs (pellet) burgonyából (1105 vtsz.);

d) a 0713 vtsz. alá tartozó száraz hüvelyes lisztje, pora és darája (1106 vtsz.).

4. Nem tartozik azonban ebbe az árucsoportba a Capsicum vagy Pimenta nemhez tartozó növény szárított vagy összezúzott vagy őrölt gyümölcse (0904 vtsz.).

8. ÁRUCSOPORT - ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS GYÜMÖLCS ÉS DIÓFÉLÉK; CITRUSFÉLÉK VAGY A DINNYEFÉLÉK HÉJA

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba az élelmezési célra alkalmatlan diófélék vagy gyümölcsök.

2. A hűtött gyümölcsöt és diófélét mint "friss" gyümölcsöt és diófélét kell besorolni.

3. Az ebbe az árucsoportba tartozó szárított gyümölcs vagy szárított dióféle lehet részben rehidrált (vízzel újra egyesített) vagy a következő célokra kezelt:

a) további tartósításra vagy stabilizálásra (például mérsékelt hőkezeléssel, kénezéssel, szorbinsav vagy kálium-szorbát hozzáadásával);

b) a megjelenés javítására vagy megőrzésére (például növényi olaj vagy kis mennyiségű glükózszirup hozzáadásával),

feltéve hogy a termék megőrzi a szárított gyümölcs vagy szárított diófélék jellegét.

Kiegészítő megjegyzések

1. Az ebbe az árucsoportba tartozó termékekben lévő különféle cukrok szacharózban kifejezett mennyisége (cukortartalom) a 20 °C-on refraktométerrel - a 974/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 13 ) mellékletében előírt módszer szerint - mért érték és a 0,95-os tényező szorzatának felel meg.

2. A 0811 90 11 , 0811 90 31 és a 0811 90 85 alszámok alkalmazásában a "trópusi gyümölcs" kifejezés a következőket jelenti: guava, mangó, mangosztán, papaya, tamarind, kesualma, licsi, kenyérfa gyümölcse, szapotil (sapodillo) szilva, passiógyümölcs ("passion fruit"), karambola (csillaggyümölcs) és pitahaya.

3. A 0811 90 11 , 0811 90 31 , 0811 90 85 , 0812 90 70 és a 0813 50 31 alszámok alkalmazásában a "trópusi diófélék" kifejezés a kókuszdiót, kesudiót, brazildiót, arékát (vagy bételt), a kóla- és a makadámiadiót jelenti.

9. ÁRUCSOPORT - KÁVÉ, TEA, MATÉTEA ÉS FŰSZEREK

Megjegyzések

1. A 0904 -0910 vtsz. alatt felsorolt termékek keverékeit az alábbiak szerint kell besorolni:

a) az egy vtsz. alá tartozó két vagy több termék keverékét ugyanazon vtsz. alá;

b) a különböző vtsz. alá tartozó két vagy több termék keverékét a 0910 vtsz. alá.

A 0904 -0910 vtsz. alá tartozó termékek (vagy a fenti a) vagy a b) pontban meghatározott keverékek) besorolását más anyag hozzáadása nem befolyásolja, feltéve, ha ezáltal a keverék jellege nem változik meg. Ellenkező esetben a keverék nem sorolható be ebbe az árucsoportba; hanem jellegének megfelelően mint ételízesítő vagy más ízesítő keverék a 2103 vtsz. alá tartozik.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba a kubebabors (Piper cubeba) vagy a 1211 vtsz. alá tartozó egyéb termékek.

Kiegészítő megjegyzés

1. Az ehhez az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. a) pontjában említett keverékek esetén az arra az alkotórészre vonatkozó vámtételt kell alkalmazni, amelyik a legmagasabb behozatali vámot eredményezi.

10. ÁRUCSOPORT - GABONAFÉLÉK

Megjegyzések

1. A) Ebbe az árucsoportba az egyes vtsz.-ok alá csak a gabonafélék szemtermését lehet besorolni, kalászban vagy a gabonaszárral együtt.

B) Ebbe az árucsoportba csak a hántolatlan vagy másképpen meg nem munkált gabonafélék tartoznak. Az előmunkált, hántolt, polírozott, fényezett, forrázott (nem előfőzött) vagy a törmelék rizst azonban a 1006 vtsz. alá kell besorolni.

2. Nem tartozik a 1005 vtsz. alá a főzni való csemegekukorica (7. árucsoport).

Alszámos megjegyzés

1. A "keménybúza" (durumbúza) kifejezés alatt a Triticum durum búzafajt, valamint a Triticum durum fajták keresztezéséből származó olyan hibrideket kell érteni, amelyeknek a kromoszómaszáma 28, tehát ugyanannyi, mint az eredeti fajtának.

Kiegészítő megjegyzés

1. Az alábbi kifejezések értelmezése a következő:

a) "kerek szemű rizs": (1006 10 30 , 1006 20 11 , 1006 20 92 , 1006 30 21 , 1006 30 42 , 1006 30 61 és 1006 30 92 alszámok) olyan rizs, amelynél a szem hosszúsága nem haladja meg az 5,2 mm-t és hosszúság/szélesség aránya 2-nél kisebb;

b) "közepes szemű rizs": (1006 10 50 , 1006 20 13 , 1006 20 94 , 1006 30 23 , 1006 30 44 , 1006 30 63 és 1006 30 94 alszámok) az 5,2 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 6 mm hosszúságú olyan rizs, amelynél a hosszúság/szélesség aránya 3-nál kisebb;

c) "hosszú szemű rizs": (1006 10 71 , 1006 10 79 , 1006 20 15 , 1006 20 17 , 1006 20 96 , 1006 20 98 , 1006 30 25 , 1006 30 27 , 1006 30 46 , 1006 30 48 , 1006 30 65 , 1006 30 67 , 1006 30 96 és 1006 30 98 alszámok) olyan rizs, amelynél a szemek hosszúsága meghaladja a 6 mm-t;

d) "hántolatlan rizs": (1006 10 30 , 1006 10 50 , 1006 10 71 és 1006 10 79 alszámok) olyan rizs, amelyen csépelés után rajta marad a magburok;

e) "előmunkált rizs": (1006 20 11 , 1006 20 13 , 1006 20 15 , 1006 20 17 , 1006 20 92 , 1006 20 94 , 1006 20 96 és 1006 20 98 alszámok) olyan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el. Az ide besorolandó rizsfajták kereskedelmi elnevezése "barnarizs", "cargo" rizs, "loonzain" és "riso sbramato";

f) "félig hántolt rizs": (1006 30 21 , 1006 30 23 , 1006 30 25 , 1006 30 27 , 1006 30 42 , 1006 30 44 , 1006 30 46 és 1006 30 48 alszámok) olyan rizs, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem;

g) "teljesen hántolt rizs": (1006 30 61 , 1006 30 63 , 1006 30 65 , 1006 30 67 , 1006 30 92 , 1006 30 94 , 1006 30 96 és 1006 30 98 alszámok) olyan rizs, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú, ill. a közepes szemű rizsnél a csírát teljesen, a kerek szemű rizsnél pedig legalább részben eltávolították, de amelynél a szemek hosszanti fehér barázdáltsága maximum a szemek 10 %-ánál maradt meg;

h) "törmelék rizs": (1006 40 alszám) olyan rizsszem-darabokból áll, amelyek hossza nem haladja meg a rizsszemek átlagos hosszúságának háromnegyedét.

2. Az ebbe az árucsoportba tartozó keverékekre alkalmazandó vámtétel a következő:

a) azon keverékek esetén, amelyekben a keverék valamelyik alkotórésze legalább 90 tömegszázalékban van jelen, az erre az alkotórészre vonatkozó vámtétel;

b) más keverékek esetén az arra az alkotórészre vonatkozó vámtétel, amely a legmagasabb behozatali vámot eredményezi.

11. ÁRUCSOPORT - MALOMIPARI TERMÉKEK; MALÁTA; KEMÉNYÍTŐK; INULIN; BÚZASIKÉR

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a pörkölt maláta, mint pótkávé (0901 vagy 2101 vtsz.);

b) a 1901 vtsz. alá tartozó elkészített liszt, dara, durva őrlemény vagy keményítő;

c) a gabonapehely és a 1904 vtsz. alá tartozó más termék;

d) a 2001 , 2004 vagy 2005 vtsz. alá tartozó zöldségfélék, elkészítve vagy tartósítva;

e) a gyógyszeripari termék (30. árucsoport); vagy

f) a keményítő vagy keményítőliszt illat-, szépségápoló vagy testápoló szernek elkészítve (33. árucsoport).

2. A) A következő táblázatban felsorolt gabonafélék őrléséből származó termékek akkor tartoznak ebbe az árucsoportba, ha a szárazanyag-tartalmuk tömege szerint:

a) keményítőtartalmuk (a módosított Ewers-féle polarimetrikus táblázat szerint) magasabb, mint a táblázat (2) oszlopában megadott érték; és

b) hamutartalmuk (az esetleg hozzáadott ásványi anyagok levonása után) azonos vagy alacsonyabb, mint a táblázat (3) oszlopában megadott érték.

Az e feltételeknek meg nem felelő őrlemények a 2302 vtsz. alá tartoznak. Azonban a gabonacsíra egészben, hengerelve, pelyhesítve vagy őrölve mindig a 1104 vtsz. alá tartozik.

B) Az ebbe az árucsoportba tartozó termékek, amennyiben megfelelnek a fenti előírásoknak, a 1101 vagy 1102 vtsz. alá tartoznak, ha fémszálból szőtt szövetből készült, a táblázat (4) vagy (5) oszlopában megadott nyílású szitán az áthaladási százalékuk tömeg szerint eléri vagy meghaladja a felsorolt gabonákból megadott százalék értékét.

Ellenkező esetben ezek a termékek a 1103 vagy 1104 vtsz. alá tartoznak.

3. A 1103 vtsz. alkalmazásában a "durva őrlemény" és a "dara" kifejezés alatt a gabonamagok szétzúzásával nyert olyan termékeket kell érteni, amelyeknél:

a) kukoricatermékek esetén legalább 95 tömegszázalék keresztüljut a 2 mm résnyílású fémszálból szőtt szitán;

b) más gabonatermékek esetén legalább 95 tömegszázalék keresztüljut az 1,25 mm résnyílású fémszálból szőtt szitán.

Kiegészítő megjegyzések

1. Az ebbe az árucsoportba tartozó keverékekre alkalmazandó vámtétel a következő:

a) azon keverékek esetén, amelyekben a keverék valamelyik alkotórésze legalább 90 tömegszázalékban van jelen, az erre az alkotórészre vonatkozó vámtétel;

b) egyéb keverékek esetén az arra az alkotórészre vonatkozó vámtétel, amely a legmagasabb behozatali vámot eredményezi.

2. A 1106 vtsz. alkalmazásában a "liszt", a "dara" és a "por" kifejezések olyan őrlési vagy más aprítási eljárással a 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségfélékből, a 0714 vtsz. alá tartozó gumóból, vagy gyökérből vagy szágóból, illetve a 8. árucsoport áruiból előállított terméket jelentenek (a szárított, reszelt kókuszdió kivételével), amelyekből:

a) szárított hüvelyes zöldségek, szágó, gumók és gyökerek, valamint a 8. árucsoport termékei (kivéve a 0801 és 0802 vtsz. alá tartozó dióféléket) esetén legalább 95 tömegszázalék keresztüljut a 2 mm résnyílású fémszálból szőtt szitán;

b) a 0801 és 0802 vtsz. alá tartozó dióféléknek legalább 50 tömegszázaléka keresztüljut a 2,5 mm résnyílású fémszálból szőtt szitán.

12. ÁRUCSOPORT - OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK; KÜLÖNFÉLE MAGVAK ÉS GYÜMÖLCSÖK; IPARI VAGY GYÓGYNÖVÉNYEK; SZALMA ÉS TAKARMÁNY

Megjegyzések

1. A 1207 vtsz. alá tartozik többek között a pálmadió és -mag, a gyapotmag, a ricinusolajmag, a szezámmag, a mustármag, a sáfránymag, a mákszem és az illipemag (karitdió). Nem sorolható be e vtsz. alá a 0801 vagy a 0802 vtsz. alá tartozó termékek vagy az olívabogyó (7. vagy 20. árucsoport).

2. A 1208 vtsz. alá kell besorolni nemcsak a nem zsírtalanított lisztet és darát, hanem a részben vagy teljesen zsírtalanított, továbbá a saját olajukkal teljesen vagy részben visszaalakított lisztet és darát is. Nem sorolható be azonban e vtsz. alá a 2304 -2306 vtsz. alá tartozó maradék.

3. A 1209 vtsz. alá tartozik, mint "vetési célra használt mag" a répamag, a pázsitfű és más fűmag, a virágmag, a zöldség-, erdeifa-, gyümölcsfa-, bükkönymag (a Vicia faba fajtába tartozók kivételével) vagy a csillagfürtmag.

A következők azonban nem tartoznak a 1209 vtsz. alá még akkor sem, ha vetési célra szolgálnak:

a) hüvelyes zöldségek vagy a főzni való csemegekukorica (7. árucsoport);

b) fűszerfélék vagy a 9. árucsoportba tartozó más termék;

c) gabonafélék (10. árucsoport); vagy

d) a 1201 -1207 vagy a 1211 vtsz. alá tartozó termékek.

4. A 1211 vtsz. alá tartoznak többek között a következő növények: bazsalikom, borágó, ginzeng, izsóp, édesfagyökér, mindenfajta menta, rozmaring, ruta, orvosi zsálya és üröm, valamint ezek részei.

Nem tartozik azonban a 1211 vtsz. alá:

a) a 30. árucsoportba tartozó gyógyszer;

b) a 33. árucsoportba tartozó illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények; vagy

c) a fertőtlenítő-, rovarirtó, gombaölő, növényirtószer vagy a 3808 vtsz. alá tartozó hasonló készítmény.

5. A 1212 vtsz. alkalmazásában a "tengeri moszat és más alga" kifejezés nem vonatkozik az alábbiakra:

a) a 2102 vtsz. alá tartozó nem élő egysejtű mikroorganizmusok;

b) a 3002 vtsz. alá tartozó mikroorganizmus-tenyészetek; vagy

c) a 3101 vagy a 3105 vtsz. alá tartozó trágyák.

Alszámos megjegyzés

1. A 1205 10 alszám alkalmazásában az "alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemag" olyan olajrepce- vagy repcemagot jelent, amelyből a kinyert stabilizált olaj erukasav-tartalma kevesebb mint 2 tömegszázalék és az e magból származó szilárd összetevő 30 mikromol/gramm értéknél kevesebb glukozinolátot tartalmaz.

13. ÁRUCSOPORT - SELLAK; MÉZGA, GYANTA ÉS MÁS NÖVÉNYI NEDV ÉS KIVONAT

Megjegyzés

1. A 1302 vtsz. alá tartozik többek között az édesgyökér-kivonat és a morzsikakivonat, a komlókivonat, az aloekivonat és az ópiumkivonat.

Nem tartozik ez alá a vtsz. alá:

a) édesgyökér-kivonat 10 tömegszázaléknál nagyobb cukortartalommal vagy édesipari terméknek (édességnek) elkészítve (1704 vtsz.);

b) malátakivonat (1901 vtsz.);

c) kávé-, tea-, vagy matétea-kivonat (2101 vtsz.);

d) szesztartalmú növényi nedv vagy kivonat, italként (22. árucsoport);

e) kámfor, glicerrhizin, vagy a 2914 vagy a 2938 vtsz. alá tartozó más termék;

f) mákszalma-koncentrátum, amely legalább 50 tömegszázalék alkaloidot tartalmaz (2939 vtsz.);

g) a 3003 vagy 3004 vtsz. alá tartozó gyógyszer vagy vércsoport-meghatározó reagens (3006 vtsz.);

h) cserzőanyag - vagy festőanyag-kivonat (3201 vagy 3203 vtsz.);

ij) szilárd és vízmentes illóolaj és rezinoid, kivont olajtartalmú gyanta (oleorezin), illóolaj vizes párlata vagy vizes oldata, valamint italgyártáshoz használt illatanyagokon alapuló készítmények (33. árucsoport); vagy

k) természetes gumi, balata, gutta-percha, guayule, csikle vagy hasonló természetes gumifélék (4001 vtsz.).

Kiegészítő megjegyzés

1. A pektintartalmú anyagokból és cukorból álló, szárazanyag-tartalomra számítva 90 tömegszázalékot meghaladó cukortartalmú keverékek nem sorolhatók a 1302 20 alszám alá, és elviekben a 17. árucsoportba sorolandók, mivel a termék jellegét a cukor határozza meg.

14. ÁRUCSOPORT - NÖVÉNYI EREDETŰ NYERSANYAG FONÁSRA; MÁSHOL NEM EMLÍTETT NÖVÉNYI TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba a XI. áruosztályba besorolandó következő termékek: bármilyen kikészítésű olyan növényi eredetű anyag vagy rost (szál), amelyet elsősorban a textiliparban használnak fel, vagy az olyan más növényi anyag, amelyet előzetesen úgy munkáltak meg, hogy a megmunkálás után azt kizárólag csak textilalapanyagként lehet felhasználni.

2. A 1401 vtsz. alá tartozik többek között a bambusz (hasítva, hosszában fűrészelve vagy vágva, a végein lekerekítve, fehérítve, éghetetlenné téve, fényezve vagy festve is), a hasított kosárfűz, a nád és hasonlók, valamint a rotangpálmabél és a hántolt vagy hasított rotangpálma. Nem tartozik e vtsz. alá a faháncs (4404 vtsz.).

3. A 1404 vtsz. nem vonatkozik a fagyapotra (4405 vtsz.) és a kefe vagy seprű készítésére előkészített csomóra vagy kötegre (9603 vtsz.).

III. ÁRUOSZTÁLY

ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ

15. ÁRUCSOPORT - ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 0209 vtsz. alá tartozó sertés- vagy baromfizsiradék;

b) a kakaóvaj, kakaózsír és -olaj (1804 vtsz.);

c) az olyan ehető készítmény, amely a 0405 vtsz. alá tartozó termékekből több mint 15 tömegszázalékot tartalmaz (általában 21. árucsoport);

d) a tepertő (2301 vtsz.) vagy a 2304 -2306 vtsz. alá tartozó maradék;

e) a zsírsav, elkészített viasz, gyógyszer, festék, kence (lakk), szappan, illatszer, szépségápoló vagy testápoló szer, szulfonált olaj, vagy a VI. áruosztályba tartozó más áru; vagy

f) az olajból nyert faktisz (4002 vtsz.).

2. Nem tartozik a 1509 vtsz. alá az olívabogyóból oldószerrel kivont olaj (1510 vtsz.).

3. Nem tartozik a 1518 vtsz. alá a csupán denaturált zsír vagy olaj vagy ezek frakciói, amelyek a nem denaturált zsírnak és olajnak, illetve ezek frakcióinak megfelelő vtsz.-ok alá tartoznak.

4. A semlegesítési iszap (soapstock), az olaj alja és olajseprő (olajdrass), a sztearinszurok, a glicerinszurok és a gyapjúzsírüledék a 1522 vtsz. alá tartozik.

Alszámos megjegyzés

1. A 1514 11 és a 1514 19 alszámok alkalmazásában az "alacsony-erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repceolaj" kifejezés olyan stabilizált olajat jelent, amelynek erukasav-tartalma kevesebb, mint 2 tömegszázalék.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 1507 10 , 1508 10 , 1510 00 10 , 1511 10 , 1512 11 , 1512 21 , 1513 11 , 1513 21 , 1514 11 , 1514 91 , 1515 11 , 1515 21 , 1515 50 11 , 1515 50 19 , 1515 90 21 , 1515 90 29 , 1515 90 40 -1515 90 59 és a 1518 00 31 alszámok alkalmazásában:

a) A kipréseléssel nyert folyékony vagy szilárd kötött növényi olaj csak akkor tekintendő "nyers"-nek, ha a felsoroltakon kívül más feldolgozáson nem ment keresztül:

- dekantálás a szokásos időhatáron belül,

- centrifugálás vagy szűrés, feltéve hogy az olajnak a szilárd alkotórészeitől való elválasztására csak olyan mechanikai erőhatást alkalmaztak, mint a gravitáció, a nyomás vagy a centrifugális erő (kizárva az adszorpciós szűrést vagy egyéb más fizikai vagy kémiai eljárást).

b) Az extrakcióval nyert folyékony vagy szilárd kötött növényi olaj csak akkor tekintendő "nyers"-nek, ha sem színe, illata vagy íze alapján, sem pedig felismerhető analitikai tulajdonsága segítségével nem különböztethető meg a préseléssel nyert növényi olajtól és zsírtól.

c) A "nyersolaj" kifejezés jelentése magában foglalja a tisztított szójababolajat és az olyan gyapotmagolajat is, amelyből a gosszipol származékait eltávolították.

2.

A. A 1509 és 1510 alszám alá csak az olyan, kizárólag az olajbogyó kezeléséből származó olajok tartoznak, amelyek a zsírsav- és szterintartalom tekintetében a 2568/91/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott jellemzőkkel rendelkeznek ( 14 ). E jellemzők megléte az említett rendelet X. és XIX. mellékletében szereplő módszerekkel határozható meg.

Nem tartozik a 1509 és a 1510 vtsz. alá a vegyileg módosított olívaolaj (különösen az újraészterezett olívaolaj) és az olívaolaj más olajokkal alkotott keveréke. Az újraészterezett olívaolaj jelenléte a 2568/91/EGK rendelet VII. mellékletében szereplő módszer segítségével állapítható meg.

B. A 1509 10 alszám alá csak az alábbi 1., 2. és 3. pontban meghatározott olívaolajok tartoznak, amelyeket kizárólag mechanikai vagy más fizikai úton nyertek az olajok módosulásához nem vezető körülmények között, és amelyek nem estek át más feldolgozáson, mint a mosás, ülepítés, centrifugálás vagy szűrés. Az oldószerrel, kémiai vagy biokémiai reagensek segítségével vagy újraészterezési eljárással kinyert olívaolajok, valamint az olívaolajok másfajta olajokkal alkotott bármilyen keverékei nem tartoznak ezen alszám alá.

1. A 1509 10 10 alszám alkalmazásában a "lampante olívaolaj" az olyan olívaolajat jelenti, amely a 2568/91/EGK rendelet I. mellékletében foglaltak szerint a 3. kategóriába tartozó olívaolajok jellemzőivel rendelkezik.

2. A 1509 10 20 alszám alkalmazásában az "extra szűz olívaolaj" az olyan olívaolajat jelenti, amely a 2568/91/EGK rendelet I. mellékletében foglaltak szerint az 1. kategóriába tartozó olívaolajok jellemzőivel rendelkezik.

3. A 1509 10 80 alszám alá tartoznak azok az egyéb szűz olívaolajok, amelyek a 2568/91/EGK rendelet I. mellékletében foglaltak szerint a 2. kategóriába tartozó olívaolajok jellemzőivel rendelkeznek.

C. A 1509 90 alszám alá tartozik a 1509 10 10 , 1509 10 20 és/vagy 1509 10 80 alszám alá tartozó olívaolajok feldolgozásával nyert olívaolaj - szűz olívaolajjal keverve is -, amely a 2568/91/EGK rendelet I. mellékletében foglaltak szerint a 4. és 5. kategóriába tartozó olívaolajok jellemzőivel rendelkezik.

D. A 1510 00 10 alszám alkalmazásában a "nyersolajok" az olyan olajokat jelentik, amelyek a 2568/91/EGK rendelet I. mellékletében foglaltak szerint a 6. kategóriába tartozó olívaolajok jellemzőivel rendelkeznek.

E. A 1510 00 90 alszám alá a 1510 00 10 alszám alá tartozó olajok feldolgozásával nyert olajok -szűz olívaolajjal keverve is -, valamint az olyan olajok tartoznak, amelyek jellemzői nem felelnek meg az e kiegészítő megjegyzés B), C) és D) pontjaban megadottaknak.

Az ezen alszám alá tartozó olajoknak rendelkezniük kell a 2568/91/EGK rendelet I. mellékletében foglaltak szerint a 7. és 8. kategóriába tartozó olívaolajok jellemzőivel.

3. Nem tartozik a 1522 00 31 és a 1522 00 39 alszámok alá:

a) a 2568/91/EGK rendelet XVI. melléklete szerinti módszerrel meghatározva 70-nél alacsonyabb vagy 100-nál magasabb jódszámú olajat tartalmazó zsíros anyagok kezeléséből származó maradékok;

b) a 70-nél magasabb vagy 100-nál alacsonyabb jódszámú olajat tartalmazó zsíros anyagok kezeléséből származó maradékok, amelyek esetében a 2568/91/EGK rendelet XIX. melléklete szerint meghatározott bétaszitoszterin ( 15 ) retenciós térfogatát jelentő csúcs alatti terület kisebb, mint az összes szterincsúcsterületek 93,0 %-a.

4. A fenti termékek jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek a 2568/91/EGK rendelet mellékleteiben szerepelnek. Ennek megfelelően a rendelet I. mellékletében szereplő lábjegyzeteket is figyelembe kell venni.

5. A kimért adagokban, például kapszulában, tablettában, pasztillában és pirulában kiszerelt, a 15. árucsoportba sorolt árukból előállított, étrend-kiegészítőként való felhasználásra szánt élelmiszer-készítmények nem sorolhatók ebbe az árucsoportba. Az étrend-kiegészítő lényeges jellemzőjét nem csupán az összetevői adják, hanem kiszerelésük sajátos formája is, amely felfedi étrend-kiegészítő funkciójukat, mivel meghatározza az adagolást, felszívódásuk módját és azt a helyet, ahol a feltételezések szerint aktívvá válnak. Az ilyen élelmiszer-készítményeket a 2106 vtsz. alá kell besorolni, kivéve, ha azokat máshol említik.

IV. ÁRUOSZTÁLY - ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS ELKÉSZÍTETT DOHÁNYPÓTLÓK

Megjegyzés

1. Ebben az áruosztályban a "labdacs (pellet)" kifejezés olyan terméket jelent, amelyet kötőanyag nélkül közvetlenül vagy legfeljebb 3 tömegszázalék kötőanyag hozzáadásával sajtolnak össze.

16. ÁRUCSOPORT - HÚSBÓL, HALBÓL VAGY RÁKFÉLÉBŐL, PUHATESTŰBŐL, VAGY MÁS GERINCTELEN VÍZIÁLLATBÓL KÉSZÜLT TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba a 2. és a 3. árucsoportban vagy a 0504 vtsz. alatt felsorolt eljárással készített vagy tartósított hús, vágási melléktermék és belsőség, a hal, rákféle, a puhatestű vagy más gerinctelen víziállat.

2. Az élelmiszer-készítmények csak akkor tartoznak ebbe az árucsoportba, ha több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmaznak. Abban az esetben, ha a készítmény az előbb említett termékekből két- vagy többfélét is tartalmaz, akkor azt a 16. árucsoporton belül, a nagyobb tömegben lévő alkotórésznek vagy alkotórészeknek megfelelő vtsz. alá kell besorolni. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a 1902 vtsz. alá tartozó töltött termékekre, vagy a 2103 vagy 2104 vtsz. alá tartozó készítményekre.

A májat tartalmazó készítményekre a második mondatban meghatározott rendelkezéseket a 1601 vagy 1602 vtsz.-on belül, az alszám meghatározásakor nem lehet alkalmazni.

Alszámos megjegyzések

1. A 1602 10 alszám alkalmazásában a "homogenizált készítmények" kifejezés olyan készítményt jelent, amelyet legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelmi forgalom számára tartályokba kiszereltek csecsemők vagy kisgyermekek számára alkalmas ételként vagy diétás célra, és finoman homogenizált húst, vágási mellékterméket, belsőséget vagy vért tartalmaznak. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít az olyan kis mennyiségű adalékanyag, amelyet a készítmény ízesítésére, tartósítására vagy más célból adtak hozzá. Ezek a készítmények kis mennyiségben szemmel látható hús- vagy vágási melléktermék- és belsőségdarabkákat is tartalmazhatnak. Ennek az alszámnak a 1602 vtsz.-on belül a többi alszámmal szemben elsőbbsége van.

2. A 1604 vagy 1605 vtsz.-ok alszámai alatt felsorolt halak, rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok csak gyűjtőnevükön szerepelnek, de ugyanazokhoz a fajtákhoz tartoznak, mint amelyeket a 3. árucsoport azonos néven felsorol.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 1602 31 11 , 1602 32 11 , 1602 39 21 , 1602 50 10 és a 1602 90 61 alszámok alkalmazásában a "főzés nélkül" kifejezés olyan termékekre vonatkozik, amelyeket semmiféle hőkezelésnek nem vetettek alá, vagy csupán olyan hőkezelésen estek át, amely alkalmatlan volt arra, hogy a termék egész tömegében kicsapja a fehérjéket, és amelyeknél így a 1602 50 10 és a 1602 90 61 alszámok esetén a vágási felületen rózsaszínes folyadék nyomai látszanak, ha a terméket a legvastagabb része mentén vágják ketté.

2. A 1602 41 10 , 1602 42 10 és a 1602 49 11 -1602 49 15 alszámok alkalmazásában a "részei" kifejezés csak az olyan elkészített vagy konzervált húsra vonatkozik, amelyről az egybefüggő izomszövet méretei és jellemzői alapján meghatározható, hogy házisertés sonkájából, lapockájából, lágyékából vagy szügyéből származik.

17. ÁRUCSOPORT - CUKOR ÉS CUKORÁRUK

Megjegyzés

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a kakaótartalmú cukoráru (1806 vtsz.);

b) a vegytiszta cukor (a nád vagy répacukor [szacharóz], a tejcukor [laktóz], a malátacukor [maltóz], a szőlőcukor [glükóz] és a gyümölcscukor [fruktóz] kivételével) vagy a 2940 vtsz. alá tartozó más termék; vagy

c) a gyógyszer vagy a 30. árucsoportba tartozó más termék.

Alszámos megjegyzések

1. A 1701 12 , 1701 13 és a 1701 14 alszámok alkalmazásában a "nyerscukor" kifejezés olyan cukrot jelent, amelyben a szacharóz tömege száraz állapotban, a polariméter szerint kevesebb, mint 99,5°.

2. A 1701 13 alszám alá csak az a centrifugálás nélkül előállított nádcukor tartozik, amelyben a szacharóz tömege száraz állapotban a polariméter szerint legalább 69°, de 93°-nál kisebb. A termék csak természetes, szabad szemmel nem látható, szabálytalan alakú, elmosódott szemcséjű (allotriomorf) mikrokristályokat tartalmaz, amelyeket melaszmaradék és a nádcukor más összetevőinek maradékai vesznek körül.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 1701 12 10 , 1701 12 90 , 1701 13 10 , 1701 13 90 , 1701 14 10 és a 1701 14 90 alszámok alkalmazásában a "nyerscukor" olyan cukrot jelent, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva kevesebb mint 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz.

2. A 1701 12 10 , 1701 13 10 és a 1701 14 10 alszámok alá tartozó, olyan nyerscukorra alkalmazandó vámot, melynek az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.) III. mellékletének (B) része III. pontja szerint megállapított hozama a 92 %-tól eltér, a következők szerint kell megállapítani:

a vonatkozó vámtételt meg kell szorozni azzal a korrekciós együtthatóval, amely a fenti rendelkezéseknek megfelelően megállapított hozamszázalék 92-vel való elosztásával keletkezik.

3. A 1701 99 10 alszám alkalmazásában a "fehér cukor" olyan cukrot jelent, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz.

4. A 1702 20 10 , 1702 60 95 és 1702 90 71 alszámok alá tartozó termékek esetében a cukortartalmat (ideértve a szacharózt, a gyümölcscukrot, a glükózt és a malátacukrot, a fruktóz és glükóz szacharóz-egyenértékben való számításával) a nagynyomású/-teljesítményű folyadék-kromatográfia módszerével (HPLC-módszerrel) kell meghatározni, a következő képlet alkalmazásával:

S + 0,95 x (F + G) + M

ahol:

"S" a HPLC-módszerrel meghatározott szacharóztartalom;

"F" a HPLC-módszerrel meghatározott fruktóztartalom;

"G" a HPLC-módszerrel meghatározott glükóztartalom;

"M" a HPLC-módszerrel meghatározott malátacukor-tartalom.

A 1702 60 80 , 1702 90 80 és 1702 90 95 alszámok alá tartozó termékek esetében a szacharóztartalmat, ideértve a szacharózban kifejezett más cukrokat is, a refraktometrikus módszerrel kell meghatározni (a 974/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 16 ) mellékletének megfelelően Brix-fokban kifejezve). A 1702 60 80 és 1702 90 80 alszámok alá tartozó termékek esetében az eredmény szacharóz-egyenértékre való átszámításához a Brix-fokot 0,95-tel kell szorozni.

5. A 1702 30 10 , 1702 40 10 , 1702 60 10 és 1702 90 30 alszámok alkalmazásában az "izoglükóz" kifejezés a szárazanyagra számítva legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glükózból vagy polimerjeiből nyert terméket jelenti.

Az ezen alszámok alá tartozó termékek esetében a szacharóz-tartalmat, ideértve a szacharózban kifejezett más cukrokat is, a refraktometrikus módszerrel kell meghatározni (a 974/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének megfelelően Brix-fokban kifejezve).

6. Az "inulinszirup" kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) a 1702 60 80 alszám esetében olyan köztes terméket jelent, amelyet inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyertek, szárazanyagra számítva több mint 50 % fruktózt tartalmaz szabadon vagy szacharóz formájában;

b) a 1702 90 80 alszám esetében olyan köztes terméket jelent, amelyet inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyertek, szárazanyagra számítva legalább 10 %, de legfeljebb 50 % fruktózt tartalmaz szabadon vagy szacharóz formájában.

A "szabadon vagy szacharóz formájában lévő fruktóz" mennyiségét az F + 0,5 S/0,95 képlet segítségével kell kiszámolni, ahol az "F" a nagynyomású/-teljesítményű folyadék-kromatográfiás módszerrel meghatározott fruktóztartalom, az "S" pedig nagynyomású/-teljesítményű folyadék-kromatográfiás módszerrel meghatározott szacharóztartalom.

7. A 1704 90 alszám alá tartozó, termékkészlet formájában behozott árukra az egész termékkészlet átlagos tejzsír-, tejfehérje-, szacharóz-, izoglükóz-, glükóz- és keményítőtartalma alapján meghatározott mezőgazdasági alkotóelemet (EA) kell alkalmazni.

8. A nómenklatúra egészében a kis mennyiségben más anyagokat is tartalmazó cukorkeverékek a 17. árucsoportba osztályozandók, kivéve, ha a készítmény jellege alapján máshová kell azokat besorolni.

18. ÁRUCSOPORT - KAKAÓ ÉS KAKAÓKÉSZÍTMÉNYEK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba a 0403 , 1901 , 1904 , 1905 , 2105 , 2202 , 2208 , 3003 vagy a 3004 vtsz. alatt meghatározott készítmények.

2. A kakaótartalmú cukorkaáru és - az 1. pontban foglalt Megjegyzésre is figyelemmel - más kakaótartalmú élelmiszer-készítmények a 1806 vtsz. alá tartoznak.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 1806 20 , 1806 31 , 1806 32 és 1806 90 alszámok alá tartozó, termékkészlet formájában behozott árukra az egész termékkészlet átlagos tejzsír-, tejfehérje-, szacharóz-, izoglükóz-, glükóz- és keményítőtartalma alapján meghatározott mezőgazdasági alkotóelemet (EA) kell alkalmazni.

2. Nem tartoznak a 1806 90 11 és a 1806 90 19 alszámok alá a kizárólag egyfajta csokoládéból készült termékek.

19. ÁRUCSOPORT - GABONA, LISZT, KEMÉNYÍTŐ VAGY TEJ FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT TERMÉKEK; CUKRÁSZATI TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 1902 vtsz. alá tartozó töltött termékek kivételével a 20 tömegszázaléknál több kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmazó élelmiszer-készítmény (16. árucsoport);

b) az állati takarmányozásra szolgáló kétszersült, vagy lisztből vagy keményítőből készült más készítmény (2309 vtsz.); vagy

c) gyógyszer vagy a 30. árucsoportba tartozó más termék.

2. A 1901 vtsz. szövegében:

a) a "durva őrlemény" kifejezés a 11. árucsoportba tartozó durva gabonaőrleményt jelenti;

b) a "liszt" és a "dara" kifejezés alatt a következőket kell érteni:

1) a 11. árucsoportba tartozó gabonalisztet és darát; és

2) bármely más árucsoportba tartozó növényi eredetű lisztet, darát és port, kivéve a szárított zöldségből (0712 vtsz.), a burgonyából (1105 vtsz.) vagy szárított hüvelyes zöldségből (1106 vtsz.) nyert lisztet, darát vagy port.

3. Nem tartozik a 1904 vtsz. alá a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 6 tömegszázaléknál több kakaót tartalmazó vagy csokoládéval teljesen bevont áru vagy a 1806 vtsz. alá tartozó, kakaót tartalmazó más élelmiszer-készítmény (1806 vtsz.).

4. A 1904 vtsz. alkalmazásában a "másképp elkészítve" kifejezés alatt a 10. vagy 11. árucsoporthoz tartozó Megjegyzésekben vagy a vtsz.-ok szövegében meghatározott feldolgozási módokon túlmenő eljárásokat kell érteni.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 1905 31 , 1905 32 , 1905 40 és 1905 90 alszámok alá tartozó, termékkészlet formájában behozott árukra az egész termékkészlet átlagos tejzsír-, tejfehérje-, szacharóz-, izoglükóz-, glükóz- és keményítőtartalma alapján meghatározott mezőgazdasági alkotóelemet (EA) kell alkalmazni.

2. Az "édes keksz (biscuit)" kifejezés a 1905 31 alszám alkalmazásában csak olyan termékekre vonatkoztatható, amelyek víztartalma legfeljebb 12 tömegszázalék és zsírtartalma legfeljebb 35 tömegszázalék (ezen adatok meghatározásakor a tölteléket és a bevonatokat figyelmen kívül kell hagyni).

3. A 1905 90 20 alszám alá kizárólag a száraz és törékeny termékek tartoznak.

4. A kimért adagokban, például kapszulában, tablettában, pasztillában és pirulában kiszerelt, a 1901 vtsz. alá tartozó, lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, valamint a 0401 -0404 vtsz. alá tartozó árukból előállított, étrend-kiegészítőként való felhasználásra szánt élelmiszer-készítmények nem sorolhatók a 1901 vtsz. alá. Az étrend-kiegészítő lényeges jellemzőjét nem csupán az összetevői adják, hanem kiszerelésük sajátos formája is, amely felfedi étrend-kiegészítő funkciójukat, mivel meghatározza az adagolást, bevételük módját és azt a helyet, ahol a feltételezések szerint aktívvá válnak. Az ilyen élelmiszer-készítményeket a 2106 vtsz. alá kell besorolni, kivéve, ha azokat máshol említik.

20. ÁRUCSOPORT - ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL, GYÜMÖLCSBŐL, DIÓFÉLÉKBŐL VAGY MÁS NÖVÉNYRÉSZEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT KÉSZÍTMÉNYEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 7., 8. vagy a 11. árucsoportban meghatározott eljárással készített vagy tartósított zöldségféle, gyümölcs vagy dióféle;

b) a több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot tartalmazó, vagy a felsoroltak bármilyen keverékéből készült élelmiszer-készítmény (16. árucsoport);

c) pékáruk és a 1905 vtsz. alá tartozó más áruk; vagy

d) a 2104 vtsz. alá tartozó homogenizált összetett élelmiszer-készítmény.

2. Nem tartozik a 2007 és a 2008 vtsz. alá a gyümölcskocsonya, a gyümölcskrém, a cukorral bevont mandula vagy hasonló termék cukorkaáru (1704 vtsz.) vagy csokoládéáru (1806 vtsz.) formájában.

3. A 2001 , 2004 , illetve a 2005 vtsz. alá - az adott esettől függően - csak azok, a 7. árucsoportba vagy a 1105 vagy a 1106 vtsz. alá tartozó termékek tartoznak (a 8. árucsoportba tartozó termékekből készült liszt, dara és por kivételével), amelyeket a Megjegyzések 1. a) pontjában említettektől eltérő eljárásokkal tartósítottak vagy dolgoztak fel.

4. A 7 tömegszázalék vagy annál magasabb szárazanyag-tartalmú paradicsomlevet a 2002 vtsz. alá kell besorolni.

5. A 2007 vtsz. alkalmazásában a "főzéssel készítve" kifejezés atmoszferikus vagy csökkentett nyomáson végzett hőkezeléssel előállított terméket jelent, a termék viszkozitásának növelése érdekében a víztartalom csökkentésével vagy más módon.

6. A 2009 vtsz. alkalmazásában a "lé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül" kifejezés olyan levet jelent, amelynek alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék (lásd a 22. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontját).

Alszámos megjegyzések

1. A 2005 10 alszám alkalmazásában a "homogenizált zöldségek" kifejezés olyan finoman homogenizált zöldségkészítményeket jelent, amelyeket legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelmi forgalom számára tartályokba kiszereltek csecsemők vagy kisgyermekek számára alkalmas ételként vagy diétás célra. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít az olyan kis mennyiségű adalékanyag, amelyet a készítmény ízesítésére, tartósítására vagy más célból adtak hozzá. Ezek a készítmények kis mennyiségű, szemmel látható zöldségdarabkákat is tartalmazhatnak. A 2005 10 alszámnak a 2005 vtsz.-on belül a többi alszámmal szemben elsőbbsége van.

2. A 2007 10 alszám alkalmazásában a "homogenizált készítmények" kifejezés olyan finoman homogenizált gyümölcskészítményeket jelent, amelyeket legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelmi forgalom számára tartályokba kiszereltek csecsemők vagy kisgyermekek számára alkalmas ételként vagy diétás célra. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít az olyan kis mennyiségű adalékanyag, amelyet a készítmény ízesítésére, tartósítására vagy más célból adtak hozzá. Ezek a készítmények kis mennyiségű, szemmel látható gyümölcsdarabkákat is tartalmazhatnak. A 2007 10 alszámnak a 2007 vtsz.-on belül a többi alszámmal szemben elsőbbsége van.

3. A 2009 12 , 2009 21 , 2009 31 , 2009 41 , 2009 61 és 2009 71 alszámok alkalmazásában a "Brix-érték" kifejezés a Brix-féle aerométerről közvetlenül leolvasott Brix-fok-értéket jelenti, vagy pedig a szacharóztartalom százalékában kifejezett törésmutató-értéket, amelyet refraktométerrel 20 °C-on mértek, vagy ha a leolvasás más hőfokon történt, 20 °C-ra korrigáltak.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 2001 vtsz. alkalmazásában az ecettel vagy ecetsavval elkészített vagy konzervált zöldségnek, gyümölcsnek, dióféléknek és más ehető növényi résznek ecetsavban kifejezve 0,5 tömegszázalék vagy több szabad, illó savat kell tartalmaznia. Emellett a 2001 90 50 alszám alá tartozó gomba sótartalma nem haladhatja meg a 2,5 tömegszázalékot.

2. a) Az ebbe az árucsoportba tartozó termékekben lévő különféle cukrok szacharózban kifejezett mennyisége (cukortartalom) a 20 °C-on refraktométerrel - a 974/2014/EU ( 17 )) végrehajtási rendelet mellékletében előírt módszer szerint - mért érték és az egyik alábbi tényező szorzatának felel meg:

- 0,93 a 2008 20 - 2008 80 , 2008 93 , 2008 97 és a 2008 99 alszámok alá tartozó termékek esetén;

- 0,95 a többi vtsz.-ok alatti termékekre vonatkoztatva.

Ugyanakkor az ebbe az árucsoportba tartozó következő termékekben lévő különféle cukrok szacharózban kifejezett mennyisége (cukortartalom):

- a 12. árucsoportnál jelzettektől eltérő eljárással elkészített vagy tartósított tengeri moszatból és más algából gyártott termékek;

- a 0714 vámtarifaszám alá tartozó maniókából, nyílgyökérből, szálepgyökérből, csicsókából, édesburgonyából és magas keményítő- vagy inulintartalmú hasonló gyökérből és gumóból gyártott termékek;

- szőlőlevélből gyártott termékek;

azonban a nagynyomású/-teljesítményű folyadék-kromatográfiás módszer (a továbbiakban: HPLC-módszer) alkalmazásával kapott méréseken alapuló, a következő képlettel kiszámított értéknek felel meg:

S + (G + F) × 0,95;

ahol:

"S" a HPLC-módszerrel meghatározott szacharóztartalom;

"F" a HPLC-módszerrel meghatározott fruktóztartalom;

"G" a HPLC-módszerrel meghatározott glükóztartalom.

b) A 2009 vtsz. alszámainak alkalmazásában szereplő "Brix-érték" kifejezés a 974/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 18 ) mellékletében előírt módszer szerint, 20 °C hőmérsékleten refraktométerrel mért értéket jelenti.

3. A 2008 20 -2008 80 , 2008 93 , 2008 97 és a 2008 99 alszámok alá tartozó termékeket hozzáadott cukrot tartalmazóknak kell tekinteni, ha "cukortartalmuk" meghaladja az alábbiakban az egyes gyümölcs vagy ehető növényi részek vonatkozásában megadott értékeket:

- ananász és szőlő: 13 tömegszázalék,

- más gyümölcs, beleértve a gyümölcskeveréket, és más ehető növényi rész: 9 tömegszázalék.

4. A 2008 30 11 -2008 30 39 , 2008 40 11 -2008 40 39 , 2008 50 11 -2008 50 59 , 2008 60 11 -2008 60 39 , 2008 70 11 -2008 70 59 , 2008 80 11 -2008 80 39 , 2008 93 11 -2008 93 29 , 2008 97 12 -2008 97 38 és a 2008 99 11 -2008 99 40 alszámok alkalmazásában az alábbi kifejezések értelmezése a következő:

- "tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban": 100 kg termékben lévő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban,

- "tömegszázalék": a tömegszázalékban mért alkoholtartalom mértékegysége.

5. A következőket kell alkalmazni a termékekre azok bemutatásakor:

a) A 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a "cukortartalom"-nak, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket:

- citromlé vagy paradicsomlé: 3,

- szőlőlé: 15,

- más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13.

b) Azok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix értéke legfeljebb 67, gyümölcslétartalma pedig kevesebb 50 tömegszázaléknál, elveszítik a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcslé jellegüket.

A b) pont nem alkalmazandó a sűrített természetes gyümölcslevekre. Következésképpen a sűrített természetes gyümölcsleveket nem kell kizárni a 2009 vtsz. alól.

6. A 2009 69 51 és a 2009 69 71 alszámok alkalmazásában a "koncentrált szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)" kifejezés olyan szőlőlevet jelent (beleértve a szőlőmustot is), amelynél a 974/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 19 ) mellékletében előírt módszer szerint, 20 °C-on, refraktométerrel mért érték legalább 50,9 %.

7. A 2001 90 92 , 2006 00 35 , 2006 00 91 , 2007 10 91 , 2007 99 93 , 2008 97 03 , 2008 97 05 , 2008 97 12 , 2008 97 16 , 2008 97 32 , 2008 97 36 , 2008 97 51 , 2008 97 72 , 2008 97 76 , 2008 97 92 , 2008 97 94 , 2008 97 97 , 2008 99 24 , 2008 99 31 , 2008 99 36 , 2008 99 38 , 2008 99 48 , 2008 99 63 , 2009 89 34 , 2009 89 36 , 2009 89 73 , 2009 89 85 , 2009 89 88 , 2009 89 97 , 2009 90 92 , 2009 90 95 és a 2009 90 97 alszámok alkalmazásában a "trópusi gyümölcs" kifejezés a következőket jelenti: guajava, mangó, mangosztán, papaya, tamarind, kesualma, licsi, a kenyérfa gyümölcse, szapotil (sapodillo) szilva, passiógyümölcs ("passion fruit"), karambola (csillaggyümölcs) és pitahaya.

8. A 2001 90 92 , 2006 00 35 , 2006 00 91 , 2007 99 93 , 2008 19 12 , 2008 19 92 , 2008 97 03 , 2008 97 05 , 2008 97 12 , 2008 97 16 , 2008 97 32 , 2008 97 36 , 2008 97 51 , 2008 97 72 , 2008 97 76 , 2008 97 92 , 2008 97 94 és a 2008 97 97 alszámok alkalmazásában a "trópusi diófélék" kifejezés a kókuszdiót, kesudiót, brazil diót, bételt, a kóla- és a makadámiadiót jelenti.

9. A 12. árucsoportnál jelzettektől eltérő eljárással, például főzéssel, sütéssel, fűszerezéssel vagy cukor hozzáadásával készített vagy tartósított tengeri moszatok és más algák a 20. árucsoportba tartoznak, mint más növényrészekből előállított készítmények. A tengeri moszatok és más algák, frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, akár őrölve is, a 1212 vtsz. alá tartoznak.

21. ÁRUCSOPORT - KÜLÖNFÉLE EHETŐ KÉSZÍTMÉNYEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 0712 vtsz. alá tartozó zöldségkeverék;

b) az olyan pörkölt pótkávé, amely bármilyen arányban valódi kávét tartalmaz (0901 vtsz.);

c) az aromásított tea (0902 vtsz.);

d) a 0904 -0910 vtsz. alá tartozó fűszer vagy más termék;

e) a 2103 vagy 2104 vtsz. alá tartozó termékek kivételével az olyan élelmiszer-készítmények, amelyek több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot, vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmaznak (16. árucsoport);

f) gyógyszernek elkészített élesztő vagy a 3003 vagy 3004 vtsz. alá tartozó más termék; vagy

g) a 3507 vtsz. alá tartozó elkészített enzimek.

2. A Megjegyzések 1. b) pontjában meghatározott pótszerek kivonata a 2101 vtsz. alá tartozik.

3. A 2104 vtsz. alkalmazásában a "homogenizált összetett élelmiszer-készítmény" kifejezés olyan készítményeket jelent, amelyeket legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelemben szokásos módon tartályokba kiszereltek, csecsemők vagy kisgyermekek számára alkalmas ételként vagy diétás célokra, és amelyek két vagy több alapvető élelmiszer-összetevő, mint pl. hús, hal, zöldségek, gyümölcs vagy diófélék finoman homogenizált keverékéből állnak. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít bármilyen olyan kis mennyiségű élelmiszerösszetevő, amelyet a keverék ízesítésére, tartósítására vagy más célból adtak hozzá. Ezek a készítmények kis mennyiségben szemmel látható élelmiszerösszetevő-darabokat is tartalmazhatnak.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 2106 10 20 és a 2106 90 92 alszámok alkalmazásában a "keményítő" kifejezés a keményítő bomlási termékeit is jelenti.

2. A 2106 90 20 alszám alkalmazásában az "összetett alkoholos készítmények, az illatanyag-alapúak kivételével, italok előállításához" kifejezés olyan készítményeket jelent, amelynek alkoholtartalma több mint 0,5 térfogatszázalék.

3. A 2106 90 30 alszám alkalmazásában az "izoglükóz" kifejezés a szárazanyagra számítva legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glükózból vagy polimerjeiből nyert terméket jelenti.

4. A 2106 90 30 és 2106 90 59 alszámok alá tartozó termékek esetében a szacharóztartalmat, ideértve a szacharózban kifejezett más cukrokat is, a refraktometrikus módszerrel kell meghatározni (a 974/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 20 ) mellékletének megfelelően Brix-fokban kifejezve).

5. A kimért adagokban, például kapszulában, tablettában, pasztillában és pirulában kiszerelt, étrend-kiegészítőként való felhasználásra szánt más élelmiszer-készítményeket a 2106 vtsz. alá kell besorolni, kivéve, ha azokat máshol említik.

6. A kávén, teán vagy matéteán vagy kávé-, tea- vagy matétea-kivonaton, -eszencián vagy -koncentrátumon alapuló, szárazanyag-tartalomra számítva legalább 97 % cukortartalmú készítmények nem sorolhatók a 2101 vtsz. alá, és elviekben a 17. árucsoportba sorolandók. E termékek jellegét már nem a kávé-, a tea-, vagy matétea vagy kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia vagy -koncentrátum határozza meg.

22. ÁRUCSOPORT - ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) az egyébként ebbe az árucsoportba tartozó azon termék (a 2209 vtsz. alá tartozó kivételével), amelyet konyhai célokra ízesítettek és ezért italként nem fogyasztható (általában 2103 vtsz.);

b) a tengervíz (2501 vtsz.);

c) a desztillált víz vagy vezetőképes vagy hasonló tisztaságú víz (2853 vtsz.);

d) az ecetsav több mint 10 tömegszázalék ecetsavtartalommal (2915 vtsz.);

e) a 3003 vagy 3004 vámtarifaszám alá tartozó gyógyszer; vagy

f) az illatszer vagy szépség- és testápolószer (33. árucsoport).

2. Ennek az árucsoportnak, valamint a 20. és a 21. árucsoportnak az alkalmazásában a térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmat 20 °C hőmérsékleten kell megállapítani.

3. A 2202 vtsz. alkalmazásában az "alkoholmentes ital" kifejezés olyan italt jelent, amelynek térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék. Az alkoholtartalmú italokat jellegüknek megfelelően, a 2203 -2206 vagy a 2208 vtsz.-ok alá kell besorolni.

Alszámos megjegyzés

1. A 2204 10 alszám alkalmazásában a "pezsgőbor" kifejezés olyan bort jelent, amelyet ha 20 °C-on zárt tartályban tartanak, a túlnyomása legalább 3 bar.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 2202 10 00 alszám alá tartozik a víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, amennyiben italként közvetlen fogyasztásra alkalmas.

2. A 2204 és a 2205 vtsz., valamint a 2206 00 10 alszám alkalmazásában:

a) "tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban": 20 °C-on mért 100 térfogategységnyi termékben lévő ugyanezen a hőfokon mért tiszta alkohol mennyisége térfogategységben;

b) "potenciális alkoholtartalom térfogatszázalékban": 20 °C-on mért 100 térfogategységnyi termékben lévő cukor teljes erjedésekor keletkező, ugyanezen a hőfokon mért tiszta alkohol mennyisége térfogategységben;

c) "teljes alkoholtartalom térfogatszázalékban": a tényleges és a potenciális alkoholtartalom együttes összege;

d) "természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban": a termék feljavítás előtti teljes alkoholtartalma;

e) "térfogatszázalék": a térfogatszázalékban mért alkoholtartalom mértékegysége.

3. A 2204 30 10 alszám alkalmazásában az "erjedésben lévő szőlőmust" olyan, a szőlőmust erjedéséből származó terméket jelent, amelynek tényleges alkoholtartalma 1 térfogatszázaléknál magasabb, de kevesebb mint a teljes alkoholtartalmának háromötöde.

4. A 2204 21 , 2204 22 és a 2204 29 alszámok alkalmazásában:

A. "teljes szárazanyag-tartalom": a termékben jelen lévő, az adott fizikai körülmények között nem illó összes anyag gramm/literben kifejezett mennyisége.

A teljes szárazanyag-tartalmat sűrűségmérővel 20 °C-on kell meghatározni.

B.

a) A 2204 21 11 -2204 21 98 , 2204 22 22 -2204 22 98 és 2204 29 22 -2204 29 98 alszámok alá tartozó termékekben az alábbi 1., 2., 3. és 4. pontokban megadott teljes szárazanyag-tartalom még nem befolyásolja az árubesorolást:

1. legfeljebb 13 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termékeknél: legfeljebb 90 g/liter teljes szárazanyag-tartalom;

2. 13 térfogatszázalék feletti, de legfeljebb 15 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termékeknél: legfeljebb 130 g/liter teljes szárazanyag-tartalom;

3. 15 térfogatszázalék feletti, de legfeljebb 18 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termékeknél: legfeljebb 130 g/liter teljes szárazanyag-tartalom;

4. 18 térfogatszázalék feletti, de legfeljebb 22 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termékeknél: legfeljebb 330 g/liter teljes szárazanyag-tartalom.

Azokat a termékeket, amelyek teljes szárazanyag-tartalma meghaladja fenti 1., 2., 3., illetve 4. pontban az egyes kategóriák tekintetében megadott legnagyobb mennyiséget, a következő pont szerinti kategóriába kell besorolni, kivéve ha a teljes szárazanyag-tartalmuk meghaladja a 330 g/l-t, a termékeket a 2204 21 98 , 2204 22 98 és a 2204 29 98 alszámok alá kell besorolni;

b) A fenti szabály nem vonatkozik a 2204 21 23 és a 2204 22 33 alszámok alá tartozó termékekre.

5. A 2204 21 11 -2204 21 98 , 2204 22 22 -2204 22 98 és a 2204 29 22 -2204 29 98 alszámok alá kell besorolni:

a) az alkohol hozzáadásával lefojtott erjedésű szőlőmustot, azaz az olyan terméket:

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék, de kevesebb mint 15 térfogatszázalék, és

- amelyet legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú borlepárlásból származó terméknek nem erjesztett szőlőmusthoz történő hozzáadásával nyertek;

b) a szeszezett bort, azaz az olyan terméket:

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 18 térfogatszázalék, de legfeljebb 24 térfogatszázalék,

- amelyet kizárólag cukormaradványtól mentes borhoz borlepárlásból származó, nem finomított, és max. 86 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termék hozzáadásával állítottak elő, és

- ecetsavban kifejezett illékony maximális savtartalma 1,5 g/l;

c) a likőrbort, azaz az olyan terméket:

- amelynek teljes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék, és

- amelyet szőlőmustból vagy -borból az alábbi módszerek valamelyikével állítottak elő, amelyek olyan szőlőfajtákból készültek, amelyet származás szempontjából harmadik országban likőrborgyártásra elfogadnak, és amelynek minimális természetes alkoholtartalma 12 térfogatszázalék:

- fagyasztással, vagy - erjesztés alatt vagy után az alábbiak hozzáadásával: - bor lepárlásából származó termék, vagy - sűrített szőlőmustból, illetve - bizonyos, a termékkategóriákról, a borkészítési eljárásokról és az alkalmazandó korlátozásokról szóló 607/2009/EK rendeletben (HL L 193., 2009.7.24., 60. o.) foglalt jegyzékben szereplő, eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bizonzos likőrborok esetében, amelyeknél hagyományosan alkalmaznak ilyen kezelést - közvetlen hőkezeléssel sűrített szőlőmustból, amely e művelettől eltekintve megfelel a sűrített szőlőmust fogalom-meghatározásában foglaltaknak, vagy - a fentiek keveréke.

Bizonyos, a termékkategóriákról, a borkészítési eljárásokról és az alkalmazandó korlátozásokról szóló 607/2009/EK rendeletben foglalt jegyzékben szereplő, eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok azonban készülhetnek nem erjesztett, friss szőlőmustból is, amelynek nem kell legalább 12 térfogatszázalékos természetes alkoholtartalommal rendelkeznie.

6. A 2204 10 , 2204 21 , 2204 22 és a 2204 29 alszám alkalmazásában:

a) az "oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok" és az "oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok" olyan borok, amelyek megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.) 93-108. cikkeiben foglalt rendelkezéseknek, valamint az említett rendelet végrehajtása céljából elfogadott és a nemzeti szabályozásokban meghatározott rendelkezéseknek;

b) a "fajtaborok" olyan borok, amelyek megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelet 120. cikkében foglalt rendelkezéseknek, valamint az említett rendelet végrehajtása céljából elfogadott és a nemzeti szabályozásokban meghatározott rendelkezéseknek;

c) az "Európai Unióban termelt borok" olyan borok, amelyek megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelet és a 607/2009/EK bizottsági rendelet 55. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

7. A 2204 30 92 és a 2204 30 96 alszám alkalmazásában a "sűrített szőlőmust" olyan szőlőmust, amely esetében (a nemzetközi bor- és mustvizsgálati módszereknek a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet által összeállított és a Hivatalos Lap C sorozatában közzétett gyűjteményével összhangban használt) refraktométer által kijelzett érték 20 °C-os hőmérsékleten legalább 50,9 %.

8. Csak a vermut és más, növényi vagy aromás anyaggal ízesített, legalább 7 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú friss szőlőbor tekinthető a 2205 vtsz. alá tartozó terméknek.

9. A 2206 00 10 alszám alkalmazásában a "pikett" kifejezés vízzel elkevert kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével vagy erjesztett szőlőtörköly vizes extrakciójával nyert terméket jelent.

10. A 2206 00 31 és a 2206 00 39 alszámok alkalmazásában "habzóbor"-nak kell tekinteni:

- az olyan erjesztett italt üvegben, amely "gomba" alakú dugóval van lezárva. A dugót zsinór vagy más rögzítés tartja a helyén,

- másképpen kiszerelt erjesztett ital, melynek túlnyomása 20 °C-on mérve legalább 3 bar.

11. A 2209 00 11 és a 2209 00 19 alszámok alkalmazásában a "borecet" kifejezés kizárólag a bor ecetes erjesztése során nyert és ecetsavban kifejezve legalább 60 g/l teljes savasságú terméket jelenti.

12. A 2207 20 alszám alá tartoznak a gépjármű-üzemanyag előállításához nyersanyagként használt etil-alkohol keverékek, legalább 50 térfogatszázalék alkoholtartalommal, a következő hatóanyagok közül legalább eggyel denaturálva:

a) motorbenzin (az EN 228-nak megfelelő);

b) tercbutil-etil-éter (etil-tercbutil-éter, ETBE);

c) metil-tercbutil-éter (MTBE);

d) 2-metil-propán-2-ol (tercbutil-alkohol, tercier-butil-alkohol, TBA);

e) 2-metil-propán-1-ol (2-metil-1-propanol, izobutanol);

f) propán-2-ol (izopropil-alkohol, 2-propanol, izopropanol).

Az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett denaturáló szereket az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt denaturáló szerek legalább egyikével együtt kell felhasználni.

13. A 2202 99 11 és a 2202 99 15 alszám alkalmazásában a fehérjetartalmat úgy kell meghatározni, hogy a 152/2009/EK bizottsági rendelet ( 21 ) III. melléklete C. részének 2-8. pontjában ismertetett módszer szerint kiszámított teljes nitrogéntartalmat meg kell szorozni a 6,25 értékű tényezővel.

23. ÁRUCSOPORT - AZ ÉLELMISZERIPAR MELLÉKTERMÉKEI ÉS HULLADÉKAI; ELKÉSZÍTETT ÁLLATI TAKARMÁNY

Megjegyzés

1. A 2309 vtsz. alá kell besorolni a máshol nem említett, állati takarmányozásra szolgáló olyan termékeket, amelyeket a növényi vagy állati eredetű anyagok feldolgozása során nyernek, miközben az eredeti anyag elveszti lényeges jellemzőit, de nem sorolható be ide az ilyen feldolgozás során keletkező növényi hulladék, maradék és melléktermék.

Alszámos megjegyzés

1. A 2306 41 alszám esetében az "alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemag" a 12. árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzés 1. pontjában meghatározott magokat jelenti.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 2303 10 11 és a 2303 10 19 alszámok alá csak a kukoricából történő keményítőgyártás maradékai tartoznak és nem tartoznak ide az ilyen maradékoknak a más növényekből származó termékekkel való keveréke vagy a kukoricából a nedves eljárású keményítőgyártástól különböző más eljárásból származó termékek.

A 152/2009/EK bizottsági rendelet III. melléklet, L. rész szerinti módszer alapján meghatározott és szárazanyagra számított keményítőtartalmuk nem haladhatja meg a 28 tömegszázalékot, és a 152/2009/EK bizottsági rendelet III. melléklet, H rész szerinti módszer alapján meghatározott és szárazanyagra számított zsírtartalmuk nem haladhatja meg a 4,5 tömegszázalékot.

2. A 2306 90 05 alszám alá csak a kukoricacsírából történő olajkivonás maradéka tartozik, és a következő összetevőket tartalmazza az alábbi mennyiségben a száraz termék tömegszázalékában kifejezve:

a) 3 % alatti olajtartalmú termékeknél:

- a keményítőtartalom: 45 % alatti,

- a fehérjetartalom (nitrogéntartalom × 6,25): legalább 11,5 %;

b) legalább 3 %, de legfeljebb 8 % olajtartalmú termékeknél:

- a keményítőtartalom: 45 % alatti,

- a fehérjetartalom (nitrogéntartalom × 6,25): legalább 13 %.

Az ilyen maradékok továbbá nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek nem a kukoricacsírából származnak.

A keményítő- és fehérjetartalmat a 152/2009/EK bizottsági rendelete III. melléklet, L. és C. részében megállapított módszer szerint kell meghatározni.

Az olaj- és nedvességtartalmat a 152/2009/EK bizottsági rendelete III. melléklet, H. és A. részében megállapított módszer szerint kell értelemszerűen meghatározni.

Nem tartoznak ide azok a termékek sem, amelyek a kukoricaszem olyan részeit is tartalmazzák, melyeket a megmunkálás után adtak hozzá, és így nem vettek részt az olajkinyerési folyamatban.

3. A 2307 00 11 , 2307 00 19 , 2308 00 11 és a 2308 00 19 alszámok alkalmazásában az alábbi kifejezések a következő jelentéssel bírnak:

- "tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban": 100 kg termékben levő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban,

- "potenciális alkoholtartalom tömegszázalékban": 100 kg termékben levő cukor teljes erjedésekor keletkező tiszta alkohol mennyisége kilogrammban,

- "teljes alkoholtartalom tömegszázalékban": a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege,

- "tömegszázalék": a tömegszázalékban mért alkoholtartalom mértékegysége.

4. A 2309 10 11 -2309 10 70 és a 2309 90 31 -2309 90 70 alszámok esetén a "tejtermék" kifejezés a 0401 , 0402 , 0404 , 0405 és 0406 vtsz.-ok és a 0403 10 11 -0403 10 39 , 0403 90 11 -0403 90 69 , a 1702 11 00 , 1702 19 00 és a 2106 90 51 alszámok alá tartozó termékeket jelenti.

5. A 2309 90 20 alszám alá kizárólag a kukoricából történő keményítőgyártás olyan maradékai tartoznak - kivéve azonban az ilyen maradékoknak a más növényekből származó termékekkel való keverékét vagy a kukoricából a nedves eljárású keményítőgyártástól különböző más eljárásból származó termékek -, amelyek:

- a nedves eljárásban felhasznált kukorica rostán áthullott részéből maximum 15 tömegszázalékot, és/vagy

- a nedves eljárás során használt kukoricaáztató-folyadék maradékát, beleértve az alkohol- vagy más keményítő gyártási technológiákban használt áztatófolyadék maradékát, is tartalmazzák.

Ezek a termékek a nedves őrlési eljárás során keletkező kukoricacsíra-olaj kivonásából eredő hulladékokat is tartalmazhatnak.

A 152/2009/EK bizottsági rendelet III. melléklet, L. rész szerinti módszer alapján meghatározott és szárazanyagra számított keményítőtartalmuk nem haladhatja meg a 28 tömegszázalékot, a 152/2009/EK bizottsági rendelet III. melléklet, H rész szerinti módszer alapján meghatározott és szárazanyagra számított zsírtartalmuk nem haladhatja meg a 4,5 tömegszázalékot, és a 152/2009/EK bizottsági rendelet III. melléklet, C. rész szerinti módszer alapján meghatározott és szárazanyagra számított fehérjetartalmuk pedig nem haladhatja meg a 40 %-ot.

24. ÁRUCSOPORT - DOHÁNY ÉS FELDOLGOZOTT DOHÁNYPÓTLÓ

Megjegyzés

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba a gyógycigaretta (30. árucsoport).

Alszámos megjegyzés

1. A 2403 11 alszám alkalmazásában a "vízipipadohány" kifejezés vízipipában való fogyasztásra (elszívásra) szánt olyan dohányt jelent, amely dohány és glicerin keverékéből áll, illóolajokat és kivonatokat, melaszt vagy cukrot tartalmazhat, és lehet gyümölccsel ízesített is. Nem tartoznak ugyanakkor ezen alszám alá a vízipipában való fogyasztásra (elszívásra) szánt dohánymentes termékek.

V. ÁRUOSZTÁLY - ÁSVÁNYI TERMÉKEK

25. ÁRUCSOPORT - SÓ; KÉN; FÖLDEK ÉS KÖVEK; GIPSZ, MÉSZ ÉS CEMENT

Megjegyzések

1. Amennyiben az egyes vtsz.-oknál vagy az ehhez az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontjában más előírás nincs, ezen árucsoport vámtarifaszámai alá csak azok a termékek tartoznak, amelyek nyers állapotban vagy iszapolva (akkor is, ha a szennyeződés eltávolítása vegyszerekkel történt, ha ez a kezelés az anyag szerkezetét nem változtatta meg), törve, őrölve, morzsolva, porítva, szitálva, rostálva, flotálással, mágneses elválasztással vagy más mechanikai vagy fizikai eljárással (a kristályosítást kivéve) dúsítva vannak, de nem tartozik ide az anyag égetve, pörkölve, a keveréssel nyert anyag, vagy amelyeket az egyes vtsz.-oknál megadott eljárásoktól eltérő eljárással munkáltak meg.

Az ebbe az árucsoportba tartozó termékek tartalmazhatnak hozzáadott porosodásgátló anyagokat, ha ezek nem teszik a terméket az általánostól eltérő különleges felhasználási célra alkalmassá.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a szublimált kén, a kicsapott kén vagy a kolloid kén (2802 vtsz.);

b) a természetes földfesték, ha Fe2O3-ra átszámítva legalább 70 tömegszázalék lekötött vasat tartalmaz (2821 vtsz.);

c) a gyógyszer vagy a 30. árucsoportba tartozó más áru;

d) az illatszer, szépség- vagy testápolószer (33. árucsoport);

e) kövezetkocka, szegélykő vagy burkolókő (6801 vtsz.); mozaikkocka vagy hasonló (6802 vtsz.); palalap tetőfedéshez, épületburkoláshoz vagy nedvesség elleni szigeteléshez (6803 vtsz.);

f) a drágakő vagy a féldrágakő (7102 és 7103 vtsz.);

g) a 3824 vtsz. alá tartozó mesterséges kristály (az optikai elemek kivételével) darabonként legalább 2,5 g vagy nagyobb tömegben a nátrium-kloridból vagy magnézium-oxidból; a nátrium-klorid vagy magnézium-oxid optikai elemei (9001 vtsz.);

h) a biliárdkréta (9504 vtsz.); vagy

ij) az író- vagy rajzolókréta vagy a szabókréta (9609 vtsz.).

3. Minden olyan terméket, amely egyidejűleg a 2517 vtsz. és ezen árucsoport bármely más vtsz.-a alá is tartozhat, a 2517 vtsz. alá kell besorolni.

4. A 2530 vtsz. alá tartozik többek között: a vermikulit, a perlit és a klorit nem duzzasztott alakban; a földfestékek kalcinálva vagy egymással keverve is; a természetes csillámos vas-oxid; a természetes tajték (csiszolt darabokban is); a borostyánkő; az összepréselt tajték- és borostyánkő tábla, rúd, pálca vagy hasonló formában, de tovább nem megmunkálva; a zsett; a stroncianit (kalcinálva is), a stroncium-oxid kivételével; kerámia, tégla vagy beton törmeléke.

26. ÁRUCSOPORT - ÉRCEK, SALAKOK ÉS HAMU

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a salak vagy hasonló ipari hulladék makadámként elkészítve (2517 vtsz.);

b) természetes magnézium-karbonát (magnezit), kalcinálva is (2519 vtsz.);

c) az ásványolajtermékek tárolására szolgáló tartályok iszapja (üledéke), amely főként ilyen olajokat tartalmaz (2710 vtsz.);

d) a 31. árucsoportba tartozó bázikus salak;

e) a salakgyapot, a kőgyapot vagy hasonló ásványi gyapot (6806 vtsz.);

f) nemesfém vagy nemesfémmel plattírozott fém hulladéka vagy törmeléke; nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó, elsősorban nemesfémek visszanyeréséhez használt más hulladék vagy törmelék (7112 vtsz.); vagy

g) bármilyen kiolvasztási eljárással nyert réz-, nikkel- vagy kobalt-szulfid fémkeverék (XV. áruosztály).

2. A 2601 -2617 vtsz.-ok alkalmazásában az "érc" kifejezés alatt az olyan ásványféleségeket kell érteni, amelyeket a fémkohászatban a higany, a 2844 vtsz. alá tartozó fémek vagy a XIV. vagy a XV. áruosztályban felsorolt fémek kinyeréséhez használnak, még akkor is, ha ezeket nem a fémkohászatban alkalmazzák. Nem tartoznak azonban a 2601 -2617 vtsz.-ok alá az olyan ásványok, amelyeknek előkészítése meghaladja a kohászati ipar érceinél szokásos megmunkálást.

3. A 2620 vtsz. alá csak az alábbiak tartoznak:

a) az iparban fémek kinyerésére vagy fémvegyületek előállításánál alapanyagként használt salakok, hamuk és maradványok, a kommunális hulladék elégetésekor keletkező hamu és maradvány kivételével (2621 vtsz.); és

b) arzéntartalmú salakok, hamuk és maradványok fémtartalommal is, amelyeket az arzén vagy fémek kinyerésére vagy vegyületeik előállítására használnak.

Alszámos megjegyzések

1. A 2620 21 alszám alkalmazásában az "ólmozott benzin iszapja (üledéke) és ólomtartalmú kopogásgátló szerek iszapja (üledéke)" kifejezés olyan iszapot (üledéket) jelent, amelyet ólmozott benzin és ólomtartalmú kopogásgátló szerek (például ólom-tetraetil) tárolására szolgáló tartályokból nyernek, és amely főként ólmot, ólomvegyületeket és vas-oxidot tartalmaz.

2. Az olyan arzént, higanyt, talliumot vagy ezek keverékét tartalmazó salakot, hamut és maradványokat, amelyeket arzén vagy e fémek kinyerésére vagy vegyületeik előállítására használnak, a 2620 60 alszám alá kell besorolni.

27. ÁRUCSOPORT - ÁSVÁNYI TÜZELŐANYAGOK, ÁSVÁNYI OLAJOK ÉS EZEK DESZTILLÁCIÓS TERMÉKEI; BITUMENES ANYAGOK; ÁSVÁNYI VIASZOK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) önálló, vegyileg meghatározott szerves vegyületek, a 2711 vtsz. alá tartozó vegyileg tiszta metán és propán kivételével;

b) a 3003 vagy 3004 vtsz. alá tartozó gyógyszerek; vagy

c) a 3301 , 3302 vagy 3805 vtsz. alá tartozó telítetlen, kevert szénhidrogének.

2. A 2710 vtsz. szövegében a "kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj" kifejezés nemcsak a kőolajra és a bitumenes ásványokból nyert olajra vonatkozik, hanem a hasonló olajokra, valamint az olyan olajokra, amelyek főleg telítetlen szénhidrogén-keverékekből állnak, tekintet nélkül az előállítási eljárásukra, feltéve hogy a nem aromás alkotórészek tömege meghaladja az aromás alkotórészek tömegét.

Ez az utalás azonban nem vonatkozik a folyékony, szintetikus poliolefinre, amelyből 1 013 millibar nyomásra történő átalakítás után 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel (39. árucsoport).

3. A 2710 vtsz. alkalmazásában az "olajhulladék" olyan terméket jelent, amely főként (az ezen árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott) kőolajból és bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, vízzel keverve is. Ide tartoznak:

a) elsődleges felhasználási céljukra már nem alkalmas olajok (például fáradt kenőolajok, elhasznált hidraulikus olajok és elhasznált transzformátorolajok);

b) ásványolajtermékek tárolására szolgáló tartályok iszapja (üledéke), amely főként ilyen olajokat és nagy koncentrációban olyan adalékokat (például vegyi anyagokat) tartalmaz, amelyeket az elsődleges termék előállítása során használnak; és

c) ilyen olajok vízzel alkotott emulziója vagy keveréke, amely például olaj kiömlésekor, az olajtartályok mosásakor vagy a szerszámgépekkel végzett műveletek során vágóolaj alkalmazásakor keletkezik.

Alszámos megjegyzések

1. A 2701 11 alszám alkalmazásában az "antracit" kifejezés olyan kőszenet jelent, amelyben az illó anyagok mennyisége (száraz, ásványianyag-mentes bázison) a 14 százalékot nem haladja meg.

2. A 2701 12 alszám alkalmazásában a "bitumenes kőszén" kifejezés olyan kőszenet jelent, amelyben az illóanyagok mennyisége (száraz, ásványianyag-mentes bázison) a 14 százalékot meghaladja, és a kalóriaértéke (nedves, ásványianyag-mentes bázison) 5 833 Kcal/kg vagy annál magasabb.

3. A 2707 10 , 2707 20 , 2707 30 és 2707 40 alszámok alkalmazásában a "benzol", "toluol", "xilolok" és "naftalin" kifejezések olyan termékeket jelent, amelyek több mint 50 tömegszázalékban tartalmaznak benzolt, toluolt, xilolokat, vagy naftalint.

4. A 2710 12 alszám alkalmazásában a "könnyűpárlatok és készítmények" kifejezés olyan termékeket jelent, amelyeknek 210 °C-on (a veszteségeket is beleszámítva) legalább 90 térfogatszázaléka desztillál át az ISO 3405 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 86 módszerrel)..

5. A 2710 vtsz. alszámai alkalmazásában a "biodízel" kifejezés tüzelőanyagként való felhasználásra alkalmas olyan zsírsav-monoalkil-észtereket jelent, amelyeket akár elhasznált állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból nyernek.

Kiegészítő megjegyzések ( 22 )

1. A 2707 99 80 alszámok alkalmazásában a "fenolok" kifejezés olyan termékeket jelent, amelyek több mint 50 tömegszázalékban tartalmaznak fenolokat.

2. A 2710 vtsz. alkalmazásában:

a) a "speciális benzin" (2710 12 21 és 2710 12 25 alszámok) olyan, az ehhez az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 4. pontjában meghatározott könnyűpárlat, amely nem tartalmaz kopogásgátló készítményt, és amelynek 60 °C-os hőmérséklet-tartományon belül (a veszteséget is beleszámítva) 5 és 90 térfogatszázalék közötti mennyisége átdesztillál;

b) a "lakkbenzin" (2710 12 21 alszám) olyan, a fenti a) pontban meghatározott speciális benzin, amelynek az EN ISO 13736 szerinti módszerrel mért lobbanáspontja 21 °C-nál magasabb;

c) a "középpárlat" (2710 19 11 -2710 19 29 alszámok) olyan párlatot és készítményt jelent, amelynek (a veszteséget is beleszámítva) kevesebb mint 90 térfogatszázaléka desztillál át 210 °C-ig, és (a veszteséget is beleszámítva) legalább 65 térfogatszázaléka átdesztillál 250 °C-ig az ISO 3405 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 86 módszerrel);

d) a "nehézpárlat" (2710 19 31 -2710 19 99 és 2710 20 11 -2710 20 90 alszámok) olyan párlatot és készítményt jelent, amelynek az ISO 3405 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 86 módszerrel) meghatározva (a veszteséget is beleszámítva) kevesebb mint 65 térfogatszázaléka desztillál át 250 °C-ig, vagy amelynek ezzel a módszerrel a 250 °C-on átdesztilláló mennyisége nem határozható meg;

e) a "gázolaj" (2710 19 31 -2710 19 48 és 2710 20 11 -2710 20 19 alszámok) olyan, a fenti d) pontban meghatározott nehézpárlat, amelynek (a veszteséget is beleszámítva) legalább 85 térfogatszázaléka átdesztillál 350 °C-ig az ISO 3405 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 86 módszerrel);

f) a "fűtőolaj" (2710 19 51 -2710 19 67 és 2710 20 32 -2710 20 38 alszámok) olyan, a fenti d) pontban meghatározott nehézpárlat (a fenti e) pontban leírt gázolaj kivételével), amelynek C hígított szín mellett a V-vel jelölt viszkozitása:

- nem haladja meg a következő táblázat "I" jelű sorában közölt értéket, ha az ISO 3987 szerinti módszerrel meghatározott szulfáthamu-tartalma kevesebb, mint 1 %, és elszappanosítási száma az ISO 6293-1 vagy az ISO 6293-2 szerinti módszerrel meghatározva 4-nél kisebb (kivéve az egy vagy több bioösszetevőt tartalmazó termékeket, amelyekre nem vonatkozik az ebben a franciabekezdésben meghatározott követelmény, miszerint az elszappanosítási számnak 4-nél kisebbnek kell lennie),

- meghaladja a "II" jelű sorban közölt értéket, ha a folyáspontja ISO 3016 szerinti módszerrel meghatározva legalább 10 °C,

- meghaladja az "I", de nem lépi túl a "II" jelű sorban megadott értéket, ha az ISO 3405 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 86 módszerrel) meghatározva legalább 25 térfogatszázaléka átdesztillál 300 °C-ig, vagy ha kevesebb mint 25 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-ig, azonban a folyáspontja ISO 3016 szerinti módszerrel meghatározva -10 °C-nál magasabb. Ezek a feltételek csak a 2 alatti C hígított színű olajokra vonatkoznak.

C hígított szín/V viszkozitás megfelelési táblázata

A "V viszkozitás" kifejezés az EN ISO 3104 szerinti módszerrel 50 °C-on meghatározott, 10-6 m2 s-1 mértékegységben kifejezett kinematikai viszkozitást jelenti.

A "C hígított szín" kifejezés a terméknek az ISO 2049 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 1500 módszerrel) mért színét jelenti azután, hogy a termék egy térfogategységét 100 térfogategység xilollal, toluollal vagy más alkalmas oldószerrel elkészítették. A színt közvetlenül a hígítás után kell meghatározni.

A "bioösszetevők" kifejezés alatt állati vagy növényi zsírok, állati vagy növényi olajok, továbbá zsírsav-monoalkil-észterek ("FAMAE") értendők.

A 2710 19 51 -2710 19 67 és 2710 20 32 -2710 20 38 alszámok alá csak természetes színű fűtőolajok tartoznak.

Ezen alszámok alá nem sorolhatók be a fenti d) pontban meghatározott nehézpárlatok, amelyeknél nem lehet meghatározni:

- az ISO 3405 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 86 módszerrel) a 250 °C-on átdesztilláló százalékos mennyiséget (a nullát is mennyiségnek kell tekinteni),

- az EN ISO 3104 szerinti módszerrel az 50 °C-on mért kinematikai viszkozitást,

- vagy az ISO 2049 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 1500 módszerrel) a C hígított színt.

Az ilyen termékek a 2710 19 71 -2710 19 99 vagy 2710 20 90 alszámok alá tartoznak;

g) a "biodízel-tartalommal" kifejezés azt jelenti, hogy a 2710 20 alszám alá tartozó termékek minimális biodízel-tartalma, vagyis tüzelőanyagként való felhasználásra alkalmas zsírsav-monoalkil-észter (FAMAE) tartalma 0,5 térfogatszázalék (az EN 14078 módszerrel mérve).

3. A 2712 vtsz. esetében a "nyers vazelin" (2712 10 10 alszám) kifejezés olyan vazelinre vonatkozik, amelynek a természetes színe az ISO 2049 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 1500 módszerrel) mérve magasabb, mint 4,5.

4. A 2712 90 31 -2712 90 39 alszámok esetében a "nyers" kifejezést olyan termékekre kell alkalmazni, amelyeknek:

a) az olajtartalmuk legalább 3,5 tömegszázalék, ha viszkozitásuk 100 °C-on az EN ISO 3104 szerinti módszerrel mérve kisebb, mint 9 × 10-6 m2 s-1; vagy

b) az ISO 2049 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 1500 módszerrel) természetes színük több, mint 3, ha viszkozitásuk 100 °C-on az EN ISO 3104 szerinti módszerrel mérve legalább 9 × 10-6 m2 s-1.

5. A 2710 , 2711 és 2712 vtsz.-ok esetében a "meghatározott eljárások céljára" kifejezés a következő eljárásokra vonatkozik:

a) vákuumdesztilláció;

b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással;

c) krakkolás;

d) reformálás;

e) extrakció szelektív oldószerrel;

f) a következő műveleteket magukban foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsavanhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g) polimerizáció;

h) alkilezés;

ij) izomerizálás;

k) (csak a 2710 19 31 -2710 19 99 alszámok alá tartozó termékek tekintetében) olyan hidrogénnel történő kéntelenítés, melynek eredményeképpen a kezelt termék kéntartalmának legalább a 85 térfogatszázaléka redukálódik (az EN ISO 20846, az EN ISO 20884 vagy az EN ISO 14596 vagy az EN ISO 24260, az EN ISO 20847 és az EN ISO 8754 szerinti módszer);

l) (csak a 2710 vtsz. alá tartozó termékek tekintetében) paraffinmentesítés a szűrés kivételével;

m) (csak a 2710 19 31 -2710 19 99 alszámok alatti termékek tekintetében) hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. A 2710 19 71 -2710 19 99 alszámok alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy a stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelését (pl. a hidrofiniselés vagy a színtelenítés) azonban nem lehet "meghatározott eljárásnak" tekinteni;

n) (csak a 2710 19 51 -2710 19 67 alszámok alatti termékek tekintetében) atmoszferikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek az ISO 3405 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 86 módszerrel), a veszteségeket is beleértve, kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on. Ha az ISO 3405 szerinti módszerrel (egyenértékű az ASTM D 86 módszerrel), a veszteségeket is beleértve, az ilyen termékeknek legalább 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on, az atmoszferikus desztilláció során nyert és a 2710 12 11 -2710 12 90 vagy2710 19 11 -2710 19 29 alszámok alá tartozó termékekre a 2710 19 62 -2710 19 67 alszámok alatt megadott ugyanazon vámtételeket kell alkalmazni a felhasznált termékek jellege és értéke, valamint a kinyert termékek nettó tömege alapján. Ez a szabály nem alkalmazható az így nyert olyan termékekre, amelyek hat hónapon belül és az illetékes hatóság által meghatározott más feltételek függvényében meghatározott eljáráson vagy nem meghatározott eljárással létrehozott vegyi átalakításon mennek keresztül;

o) (csak a 2710 19 71 -2710 19 99 alszámok alá tartozó termékek tekintetében) kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

p) kizárólag a 2712 90 31 alszám alá tartozó termékek esetében: olajmentesítés frakcionált kristályosítással.

Ha a fenti eljárások előtt technikai okokból bármilyen előkezelés szükséges, a vámmentességet arra a termékmennyiségre kell alkalmazni, amelyet a fenti eljárásoknak kívántak alávetni, és valójában alá is vetettek; az előkezelés alatt létrejött összes hulladék szintén mentes a vámkiszabás alól.

6. A vegyi átalakítás vagy a technikai okokból szükséges kezelés alatt keletkezett olyan termékek mennyiségére, amelyek a 2707 10 00 , 2707 20 00 , 2707 30 00 , 2707 50 00 , 2710 , 2711 , 2712 10 , 2712 20 , 2712 90 31 -2712 90 99 és 2713 90 vtsz.-ok vagy alszámok alá tartoznak, a "más célra" szolgáló termékeknél feltüntetett ugyanazon vámtételeket kell alkalmazni a felhasznált termékek jellege és értéke, valamint a kinyert termékek nettó tömege alapján. Ez a szabály nem alkalmazandó az ilyen, a 2710 -2712 vtsz.-ok alá tartozó azon termékekre, amelyek hat hónapon belül és az illetékes hatóság által meghatározott ilyen más feltételek függvényében meghatározott eljáráson vagy további vegyi átalakításon mennek keresztül.

VI. ÁRUOSZTÁLY - A VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI

Megjegyzések

1. A) A 2844 vagy 2845 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékek (a radioaktív ércek kivételével) e vtsz.-ok alá tartoznak és nem a nómenklatúra más vtsz.-ai alá.

B) A fenti A) pontban foglaltaknak megfelelően a 2843 , 2846 vagy a 2852 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékek ezek alá a vtsz.-ok alá tartoznak és nem az áruosztály más vtsz.-ai alá.

2. E Megjegyzések fenti 1. pontjának megfelelően a 3004 , 3005 , 3006 , 3212 , 3303 , 3304 , 3305 , 3306 , 3307 , 3506 , 3707 vagy a 3808 vtsz.-ok alá tartozó áruk kimért adagokban vagy a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve az említett vtsz.-ok alá tartoznak és nem a nómenklatúra más vtsz.-ai alá.

3. Azokat az árukészleteket, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből úgy állítottak össze, hogy ha a készletben levő árukat összekeverik, akkor a VI. vagy VII. áruosztályba tartozó terméket nyernek, az új termék vtsz.-a alá kell besorolni, feltéve hogy a készletben levő áruk megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a kiszerelés módjáról világosan felismerhető, hogy azok előzetes átcsomagolás nélkül együttes felhasználásra szolgálnak;

b) együtt hozzák be (mutatják be) azokat; és

c) az alkotórészek jellegéből vagy jelenlévő arányukból felismerhetően alkalmasak egymás kiegészítésére.

28. ÁRUCSOPORT - SZERVETLEN VEGYI ANYAGOK; SZERVETLEN VAGY SZERVES VEGYÜLETEK NEMESFÉMBŐL, RITKAFÖLDFÉMBŐL, RADIOAKTÍV ELEMEKBŐL VAGY IZOTÓPOKBÓL

Megjegyzések

1. Eltérő rendelkezések hiányában ebbe az árucsoportba tartoznak:

a) az önálló kémiai elemek és az önálló, vegyileg meghatározott vegyületek akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak;

b) az előbbi a) pontban említett termékek vizes oldatai;

c) az előbbi a) pontban említett termékek más oldatai, ha az ilyen oldatok kiszerelése szokásos és kizárólagos biztonsági vagy szállítási okokból szükséges, feltéve hogy az oldószer hozzáadása nem teszi a terméket a szokásos felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá;

d) az előbbi a)-c) pontban meghatározott termékek, a tartósításhoz vagy a szállításhoz szükséges stabilizáló anyagok (beleértve a száradásgátló vegyszereket is) hozzáadásával;

e) az előbbi a)-d) pontban meghatározott termékek, azonosításuk megkönnyítése céljából vagy biztonsági okokból pormentesítő vagy színezőanyag hozzáadásával is, feltéve hogy az ilyen anyag hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá.

2. A szerves anyagokkal stabilizált ditionitok (hidroszulfitok) és szulfoxilátok (2831 vtsz.), a szervetlen bázisú karbonátok és peroxokarbonátok (2836 vtsz.), a szervetlen bázisú cianidok, cianid-oxidok és komplex cianidok (2837 vtsz.), a szervetlen bázisú fulminátok, cianátok és tiocianátok (2842 vtsz.), a 2843 -2846 és 2852 vtsz. alá tartozó szerves termékek és karbidok (2849 vtsz.) mellett, csak a következő szénvegyületek tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) szénoxid, hidrogén-cianid és fulminsav, izociánsav, tiociánsav és más egyszerű vagy komplex ciánhidrogénsav (2811 vtsz.);

b) szénoxihalogenid (2812 vtsz.);

c) szén-diszulfid (szénkéneg) (2813 vtsz.);

d) tiokarbonátok, szelénkarbonátok, tellurkarbonátok, szeléncianátok, tellurcianátok, tetratiocianáto-diamminokromátok (Reinecke-só) és más szervetlen bázisú komplex cianátok (2842 vtsz.);

e) karbamiddal stabilizált hidrogén-peroxid (2847 vtsz.), szénoxiszulfid, tiokarbonilhalogenidek, cián, ciánhalogenidek és ciánamid és fémszármazékai (2853 vtsz.), a kálciumcianamid kivételével, vegyileg tisztán is (31. árucsoport).

3. A VI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel, nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) nátrium-klorid vagy magnézium-oxid, vegyileg tiszta is, vagy az V. áruosztályba tartozó más termékek;

b) az előző 2. pontban említettektől eltérő szerves-szervetlen vegyületek;

c) a 31. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2-5. pontjában felsorolt termékek;

d) a 3206 vtsz. alá tartozó luminoforként használt szervetlen termékek; 3207 vtsz. alá tartozó üvegfritt és más üvegpor, szemcse vagy pehely alakban;

e) mesterséges grafit (3801 vtsz.); a 3813 vtsz. alá tartozó töltet tűzoltó készülékekhez vagy töltött tűzoltó gránát; a 3824 vtsz. alá tartozó kiskereskedelemben szokásos csomagolásban kiszerelt tintafolt-eltávolító; a 3824 vtsz. alá tartozó mesterséges kristályok (az optikai elemek kivételével), az alkálifém vagy alkáliföldfém halogenid sóiból darabonként legalább 2,5 g tömegben;

f) drágakövek vagy féldrágakövek (természetes, szintetikus vagy rekonstruált), vagy az ilyen kövek pora (7102 -7105 vtsz.) vagy a 71. árucsoportba tartozó nemesfémek, vagy nemesfémötvözetek;

g) a XV. áruosztályba tartozó fémek vegyileg tisztán is, fémötvözetek vagy cermet, beleértve a zsugorított fémkarbidot is (fémmel zsugorított fémkarbid); vagy

h) optikai elemek, pl. alkálifém vagy alkáliföldfém halogenid sóiból előállítva (9001 vtsz.).

4. A vegyileg meghatározott komplex savakat, amelyek a II. árualcsoportba tartozó nem fémes savból és a IV. árualcsoportba tartozó fémes savból állnak, a 2811 vtsz. alá kell besorolni.

5. A 2826 -2842 vtsz. alá csak a fémek vagy az ammónium sói vagy peroxisói tartoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a kettős vagy komplex sók a 2842 vtsz. alá tartoznak.

6. A 2844 vtsz. alá csak az alábbi áruk tartoznak:

a) technecium (atomszám: 43), prometium (atomszám: 61), polónium (atomszám: 84) és minden olyan elem, amelynek az atomszáma 84-nél nagyobb;

b) természetes vagy mesterséges radioaktív izotópok (beleértve a XIV. és a XV. áruosztályba tartozó nemesfémek vagy nem nemesfémek izotópjait is), egymással keverve vagy sem;

c) ezeknek az elemeknek vagy izotópoknak szerves vagy szervetlen vegyületei, vegyileg meghatározva vagy sem, egymással keverve vagy sem;

d) ötvözetek, diszperziók (cermet is), kerámiai termékek és keverékek, amelyek ezeket az elemeket vagy ezeket az izotópokat vagy szervetlen vagy szerves vegyületeket tartalmazzák, és a radioaktivitásuk 74 Bq/g (0,002 μCi/g) értéknél nagyobb;

e) atomreaktorok kimerült (besugárzott) fűtőelemei (töltetei);

f) radioaktív maradványok, a használhatatlanok is.

E Megjegyzések alkalmazásában, valamint a 2844 és a 2845 vtsz. szövegében az "izotóp" kifejezés a következőkre utal:

- sajátos (egyedi) nuklidok, azonban a természetben található monoizotóp kivételével,

- egyazon elem izotópjainak keveréke, dúsítva az említett egy vagy több izotópban, amely mesterségesen módosított természetes izotópösszetétel.

7. A réz-foszfid (foszforréz) több mint 15 tömegszázalék foszfortartalommal a 2853 vtsz. alá tartozik.

8. Ebbe az árucsoportba tartoznak a kémiai elemek (például a szilícium és szelén) elektronikai célra elkészítve, húzva vagy henger vagy rúd alakban, más megmunkálás nélkül. Ha azonban tárcsa, kör alakú lemez vagy hasonló alakra vágják, akkor a 3818 vtsz. alá tartoznak.

Alszámos megjegyzés

1. A 2852 10 alszám alkalmazásában a "vegyileg meghatározott" kifejezés a higany minden olyan szerves és szervetlen vegyületét jelenti, amelyek megfelelnek a 28. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. a)-1. e) pontjaiban vagy a 29. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. a)-h) pontjaiban foglalt követelményeknek.

Kiegészítő megjegyzés

1. Ha más előírás nincs, az egyes alszámok alatt megnevezett sók magukban foglalják a savas és a bázikus sókat is.

29. ÁRUCSOPORT - SZERVES VEGYI ANYAGOK

Megjegyzések

1. Eltérő rendelkezés hiányában ebbe az árucsoportba tartoznak:

a) az elkülönített, vegyileg meghatározott szerves vegyületek akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak;

b) az azonos szerves vegyületek két vagy több izomerjének keverékei (akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak), kivéve az aciklikus szénhidrogén-izomerek (a sztereoizomerek kivételével) keverékeit, telített is (27. árucsoport);

c) a 2936 -2939 vtsz. alá tartozó termékek vagy a cukornak a 2940 vtsz. alá tartozó étere, acetálja és észtere, valamint ezek sói vagy a 2941 vtsz. alá tartozó termékek akkor is, ha vegyileg nem meghatározottak;

d) a fenti a), b) vagy c) pontban megnevezett termékek vizes oldatai;

e) a fenti a), b) vagy c) pontban megnevezett termékek más oldatai, ha az ilyen oldás szokásos és kizárólag biztonsági vagy szállítási okokból szükséges kiszerelés, és az oldóanyag hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá;

f) az előbbi a), b), c), d) vagy e) pontban megnevezett termékek a tartósításukhoz vagy szállításukhoz szükséges stabilizáló anyagok (beleértve a száradásgátló szereket is) hozzáadásával;

g) a fenti a), b), c), d), e) vagy f) pontban megnevezett termékek, az azonosítások megkönnyítése céljából vagy biztonsági okokból pormentesítő vagy színező- vagy szagosítóanyag hozzáadásával is, ha ezek hozzáadása nem teszi a terméket az általános felhasználástól eltérő, más célra alkalmassá;

h) a szabványerősségűre hígított következő termékek azoszínezékek előállításához: diazoniumsók, ezen sókhoz használt kapcsolók (sóképzők) és diazotizálható aminok és sóik.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 1504 vtsz. alá tartozó áruk vagy a 1520 vtsz. alá tartozó nyers glicerin;

b) etil-alkohol (2207 vagy 2208 vtsz.);

c) metán vagy propán (2711 vtsz.);

d) a 28. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott szénvegyületek;

e) a 3002 vtsz. alá tartozó immunológiai termékek;

f) karbamid (3102 vagy 3105 vtsz.);

g) növényi vagy állati eredetű színezőanyag (3203 vtsz.), szintetikus szerves színezőanyag, fluoreszkálóként vagy luminoforként felhasználásra kerülő szintetikus szerves termékek (3204 vtsz.) vagy színezékek, vagy más színezőanyagok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben vagy csomagolásban (3212 vtsz.);

h) enzim (3507 vtsz.);

ij) metaldehid, hexametilén-tetramin vagy hasonló termékek különböző formákban kiszerelve (pl. táblácskákban, pálcákban vagy hasonló alakban), tüzelőanyagként történő felhasználásra vagy folyadék vagy cseppfolyós gázöngyújtók cigaretta vagy hasonló gyújtószerszámok töltéséhez vagy újratöltéséhez, és 300 cm3 vagy kisebb űrtartalmú tartályban (3606 vtsz.);

k) a 3813 vtsz. alá tartozó töltet tűzoltó készülékhez vagy töltött tűzoltógránát; a 3824 vtsz. alá tartozó tintafolt-eltávolító a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben; vagy

l) optikai elemek, pl. etilén-diamintartarátból (9001 vtsz.).

3. Ha egy termék ismérveinél fogva ennek az árucsoportnak két vagy több vtsz.-a alá is tartozhat, azt a figyelembe vehető, sorrendben az utolsó vtsz. alá kell besorolni.

4. A 2904 -2906 , 2908 -2911 és a 2913 -2920 vtsz.-nál a halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékra történő bármilyen utalás vonatkozik a keverékszármazékokra is, mint pl. a szulfohalogén-, nitrohalogén-, nitroszulfo- vagy nitroszulfohalogén-származékokra.

A 2929 vtsz. alkalmazásában a nitro- vagy nitrozocsoportok nem tekinthetők "nitrogén-funkcióknak".

A 2911 , 2912 , 2914 , 2918 és a 2922 vtsz.-ok alkalmazásában az "oxigén-funkció" kifejezés alatt azokat a funkciókat (a jellegzetes oxigéntartalmú szerves csoportokat) kell érteni, amelyek funkciójára a 2905 -2920 vtsz.-oknál utalás található.

5. A) Az árucsoport I-VII. árualcsoportjába tartozó savfunkciós szerves vegyületekkel képzett észtereket az említett árualcsoportokba tartozó szerves vegyületeknek megfelelő vtsz.-ok közül (az árualcsoporton belül) sorrendben az utolsó vtsz. alá kell besorolni.

B) Az etil-alkoholból az árucsoport I-VII. árualcsoportjába tartozó savfunkciós szerves vegyületekkel képzett etil-alkohol észtereket oda kell besorolni, ahova a megfelelő savfunkciós vegyületeket.

C) A VI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. pontjára és a 28. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontjára is figyelemmel:

1) az árucsoport I-X. árualcsoport vagy a 2942 vtsz. alá tartozó szerves vegyületek úgymint sav-, fenol- vagy enol-funkciós vegyületek vagy szerves bázisok szervetlen sóit a megfelelő szerves vegyület vtsz.-a alá kell besorolni;

2) az árucsoport I-X. árualcsoport vagy a 2942 vtsz. alá tartozó szerves vegyületekből képzett sókat a megfelelő bázis vagy sav (beleértve a fenol- vagy enol-funkciós vegyületeket is) vtsz.-ai közül sorrendben az árucsoport utolsó vtsz. alá kell besorolni; és

3) a XI. árualcsoport vagy a 2941 vtsz. alá tartozók kivételével a koordinációs vegyületeket a 29. árucsoportban számsorrendben az utolsó vtsz. alá kell besorolni, a valamennyi fémkötés "hasadása" folytán keletkezett törmelékek közé, a fémkarbon kötések kivételével.

D) A fémalkoholátokat, az etanol kivételével (2905 vtsz.), a megfelelő alkohol vtsz.-a alá kell besorolni.

E) A szénsavak halogenidjeit a megfelelő savak vtsz.-a alá kell besorolni.

6. A 2930 és 2931 vtsz. alá tartozó vegyületek olyan szerves vegyületek, amelyek molekulái a hidrogén-, oxigén- vagy nitrogénatomokon kívül közvetlenül szénatomhoz kötött más nemfém- vagy fématomokat (pl. kén, arzén vagy ólom) tartalmaznak.

Nem tartoznak a 2930 (szerves kénvegyületek), illetve a 2931 (más szerves-szervetlen vegyületek) vtsz. alá az olyan szulfo- vagy halogénszármazékok (beleértve a keverékszármazékokat is), amelyek, eltekintve a hidrogéntől, oxigéntől és nitrogéntől, közvetlen kötésben szénnel csak kén- vagy halogénatomokat tartalmaznak, amelyek a szulfo- vagy halogénszármazék (vagy vegyületszármazék) jellegét adják.

7. Nem tartoznak a 2932 , 2933 , illetve a 2934 vtsz. alá az epoxidok háromtagú gyűrűvel, a keton-peroxidok, aldehidek vagy tioaldehidek ciklikus polimerjei, a több-bázisú szénsavak anhidridjei, a többértékű alkoholnak vagy fenolnak több-bázisú savakkal képzett ciklikus észterei vagy a több-bázisú savak imidjei.

Ezt a rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a gyűrűben található heteroatom kizárólag a ciklikus vagy az előbb felsorolt funkciós csoportból származik.

8. A 2937 vtsz. alkalmazásában:

a) a "hormon" kifejezés magában foglalja a hormonfelszabadító vagy hormonstimuláló faktorokat, a hormongátlókat és az ellenhormonokat (antihormonokat) is;

b) a "főképp hormonként használt" kifejezés nemcsak az elsődlegesen hormonhatásuk miatt alkalmazott hormonszármazékokra és szerkezeti analógjaikra vonatkozik, hanem azokra a származékaikra és szerkezeti analógjaikra is, amelyeket elsődlegesen az e vtsz. alá tartozó termékek szintézisekor intermedierekként használnak.

Alszámos megjegyzések

1. A 29. árucsoportban egy vámtarifaszámon belül a kémiai vegyületek származékai (vagy kémiai vegyületek csoportja) ugyanazon alszám alá tartoznak, mint maguk a vegyületek (vagy vegyületcsoportok), feltéve hogy más alszám alatt nincsenek név szerint kiemelve, és nincs a szóba jöhető alszámok között "Más" alszám.

2. A 29. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontja nem vonatkozik az ezen árucsoport alszámaira.

30. ÁRUCSOPORT - GYÓGYSZERIPARI TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) étel vagy ital (úgymint diétás, diabetikus vagy erősítő táplálék, táplálékkiegészítők, tonikital és ásványvíz), az intravénás táplálásra szolgáló készítmény kivételével (IV. áruosztály);

b) készítmények, mint például tabletták, rágógumi vagy tapaszok (transzdermális rendszerek), amelyek a dohányosokat a dohányzásról való leszokásban hivatottak segíteni (2106 vagy 3824 vtsz.);

c) speciálisan égetett vagy finomra őrölt gipsz fogászati célra (2520 vtsz.);

d) vizes párlatok vagy illóolajok vizes oldatai gyógyászati célra (3301 vtsz.);

e) a 3303 -3307 vtsz. alá tartozó olyan készítmények, amelyek megelőzési vagy gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek;

f) a 3401 vámtarifaszám alá tartozó hozzáadott gyógyászati anyagokat tartalmazó szappanok vagy más termékek;

g) a gipszalapú készítmények fogászati célra (3407 vtsz.); vagy;

h) a véralbumin, nem gyógyászati vagy megelőzési célra (3502 vtsz.).

2. A 3002 vtsz. alkalmazásában az "immunológiai termékek" kifejezés azokra a peptidekre és fehérjékre vonatkozik (a 2937 vtsz. alá tartozó áruk kivételével), amelyek közvetlenül részt vesznek az immunológiai folyamatok szabályozásában, így például a monoklón antitestekre (MAB), az antitest-töredékekre, az antitest-konjugátumokra és az antitest-töredék-konjugátumokra, az interleukinokra, az interferonokra (IFN), a kemokinekre és bitonyos tumornekrózis-faktorokra (TNF), növekedési faktorokra (GF), hematopoietinekre és kolóniastimuláló-faktorokra (CSF).

3. A 3003 és 3004 vtsz.-ok, valamint az ehhez az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. d) pontjában foglaltak alkalmazásában:

a) nem kevert terméknek kell tekinteni:

1) a nem kevert termékek vizes oldatait;

2) a 28. vagy 29. árucsoportba tartozó összes terméket; és;

3) a 1302 vtsz. alá tartozó egyszerű növényi kivonatokat, csak szabványosítva vagy bármilyen oldatban;

b) kevert terméknek kell tekinteni:

1) a kolloid oldatokat és szuszpenziókat (a kolloid kén kivételével);

2) a növényi kivonatokat, amelyeket növényi anyagok keverékeinek kezelésével nyertek; és

3) a sókat és sűrítményeket, amelyeket természetes ásványvizek lepárlásával nyertek.

4. A 3006 vtsz. alá csak az alábbiak tartoznak, amelyek a nómenklatúra más vtsz.-a alá nem sorolhatók be:

a) a steril sebészeti catgut, hasonló steril sebészeti varróanyagok (beleértve a steril felszívódó sebészeti vagy fogászati fonalakat) és steril ragasztószövetek sebészeti tekercselt lezárónak;

b) a steril laminária és steril lamináriatamponok (sátrak);

c) a steril sebészeti vagy fogászati felszívódó vérzéscsillapító; steril sebészeti vagy fogászati tapadásgátlók, a nem felszívódók is;

d) a röntgenkontraszt-készítmények és diagnosztikai reagensek betegeken való alkalmazásra, nem kevert anyagok, kimért adagokban kiszerelve vagy két vagy több alkotóanyagot tartalmazó készítmény, amit ilyen célra összekevertek;

e) a vércsoport-meghatározó reagensek;

f) a fogcement és más fogtömő anyagok; csontpótló cement;

g) az elsősegély dobozok és -készletek;

h) kémiai fogamzásgátló készítmények, amelyek hormonon, a 2937 vtsz. alá tartozó más terméken vagy spermiciden alapulnak;

ij) humán vagy állatgyógyászati felhasználásra szánt gélkészítmény, amelyet sebészeti műtéteknél vagy fizikai vizsgálatoknál a test egyes részein síkosító anyagként vagy a test és az orvosi műszer között közvetítő anyagként alkalmaznak; és

k) gyógyszerhulladék, azaz olyan gyógyszertermék, amely az eredeti felhasználási céljára alkalmatlan, például azért, mert lejárt a szavatossági ideje; és

l) osztómiás felhasználásra szánt eszközök, azaz alakra vágott colostomia-, ileostomia- és urostomia-zacskók és azok öntapadós lapkái vagy alaplemezei.

Alszámos megjegyzések

1. A 3002 13 és a3002 14 alszám alkalmazásában:

a) nem kevert termékeknek, tiszta termékeknek kell tekinteni, akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak;

b) kevert termékeknek kell tekinteni:

1) az előbbi a) pontban említett termékek vizes vagy más oldószeres oldatait;

2) az előbbi a) pontban és a b) pont 1) alpontjában említett termékeket a tartósításhoz vagy a szállításhoz szükséges stabilizáló anyagok hozzáadásával; valamint

3) az előbbi a) pontban, és a b) pont 1) és 2) alpontjában említett termékeket bármely más adalékanyaggal.

2. A 3003 60 és a 3004 60 alszám alá olyan szájon át szedhető gyógyszerek tartoznak, amelyek artemizinint (INN) tartalmaznak más gyógyszer-hatóanyagokkal keverve, vagy a következő hatóanyagok valamelyikét tartalmazzák más gyógyszer-hatóanyagokkal keverve is: amodiakvin (INN); artelinsav vagy sói; artenimol (INN); artemotil (INN); arteméter (INN); arteszunát (INN); klorokvin (INN); dihidro-artemizinin (INN); lumefantrin (INN); meflokvin (INN); piperakvin (INN); pirimetamin (INN) vagy szulfadoxin (INN).

Kiegészítő megjegyzés

1. A 3004 vtsz. alá tartoznak a növényi alapú gyógykészítmények és a következő hatóanyagokon alapuló készítmények: vitaminok, ásványi anyagok, eszenciális aminosavak vagy zsírsavak, a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben. Ezeket a készítményeket a 3004 vtsz. alá kell besorolni, amennyiben a termék címkéjén, csomagolásán, vagy a termékhez mellékelt használati utasításban ismertetésre kerülnek az alábbiak:

a) a kór, betegség vagy azok tünetei, melyek esetén a készítmény felhasználandó;

b) a készítményben lévő hatóanyag vagy hatóanyagok mennyisége;

c) az adagolás, és

d) az alkalmazási mód.

E vtsz. alá tartoznak a homeopátiás (hasonszervi) gyógykészítmények, amennyiben a fent említett feltételek közül az a), c) és d) pontban foglaltaknak megfelelnek.

A vitaminokon, ásványi anyagokon, eszenciális aminosavakon vagy zsírsavakon alapuló készítmények esetében a termék címkéjén feltüntetésre kerülő napi ajánlott adagban az összetevők valamelyike mennyiségének jelentősen magasabbnak kell lennie az egészség vagy a jó közérzet megőrzéséhez naponta ajánlott mennyiségnél.

31. ÁRUCSOPORT - TRÁGYÁZÓSZEREK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 0511 vtsz. alá tartozó állati vér;

b) az elkülönített, vegyileg meghatározott vegyületek, (ezen Megjegyzések lenti 2. a), 3. a), 4. a) vagy 5. pontjában meghatározott termékek kivételével); vagy

c) a 3824 vtsz. alá tartozó mesterséges kálium-klorid-kristályok (az optikai elemek kivételével) darabonként legalább 2,5 g tömegben; kálium-kloridból készült optikai elemek (9001 vtsz.).

2. A 3102 vtsz. alá csak az alábbi termékek tartoznak, ha azokat nem a 3105 vtsz. alatt előírt módon csomagolták vagy szerelték ki:

a) Olyan áruféleségek, amelyek az alább felsorolt meghatározások valamelyikének megfelelnek:

1) nátrium-nitrát, tisztán is;

2) ammónium-nitrát, tisztán is;

3) ammónium-szulfát és ammónium-nitrát kettős sói, tisztán is;

4) ammónium-szulfát, tisztán is;

5) kálcium-nitrát és ammónium-nitrát kettős sói (tisztán is) vagy keverékei;

6) kálcium-nitrát és magnézium-nitrát kettős sói (tisztán is) vagy keverékei;

7) kálcium-ciánamid, tisztán is vagy olajjal kezelve;

8) karbamid, tisztán is.

b) Azok a trágyázószerek, amelyek a fenti a) alpontban felsorolt termékek bármelyikének egymás közötti keverékéből állnak.

c) Azok a trágyázószerek, amelyek ammónium-klorid vagy a fenti a) vagy b) alpont alatt felsorolt bármilyen terméknek krétával, gipsszel vagy más, nem trágyázó szervetlen anyagokkal való keverékéből állnak.

d) Azok a folyékony trágyázószerek, amelyek a fenti a) alpont alatti 2. vagy 8. pontban felsorolt termékek vizes vagy ammóniaoldataiból vagy ezeknek a termékeknek a keverékeiből állnak.

3. A 3103 vtsz. alá csak az alábbi termékek tartoznak, ha azokat nem a 3105 vtsz. alatt előírt módon csomagolták vagy szerelték ki:

a) Olyan áruféleségek, amelyek az alább felsorolt meghatározások valamelyikének megfelelnek:

1) Thomas-salak;

2) a 2510 vtsz. alá tartozó természetes foszfátok, égetve (kalcinálva) vagy a szennyeződések eltávolításán túlmenően hőkezelve;

3) szuperfoszfátok (szimpla, kettős vagy hármas);

4) kalcium-hidrogén-ortofoszfát, száraz, vízmentes termékre számítva legalább 0,2 tömegszázalék fluortartalommal.

b) Azok a trágyázószerek, amelyek a fenti a) alpontban felsorolt termékek bármelyikének egymás közötti keverékéből állnak, a fluortartalomtól függetlenül.

c) Azok a trágyázószerek, amelyek a fenti a) vagy b) alpontban felsorolt termékeknek - fluortartalomtól függetlenül - krétával, gipsszel vagy más nem trágyázó szervetlen anyagokkal való keverékéből állnak.

4. A 3104 vtsz. alá csak az alábbi termékek tartoznak, ha azokat nem a 3105 vtsz. alatt előírt módon csomagolták vagy szerelték ki:

a) Olyan áruféleségek, amelyek az alább felsorolt meghatározások valamelyikének megfelelnek:

1) természetes, nyers kálisók (pl. karnallit, kainit és szilvin);

2) kálium-klorid, tisztán is, ezen Megjegyzések fenti 1. c) pontjában leírtak kivételével;

3) kálium-szulfát, tisztán is;

4) kálium-magnézium-szulfát, tisztán is.

b) Azok a trágyázószerek, amelyek a fenti a) alpontban felsorolt termékek bármelyikének egymás közötti keverékéből állnak.

5. Ammónium-dihidrogén-ortofoszfát (monoammónium-foszfát) és diammónium-hidrogénortofoszfát (diammónium-foszfát), tisztán is, valamint ezek keverékei a 3105 vtsz. alá tartoznak.

6. A 3105 vtsz. alkalmazásában a "más trágyázószer" kifejezés alatt csak olyan terméket kell érteni, amelyet trágyázószerként használnak, és amely a trágyázószer fő alkotórészeként a nitrogén, foszfor vagy kálium közül legalább egy elemet tartalmaz.

32. ÁRUCSOPORT - CSERZŐ- VAGY SZÍNEZŐKIVONATOK; TANNINOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK; SZÍNEZÉKEK, PIGMENTEK ÉS MÁS SZÍNEZŐ ANYAGOK; FESTÉKEK ÉS LAKKOK; GITT ÉS MÁS MASZTIX (SIMÍTÓ- ÉS TÖMÍTŐANYAGOK); TINTÁK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) az elkülönített, vegyileg meghatározott elemek vagy vegyületek [kivéve a 3203 vagy 3204 vtsz. alá tartozó termékeket, a luminoforként használatos szervetlen termékeket (3206 vtsz.), az olvasztott kvarcból vagy más olvasztott kovasavból készült üveget a 3207 vtsz. alatt előírt formában, és a 3212 vtsz. alá tartozó festőanyagot és más színezőanyagot is a kiskereskedelem számára szokásos módon kiszerelve vagy csomagolva];

b) a 2936 -2939 , 2941 vagy 3501 -3504 vtsz. alá tartozó termékek tannátjai vagy más tanninszármazékai; vagy

c) aszfaltmasztix vagy más bitumenes masztix (2715 vtsz).

2. A 3204 vtsz. alá tartoznak a stabilizált diazoniumsók és az azoszínezékek előállításához szükséges színtársítók keverékei.

3. A 3203 , 3204 , 3205 és 3206 vtsz. alá tartoznak azok a színező alapanyagon alapuló készítmények is, amelyek bármely anyag festésénél vagy színezőkészítmények előállításánál azok alkotóelemeiként is használatosak (beleértve a 3206 vtsz. esetét, a 2530 vtsz. alá vagy a 28. árucsoportba tartozó színezőpigmenteket, a fémpelyhet és fémport). Mégsem tartoznak azonban e vtsz.-ok alá a festékgyártásban használatos, nem vizes közegben diszpergált pigmentek folyadék vagy paszta formában, beleértve a zománcokat is (3212 vtsz.), vagy a 3207 , 3208 , 3209 , 3210 , 3212 , 3213 vagy 3215 vtsz.-ok alá tartozó más készítményeket.

4. A 3901 -3913 vtsz. alá tartozó bármely termékeknek az oldatai - a kollódium kivételével - illékony szerves oldószerben oldva a 3208 vtsz. alá tartoznak, ha az oldószer tömege az oldat 50 tömegszázalékát meghaladja.

5. Ebben az árucsoportban a "színezőanyag" kifejezés nem jelenti azokat a termékeket, amelyeket olajfestékben töltőanyagként használnak, még akkor sem, ha azok falfestékek színezésére is alkalmasak.

6. A 3212 vtsz. alkalmazásában a "nyomófólia" kifejezés csak azokra a vékony lemezekre vonatkozik, amelyeket pl. a könyv külső borításának vagy kalapbélésszalag nyomtatására használnak, és:

a) fémporból (beleértve a nemesfémport) vagy pigmentekből állnak, amelyeket enyv, zselatin vagy más kötőanyag tart össze; vagy

b) bármilyen anyagból készült hordozóra felrakott fémből (beleértve a nemesfémet) vagy pigmentekből állnak.

33. ÁRUCSOPORT - ILLÓOLAJOK ÉS REZINOIDOK; ILLATSZEREK, SZÉPSÉG- VAGY TESTÁPOLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) a természetes oleorezinek (gyantatartalmú illóolajok) vagy a 1301 vagy 1302 vtsz. alá tartozó növényi kivonatok;

b) a 3401 vtsz. alá tartozó szappan vagy más termékek; vagy

c) a mézga-, fa- vagy szulfátterpentin vagy a 3805 vtsz. alá tartozó más termékek.

2. A 3302 vtsz. alkalmazásában az "illatanyag" kifejezés csak a 3301 vtsz. alá tartozó anyagokra, az ezen anyagokból elkülönített illatalkotórészekre vagy szintetikus aromaanyagokra vonatkozik.

3. A 3303 -3307 vtsz.-ok alá tartoznak - többek között - az olyan kevert vagy nem kevert termékek (az illóolaj vizes desztillátuma és vizes oldata kivételével), amelyek az e vtsz.-ok alá tartozó árukkal azonos felhasználásra alkalmasak, és ilyen felhasználásra alkalmas kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésűek.

4. A 3307 vtsz. alkalmazásában az "illatszerek, szépség- vagy testápoló szerek" kifejezés - többek között - a következő termékekre vonatkozik: illatszeres zacskók; égetés útján ható illatosító készítmények; parfümmel átitatott és kozmetikumokkal impregnált vagy bevont papírok; kontaktlencsékhez vagy műszemekhez való oldatok; illatszerrel vagy szépítőszerrel impregnált, bevont vagy beborított vatták, nemezek és "nem szőtt" (fátyolszerű) anyagok; toalettkészítmények állatok számára.

34. ÁRUCSOPORT - SZAPPAN, SZERVES FELÜLETAKTÍV ANYAGOK, MOSÓSZEREK, KENŐANYAGOK, MŰVIASZOK, ELKÉSZÍTETT VIASZOK, FÉNYESÍTŐ- VAGY POLÍROZÓANYAGOK, GYERTYA ÉS HASONLÓ TERMÉKEK, MINTÁZÓPASZTA, "FOGÁSZATI VIASZ" ÉS GIPSZALAPÚ FOGÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) kenőanyagnak használt állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból álló, élelmezési célra alkalmas keverékek vagy készítmények (1517 vtsz.);

b) elkülönített, vegyileg meghatározott vegyületek; vagy

c) sampon, fogápoló szer, borotvakrém, és borotvahab vagy fürdéshez való készítmények szappan vagy más szerves felületaktív anyag tartalommal (3305 , 3306 vagy 3307 vtsz.).

2. A 3401 vtsz. alkalmazásában a "szappan" kifejezés csak a vízben oldódó szappanokra vonatkozik. Ezek a szappanok és a 3401 vtsz. alá tartozó más termékek tartalmazhatnak hozzáadott anyagokat (pl. fertőtlenítőszert, csiszolóport, töltőanyagot vagy gyógyanyagot). A csiszolóport tartalmazó szappanok csak rúd, kocka vagy más formába öntve sorolhatók be a 3401 vtsz. alá. Más alakban a 3405 vtsz. alá tartoznak, mint "súrolókrémek, -porok és hasonló készítmények".

3. A 3402 vtsz. alkalmazásában a "szerves felületaktív anyagok" olyan termékek, amelyeket 0,5 %-os koncentrációban 20 °C-on vízzel összekevernek, és egy órát ezen a hőmérsékleten állni hagynak:

a) átlátszó vagy áttetsző, folyékony vagy stabil emulzió keletkezik anélkül, hogy az oldhatatlan anyagokat elkülönítenék; és

b) a víz felületi feszültsége lecsökken 4,5 × 10-2 N/m (45 din/cm) vagy kisebb mértékre.

4. A 3403 vtsz. alkalmazásában a "kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj" kifejezés a 27. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott termékekre is vonatkozik.

5. A 3404 vtsz. a lent meghatározott kivételekre is figyelemmel, a "műviaszok és elkészített viaszok" meghatározás csak az alábbi termékekre vonatkozik:

a) kémiailag előállított viaszszerű szerves termékekre, a vízben oldódókra is;

b) különféle viaszok összekeverésével nyert termékekre;

c) egy vagy többféle viasz alapú olyan viaszszerű termékekre, amelyek zsiradékot, gyantát, ásványi anyagokat vagy más anyagokat is tartalmaznak.

Nem tartoznak e vtsz. alá:

a) a 1516 , 3402 vagy a 3823 vtsz. alá tartozó termékek még akkor sem, ha viaszjellegűek;

b) a 1521 vtsz. alá tartozó nem kevert állati viaszok vagy nem kevert növényi viaszok, akár finomítottak vagy színezettek;

c) a 2712 vtsz. alá tartozó ásványi viaszok vagy hasonló termékek, összekeverve vagy csupán színezve is; vagy

d) viaszok keverve, folyékony oldószerben feloldva vagy diszpergálva (3405 , 3809 vtsz. stb.).

35. ÁRUCSOPORT - FEHÉRJEANYAGOK; ÁTALAKÍTOTT KEMÉNYÍTŐK; ENYVEK; ENZIMEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) az élesztő (2102 vtsz.);

b) a vérfrakció (a gyógyászati vagy megelőzési célra nem elkészített véralbumin kivételével), a 30. árucsoportba tartozó gyógyszer vagy más termék;

c) az előcserzésre használt enzimes készítmény (3202 vtsz.);

d) az enzimes áztató- vagy mosószer és a 34. árucsoportba tartozó más termék;

e) a keményített fehérje (3913 vtsz.); vagy

f) a zselatinalapú nyomdaipari termék (49. árucsoport).

2. A 3505 vtsz. alkalmazásában a "dextrin" kifejezés alatt olyan keményítő lebontásából származó, redukálócukor-tartalmú termékeket kell érteni, amelyek redukálócukor-tartalma - szőlőcukorként a szárazanyagra kifejezve - legfeljebb 10 százalék.

A 10 százalékot meghaladó redukálócukor-tartalmú termékek a 1702 vtsz. alá tartoznak.

Kiegészítő megjegyzés

1. A 3504 00 10 alszám alá tartoznak a szárazanyagra számítva 85 tömegszázaléknál több proteint tartalmazó koncentrált tejfehérjék.

36. ÁRUCSOPORT - ROBBANÓANYAGOK; PIROTECHNIKAI KÉSZÍTMÉNYEK; GYUFÁK; PIROFOROS ÖTVÖZETEK; EGYES GYÚLÉKONY ANYAGOK

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba az elkülönített, vegyileg meghatározott vegyületek, a Megjegyzések alábbi 2. a) vagy b) pontjában felsorolt termékek kivételével.

2. A 3606 vtsz. alkalmazásában a "gyúlékony anyagokból készült áruk" kifejezés csak a következőket jelenti:

a) metaldehid, hexametilén-tetramin és hasonló anyagok olyan (pl. tablettákban, pálcikákban vagy hasonló formákban) kiszerelésben, amelyekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy azokat tüzelőanyagként használják fel; alkohol alapanyagú és elkészített hasonló tüzelőanyagok szilárd vagy félszilárd alakban;

b) folyékony tüzelőanyag vagy cseppfolyós gáz tüzelőanyag olyan 300 cm3-es, vagy annál kisebb űrtartalmú tartályban, amelyet cigaretta-öngyújtó vagy hasonló gyújtószerszámok töltésére vagy utántöltésére használnak; és

c) gyantafáklya, alágyújtó és hasonlók.

37. ÁRUCSOPORT - FÉNYKÉPÉSZETI VAGY MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI TERMÉKEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba a hulladék vagy a selejt.

2. Ebben az árucsoportban a "fényképészeti" szó olyan eljárásra vonatkozik, amely közvetett vagy közvetlen úton biztosítja, hogy fényérzékeny felületen fény vagy más sugárzás hatására látható kép keletkezzen.

Kiegészítő megjegyzések

1. A két tekercsben behozott filmek esetén (az egyik tekercsen csak a kép van, a másikon pedig csak a hang) mindegyik szalagot a jellegének megfelelő vtsz. alá kell besorolni.

2. A "híradófilm" kifejezés (3706 90 52 alszám) a 330 m-nél rövidebb hosszúságú és aktuális politikai, sport-, katonai, tudományos, irodalmi, néprajzi, turisztikai, társadalmi stb. jellegű eseményeket ábrázoló filmet jelenti.

38. ÁRUCSOPORT - A VEGYIPAR KÜLÖNFÉLE TERMÉKEI

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) az elkülönített, vegyileg meghatározott elemek vagy vegyületek, az alább felsoroltak kivételével:

1) mesterséges grafit (3801 vtsz.);

2) rovarirtók, patkányirtók, gombaölők, gyomirtók, csírázásgátló termékek és növénynövekedést szabályozók, fertőtlenítők, és hasonló termékek a 3808 vtsz. alatt meghatározott kiszerelésben;

3) tűzoltó készülékhez töltet vagy töltött tűzoltó gránát (3813 vtsz.);

4) az alábbi 2. pontban meghatározott, tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok;

5) a lenti 3. a) vagy c) pontban felsorolt termékek;

b) emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok keveréke (általában 2106 vtsz.);

c) az olyan salak, hamu és maradvány (beleértve az iszapokat is, a szennyvíziszap kivételével), amely fémeket, arzént vagy ezek keverékét tartalmazza és megfelel a 26. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. a) vagy 3. b) pontjában felsorolt követelményeknek (2620 vtsz.);

d) a gyógyszerek (3003 vagy 3004 vtsz.); vagy

e) a nem nemesfémek kinyeréséhez vagy nem nemesfémekből készült kémiai vegyületek gyártásához használt kimerült katalizátorok (2620 vtsz.), főként nemesfémek visszanyeréséhez használt kimerült katalizátorok (7112 vtsz.), vagy fémeket, vagy fémötvözeteket például finoman porítva vagy fémháló formájában tartalmazó katalizátorok (XIV. vagy XV. áruosztály).

2. A) A 3822 vtsz. alkalmazásában a "tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok" kifejezés olyan analitikai, kalibrációs vagy referenciacélra alkalmas anyagokat jelent, amelyeket olyan tanúsítvány kísér, amely megadja a tanúsított értékeket, azok meghatározási módszerét és valamennyi tanúsított érték pontosságát.

B) A tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok besorolásakor a 3822 vtsz. elsőbbséget élvez a nómenklatúra valamennyi más vámtarifaszámával szemben, a 28. vagy a 29. árucsoport alá tartozó termékek kivételével.

3. A 3824 vtsz. alá tartoznak az alábbiakban felsorolt, a nómenklatúra más vtsz.-a alá nem besorolható áruk:

a) alkálifémek vagy alkáliföldfémek halogenid sóiból vagy magnézium-oxidból készített mesterséges kristályok (kivéve az optikai elemeket) darabonként 2,5 g vagy nagyobb tömegben;

b) kozmaolaj; Dippel (csontkátrány)-olaj;

c) tintafolt-eltávolító, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben;

d) stenciljavítók, más javítófolyadékok és javítószalagok (a 9612 vtsz. alá tartozók kivételével) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben; és

e) olvadó kerámia hőjelző próbatestek (például Seger-kúp).

4. A Nómenklatúra egészében a "kommunális hulladék" kifejezés olyan hulladékot jelent, amely háztartásokból, szállodákból, éttermekből, kórházakból, üzletekből, hivatalokból stb., utak és járdák tisztításából, valamint építési és bontási hulladékból származik. A kommunális hulladék általában sokféle anyagot tartalmaz, mint például műanyagot, gumit, fát, papírt, textíliát, üveget, fémet, élelmiszert, törött bútort és más sérült vagy kidobott tárgyat. A "kommunális hulladék" kifejezés azonban nem vonatkozik az alábbiakra:

a) a hulladéktól elkülönített egyedi anyagok vagy árucikkek, mint például a műanyag-, gumi-, fa-, papír-, textil-, üveg- vagy fémhulladék és a használt szárazelem, akkumulátor, amelyet a nómenklatúra megfelelő vámtarifaszáma alá kell besorolni;

b) ipari hulladék;

c) a 30. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. k) pontjában meghatározott gyógyszerhulladék; vagy

d) a Megjegyzések alábbi 6. a) pontjában meghatározott klinikai hulladék.

5. A 3825 vtsz. alkalmazásában a "szennyvíziszap" kifejezés a városi szennyvíztisztító telepekről származó iszapot jelenti, és ide tartoznak az előkezelés és az átmosás hulladékait, valamint a nem stabilizált iszap. A trágyázószerként használható stabilizált iszap nem tartozik ide (31. árucsoport).

6. A 3825 vtsz. alkalmazásában a "más hulladék" kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) klinikai hulladék, azaz gyógyászati kutatásból, diagnosztikából, kezelésből vagy más orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi eljárásból származó fertőzött hulladék, amely gyakran kórokozókat és gyógyászati anyagokat tartalmaz és különleges ártalmatlanítási eljárást igényel (például: használt kötszerek, orvosi kesztyűk és injekcióstűk);

b) szervesoldószer-hulladékok;

c) fémmarató szerek, hidraulikus folyadékok, fékfolyadékok és fagyásgátló szerek hulladéka; és

d) a vegyipar vagy vele rokon iparágak más hulladékai.

A "más hulladék" kifejezés nem vonatkozik azonban az olyan hulladékokra, amelyek főleg kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaznak (2710 vtsz.).

7. A 3826 vtsz. alkalmazásában a "biodízel" kifejezés tüzelőanyagként való felhasználásra alkalmas olyan zsírsav-monoalkil-észtereket jelent, amelyeket akár elhasznált állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból nyernek.

Alszámos megjegyzések

1. A 3808 52 és a 3808 59 alszám alá csak a 3808 vtsz. alá tartozó olyan áruk tartoznak, amelyek legalább egyet tartalmaznak a következő anyagokból: alaklór (ISO); aldikarb (ISO); aldrin (ISO); azinfosz-metil (ISO); binapakril (ISO); kamfeklór (ISO) (toxafén); kaptafol (ISO); klórdán (ISO); klórdimeform (ISO); klórbenzilát (ISO); DDT (ISO) (klofenotán [INN], 1,1,1-triklór-2,2-bisz(p-klórfenil)-etán); dieldrin (ISO, INN); 4,6-dinitro-o-krezol (DNOC [ISO]) vagy sói; dinoseb (ISO), sói vagy észterei; endoszulfán (ISO); etilén-dibromid (ISO) (1,2-dibróm-etán); etilén-diklorid (ISO) (1,2-diklór-etán); fluoracetamid (ISO); heptaklór (ISO); hexaklór-benzol (ISO); 1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán (HCH [ISO]), beleértve a lindánt (ISO, INN) is; higanyvegyületek; metamidofosz (ISO); monokrotofosz (ISO); oxirán (etilén-oxid); paration (ISO); paration-metil (ISO) (metil-paration); penta- és oktabróm-difenil-éterek; pentaklórfenol (ISO), sói vagy észterei; perfluoroktán-szulfonsav és sói; perfluoroktán-szulfonamidok; perfluoroktán-szulfonil-fluorid; foszfamidon (ISO); 2,4,5-T (ISO) (2,4,5-triklór-fenoxiecetsav), sói vagy észterei; ón-tributil-vegyületek.

A 3808 59 alszám alá tartoznak továbbá a benomil (ISO), karbofurán (ISO) és tirám (ISO) keverékét tartalmazó porozószerek is.

2. A 3808 61 -3808 69 alszámok alá csak a 3808 vtsz. alá tartozó olyan áruk tartoznak amelyek, alfa-cipermetrint (ISO), bendiokarbot (ISO), bifentrint (ISO), klórfenapirt (ISO), ciflutrint (ISO), deltametrint (INN, ISO), etofenproxot (INN), fenitrotiont (ISO), lambda-cihalotrint (ISO), malationt (ISO), pirimifosz-metilt (ISO) vagy propoxurt (ISO) tartalmaznak.

3. A 3824 81 -3824 88 alszámok alá csak az olyan keverékek vagy készítmények tartoznak, amelyek legalább egyet tartalmaznak a következő anyagokból: etilén-oxid (oxirán), polibrómozott bifenilek (PBB-k), poliklórozott bifenilek (PCB-k), poliklórozott terfenilek (PCT-k), trisz(2,3-dibrómpropil)foszfát, aldrin (ISO), kamfeklór (ISO) (toxafén), klórdán (ISO), klórdekon (ISO), DDT (ISO) (klofenotán [INN], 1,1,1-triklór-2,2-bisz(p-klórfenil)-etán), dieldrin (ISO, INN), endoszulfán (ISO), endrin (ISO), heptaklór (ISO), mirex (ISO), 1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán (HCH [ISO]), beleértve a lindánt (ISO, INN) is, pentaklór-benzol (ISO), hexaklór-benzol (ISO), perfluoroktán-szulfonsav és sói, perfluoroktán-szulfonamidok, perfluoroktán-szulfonil-fluorid vagy tetra-, penta-, hexa-, hepta- vagy oktabróm-difenil-éterek.

4. A 3825 41 és a 3825 49 alszám alkalmazásában a "szervesoldószer-hulladék" kifejezés olyan, főként szerves oldószerekből álló hulladékot jelent, amely elsődleges termékként bemutatva további felhasználásra nem alkalmas, még akkor is, ha az az oldószerek visszanyerésére szolgál.

VII. ÁRUOSZTÁLY

MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzések

1. Azokat az árukészleteket, amelyeket részben vagy kizárólag ebbe az áruosztályba tartozó két vagy több önálló termékből úgy állítottak össze, hogy ha a készletben lévő árukat összekeverik, akkor a VI. vagy a VII. áruosztályba tartozó terméket nyernek, az új termék vtsz.-a alá kell besorolni, feltéve hogy a készletben levő áruk megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a kiszerelés módjáról világosan felismerhető, hogy azok előzetes átcsomagolás nélkül együttes felhasználásra szolgálnak;

b) együtt hozzák be azokat; és

c) az alkotórészek jellegéből vagy jelen lévő arányukból felismerhetően alkalmasak egymás kiegészítésére.

2. A műanyag, a gumi és az ezekből készült áruk - a 3918 vagy a 3919 vtsz. alá tartozó áruk kivételével - nyomtatott mintákkal, jelekkel vagy képi ábrákkal, amennyiben ez az elsődleges felhasználás szempontjából lényeges, a 49. árucsoportba tartoznak.

39. ÁRUCSOPORT - MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUCIKKEK

Megjegyzések

1. A nómenklatúra egészében a "műanyag" kifejezés alatt azokat a 3901 -3914 vtsz. alá tartozó anyagokat kell érteni, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában vagy akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (rendszerint hő és nyomás, ha szükséges, oldószer vagy lágyító hozzáadásával) alatt alakra formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással, amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják.

A Nómenklatúra egészében a "műanyagokra" történő bármilyen utalás a vulkanizált műanyag szálakra is vonatkozik. Ez az elnevezés nem alkalmazható azonban a XI. áruosztályba tartozó textilanyagként használt anyagokra.

2. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) a 2710 vagy a 3403 vtsz. alá tartozó kenőanyag-készítmények;

b) a 2712 vagy a 3404 vtsz. alá tartozó mesterséges viasz;

c) az elkülönített, vegyileg meghatározott szerves vegyületek (29. árucsoport);

d) a heparin vagy sói (3001 vtsz.);

e) a 3901 -3913 vtsz. alá tartozó bármely terméknek az oldatai - a kollódium kivételével - illékony szerves oldószerben oldva, ha az oldószer mennyisége az oldat 50 tömegszázalékát meghaladja (3208 vtsz.); a 3212 vtsz. alá tartozó nyomófólia;

f) a 3402 vtsz. alá tartozó szerves felületaktív anyagok vagy készítmények;

g) az olvasztott gyanta vagy az észtergyanta (3806 vtsz.);

h) elkészített adalékanyagok ásványolajokhoz (beleértve a benzint), vagy más, az ásványolajokkal megegyező célokra használt folyadékok (3811 vtsz.);

ij) poliglikolokon, szilikonokon vagy a 39. árucsoportba tartozó más polimereken alapuló, elkészített hidraulikus folyadékok (3819 vtsz.);

k) a műanyag hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagens (3822 vtsz.);

l) a 40. árucsoportban meghatározott szintetikus gumi vagy ebből készült áru;

m) nyerges- vagy szíjgyártóáru (4201 vtsz.), vagy a bőrönd, kézitáska vagy a 4202 vtsz. alá tartozó más tartók;

n) a 46. árucsoportba tartozó kosárkötő- és fonásáruk, vagy más cikkek;

o) a 4814 vtsz. alá tartozó tapéta;

p) a XI. áruosztályba tartozó áruk (textíliák és textiláruk);

q) a XII. áruosztályba tartozó árucikk (pl. lábbeli, fejfedő, esernyők, napernyők, sétapálcák, ostorok, lovaglókorbácsok vagy mindezek részei);

r) a 7117 vtsz. alá tartozó ékszerutánzatok;

s) a XVI. áruosztályba tartozó áruk (gépek és mechanikus vagy elektromos készülékek);

t) a XVII. áruosztályba tartozó légi járművek vagy járművek részei;

u) a 90. árucsoportba tartozó árucikk (pl. optikai elemek, szemüvegkeretek, rajzolóeszközök);

v) a 91. árucsoportba tartozó árucikk (pl. különböző óratokok);

w) a 92. árucsoportba tartozó árucikk (pl. hangszerek vagy annak részei);

x) a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl. bútor, lámpák és világító-felszerelések, megvilágított jelzések, előre gyártott épületek);

y) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (pl. játékok, játékszerek, sporteszközök); vagy

z) A 96. árucsoportba tartozó árucikk (pl. kefék, gombok, villámzárak, fésűk, szopókák vagy szárak pipákhoz, cigarettaszipkák vagy hasonlók, hőpalackok vagy hasonlók részei, írótollak, töltőceruzák és egylábú-, kétlábú- vagy háromlábú-állvány és hasonló árucikk).

3. A 3901 -3911 vtsz. alá csak a vegyi szintézis útján előállított olyan termékek tartoznak, amelyek az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a) folyékony, szintetikus poliolefinek, amelyekből 1 013 millibar nyomáson, 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel (3901 és 3902 vtsz.);

b) kumaron-indén típusú, alacsony polimerizációs fokú gyanták (3911 vtsz.);

c) átlagosan legalább 5 monomer egységet tartalmazó más szintetikus polimerek;

d) szilikonok (3910 vtsz.);

e) rezolok (3909 vtsz.) és más előpolimerek (prepolimerek).

4. "Kopolimer" kifejezés alá tartozik minden olyan polimert, amelyben a teljes polimertartalomra vonatkoztatva egyik monomer egység sem éri el a 95 vagy ennél nagyobb tömegszázalékot.

Eltérő rendelkezés hiányában ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a kopolimereket (beleértve a ko-polikondenzációs, a ko-poliaddíciós termékeket, a tömb kopolimereket és az ojtott kopolimereket is) és a polimer elegyeket annak a komonomer egység polimerjeinek a vtsz.-a alá kell besorolni, amely minden más egyszerű komonomer egységgel szemben nagyobb tömegben van jelen. E Megjegyzés értelmében az azonos vtsz. alá tartozó polimereket alkotó komonomer egységeket egyfélének kell tekinteni.

Ha egyik komonomer sincs nagyobb tömegben, a kopolimert vagy a polimer elegyeket a szóba jöhető vtsz.-ok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

5. Azokat a kémiailag módosított polimereket, amelyeknél a kémiai reakció folyamán csak a fő polimerlánc nyúlványa módosult, a nem módosított polimer vtsz.-a alá kell besorolni. Ez nem vonatkozik az ojtott polimerekre.

6. A 3901 -3914 vtsz. alkalmazásában az "alapanyag" kifejezés csak a következőkre vonatkozik:

a) folyadékok és pépek, beleértve a diszperziókat (emulziókat és szuszpenziókat) és oldatokat;

b) szabálytalan alakú tömbök, rögök, porok (beleértve a présporokat), szemcsék, pelyhek és hasonló ömlesztett formák.

7. Nem tartoznak a 3915 vtsz. alá az egyféle termoplasztikus anyag hulladékából, forgácsából és maradékából kialakított alapanyagok (3901 -3914 vtsz.).

8. A 3917 vtsz. alkalmazásában a "cső" és "tömlő" kifejezés azokra az üreges félkész vagy késztermékekre vonatkozik, amelyeket rendszerint gáz vagy folyadék szállítására, vezetésére vagy elosztására használnak (pl. bordás kerti öntözőcsövek, perforált tömlők). Ez a kifejezés a kolbászbélre és más lapított cső alakú termékekre is vonatkozik. Az utóbb említett kivételével azonban nem vonatkozik a "cső" és "tömlő" kifejezés azokra az árukra, amelyeknek a belső keresztmetszete nem kör, nem ovális, nem négyszögletes (ahol a hosszúság legfeljebb a szélesség 1,5-szerese) vagy nem szabályos sokszög alakú, az ilyen árukat profilnak kell tekinteni.

9. A 3918 vtsz. alkalmazásában a "műanyag fal- vagy mennyezetburkoló" kifejezés a tekercsben kiszerelt olyan műanyag termékekre vonatkozik, amelyeknek szélessége legalább 45 cm, alkalmas fal vagy mennyezet díszítésére, tartósan rögzítették bármilyen anyagból (a papír kivételével) készült hátlaphoz. A műanyag réteg (a színoldalon) lehet erezett, dombornyomásos, színezett, mintásra nyomott vagy másképpen díszített.

10. A 3920 és a 3921 vtsz. alkalmazásában a "lap, lemez, film, fólia és szalag, csík" megnevezés csak azokra a lemezekre, lapokra, filmekre, fóliákra és szalagokra, csíkokra (az 54. árucsoportba tartozók kivételével) és a szabályos mértani alakzatú tömbökre vonatkozik, amelyek lehetnek nyomtatva vagy felületileg másképpen megmunkálva is, felvágatlanul vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú darabokra vágva (még abban az esetben is, ha a felvágás következtében kész árucikké válnak), de tovább nincsenek megmunkálva.

11. A 3925 vtsz. alá csak a II. árualcsoport előző vtsz.-ai alá nem besorolható alábbi áruk tartoznak:

a) 300 liternél nagyobb űrtartalmú tartályok (beleértve a szeptikus tartályokat), kádak és hasonló tárolóedények;

b) padlózat-, fal- vagy választófal, mennyezet- vagy tetőszerkezeti elemek;

c) csatornák és szerelvényeik;

d) ajtók, ablakok és ezek keretei, és ajtóküszöbök;

e) erkélykorlátok, mellvédek, kerítések, kapuk és hasonló korlátok;

f) ajtó- és ablaktáblák, redőnyök (beleértve a reluxákat is) és hasonló áruk, és ezek részei és szerelékei;

g) nagyméretű polcrendszerek összeszerelésre és állandó berendezésként, pl. üzletekben, műhelyekben, raktárakban;

h) építészeti díszítőelemek, pl. legömbölyítések, kupolák, dúcok; és

ij) épületeken kívül vagy belül állandó berendezésként alkalmazott felszerelések és szerelvények, ajtókon, ablakokon, lépcsőházakban, falakon vagy épületek más részein, pl. gombok, fogantyúk, kampók, párkányok, törölközőtartók, kapcsolófedőlapok és más védőlapok.

Alszámos megjegyzések

1. Ebben az árucsoportban, bármely vtsz.-nál, a polimereket (beleértve a kopolimereket is) és a kémiailag módosított polimereket az alábbiak szerint kell besorolni:

a) ahol van olyan alszám, hogy "Más":

1) a "poli" szóval jelölt polimer egy alszámon belül (pl. polietilén és poliamid-6,6) azt jelenti, hogy a megnevezett polimereket alkotó monomer egység vagy monomer egységek a teljes polimertartalomra vonatkozva 95 vagy ennél több tömegszázalékot tesznek ki;

2) A 3901 30 , 3901 40 , 3903 20 , 3903 30 és 3904 30 alszámok alatt megnevezett kopolimereket akkor kell ezen alszámok alá besorolni, ha a nevezett kopolimerek komonomer egységei a teljes polimertartalomra vonatkoztatva legalább 95 tömegszázalékot tesznek ki;

3) a kémiailag módosított polimereket a "Más" alszám alá kell besorolni, feltéve hogy a kémiailag módosított polimereket más alszám pontosabban nem határozza meg;

4) a fenti 1-3. pontban nem említett polimereket a szóba jöhető alszámok közül azon monomer egységből álló polimer alszáma alá kell besorolni, amely minden más egyszerű komonomer egységgel szemben nagyobb tömegben van jelen. Ezért az azonos alszám alá tartozó polimerek monomer egységeit egyfélének kell tekinteni. Csak a vizsgált alszámok alatt található polimereket alkotó komonomer egységek hasonlíthatók össze;

b) ahol nincs olyan alszám, hogy "Más":

1) a polimereket azon monomer egységből álló polimerek alszáma alá kell besorolni, amely minden más egyszerű komonomer egységgel szemben nagyobb tömegben van jelen. Ezért az azonos alszám alá tartozó polimerek monomer egységeit egyfélének kell tekinteni. Csak a vizsgált alszámok alatt található polimereket alkotó komonomer egységek hasonlíthatók össze;

2) a kémiailag módosított polimereket a megfelelő nem módosított polimerek alszáma alá kell besorolni.

A polimer elegyeket ugyanazon alszám alá kell besorolni, mint az azt alkotó ugyanolyan arányú monomerek polimerjeit.

2. A 3920 43 alszám alkalmazásában a "lágyító" kifejezés a másodlagos lágyítószereket is jelenti.

Kiegészítő megjegyzés

1. Ha a szőtt, kötött vagy hurkolt kelme, nemez vagy nem szőtt textilanyag csupán megerősítési célra szolgál, a porózus műanyaggal impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan vagy egyujjas kesztyű a 39. árucsoportba tartozik, még akkor is, ha

- porózus műanyaggal impregnált, bevont vagy beborított szőtt, kötött vagy hurkolt kelméből (az 5903 vtsz. alá tartozó kivételével), nemezből vagy nem szőtt textilanyagból készítették, vagy

- nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított szőtt, kötött vagy hurkolt kelméből, nemezből vagy nem szőtt textilanyagból készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították porózus műanyaggal.

(Az 56. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. c) pontja, ill. az 59. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. a) pontjának 5. alpontja)

40. ÁRUCSOPORT - GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUCIKKEK

Megjegyzések

1. Eltérő rendelkezés hiányában a Nómenklatúra egészében a "gumi" kifejezés alatt a következő termékeket kell érteni, vulkanizálva vagy keményítve is: természetes gumi, balata, guttapercha, guayule, csikle és hasonló természetes gumi, szintetikus gumi, olajból nyert faktisz és az ezekből visszanyert alapanyagok.

2. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) a XI. áruosztályba tartozó áruk (textilek és textiláruk);

b) a 64. árucsoportba tartozó lábbelik vagy részeik;

c) a 65. árucsoportba tartozó fejfedők vagy részeik, beleértve a fürdősapkát is;

d) a XVI. áruosztályba tartozó, keménygumiból készült mechanikus vagy elektromos berendezések vagy ezek részei (beleértve mindenfajta villamossági árut is);

e) a 90., 92., 94. vagy a 96. árucsoportba tartozó árucikk; vagy

f) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (a sportkesztyűk, ujjatlan és egyujjas sportkesztyűk, valamint a 4011 -4013 vtsz.-ok alá tartozó áruk kivételével).

3. A 4001 -4003 és a 4005 vtsz.-oknál az "alapanyag" kifejezés csak az alábbiakra vonatkozik:

a) folyadék és pép (latex is, elővulkanizálva is, és más diszperziók és oldatok);

b) szabálytalan alakú tömbök, rögök, szemcsék, porok, granulátumok, morzsalékok és hasonló ömlesztett formák.

4. Az ezen árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában, valamint a 4002 vtsz. alatt említett "szintetikus gumi" kifejezés az alábbiakra vonatkozik:

a) telítetlen, szintetikus anyagokra, amelyeket maradandóan át lehet alakítani kénnel történő vulkanizálással olyan nem termoplasztikus anyaggá, amely 18 és 29 °C közötti hőmérsékleten eredeti hosszúsága háromszorosára nyújtása után sem szakad el, és az eredeti hosszúsága kétszeresére nyújtása után 5 perc alatt az eredeti hosszúság legfeljebb másfélszeresére húzódik vissza. Ahhoz, hogy a fenti feltételnek megfeleljen, az anyagnak térhálósnak kell lennie, amit vulkanizálást elősegítő vagy gyorsító szerek hozzáadásával lehet elérni; a Megjegyzések 5. B) pont 2. és 3. alpontjában meghatározott anyagok hozzáadása szintén megengedett. Nem megengedett azonban a térhálósításhoz nem szükséges bármilyen anyag, például szaporítóanyag, lágyítószer és töltőanyag hozzáadása;

b) tioplasztokra (TM); és

c) műanyaggal ojtott vagy kevert módosított természetes gumira, depolimerizált természetes gumira, a telítetlen, szintetikus anyagra és telített, szintetikus, magas polimerizációs fokú polimerek keverékére, feltéve, hogy valamennyi fent említett termék a vulkanizálás, a nyújtás és a visszahúzódás tekintetében az a) pontban meghatározott feltételeknek megfelel.

5. A) Nem tartozik a 4001 és 4002 vtsz. alá az olyan gumi vagy gumikeverék, amelyhez a koaguláció előtt vagy után az alábbi anyagokat adták:

1) vulkanizálószereket, gyorsítókat, késleltetőket vagy aktiváló szereket (kivéve azokat, amelyeket az elővulkanizált gumilatex előállítása céljából adagolnak);

2) pigmenteket vagy más színezőanyagot, a kizárólag azonosítás céljából hozzáadottak kivételével;

3) lágyító- vagy szaporítóanyagot (kivéve az ásványolajat az olajjal szaporított gumi esetében), töltőanyagot, erősítőanyagot, szerves oldószert vagy bármely más anyagot, kivéve a B) pont alatt megengedetteket.

B) Az alábbi anyagok jelenléte bármely gumiban vagy gumikeverékben nem befolyásolja a 4001 vagy 4002 vtsz. alá történő besorolást, feltéve, hogy az ilyen gumi vagy gumikeverék nyersanyagként megtartja lényeges jellemzőit:

1) emulgáló- vagy tapadásgátló szer;

2) emulgálószer kis mennyiségű bomlástermékei;

3) a következő anyagokból egy nagyon kis mennyiség: hőérzékeny vegyszerek (általában hőérzékeny gumilatex előállításához), kationos felületaktív anyagok (általában elektropozitív gumilatex előállításához), antioxidánsok, koaguláló szerek, morzsalékosító szerek, fagyásgátló szerek, peptizáló-, öregedésgátló-, stabilizáló-, viszkozitást biztosító szerek vagy hasonló speciális adalékanyagok.

6. A 4004 vtsz. alkalmazásában a "hulladék, törmelék és forgács" kifejezések a gumi előállításánál vagy -feldolgozásánál keletkező gumihulladékra, gumiforgácsra, és -törmelékre, valamint szakadás, elhasználódás vagy más ok miatt eredeti felhasználási céljának megfelelően már nem használható gumiárukra vonatkoznak.

7. A teljesen vulkanizált gumiból készült szálat, amely keresztmetszetének bármelyik átmérője az 5 mm-t meghaladja, a 4008 vtsz. alá tartozó szalagként, rúdként vagy idomként kell besorolni.

8. A 4010 vtsz. alá tartozik a gumival impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövetből vagy gumival impregnált, bevont vagy beborított textilfonalból vagy zsinegből készült szállítószalag vagy meghajtószíj vagy heveder.

9. A 4001 , 4002 , 4003 , 4005 és a 4008 vtsz.-ok alkalmazásában a "lap", "lemez" és "szalag" kifejezés csak azokra a lapokra, lemezekre és szalagokra és szabályos mértani alakzatú tömbökre vonatkozik, amelyek lehetnek nyomtatva vagy felületileg másképpen megmunkálva is, felvágatlanul vagy egyszerűen téglalap (beleértve a négyzet) alakú darabokra vágva, még abban az esetben is, ha a felvágás következtében készárukká válnak, de nincsenek másként alakra vágva vagy tovább megmunkálva.

A 4008 vtsz. alkalmazásában a "rúd" és "profil" kifejezés csak azokra az árukra vonatkozik, amelyek lehetnek bizonyos hosszúságúra elvágottak vagy felületileg megmunkáltak is, de másképpen nincsenek megmunkálva.

Kiegészítő megjegyzés

1. Ha a szőtt, kötött vagy hurkolt kelme, nemez vagy nem szőtt textília csupán megerősítési célra szolgál, a habgumival impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan vagy egyujjas kesztyű a 40. árucsoportba tartozik, még akkor is, ha

- habgumival impregnált, bevont vagy beborított szőtt, kötött vagy hurkolt kelméből (az 5906 vtsz. alá tartozó kivételével), nemezből vagy nem szőtt textíliából, vagy

- nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított szőtt, kötött vagy hurkolt kelméből, nemezből vagy nem szőtt textíliából készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították habgumival.

(Az 56. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. c) és az 59. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontjának utolsó bekezdése)

VIII. ÁRUOSZTÁLY

NYERSBŐR, KIKÉSZÍTETT BŐR, SZŐRME ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; NYERGES- ÉS SZÍJGYÁRTÓÁRUK; UTAZÁSI CIKKEK, KÉZITÁSKÁK ÉS HASONLÓ TARTÓK; ÁLLATI BÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (A SELYEMHERNYÓBÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL)

41. ÁRUCSOPORT - NYERSBŐR (A SZŐRME KIVÉTELÉVEL) ÉS KIKÉSZÍTETT BŐR

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a nyersbőr vágási vagy hasonló hulladéka (0511 vtsz.);

b) a 0505 vagy a 6701 vtsz. alá tartozó madárbőr vagy részei tollal vagy pehellyel;

c) a szőrös vagy gyapjas bőr nyersen, cserezve vagy kikészítve (43. árucsoport); a 41. árucsoportba kell azonban besorolni a szarvasmarhafélék (beleértve a bivalyt), a lófélék, a juh vagy a bárányok (kivéve az asztrahán, broadtail, karakül, perzsa vagy hasonló bárányok, az indiai, kínai, mongol vagy tibeti bárányok), a kecskék, kecskegidák vagy gödölyék (kivéve a jemeni, mongol vagy tibeti kecskék, kecskegidák és gödölyék), a sertés (beleértve a pekarit is), a zerge, a gazella, a tevék (beleértve a dromedárt), a rénszarvas, a jávorszarvas, a szarvas, az őzek vagy a kutyák nyers, szőrös vagy gyapjas bőrét.

2. A) Nem tartozik a 4104 -4106 vtsz.-ok alá az olyan cserzett (ideértve az előcserzést is) bőr és szőrös bőr, amelynél a cserzési folyamat visszafordítható (4101 -4103 vtsz., esettől függően).

B) A 4104 -4106 vtsz.-ok alkalmazásában a "crust" bőr (kéregbőr) kifejezés olyan bőrt és szőrös bőrt jelent, amelyet szárítás előtt újracsereztek, színeztek vagy zsíroztak (likkereztek).

3. A "mesterséges bőr" kifejezés a nómenklatúrában mindig csak a 4115 vtsz. alatt meghatározott fajtájú anyagokat foglalja magában.

42. ÁRUCSOPORT - BŐRÁRUK; NYERGES- ÉS SZÍJGYÁRTÓÁRUK; UTAZÁSI CIKKEK, KÉZITÁSKÁK ÉS HASONLÓ TARTÓK; ÁLLATI BÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (A SELYEMHERNYÓBÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL)

Megjegyzések

1. Ezen árucsoport alkalmazásában a "bőr" kifejezés a puhított bőrt (beleértve a samoa kombinációval kikészített bőrt is), a lakkbőrt, a laminált lakkbőrt és a metallizált bőrt is jelenti.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a steril sebészeti catgut vagy más steril sebészeti varróanyagok (3006 vtsz.);

b) a ruházati cikkek vagy ruházati tartozékok (a kesztyűk, ujjatlan és egyujjas kesztyűk kivételével) szőrmével vagy műszőrmével bélelve vagy színoldalán természetes vagy műszőrmével bevonva, ha ez a bevonat az egyszerű díszítés mértékét meghaladja (4303 vagy 4304 vtsz.);

c) a hálóból készült áruk (5608 vtsz.);

d) a 64. árucsoportba tartozó árucikk;

e) a 65. árucsoportba tartozó fejfedők (kalap) vagy részeik;

f) a 6602 vtsz. alá tartozó ostorok, lovaglókorbácsok vagy más árucikk;

g) a kézelőgombok, karperecek vagy más ékszerutánzatok (7117 vtsz.);

h) a vasalás vagy díszek lószerszámhoz, mint pl. kengyel, zabla, rézszerelék és csat, ha ezeket különállóan mutatják be (általában XV. áruosztály);

ij) a hangszerhúrok, a dobhoz való bőrök vagy hasonlók, vagy a hangszerek más részei (9209 vtsz.);

k) a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl.: bútorok, lámpák és világító-felszerelések);

l) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (pl.: játékok, játékszerek, sporteszközök); vagy

m) a 9606 vtsz. alá tartozó gombok, franciakapcsok, patentkapcsok, nyomógombok, gombtestek vagy ezek más részei, nyers gombok.

3. A) A fenti Megjegyzések 2. pontjában foglaltakon túlmenően nem tartozik a 4202 vtsz. alá:

a) a műanyag fóliából rövid használati időre füllel (fogóval) készült táska, nyomtatva is (3923 vtsz.);

b) a fonásanyagból készült árucikk (4602 vtsz.).

B) A 4202 és 4203 vtsz.-ok alá tartozó árucikkek nemesfémből, vagy nemesfémmel plattírozott fémből, természetes vagy tenyésztett gyöngyből, drágakőből vagy féldrágakőből (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) készült részekkel ellátva még akkor is ezen vtsz.-ok alá tartoznak, ha az említett részek többek, mint egyszerű kellékek, vagy meghaladják a díszítő jelleget, feltéve, hogy nem ezek a részek adják az áru lényeges jellemzőjét. Másrészt, ha ezek a részek adják az áru lényeges jellemzőjét, akkor az áru a 71. árucsoportba tartozik.

4. A 4203 vtsz. alkalmazásában a "ruházati cikkek és ruházati tartozékok" kifejezés - többek között - a kesztyűket, ujjatlan és egyujjas kesztyűket (beleértve a sportolásra vagy védőeszközként szolgálókat is), a kötényeket és más védőöltözetet, a nadrágtartókat, a derékszíjakat, fegyverszíjakat, tölténytartókat és a csuklószíjakat jelenti, a karóraszíjak kivételével (9113 vtsz.).

Kiegészítő megjegyzés

1. A 4202 vtsz. alszámainak alkalmazásában a "külső felület" kifejezés a tartó külső, szabad szemmel látható anyagára vonatkozik, még akkor is, ha ez az anyag a külső rétege a tartó felületének anyagát alkotó összetett burkolatnak.

43. ÁRUCSOPORT - SZŐRME ÉS MŰSZŐRME; EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzések

1. A nómenklatúra egészében a "szőrme" kifejezés - a 4301 vtsz. alá tartozó nyers szőrmén (prémbőrön) kívül - mindenfajta állat cserzett vagy kikészített szőrös vagy gyapjas bőrét magában foglalja.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a madárbőr vagy részei tollal vagy pehellyel (0505 vagy 6701 vtsz.);

b) a 41. árucsoportba tartozó nyers- vagy szőrösbőr, vagy gyapjas bőr (lásd a 41. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. c) pontját);

c) a bőrből és szőrméből vagy bőrből és műszőrméből készült kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű (4203 vtsz.);

d) a 64. árucsoportba tartozó áru;

e) a 65. árucsoportba tartozó fejfedő vagy részeik; vagy

f) a 95. árucsoportba tartozó áru (pl. játékok, játékszerek, sporteszközök).

3. A 4303 vtsz. alá tartozik a más anyagok hozzáadásával összeállított szőrme és annak részei, valamint az olyan szőrme és annak részei, amelyet ruházatnak, vagy ruházat részének vagy kiegészítőjének, vagy más árunak varrtak össze.

4. Az egyszerű díszítéstől eltekintve, a szőrmével vagy műszőrmével bélelt vagy kívülről borított ruházati cikkek és ruházati tartozékok (a Megjegyzések 2. pontjában foglaltak kivételével) jellegük szerint a 4303 vagy a 4304 vtsz. alá tartoznak.

5. A nómenklatúra egészében a "műszőrme" kifejezés olyan szőrmeutánzatot jelent, amelyet bőrre, szövetre vagy más anyagra felragasztással vagy varrással felvitt gyapjúból, szőrből vagy más szálból állítottak elő, de nem jelenti a szövéssel vagy kötéssel előállított szőrmeutánzatot (általában 5801 vagy6001 vtsz.).

IX. ÁRUOSZTÁLY - FA ÉS FAIPARI TERMÉKEK; FASZÉN; PARAFA ÉS PARAFA ÁRUK; SZALMÁBÓL, ESZPARTÓFŰBŐL VAGY MÁS FONÁSANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KOSÁRKÖTŐ- ÉS FONÁSÁRUK

44. ÁRUCSOPORT - FA ÉS FAIPARI TERMÉKEK; FASZÉN

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) az elsősorban illatszer, gyógyszer előállítására vagy rovarölő, gombaölő szerként vagy hasonló célra használt faforgács, faszilánk, fareszelék, a zúzott vagy porrá őrölt fa (1211 vtsz.);

b) a bambusz vagy más, elsősorban fonatkészítésre használt fajellegű anyagok, megmunkálatlanul, hasítva is, hosszában fűrészelve vagy vágva (1401 vtsz.);

c) az elsősorban festésre vagy cserzésre használt faforgács, faszilánk, zúzott vagy porrá őrölt fa (1404 vtsz.);

d) az aktív szén (3802 vtsz.);

e) a 4202 vtsz. alá tartozó árucikk;

f) a 46. árucsoportba tartozó áru;

g) a 64. árucsoportba tartozó lábbelik vagy részei;

h) a 66. árucsoportba tartozó áru (pl. esernyők, sétabotok és ezek részei);

ij) a 6808 vtsz. alá tartozó áru;

k) a 7117 vtsz. alá tartozó ékszerutánzat;

l) a XVI. és XVII. áruosztályba tartozó áru (pl. gépalkatrészek, gépekhez és készülékekhez való szekrények, borítók, tokok és bognáripari termékek);

m) a XVIII. áruosztályba tartozó áru (pl. óratok és hangszer, és ezek részei);

n) a fegyverrész (9305 vtsz.);

o) a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl. bútor, lámpák és világítófelszerelések, előre gyártott épületek);

p) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (pl. játékok, játékszerek, sporteszközök);

q) a 96. árucsoportba tartozó árucikk (pl. pipák és ezek részei, gombok, ceruzák és egylábú-, kétlábú- vagy háromlábú -állvány és hasonló árucikk), a 9603 vtsz. alá tartozó árucikkeknek fából készült teste és nyele, fogója kivételével; vagy;

r) a 97. árucsoportba tartozó árucikk (pl. művészeti tárgyak).

2. Ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a "tömörített fa" kifejezés olyan tömör vagy ragasztott fát jelent, amelyet vegyi vagy fizikai eljárással kezeltek (a rétegekből összeragasztott ilyen fánál ez a kezelés nagyobb mérvű, mint amennyi a rétegek jó összeragasztásához szükséges), és amelynek ezáltal megnő a fajlagos tömege, vagy keménysége és a mechanikai szilárdsága, vagy a vegyi vagy elektromos hatásokkal szembeni ellenálló képessége.

3. A 4414 -4421 vtsz.-ok alá kell besorolni az ott megnevezett árukat akkor is, ha ezeket forgácslemezből vagy hasonló lemezből, rétegelt lemezből (lemezelt fatáblából) vagy tömörített fából állították elő.

4. A 4410 , 4411 , vagy a 4412 vtsz. alá tartozó áruk lehetnek olyan alakra megmunkáltak, mint amilyenek a 4409 vtsz. alá tartoznak, hajlítottak, hullámosítottak, lyukasztottak, alakra (a négyzet vagy téglalap alakú kivételével) vágottak vagy formáltak vagy bármilyen más művelettel megmunkáltak, ha ezáltal jellegük nem változik meg.

5. Nem tartozik a 4417 vtsz. alá az olyan szerszám, amelynek vágóéle, munkát végző éle, felülete vagy munkát végző más része a 82. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában meghatározott anyagok valamelyikéből áll.

6. A fenti Megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel és eltérő rendelkezés hiányában ezen árucsoportban a "fá"-ra való minden utalás a bambuszra és más fajellegű anyagra is vonatkozik.

Alszámos megjegyzés

1. A 4401 31 vtsz. alkalmazásában a "falabdacs (pellet)" kifejezés a mechanikus fafeldolgozó iparban, a bútoriparban vagy a faanyag átalakításával járó más tevékenység kapcsán melléktermékként keletkező, kötőanyag nélkül közvetlenül összenyomással vagy legfeljebb 3 tömegszázalék mennyiségű kötőanyag hozzáadásával tömörített faszilánkot, fűrészport vagy faforgácsot jelenti. Ezek a labdacsok (pelletek) hengeres formájúak, átmérőjük legfeljebb 25 mm és hosszúságuk legfeljebb 100 mm.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 4405 vtsz. alkalmazásában a "faliszt" olyan faport jelent, amelynek egy 0,63 mm nyílású szita legfeljebb 8 tömegszázalékát tartja vissza.

2. A 4414 00 10 , 4418 10 10 , 4418 20 10 , 4419 90 10 , 4420 10 11 , és a 4420 90 91 alszámok alkalmazásában a "trópusi fa" kifejezés a következő trópusi fákat jelenti: acajou d'Afrique, alan, azobé, balsa, dark red meranti, dibétou, ilomba, imbuia, iroko, jelutong, jongkong, kapur, kempas, keruing, light red meranti, limba, mahagóni (Swietenia spp.), makoré, mansonia, meranti bakau, merbau, obeche, okoumé, palissandre de Para (Para-paliszander), palissandre de Rio (Rio-paliszander), palissandre de Rose (Rózsa-paliszander), ramin, sapelli, sipo, tík, tiama, virola, white lauan, white meranti, white seraya és yellow meranti.

45. ÁRUCSOPORT - PARAFA ÉS PARAFA ÁRUK

Megjegyzés

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 64. árucsoportba tartozó lábbeli vagy részei;

b) a 65. árucsoportba tartozó fejfedők vagy ezek részei; vagy

c) a 95. árucsoportba tartozó áruk (pl. játékok, játékszerek, sporteszközök).

46. ÁRUCSOPORT - SZALMÁBÓL, ESZPARTÓFŰBŐL VAGY MÁS FONÁSANYAGBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KOSÁRKÖTŐ- ÉS FONÁSÁRUK

Megjegyzések

1. Ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a "fonásanyagok" kifejezés olyan állapotú vagy formájú anyagokat jelent, amelyek alkalmasak fonásra, kötésre vagy hasonló eljárásra; idetartozik: szalma, fűzfavessző, bambusznád, rotangnád, káka, nád, facsík, más növényi csík (pl. háncsból vágott csík, keskeny levél és rafia vagy széles levelekből előállított más csík), fonatlan természetes textilrost, monofil és csík valamint hasonlók műanyagból, papírcsíkból. Nem tekinthető fonásanyagnak a természetes vagy mesterséges bőrből, vagy nemezből vagy "nem szőtt" szövetből vágott csík, az emberhaj, a lószőr, a textilanyagokból készült előfonat vagy fonal, vagy az 54. árucsoportba tartozó monofil és csík és hasonlók.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 4814 vtsz. alá tartozó falborító;

b) a zsineg, kötél és hajókötél vagy kábel fonva vagy fonatlanul (5607 vtsz.);

c) a 64. vagy 65. árucsoportba tartozó lábbeli, vagy más fejfedő vagy ezek részei;

d) a jármű vagy karosszéria kosárfonatból (87. árucsoport); vagy

e) a 94. árucsoportba tartozó áru (pl. bútor, lámpa és világító-felszerelések).

3. A 4601 vtsz. alkalmazásában a "fonásanyag, fonat és fonásanyagból készült hasonló termék párhuzamos pászmákban összekötve" kifejezés olyan fonásanyagot, fonatot és fonásanyagból készült hasonló termékeket jelent, amelyeket egymás mellé helyeztek és lap alakban összekötöttek, a kötözőanyag akár textilanyagból készült fonal is lehet.

X. ÁRUOSZTÁLY - PAPÍRIPARI ROSTANYAG FÁBÓL VAGY MÁS CELLULÓZTARTALMÚ ANYAGBÓL; VISSZANYERT (HULLADÉK ÉS HASZNÁLT) PAPÍR VAGY KARTON; PAPÍR ÉS KARTON ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

47. ÁRUCSOPORT - PAPÍRIPARI ROSTANYAG FÁBÓL VAGY MÁS CELLULÓZTARTALMÚ ANYAGBÓL; VISSZANYERT (HULLADÉK ÉS HASZNÁLT) PAPÍR VAGY KARTON

Megjegyzés

1. A 4702 vtsz. alkalmazásában a "kémiai úton előállított, oldódó papíripari rostanyag" kifejezés olyan kémiai úton előállított rostanyagot jelent, amelyik szódás vagy szulfátos feltárás esetén 92 vagy ezt meghaladó tömegszázalék, szulfitos feltárás esetén 88 vagy ezt meghaladó tömegszázalék oldhatatlan részt tartalmaz, miután egy órán keresztül 18 %-os nátrium-hidroxid (NaOH) -oldatban 20 °C-on kezelték, és a szulfit rostanyag hamutartalma nem haladja meg a 0,15 tömegszázalékot.

48. ÁRUCSOPORT - PAPÍR ÉS KARTON; PAPÍRIPARI ROSTANYAGBÓL, PAPÍRBÓL VAGY KARTONBÓL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzések

1. Eltérő rendelkezés hiányában ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a "papír"-ra történő bármely utalás a kartonpapírt is jelenti (függetlenül a vastagságától vagy a négyzetmétertömegétől).

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 30. árucsoportba tartozó árucikk;

b) a 3212 vtsz. alá tartozó nyomófólia;

c) az illatosított vagy kozmetikai szerrel impregnált vagy bevont papír (33. árucsoport);

d) a szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy beborított papír vagy cellulózvatta (3401 vtsz.), vagy a fényesítőszerrel, krémmel vagy hasonló készítményekkel impregnált, bevont vagy beborított papír vagy cellulózvatta (3405 vtsz.);

e) a 3701 -3704 vtsz. alá tartozó fényérzékeny papír vagy karton;

f) diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensekkel impregnált papír (3822 vtsz.);

g) rétegezett műanyagfóliával megerősített papír vagy műanyagréteggel bevont vagy borított papír- vagy kartonréteg, ha a műanyag adja a teljes vastagságnak több mint a felét vagy az ilyen anyagokból készült áru, a 4814 vtsz. alá tartozó falborítók kivételével (39. árucsoport);

h) a 4202 vtsz. alá tartozó árucikk (pl. utazási cikk);

ij) a 46. árucsoportba tartozó árucikk (kosárkötő- és fonásáru);

k) a papírfonal és papírfonalból készült textiláru (XI. áruosztály);

l) a 64. vagy a 65. árucsoportba tartozó árucikk;

m) a csiszolópapír vagy -karton (6805 vtsz.), vagy csillámmal bevont papír vagy karton (6814 vtsz.) (de a csillámporral bevont papírt és kartont ebbe az árucsoportba kell besorolni);

n) a papírral vagy kartonnal megerősített fémfólia (általában a XIV. vagy XV. áruosztály);

o) a 9209 vtsz. alá tartozó árucikk;

p) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (pl. játék, játékszer, sporteszköz); vagy

q) a 96. árucsoportba tartozó árucikk (pl. gomb, egészségügyi betét [párna] és tampon, csecsemőpelenka és pelenkabetét).

3. A Megjegyzések 7. pontjában foglaltakra is figyelemmel a 4801 -4805 vtsz.-ok alá tartozik az a papír és karton, amelyet hengereltek, simítottak,, szatináltak, fényesítettek vagy hasonló módon megmunkáltak, hamis vízjellel láttak el vagy felületileg enyveztek, valamint az olyan papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék is, amelyet anyagában bármilyen eljárással színeztek vagy márványoztak. A 4803 vtsz. szövegében meghatározottak kivételével nem tartozik a fenti vtsz.-ok alá az a papír, karton, cellulózvatta vagy cellulózszálból álló szövedék, amelyet tovább megmunkáltak.

4. Ebben az árucsoportban az "újságpapír" kifejezés olyan felületkezelés nélküli papírt jelent, amelyet újságok nyomtatására használnak, amelyben a teljes rostanyagtartalom legalább 50 tömegszázaléka mechanikai vagy vegyi-mechanikai eljárással előállított facsiszolatból áll, enyvezetlen vagy csak kis mértékben enyvezett, mindkét oldalán 2,5 mikrométert (mikront) meghaladó Parker Print Surf (1 MPa) szerinti felületi érdességű, négyzetmétertömege legalább 40 g/m2, és legfeljebb 65 g/m2, és az csak az alábbi formában kiszerelt papírra vonatkozik: a) 28 cm-nél szélesebb szalagban vagy tekercsben; vagy b) téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívekben, ha oldalhosszúsága összehajtás nélkül egyik oldalon a 28 cm-t, a másik oldalon pedig a 15 cm-t meghaladja.

5. A 4802 vtsz. alkalmazásában a "papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra" és a "nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír" kifejezés olyan papírt és papírkartont jelent, amelyet főleg fehérített, vagy mechanikai vagy vegyi-mechanikai eljárással nyert papíripari rostanyagból készítenek, és megfelel a következő feltételeknek:

- a legfeljebb 150 g/m2 tömegű papír vagy karton esetében:

a) a mechanikai vagy vegyi-mechanikai eljárással nyert facsiszolattartalma legalább 10 %, és

1. négyzetméter-tömege legfeljebb 80 g/m2; vagy

2. anyagában színezett; vagy

b) a hamutartalma több mint 8 %, és

1. négyzetmétertömege legfeljebb 80 g/m2; vagy

2. anyagában színezett; vagy

c) a hamutartalma több mint 3 % és a fehérségi jelzőszáma legalább 60 %; vagy

d) hamutartalma 3 és 8 % között van, fehérségi jelzőszáma kevesebb mint 60 % és a repesztőszilárdsága 2,5 kPa·m2/g vagy ennél kisebb; vagy

e) hamutartalma legfeljebb 3 %, fehérségi jelzőszáma legalább 60 % és a repesztőszilárdsága 2,5 kPa·m2/g vagy ennél kisebb,

- a 150 g/m2 tömegűnél nehezebb papír vagy karton esetében:

a) anyagában színezett; vagy

b) fehérségi jelzőszáma legalább 60 %, és

1. vastagsága legfeljebb 225 mikrométer (mikron); vagy

2. vastagsága több mint 225 mikrométer (mikron), de legfeljebb 508 mikrométer (mikron) és hamutartalma több mint 3 %; vagy

c) fehérségi jelzőszáma kevesebb mint 60 %, vastagsága legfeljebb 254 mikrométer (mikron) és hamutartalma több mint 8 %.

Nem tartozik azonban a 4802 vtsz. alá a szűrőpapír vagy -karton (beleértve a filteres teák papírját is) vagy a nemezpapír vagy -karton.

6. Ebben az árucsoportban a "nátronpapír és -karton" kifejezés az olyan papírt és kartont jelenti, amelyben a teljes rosttartalomnak legalább 80 tömegszázalékát kémiai, szulfátos vagy szódás eljárással állították elő.

7. Ha a vtsz.-ok szövege eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azt a papírt, kartont, cellulózvattát és cellulózszálból álló szövedéket, amely ismérveinél fogva a 4801 -4811 vtsz.-ok közül két vagy több vtsz. alá is besorolható lenne, a figyelembe vehető vtsz.-ok közül a számsorrendben utolsó vtsz. alá kell a nómenklatúrában besorolni.

8. A 4803 -4809 vtsz.-ok alá a papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék csak az alábbi formában sorolható be:

a) 36 cm-nél szélesebb szalagban vagy tekercsben; vagy

b) téglalap (beleértve a négyzet) alakú lapokban (ívekben), ha oldalhosszúsága összehajtás nélkül egyik oldalon a 36, a másik oldalon pedig a 15 cm-t meghaladja.

9. A 4814 vtsz. alkalmazásában a "tapéta és hasonló falborítók" kifejezés alatt az alábbiakat kell érteni:

a) a 45-160 cm közötti szélességű, fal vagy mennyezet díszítésére alkalmas olyan papírt tekercsben, amely:

1) barkázott, erezett, domborított, felületileg színezett, mintásan nyomott vagy felületén másképp (például textilpehellyel) díszített, átlátszó műanyag védőréteggel borított vagy bevont is;

2) fa-, szalma- stb. részecskékkel egyenetlen felületűvé alakított;

3) a felső oldalán (színoldalán) műanyaggal bevont vagy borított, vagy a műanyagréteg lehet barkázott, erezett, domborított, színezett, mintásan nyomott vagy másképp díszített; vagy

4) a felső oldalon (színoldalon) fonásanyaggal borított, a fonásanyag lehet párhuzamos pászmákban összekötve vagy szőve is;

b) szegélyt és frízt papírból, a fentiek szerint kezelve, tekercsben is, fal vagy mennyezet díszítésére;

c) több részből álló papír falborítót tekercsben vagy ívben, amelyet úgy nyomtattak, hogy összeállított formában egy képet, mintát vagy díszítést képezzen a falon.

Az olyan papír- vagy kartonalapú termék, amely padló és fal borítására egyaránt alkalmas, a 4823 vtsz. alá tartozik.

10. Nem tartozik a 4820 vtsz. alá a méretre vágott betétlap vagy kártya, akár nyomtatott, domborított vagy perforált, akár nem.

11. A 4823 vtsz. alá tartozik - többek között - a Jacquard- vagy hasonló gépeknél használatos perforált papír- vagy kartonkártya, valamint papírcsipke.

12. A 4814 vagy a 4821 vtsz. alá tartozó áruk kivételével a 49. árucsoportba tartozó nyomtatványnak kell tekinteni a mintákkal, jelekkel vagy ábrákkal nyomtatott papírt, kartont, cellulózvattát és az ezekből előállított árukat, ha ez a nyomtatás az áruk felhasználási célja szempontjából lényeges.

Alszámos megjegyzések

1. A 4804 11 és a 4804 19 alszám alkalmazásában a "nátron csomagolópapír és karton (kraftliner)" olyan, papírgyártó gépen előállított vagy gépi simítású papírt és kartont jelent tekercsben, amelyben a teljes rosttartalom legalább 80 tömegszázaléka kémiai úton, szulfátos vagy szódás eljárással előállított farostanyagból áll, a tömege több mint 115 g/m2, és minimális repesztőszilárdsága Müllen szerint mérve megfelel a táblázatban jelzett értékeknek vagy bármilyen más négyzetmétertömeg esetében a lineárisan interpolált vagy extrapolált értékeknek.

2. A 4804 21 és a 4804 29 alszámok alkalmazásában a "nátron zsákpapír" olyan, papírgyártó gépen előállított papírt jelent tekercsben, amelyben a teljes rosttartalom legalább 80 tömegszázaléka kémiai úton, szulfátos vagy szódás eljárással előállított papíripari rostanyagból áll, tömege 60-115 g/m2 között van, és megfelel a következőkben részletezett leírások egyikének:

a) Müllen szerinti repesztőszilárdsága (jelzőszáma) legalább 3,7 kPa·m2/g, és keresztirányú nyúlása több mint 4,5 %, és gyártásirányú, azaz hosszirányú nyúlása több mint 2 %;

b) minimális tépő- és szakítószilárdsága megfelel az alábbi táblázatban megjelölt értékeknek vagy bármilyen más négyzetmétertömeg esetében a lineárisan interpolált értékeknek:

3. A 4805 11 alszám alkalmazásában a "félkémiai eljárással nyert hullám alappapír" kifejezés olyan papírt jelent tekercsben, amelyben a teljes rosttartalom legalább 65 tömegszázaléka mechanikai és kémiai pépesítési eljárások kombinációjával előállított fehérítetlen keményfa rost, és a nyomószilárdsága CMT 30-as módszer szerint (Corrugated Medium Test 30 perces kondicionálással) 50 %-os relatív nedvességtartalom mellett, 23 °C-on meghaladja az 1,8 Newton/g/m2 értéket.

4. A 4805 12 alszám alá olyan papír tartozik tekercsben, amelyet főként mechanikai és kémiai eljárások kombinációjával előállított szalmaalapú rostanyagból állítottak elő, tömege legalább 130 g/m2, és a nyomószilárdsága CMT 30-as módszer szerint (Corrugated Medium Test 30 perces kondicionálással) 50 %-os relatív nedvességtartalom mellett, 23 °C-on meghaladja az 1,4 Newton/g/m2 értéket.

5. A 4805 24 és 4805 25 alszám alá az olyan papír és papírkarton tartozik, amelyet főként vagy teljesen visszanyert (hulladék és használt) papír vagy kartonalapú papíripari rostanyagból állítottak elő. A testliner felülete lehet festett papír vagy fehérített vagy fehérítetlen nem visszanyert rostanyagból készült papír is. Ezen termékek Müllen szerinti szilárdsága (repesztőszilárdsága) legalább 2 kPa·m2/g.

6. A 4805 30 alszám alkalmazásában a "szulfit csomagolópapír" kifejezés olyan gépi simítású papírt jelent, amelyben a teljes rosttartalom több mint 40 tömegszázaléka kémiai úton, szulfitos eljárással előállított fa rostanyagból áll, hamutartalma legfeljebb 8 %, és Müllen szerinti repesztőszilárdsága legalább 1,47 kPa·m2/g.

7. A 4810 22 alszám alkalmazásában a "kis négyzetmétertömegű bevont papír" kifejezés olyan papírt jelent, amelyet mindkét oldalán mázréteggel vontak be, tömege legfeljebb 72 g/m2, a mázréteg oldalanként legfeljebb 15 g/m2, az alapanyagban a teljes rosttartalom legalább 50 tömegszázaléka mechanikai eljárással előállított fa rostanyagból áll.

49. ÁRUCSOPORT - KÖNYVEK, ÚJSÁGOK, KÉPEK ÉS MÁS NYOMDAIPARI TERMÉKEK; KÉZIRATOK, GÉPÍRÁSOS SZÖVEGEK ÉS TERVRAJZOK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a fényképészeti negatív vagy pozitív film átlátszó hordozón (37. árucsoport);

b) a dombornyomású (a tereptárgyak térbeli alakját is mutató) térkép, tervrajz vagy földgömb, nyomtatással is (9023 vtsz.);

c) a játékkártya vagy a 95. árucsoportba tartozó más áruk; vagy

d) az eredeti metszet, nyomat vagy kőnyomat (9702 vtsz.), a 9704 vtsz. alá tartozó postabélyeg vagy illetékbélyeg, bélyegzővel ellátott postabélyeg, első napi bélyegzéssel ellátott boríték, postai papíráru vagy hasonlók, valamint a 97. árucsoportba tartozó, 100 évnél régebbi régiség vagy más áru.

2. A 49. árucsoport alkalmazásában a "nyomtatvány" kifejezés a sokszorosítógéppel előállított, az automatikus adatfeldolgozó géppel vezérelt folyamat eredményeként nyert, a dombornyomással, fényképezéssel, fotó- és hőmásolással vagy gépeléssel előállított termékekre is vonatkozik.

3. Az újság, napilap és időszaki lap nem papírba, hanem más anyagba kötve, és ezekből több szám egyszerű közös kötésben (közös borítóban) a 4901 vtsz. alá tartozik, hirdetéssel, reklámtartalommal is.

4. A 4901 vtsz. alá tartozik továbbá:

a) a műalkotásokról vagy rajzokról készített, ezekre vonatkozó szöveggel nyomtatott reprodukciókból álló gyűjtemények, amelyeket számozott oldalakkal oly módon rendeztek, hogy alkalmasak egy vagy több kötetbe való bekötésre;

b) képes mellékletek, amely kíséri és kiegészíti a könyvkötetet; és

c) bekötésre szánt - teljes művet vagy annak egy részét képező - könyvek vagy brosúrák nyomtatott részei összefűzve vagy különálló lapokban vagy nyomtatott ívekben.

Azonban a szöveg nélkül nyomtatott képek vagy illusztrációk akár ívekben, akár különálló lapokban a 4911 vtsz. alá tartoznak.

5. Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjára is figyelemmel, nem tartoznak a 4901 vtsz. alá azok a kiadványok, amelyek elsősorban reklámcélokat szolgálnak (pl.: brosúrák, röpiratok, reklámcédulák, kereskedelmi katalógusok, kereskedelmi társaságok által kiadott évkönyvek, utazási hirdetések). Ezeket a kiadványokat a 4911 vtsz. alá kell besorolni.

6. A 4903 vtsz. alkalmazásában a "gyermekképeskönyv" kifejezés olyan gyermekkönyvet jelent, amelyben a képek adják a fő jelleget, és a szöveg csak kiegészítésül szolgál.

XI. ÁRUOSZTÁLY - TEXTILIPARI ALAPANYAGOK ÉS TEXTILÁRUK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az áruosztályba:

a) az állati sörtéből vagy szőrből készült kefe vagy ecset (0502 vtsz.); a lószőr vagy lószőrhulladék (0511 vtsz.);

b) az emberhaj vagy ebből készült áru (0501 , 6703 vagy 6704 vtsz.), az olyan szűrőkendők kivételével, amelyeket általában olaj sajtolására vagy hasonló célra használnak (5911 vtsz.);

c) a pamutlinters vagy a 14. árucsoportba tartozó más növényi anyag;

d) a 2524 vtsz. alá tartozó azbeszt, vagy a 6812 vagy a 6813 vtsz. alatt meghatározott azbesztáru vagy más termék;

e) a 3005 vagy a 3006 vtsz. alá tartozó áru; a 3306 vtsz. alá tartozó fogtisztításra szolgáló szál (fogselyem) egyedi, kiskereskedelmi csomagolásban;

f) a 3701 -3704 vtsz.-ok alá tartozó fényérzékeny szövet;

g) az olyan monofil, amelynek bármely keresztmetszetmérete meghaladja az 1 mm-t vagy az 5 mm-t meghaladó szélességű szalag vagy hasonló (pl. műszalma) műanyagból (39. árucsoport), vagy az ilyen monofilből vagy szalagból készült fonat vagy szövet vagy más kosárkötő- vagy fonásáru (46. árucsoport);

h) a 39. árucsoportba tartozó műanyaggal impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövet, kötött vagy hurkolt kelme, nemez vagy nem szőtt textília, vagy ezekből készült áru;

ij) a 40. árucsoportba tartozó gumival impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövet, kötött és hurkolt kelme, nemez vagy nem szőtt textília, valamint ezekből készült áru;

k) a szőrös vagy gyapjas bőr (41. vagy 43. árucsoport), vagy a 4303 vagy a 4304 vtsz. alá tartozó szőrméből vagy műszőrméből készült áru;

l) a 4201 vagy a 4202 vtsz. alá tartozó áru textilanyagból;

m) a 48. árucsoportba tartozó termék vagy áru (pl. a cellulózvatta);

n) a lábbeli vagy alkatrészei, lábszárvédő vagy bokavédő vagy a 64. árucsoportba tartozó hasonló áru;

o) a hajháló vagy más fejfedő vagy ezek alkatrészei (65. árucsoport);

p) a 67. árucsoportba tartozó áru;

q) a csiszolóanyaggal bevont textilanyag (6805 vtsz.), és a 6815 vtsz. alá tartozó szénszál vagy a szénszálból készült áru is;

r) az üvegszál vagy abból készült áru, a látható alapszöveten üvegszállal készült hímzés kivételével (70. árucsoport);

s) a 94. árucsoportba tartozó áru (pl. bútor, ágyfelszerelés, lámpa és világító-felszerelés);

t) a 95. árucsoportba tartozó áru (pl. játék, játékszer, sporteszköz és háló);

u) a 96. árucsoportba tartozó áru (pl. kefe, utazási készlet varráshoz, villámzár, írógépszalag, egészségügyi betét (párna) és tampon, csecsemőpelenka és pelenkabetét); vagy

v) a 97. árucsoportba tartozó áru.

2. A) Az 50-55. árucsoportba vagy az 5809 vagy 5902 vtsz. alá tartozó, két vagy több textilanyagból készült árut a legnagyobb tömegben lévő textilanyag szerint kell besorolni.

Ha a különféle textilanyagok aránya egyenlő, az árut a szóba jöhető vtsz.-ok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni, és úgy kell tekinteni, mintha teljesen abból az egy textilanyagból állna, mint amely a kiválasztott vámtarifaszám alá tartozik.

B) A fenti szabály alkalmazásában:

a) a paszományozott lószőrfonalat (5110 vtsz.) és a fémezett fonalat (5605 vtsz.) úgy kell tekinteni, mint egységes textilanyagot, tömegét mint az alkotórészek együttes tömegét kell figyelembe venni; a szövetek besorolásánál a fémezett fonalat textilanyagnak kell tekinteni;

b) a megfelelő vtsz. kiválasztásánál elsősorban az árucsoportot, azután az árucsoporton belül a megfelelő vtsz.-ot kell meghatározni, figyelmen kívül hagyva minden olyan anyagot, amely nem tartozik abba az árucsoportba;

c) ha valamely áru besorolásánál bármely más árucsoporttal együtt mind az 54., mind az 55. árucsoport is szóba jöhet, akkor az 54. és az 55. árucsoportot összevontan, egynek kell tekinteni;

d) ha egy árucsoportban vagy egy vtsz. szövegében különféle textilanyagból készült árura történik utalás, a különféle textilanyagokat egységes textilanyagnak kell tekinteni.

C) A fenti A) és B) pontok rendelkezéseit a Megjegyzések következő, lenti 3., 4., 5., vagy 6. pontjában említett fonalakra is alkalmazni kell.

3. A) Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában - az alábbi B) pontban felsorolt kivételekre is figyelemmel - a "zsineg, kötél és hajókötél" kifejezés az alábbi leírásnak megfelelő [egyágú, többágú (sodrott) vagy cérnázott] fonalakat jelenti:

a) selyemből vagy selyemhulladékból, 20 000 decitexnél nagyobb finomsági számmal;

b) szintetikus vagy mesterséges szálból (beleértve az 54. árucsoportba tartozó két vagy több monofilből készült fonalat is), 10 000 decitexnél nagyobb finomsági számmal;

c) kenderből vagy lenből:

1) simítva vagy fényesítve, legalább 1 429 decitex finomsági számmal; vagy

2) nem simítva, nem fényesítve, 20 000 decitexnél nagyobb finomsági számmal;

d) kókuszrostból, három vagy több fonalból;

e) más növényi rostból, 20 000 decitexnél nagyobb finomsági számmal; vagy

f) fémszállal megerősített.

B) Nem tartozik a "zsineg, kötél és hajókötél" fogalma alá:

a) a gyapjúból vagy más állati szőrből készített fonal és a papírfonal, a fémszállal megerősítettek kivételével;

b) az 55. árucsoportba tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel és az 54. árucsoportba tartozó többágú, nem sodrott vagy méterenként kevesebb mint 5 sodratú fonal;

c) az 5006 vtsz. alá tartozó selyemhernyóbél és az 54. árucsoportba tartozó monofil;

d) az 5605 vtsz. alá tartozó fémezett fonal; a fenti 3. A) pont f) alpontjában említett fémszállal megerősített fonal kivételével; és

e) az 5606 vtsz. alá tartozó zseníliafonal, paszományozott fonal és hurkolt, bordázott fonal.

4. A) Az 50., 51., 52., 54. és az 55. árucsoport alkalmazásában a "kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben" kifejezés - az alábbi B) pontban felsorolt kivételekre is figyelemmel - olyan (egyágú, többágú [sodrott] vagy cérnázott) kiszerelt fonalat jelent, amelyet:

a) kártyán, hengeren, orsón vagy hasonló betéten hoznak forgalomba, és tömege (a betéttel együtt) nem haladja meg:

1) selyemből, selyemhulladékból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból a 85 g-ot; vagy

2) más textilanyagból a 125 g-ot;

b) gombolyag vagy motring alakban hoznak forgalomba, és a tömege nem haladja meg:

1) a 3 000 decitexnél kisebb finomsági számú szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból, selyemből vagy selyemhulladékból a 85 g-ot;

2) a 2 000 decitexnél kisebb finomsági számú bármilyen más fonalból a 125 g-ot; vagy

3) más textilanyagból az 500 g-ot;

c) olyan motringban hoznak forgalomba, amelyet átkötőszálakkal néhány kisebb, egymástól független motringrészre választottak, és a motringrészek egységes tömege nem haladja meg:

1) selyemből, selyemhulladékból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból a 85 g-ot; vagy

2) más textilanyagból a 125 g-ot.

B) Nem tartozik a "kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű" fonal fogalma alá:

a) a bármilyen textilanyagból készült egyágú fonal, kivéve:

1) a gyapjúból vagy finom állati szőrből készült, nem fehérített egyágú fonalat; és

2) a fehérített, festett vagy nyomott egyágú fonalat gyapjúból vagy finom állati szőrből, ha finomsági száma 5 000 decitexnél nagyobb;

b) a többágú (sodrott) vagy cérnázott fonal nem fehérítve:

1) selyemből vagy selyemhulladékból bármilyen kiszerelésben; vagy

2) más textilanyagból a gyapjú és a finom állati szőrök kivételével motringokban;

c) a többágú (sodrott) vagy cérnázott, fehérített, festett vagy nyomott fonal selyemből vagy selyemhulladékból, 133 decitex vagy annál kisebb finomsági számmal; és

d) a bármilyen textilanyagból készült egyágú, többágú (sodrott) vagy cérnázott fonal:

1) motringban keresztbe motollálva; vagy

2) olyan betéten vagy olyan más kiszerelésben (pl. kopszon, fonóüzemi orsón, csévén, cérnázó hengeren, kúp alakú orsón vagy kúpon vagy hímzőgéphez gubó formába tekercselve), amely textilipari felhasználásra utal.

5. Az 5204 , 5401 és 5508 vtsz.-ok alkalmazásában a "varrócérna" kifejezés olyan többágú (sodrott) vagy cérnázott fonalat jelent, amelyet:

a) betéten szereltek ki (pl. hengeren, orsón), és a tömege (betéttel együtt) legfeljebb 1 000 g;

b) varrócérnaként történő használatra íreztek; és

c) végül jobb sodratirányú, más néven "Z" sodrattal készítették.

6. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában a "nagy szakítószilárdságú fonal" kifejezés alatt olyan fonalat kell érteni, amelynek szakítószilárdsága cN/tex-ben (centinewton/tex) kifejezve több mint:

7. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában a "készáru" kifejezés alatt az alábbiakat kell érteni:

a) a négyzet vagy téglalap alaktól eltérő formára csupán kiszabott árukat;

b) a szabásosan szőtt és közvetlenül (vagy az elválasztó szálak szétvágásával) varrás vagy más megmunkálás nélkül felhasználható késztermékeket, (pl. bizonyos törlőruhák, törülközők, abroszok, sálkendők, takarók);

c) a méretre vágott, legalább egyik szélén műanyag-hegesztéses (hőlezárásos) eljárással szabad szemmel is láthatóan vékonyodóra kialakított vagy összepréselt, a többi szélén a Megjegyzések e pontjának bármelyik másik alpontjában leírt módon kezelt árukat, az olyan szövetdarabot azonban nem ideértve, amelynek vágott széleit a rojtosodás megakadályozása érdekében hővágással vagy más egyszerű módon kezelték;

d) a beszegett vagy sodrott szélű vagy a bármelyik szélén csomózott rojttal ellátott termékeket, az olyan szövetdarab kivételével, amelynek vágott széleit a rojtosodás megakadályozása érdekében elfércelték vagy más egyszerű módon kezelték;

e) a megfelelő nagyságra kiszabott és szálhúzásos (azsúrozott) árukat;

f) a varrással, ragasztással vagy más módon összeállított termékeket (kivéve az olyan végeket, amelyeket két vagy több, hosszában a végeinél összeillesztett azonos anyagból nyertek, és az olyan végeket, amelyeket két vagy több szövetréteg egymásra helyezésével állítottak össze, párnázva vagy sem);

g) az alakra kötött vagy hurkolt (idomozott) termékeket, akár különálló cikkben, akár hosszában, cikksorozat formájában bemutatva.

8. Az 50-60. árucsoport alkalmazásában:

a) E Megjegyzés előző 7. pontjában foglaltaknak megfelelő készáruk nem sorolhatók be az 50-55. és a 60. árucsoportba, és - eltérő rendelkezés hiányában - nem sorolhatók az 56-59. árucsoportba sem; és

b) nem sorolhatók be az 50-55. és a 60. árucsoportba az 56-59. árucsoportba tartozó áruk sem.

9. Az 50-55. árucsoportba tartozó szőtt szövetek közé tartoznak a hegyes- vagy derékszögben egymásra helyezett, párhuzamos textilfonalakból képzett rétegekből álló szövetek. Ezeket a rétegeket a fonalak keresztezési pontjain ragasztóanyaggal vagy hőkezeléssel erősítik össze.

10. A gumiszállal kombinált textilanyagból készült elasztikus termékeket ebbe az áruosztályba kell besorolni.

11. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában az "impregnált" kifejezés a "mártott" termékeket is jelenti.

12. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában a "poliamid" kifejezés az "aramid"-okat is jelenti.

13. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában és ahol a nómenklatúrában még előfordul, az "elasztomer fonal" kifejezés olyan végtelen szálú szintetikus textilanyagot - beleértve a monofilt is, a terjedelmesített fonal kivételével - jelent, amely szakadás nélkül eredeti hosszúságának háromszorosára kinyújtható, és eredeti hosszának kétszeresére nyújtva - 5 perc alatt - az eredeti hosszúságának legfeljebb másfélszeresére húzódik vissza.

14. Eltérő rendelkezés hiányában a különböző vtsz.-ok alá tartozó ruházati cikkeket még akkor is a saját vtsz.-uk alá kell besorolni, ha azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben állították össze. E pont alkalmazásában a "ruházati cikkek" kifejezés a 6101 -6114 és a 6201 -6211 vtsz.-ok alá tartozó cikkeket jelenti.

Alszámos megjegyzések

1. Az alábbi kifejezések ebben az áruosztályban - és ahol a nómenklatúrában még előfordulnak - a következőket jelentik:

a) "Fehérítetlen fonal"

Olyan fonal, amelynek:

1) színe megegyezik az alkotó szál anyagának természetes színével, és nincs fehérítve, festve (anyagában sem) vagy nyomva; vagy

2) színe meghatározhatatlan ("szürke fonal"), foszlatott anyagból készült.

Az ilyen fonalat színtelen appretúrával vagy nem tartós festékkel (amely szappannal történő egyszerű mosás után eltűnik) kezelik, és míg a mesterséges vagy szintetikus szálakat anyagukban fénytelenítő (mattírozó) szerekkel (pl. titán-dioxiddal) kezelik.

b) "Fehérített fonal"

Olyan fonal, amelyet:

1) fehérítő eljárással kezeltek, fehérített rostból készítettek, vagy - eltérő rendelkezés hiányában - fehérre festettek (akár anyagában is), vagy fehér appretúrával kezeltek;

2) fehérítetlen és fehérített rostok keverékéből készítettek; vagy

3) többágú (sodrott) vagy cérnázott és fehérítetlen és fehérített fonalakból készítettek.

c) "Színezett (festett vagy nyomott) fonal"

Olyan fonal, amelyet:

1) festettek (akár anyagában is), vagy festett vagy nyomott rostokból készült, a fehér vagy nem tartós festékkel festett vagy nyomott kivételével;

2) különféle színű festett rostok keverékéből, vagy fehérítetlen vagy fehérített, valamint színes rostok keverékéből (melírozott vagy kevert fonal), vagy egy vagy több színnel nem folyamatosan nyomott szálakból úgy készítettek, hogy pöttyös hatást keltsen;

3) nyomott, nyújtott szalagból vagy előfonatból készítettek; vagy

4) fehérítetlen vagy fehérített és színes, többágú (sodrott) vagy cérnázott fonalakból készítettek.

A fenti meghatározások értelemszerűen a monofilokra és szalagokra vagy az 54. árucsoportba tartozó hasonló termékekre is vonatkoznak.

d) "Fehérítetlen szövet"

Fehérítetlen fonalból készült szövet, amelyet nem fehérítettek, nem festettek vagy nem nyomtak. Az ilyen szövetet színtelen appretúrával vagy nem tartós festékkel kezelhetik.

e) "Fehérített szövet"

Olyan szövet, amelyet:

1) fehérítettek, vagy - eltérő rendelkezés hiányában - fehérre festettek, vagy fehér appretúrával végben kezeltek;

2) fehérített fonalból készítettek; vagy

3) fehérítetlen és fehérített fonalból készítettek.

f) "Festett szövet"

Olyan szövet, amelyet:

1) végben egyetlen egységes színre (a fehér kivételével) festettek (eltérő rendelkezés hiányában), vagy egy színnel - a fehér kivételével - appretáltak (eltérő rendelkezés hiányában); vagy

2) egyszínű festett fonalból készítettek.

g) "Különféle színű fonalból szőtt szövet"

Olyan szövet (a nyomott szövet kivételével), amelyet:

1) különféle színű fonalakból vagy azonos színű, de különféle árnyalatú fonalakból (az alapanyagot alkotó természetes színű rostok kivételével) szőttek;

2) fehérítetlen vagy fehérített és színes fonalakból szőttek; vagy

3) melírozott vagy kevert fonalból szőttek.

(A szegélyhez és a vég végéhez használt fonalat minden esetben figyelmen kívül kell hagyni.)

h) "Nyomott szövet"

Olyan szövet, amelyet végben nyomtak, ha különféle színű fonalakból szőtték is.

(A következők szintén nyomott szövetnek tekinthetők: az a mintás szövet, amelyre a mintát pl. ecsettel vagy szórópisztollyal, átnyomópapír segítségével, pelyhesítéssel vagy batikolással készítették.)

A fonalak vagy szövetek fenti kategóriákba történő besorolását a mercerizálás nem befolyásolja.

A fenti d)-h) meghatározásokat értelemszerűen alkalmazni kell a kötött vagy hurkolt szövetekre is.

ij) "Vászonkötés"

Olyan szövési mód, amelyben minden egyes vetülékfonal váltakozva, alul és felül keresztezi a megfelelő láncfonalat, és mindegyik láncfonal váltakozva, alul és felül keresztezi a megfelelő vetülékfonalat.

2. A) Az 56-63. árucsoportba tartozó, két vagy több textilanyagból készült árukat úgy kell tekinteni, mint amelyek teljes egészében olyan textilanyagból állnak, amelyet az 50-55. árucsoportba vagy az 5809 vtsz. alá tartozó ugyanolyan textilanyagból álló termékek besorolásánál az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontja alapján ki kellene választani.

B) E rendelkezés alkalmazásánál:

a) ahol alkalmazható, ott a besorolásnál a 3. általános értelmezési szabályt kell figyelembe venni;

b) abban az esetben, ha a textiláruk alapszövetből és bolyhos vagy hurkos felületből állnak, az alapszövetet a besorolásnál nem kell figyelembe venni;

c) az 5810 vtsz. alá tartozó hímzések és az azokból készült áruk besorolásánál csak az alapszövetet kell figyelembe venni. Azonban a látható alap nélküli hímzést s az abból készült árukat mindig csak a hímzőszál anyaga szerint kell besorolni.

50. ÁRUCSOPORT - SELYEM

51. ÁRUCSOPORT - GYAPJÚ, FINOM VAGY DURVA ÁLLATI SZŐR; LÓSZŐR FONAL ÉS SZÖVET

Megjegyzés

1. A nómenklatúra egészében:

a) a "gyapjú" kifejezés alatt a juh vagy a bárány által növesztett természetes szőrt kell érteni;

b) a "finom állati szőr" kifejezés alatt az alpaka, láma, vikunya, teve (beleértve a dromedárt is), jak, angóra, tibeti, kasmír vagy hasonló kecske szőrét (a közönséges kecske kivételével), továbbá a házi nyúl (angóranyúl is), üregi- és mezei nyúl, hód, nutria vagy a pézsmapatkány szőrét kell érteni;

c) a "durva állati szőr" kifejezés alatt pedig a fent nem említett állatok szőrét kell érteni, a kefegyártásra alkalmas szőr és sörte (0502 vtsz.) és. a lószőr kivételével (0511 vtsz.).

52. ÁRUCSOPORT - PAMUT

Alszámos megjegyzés

1. Az 5209 42 és az 5211 42 alszámok alkalmazásában a "denimszövet" kifejezés olyan különböző színű fonalakból készült 3 vagy 4 fonalas, sávolykötésű szövetet jelent, beleértve a keresztsávoly-kötésű szövetet is, amely láncfelületű, és amelyben a láncfonalak egy és ugyanazon színűek, és a vetülékfonalak fehérítetlenek, fehérítettek, szürkére festettek vagy a láncfonal színénél világosabb árnyalatúra színezettek.

53. ÁRUCSOPORT - MÁS NÖVÉNYI TEXTILSZÁLAK; PAPÍRFONAL ÉS PAPÍRFONALBÓL SZŐTT SZÖVET

Kiegészítő megjegyzés

1. A) Az 5306 10 90 , 5306 20 90 és 5308 20 90 alszámok alkalmazásában a "kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben" kifejezés - az alábbi B) pontban felsorolt kivételekre is figyelemmel - olyan (egyágú, többágú [sodort] vagy cérnázott) fonalat jelent, amelyet

a) gombolyagban vagy kártyán, karikán, orsón vagy hasonló betéten szerelnek ki, és tömege (a betéttel együtt) legfeljebb 200 g;

b) motringban vagy fonalkötegben szerelnek ki, és tömege legfeljebb 125 g;

c) olyan motringban vagy fonalkötegben szerelnek ki, amelyet átkötőszálakkal néhány kisebb, egymástól független motringrészre választottak, és az egyes motringrészek egységes tömege legfeljebb 125 g.

B) Nem tartozik a "kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben" fogalma alá:

a) a többágú (sodort) vagy cérnázott, fehérítetlen fonal motringban vagy fonalkötegben;

b) többágú (sodort) vagy cérnázott fonal, amelyet;

1) motringban vagy fonalkötegben keresztbe motollálva szerelnek ki; vagy

2) textilipari felhasználásra utalóan betéten vagy más módon szerelnek ki (pl. kopszon, fonalsodró gép hengerén, vetülékcsévén, kúpos lánccsévén vagy orsón, vagy hímzőszékhez gubó formájában tekercselve).

54. ÁRUCSOPORT - SZINTETIKUS VAGY MESTERSÉGES VÉGTELEN SZÁLAK (VÉGTELEN MŰSZÁLAK); SZINTETIKUS VAGY MESTERSÉGES TEXTILANYAGBÓL KÉSZÜLT SZALAG ÉS HASONLÓK

Megjegyzések

1. A nómenklatúra egészében a "szintetikus vagy mesterséges szál (műszál)" kifejezés olyan végtelen és vágott szálakat jelent, amelyek szerves polimerekből készülnek az alábbi gyártási eljárások valamelyikével:

a) szerves monomerekből polimerizációval olyan polimerek előállításához, mint pl. poliamidok, poliészterek, poliolefinek vagy poliuretánok, vagy az ezzel az eljárással előállított polimerek kémiai módosításával (például: a poli(vinil-acetát) hidrolízisével előállított poli(vinil-alkohol); vagy

b) természetes szerves polimerek (például cellulóz) feloldásával vagy kémiai átalakításával polimerek előállítása, mint pl. viszkóz- vagy rézammónium-műselyem (kupro), vagy a természetes szerves polimerek (például cellulóz, kazein és más proteinek vagy alginsav) kémiai módosításával polimerek, mint pl. cellulóz-acetát vagy alginátok előállítása.

A szálak vonatkozásában használt "szintetikus" és "mesterséges" kifejezések a következőket jelentik: szintetikus: az a) pontban meghatározott szálak; mesterséges: a b) pontban meghatározott szálak. Az 5404 vagy 5405 vtsz. alá tartozó szalag és hasonlók nem minősülnek végtelen műszálnak.

A "textilanyagokkal" kapcsolatban a "szintetikus" és "mesterséges" szavaknak mindig ugyanaz a jelentése.

2. Az 5402 és 5403 vtsz.-ok nem vonatkoznak az 55. árucsoportba tartozó szintetikus vagy mesterséges szálakból álló fonókábelekre.

55. ÁRUCSOPORT - SZINTETIKUS VAGY MESTERSÉGES VÁGOTT SZÁLAK (VÁGOTT MŰSZÁLAK)

Megjegyzés

1. Az 5501 és 5502 vtsz. alá csak az olyan szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült "fonókábel" tartozik, amely a fonókábel hosszával megegyező hosszúságú és párhuzamos azonos hosszúságú végtelen szálakból áll, és a következő feltételeknek megfelel:

a) a fonókábel hossza több mint 2 m;

b) sodratainak száma méterenként ötnél kevesebb;

c) az egyes elemi szálak finomsági száma 67 decitexnél kisebb;

d) a szintetikus végtelen szálakból készült fonókábel: a fonókábelt annyira ki kell nyújtani, hogy hosszúsága a kétszeresénél tovább ne legyen nyújtható;

e) a fonókábel finomsági száma összességében több mint 20 000 decitex.

A 2 m-t meg nem haladó hosszúságú fonókábelt az 5503 vagy 5504 vtsz. alá kell besorolni.

56. ÁRUCSOPORT - VATTA, NEMEZ ÉS NEM SZŐTT TEXTÍLIA; KÜLÖNLEGES FONALAK; ZSINEG, KÖTÉL HAJÓKÖTÉL ÉS KÁBEL, VALAMINT EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a különféle anyagokkal vagy készítményekkel (pl. a 33. árucsoportba tartozó illatszerrel vagy kozmetikai szerrel, a 3401 vtsz. alá tartozó szappannal vagy tisztítószerrel, a 3405 vtsz. alá tartozó fényesítővel, krémmel vagy hasonló készítménnyel, a 3809 vtsz. alá tartozó szövetlágyítóval) impregnált, bevont vagy beborított olyan vatta, nemez és nem szőtt textília, ahol a textilanyag csak hordozóként szolgál;

b) az 5811 vtsz. alá tartozó textiltermék;

c) a természetes vagy mesterséges csiszolóanyag por vagy szemcse alakban, nemezre vagy nem szőtt textíliára rádolgozva (6805 vtsz.);

d) az agglomerált vagy rekonstruált csillám, nemezre vagy nem szőtt textíliára rádolgozva (6814 vtsz.);

e) a fémfólia nemezre vagy nemszőtt textíliára rádolgozva (általában a XIV. vagy XV. áruosztály); vagy

f) a 9619 vtsz. alá tartozó egészségügyi betét (párna) és tampon, csecsemőpelenka és pelenkabetét, és hasonló cikk.

2. A "nemez" kifejezés alatt a tűnemezt és azokat a szöveteket is érteni kell, amelyek olyan textilszálrétegből (bundából) készülnek, amelyben a szálak összetartását magából a bundából kihúzott szálak felhasználásával, varrva-hurkoló eljárással növelik.

3. Az 5602 és 5603 vtsz. egyaránt vonatkozik a bármilyen jellegű (tömör vagy szivacsos) műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt nemezre és nem szőtt textíliára.

Szintén az 5603 vtsz. alá tartozik az olyan nem szőtt textília is, amelyben a műanyag vagy a gumi alkotja a szilárdító anyagot.

Nem tartozik azonban az 5602 és 5603 vtsz. alá:

a) a műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt nemez, 50 vagy annál kevesebb tömegszázalék textilanyag-tartalommal vagy a teljesen műanyagba vagy gumiba ágyazott nemez (39. vagy 40. árucsoport);

b) a műanyagba vagy gumiba teljesen beágyazott vagy ezekkel az anyagokkal mindkét oldalon teljesen bevont vagy beborított nem szőtt textília, feltéve, hogy ez a bevonat vagy beborítás szabad szemmel látható, a bekövetkezett színváltozást nem kell figyelembe venni (39. vagy 40. árucsoport); vagy

c) a lap, lemez vagy szalag habosított műanyagból vagy gumiból nemezzel vagy nem szőtt textíliával kombinálva, ahol a textilanyag csak a megerősítés célját szolgálja (39. vagy 40. árucsoport).

4. Nem tartozik az 5604 vtsz. alá az 5404 vagy 5405 vtsz. alatti olyan textilfonal vagy szalag vagy hasonló, amelyekben az impregnálás, bevonás vagy beborítás szabad szemmel nem látható (rendszerint 50-55. árucsoport); e rendelkezés alkalmazásában a bekövetkezett színváltozást nem kell figyelembe venni.

57. ÁRUCSOPORT - SZŐNYEGEK ÉS MÁS TEXTIL PADLÓBORÍTÓK

Megjegyzések

1. Ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a "szőnyegek és más textil padlóborítók" kifejezés olyan padlóborítókat jelent, amelyek járófelülete (a rendszeres használatnak kitett felülete) textilanyagokból készült, továbbá az olyan textil padlóborító jellegű termékeket is, amelyeket más célra használnak.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba a padlóborító aljzat.

Kiegészítő megjegyzés

1. Az 5701 10 90 alszám alá tartozó szőnyegekre, padlószőnyegekre és lábtörlőkre előírt maximális vámtétel alkalmazásánál a szövetvég, a szegély és a rojt nem tartoznak a vám megállapításának alapját képező felülethez.

58. ÁRUCSOPORT - KÜLÖNLEGES SZÖVETEK; BOLYHOS SZÖVETEK; CSIPKE; KÁRPIT; PASZOMÁNY; HÍMZÉS

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba az 59. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában meghatározott impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt textilszövet és az 59. árucsoportba tartozó más áru.

2. Az 5801 vtsz. alá tartoznak az olyan szövetek is, amelyeknél a vetülékfonallal kialakított hurkokat még nem vágták fel, azokon nincsenek álló bolyhok (nem láthatók).

3. Az 5803 vtsz. alkalmazásában a "gézszövet" olyan szövetet jelent, amelyben a láncfonal teljesen vagy részben álló vagy alapozó szálból és keresztező vagy félnyüstszálból áll, az utóbbiak az álló vagy alapozó szálak körül fél fordulatot, egész fordulatot vagy egész fordulatnál többet tesznek meg, és így képeznek hurkokat, ezeken megy keresztül a vetülékfonal.

4. Nem tartozik az 5804 vtsz. alá az 5608 vtsz. alá tartozó zsinegből vagy kötélből csomózással készített hálószövet.

5. Az 5806 vtsz. alkalmazásában a "szövött keskenyáru" kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) a legfeljebb 30 cm szélességűre szőtt vagy szélesebb darabból ilyen méretre vágott szövetet, ha mindkét szélét (szövéssel, ragasztással vagy más módon) beszegték;

b) a tömlőszerűen szőtt szövetet, amelynek szélessége kisimítva legfeljebb 30 cm;

c) a rézsútosan szőtt, behajtott szélű terméket, amelynek szélessége nem behajtott állapotban legfeljebb 30 cm.

A szövött rojtokkal ellátott keskeny szövetet az 5808 vtsz. alá kell besorolni.

6. Az 5810 vtsz. alkalmazásában a "hímzés" kifejezés - többek között - a következőket jelenti: látható textilszövet alapon fém- vagy üvegszállal előállított hímzést és flitterből, gyöngyből vagy textil vagy más anyagú díszítő elemekből varrt díszítőmunkát (ún. rátétes hímzés). Nem tartozik e vtsz. alá a tűöltéssel előállított faliszőnyeg (5805 vtsz.).

7. Az 5809 vtsz. alá tartozó árukon kívül ebbe az árucsoportba tartoznak még a ruházati, bútor- és hasonló szövetként használt áruk, valamint fémszálból készültek is.

59. ÁRUCSOPORT - IMPREGNÁLT, BEVONT, BEBORÍTOTT VAGY RÉTEGES SZÖVETEK; MŰSZAKI TEXTILÁRU

Megjegyzések

1. Ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a "textilszövet" kifejezés - eltérő rendelkezés hiányában - a következőket jelenti: az 50-55. árucsoportba és az 5803 , valamint az 5806 vtsz. alá tartozó szöveteket méteráruban, az 5808 vtsz. alá tartozó zsinór- és paszomány méterárut, valamint a 6002 -6006 vtsz. alá tartozó kötött és hurkolt termékeket.

2. Az 5903 vtsz. alá tartozik:

a) a műanyaggal impregnált, bevont, beborított vagy réteges textilszövet, tekintet nélkül a négyzetméterenkénti tömegére és a műanyag jellegére (tömör vagy szivacsos), kivéve:

1) azok a textilszövetek, amelyeknél az impregnálás, a bevonás vagy a beborítás szabad szemmel nem látható (általában 50-55., 58. vagy 60. árucsoport); e rendelkezés alkalmazásában a bekövetkezett színváltozást nem kell figyelembe venni;

2) azok a termékek, amelyek 15-30 °C közötti hőmérsékleten 7 mm átmérőjű hengerre törés nélkül manuálisan nem tekerhetők fel (általában 39. árucsoport);

3) azok a termékek, amelyeknél a textilszövetet teljesen műanyagba ágyazták, vagy mindkét oldalán műanyaggal teljesen bevonták vagy beborították, ha ez a bevonat vagy beborítás szabad szemmel látható, tekintet nélkül a bekövetkezett színváltozásra (39. árucsoport);

4) azok a szövetek, amelyeket részlegesen vontak be vagy borítottak be műanyaggal, és a mintákat ilyen eljárással alakították ki (általában 50-55., 58. vagy 60. árucsoport);

5) azok a lapok, lemezek vagy szalagok szivacsos műanyagból textilszövettel kombinálva, amelyeknél a szövet csak megerősítés céljára szolgál (39. árucsoport); vagy

6) az 5811 vtsz. alá tartozó textiláruk;

b) az 5604 vtsz. alá tartozó, műanyaggal impregnált, bevont, beborított vagy mártott szálból, szalagból vagy hasonlóból készült szövet.

3. Az 5905 vtsz. alkalmazásában a "textil falborító" kifejezés a tekercsben forgalomba kerülő, legalább 45 cm széles, fal vagy mennyezet díszítésére alkalmas olyan textilfelületű terméket jelent, amelyet hátlapra erősítettek, vagy amelynek hátoldalát valamilyen eljárással kezelték (impregnálták vagy bevonták abból a célból, hogy ragasztani lehessen).

Nem tartoznak azonban e vtsz. alá a közvetlenül papíralapra (4814 vtsz.) vagy textilalapra (általában 5907 vtsz.) erősített, nyírási textilpihéből vagy -porból készült falborítók.

4. Az 5906 vtsz. alkalmazásában a "gumizott textilszövet" kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) a gumival impregnált, bevont, beborított vagy réteges textilszövetet:

- négyzetméterenként legfeljebb 1 500 g tömegben, vagy

- négyzetméterenként 1 500 g-ot meghaladó tömegben és 50 tömegszázalékot meghaladó mennyiségű textiltartalommal;

b) az 5604 vtsz. alá tartozó, gumival impregnált, bevont, beborított vagy mártott szálból, szalagból vagy hasonlóból készült szövetet; és

c) a gumival egyesített, párhuzamos textilszálakból álló szövetet, négyzetméterenkénti tömegére való tekintet nélkül.

Nem tartozik azonban e vtsz. alá a lap, lemez vagy szalag habgumiból olyan textilszövettel kombinálva, amelyben a textilszövet csak megerősítési célokat szolgál (40. árucsoport), valamint az 5811 vtsz. alá tartozó textiláru.

5. Nem tartoznak az 5907 vtsz. alá azok a szövetek:

a) amelyeknél az impregnálás, bevonás vagy beborítás szabad szemmel nem látható (általában 50-55., 58. vagy 60. árucsoport); e rendelkezés alkalmazásában a bekövetkezett színváltozást nem kell figyelembe venni;

b) amelyekre mintákat festettek (a színházi díszlet vagy stúdióháttér, vagy hasonló célra szolgáló festett kanavász kivételével);

c) amelyeket pihével, porral, parafaliszttel vagy hasonló anyagokkal részben bevontak, és ennek következtében mintás felületüket ilyen eljárással alakították ki; a bolyhos szövet utánzatát azonban e vtsz. alá kell besorolni;

d) amelyeket keményítővel vagy hasonló alapanyagból készült anyaggal appretáltak;

e) amelyekre fafurnért rögzítettek (4408 vtsz.);

f) amelyekre por vagy szemcse alakú, természetes vagy mesterséges csiszolóanyagot rögzítettek (6805 vtsz.);

g) amelyekre agglomerált vagy rekonstruált csillámot rögzítettek (6814 vtsz.); vagy

h) amelyekre fémfóliát rögzítettek (általában a XIV. vagy XV. áruosztály).

6. Nem tartozik az 5910 vtsz. alá:

a) a szállítószalag, meghajtó- vagy erőátviteli szíj textilanyagból, 3 mm-nél kisebb vastagságban; vagy

b) a szállítószalag, meghajtó- vagy erőátviteli szíj gumival impregnált, bevont, beborított vagy réteges textilanyagból, valamint gumival impregnált, bevont vagy mártott fonalból vagy zsinegből (4010 vtsz.).

7. Az 5911 vtsz. alá és nem a XI. áruosztály más vámtarifaszáma alá kell besorolni:

a) a következőkben felsorolt textíliákat méteráruban, hosszában vagy csak egyszerűen téglalap (beleértve a négyzet) alakra vágva (az 5908 -5910 vtsz.-ok alá tartozó áruk kivételével):

- szövetet, nemezt és nemezzel bélelt szövetet gumival, bőrrel vagy más anyaggal bevonva, beborítva vagy rétegelve, amelyet kártbevonatnak (kártolószalagnak) használnak, és a hasonló szövetet, amelyet más műszaki célra használnak, beleértve a szövőorsók (lánchengerek) burkolására szolgáló, gumival impregnált bársony keskenyárut is,

- szitaszövetet,

- textilanyagból vagy emberhajból készült szűrőkendőt, amelyet olaj sajtolására vagy hasonló célra használnak,

- sima textilszövetet többszörös lánc- vagy vetülékfonallal, nemezelve, impregnálva vagy bevonva is, amelyet gépekben vagy más műszaki célra használnak,

- fémmel megerősített, műszaki célra használt textilszövetet,

- kötelet, zsinórt és hasonló terméket impregnálva, bevonva is vagy fémmel megerősítve, amelyet az iparban kenő- vagy tömítőanyagként használnak;

b) az olyan textilárukat (az 5908 -5910 vtsz.-ok alá tartozók kivételével), amelyeket műszaki célra használnak (pl. a papírgyártó és hasonló gépen [a pép vagy azbesztcement előállításához] használt végtelenített vagy összekapcsolásra alkalmas felszereléssel ellátott szövetek és nemezek, fényesítő lapoknál, tömítéseknél, alátéteknél és a gépek más részeinél).

60. ÁRUCSOPORT - KÖTÖTT VAGY HURKOLT KELMÉK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) az 5804 vtsz. alá tartozó horgolt csipke;

b) az 5807 vtsz. alá tartozó kötött vagy hurkolt címke, jelvény vagy hasonló árucikk; vagy

c) az 59. árucsoportba tartozó impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt kötött vagy hurkolt kelme. A kötött vagy hurkolt bolyhos kelmék azonban impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve is a 6001 vtsz. alá tartoznak.

2. Ebbe az árucsoportba kell besorolni az olyan ruházati, lakberendezési és hasonló célra szolgáló kelméket is, amelyek fémszálból készültek.

3. A nómenklatúra egészében a "kötött" árukra vonatkozó minden utalás a varrva hurkolt termékekre is vonatkozik, amelyekben a láncöltéseket textilfonalból képezték.

Alszámos megjegyzés

1. A 6005 35 alszám alá tartoznak a polietilén monofilból vagy poliészter többágú fonalból készült, legalább 30 g/m2 és legfeljebb 55 g/m2 tömegű, legalább 20 lyuk/cm2 és legfeljebb 100 lyuk/cm2 lyukméretű, és alfa-cipermetrinnel (ISO), klórfenapirral (ISO), deltametrinnel (INN, ISO), lambda-cihalotrinnal (ISO), permetrinnel (ISO) vagy pirimifosz-metillel (ISO) impregnált vagy bevont kelmék.

61. ÁRUCSOPORT - KÖTÖTT VAGY HURKOLT RUHÁZATI CIKKEK, KELLÉKEK ÉS TARTOZÉKOK

Megjegyzések

1. Ebbe az árucsoportba csak a kötött vagy hurkolt konfekcionált termékek tartoznak.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 6212 vtsz. alá tartozó áru;

b) a 6309 vtsz. alá tartozó használt ruha és más használt áru; vagy

c) az ortopéd készülék, a sebészeti öv, a haskötő vagy hasonló (9021 vtsz.).

3. A 6103 és 6104 vtsz. alkalmazásában:

a) Az "öltöny" vagy "kosztüm" kifejezés olyan ruhagarnitúrát jelent, amely a külső felszínt tekintve azonos szövetből készült, és az alábbi feltételeknek megfelelő két vagy három darabból áll, ezek:

- egy, a felsőtest takarására szánt (zakó) vagy kosztümkabát, amelynek külső anyaga az ujjakat nem számítva négy vagy több darabból készült; ehhez tartozhat még egy szabott mellény is, melynek elülső része ugyanabból az anyagból készült, mint a garnitúra más darabjának külső felszíne, hátulja pedig mint a kabát (zakó) vagy kosztümkabát bélése, továbbá

- egy, a test alsó részének takarására szánt hosszúnadrág (más néven pantalló), bricsesznadrág (más néven térdnadrág) vagy sortnadrág, (a fürdőruha kivételével), női vagy lánykakosztümök esetében pedig egy szoknya vagy egy nadrágszoknya, a vállpántos vagy mellesnadrág kivételével.

Az "öltöny" vagy "kosztüm" minden darabja anyagának, színének és összetételének, stílusának (fazonjának) azonosnak, és méretének pedig egyezőnek vagy összeegyeztethetőnek kell lennie. Azonban az egyes darabokon lehet más szövetből paszpól (szegélybe varrt szalag).

Ha több különálló, a test alsó részének takarására szánt darabot az öltönnyel (kosztüm is) együtt mutatnak be (pl. két hosszúnadrág vagy egy hosszúnadrág és sortnadrág, vagy egy szoknya vagy nadrágszoknya és hosszúnadrág), a figyelembe vehető alsórésznek a(z egyik) hosszúnadrágot vagy női vagy leánykakosztümök esetében a szoknyát vagy nadrágszoknyát kell tekinteni, a többi ruhát különállónak kell tekinteni.

Az "öltöny" kifejezés a következő ruhagarnitúrákat jelenti akkor is, ha azok nem felelnek meg a fenti feltételeknek:

- a zsakett olyan öltöny, amely a hátoldalán hosszabbított és lekerekített egyszerű zakóból és csíkos nadrágból áll (nappali férfiöltöny),

- a frakk olyan estélyi férfiöltözék, amely általában fekete színű kelméből készül, kabátja elöl viszonylag rövid, mélyen kivágott, és nem gombolódik, hátul villás, csípőig felvágott, hosszú szárnyakban végződik,

- a szmoking olyan öltöny, amelyben a zakó fazonja hasonlít a hétköznapi zakóéhoz (de talán kissé mélyebben kivágott), de fényes selyem- vagy műselyem hajtókával (plasztronnal) készül.

b) A "ruhaegyüttes" kifejezés olyan ruhagarnitúrát jelent (a 6107 , 6108 vagy 6109 vtsz. alá tartozó öltöny vagy kosztüm és árucikkek kivételével), amelyet a kiskereskedelmi forgalom számára szereltek ki, és amely több azonos szövetből készült, és az alábbi feltételeknek megfelelő ruhadarabból áll, ezek:

- egy, a felsőtest takarására szánt ruhadarab, a pulóver kivételével, amely a szett kizárólagos értelmezése szerint már egy második felsőruha is lehet, és a mellény kivételével, amely szintén lehet egy második felsőruha is, és

- egy vagy két különböző, a test alsó részének takarására szánt ruhadarab, amely lehet hosszúnadrág, vállpántos és mellesnadrág (overall), bricsesznadrág, sortnadrág (a fürdőruha kivételével), egy szoknya vagy egy nadrágszoknya.

A ruhaegyüttes minden darabja anyagának, stílusának (fazonjának), színének és összetételének azonosnak, méretének pedig egyezőnek vagy összeegyeztethetőnek kell lennie. A "ruhaegyüttes" meghatározás nem vonatkozik a 6112 vtsz. alá tartozó tréningruhára vagy síöltönyre.

4. Nem tartozik a 6105 és a 6106 vtsz. alá az olyan ruhanemű, amelyen a derékrész alatt zseb van, amelynek övszalagja (övrésze) van, vagy amelynek az alja más módon összeszűkíthető, vagy az olyan ruhadarab, amelyen egy legalább 10 × 10 cm-es területet vizsgálva bármely egyenes irányban centiméterenként átlagosan kevesebb, mint 10 szem található. Nem tartozik a 6105 vtsz. alá az ujjatlan ruhanemű.

5. Nem tartozik a 6109 vtsz. alá az olyan ruhanemű, amelyet az alján húzózsinórral, bordás övvel vagy másfajta szűkítővel láttak el.

6. A 6111 vtsz. alkalmazásában:

a) a "csecsemőruha és tartozékai" kifejezés a legfeljebb 86 cm testmagasságú fiatal gyermekre való ruhákat jelenti;

b) azokat a ruhákat, amelyek első látásra (prima facie) a 6111 vtsz. és ezen árucsoport más vtsz.-ai alá is besorolhatók lennének, a 6111 vtsz. alá kell besorolni.

7. A 6112 vtsz. alkalmazásában a "síöltöny" olyan ruhát vagy ruhagarnitúrát jelent, amelyet általános külső megjelenésében és anyaga alapján azonosíthatóan elsősorban síelésre terveztek (sífutáshoz vagy a lesikláshoz). A következő fajtái lehetnek:

a) "síoverall" (egész ruha, kezeslábas), amely az egész (felső és alsó) testet beborító ruhadarab, ujjakon és a galléron felül, lehet zsebe és talppántja; vagy

b) "síruhaegyüttes", amely a kiskereskedelmi forgalom számára összeállított ruhagarnitúra, és amely az alábbi két vagy három ruhadarabból áll:

- egy, a ruházat felső részét képező anorák, viharkabát, széldzseki vagy hasonló villámzáras ruhadarab, amelyhez egy mellény is tartozhat, és

- egy hosszúnadrág, amely derékon felül is érhet, egy bricsesznadrág vagy egy vállpántos és mellesnadrág.

"Síruhaegyüttes"-nek nevezzük az olyan kétrészes ruházatot is, amelynek egyik darabja hasonló a fenti a) pontban leírt "síoverall"-hoz, a másik darabja pedig az overall felett viselt bélelt, ujjatlan mellény.

A "síruhaegyüttes" minden darabja anyagának, stílusának (fazonjának) és összetételének azonosnak, méretének pedig egyezőnek vagy összeegyeztethetőnek kell lennie, színe azonban különböző is lehet.

8. Azokat a ruhákat, amelyek első látásra (prima facie) a 6113 vtsz. és ezen árucsoport más vtsz.-ai alá is besorolhatók lennének, a 6111 vtsz. alá tartozók kivételével, a 6113 vtsz. alá kell besorolni.

9. Az ebbe az árucsoportba tartozó ruházati cikkeket, amelyek elöl balról jobbra gombolódnak (záródnak), férfi- vagy fiúruhának, és azokat, amelyek elöl jobbról balra gombolódnak (záródnak), női vagy leánykaruhának kell tekinteni. Ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha a ruházati cikk szabása nyilvánvalóan jelzi, hogy az az egyik vagy másik nem részére készült.

Azokat a ruházati cikkeket, amelyekről nem lehet felismerni, hogy azok férfi vagy fiú vagy nő vagy leányka részére készültek, a női vagy leánykaruhának megfelelő vtsz.-ok alá kell besorolni.

10. Az ebbe az árucsoportba tartozó áruk fémszálból is készülhetnek.

Kiegészítő megjegyzések

1. Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. b) pontjának alkalmazásában a ruhaegyüttes darabjainak teljes egészében azonos anyagból kell készülniük, figyelemmel a hivatkozott Megjegyzésekben meghatározott többi feltételre is.

Ennek alapján:

- az alkalmazott textilanyag lehet fehérítetlen, fehérített, festett, különféle színű fonalakból készült vagy nyomott,

- a bordás szélű kötött pulóver vagy mellény a ruhaegyüttes részének tekintendő még akkor is, ha a test alsó részének takarására szánt ruhadarab nem bordázott szélű, feltéve, hogy a bordázott szélt nem rávarrással, hanem közvetlenül a kötési eljárás során állítják elő.

Az olyan ruhadarabokból készült összeállítás, amelynek darabjai különböző (textil)anyagokból készültek, nem tekinthetők ruhaegyüttesnek még akkor sem, ha csupán színükben különböznek az alapanyagok.

A ruhaegyüttest kiskereskedelmi forgalom számára szánt egy egységként kell bemutatni. A ruhaegyüttes egyes darabjainak egyedi csomagolása vagy címkézése nem befolyásolja azok ruhaegyütteskénti besorolását.

2. A 6109 vtsz. alkalmazásában az "atléta- és más trikóing" kifejezés a testen hordott, gallér nélküli, ujjas vagy ujjatlan ruhadarabot jelöli, beleértve a vállpántosat is, még akkor is, ha díszes minta van rajta.

Ezeknek a ruhadaraboknak, melyeket a felsőtest takarására szánnak, gyakran vannak a 6109 vtsz. alá tartozó T-ingekkel vagy hagyományos atlétaingekkel és más trikóingekkel közös jellemzőik.

3. A 6111 vtsz., illetve a 6116 10 20 és a 6116 10 80 alszámok alá tartozik a műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű, még akkor is, ha

- az 5903 vagy az 5906 vtsz. alá tartozó, műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont vagy beborított kötött vagy hurkolt textilanyagokból készítették, vagy

- műanyaggal vagy gumival nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított kötött vagy hurkolt textilanyagokból készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították műanyaggal vagy gumival.

Ha a kötött vagy hurkolt textilanyagok csupán megerősítésül szolgálnak, a porózus műanyaggal vagy habgumival impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű a 39., illetve a 40. árucsoportba tartozik, még akkor is, ha műanyaggal vagy gumival nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított kötött vagy hurkolt textilanyagokból készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították porózus műanyaggal vagy habgumival (az 59. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. a) pontjának 5. alpontja és 4. pontjának utolsó bekezdése).

62. ÁRUCSOPORT - RUHÁZATI CIKKEK, KELLÉKEK ÉS TARTOZÉKOK, A KÖTÖTT VAGY HURKOLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL

Megjegyzések

1. Ebbe az árucsoportba kell besorolni a bármilyen szövetből - a vatta kivételével - készült árukat, de nem tartoznak ide a kötött vagy hurkolt árucikkek (a 6212 vtsz. alá tartozók kivételével).

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 6309 vtsz. alá tartozó használt ruha vagy más használt áru; vagy

b) az ortopéd készülék, a sebészeti öv, a haskötő vagy hasonló (9021 vtsz.).

3. A 6203 és 6204 vtsz. alkalmazásában:

a) Az "öltöny" vagy "kosztüm" kifejezés olyan ruhagarnitúrát jelent, amely a külső felszínt tekintve azonos szövetből készült, és az alábbi feltételeknek megfelelő két vagy három darabból áll, ezek:

- egy, a felsőtest takarására szánt (zakó) vagy kosztümkabát, amelynek külső anyaga az ujjakat nem számítva négy vagy több darabból készült; ehhez tartozhat még egy szabott mellény is, melynek elülső része ugyanabból az anyagból készült, mint a garnitúra más darabjának külső felszíne, hátulja pedig mint a kabát (zakó) vagy kosztümkabát bélése, továbbá

- egy, a test alsó részének takarására szánt hosszúnadrág (más néven pantalló), bricsesznadrág (más néven térdnadrág) vagy sortnadrág, (a fürdőruha kivételével), női vagy leánykakosztümök esetében pedig egy szoknya vagy egy nadrágszoknya, a vállpántos vagy mellesnadrág kivételével.

Az "öltöny" vagy "kosztüm" minden darabja anyagának, színének és összetételének, stílusának (fazonjának) azonosnak, és méretének pedig egyezőnek vagy összeegyeztethetőnek kell lennie. Azonban az egyes darabokon lehet más szövetből paszpól (szegélybe varrt szalag).

Ha több különálló, a test alsó részének takarására szánt darabot az öltönnyel (kosztüm is) együtt mutatnak be (pl. két hosszúnadrág vagy egy hosszúnadrág és egy sortnadrág vagy egy szoknya vagy egy nadrágszoknya és egy hosszúnadrág), a figyelembe vehető alsórésznek a(z egyik) hosszúnadrágot vagy női vagy leánykakosztümök esetében a szoknyát vagy nadrágszoknyát kell tekinteni, a többi ruhát külön állónak kell tekinteni.

Az "öltöny" kifejezés a következő ruhagarnitúrákat jelenti még akkor is, ha azok nem felelnek meg a fenti feltételeknek:

- a zsakett olyan öltöny, amely a hátoldalán hosszabbított és lekerekített egyszerű zakóból és csíkos nadrágból áll (nappali férfiöltöny),

- a frakk olyan estélyi férfiöltözék, amely általában fekete színű szövetből készül, kabátja elől viszonylag rövid, mélyen kivágott, és nem gombolódik, hátul villás, csípőig felvágott, hosszú szárnyakban végződik,

- a szmoking olyan öltöny, amelyben a zakó fazonja hasonlít a hétköznapi zakóéhoz (de talán kissé mélyebben kivágott), és fényes selyem- vagy műselyem hajtókával (plasztronnal) készül.

b) A "ruhaegyüttes" kifejezés olyan ruhagarnitúrát jelent (a 6207 vagy 6208 vtsz. alá tartozó öltöny vagy kosztüm és árucikkek kivételével), amelyet a kiskereskedelmi forgalom számára szereltek ki, és amely több azonos szövetből készült, és az alábbi feltételeknek megfelelő ruhadarabból áll, ezek:

- egy, a felsőtest takarására szánt ruhadarab, a mellény kivételével, amely egy második felsőruha is lehet, és

- egy vagy két különböző, a test alsó részének takarására szánt ruhadarab, amely lehet hosszúnadrág, vállpántos és mellesnadrág (overall), bricsesznadrág, sortnadrág (a fürdőruha kivételével), egy szoknya vagy egy nadrágszoknya.

A ruhaegyüttes minden darabja anyagának, stílusának (fazonjának), színének és összetételének azonosnak, méretének pedig egyezőnek vagy összeegyeztethetőnek kell lennie. A "ruhaegyüttes" meghatározás nem vonatkozik a 6211 vtsz. alá tartozó tréningruhára vagy síöltönyre.

4. A 6209 vtsz. alkalmazásában:

a) a "csecsemőruha és tartozékai" kifejezés a legfeljebb 86 cm testmagasságú fiatal gyermekre való ruhákat jelenti;

b) azokat a ruhákat, amelyek első látásra a (prima facie) 6209 vtsz. és ezen árucsoportnak más vtsz.-ai alá is besorolhatók lennének, a 6209 vtsz. alá kell besorolni.

5. Azokat a ruhákat, amelyek első látásra a (prima facie) 6210 vtsz. és ezen árucsoport más vtsz.-ai alá is besorolhatók lennének, a 6209 vtsz. alá tartozók kivételével a 6210 vtsz. alá kell besorolni.

6. A 6211 vtsz. alkalmazásában a "síöltöny" olyan ruhát vagy ruhagarnitúrát jelent, amelyet általános külső megjelenésében és anyaga alapján azonosíthatóan elsősorban síelésre terveztek (sífutáshoz vagy a lesikláshoz). A következő fajtái lehetnek:

a) "síoverall" (egész ruha, kezeslábas), amely az egész (felső és alsó) testet beborító ruhadarab; ujjakon és a galléron felül lehet zsebe és talppántja; vagy

b) "síruhaegyüttes", amely a kiskereskedelmi forgalom számára összeállított ruhagarnitúra, és amely az alábbi két vagy három ruhadarabból áll:

- egy ruhadarab, mint pl. a ruházat felső részét képező anorák, viharkabát, széldzseki vagy hasonló villámzáras ruhadarab, amelyhez egy mellény is tartozhat, és

- egy hosszúnadrág, amely derékon felül is érhet, egy bricsesznadrág vagy egy vállpántos vagy mellesnadrág.

"Síruhaegyüttes"-nek nevezzük az olyan kétrészes ruházatot is, amelynek egyik darabja hasonló a fenti a) pontban leírt "síoverall"-hoz, a másik darabja pedig az overall felett viselt bélelt, ujjatlan mellény.

A "síruhaegyüttes" minden darabja anyagának, stílusának (fazonjának) és összetételének azonosnak, méretének pedig egyezőnek vagy összeegyeztethetőnek kell lennie, színe azonban különböző is lehet.

7. A négyzet vagy megközelítően négyzet alakú kendőket és hasonló cikkeket, ha egyik oldala sem több 60 cm-nél, zsebkendőként a 6213 vtsz. alá kell besorolni. Azokat a zsebkendőket, amelyeknek egyik oldala a 60 cm-t meghaladja, a 6214 vtsz. alá kell besorolni.

8. Az ebbe az árucsoportba tartozó ruházati cikkeket, amelyek elöl balról jobbra gombolódnak (záródnak), férfi- vagy fiúruhának, és azokat, amelyek elöl jobbról balra gombolódnak (záródnak), női vagy leánykaruhának kell tekinteni. Ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha a ruházati cikk szabása nyilvánvalóan jelzi, hogy az az egyik vagy a másik nem részére készült.

Azokat a ruházati cikkeket, amelyekről nem lehet felismerni, hogy azok férfi vagy fiú vagy nő vagy leányka részére készültek, a női vagy leánykaruhának megfelelő vtsz.-ok alá kell besorolni.

9. Az ebbe az árucsoportba tartozó áruk fémszálból is készülhetnek.

Kiegészítő megjegyzések

1. Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. b) pontjának alkalmazásában a ruhaegyüttes darabjainak teljes egészében azonos anyagból kell készülniük, figyelemmel a hivatkozott Megjegyzésekben meghatározott többi feltételre is.

Az alkalmazott textilanyag lehet fehérítetlen, fehérített, festett, különféle színű fonalakból készült vagy nyomott.

Az olyan ruhadarabokból készült összeállítás, amelynek darabjai különböző (textil)anyagokból készültek, nem tekinthető ruhaegyüttesnek még akkor sem, ha csupán színükben különböznek az alapanyagok.

A ruhaegyüttest kiskereskedelmi forgalom számára szánt egy egységként kell bemutatni. A ruhaegyüttes egyes darabjainak egyedi csomagolása vagy címkézése nem befolyásolja azok ruhaegyütteskénti besorolását.

2. A 6209 , illetve a 6216 vtsz. alá tartozik a műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű, még akkor is, ha:

- az 5903 vagy az 5906 vtsz. alá tartozó műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont vagy beborított textilanyagokból (nem kötött vagy hurkolt anyagból) készítették, vagy

- műanyaggal vagy gumival nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított textilanyagokból (nem kötött vagy hurkolt anyagból) készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították műanyaggal vagy gumival.

Ha a textilanyagok (nem kötött vagy hurkolt anyagból) csupán megerősítésül szolgálnak, a porózus műanyaggal vagy habgumival impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű a 39., illetve 40. árucsoportba tartozik, még akkor is, ha műanyaggal vagy gumival nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított textilanyagokból (nem kötött vagy hurkolt anyagból) készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították porózus műanyaggal vagy habgumival (az 59. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. a) pontjának 5. alpontja és 4. pontjának utolsó bekezdése).

63. ÁRUCSOPORT - MÁS KÉSZÁRU TEXTILANYAGBÓL; KÉSZLETEK; HASZNÁLT RUHA ÉS HASZNÁLT TEXTILÁRU; RONGY

Megjegyzések

1. Az I. árualcsoport csak a textilanyagból készült készárukra vonatkozik.

2. Nem tartozik az I. árualcsoportba:

a) az 56-62. árucsoportba tartozó áru; vagy

b) a 6309 vtsz. alá tartozó használt ruha vagy más használt árucikk.

3. A 6309 vtsz. alá csak a következő áruk tartoznak:

a) textilanyagból készült termékek:

- ruha és ruházati kellék, tartozék és ezek részei,

- takaró és útitakaró,

- ágynemű, asztalnemű, testápolási és konyhai textília,

- lakástextília, az 5701 -5705 vtsz. alá tartozó szőnyegek és az 5805 vtsz. alá tartozó faliszőnyegek kivételével;

b) lábbelik és fejfedők bármilyen anyagból, az azbeszt kivételével.

A fenti cikkek csak akkor sorolhatók be e vtsz. alá, ha az alábbi két követelménynek megfelelnek:

- észrevehetően viseltnek kell lenniük, és

- ömlesztve vagy bálákban, zsákokban vagy hasonló csomagolásban kell azokat bemutatni (behozni).

Alszámos megjegyzés

1. A 6304 20 alszám alá tartoznak a lánchurkolt kelmékből készült, alfa-cipermetrinnel (ISO), klórfenapirral (ISO), deltametrinnel (INN, ISO), lambda-cihalotrinnal (ISO), permetrinnel (ISO) vagy pirimifosz-metillel (ISO) impregnált vagy bevont árucikkek.

XII. ÁRUOSZTÁLY

LÁBBELI, FEJFEDŐ, ESERNYŐK, NAPERNYŐK, SÉTABOTOK, BOTSZÉKEK, OSTOROK, LOVAGLÓKORBÁCSOK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI; KIKÉSZÍTETT TOLLAK ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; MŰVIRÁGOK; EMBERHAJBÓL KÉSZÜLT ÁRUK

64. ÁRUCSOPORT - LÁBBELI, LÁBSZÁRVÉDŐ ÉS HASONLÓ ÁRUK; EZEK ALKATRÉSZEI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) vékony anyagból (például papírból, műanyag fóliából) készült eldobható láb- vagy cipőborító, külön illesztett talp nélkül. Ezeket anyaguk szerint kell besorolni;

b) lábbeli textilanyagból, a felsőrészhez ragasztott, varrott vagy másképpen ráerősített vagy ráillesztett külső talp nélkül (XI. áruosztály);

c) a 6309 vtsz. alá tartozó használt lábbeli;

d) az azbesztből készült áru (6812 vtsz.);

e) az ortopéd lábbeli vagy más ortopéd készülék vagy ezek részei (9021 vtsz.); vagy

f) a játékszer jellegű cipő vagy az állandó jelleggel, tartósan korcsolyával vagy görkorcsolyával egybeépített cipő; sípcsontvédő vagy hasonló védő sportfelszerelés (95. árucsoport).

2. A 6406 vtsz. alkalmazásában nem minősíthetők "részek"-nek a faszegek, védővasak, fűzőkarikák, cipőkapcsok, csatok, díszek, szegélyek, cipőfűzők, bojtok, rojtok vagy más díszítőszegélyek (ezeket jellegük szerint kell besorolni), vagy a 9606 vtsz. alá tartozó gomb vagy más áru.

3. Ennek az árucsoportnak az alkalmazásában:

a) a "gumi" és a "műanyag" kifejezések minden olyan szövetet és más textilanyagot is jelentenek, amelyeknek külső rétege szabad szemmel is láthatóan gumi vagy műanyag; ezen kikötés alapján semmilyen színváltozást nem kell figyelembe venni; és

b) a "bőr" kifejezés a 4107 és 4112 -4114 vtsz.-ok alá tartozó árukra vonatkozik.

4. Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjára is figyelemmel:

a) a felsőrész anyagának azt az anyagot kell tekinteni, amelyikből a külső felület a legnagyobb, nem kell figyelembe venni a rászerelt tartozékokat vagy megerősítéseket mint pl. bokafolt, szegély, díszítés, csat, pánt, fűzőkarika vagy hasonló kellékek;

b) a külső talp anyagának azt az anyagot kell tekinteni, amelyik a legnagyobb felületén érintkezik a talajjal, nem kell figyelembe venni a rászerelt tartozékokat vagy megerősítéseket, mint pl. tüskék, pántok, szögek, védővasalások vagy hasonló kellékek.

Alszámos megjegyzés

1. A 6402 12 , 6402 19 , 6403 12 , 6403 19 és a 6404 11 alszámok alkalmazásában a "sportcipő" kifejezés csak az alábbiakra vonatkozik:

a) szögekkel, tüskékkel, stoplikkal, kapcsokkal, pántokkal vagy hasonlókkal felszerelt vagy ilyen felszerelésére alkalmas, kifejezetten sportolásra szánt lábbeli;

b) korcsolyacipő, sícipő, síbakancs és sífutócipő, hódeszkacipő, birkózó-, ökölvívó- és kerékpárcipő.

Kiegészítő megjegyzések

1. A Megjegyzések 4. a) pontjának értelmében a "megerősítés" minden olyan anyagdarab (pl. műanyag vagy bőr), amelyet a lábbeli felső részének külső felületéhez rögzítenek azért, hogy megerősítsék azt, és amelyet rögzíthetnek a talphoz is. A megerősítések eltávolítása után a láthatóvá váló anyagnak felsőrész, és nem bélés jellegűnek kell lennie, azaz az eredeti zárószerkezettel együtt elegendő tartást kell biztosítania a lábnak ahhoz, hogy a viselő a lábbelit járásra használhassa.

A lábbeli felső részét alkotó anyag minőségének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a tartozékokkal vagy megerősítésekkel borított részekre is.

2. A Megjegyzések 4. b) pontjának értelmében a külső talpként történő használathoz szükséges jellemzőkkel (pl. tartósság, erősség stb.) nem rendelkező egy vagy több textilréteget árubesorolási szempontból nem kell figyelembe venni.

65. ÁRUCSOPORT - KALAP ÉS MÁS FEJFEDŐK, VALAMINT EZEK ALKATRÉSZEI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 6309 vtsz. alá tartozó használt fejfedő;

b) az azbesztből készült fejfedő (6812 vtsz.); vagy

c) a 95. árucsoportba tartozó babakalap, más játékszer jellegű kalap vagy farsangi cikk.

2. A varrással előállított kalapformák nem tartoznak a 6502 vtsz. alá a szalagokból egyszerűen csigavonalban összevarrtak kivételével.

66. ÁRUCSOPORT - ESERNYŐK, NAPERNYŐK, SÉTABOTOK, BOTSZÉKEK, OSTOROK, LOVAGLÓKORBÁCSOK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a mérőpálca vagy a hasonlók (9017 vtsz.);

b) a botpuska, a tőrös bot, az ólommal bélelt sétabot vagy a hasonlók (93. árucsoport); vagy

c) a 95. árucsoportba tartozó áru (pl. játék esernyő, játék napernyő).

2. Nem tartoznak a 6603 vtsz. alá a textilanyagból készült részek, díszítések vagy felszerelések, tartozékok vagy a bármilyen anyagból készült huzatok, bojtok, szíjak, esernyőtokok vagy hasonlók. Az ilyen áruk, ha együtt kerülnek bemutatásra, de nincsenek felszerelve a 6601 vagy 6602 vtsz. alá tartozó árukkal külön sorolandók be és nem kezelendők ezeknek az áruknak az alkotórészeként.

67. ÁRUCSOPORT - KIKÉSZÍTETT TOLL ÉS PEHELY, VALAMINT EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; MŰVIRÁGOK; EMBERHAJBÓL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) az emberhajból készült szűrőkendő (5911 vtsz.);

b) a csipkéből, hímzésből vagy más textilanyagból készült virágminta (XI. áruosztály);

c) a lábbeli (64. árucsoport);

d) a fejfedő vagy hajháló (65. árucsoport);

e) a játékszer, sporteszköz vagy farsangi cikk (95. árucsoport); vagy

f) a tollseprű, a púderpamacs vagy a szőrszita (96. árucsoport).

2. Nem tartozik a 6701 vtsz. alá:

a) az olyan áru, amelyben a toll vagy pehely csak tömésre vagy párnázásra szolgál (pl. a 9404 vtsz. alá tartozó ágynemű);

b) az olyan ruházati cikk vagy tartozék és kellék, amelynél a toll vagy pehely csak díszítésre vagy párnázásra szolgál; vagy

c) a 6702 vtsz. alá tartozó művirág vagy levélutánzat, azok részei vagy azokból készült áru.

3. Nem tartozik a 6702 vtsz. alá:

a) az üvegből készült áru (70. árucsoport); vagy

b) a kerámiai anyagokból, kőből, fémből, fából vagy más anyagból készült művirág, levél és gyümölcs, amelyeket formázás, öntés, kovácsolás, faragás, sajtolás útján vagy más módon egy darabban állítottak elő, vagy több részből áll, de nem kötözéssel, nem ragasztással, nem egymáshoz összeillesztéssel vagy hasonló eljárásokkal kapcsoltak össze.

XIII. ÁRUOSZTÁLY

KŐBŐL, GIPSZBŐL, CEMENTBŐL, AZBESZTBŐL, CSILLÁMBÓL VAGY HASONLÓ ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KERÁMIATERMÉKEK; ÜVEGEK ÉS ÜVEGÁRUK

68. ÁRUCSOPORT - KŐBŐL, GIPSZBŐL, CEMENTBŐL, AZBESZTBŐL, CSILLÁMBÓL VAGY HASONLÓ ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 25. árucsoportba tartozó áru;

b) a 4810 vagy 4811 vtsz. alá tartozó bevont, impregnált vagy beborított papír és papírkarton (pl. csillámporral vagy grafittal bevont papír és papírkarton, bitumenezett vagy aszfaltozott papír és papírkarton);

c) az 56. vagy 59. árucsoportba tartozó bevont, impregnált vagy beborított textilszövet (pl. csillámporral bevont vagy beborított szövet, bitumenezett vagy aszfaltozott szövet);

d) a 71. árucsoportba tartozó árucikk;

e) a 82. árucsoportba tartozó szerszám vagy szerszámrész;

f) a 8442 vtsz. alá tartozó nyomókő (litográfkő);

g) az elektromos szigetelő (8546 vtsz.) vagy a 8547 vtsz. alá tartozó szigetelőanyagból készült szerelvény;

h) fogászati csiszolókorong (9018 vtsz.);

ij) a 91. árucsoportba tartozó árucikk (pl. óra és óratok);

k) a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl. bútor, lámpa és világító-felszerelés, előre gyártott épület);

l) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (pl. játék, játékszer és sporteszköz);

m) a 9602 vtsz. alá tartozó árucikk, ha a 96. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. b) pontjában meghatározott anyagból készült, vagy a 9606 vtsz. (pl. gomb), a 9609 (pl. palavessző), a 9610 vtsz. (pl. palatábla), vagy a 9620 vtsz. (egylábú-, kétlábú- vagy háromlábú-állvány és hasonló árucikk) alá tartozó árucikk; vagy

n) a 97. árucsoportba tartozó árucikk (pl. művészeti tárgy).

2. A 6802 vtsz. szövegében a "megmunkált szobrászati vagy épületkő" meghatározás nemcsak a 2515 vagy a 2516 vtsz. alá tartozó kőfajtákra, hanem a pala kivételével minden más olyan természetes kőre (pl. kvarcit, tűzkő, dolomit és zsírkő) is vonatkozik, amelyeket hasonló módon munkáltak meg.

69. ÁRUCSOPORT - KERÁMIATERMÉKEK

Megjegyzések

1. Ebbe az árucsoportba csak az olyan kerámiatermékek tartoznak, amelyeket formázás után kiégettek. A 6904 -6914 vtsz. alá csak azok a kerámiatermékek tartoznak, amelyek nem sorolhatók be a 6901 -6903 vtsz. alá.

2. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 2844 vtsz. alá tartozó termék;

b) a 6804 vtsz. alá tartozó árucikk;

c) a 71. árucsoportba tartozó árucikk (pl. ékszerutánzat);

d) a 8113 vtsz. alá tartozó cermet;

e) a 82. árucsoportba tartozó árucikk;

f) az elektromos szigetelő (8546 vtsz.) vagy a 8547 vtsz. alá tartozó szigetelőanyagból készült szerelvény;

g) a műfog (9021 vtsz.);

h) a 91. árucsoportba tartozó árucikk (pl. óra és óratok);

ij) a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl. bútor, lámpa és világító-felszerelés, előre gyártott épület);

k) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (pl. játék, játékszer és sporteszköz);

l) a 9606 vtsz. alá tartozó árucikk (pl. gomb), és a 9614 vtsz. alá tartozó árucikk (pl. pipa); vagy

m) a 97. árucsoportba tartozó árucikk (pl. művészeti tárgy).

70. ÁRUCSOPORT - ÜVEG ÉS ÜVEGÁRUK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 3207 vtsz. alá tartozó áru (pl. üvegesedő zománcok és mázak, üvegfritt, más üveg por, szemcse vagy pehely alakban);

b) a 71. árucsoportba tartozó áru (pl. ékszerutánzat);

c) a 8544 vtsz. alá tartozó, optikai szálakból készült kábel, az elektromos szigetelő (8546 vtsz.) vagy 8547 vtsz. alá tartozó szigetelőanyagból készült szerelvény;

d) az optikai szál, az optikailag megmunkált optikai elem, az injekciós fecskendő, műszem, a hőmérő, a barométer, a hidrométer vagy a 90. árucsoportba tartozó más áru;

e) a 9405 vtsz. alá tartozó lámpa vagy a világító-felszerelések, a megvilágított jelzések, a reklámfeliratok, névtáblák vagy hasonlók, állandó jelleggel beépített fényforrással vagy mindezek részei;

f) a játék, a játékszer, sporteszköz, a karácsonyfadísz vagy a 95. árucsoportba tartozó más áru (a játékbabához vagy a 95. árucsoportba tartozó más áruhoz való szerkezet nélküli üvegszemek kivételével); vagy

g) a gomb, a hőpalack, a parfümszóró vagy hasonlók szórók, vagy a 96. árucsoportba tartozó más áru.

2. A 7003 , 7004 és 7005 vtsz.-ok alkalmazásában:

a) az üveg nem tekintendő "megmunkált"-nak, bármilyen eljáráson ment is keresztül, amíg nem hőkezelték;

b) a formára (alakra) vágás nem befolyásolja az üvegnek üvegtáblaként történő besorolását;

c) az "elnyelő, visszaverő vagy fényvisszaverődést gátló réteg" kifejezés olyan mikroszkopikusan vékony fém- vagy fémvegyület- (pl. fémoxid-) bevonatot jelent, amely elnyeli pl. az infravörös fényt, vagy növeli az üveg fényvisszaverő képességét, ugyanakkor bizonyos fokig megtartja az üveg átlátszóságát vagy áttetszőségét; vagy amely megakadályozza a fény visszaverődését az üveg felületéről.

3. A 7006 vtsz. alá kell besorolni az ott felsorolt termékekből készült árut akkor is, ha nincs árucikk jellege.

4. Az "üveggyapot" kifejezés a 7019 vtsz. alkalmazásában az alábbi árukat jelenti:

a) az olyan ásványi gyapotot, amelynek szilícium-dioxid (SiO2) -tartalma legalább 60 tömegszázalék;

b) az olyan ásványi gyapotot, amelynek szilícium-dioxid (SiO2) -tartalma 60 tömegszázaléknál kevesebb, de alkáli-oxid (K2O vagy Na2O) -tartalma 5 tömegszázaléknál több, vagy amelynek bór-oxid (B2O3) -tartalma 2 tömegszázaléknál több.

A fentiektől eltérő összetételű ásványi gyapot a 6806 vtsz. alá tartozik.

5. A nómenklatúrában az "üveg" kifejezés az olvasztott kvarcot és a más olvasztott szilícium-dioxidot is jelenti.

Alszámos megjegyzés

1. A 7013 22 , 7013 33 , 7013 41 és 7013 91 alszámok alkalmazásában az "ólomkristály" kifejezés csak az olyan üvegeket jelenti, amelyeknek legalább 24 tömegszázalék az ólom-oxid (PbO) -tartalma.

XIV. ÁRUOSZTÁLY

TERMÉSZETES VAGY TENYÉSZTETT GYÖNGYÖK, DRÁGAKÖVEK VAGY FÉLDRÁGAKÖVEK, NEMESFÉMEK, NEMESFÉMMEL PLATTÍROZOTT FÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; ÉKSZERUTÁNZATOK; ÉRMÉK

71. ÁRUCSOPORT - TERMÉSZETES VAGY TENYÉSZTETT GYÖNGYÖK, DRÁGAKÖVEK VAGY FÉLDRÁGAKÖVEK, NEMESFÉMEK, NEMESFÉMMEL PLATTÍROZOTT FÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; ÉKSZERUTÁNZATOK; ÉRMÉK

Megjegyzések

1. A VI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. a) pontjára és az alábbi kivételekre is figyelemmel mindazokat az árukat, amelyek teljesen vagy részben:

a) természetes vagy tenyésztett gyöngyből vagy drágakőből vagy féldrágakőből (természetes, szintetikus vagy rekonstruált); vagy

b) nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből állnak,

ebbe az árucsoportba kell besorolni.

2. A) Nem tartozik a 7113 , 7114 és 7115 vtsz. alá az olyan áru, amely nemesfémet vagy nemesfémmel plattírozott fémet csak mint jelentéktelen alkotórészt, lényegtelen díszítést vagy mint kisebb szereléket (pl. monogram, gyűrűveret és gyűrűkeret) tartalmaz, és ezekre az árukra nem alkalmazhatók ezen Megjegyzések előző 1. b) pontjában foglalt rendelkezések.

B) A 7116 vtsz. alá csak az olyan áru tartozik, amely nemesfémet vagy nemesfémmel plattírozott fémet nem (vagy csak mint lényegtelen díszítést vagy hozzátétet) tartalmaz.

3. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a nemesfémamalgám vagy a nemesfém kolloid állapotban (2843 vtsz.);

b) a steril sebészeti varróanyag, a fogtömőanyag vagy a 30. árucsoportba tartozó más áru;

c) a 32. árucsoportba tartozó áru (pl. lüszterek);

d) a rögzített katalizátor (3815 vtsz.);

e) a 42. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. B) pontjában említett, a 4202 vagy a 4203 vtsz. alá tartozó áru;

f) a 4303 vagy a 4304 vtsz. alá tartozó áru;

g) a XI. áruosztályba tartozó áru (textilanyag és abból készült áru);

h) a 64. vagy a 65. árucsoportba tartozó lábbeli, fejfedő vagy más áru;

ij) az esernyő, a sétapálca vagy a 66. árucsoportba tartozó más áru;

k) a 6804 vagy a 6805 vtsz. alá tartozó csiszolóanyagból készült áru, vagy a 82. árucsoportba tartozó olyan szerszám, amely drágakő vagy féldrágakő (természetes vagy szintetikus) porát tartalmazza; a 82. árucsoportba tartozó áru drágakőből vagy féldrágakőből (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) álló munkarésszel; a XVI. áruosztályba tartozó gép, készülék vagy villamossági cikk vagy azok részei. A teljesen drágakőből vagy féldrágakőből (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) készült áruk és azok részei azonban ebbe az árucsoportba tartoznak, kivéve a lemezjátszótű készítésére előkészített (megmunkált), de nem szerelt zafírt és gyémántot (8522 vtsz.);

l) a 90., 91., vagy a 92. árucsoportba tartozó áru (tudományos és kutatási célra szolgáló műszerek, órák, hangszerek);

m) a fegyver vagy részei (93. árucsoport);

n) a 95. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott áru;

o) a 96. árucsoportba tartozó áru az említett árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontja értelmében; vagy

p) az eredeti szobrászművészeti alkotás (9703 vtsz.), a gyűjteménydarab (9705 vtsz.) vagy a 100 évesnél idősebb régiség (9706 vtsz.). Kivéve a természetes vagy tenyésztett gyöngyből vagy drágakőből vagy féldrágakőből készített ilyen termékeket.

4. A) A "nemesfém" megnevezés az ezüstöt, az aranyat, és a platinát jelenti.

B) A "platina" megnevezés a platinát, irídiumot, ozmiumot, palládiumot, ródiumot és ruténiumot is jelenti.

C) A "drágakő vagy féldrágakő" kifejezés nem vonatkozik a 96. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. b) pontjában felsorolt anyagok egyikére sem.

5. Ennek az árucsoportnak az alkalmazásában bármilyen ötvözetet (beleértve a zsugorított keveréket és intermetallikus vegyületet is), amely legalább egy nemesfémet 2 tömegszázalékban tartalmaz, nemesfémötvözetnek kell tekinteni. A nemesfémötvözeteket az alábbi szabályok szerint kell besorolni:

a) olyan ötvözetet, amely 2 tömegszázalék vagy több platinát tartalmaz, platinaötvözetnek;

b) olyan ötvözetet, amely 2 tömegszázalék vagy több aranyat tartalmaz, de platinát nem, vagy 2 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben, aranyötvözetnek;

c) más ötvözeteket, amelyek 2 tömegszázalék vagy több ezüstöt tartalmaznak, ezüstötvözetnek.

6. A nemesfém kifejezés vagy a meghatározott nemesfém megnevezése - eltérő rendelkezés hiányában - a nómenklatúrában mindenütt magában foglalja azokat az ötvözeteket is, amelyeket a Megjegyzések fenti 5. pontja szerint mint nemesfémötvözeteket vagy a megnevezett nemesfém ötvözeteként kell besorolni, de nem jelenti a nemesfémmel plattírozott fémeket vagy a nemesfémmel bevont nem nemesfémeket vagy nemfémeket.

7. A "nemesfémmel plattírozott fém" kifejezés a nómenklatúra egészében olyan fémet jelent, amelynél nem nemesfém aljzatra egy vagy több oldalon nemesfémet forrasztással, keményforrasztással, hegesztéssel, meleghengerléssel vagy hasonló mechanikus eljárással visznek fel. Ez a kifejezés - eltérő rendelkezés hiányában - magában foglalja a nem nemesfémből készült, nemesfémrátéttel ellátott (berakott) árut is.

8. A VI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. A) pontjára is figyelemmel a 7112 vtsz. alatti árumegnevezéseknek megfelelő termékeket e vtsz. alá kell besorolni és nem a nómenklatúra más vtsz.-a alá.

9. A 7113 vtsz. alkalmazásában az "ékszeráruk" kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) személyi díszítésre szolgáló kis tárgyak (például gyűrűk, karkötők, nyakláncok, melltűk, fülbevalók, óraláncok órazsebek, függelékek, nyakkendőtűk, kézelőgombok, ingmelldísz-gombok, vallási vagy más medallionok és jelvények); és

b) személyes használatra szolgáló tárgyak, amelyeket rendszerint zsebben, kézitáskában a személy magával vagy magán hord (például cigaretta- vagy szivartárcák, burnótszelencék, kasu- vagy pirulás dobozok, púderdobozok, láncból készült erszények vagy olvasók).

Ezek az árucikkek lehetnek készletben vagy kombináltak, például természetes- vagy tenyésztett gyöngyökkel, drágakövekkel vagy féldrágakövekkel, szintetikus vagy rekonstruált drágakövekkel vagy féldrágakövekkel, teknősbékahéjjal, gyöngyházzal, elefántcsonttal, természetes- vagy műborostyánnal, zsettel vagy korallal.

10. A 7114 . vtsz. alkalmazásában az "arany- vagy ezüstművesáru" kifejezés olyan árut jelent, mint a díszítés, asztali eszköz, testápoló készlet, dohányzókészlet és más háztartási, irodai vagy vallási célt szolgáló tárgy.

11. Az "ékszerutánzat" kifejezés a 7117 vtsz. alkalmazásában a Megjegyzések 9. a) pontja szerinti olyan ékszerárut jelent (a gomb vagy a 9606 vtsz. alá tartozó más áruk, vagy a 9615 vtsz. alá tartozó tűzőfésű, hajcsat, hajtű vagy hasonló áru kivételével), amely sem természetes, sem tenyésztett gyöngyöt, sem drágakövet vagy féldrágakövet (természetes, szintetikus vagy rekonstruált), sem pedig (eltekintve a lényegtelen díszítésektől vagy hozzátétektől) nemesfémet vagy nemesfémmel plattírozott fémet nem tartalmaz.

Alszámos megjegyzések

1. A 7106 10 , 7108 11 , 7110 11 , 7110 21 , 7110 31 és 7110 41 alszámok alkalmazásában a "por" és "por alakú" kifejezés olyan árut jelent, amelynek legalább 90 tömegszázaléka keresztülmegy egy 0,5 mm nyílásméretű szitán.

2. A Megjegyzések 4. B) pontjától eltérve a 7110 11 és 7110 19 alszámok alkalmazásában a "platina" megnevezés nem foglalja magában az irídiumot, ozmiumot, palládiumot, ródiumot vagy ruténiumot.

3. A 7110 vtsz. alszámai alá tartozó ötvözetek besorolásánál mindegyik ötvözetet - fém, platina, palládium, ródium, irídium, ozmium vagy ruténium - a többi alkotórésszel szemben nagyobb tömegben lévő fém alszáma alá kell besorolni.

XV. ÁRUOSZTÁLY - NEM NEMESFÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az áruosztályba:

a) a fémporból vagy fémcsillámból előállított festék, tinta vagy más termék (3207 -3210 , 3212 , 3213 vagy 3215 vtsz.);

b) a cervas vagy más piroforos ötvözet (3606 vtsz.);

c) a 6506 vagy 6507 vtsz. alá tartozó fejfedő vagy ezek alkatrészei;

d) az esernyőváz vagy a 6603 vtsz. alá tartozó más áru;

e) a 71. árucsoportba tartozó áru (pl. nemesfémötvözet, nemesfémmel plattírozott nem nemesfém, ékszerutánzat);

f) a XVI. áruosztályba tartozó áru (gép, mechanikus készülék és villamossági áru);

g) az összeszerelt vasúti vagy villamossín (8608 vtsz.) vagy a XVII. áruosztályba tartozó más áru (jármű, hajó és csónak, légi jármű);

h) a XVIII. áruosztályba tartozó eszköz vagy készülék, beleértve az órarugót is;

ij) az ólomsörét (9306 vtsz.) vagy a XIX. áruosztályba tartozó más áru (fegyver és lőszer);

k) a 94. árucsoportba tartozó áru (pl. bútor, ágybetét, lámpa és világító-felszerelés, megvilágított jelzések, előre gyártott épület);

l) a 95. árucsoportba tartozó áru (pl. játék, játékszer, sporteszköz);

m) a kéziszita, a gomb, a toll, a ceruzahosszabbító, a tollhegy, az egylábú, kétlábú vagy háromlábú állvány és hasonló áru vagy a 96. árucsoportba tartozó más áru (különféle áruk); vagy

n) a 97. árucsoportba tartozó áru (pl. művészeti tárgy).

2. Az "általánosan használható részek" kifejezés a nómenklatúrában mindenütt az alábbi árukat jelenti:

a) a 7307 , 7312 , 7315 , 7317 , vagy a 7318 vtsz. alá tartozó árukat és hasonló árukat nem nemesfémből;

b) rugókat és rugólapokat nem nemesfémből, az órarugók kivételével (9114 vtsz.); és

c) a 8301 , 8302 , 8308 , 8310 vtsz. alá tartozó árukat és a 8306 vtsz. alá tartozó kereteket és tükröket nem nemesfémből.

A 73-76. és a 78-82. árucsoportokban (kivéve a 7315 vtsz.-ot) a "rész" vagy "részek" kifejezés nem jelenti a fent meghatározott "általánosan használható részek"-et.

Az előző bekezdésre, valamint a 83. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjára figyelemmel, a 82., vagy a 83. árucsoportba tartozó áruk nem tartoznak a 72-76. és 78-81. árucsoportba.

3. A Nómenklatúra egészében a "nem nemesfém" kifejezés a vasat és acélt, a rezet, a nikkelt, az alumíniumot, az ólmot, a cinket, az ónt, a volfrámot, a molibdént, a tantált, a magnéziumot, a kobaltot, a bizmutot, a kadmiumot, a titánt, a cirkóniumot, az antimont, a mangánt, a berilliumot, a krómot, a germániumot, a vanádiumot, a galliumot, a hafniumot, az indiumot, a nióbiumot (kolumbium), a réniumot és a talliumot jelenti.

4. A nómenklatúra egészében a "cermet" kifejezés olyan terméket jelent, amely egy fém- és egy kerámiakomponens mikroszkopikusan heterogén kombinációjából áll. A "cermet" kifejezés magában foglalja a zsugorított fémkarbidokat (fémmel zsugorított fémkarbidot).

5. Ötvözetek besorolása (a 72. és 74. árucsoportban meghatározott ferroötvözet és a segédötvözet [mesterötvözet] kivételével):

a) a nem nemesfém ötvözeteket a nagyobb tömegben lévő ötvözőfémnek megfelelően kell besorolni;

b) az ebbe az áruosztályba tartozó nem nemesfémekből és az ebbe az áruosztályba nem tartozó elemekből álló ötvözeteket úgy kell besorolni, mint az ebbe az áruosztályba tartozó nem nemesfémek ötvözeteit, ha az ilyen fémek össztömege megegyezik vagy meghaladja a jelen lévő más anyagok össztömegét;

c) ebben az áruosztályban az "ötvözet" kifejezés magában foglalja a fémporok zsugorított keverékeit, az olvasztással előállított belsőleg heterogén keverékeket (a cermet kivételével) és az intermetallikus vegyületeket.

6. Eltérő rendelkezés hiányában a "nem nemesfémre" történő bármely utalást a nómenklatúra egészében úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja azokat az ötvözeteket is, amelyeket a Megjegyzések fenti 5. pontjában foglaltak szerint az említett nem nemesfém ötvözeteként kell besorolni.

7. Összetett áruk besorolása:

A két vagy több nem nemesfémből (beleértve a különböző anyagokból álló árukat, amelyeket nem nemesfémből készült árunak kell kezelni, az értelmezési szabályok alapján) álló, nem nemesfém árukat - eltérő rendelkezés hiányában - a legnagyobb tömegben lévő nem nemesfémből készült árunak kell tekinteni.

E Megjegyzés alkalmazásában:

a) a vasat és az acélt vagy különböző fajta vasat és acélt, egy és ugyanazon fémnek kell tekinteni;

b) a fémötvözetet olyan fémnek kell tekinteni, mintha teljes egészében abból a fémből állna, mint amilyen fém ötvözetének minősül a Megjegyzések 5. pontjában foglaltak szerint;

c) a 8113 vtsz. alá tartozó cermetet önálló nem nemesfémnek kell tekinteni.

8. Ebben az áruosztályban a következő kifejezések az alábbiakat jelentik:

a) Törmelék és hulladék

A fémgyártás vagy mechanikus fémmegmunkálás során keletkező fémtörmeléket és -hulladékot, valamint az olyan fémárut jelenti, amely rendeltetésszerűen nem használható az eredeti célra, mert összetörték, feldarabolták, elhasználódott vagy más ok miatt.

b) Por

Olyan termék, amelyből legalább 90 tömegszázalék keresztülmegy az 1 mm-es nyílásméretű szitán.

72. ÁRUCSOPORT - VAS ÉS ACÉL

Megjegyzések

1. Ebben az árucsoportban, illetve - az e Megjegyzések d), e) és f) pontja tekintetében - a nómenklatúra egészében az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) Nyersvas

Vas-szén ötvözet, amely kovácsolásra, hengerlésre nem alkalmas, több mint 2 tömegszázalékban tartalmaz szenet és tartalmazhat egy vagy több más ötvözőelemet az alábbiakból:

- legfeljebb 10 tömegszázalék krómot,

- legfeljebb 6 tömegszázalék mangánt,

- legfeljebb 3 tömegszázalék foszfort,

- legfeljebb 8 tömegszázalék szilíciumot,

- összesen legfeljebb 10 tömegszázalék más ötvözőelemet.

b) Tükörvas

Vas-szén ötvözet, amely 6 tömegszázaléknál több, de legfeljebb 30 tömegszázalék mangánt tartalmaz, és általában megfelel a fenti a) pontban foglaltaknak.

c) Ferroötvözet

Ötvözet buga, tuskó, tömb vagy hasonló elsődleges formában, folyamatos öntéssel nyert formában és szemcse vagy por alakban is, ezek agglomerálva is, általánosan a vaskohászatban más ötvözetek előállításánál adalékanyagként vagy oxigénmentesítő, kéntelenítő anyagként vagy hasonló célra használják és kovácsolásra, hengerlésre általában nem alkalmas, legalább 4 tömegszázalékban tartalmaz vasat és egy vagy több ötvözőelemet az alábbiakból:

- több mint 10 % krómot,

- több mint 30 % mangánt,

- több mint 3 % foszfort,

- több mint 8 % szilíciumot,

- összesen több mint 10 % más ötvözőelemet, a szén kivételével, de legfeljebb 10 % rezet.

d) Acél

A 7203 vtsz. alá tartozók (és az öntvények bizonyos formái) kivételével olyan vas, amely jól kovácsolható, hengerelhető, és amely legfeljebb 2 tömegszázalék szenet tartalmaz. A krómacél azonban ennél nagyobb arányban is tartalmazhat szenet.

e) Rozsdamentes acél

Olyan ötvözött acél, amely legfeljebb 1,2 tömegszázalék szenet és legalább 10,5 tömegszázalék krómot vagy esetleg más ötvözőelemeket is tartalmaz.

f) Más ötvözött acél

Az előző pontban meghatározott rozsdamentes acéltól eltérő olyan acél, amely az alábbi tömegszázalékban tartalmaz egy vagy több ötvözőelemet:

- legalább 0,3 % alumíniumot,

- legalább 0,0008 % bórt,

- legalább 0,3 % krómot,

- legalább 0,3 % kobaltot,

- legalább 0,4 % vagy több rezet,

- legalább 0,4 % ólmot,

- legalább 1,65 % mangánt,

- legalább 0,08 % molibdént,

- legalább 0,3 % nikkelt,

- legalább 0,06 % nióbiumot,

- legalább 0,6 % szilíciumot,

- legalább 0,05 % titánt,

- legalább 0,3 % volfrámot,

- legalább 0,1 % vanádiumot,

- legalább 0,05 % cirkóniumot,

- legalább 0,1 % más ötvözőelemet külön-külön (a kén, foszfor, szén és a nitrogén kivételével).

g) Ingot újraolvasztott hulladékból, vasból vagy acélból

Adagolófej vagy forró kokillasapka nélkül ingot vagy kokilla formába durván öntött termék, szembetűnő felületi hibákkal, és a nyersvastól, a tükörvastól vagy a ferroötvözettől eltérő kémiai szerkezettel.

h) Szemcse

Olyan termék, amelyből 90 tömegszázaléknál kevesebb megy át 1 mm nyílásméretű szitán, illetve amelynek legalább 90 tömegszázaléka megy át 5 mm nyílásméretű szitán.

ij) Félkész termék

Folyamatos öntéssel készült, tömör keresztmetszetű termék, előzetesen melegen hengerelve is; és más tömör keresztmetszetű termék, amely előzetes meleghengerlés vagy durva kovácsolással történő alakításon túlmenően nincs megmunkálva, ideértve a szögvas, idomvas vagy szelvény nyersdarabjait is.

Ezek a termékek nem lehetnek tekercsben.

k) Síkhengerelt termék

Téglalap (nem négyzetes) alakú tömör keresztmetszetű hengerelt termék, amely nem felel meg az előző ij) pontban írt feltételeknek, és formája:

- folyamatosan egymásra helyezett rétegekből álló tekercs, vagy

- egyenes szál, amelynek szélessége legalább tízszer nagyobb, mint a vastagsága, ha a vastagság kevesebb mint 4,75 mm, vagy ha a termék 150 mm-nél szélesebb, és a vastagsága legalább 4,75 mm, ebben az esetben a szélesség legalább kétszerese a vastagságnak.

Síkhengerelt termékként kell besorolni az olyan terméket is, amelyre közvetlenül hengerléssel készítenek különféle mintákat, formákat (pl. horony, barázda, rács vagy csepp, gomb, rombusz alakú) és az olyan lyukasztott, hullámosított vagy fényesített terméket is, amelynél ezek a megmunkálások nem eredményeztek más vtsz. alá sorolható árut.

A négyzet vagy téglalap alaktól eltérő bármilyen méretű síkhengerelt terméket úgy kell besorolni, mint a legalább 600 mm széles terméket, feltéve, hogy nem eredményez más vtsz. alá tartozó árut.

l) Melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben

Melegen hengerelt, tömör anyagú termék, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben, keresztmetszetének alakja kör, körszelet, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy más konvex sokszög ("lapított kör" és "módosult négyszög" is, melynek két szemben lévő oldala konvex ívű, a másik kettő pedig egyenlő hosszúságú és párhuzamos egyenes). Ezeknek a termékeknek a felületén hengerlésből eredő kisebb bevágások, bordák, mélyedések vagy kiemelkedések lehetnek (beleértve a beton megerősítésére szolgáló rudat).

m) Más rúd

Olyan termékek, amelyek nem felelnek meg az előbbi ij), k) vagy l) pontban foglalt valamely feltételnek, vagy nem minősülnek huzalnak, hosszirányban végig egységes tömör anyagúak, keresztmetszetük alakja kör, körszelet, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy más konvex sokszög ("lapított kör" és "módosult négyszög" is, melynek két szemben lévő oldala konvex ívű, a másik kettő pedig egyenlő hosszúságú és párhuzamos egyenes).

Ezen termékek

- felületén hengerlésből eredő kisebb bevágások, bordák, mélyedések vagy más kiemelkedések lehetnek (beleértve megerősítésére szolgáló rudat),

- lehetnek a hengerlés után csavarva is.

n) Szögvas, idomvas és szelvény

Hosszában tömör anyagú és azonos keresztmetszetű termék, amely nem felel meg az előbbi ij), k), l) vagy m) pontban foglalt feltételeknek vagy nem minősül huzalnak.

Nem tartozik a 72. árucsoportba a 7301 vagy 7302 vtsz. alá tartozó termék.

o) Huzal

Hidegen alakított tömör áru tekercsben, bármilyen alakú végig egyforma keresztmetszettel, amely nem felel meg a síkhengerelt termék meghatározásnak.

p) Üreges fúrórúdvas és -rúdacél

Üreges rúd, fúrásra alkalmas, bármilyen alakú keresztmetszettel, amelynek legnagyobb külső keresztmetszet-átmérője meghaladja a 15 mm-t, de legfeljebb 52 mm, és legnagyobb belső átmérője nem haladja meg a legnagyobb külső átmérő felét. A vasból vagy acélból készült üreges rudak, amelyek nem felelnek meg ennek a meghatározásnak, a 7304 vtsz. alá sorolandók.

2. Az olyan vasfémet, amelyet más fajtájú vasfémmel plattíroztak, a nagyobb tömegben lévő vasfémből készült áruként kell besorolni.

3. Az elektrolízissel, az öntvény sajtolásával vagy zsugorításával nyert vas- vagy acélárut az ezen árucsoport meleghengerléssel előállított olyan hasonló áru vtsz.-a alá kell besorolni, amely alakjának összetételének és megjelenésének a legjobban megfelel.

Alszámos megjegyzések

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések alatt a következőket kell érteni:

a) Ötvözött nyersvas

Olyan nyersvas, amely az alábbi elemekből egyet vagy többet a következő arányban, tömegszázalékban kifejezve, tartalmaz:

- több mint 0,2 % krómot,

- több mint 0,3 % rezet,

- több mint 0,3 % nikkelt,

- több mint 0,1 %-ot a következő elemek bármelyikéből: alumínium, molibdén, titán, volfrám, vanádium.

b) Ötvözetlen, forgácsolható acél

Ötvözetlen acél, amely - tömegszázalékban kifejezve - az alábbi elemekből egyet vagy többet a következő arányban, tartalmaz:

- legalább 0,08 % ként,

- legalább 0,1 % ólmot,

- több mint 0,05 % szelént,

- több mint 0,01 % tellúrt,

- több mint 0,05 % bizmutot.

c) Szilícium-elektromos acél

Ötvözött acél, amely legalább 0,6, de legfeljebb 6 tömegszázalék szilíciumot, szénből pedig legfeljebb 0,08 tömegszázalékot tartalmaz. Tartalmazhat még legfeljebb 1 tömegszázalék alumíniumot is, de más elemet olyan arányban nem, amely az acélnak más ötvözött acél jelleget adna.

d) Gyorsacél

Olyan ötvözött acél, amely más elemek mellett vagy sem, három elemből (molibdén, volfrám és vanádium) legalább kettőt összesen legalább 7 tömegszázalékban tartalmaz, valamint tartalmaz legalább 0,6 tömegszázalék szenet és 3-6 tömegszázalék krómot.

e) Szilícium-mangán acél

Ötvözött acél, amely az alábbiakat tartalmazza:

- legfeljebb 0,7 tömegszázalék szenet,

- legalább 0,5 tömegszázalék, de legfeljebb 1,9 tömegszázalék mangánt, és

- legalább 0,6 tömegszázalék, de legfeljebb 2,3 tömegszázalék szilíciumot, de más elemet olyan arányban - amely az acélnak más ötvözött acél jelleget adna - nem.

2. A 7202 vtsz. alá tartozó ferroötvözeteknek az egyes alszámok alá történő besorolásánál a következő szabályt kell figyelembe venni:

A ferroötvözeteket úgy kell tekinteni, mint kételemes (biner) anyagot és a megfelelő alszám alá (ha van ilyen) kell besorolni, ha az ötvözőelemek bármelyike meghaladja az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. c) pontjában meghatározott minimum százalékot; ennek analógiájára kell eljárni akkor is, ha három- vagy négyalkotós ferroötvözetről van szó, és abból két vagy három elem meghaladja a minimum százalékot.

E szabály alkalmazásában az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. c) pontjában a nem részletezett "más elemek"-nek meg kell haladniuk a 10 tömegszázalékot.

Kiegészítő megjegyzés

1. Az alábbi kifejezések értelmezése a következő:

- "elektromos": a 7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10 és 7211 23 20 alszámok alkalmazásában az olyan síkhengerelt termékek, amelyek Epstein módszere szerint számított 1 kg-ra eső teljesítményvesztesége 50 Hz-es áram és 1 T mágneses fluxus mellett:

- legfeljebb 2,1 W, ha a vastagság legfeljebb 0,20 mm, - legfeljebb 3,6 W, ha a vastagság legalább 0,20 mm, de kisebb, mint 0,60 mm, - legfeljebb 6 W, ha a vastagság legalább 0,60 mm, de legfeljebb 1,50 mm,

- "ónozott lemez": a 7210 12 20 , 7210 70 10 , 7212 10 10 és a 7212 40 20 alszámok alkalmazásában olyan (kevesebb mint 0,5 mm vastagságú) síkhengerelt termék, amelyet legalább 97 tömegszázalék ónt tartalmazó fémréteggel vontak be,

- "szerszámacél": a 7224 10 10 , 7224 90 02 , 7225 30 10 , 7225 40 12 , 7226 91 20 , 7228 30 20 , 7228 40 10 , 7228 50 20 és 7228 60 20 alszámok alkalmazásában olyan ötvözött acél a rozsdamentes vagy a gyorsacél kivételével, amely esetleges más ötvözők mellett tartalmaz egyet a felsorolt ötvözőelemek közül tömegszázalékban:

- kevesebb mint 0,6 % szenet és legalább 0,7 % szilíciumot és legalább 0,05 % vanádiumot vagy legalább 4 % volfrámot, - legalább 0,8 % szenet és legalább 0,05 % vanádiumot, - több mint 1,2 % szenet és legalább 11, de legfeljebb15 % krómot, - legalább 0,16, de legfeljebb 0,5 % szenet és legalább 3,8, de legfeljebb 4,3 % nikkelt és legalább 1,1, de legfeljebb 1,5 % krómot és legalább 0,15, de legfeljebb 0,5 % molibdént, - legalább 0,3, de legfeljebb 0,5 % szenet és legalább 1,4, de legfeljebb 2,1 % krómot és legalább 0,15, de legfeljebb 0,5 % molibdént és kevesebb mint 1,2 % nikkelt, - legalább 0,3 % szenet és kevesebb mint 5,2 % krómot, és legalább 0,65 % molibdént vagy legalább 0,4 % volfrámot, - legalább 0,5, de legfeljebb 0,6 % szenet és legalább 1,25, de legfeljebb 1,8 % nikkelt és legalább 0,5, de legfeljebb 1,2 % krómot és legalább 0,15, de legfeljebb 0,5 % molibdént.

73. ÁRUCSOPORT - VAS- VAGY ACÉLÁRUK

Megjegyzések

1. Ebben az árucsoportban az "öntöttvas" kifejezés az öntéssel nyert olyan termékekre vonatkozik, amelyekben a vas tömege meghaladja az összes többi alkotórész tömegét, és amelynek kémiai összetétele nem egyezik meg a 72. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. d) pontjában meghatározott acél kémiai összetételével.

2. Ebben az árucsoportban a "huzal" szó bármilyen keresztmetszet-alakú hidegen vagy melegen alakított olyan terméket jelent, amelynek keresztmetszet-átmérője sehol nem haladja meg a 16 mm-t.

74. ÁRUCSOPORT - RÉZ ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések alatt a következőket kell érteni:

a) Finomított réz

Olyan fém, amely legalább 99,85 tömegszázalék rezet tartalmaz; vagy

olyan fém, amely legalább 97,50 tömegszázalék rezet tartalmaz, feltéve, hogy a más elemek tömegszázaléka nem haladja meg az alábbi táblázatban feltüntetett értékhatárokat:

Más elemek

b) Rézötvözet

A nem finomított réztől eltérő olyan fém, amelyben a réz tömegszázaléka a meghatározó (ez a fém van legnagyobb tömegben az ötvözetben) a többi elemmel szemben, feltéve, hogy:

1) a más elemekből legalább egynek a tömegszázalékos aránya meghaladja az előbbi táblázatban feltüntetett mennyiséget; vagy

2) ezeknek a más elemeknek a tömegszázaléka a teljes tartalomhoz képest meghaladja a 2,5 %-ot.

c) Segédötvözet (mesterötvözet)

Más elemek mellett több mint 10 tömegszázalék rezet tartalmaz, gyakorlatilag hengerlésre, kovácsolásra nem alkalmas, és általában adalékanyagként használják más ötvözetek előállítására, vagy oxigénelvonó, kéntelenítő anyagként, vagy a nem vasfémek kohászatánál hasonló célra kerül felhasználásra. A réz-foszfid (foszforréz) azonban, amely több mint 15 tömegszázalék foszfort tartalmaz, a 2853 vtsz. alá tartozik.

d) Rúd

Hengerelt, extrudált, húzott vagy kovácsolt, egyformán tömör anyagú, szál alakban (nem tekercsben) forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög, (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög, vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei (sarkai) a rúd egész hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét. Az ugyanilyen alakú és méretű, öntött vagy zsugorított áruk is rúdnak minősülnek, ha gyártás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amelyek eredményeként nem sorolhatók más vtsz. alá.

Az olyan drót- és rúdbugát azonban, amelynek a végét kihegyezték vagy más módon egyszerűen megmunkálták, hogy annak pl. a dróthúzó vagy csőgyártó gépbe történő befogását megkönnyítsék, mint megmunkálatlan rezet a 7403 vtsz. alá kell sorolni.

e) Profil

Hengerelt, extrudált, húzott, kovácsolt vagy formázott, egész hosszában egységes keresztmetszetű olyan áru, tekercsben is, amely nem felel meg sem a rúd, sem a huzal, sem a lap, lemez, szalag, fólia, cső leírásának. Az ugyanilyen alakban öntött vagy zsugorított ilyen áruk is profilnak minősülnek, ha az előállítás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amelynek eredményeként nem sorolhatók más vtsz. alá.

f) Huzal

Hengerelt, extrudált vagy húzott, tömör anyagú, tekercsben forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög, (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei a huzal teljes hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét.

g) Lap, lemez, szalag és fólia

Olyan lapos áru (a 7403 vtsz. alá tartozó megmunkálatlan áruk kivételével) tekercsben is, amelynek anyaga tömör, keresztmetszetének alakja téglalap (nem négyzet), a sarkok lehetnek lekerekítettek is (beleértve az ívelt oldalú négyszöget is, amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik kettő egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos), vastagsága egységes és azonos, amely továbbá:

- ha téglalap (beleértve a négyzetet) alakú, vastagsága nem haladja meg szélességének egytizedét,

- ha nem négyzet vagy nem téglalap alakú, mérete lehet bármilyen, feltéve, hogy mérete következtében jellege nem változik meg annyira, hogy ezáltal más vtsz. alá kellene besorolni.

A 7409 és 7410 vtsz. alá tartozik többek között a különféle mintázatú (pl. hornyolt, barázdált, rácsozott, csepp, gomb, rombusz alakkal mintázott), valamint a lyukasztott, hullámosított, fényesített vagy bevont lap, lemez, szalag és fólia, ha ezek a megmunkálások nem eredményeznek olyan árut, amelyet más vtsz. alá kell besorolni.

h) Cső

Üreges áru, lehet tekercsben is, egy belső teret körülzáró keresztmetszettel, amelynek alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög, és egységes falvastagságú. Csőnek minősül a téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög keresztmetszetű olyan áru is, amely egész hosszában lekerekített élű, ha a külső és belső keresztmetszet koncentrikus és ugyanolyan alakú és irányú. Az előzőekben felsorolt keresztmetszetű cső lehet fényezett, bevont, hajlított, menetes, átfúrt, szűkülő, kiszélesedő (öblösödő), kúpos formájú vagy karimával, peremmel vagy gyűrűvel felszerelt is.

Alszámos megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) Réz-cink alapötvözet (sárgaréz)

Réz és cink ötvözete, amelyben más elemek is lehetnek. Amennyiben más elemek is találhatók benne:

- a cinknek kell a legnagyobb tömegben lennie az összes többi más elemmel szemben,

- ha nikkelt is tartalmaz, annak kevesebb mint 5 tömegszázaléknak kell lennie (lásd a réz-nikkel-cink ötvözetet [nikkel-ezüst]) és

- ha ónt is tartalmaz, annak kevesebb mint 3 tömegszázaléknak kell lennie (lásd a réz-ón ötvözetet [bronz]).

b) Réz-ón alapötvözet (bronz)

Réz és ón ötvözete, amelyben más elemek is lehetnek. Amennyiben más elemek is találhatók benne, az ónnak kell a legnagyobb tömegben lennie, az összes többi más elemmel szemben, kivéve, ha az óntartalom 3 tömegszázalék vagy annál több, a cinktartalom meghaladhatja az ónét, de kevesebbnek kell lennie, mint 10 tömegszázalék.

c) Réz-nikkel-cink alapötvözet (nikkelezüst)

Réz, nikkel és cink ötvözete, amelyben más elemek is lehetnek. A nikkeltartalom 5 vagy annál több tömegszázalék (lásd a réz-cink ötvözetet [sárgaréz]).

d) Réz-nikkel alapötvözet

Réz és nikkel ötvözete, amelyben más elemek is lehetnek, de egyetlen esetben sem tartalmazhat 1 tömegszázaléknál több cinket. Amennyiben más elemeket is tartalmaz az ötvözet, a nikkelnek kell a legnagyobb tömegben lennie az összes többi más elemmel szemben.

75. ÁRUCSOPORT - NIKKEL ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések alatt a következőket kell érteni:

a) Rúd

Hengerelt, extrudált, húzott vagy kovácsolt, egyformán tömör anyagú, szál alakban (nem tekercsben) forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet) alakú, háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei (sarkai) a rúd egész hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét. Az ugyanilyen alakú és méretű öntött vagy zsugorított áruk is rúdnak minősülnek, ha gyártás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

b) Profil

Hengerelt, extrudált, húzott, kovácsolt vagy formázott, egész hosszában egységes keresztmetszetű olyan áru, tekercsben is, amely nem felel meg sem a rúd, sem a huzal, sem a lap, lemez, szalag, fólia, cső leírásának. Az ugyanilyen alakban öntött vagy zsugorított ilyen áruk is profilnak minősülnek, ha az előállítás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

c) Huzal

Hengerelt, extrudált vagy húzott, tömör anyagú, tekercsben forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei a huzal teljes hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is), vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét.

d) Lap, lemez, szalag és fólia

Olyan lapos áru (a 7502 vtsz. alá tartozó megmunkálatlan áruk kivételével), tekercsben is, amelynek anyaga tömör, keresztmetszetének alakja téglalap (nem négyzet), a sarkok lehetnek lekerekítettek is (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" is, amelyből a két szemben lévő oldal domború ívű, a másik kettő egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos), vastagsága egységes és azonos, amely:

- ha téglalap alakú (beleértve a négyzetes alakot), vastagsága nem haladja meg szélességének egytizedét,

- ha nem négyzet vagy nem téglalap alakú, mérete lehet bármilyen, feltéve, hogy mérete következtében jellege nem változik meg annyira, hogy ezáltal más vtsz. alá kellene besorolni.

A 7506 vtsz. alá tartozik többek között a különféle mintázatú (pl.: hornyolt, barázdált, rácsozott, csepp, gomb, rombusz alakkal mintázott), valamint a lyukasztott, hullámosított, fényesített vagy bevont lap, lemez, szalag és fólia, ha ezek a megmunkálások nem eredményeznek olyan árut, amelyet más vtsz. alá kell besorolni.

e) Cső

Üreges áru, lehet tekercsben is, egy belső teret körülzáró keresztmetszettel, amelynek alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög, és egységes falvastagságú. Csőnek minősül a téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög keresztmetszetű olyan áru is, amely egész hosszában lekerekített élű, ha a külső és belső keresztmetszet koncentrikus és ugyanolyan alakú és irányú. Az előzőekben felsorolt keresztmetszetű cső lehet fényezett, bevont, hajlított, menetes, átfúrt, szűkülő, kiszélesedő (öblösödő), kúpos formájú, vagy karimával, peremmel vagy gyűrűvel felszerelt is.

Alszámos megjegyzések

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezéseken a következőket kell érteni:

a) Ötvözetlen nikkel

Olyan fém, amely legalább 99 tömegszázalék nikkelt és kobaltot tartalmaz, feltéve, hogy:

1) a kobalttartalom aránya nem haladja meg az 1,5 tömegszázalékot, és

2) más elemek aránya nem haladja meg a következő táblázatban részletesen meghatározott értékhatárokat:

Más elemek

b) Nikkelötvözet

Olyan fém, amelyben a nikkel van a legnagyobb tömegben az összes többi elemhez képest, feltéve, hogy:

1) a kobalt aránya meghaladja az 1,5 tömegszázalékot;

2) a "más elemek"-ből legalább egynek a tömegszázaléka meghaladja az előző táblázatban részletezett felső határt; vagy

3) a nikkelen és a kobalton kívül a többi elem a teljes tartalomra vonatkoztatva meghaladja az 1 tömegszázalékot.

2. Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 1. c) pontja ellenére a 7508 10 alszám alkalmazásában a "huzal" kifejezés csak olyan termékre vonatkozik, amely lehet akár tekercsben is, bármilyen alakú keresztmetszettel, amelynek keresztmetszete a 6 mm-t nem haladja meg.

76. ÁRUCSOPORT - ALUMÍNIUM ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezéseken a következőket kell érteni:

a) Rúd

Hengerelt, extrudált, húzott vagy kovácsolt, tömör anyagú, szál alakban (nem tekercsben) forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört" amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei (sarkai) a rúd egész hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is), vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét. Az ugyanilyen alakú és méretű öntött vagy zsugorított áruk is rúdnak minősülnek, ha gyártás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

b) Profil

Hengerelt, extrudált, húzott vagy kovácsolt vagy formázott, egész hosszában egységes keresztmetszetű olyan áru, tekercsben is, amely nem felel meg sem a rúd, sem a huzal, sem a lap, lemez, szalag és fólia és a cső leírásának. Az ugyanilyen alakban és méretben öntött vagy zsugorított ilyen áruk is profilnak minősülnek, ha az előállítás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

c) Huzal

Hengerelt, extrudált vagy húzott, tömör anyagú, tekercsben forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei a huzal teljes hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét.

d) Lap, lemez, szalag és fólia

Olyan lapos áru (a 7601 vtsz. alá tartozó megmunkálatlan áruk kivételével), tekercsben is, amelynek anyaga tömör, keresztmetszetének alakja téglalap (nem négyzet), a sarkok lehetnek lekerekítettek is (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik kettő egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos), vastagsága egységes és azonos, amely:

- ha téglalap (beleértve a négyzet) alakú, vastagsága nem haladja meg szélességének egytizedét,

- ha nem négyzet vagy nem téglalap alakú, mérete lehet bármilyen, feltéve, hogy mérete következtében jellege nem változik meg annyira, hogy ezáltal más vtsz. alá kellene besorolni.

A 7606 és 7607 vtsz. alá tartozik többek között a különféle mintázatú (pl.: hornyolt, barázdált, rácsozott, csepp, gomb, rombusz alakkal mintázott), valamint a lyukasztott, hullámosított, fényesített vagy bevont lap, lemez, szalag és fólia, ha ezek a megmunkálások nem eredményeznek olyan árut, amelyet más vtsz. alá kell sorolni.

e) Cső

Üreges áru, lehet tekercsben is, egy belső teret körülzáró keresztmetszettel, amelynek alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet) egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög, és egységes falvastagságú. Csőnek minősül a téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög keresztmetszetű olyan áru is, amely egész hosszában lekerekített élű, ha a külső és belső keresztmetszet koncentrikus és ugyanolyan alakú és irányú. Az előzőekben felsorolt keresztmetszetű cső lehet fényezett, bevont, hajlított, menetes, átfúrt, szűkülő, kiszélesedő (öblösödő), kúpos formájú vagy karimával, peremmel vagy gyűrűvel felszerelt is.

Alszámos megjegyzések

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) Ötvözetlen alumínium

Olyan fém, amely legalább 99 tömegszázalék alumíniumot tartalmaz, feltéve, hogy bármely más elem tömegszázalék-tartalma nem haladja meg a következő táblázatban részletezett értékhatárokat:

Más elemek

b) Alumíniumötvözet

Olyan fém, amelyben az alumínium van a legnagyobb tömegben az összes többi elemhez képest, feltéve, hogy:

1) a "más elemekből" legalább egynek az aránya vagy a vas és szilícium együttes aránya meghaladja az előző táblázatban meghatározott értéket; vagy

2) az ilyen "más elemek" aránya a teljes tartalomra vonatkoztatva meghaladja az 1 tömegszázalékot.

2. Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 1. c) pont rendelkezései ellenére a 7616 91 alszám alkalmazásában a "huzal" kifejezés csak olyan termékre vonatkozik, amely lehet akár tekercsben is, bármilyen alakú keresztmetszettel, amelynek keresztmetszeti mérete a 6 mm-t nem haladja meg.

Kiegészítő megjegyzés

1. A 7601 20 20 alszám alkalmazásában a következő kifeljezések az alábbiakat jelentik:

- "lemeztuskó": megmunkálatlan termékek, amelyek teljes hosszukban azonos, téglalap vagy más sokszög alakú, tömör keresztmetszetűek, 800 mm-t meghaladó szélességűek, 280 mm-t meghaladó vastagságúak, és a szélességüket és a vastagságukat mindig meghaladja hosszúságuk. Ezek a termékek hengerlés céljára szolgálnak;

- "hengertuskó": megmunkálatlan termékek, amelyek teljes hosszukban azonos, kör (beleértve a "lapított kör"-t) alakú, tömör keresztmetszetűek, 125 mm-t meghaladó átmérőjűek. Ezek a termékek sajtolás céljára szolgálnak.

2. A 7606 12 11 és a 7606 12 19 alszám alkalmazásában a következő kifejezések az alábbiakat jelentik:

- "az italdoboz testének anyaga": lemez vagy szalag tekercsben, hengerelve, melynek elsődleges ötvözőeleme a mangán, legalább 262 MPa szakítószilárdsággal. A lemezek vagy szalagok keresztmetszetének alakja egész hosszukban egységes, szélességük legalább 300 mm, de legfeljebb 2 000 mm, vastagságuk több mint 0,2 mm, de legfeljebb 0,4 mm, hosszuk mindig meghaladja szélességüket és vastagságukat. Az italdoboz testének anyagát előre kenik, felülete fényes;

- "az italdoboz zárórészének és nyitófülének anyaga": lemez vagy szalag tekercsben, melynek elsődleges ötvözőeleme a magnézium, legalább 345 MPa szakítószilárdsággal. A lemezek vagy szalagok keresztmetszetének alakja egész hosszukban egységes, szélességük legalább 30 mm, de legfeljebb 2 000 mm, vastagságuk több mint 0,2 mm, de legfeljebb 0,35 mm, hosszuk mindig meghaladja szélességüket és vastagságukat. Az italdoboz zárórészének anyaga mindkét oldalán lakkozott. Az italdoboz nyitófülének anyaga zsírtalanított és olajozott.

Ezeket a termékeket merev italdobozok, ideértve zárórészek (fedelek) és nyitófülek gyártásához használják.

78. ÁRUCSOPORT - ÓLOM ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezéseken a következőket kell érteni:

a) "Rúd"

Hengerelt, extrudált, húzott vagy kovácsolt, egyformán tömör anyagú, szál alakban (nem tekercsben) forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei (sarkai) a rúd egész hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét. Az ugyanilyen alakú és méretű öntött vagy zsugorított áruk is rúdnak minősülnek, ha gyártás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

b) "Profil"

Hengerelt, extrudált, húzott, kovácsolt vagy formázott, egész hosszában egységes keresztmetszetű olyan áru tekercsben is, amely nem felel meg sem a rúd, sem a huzal, sem a lap, lemez, szalag, fólia, cső leírásának. Az ugyanilyen alakban öntött vagy zsugorított ilyen áruk is profilnak minősülnek, ha az előállítás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

c) "Huzal"

Hengerelt, extrudált vagy húzott, tömör anyagú, tekercsben forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában egységes kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei a huzal teljes hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét.

d) "Lap, lemez, szalag és fólia"

Olyan lapos áru (a 7801 vtsz. alá tartozó megmunkálatlan áruk kivételével), tekercsben is, amelynek anyaga tömör, keresztmetszetének alakja téglalap (nem négyzet), a sarkok lehetnek lekerekítettek is (beleértve az ívelt oldalú négyszöget is, amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik kettő egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos), vastagsága egységes és azonos, amely:

- ha téglalap (beleértve a négyzet) alakú, vastagsága nem haladja meg szélességének egytizedét,

- ha nem négyzet vagy nem téglalap alakú, mérete lehet bármilyen, feltéve, hogy mérete következtében jellege nem változik meg annyira, hogy ezáltal más vtsz. alá kellene besorolni.

A 7804 vtsz. alá tartozik többek között a különféle mintázatú (pl.: hornyolt, barázdált, rácsozott, csepp, gomb, rombusz alakkal mintázott), valamint a lyukasztott, hullámosított, fényesített vagy bevont lap, lemez, szalag és fólia, ha ezek a megmunkálások nem eredményeznek olyan árut, amelyet más vtsz. alá kell sorolni.

e) "Cső"

Üreges áru, lehet tekercsben is, egz belső teret körülzáró keresztmetszettel, amelynek alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög, és egységes falvastagságú. Csőnek minősül a téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög keresztmetszetű olyan áru is, amelynek élei egész hosszában lekerekítettek is lehetnek, ha a külső és belső keresztmetszet koncentrikus és ugyanolyan alakú és irányú. Az előzőekben felsorolt keresztmetszetű cső lehet fényezett, bevont, hajlított, menetes, átfúrt, szűkülő, kiszélesedő (öblösödő), kúpos formájú, vagy karimával, peremmel vagy gyűrűvel felszerelt is.

Alszámos megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban a "finomított ólom" kifejezés az alábbiakat jelenti:

Olyan fém, amely legalább 99,9 tömegszázalék ólmot tartalmaz, feltéve, hogy bármely más elem tömegszázalék-tartalma nem haladja meg az alábbi táblázatban részletezett értékhatárokat:

Más elemek

79. ÁRUCSOPORT - CINK ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezéseken a következőket kell érteni:

a) Rúd

Hengerelt, extrudált, húzott vagy kovácsolt, egyformán tömör anyagú, szál alakban (nem tekercsben) forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei (sarkai) a rúd egész hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét. Az ugyanilyen alakú és méretű öntött vagy zsugorított áruk is rúdnak minősülnek, ha gyártás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

b) Profil

Hengerelt, extrudált, húzott, kovácsolt vagy formázott, egész hosszában egységes keresztmetszetű olyan áru tekercsben is, amely nem felel meg sem a rúd, sem a huzal, sem a lap, lemez, szalag, fólia, cső leírásának. Az ugyanilyen alakban öntött vagy zsugorított ilyen áruk is profilnak minősülnek, ha az előállítás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

c) Huzal

Hengerelt, extrudált vagy húzott, tömör anyagú, tekercsben forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában egységes kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei a huzal teljes hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét.

d) Lap, lemez, szalag és fólia

Olyan lapos áru (a 7901 vtsz. alá tartozó megmunkálatlan áruk kivételével), tekercsben is, amelynek anyaga tömör, keresztmetszetének alakja téglalap (nem négyzet), a sarkok lehetnek lekerekítettek is (beleértve az ívelt oldalú négyszöget is, amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik kettő egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos), vastagsága egységes és azonos, amely:

- ha téglalap (beleértve a négyzet) alakú, vastagsága nem haladja meg szélességének egytizedét,

- ha nem négyzet vagy nem téglalap alakú, mérete lehet bármilyen, feltéve, hogy mérete következtében jellege nem változik meg annyira, hogy ezáltal más vtsz. alá kellene besorolni.

A 7905 vtsz. alá tartozik többek között a különféle mintázatú (pl.: hornyolt, barázdált, rácsozott, csepp, gomb, rombusz alakkal mintázott), valamint a lyukasztott, hullámosított, fényesített vagy bevont lap, lemez, szalag és fólia, ha ezek a megmunkálások nem eredményeznek olyan árut, amelyet más vtsz. alá kell sorolni.

e) Cső

Üreges áru, lehet tekercsben is, egy belső teret körülzáró keresztmetszettel, amelynek alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög, és egységes falvastagságú. Csőnek minősül a téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög keresztmetszetű olyan áru is, amely egész hosszában lekerekített élű, ha a külső és belső keresztmetszet koncentrikus és ugyanolyan alakú és irányú. Az előzőekben felsorolt keresztmetszetű cső lehet fényezett, bevont, hajlított, menetes, átfúrt, szűkülő, kiszélesedő (öblösödő), kúpos formájú, vagy karimával, peremmel vagy gyűrűvel felszerelt is.

Alszámos megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) Ötvözetlen cink

Olyan fém, amely legalább 97,5 tömegszázalék cinket tartalmaz.

b) Cinkötvözet

Olyan fém, amelyben a cink van a legnagyobb tömegben az összes többi elemhez képest, feltéve, hogy az ilyen más elemek együttes aránya meghaladja a 2,5 tömegszázalékot.

c) Cinkpor

Olyan por, amelyet a cinkgőz kondenzációja során nyernek, amely finomabb gömbölyű szemcsékből áll, mint a cink. A szemcsék legalább 80 tömegszázaléka keresztülmegy egy 63 mikron nyílásméretű szitán. Legalább 85 tömegszázalék fémes cinket kell tartalmaznia.

80. ÁRUCSOPORT - ÓN ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezéseken a következőket kell érteni:

a) Rúd

Hengerelt, extrudált, húzott vagy kovácsolt, egyformán tömör anyagú, szál alakban (nem tekercsben) forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei (sarkai) a rúd egész hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét. Az ugyanilyen alakú és méretű öntött vagy zsugorított áruk is rúdnak minősülnek, ha gyártás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

b) Profil

Hengerelt, extrudált, húzott, kovácsolt vagy formázott, egész hosszában egységes keresztmetszetű olyan áru tekercsben is, amely nem felel meg sem a rúd, sem a huzal, sem a lap, lemez, szalag, fólia, cső leírásának. Az ugyanilyen alakban és méretben öntött vagy zsugorított ilyen áruk is profilnak minősülnek, ha az előállítás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amely nem eredményez más vtsz. alá sorolható árut.

c) Huzal

Hengerelt, extrudált vagy húzott, tömör anyagú, tekercsben forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában egységes kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög (beleértve az "ívelt oldalú négyszöget" és "lapított kört", amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik két oldal egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos). A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei a huzal teljes hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk (beleértve az "ívelt oldalú négyszög"-et is) vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét.

d) Lap, lemez, szalag és fólia

Olyan lapos áru (a 8001 vtsz. alá tartozó megmunkálatlan áruk kivételével), tekercsben is, amelynek anyaga tömör, keresztmetszetének alakja téglalap (nem négyzet), a sarkok lehetnek lekerekítettek is (beleértve az ívelt oldalú négyszöget is, amelyből a két szemben levő oldal domború ívű, a másik kettő egyenes, egyenlő hosszú és párhuzamos), vastagsága egységes és azonos, amely:

- ha téglalap (beleértve a négyzetet) alakú, vastagsága nem haladja meg szélességének egytizedét,

- ha nem négyzet vagy nem téglalap alakú, mérete lehet bármilyen, feltéve, hogy mérete következtében jellege nem változik meg annyira, hogy ezáltal más vtsz. alá kellene besorolni.

e) Cső

Üreges áru, lehet tekercsben is, egy belső teret körülzáró keresztmetszettel, amelynek alakja egész hosszában egységesen kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög, és egységes falvastagságú. Csőnek minősül a téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög keresztmetszetű olyan áru is, amelynek élei egész hosszában lekerekítettek is lehetnek, ha a külső és belső keresztmetszet koncentrikus és ugyanolyan alakú és irányú. Az előzőekben felsorolt keresztmetszetű cső lehet fényezett, bevont, hajlított, menetes, átfúrt, szűkülő, kiszélesedő (öblösödő), kúpos formájú, vagy karimával, peremmel vagy gyűrűvel felszerelt is.

Alszámos megjegyzés

1. Ebben az árucsoportban az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) Ötvözetlen ón

Olyan fém, amely legalább 99 tömegszázalék ónt tartalmaz, feltéve, hogy a bizmut- vagy a réztartalom tömegszázaléka kevesebb mint az alábbi táblázatban részletezett értékhatár:

Más elemek

b) Ónötvözet

Olyan fém, amelyben az ón van a legnagyobb tömegben az összes többi elemhez képest, feltéve, hogy:

1) a más elemek aránya meghaladja az 1 tömegszázalékot a teljes tartalomra vonatkoztatva; vagy

2) a teljes tartalom tömegszázalékában a bizmut vagy a réz aránya megfelel az előző táblázatban feltüntetett értékeknek, vagy annál nagyobb.

81. ÁRUCSOPORT - MÁS NEM NEMESFÉM; CERMET; EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Alszámos megjegyzés

1. A "rúd", a "profil", a "huzal" és a "lap, lemez, szalag és fólia" kifejezésekre a 74. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában megadott meghatározásokat értelemszerűen alkalmazni kell erre az árucsoportra is.

82. ÁRUCSOPORT - SZERSZÁMOK, KÉSMŰVESÁRUK, EVŐESZKÖZÖK, KANÁL ÉS VILLA NEM NEMESFÉMBŐL; MINDEZEK RÉSZEI NEM NEMESFÉMBŐL

Megjegyzések

1. A forrasztólámpa, a hordozható kovácstűzhely, az állványra szerelt köszörűkő, a kéz- és lábápolásra szolgáló készlet, valamint a 8209 vtsz. alá tartozó áruk kivételével ebbe az árucsoportba csak az az áru tartozik, amelyet olyan pengével, vágóéllel, megmunkáló felülettel vagy más megmunkálórésszel láttak el, amely az alábbiak valamelyikéből készült:

a) nem nemesfémből;

b) keményfémből vagy cermetből;

c) drágakőből vagy féldrágakőből (természetes, szintetikus vagy rekonstruált kőből) nem nemesfém, keményfém vagy cermetaljzaton; vagy

d) nem nemesfém aljzatra felvitt csiszolóanyagból, feltéve, hogy a szerszámnak nem nemesfémből készült vágófogazata, hegye, metszőéle vagy hasonló megmunkálórésze van, amely csiszolóanyag nélkül is megőrzi azonosságát és alkalmas eredeti rendeltetésére.

2. Az ebbe az árucsoportba tartozó nem nemesfémből készült áruk részeit azokkal az árukkal együtt kell besorolni, amelyeknek részei, kivéve az önálló áruként megnevezett részeket, és a kéziszerszámok szerszámbefogóit (8466 vtsz.). A XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában felsorolt általánosan használható részek azonban sohasem sorolhatók ebbe az árucsoportba.

A villanyborotvák vagy az elektromos hajnyíró gépek fejeit, pengéit és vágólapjait a 8510 vtsz. alá kell besorolni.

3. A 8211 vtsz. alá tartozó egy vagy több késből és legalább ugyanennyi, a 8215 vtsz. alá tartozó áruból álló készletet a 8215 vtsz. alá kell besorolni.

83. ÁRUCSOPORT - MÁSHOL NEM EMLÍTETT KÜLÖNFÉLE ÁRUK NEM NEMESFÉMBŐL

Megjegyzések

1. Ezen árucsoport alkalmazásában az áruk nem nemesfémből készült részeit is az áru vtsz.-a alá kell besorolni. A vasból vagy acélból készült a 7312 , 7315 , 7317 , 7318 vagy 7320 vtsz. alá tartozó áruk, vagy a más nem nemesfémből készült hasonló cikkek (74-76. és a 78-81. árucsoportok) azonban nem tekinthetők az ebbe az árucsoportba tartozó áruk részeinek.

2. A 8302 vtsz. alkalmazásában a "(bútor)görgő" olyan kereket jelent, amelynek az átmérője (beleszámítva az esetleges gumiabroncsot is) legfeljebb 75 mm lehet, vagy ha pedig az átmérő (beleszámítva az esetleges gumiabroncsot is) több mint 75 mm, akkor a kerék vagy a gumiabroncs szélessége nem érheti el a 30 mm-t.

XVI. ÁRUOSZTÁLY

GÉPEK ÉS MECHANIKUS BERENDEZÉSEK; VILLAMOSSÁGI CIKKEK; EZEK ALKATRÉSZEI; HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK, KÉP- ÉS HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK TELEVÍZIÓHOZ; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az áruosztályba:

a) a szállítószalag, vagy a meghajtó- vagy erőátviteli szíj a 39. árucsoportba tartozó műanyagból, vagy ezek vulkanizált gumiból (4010 vtsz.); vagy a gépekhez vagy mechanikus vagy elektromos készülékekhez vagy más ipari célra használatos más cikk vulkanizált lágygumiból (4016 vtsz.);

b) a gépekhez vagy mechanikus berendezésekhez vagy más ipari célra használatos műszaki cikk természetes vagy mesterséges bőrből (4205 vtsz.) vagy szőrméből (4303 vtsz.);

c) az orsó, cséve, kopsz, kúp, mag, hüvely vagy hasonló tartó bármilyen anyagból (pl. 39., 40., 44. vagy 48. árucsoport vagy a XV. áruosztály);

d) a perforált kártya Jacquard- vagy hasonló gépekhez (39. vagy 48. árucsoport vagy XV. áruosztály);

e) a szállítószalag, vagy a meghajtó- vagy erőátviteli szíj vagy heveder textilanyagból (5910 vtsz.), vagy műszaki célra szolgáló más cikk textilanyagból (5911 vtsz.);

f) 7102 -7104 vtsz. alá tartozó drágakő vagy féldrágakő (természetes, szintetikus vagy rekonstruált), vagy teljesen a 7116 vtsz. alá tartozó ilyen kövekből készült áruk, a lemezjátszótűhöz előkészített szereletlen zafír és gyémánt kivételével (8522 vtsz.);

g) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott "általánosan használható részek" nem nemesfémből (XV. áruosztály), vagy hasonló áruk műanyagból (39. árucsoport);

h) a fúrócső (7304 vtsz.);

ij) a végtelenített szövet és szalag fémhuzalból vagy fémcsíkból (XV. áruosztály);

k) a 82. vagy a 83. árucsoportba tartozó áru;

l) a XVII. áruosztályba tartozó áru;

m) a 90. árucsoportba tartozó áru;

n) az órák, karórák vagy a 91. árucsoportba tartozó más áru;

o) a 8207 vtsz. alá tartozó cserélhető szerszám vagy a géprészként használatos kefe (9603 vtsz.); hasonló cserélhető szerszámok, amelyeket a munkavégző alkotórészeik anyaga szerint kell besorolni (pl. 40., 42., 43., 45 vagy 59. árucsoport, vagy a 6804 vagy 6909 vtsz.);

p) a 95. árucsoportba tartozó áru; vagy

q) az írógépszalag vagy hasonló szalag, orsón vagy kazettában is (alapanyaga szerint kell besorolni vagy - ha festékkel bevont vagy átitatott, vagy más módon lenyomat készítésére előkészített - a 9612 vtsz. alá), vagy a 9620 vtsz. alá tartozó egylábú, kétlábú vagy háromlábú állvány és hasonló áru.

2. Az ehhez az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában, illetve a 84. és 85. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel, a géprészeket (a 8484 , 8544 , 8545 , 8546 vagy 8547 vtsz. alá tartozó géprészek kivételével) az alábbi szabályok szerint kell besorolni:

a) a 84. vagy a 85. árucsoport bármely vtsz.-a alá tartozó gépeket, géprészeket (kivéve a 8409 , 8431 , 8448 , 8466 , 8473 , 8487 , 8503 , 8522 , 8529 , 8538 és a 8548 vtsz. alá tartozókat), minden esetben a saját vtsz.-a alá;

b) más alkatrészeket, ha kizárólag vagy elsősorban valamely meghatározott géphez vagy ugyanazon vtsz. alá tartozó többféle géphez használatosak (beleértve a 8479 vagy a 8543 vtsz. alá tartozó gépeket is), a géppel azonos vagy a 8409 , 8431 , 8448 , 8466 , 8473 , 8503 , 8522 , 8529 vagy a 8538 vtsz.-ok közül a megfelelő vtsz. alá kell besorolni. Az olyan alkatrészeket, pedig, amelyek elsősorban a 8517 , illetve a 8525 -8528 vtsz. alá tartozó gépekhez való használatra egyaránt alkalmasak, a 8517 vtsz. alá kell besorolni;

c) minden más alkatrész a 8409 , 8431 , 8448 , 8466 , 8473 , 8503 , 8522 , 8529 vagy a 8538 vtsz.-ok közül a megfelelő vtsz. alá tartozik, vagy ha ezek közül egyikbe sem, akkor a 8487 vagy a 8548 vtsz. alá.

3. Eltérő rendelkezés hiányában az összetett gépet, a két vagy több gépből összeszerelt gépet, amely az összeszerelés következtében egy egészet képez, és azt a gépet, amely felépítése szerint két vagy több különböző, egymást felváltó vagy kiegészítő tevékenység kifejtésére tervezett, úgy kell besorolni, mintha kizárólag abból a gépből állna, amely a fő művelet (célművelet) elvégzésére szolgál.

4. Az önálló részekből álló gépet (beleértve a gépösszeállításokat is) (csővel, erőátviteli szerkezettel, elektromos vezetékkel vagy más szerkezettel összekapcsolva is), ha a 84. vagy 85. árucsoport valamely vtsz-a alatt világosan meghatározott feladat elvégzésére szolgál, akkor az egészet az adott feladatot meghatározó vtsz. alá kell sorolni.

5. A Megjegyzések alkalmazásában a "gép" kifejezés magában foglal a 84. vagy a 85. árucsoportba tartozó bármilyen gépet, gépsort, berendezést, felszerelést, készüléket vagy szerkezetet.

Kiegészítő megjegyzések

1. A gépek összeszereléséhez vagy karbantartásához szükséges szerszámokat a géppel együtt kell besorolni, ha azzal együtt érkeznek be. A cserélhető szerszámokat is a géppel együtt kell besorolni, ha beletartoznak a gép szokásos felszerelésébe, és ha általában a géppel együtt adják el azokat.

2. Ha a vámszervek úgy kívánják, az árunyilatkozatot adó kötelezhető arra, hogy az árunyilatkozatának alátámasztására illusztrált, a gép működését és lényeges jellemzőit megfelelően leíró dokumentációt (pl. használati utasítást, prospektust, katalóguslapot, fényképet) nyújtson be, valamint a nem összeszerelt vagy a szétszerelt gépek esetében még összeszerelési rajzot és az egyes szállítmányok csomagolási listáját is.

3. Részszállítmányonként érkező termékek esetén - az árunyilatkozatot adó kérelmére és az illetékes hatóságok előírásainak figyelembevételével - az általános értelmezési szabályok 2. a) pontjának rendelkezései is alkalmazhatók.

84. ÁRUCSOPORT - ATOMREAKTOROK, KAZÁNOK, GÉPEK ÉS MECHANIKUS BERENDEZÉSEK; EZEK ALKATRÉSZEI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a malomkő, az őrlőkő vagy a 68. árucsoportba tartozó más áru;

b) a készülék vagy gép (például szivattyú) kerámiai anyagból, és a bármilyen anyagból készült gép vagy készülék kerámia alkatrészei (69. árucsoport);

c) a laboratóriumi üvegáru (7017 vtsz.); a műszaki célra szolgáló üvegből készült berendezések, készülékek vagy más üvegáru, vagy ezek üveg alkatrészei (7019 vagy 7020 vtsz.);

d) a 7321 vagy 7322 vtsz. alá tartozó áru, vagy hasonló áru más nem nemesfémből (74-76. vagy a 78-81. árucsoportba);

e) a 8508 vtsz. alá tartozó porszívó;

f) a 8509 vtsz. alá tartozó elektromechanikus háztartási készülék; a 8525 vtsz. alá tartozó digitális fényképezőgép;

g) hűtők a XVII. áruosztályba tartozó árucikkekhez; vagy

h) a kézi működtetésű mechanikus, nem motorral üzemelő padlóseprő (9603 vtsz.).

2. A XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontjára, illetve ezen árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 9. pontjára is figyelemmel, azokat a gépeket vagy készülékeket, amelyek megfelelnek a 8401 -8424 vagy a 8486 vámtarifaszámok egy vagy több szövegének és ugyanakkor a 8425 -8480 vámtarifaszámok egy vagy más szövegének is, az előbbi csoport megfelelő vtsz-a alá vagy a 8486 vtsz. alá kell besorolni az esettől függően, és nem az utóbbi csoportba.

Nem tartozik azonban a 8419 vtsz. alá:

a) a csíráztatóberendezés, a keltetőkészülék vagy a műanya (8436 vtsz.);

b) a magnedvesítő gép (8437 vtsz.);

c) a diffúziós készülék cukorlé kivonásához (8438 vtsz.);

d) a textilfonalak, szövetek vagy kész textiláruk hőkezelésére szolgáló gép (8451 vtsz.); vagy

e) a mechanikai műveletre tervezett olyan gép, gépfelszerelés vagy laboratóriumi berendezés, amelynek működéséhez hőmérséklet-változás szükséges ugyan, de az másodlagos jelentőségű.

Nem tartozik a 8422 vtsz. alá:

a) a varrógép zsák, zacskó vagy hasonló tartók lezárására (8452 vtsz.); vagy

b) a 8472 vtsz. alá tartozó irodagép.

Nem tartozik a 8424 vtsz. alá:

a) a tintasugaras nyomtatógép (8443 vtsz.); vagy

b) a vízsugaras vágógép (8456 vtsz.).

3. A bármilyen anyag megmunkálására alkalmas olyan szerszámgépet, amely mind a 8456 , mind a 8457 -8461 , a 8464 , vagy 8465 vtsz.-ra vonatkozó árumegnevezésnek megfelel, a 8456 vtsz. alá kell sorolni.

4. A 8457 vtsz. csak az olyan fémmegmunkáló szerszámgépekre vonatkozik az esztergák (beleértve az esztergálóközpontot is) kivételével, amelyek a különböző jellegű megmunkálás műveletek egyikét képesek végezni:

a) a megmunkálási programnak megfelelően a szerszámtárból vagy hasonlóból történő automatikus szerszámcsere révén (megmunkáló központ);

b) a különböző megmunkáló fejeknek rögzített munkadarabon történő egyidejű vagy egymást követő automatikus használata révén (egy munkahelyes gépek); vagy

c) a munkadarabnak a különböző megmunkáló fejekhez történő automatikus továbbítása révén (több munkahelyes gépek).

5. A) A 8471 vtsz. alkalmazásában az "automatikus adatfeldolgozó gépek" kifejezés alatt azokat a gépeket kell érteni, amelyek alkalmasak:

1) a műveleti program vagy programok és legalább a program végrehajtásához közvetlenül szükséges adatok tárolására;

2) a felhasználó kívánságának megfelelő szabad programozhatóságra;

3) a felhasználó által meghatározott számtani műveletek elvégzésére; és

4) egy műveleti program emberi beavatkozás nélküli végrehajtására, amelyhez a művelet futása során a végrehajtás logikai döntéssel történő módosítása szükséges.

B) Az automatikus adatfeldolgozó gépek változó számú, különálló egységekből álló rendszerekként fordulhatnak elő.

C) Figyelembe véve a lent D) és E) pontokat, az adott egységet akkor kell az automatikus adatfeldolgozó rendszer részének tekinteni, ha eleget tesz az összes alábbi feltételnek:

1) kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos;

2) összekapcsolható a központi feldolgozó egységgel akár közvetlenül, akár egy vagy több más egységen keresztül; és

3) az adatokat olyan alakban (kódok vagy jelek) képes fogadni vagy átadni, amelyet a rendszer használni tud.

Az automatikus adatfeldolgozó gépek külön behozott egységeit a 8471 vtsz. alá kell besorolni.

A fenti C) 2. és C) 3. pontokban leírt feltételeknek megfelelő billentyűzeteket, X-Y koordinátájú beviteli egységeket és a lemezes tároló egységeket azonban minden esetben a 8471 vtsz. alá tartozó egységekként kell besorolni.

D) Külön történő bemutatás esetén a 8471 vtsz. még akkor sem vonatkozik az alábbiakra, ha azok eleget tesznek a fenti Megjegyzések 5. C) pontjában foglalt összes feltételnek:

1) nyomtatók, másológépek, faxgépek, kombinálva is;

2) emberi hang, képek vagy más adatok adására, továbbítására vagy vételére szolgáló készülék, beleértve a hírközlésre szolgáló készüléket vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatban (mint például a helyi vagy a nagy kiterjedésű hálózat);

3) hangszórók és mikrofonok;

4) televíziós kamerák, digitális kamerák és videokamera-felvevők;

5) monitorok és kivetítők, beépített televízió vevőkészülék nélkül.

E) Azokat a gépeket, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukba, vagy azzal összekapcsolva működnek, és egy meghatározott, az adatfeldolgozáson kívüli feladatot látnak el, a feladatukat meghatározó, megfelelő vtsz. alá, vagy ennek hiányában más szóba jöhető vtsz. alá kell besorolni.

6. A 8482 vtsz. alá többek között olyan csiszolt acélgolyók tartoznak, amelyeknek maximális és minimális átmérői legfeljebb 1 %-kal térnek el a megadott névleges átmérőtől, vagy az eltérés legfeljebb 0,05 mm lehet.

Más acélgolyókat a 7326 vtsz. alá kell besorolni.

7. A több célra használható gépet a besorolást illetően úgy kell tekinteni, mintha a fő alkalmazási célja lenne az egyetlen célja.

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában, illetve a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában foglaltakra is figyelemmel azt a gépet, amelynek fő alkalmazási célját egy vtsz. sem határozza meg, vagy amelynek egyik fő alkalmazási célja sem tekinthető elsődlegesnek, eltérő rendelkezés hiányában a 8479 vtsz. alá kell besorolni. A 8479 vtsz. alá kell besorolni azokat a gépeket is, amelyek fémhuzalból, textilfonalból vagy más anyagból vagy ezek kombinációjából köteleket vagy kábeleket állítanak elő (pl. kötélverő gép, sodrógép vagy kábelkészítő gép).

8. A 8470 vtsz. alkalmazásában a "zsebméretű" meghatározás alatt csak az olyan gépeket kell érteni, melyek mérete a 170 mm × 100 mm × 45 mm-t nem haladja meg.

9. A) A 85. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 9. a) és b) pontjai a "félvezető eszközök", illetve az "elektronikus integrált áramkörök" kifejezésekre is vonatkoznak, mint az a 8486 vámtarifaszám szövegében és ebben a megjegyzésben használatos. Az ezen megjegyzés és a 8486 vtsz. szövegének alkalmazásában azonban a "félvezető eszközök" kifejezés a fényérzékeny félvezető eszközökre és a fénykibocsátó diódákra (LED) is vonatkozik.

B) Az ezen Megjegyzés és a 8486 vtsz. alkalmazásában a "síkképernyős megjelenítők gyártása" kifejezés a hordozórétegek síkképernyővé történő előállítására is vonatkozik. Nem tartozik bele az üveg gyártása vagy a nyomtatott áramköri kártyák összeszerelése vagy más elektronikai alkatrészek síkpanelre történő ráépítése. A "síkképernyős megjelenítő" kifejezés nem vonatkozik a katódsugárcsöves technológiára.

C) A 8486 vtsz. azokra a gépekre és készülékekre is vonatkozik, amelyeket kizárólag vagy elsősorban az alábbiakhoz használnak:

1) maszkok és szállemezek (hajszálvonal-hálózatos lemezek) gyártása vagy javítása;

2) félvezető eszközök vagy elektronikus integrált áramkörök összeszerelése;

3) rudak, lapkák, félvezető eszközök, elektronikus integrált áramkörök és síkképernyős megjelenítők emelése, kezelése, berakodása vagy kirakodása.

D) A XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. pontja és a 84. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontja alapján a 8486 vtsz. szövegében foglalt meghatározásnak megfelelő gépet és készüléket ezen vámtarifaszám alá, és nem a nómenklatúra más vámtarifaszáma alá kell besorolni.

Alszámos megjegyzések

1. A 8465 20 alszám alkalmazásában a "megmunkálóközpont" kifejezés csak olyan, a fa, parafa, csont, keménygumi, kemény műanyag vagy hasonló kemény anyag megmunkálására használt szerszámgépekre vonatkozik, amelyek a különböző jellegű megmunkálási műveletek egyikét képesek végezni a megmunkálási programnak megfelelően a szerszámtárból vagy hasonlóból történő automatikus szerszámcsere révén.

2. A 8471 49 alszám alkalmazásában a "rendszer" kifejezés olyan automatikus adatfeldolgozó gépet jelent, melynek egységei megfelelnek a 84. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. C) pontjában foglalt feltételeknek, és amely magában foglal legalább egy központi feldolgozóegységet, egy bemeneti egységet (például billentyűzet vagy szkenner), és egy kimeneti egységet (például vizuális megjelenítőegység vagy nyomtató).

3. A 8481 20 alszám alkalmazásában a "szelep olajhidraulikus vagy pneumatikus közlőműhöz" kifejezés olyan szelepet jelent, amelyet a hidraulikus vagy pneumatikus rendszerben kizárólag "energiaközlő folyadék" továbbítására használnak, ahol összenyomott folyékony anyag (folyadék vagy gáz) formájában szolgáltatják az energiaforrást. Ez a szelep bármilyen típusú lehet (például nyomáscsökkentő típusú, visszacsapó típusú). A 8481 20 alszámnak a 8481 vtsz.-on belül a többi alszámmal szemben elsőbbsége van.

4. A 8482 40 alszám alá csak olyan gördülőcsapágyak sorolhatók, amelyek henger alakú görgőinek átmérője egységesen legfeljebb 5 mm és a hossza az átmérőnek legalább háromszorosa. A görgők végei lekerekítettek is lehetnek.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 8407 10 és a 8409 10 alszámok alkalmazásában a "repülőgépmotor" kifejezés alatt csak olyan motorokat kell érteni, amelyeket légcsavarral vagy rotorral fognak felszerelni.

2. A 8471 70 30 alszám az olyan CD-ROM-meghajtóra is vonatkozik, amely automatikus adatfeldolgozó gép tároló egysége, CD-ROM, hang- és kép-CD jeleinek leolvasására alkalmas meghajtó egységből áll, továbbá fülhallgató-csatlakozóval, hangerő-szabályozóval, vagy be-/kikapcsoló gombbal látták el.

85. ÁRUCSOPORT - ELEKTROMOS GÉPEK ÉS ELEKTROMOS FELSZERELÉSEK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI; HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ, TELEVÍZIÓS KÉP- ÉS HANGFELVEVŐ ÉS - LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a melegítőpárna, -takaró, a lábmelegítő vagy hasonlók elektromos fűtéssel; a ruha, lábbeli vagy fülvédő vagy más ruházati cikk elektromos fűtéssel;

b) a 7011 vtsz. alá tartozó üveg árucikk;

c) a 8486 vtsz. alá tartozó gép és berendezés;

d) orvosi, sebészeti, fogászati vagy állatorvosi tudományos célokra szolgáló elszívó berendezés (9018 vtsz.); vagy

e)

94. árucsoportba tartozó elektromos fűtéssel ellátott bútor.

2. 8501 -8504 vtsz.-ok nem alkalmazandók azokra az árukra amelyeket a 8511 , 8512 , 8540 , 8541 vagy 8542 vtsz.-ok neveznek meg.

A fémtartályos higanygőz-egyenirányítók azonban a 8504 vtsz. alá tartoznak.

3. A 8507 vtsz. alkalmazásában az "elektromos akkumulátorok" kifejezés azokat az akkumulátorokat foglalja magában, amelyek olyan kiegészítő alkatrészeket tartalmazva kerülnek bemutatásra, mint az elektromos csatlakozók, a hőmérséklet-szabályozó eszközök (pl. termisztorok) és az áramköri védőeszközök, amelyek közreműködnek az akkumulátor funkciójának ellátásában, úgymint az energiatárolás és ellátás, vagy károsodás elleni védelem. Magukban foglalhatják az áru védőfoglalatának egy részét is, amelyben azt használni tervezik.

4. A 8509 vtsz. alá csak a következő, szokásosan háztartási célra használatos elektromechanikus gépek tartoznak:

a) padlófényesítők, élelmiszerőrlő és -keverőkészülékek, valamint gyümölcs- vagy zöldséglé kivonók bármilyen tömegben;

b) más gép, legfeljebb 20 kg tömegű. Nem tartozik azonban a 8509 vtsz. alá a ventilátor vagy az elszívó- vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel vagy anélkül (8414 vtsz.), a centrifugális ruhaszárító (8421 vtsz.), az edénymosogató gép (8422 vtsz.), a háztartási mosógép (8450 vtsz.), a hengerlő- vagy más vasalógép (8420 vagy 8451 vtsz.), a varrógép (8452 vtsz.), az elektromos olló (8467 vtsz.) vagy az elektrotermikus háztartási készülék (8516 vtsz.).

5. A 8523 vtsz. alkalmazásában:

a) A "szilárd, állandó nem felejtő tárolóeszközök" (például "flash memóriakártyák" vagy "flash elektronikus tároló kártyák") dugaszolóaljzattal rendelkeznek, ugyanabban a házban egy vagy több flash memória található (például "FLASH E2PROM") nyomtatott áramköri kártyára rögzített integrált áramkörök formájában. Integrált áramkör és különálló passzív összetevők - pl. kondenzátorok és ellenállások - formájában vezérlőt tartalmazhatnak;

b) Az "intelligens kártyák" ("smart kártyák") kifejezés olyan kártyákat jelent, amelyekbe egy vagy több elektronikus integrált áramkört ágyaztak be (egy mikroprocesszor, egy közvetlen elérésű memória (RAM) vagy csak olvasható memória (ROM)) chipek formájában. Ezek a kártyák érintkezőkkel, mágnescsíkkal vagy egy beágyazott antennával rendelkezhetnek, de nem tartalmaznak semmilyen más aktív vagy passzív áramköri elemet.

6. A 8534 vtsz. alkalmazásában "nyomtatott áramkörök" alatt azokat az áramköröket kell érteni, amelyek szigetelő alapon készülnek, bármilyen nyomdatechnikai eljárással (pl. domborítás, fémbevonás, maratás) vagy rétegáramkörös technológiával vezetőelemeket, érintkezőket vagy más nyomtatott áramköri elemeket (pl. induktivitásokat, ellenállásokat, kondenzátorokat) - kivéve az elektromos jel keltésére, egyenirányítására, modulálására vagy erősítésére szolgáló elemeket (pl. félvezető elemeket) - alakítanak ki előre meghatározott kapcsolási rajz szerint különállóan vagy csoportosan.

A "nyomtatott áramkör" kifejezés nem vonatkozik a nem nyomdatechnikai eljárással előállított elemekkel kombinált áramkörökre, sem az egyedi, különálló ellenállásokra, kondenzátorokra vagy indukciós tekercsekre. A nyomtatott áramkörök azonban tartalmazhatnak nem nyomdatechnikai eljárással készült csatlakozóelemeket is.

Az azonos technológiával előállított passzív és aktív elemeket tartalmazó vastagréteg- vagy vékonyréteg-áramkörök a 8542 vtsz. alá tartoznak.

7. A 8536 vtsz. alkalmazásában az "optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók" azokat a csatlakozókat jelentik, amelyek digitális vonalú rendszerekben egyszerűen mechanikailag igazítják egymáshoz az optikai szálak végeit. Más feladatot, mint például a jelek erősítése, helyreállítása vagy módosítása, nem látnak el.

8. Nem tartoznak a 8537 vtsz. alá a televízió-vevők vagy más elektromos berendezések távirányítására szolgáló, vezetéknélküli, infravörös eszközök (8543 vtsz.).

9. A 8541 és a 8542 vtsz. alkalmazásában:

a) A "diódák, tranzisztorok és hasonló félvezető eszközök" olyan félvezető eszközök, amelyek működése az elektromos tér alkalmazásakor létrejövő ellenállás-változásoktól függ.

b) Az "elektronikus integrált áramkörök":

1) a monolitikus integrált áramkörök, amelyekben az áramköri elemeket (diódák, tranzisztorok, ellenállások, kondenzátorok, induktivitások stb.) magában a félvezető vagy az összetett félvezető tömegében (lényegében) és felületén [például adalékolt (szennyezett) szilícium, gallium-arzenid, szilícium-germánium, indium-foszfid] alakították ki, és elválaszthatatlanul összekapcsolták;

2) hibrid integrált áramkörök, amelyekben vastagréteg- vagy vékonyréteg-technológiával előállított passzív elemeket (ellenállásokat, kondenzátorokat, induktivitásokat stb.) és félvezető-technológiával előállított aktív elemeket (diódákat, tranzisztorokat, monolitikus integrált áramköröket stb.) egyetlen szigetelő hordozón (üveg, kerámia stb.) összekapcsoló- vagy bekötőkábelekkel minden szándékkal és céllal szétválaszthatatlanul kombináltak. Ezek az áramkörök tartalmazhatnak különálló alkotórészeket is;

3) a két vagy több összekapcsolt monolitikus integrált áramkörből álló multichip integrált áramkörök, amelyeket minden szándékkal és céllal, egy vagy több szigetelő alapon is, ólomkeretekkel vagy anélkül, de más aktív vagy passzív áramköri elem nélkül szétválaszthatatlanul összekapcsoltak.

4) "Többkomponensű integrált áramkörök (MCO)": egy vagy több monolitikus, hibrid vagy multichip integrált áramkör kombinációja az alábbi alkotórészek legalább egyikével: szilíciumalapú szenzorok, működtetők, oszcillátorok, rezonátorok vagy azok kombinációja, vagy a 8532 , a 8533 , a 8541 vtsz. alá besorolható árucikkek funkcióját ellátó alkotórészek, vagy a 8504 vtsz. alá besorolható induktorok, amelyeket minden tekintetben egyetlen szétválaszthatatlan egységgé, például integrált áramkörré kapcsoltak össze nyomtatott áramköri kártya (PCB) vagy más hordozó összeszereléséhez használt alkotórészként, tüskék, kivezetések, golyók, forrasztószemek, forraszgolyók vagy alátétek összekapcsolása révén.

E meghatározás alkalmazásában:

1) Az "alkotórész" lehet különálló, egyedileg gyártott, majd a többkomponensű integrált áramkör többi részére rászerelt, vagy más alkotórészbe beépített.

2) "Szilíciumalapú" alatt szilícium hordozóra építettet, vagy szilícium anyagból készültet vagy integrált áramköri lapkára gyártottat kell érteni.

3) a) A "szilíciumalapú szenzorok" olyan, egy félvezetőben vagy annak felületén lévő mikroelektronikai vagy mechanikai struktúrák, amelyek funkciója fizikai vagy kémiai mennyiségek érzékelése és ezek elektromos jellé alakítása azáltal, hogy a félvezető elektromos vagy mechanikai tulajdonságai megváltoznak. A "fizikai vagy kémiai mennyiségek" kifejezés olyan tényleges jelenségekre utal, mint például a nyomás, hanghullám, gyorsulás, rezgés, mozgás, tájolás, terhelés, mágneses térerősség, elektromos térerősség, fény, radioaktivitás, nedvesség, áramlás, vegyi anyagok koncentrációja stb.

b) A "szilíciumalapú működtetők" olyan, egy félvezetőben vagy annak felületén lévő mikroelektronikai vagy mechanikai struktúrák, amelyek funkciója elektromos jelek fizikai mozgássá alakítása.

c) A "szilíciumalapú rezonátorok" olyan alkotórészek, amelyek egy félvezetőben vagy annak felületén lévő mikroelektronikai vagy mechanikai struktúrákból állnak, és amelyek funkciója előre meghatározott, e struktúrák külső bemenetelre reagáló fizikai geometriájától függő frekvenciájú mechanikai vagy elektromos oszcilláció generálása.

d) A "szilíciumalapú oszcillátorok" olyan aktív alkotórészek, amelyek egy félvezetőben vagy annak felületén lévő mikroelektronikai vagy mechanikai struktúrákból állnak, és amelyek funkciója előre meghatározott, e struktúrák fizikai geometriájától függő frekvenciájú mechanikai vagy elektromos oszcilláció generálása.

Az ebben a megjegyzésben meghatározott árucikkek besorolásánál a 8541 és a 8542 vtsz.-nak a nómenklatúra bármely más vámtarifaszámával szemben elsőbbsége van, kivéve a 8523 vtsz. esetében, amely alá -különösen - működésükre hivatkozással besorolhatók lennének.

10. A 8548 vtsz. alkalmazásában a "kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor" az olyan tárgyakat jelenti, melyek használatra nem alkalmasak törés, feldarabolás, kopás vagy más ok miatt, újra sem tölthetők.

Alszámos megjegyzés

1. A 8527 12 alszám alá csak az olyan, beépített erősítővel rendelkező, de beépített hangszóró nélküli kazettalejátszó tartozik, amely külső elektromos áramforrás nélkül képes működni, és amelynek mérete a 170 mm × 100 mm × 45 mm-t nem haladja meg.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 8519 20 10 és a 8519 30 00 alszámok nem alkalmazhatóak a lézeroptikai leolvasóberendezéssel működő hanglejátszó berendezésekre.

2. Kizárólag a 8528 71 15 és a 8528 71 91 alszámok alkalmazásában a "modem" kifejezés magában foglalja a bejövő és kimenő jeleket átalakító és visszaalakító készülékeket vagy eszközöket, mint például a V.90- modemeket vagy kábelmodemeket és más készülékeket, amelyek hasonló jellegű technológiákat használnak az internetes csatlakozáshoz, mint például WLAN, ISDN és Ethernet. Az internethez való hozzáférés mértékét a szolgáltató korlátozhatja.

Ezen alszámok alá tartozó készülékeknek az interaktív információcsere céljából lehetővé kell tenniük a kétirányú kommunikációt vagy a kétirányú információáramlást.

XVII. ÁRUOSZTÁLY

JÁRMŰVEK, LÉGI JÁRMŰVEK, VÍZI JÁRMŰVEK ÉS SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ FELSZERELÉSEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik a XVII. áruosztályba a 9503 vagy 9508 vtsz. alá tartozó áru, valamint a 9506 vtsz. alá tartozó bobszán, tobogán vagy hasonló.

2. Ebben az áruosztályban az "alkatrész", illetve az "alkatrész és tartozék" kifejezés nem jelenti az alább felsorolt árukat még akkor sem, ha azokat a XVII. áruosztályba tartozó árukhoz használják fel:

a) bármilyen anyagból készült csatlakozó, tömítés és hasonló (amelyet az alapanyagának megfelelő árucsoportba vagy a 8484 vtsz. alá kell besorolni) vagy más áru vulkanizált lágygumiból (4016 vtsz.);

b) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott, nem nemesfémből készült "általánosan használható részek" (XV. áruosztály) vagy hasonló áruk műanyagból (39. árucsoport);

c) a 82. árucsoportba tartozó áruk (szerszámok);

d) a 8306 vtsz. alá tartozó áruk;

e) a 8401 -8479 vtsz. alá tartozó gépek vagy berendezések vagy azok alkatrészei, az áruosztályba tartozó árukhoz tartozó hűtők kivételével; a 8481 vagy a 8482 vtsz. alá tartozó áruk, vagy a 8483 vtsz. alá tartozó termékek, feltéve hogy azok motorok vagy erőgépek szerves részét képezik;

f) az elektromos gépek vagy eszközök (85. árucsoport);

g) a 90. árucsoportba tartozó áruk;

h) a 91. árucsoportba tartozó áruk;

ij) a fegyverek (93. árucsoport);

k) a 9405 vtsz. alá tartozó lámpa vagy világító-felszerelés;

l) a járműalkatrészként használatos kefe (9603 vtsz.).

3. A 86-88. árucsoportban az "(alkat)részekre" vagy "tartozékokra" történő utalás nem vonatkozik az olyan részekre és tartozékokra, amelyek nem alkalmasak arra, hogy kizárólag vagy elsősorban ezekbe az árucsoportokba tartozó árukhoz használják fel. Amennyiben valamely rész vagy tartozék besorolásánál az említett árucsoportok két vagy több vámtarifaszáma is figyelembe vehető lenne, a részt vagy tartozékot az áru fő alkalmazási céljának megfelelő vtsz. alá kell besorolni.

4. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában:

a) a mind közúti, mind pedig vasúti közlekedésre alkalmas járműveket a 87. árucsoport megfelelő vámtarifaszáma alá kell besorolni;

b) a kétéltű gépjárműveket a 87. árucsoport megfelelő vámtarifaszáma alá kell besorolni;

c) azokat a légi járműveket, amelyek közúti járműként is használhatók, a 88. árucsoport megfelelő vámtarifaszáma alá kell besorolni.

5. A légpárnás járműveket ebben az áruosztályban a hozzájuk leginkább hasonló jármű vámtarifaszáma alá kell besorolni a következők szerint:

a) a 86. árucsoportba, ha kötött pályán (sínen) mozognak (légpárnás vonatok);

b) a 87. árucsoportba, ha azokat úgy képezték ki, hogy szárazföldön vagy szárazföldön és vízen történő közlekedésre egyaránt alkalmasak;

c) a 89. árucsoportba, ha azokat úgy képezték ki, hogy vízen vagy jégen való közlekedésre is alkalmasak, akár ki tudnak kötni a parton vagy dokkban, akár nem.

A légpárnás járművek alkatrészeit és tartozékait ugyanúgy kell besorolni, mint az alá a vtsz. alá tartozó járművek alkatrészeit és tartozékait, amely alá a fenti rendelkezések szerint a légpárnás járművek tartoznak.

A légpárnás vonatok alkatrészeit és tartozékait ugyanúgy kell besorolni, mint a vasúti vágánytartozékot és felszerelést; a légpárnás vonatokhoz való síneket, jelző-, biztonsági, ellenőrző, irányítóberendezéseket ugyanúgy kell besorolni, mint a vasúti síneket, jelző-, biztonsági, ellenőrző és irányítóberendezéseket.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 89. árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. pontjára is figyelemmel, a járművek, hajók vagy légi járművek karbantartásához szükséges szerszámokat vagy más termékeket a járművel, hajóval vagy légi járművel együtt kell besorolni, ha azokkal együtt mutatják be. Más, a járművel, hajóval vagy légi járművel együtt bemutatott tartozékot is azzal együtt kell besorolni, ha a tartozékok a jármű, hajó vagy repülő szokásos felszereléséhez tartoznak, és általában azzal együtt kerülnek eladásra.

2. A 8608 , 8805 , 8905 és 8907 vtsz. alá tartozó, részszállítmányonként érkező termékek esetén az általános értelmezési szabályok 2. a) pontjának rendelkezései is alkalmazhatók a nyilatkozattevő kérésére és az illetékes hatóságok előírásaira is figyelemmel.

86. ÁRUCSOPORT - VASÚTI MOZDONYOK VAGY VILLAMOS-MOTORKOCSIK, SÍNHEZ KÖTÖTT JÁRMŰVEK ÉS ALKATRÉSZEIK; VASÚTI VAGY VILLAMOSVÁGÁNY-TARTOZÉKOK, ÉS -FELSZERELÉSEK ÉS ALKATRÉSZEIK; MINDENFÉLE MECHANIKUS (BELEÉRTVE AZ ELEKTROMECHANIKUSAT IS) KÖZLEKEDÉSI JELZŐBERENDEZÉS

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a vasúti vagy villamos talpfa, vagy betontalp vagy betonból készült elem irányítóvágányhoz légpárnás vonatok számára (4406 vagy 6810 vtsz.);

b) a 7302 vtsz. alá tartozó vasúti vagy villamos pályaépítő anyag vasból vagy acélból; vagy

c) a 8530 vtsz. alá tartozó elektromos ellenőrző, jelző- vagy biztonsági berendezés.

2. A 8607 vtsz. alá tartozik - többek között -:

a) a tengely, a kerék, a kerékegyüttes (futómű), a fém kerékabroncs, a kerékagy és a kerék más alkatrészei;

b) a váz, az alváz, a forgózsámoly és a beálló (Bissel-féle) nyomállvány;

c) a tengelyágy; a fékszerkezet;

d) az ütköző; a kampó és más kapcsolószerkezetek és a kocsiösszekötő folyosó;

e) a kocsiszekrény.

3. A 86. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések fenti 1. pontjára is figyelemmel a 8608 vtsz. alá tartozik - többek között -:

a) az összeszerelt sín, a fordítókorong, a peronütköző, a rakszelvény;

b) a szemafor, a mechanikus jelzőtárcsa, az irányítószerkezet sínszintű keresztezéshez, a sínváltót jelző és működtető készülék, valamint más mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) ellenőrző, jelző- vagy biztonsági berendezés vasút, villamosvasút, közút, belvízi út, parkolóhely, kikötő vagy repülőtér számára, mindezek elektromos világítással ellátva is.

87. ÁRUCSOPORT - JÁRMŰVEK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI, A VASÚTI VAGY VILLAMOSVASÚTI SÍNHEZ KÖTÖTT JÁRMŰVEK KIVÉTELÉVEL

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek, amelyeket úgy terveztek, hogy kizárólag csak sínen közlekedjenek.

2. Ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a "vontató" elsősorban más jármű, szerelvény vagy teher vontatására vagy tolatására alkalmas járművet jelent, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e szerszám, vetőmag, műtrágya vagy más áru szállítására vonatkozó másodlagos szerkezeteket, a vontató rendeltetésszerű használatával összefüggésben.

A 8701 vtsz. alá tartozó vontatókhoz erősíthető, egymással felcserélhető gépeket és munkaszerszámokat a saját vámtarifaszámuk alá kell besorolni még akkor is, ha a vontatóval kerülnek bemutatásra, akár felszerelték ezeket a vontatóra, akár nem.

3. A motorral felszerelt gépjárműalvázak vezetőfülkével nem a 8706 , hanem a 8702 -8704 vámtarifaszámok alá tartoznak.

4. A 8712 vtsz. alá kell besorolni minden kétkerekű gyermekkerékpárt. Más gyermekkerékpárok a 9503 vtsz. alá tartoznak.

88. ÁRUCSOPORT - LÉGI JÁRMŰVEK, ŰRHAJÓK, ÉS EZEK ALKATRÉSZEI

Alszámos megjegyzés

1. A 8802 11 -8802 40 alszámok alkalmazásában az "öntömeg" kifejezés a gépnek a repüléshez kész állapotbeli tömegét jelenti, amely nem foglalja magában a személyzet, az üzemanyag és a felszerelés tömegét, kivéve a géphez rögzített felszereléseket.

89. ÁRUCSOPORT - HAJÓK, CSÓNAKOK ÉS MÁS ÚSZÓSZERKEZETEK

Megjegyzés

1. A hajótestet, a befejezetlen vagy nem teljesen kész hajót, összeszerelt, szétszerelt vagy az össze nem szerelt vagy szétszerelt vagy össze nem szerelt komplett hajót, amennyiben a hajó fajtája tekintetében lényeges jellemzővel nem rendelkezik, a 8906 vtsz. alá kell besorolni.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 8901 10 10 , 8901 20 10 , 8901 30 10 , 8901 90 10 , 8902 00 10 , 8903 91 10 , 8903 92 10 , 8904 00 91 és 8906 90 10 alszámokat csak olyan, tengerjárásra szánt hajókra lehet alkalmazni, amelyeknél a hajótörzs teljes hossza (a kinyúló elemeket figyelmen kívül hagyva) legalább 12 m. A tengerjárásra szánt halászhajót és mentőhajót azonban hosszától függetlenül tengeri hajónak kell tekinteni.

2. A 8905 10 10 és a 8905 90 10 alszámok csak tengeri használatra tervezett hajókra és úszódokkokra alkalmazhatók.

3. A 8908 vtsz. alkalmazásában a "bontásra (szétszerelésre) szánt vízi jármű és más úszószerkezet" kifejezés az alábbi, bontásra (szétszerelésre) behozott termékekre is vonatkozik, azzal a feltétellel, hogy azok a szokásos felszereléseik közé tartoznak:

- pótalkatrészek (mint pl. hajócsavar) új állapotban is,

- elmozdítható árucikkek (bútor, konyhafelszerelés, étkészlet stb.), ha használt voltuk egyértelműen megállapítható.

XVIII. ÁRUOSZTÁLY

OPTIKAI-, FÉNYKÉPÉSZETI-, MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI-, MÉRŐ-, ELLENŐRZŐ-, PRECÍZIÓS-, ORVOSI- VAGY SEBÉSZETI MŰSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK; ÓRÁK ÉS KISÓRÁK; HANGSZEREK; MINDEZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

90. ÁRUCSOPORT - OPTIKAI, FÉNYKÉPÉSZETI, MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI, MÉRŐ-, ELLENŐRZŐ-, PRECÍZIÓS, ORVOSI VAGY SEBÉSZETI MŰSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK; MINDEZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a géphez, berendezéshez használt vagy más műszaki célra szolgáló cikk, vulkanizált gumiból, a keménygumit kivéve (4016 vtsz.), bőrből vagy mesterséges bőrből (4205 vtsz.) vagy textilanyagból (5911 vtsz.);

b) a textíliából készült támasztóöv vagy más hasonló termék, amely kizárólag rugalmasságából eredően gyakorol támasztó vagy tartó hatást bizonyos testrészekre (pl. szülés előtt és után használt öv, mellkastámasztó pólya, hastámasztó kötés, támasztópólya ízületekhez vagy izomzathoz) (XI. áruosztály);

c) a 6903 vtsz. alá tartozó tűzálló áru; a 6909 vtsz. alá tartozó laboratóriumi, vegyészeti vagy más műszaki célra szolgáló kerámia áru;

d) a 7009 vtsz. alá tartozó üvegből készült tükör, optikailag nem megmunkálva, vagy a nem nemesfémből vagy nemesfémből készült tükör, amely nem tekinthető optikai elemnek (8306 vtsz. vagy 71. árucsoport);

e) a 7007 , 7008 , 7011 , 7014 , 7015 vagy 7017 vtsz. alá tartozó áru;

f) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott "általánosan használható részek" nem nemesfémből (XV. áruosztály) vagy a hasonló áru műanyagból (39. árucsoport);

g) a 8413 vtsz. alá tartozó, mérőszerkezettel ellátott szivattyú; a számláló és ellenőrző mérleg vagy a külön bemutatott mérlegsúly (8423 vtsz.); az emelő- vagy szállítógép (8425 -8428 vtsz.); bármilyen papír- vagy kartonvágó gép (8441 vtsz.); a 8466 vtsz. alá tartozó munkadarabnak vagy szerszámnak, szerszámgépen vagy vízsugaras vágógépen történő beállítására szolgáló befogó, beleértve az optikai leolvasót is (pl. optikai osztófej), a kifejezetten optikai eszköz (pl egyenesbe- állító teleszkóp) kivételével; a számológépek (8470 vtsz.); a 8481 vtsz. alá tartozó szelep és más szerelvény; a 8486 vtsz. alá tartozó gépek és készülékek (beleértve a fényérzékeny félvezető anyagokra az áramköri minták vetítésére vagy rajzolására szolgáló készülékeket);

h) a fényszóró vagy keresőlámpa kerékpárhoz vagy gépjárműhöz (8512 vtsz.); a 8513 vtsz. alá tartozó hordozható elektromos lámpa; a mágneses mozgófényképészeti hangfelvevő, hanglejátszó vagy -újrafelvevő készülék (8519 vtsz.); a hangfelvevő fej (8522 vtsz.); televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők (8525 vtsz.); a radarkészülék, a rádiónavigációs segédkészülék vagy a rádiós távirányító készülék (8526 vtsz.); optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók (8536 vtsz.); a 8537 vtsz. alá tartozó numerikus vezérlésű berendezés; a 8539 vtsz. alá tartozó zárt betétes fényszóró egység; a 8544 vtsz. alá tartozó optikai szálakból álló kábel;

ij) a 9405 vtsz. alá tartozó keresőlámpa vagy spotlámpa;

k) a 95. árucsoportba tartozó árucikk;

l) a 9620 vtsz. alá tartozó egylábú-, kétlábú- vagy háromlábú-állvány és hasonló árucikk;

m) az űrmérték, melyet alapanyaga szerint kell besorolni; vagy

n) az orsó, a cséve vagy hasonló (melyet alapanyaguk szerint kell besorolni, pl. a 3923 vtsz. alá vagy a XV. áruosztályba).

2. Az e Megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel, azokat az alkatrészeket és tartozékokat, amelyeket az ebbe az árucsoportba tartozó gépekhez, készülékekhez, műszerekhez vagy eszközökhöz használnak, az alábbi szabályok szerint kell besorolni:

a) az ebbe az árucsoportba, vagy a 84., 85. vagy 91. árucsoportba tartozó áruk (a 8487 , 8548 és 9033 vtsz. alá tartozók kivételével) alkatrészként és tartozékként minden esetben a saját vtsz.-uk alá tartoznak;

b) más alkatrészeket és tartozékokat, ha kizárólag vagy elsősorban egy meghatározott géphez, műszerhez vagy készülékhez valók, vagy ugyanazon vtsz. alá tartozó több géphez, műszerhez vagy készülékhez használatosak (beleértve a 9010 , 9013 vagy 9031 vtsz. alá tartozó árukat is), a megfelelő gép, műszer vagy készülék vtsz.-a alá kell besorolni;

c) minden más alkatrész és tartozék a 9033 vtsz. alá tartozik.

3. A XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. és 4. pontjának rendelkezéseit erre az árucsoportra is alkalmazni kell.

4. Nem tartozik a 9005 vtsz. alá a fegyver célzótávcsöve, a tengeralattjáró vagy harckocsi periszkópja, vagy az ebbe az árucsoportba vagy a XVI. áruosztályba tartozó géphez, készülékhez, műszerhez vagy berendezéshez való távcső; az ilyen teleszkópikus irányzék és teleszkóp a 9013 vtsz. alá tartozik.

5. Az olyan optikai mérő- vagy vizsgáló- vagy ellenőrző műszer, berendezés vagy gép, amely mind a 9013 , mind pedig a 9031 vtsz. alá besorolható lenne, a 9031 vtsz. alá tartozik.

6. A 9021 vtsz. alkalmazásában az "ortopédiai berendezés" kifejezés olyan berendezést jelent, amely:

- testi torzulások megelőzésére vagy korrigálására szolgál, vagy

- valamely testrész támasztására vagy tartására szolgál, betegség, műtét vagy sérülés után.

Az ortopédiai berendezések közé tartozik az olyan lábbeli és különleges talpbetét, amelyet ortopédiai problémák javítására szántak, feltéve, hogy azokat (1) méretre készítették vagy (2) tömegtermékek, amelyeket külön és nem párban mutatnak be, és nem úgy tervezték, hogy bármelyik lábra alkalmazhatók legyenek.

7. A 9032 vtsz. alá csak az alábbi áruk sorolhatók be:

a) a folyadék vagy gáz folyásának, mélységének, nyomásának vagy más változóinak automatikus ellenőrzését végző műszer és készülék, vagy az olyan automatikus hőmérséklet-ellenőrző műszer és készülék, függetlenül attól, hogy működése az automatikusan ellenőrizendő tényező szerint változó elektromos jelenségtől függ vagy sem, amelyet arra terveztek, hogy ezt a tényezőt egy meghatározott értékre állítsa be és azon tartsa, tényleges értékét folytonosan vagy időszakosan mérve stabilizálja azt; és

b) az elektromos mennyiségek önműködő szabályozói vagy nem elektromos mennyiségek önműködő ellenőrző műszere vagy készüléke, amelynek működése az ellenőrizendő tényező szerint változó elektromos jelenségtől függ, amelyet arra terveztek, hogy ezt a tényezőt egy meghatározott értékre állítsa be és azon tartsa, tényleges értékét folytonosan vagy időszakosan mérve stabilizálja azt.

Kiegészítő megjegyzések

1. A 9015 30 10 , 9025 80 40 , 9026 10 21 , 9026 10 29 , 9026 20 20 , 9026 80 20 , 9027 10 10 és 9032 10 20 alszámok alkalmazásában az "elektronikus" kifejezés olyan műszereket és berendezéseket jelent, amelyek a 8540 , 8541 vagy a 8542 vtsz.-ok alá tartozók közül egy vagy több árucikket tartalmaznak, de ennek a Megjegyzésnek az alkalmazása szempontjából nem kell azonban figyelembe venni az olyan 8540 , 8541 vagy a 8542 vtsz.-ok alá tartozó árucikkeket, amelyek kizárólag az elektromos áram egyenirányítására szolgálnak, vagy amelyek a műszer vagy a berendezés tápegységéhez tartoznak.

2. A 9021 10 10 alszám alá tartozó "ortopédiai berendezések" kifejezetten egy konkrét ortopédiai célra tervezett berendezések, ellentétben azokkal a termékekkel, amelyek használata több célt is szolgálhat (például sportolás, gépelés stb. során megerőltetett ízületek, ínszalagok vagy inak számára kialakított termékek, továbbá azok a termékek, amelyek egyszerűen például a gyulladás hatására kialakult fájdalom csillapítására szolgálnak a sérült vagy működésképtelen testrészben).

Az "ortopédiai berendezéseknek" teljes mértékben meg kell akadályozniuk a sérült vagy működésképtelen testrész (például ízületek, ínszalagok vagy inak) egy bizonyos mozdulatát a további sérülések vagy alakváltozások, illetve ezek súlyosbodásának megelőzése érdekében, ellentétben azon termékekkel, amelyek nem képesek megakadályozni konkrét mozdulatokat, de megakadályozzák a reflexszerű (azaz nem tudatosan végzett) mozdulatokat többek között rugalmas sínek, nyomáskiegyenlítő betétek, nem rugalmas textilanyagok és tépőzár-típusú pántok használatával elért viszonylagos merevségüknek köszönhetően.

91. ÁRUCSOPORT - ÓRÁK ÉS KISÓRÁK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI

Megjegyzések

1. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

a) az óraüvegek vagy -súlyok (alapanyaguk szerint kell besorolni);

b) az óraláncok (7113 vagy 7117 vtsz., felhasználásuktól függően);

c) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott "általánosan használható részek" nem nemesfémből (XV. áruosztály), vagy hasonló áru műanyagból (39. árucsoport), vagy nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből (általában 7115 vtsz.); az órarugót azonban, mint óraalkatrészt kell besorolni (9114 vtsz.);

d) a golyók csapágyhoz (7326 vagy 8482 vtsz., felhasználásuktól függően);

e) a 8412 vtsz. alá tartozó árucikk gátlómű nélkül;

f) a golyóscsapágy (8482 vtsz.); vagy

g) a 85. árucsoportba tartozó árucikk, az óraszerkezet más alkotórészeivel vagy elsősorban vagy kizárólag annak alkatrészeibe nem beépítve vagy azzal nem összeszerelve (85. árucsoport).

2. A 9101 vtsz. alá csak azok az órák tartoznak, amelyek tokjai teljes egészében nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készültek, vagy ugyanezen anyagoknak a 7101 -7104 vtsz. alá tartozó igazgyönggyel vagy tenyésztett gyönggyel vagy drágakővel vagy féldrágakővel (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) való kombinációjából. Azokat az órákat, amelyeknek nem nemesfémből készült tokja nemesfém berakással díszített, a 9102 vtsz. alá kell besorolni.

3. Ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a "kisóraszerkezet" kifejezés olyan szerkezetet jelent, amelyet lendítőkerék és hajszálrugó, kvarckristály vagy bármilyen más szerkezet szabályoz, amely időközöket határoz meg, kijelzővel vagy olyan szerkezettel ellátva, amelyre mechanikus kijelző felszerelhető. Az ilyen óraszerkezet vastagsága nem haladhatja meg a 12 mm-t és szélessége, hossza vagy átmérője pedig az 50 mm-t.

4. A Megjegyzések 1. pontjában felsoroltak kivételével ebbe az árucsoportba kell besorolni azokat a szerkezeteket és más alkatrészeket is, amelyek órákhoz és más eszközökhöz (pl. precíziós műszerekhez) egyaránt felhasználhatók.

92. ÁRUCSOPORT - HANGSZEREK; MINDEZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott "általánosan használható részek" nem nemesfémből (XV. áruosztály) vagy hasonló áruk műanyagból (39. árucsoport);

b) a mikrofon, az erősítő, a hangszóró, a fejhallgató, a kapcsoló, a stroboszkóp és a 85. vagy a 90. árucsoportba tartozó más kiegészítő műszer, készülék vagy felszerelési tárgy, ha ezeket ebbe az árucsoportba tartozó áruba nem építették be, vagy ezekkel az árukkal nem közös tokban helyezték el;

c) a játékhangszerek és készülékek (9503 vtsz.);

d) a kefék, zenei eszközök tisztítására (9603 vtsz.), vagy az egylábú-, kétlábú- vagy háromlábú-állvány és hasonló árucikk (9620 vtsz); vagy

e) a gyűjteménydarab vagy régiség (9705 vagy 9706 vtsz.).

2. A 9202 vagy a 9206 vtsz. alá tartozó hangszerekhez és azokkal együtt a szokásos mennyiségben behozott és nyilvánvalóan azokkal való használatra szánt vonót és ütőt és hasonlót a megfelelő hangszer vtsz.-a alá kell besorolni.

A hangszerekkel együtt bemutatott, a 9209 vtsz. alá tartozó kártyát, lemezt és tekercset különálló árucikknek és nem a hangszerek alkotórészének kell tekinteni.

XIX. ÁRUOSZTÁLY

FEGYVEREK ÉS LŐSZEREK; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

93. ÁRUCSOPORT - FEGYVEREK ÉS LŐSZEREK; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 36. árucsoportba tartozó áru (pl. robbanó kapszulák, detonátorok, jelzőrakéták);

b) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott "általánosan használható részek" nem nemesfémből (XV. áruosztály), vagy hasonló áru műanyagból (39. árucsoport);

c) a fegyverzettel ellátott harci járművek (8710 vtsz.);

d) a célzótávcső vagy fegyverhez való más optikai eszköz, kivéve azokat, amelyeket a fegyverre rászereltek, vagy amelyeket azzal a fegyverrel együtt mutatnak be, amelyhez tartoznak (90. árucsoport);

e) a számszeríj, íj és nyíl lövészsporthoz, a tompa végű fegyver vívósporthoz vagy a játékfegyver (95. árucsoport); vagy

f) a gyűjteménydarab vagy régiség (9705 vagy 9706 vtsz.).

2. A 9306 vtsz. alkalmazásában nem tartozik az "alkatrészek" közé a 8526 vtsz. alá tartozó rádió- vagy radarkészülék.

XX. ÁRUOSZTÁLY - KÜLÖNFÉLE ÁRUK

94. ÁRUCSOPORT - BÚTOR; ÁGYFELSZERELÉS, MATRACOK, ÁGYBETÉTEK, PÁRNÁK ÉS HASONLÓ PÁRNÁZOTT LAKBERENDEZÉSI CIKKEK; MÁSHOL NEM EMLÍTETT LÁMPÁK ÉS VILÁGÍTÓ-FELSZERELÉSEK; MEGVILÁGÍTOTT JELZÉSEK, REKLÁMFELIRATOK, NÉVTÁBLÁK ÉS HASONLÓK; ELŐRE GYÁRTOTT ÉPÜLETEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 39., 40. vagy 63. árucsoportba tartozó felfújható, vagy víztöltésű matrac, párna vagy takaró;

b) a 7009 vtsz. alá tartozó földön vagy padlón álló tükör [például forgatható állótükör (billenthető-tükör)];

c) a 71. árucsoportba tartozó árucikk;

d) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott "általánosan használható részek" nem nemesfémből (XV. áruosztály) vagy hasonló áru műanyagból (39. árucsoport), valamint a 8303 vtsz. alá tartozó páncélszekrény;

e) a 8418 vtsz. alá tartozó hűtő- vagy fagyasztókészülék részeként különlegesen kialakított bútor, varrógép beépítésére különlegesen kialakított bútor (8452 vtsz.);

f) a 85. árucsoportba tartozó lámpa vagy világító-felszerelés;

g) a 8518 vtsz. alá tartozó áru részeként különlegesen kialakított bútor (8518 vtsz.), a 8519 vagy a 8521 vtsz. alá tartozó áruk beépítésére szolgáló bútor (8522 vtsz.) vagy a 8525 -8528 vtsz. alá tartozó áruk beépítésére szolgáló bútor (8529 vtsz.);

h) a 8714 vtsz. alá tartozó árucikk;

ij) a 9018 vtsz. alá tartozó fogorvosi szék beépített fogászati készülékkel vagy a fogászatban használatos köpőcsészével (9018 vtsz.);

k) a 91. árucsoportba tartozó árucikk (pl. óra és óratok);

l) a játékbútor vagy játéklámpa vagy világító-felszerelés (9503 vtsz.), biliárdasztal vagy játékhoz, kifejezetten ilyen célra készített más bútor (9504 vtsz.), a bűvészmutatvány céljára szolgáló bútor vagy dekoráció (az elektromos füzér kivételével), mint pl. a kínai lampion (9505 vtsz.); vagy

m) egylábú-, kétlábú- vagy háromlábú-állvány és hasonló árucikk (9620 vtsz.).

2. A 9401 -9403 vtsz. alatt említett árucikkek (az alkatrészek kivételével) akkor sorolhatók be e vtsz.-ok alá, ha azok csak padlóra vagy földre állítva használhatók.

Az alábbi árukat azonban akkor is a fenti vámtarifaszámok alá kell besorolni, ha azokat falra függesztve, rögzítve vagy egymásra helyezve használják:

a) szekrény, könyvespolc, más polcos bútor (ideértve a falhoz való rögzítést szolgáló támaszokkal együtt bemutatott egyetlen polcot is) és bútorelem;

b) ülőbútor és ágy.

3. A) A 9401 -9403 vtsz.-ok alkalmazásában a bútorrészekre történő utalás nem vonatkozik a lapokra vagy táblákra (alakra vágva is, de más bútorrészekkel nem kombinálva) az üvegből (beleértve a tükörből), márványból vagy más kőből, vagy a 68. vagy a 69. árucsoportba tartozó bármely más anyagból;

B) A 9404 vtsz.-nál meghatározott, külön bemutatott áruk nem sorolhatók be a 9401 -9403 vtsz. alá tartozó áruk részeként.

4. A 9406 vtsz. alkalmazásában az "előre gyártott épület" kifejezés a gyárban előállított vagy alkotóelemekre szétszerelve együtt bemutatott, komplett épületet jelenti, amely megfelelő helyen összeszerelhető lakóházzá vagy munkahelyi szállássá, hivatal, iskola, üzlet, hangár, garázs vagy hasonló célra.

Kiegészítő megjegyzés

1. A 9404 vtsz. alkalmazásában a "bármilyen anyaggal párnázva, vagy -belsőleg szerelve" kifejezés bármilyen vastagságú anyagra vonatkozik.

95. ÁRUCSOPORT - JÁTÉKOK, JÁTÉKSZEREK ÉS SPORTESZKÖZÖK; MINDEZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a karácsonyfagyertya (3406 vtsz.);

b) a 3604 vtsz. alá tartozó tűzijáték vagy más pirotechnikai cikk;

c) a halfogás céljára szolgáló fonal, monofil, zsinór vagy bél vagy hasonló, méretre vágva is, de horgászzsinórnak nem elkészítve (39. árucsoport, 4206 vtsz. vagy XI. áruosztály);

d) a 4202 , 4303 vagy 4304 vtsz. alá tartozó sporttáska vagy más tartó, tok;

e) a 61. vagy 62. árucsoportba tartozó jelmezruha textíliából; a 61. vagy 62. árucsoportba tartozó sportruházat és különleges ruházati árucikkek textíliából, az esetlegesen olyan védőelemeket tartalmazók is, mint a könyök-, térd- vagy ágyékvédő párnák vagy párnázat (például vívóruha vagy ujjas mellény futballkapus számára);

f) a 63. árucsoportba tartozó zászló vagy lobogó textíliából, vagy a vitorla vitorlás hajóhoz, széllovashoz vagy vitorlás kocsikhoz;

g) a 64. árucsoportba tartozó sportcipő (a jégkorcsolyával vagy görkorcsolyával felszereltek kivételével), valamint a 65. árucsoportba tartozó sportfejfedő;

h) a sétapálca, lovaglókorbács, ostor vagy hasonló (6602 vtsz.), vagy ezek alkatrészei (6603 vtsz.);

ij) a 7018 vtsz. alá tartozó babához és más játékszerhez tartozó, nem szerelt üvegszem;

k) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott "általánosan használható részek" nem nemesfémből (XV. áruosztály), vagy hasonló áru műanyagból (39. árucsoport);

l) a 8306 vtsz. alá tartozó csengő, gong vagy hasonló;

m) a folyadékszivattyú (8413 vtsz.), a folyadék vagy gáz szűrésére vagy tisztítására szolgáló gép és készülék (8421 vtsz.), az elektromotor (8501 vtsz.), az elektromos transzformátor (8504 vtsz.), a lemez, a szalag, a szilárd, állandó nem felejtő tárolóeszköz, az "intelligens kártya" és a hang vagy más jelenség rögzítésére szolgáló más adathordozó, a felvételt tartalmazó is (8523 vtsz.), a rádiós távirányító készülék (8526 vtsz.), a vezeték nélküli infravörös távirányító készülék (8543 vtsz.);

n) a XVII. áruosztályba tartozó sportjármű (a bobszán, tobogán és hasonló kivételével);

o) a gyermekkerékpár (8712 vtsz.);

p) a sportcsónak, mint pl. a kenu és az evezős csónak (89. árucsoport), vagy a hozzá való evező vagy hasonló eszköz (ha fából készült: 44. árucsoport);

q) a sporthoz vagy szabadtéri játékokhoz szemüveg, védőszemüveg vagy hasonló (9004 vtsz);

r) a hívogató, csalogató eszköz vagy síp (9208 vtsz.);

s) a 93. árucsoportba tartozó fegyver vagy más áru;

t) a bármilyen fajta elektromos füzér (9405 vtsz.); vagy

u) egylábú-, kétlábú- vagy háromlábú-állvány és hasonló árucikk (9620 vtsz.);

v) a húr labdaütőhöz, sátor vagy más kempingáru, vagy kesztyű, az ujjatlan és az egyujjas kesztyű (általában az alapanyag szerinti vtsz. alá kell besorolni); vagy

w) az edények, evőeszközök, konyhafelszerelések, higiéniai és tisztálkodási árucikkek, szőnyegek és más textil padlóborítók, ruházati cikkek, ágyneműk, asztalneműk, higiéniai és tisztálkodási textíliák, konyhai textíliák és hasonló használati cikkek (alapanyaguk szerint besorolandók).

2. Ebbe az árucsoportba tartoznak azok az áruk, amelyek természetes vagy tenyésztett gyöngyöt, drágakövet vagy féldrágakövet (természetes, szintetikus vagy rekonstruált), nemesfémet vagy nemesfémmel plattírozott fémet csak mint lényegtelen alkotórészt tartalmaznak.

3. A Megjegyzések fenti 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel, azokat az alkatrészeket és tartozékokat, amelyek kizárólag vagy elsősorban az ebbe az árucsoportba tartozó áruhoz való használatra alkalmasak, a megfelelő áru vtsz.-a alá kell besorolni.

4. A Megjegyzések fenti 1. pontjának rendelkezései alapján a 9503 vtsz. többek között az ezen vtsz. alá tartozó, olyan egy vagy több egységgel kombinált árucikkekre alkalmazandó, amelyeket az általános értelmezési szabályok közül a 3. b) szabály alapján nem lehet készletnek tekinteni és amelyeket külön bemutatás esetén más vtsz.-ok alá kell besorolni, amennyiben az árucikkek a kiskereskedelem számára kerültek összeállításra és a kombinációk lényeges jellemzőjét a játékok adják.

5. Nem tartoznak a 9503 vtsz. alá az olyan árucikkek, amelyek formájuk, alakjuk, alapanyaguk alapján kizárólag állatok számára szánt termékként, pl. állatjátékként azonosíthatók (ezeket saját vtsz.-uk alá kell besorolni).

Alszámos megjegyzés

1. A 9504 50 alszám alá tartozik:

a) az a videojáték-konzol, amelynek képe televíziókészüléken, monitoron vagy más külső képernyőn vagy felületen jelenik meg; vagy

b) az a videojáték-gép, a hordozható is, amely beépített képernyőt tartalmaz.

Nem tartozik ezen alszám alá a pénzérmével, bankjeggyel, bankkártyával, zsetonnal vagy bármely más fizetőeszközzel működő videojáték-konzol vagy -gép (9504 30 alszám).

Kiegészítő megjegyzés

1. A 9505 10 alszám alá tartoznak:

a) azok az árucikkek, melyekről széles körben ismert, hogy hagyományosan a karácsonyi ünnepek alkalmával használják őket, és amelyeket kizárólag a karácsonyi ünnepek alkalmával történő használatra gyártanak és terveznek.

Ezek az alábbiak:

1. a Jézus születéséhez kapcsolódó árucikkek (azaz a hagyományos betlehemi jászollal összefüggő árucikkek), például Jézus születéséhez kapcsolódó (betlehemi) figurák és állatok, betlehemi csillagok, a háromkirályok, valamint Jézus születéséhez kapcsolódó (betlehemi) jelenetek;

2. olyan árucikkek, melyeket a régi nemzeti hagyományok miatt karácsonyi ünnepek alkalmával használt árucikknek tekintenek, például:

- mesterséges karácsonyfa,

- karácsonyi zokni,

- karácsonyi fahasáb utánzata,

- karácsonyi pukkanó bonbon,

- Mikulás szánkóval is,

- karácsonyi angyal.

Nem tartoznak az alszám alá a téli időszakhoz kapcsolódó olyan árucikkek, amelyek alkalmasak általánosabb téli dekorációként történő használatra, mert ezek objektív jellemzői arra utalnak, hogy az árucikkeket nem kizárólag a karácsonyi ünnepek alkalmával használják, hanem elsősorban dekorációként a téli időszakban; ilyenek például a jégcsapok, hópelyhek, csillagok, rénszarvasok, vörösbegyek, hóemberek, valamint a télhez kapcsolódó más képek, függetlenül attól, hogy a szín vagy a ruházat stb. utal-e a karácsonnyal való kapcsolatra.

b) karácsonyfadíszek.

Ezek olyan árucikkek, melyeket a karácsonyfára történő felakasztásra terveztek (azaz olyan könnyű árucikkek, amelyek általában nem tartós anyagból készültek, és amelyeket a karácsonyfa díszítésére szántak). Az árucikkeknek kapcsolódniuk kell a karácsonyhoz.

96. ÁRUCSOPORT - KÜLÖNBÖZŐ ÁRUK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a szépségápoló vagy kozmetikai ceruza (33. árucsoport);

b) a 66. árucsoportba tartozó áru (pl. esernyő vagy sétabot része);

c) az ékszerutánzat (7117 vtsz.);

d) a XV. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontjában meghatározott "általánosan használható részek" nem nemesfémből (XV. áruosztály) vagy a hasonló áru műanyagból (39. árucsoport);

e) a 82. árucsoportba tartozó evőeszköz vagy más áru, faragott vagy formázott nyéllel, vagy más résszel; a 9601 vagy a 9602 vtsz. alá tartoznak azonban a külön bemutatott ilyen nyelek vagy fogók;

f) a 90. árucsoportba tartozó áruk, pl. szemüvegkeret (9003 vtsz.), a matematikai kihúzótoll (9017 vtsz.), az olyan kefeáru, amelyet nyilvánvalóan a fogászatban, vagy orvosi, sebészeti vagy állatgyógyászati célra való felhasználásra alakítottak ki (9018 vtsz.);

g) a 91. árucsoportba tartozó áru (pl. az óratok);

h) a hangszer vagy hangszer alkatrész vagy -tartozék (92. árucsoport);

ij) a 93. árucsoportba tartozó áru (fegyver és alkatrészei);

k) a 94. árucsoportba tartozó áru (pl. bútor, lámpa és világító-felszerelés);

l) a 95. árucsoportba tartozó áru (játék, játékszer, sporteszköz); vagy

m) a művészeti tárgy, gyűjteménydarab vagy régiség (97. árucsoport).

2. A 9602 vtsz. szövegében a "növényi vagy ásványi eredetű, faragásra alkalmas anyag" kifejezés az alábbiakat jelenti:

a) kemény héjú mag, gyümölcsmag, hüvely és dióféle és faragásra alkalmas hasonló növényi eredetű anyag (pl. növényi elefántcsont [corozo] és dumpálma mag);

b) borostyán, tajték, agglomerált borostyán és agglomerált tajték, zsett és ezt helyettesítő ásvány.

3. A 9603 vtsz. szövegében a "kefe, seprű vagy ecset gyártásához előkészített csomó és nyaláb" kifejezés csak az állati szőrből, növényi rostból vagy más anyagból készült olyan nem szerelt csomóra és nyalábra vonatkozik, amely további osztás nélkül kefébe, seprűbe vagy ecsetbe történő beépítésre szolgál, vagy ehhez csak olyan csekély megmunkálás szükséges, mint amilyen pl. a csúcsrészek nyírása.

4. Az ebbe az árucsoportba tartozó áruk - a 9601 -9606 vagy a 9615 vtsz. alá tartozók kivételével - lehetnek részben vagy teljesen nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből, természetes vagy tenyésztett gyöngyből vagy drágakőből vagy féldrágakőből (természetes, szintetikus vagy rekonstruált). A 9601 -9606 és a 9615 vtsz. alá tartozó áruk azonban csak mint lényegtelen alkotórészt tartalmazhatnak természetes vagy tenyésztett gyöngyöt, drágakövet vagy féldrágakövet (természetes, szintetikus vagy rekonstruált), nemesfémet vagy nemesfémmel plattírozott fémet.

Kiegészítő megjegyzés

1. A 9619 00 71 -9619 00 89 alszámok alá tartoznak a papíripari rostanyagból, papírból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből készült áruk.

Ezen alszámok alá tartoznak azok az összetett áruk is, amelyek az alábbiakból állnak:

a) egy belső rétegből (pl. nem szőtt textíliából), amelyet úgy alakítottak ki, hogy elvezesse a folyadékot a viselő bőrétől és ezáltal megvédje a kidörzsöléstől (irritációtól);

b) egy nedvszívó magból, amely összegyűjti és tárolja a folyadékot, amíg a terméket el nem dobják;

c) egy külső rétegből (pl. műanyagból), a folyadék nedvszívó magból történő szivárgásának megakadályozására.

XXI. ÁRUOSZTÁLY

MŰVÉSZETI TÁRGYAK, GYŰJTEMÉNYDARABOK ÉS RÉGISÉGEK

97. ÁRUCSOPORT - MŰVÉSZETI TÁRGYAK, GYŰJTEMÉNYDARABOK ÉS RÉGISÉGEK

Megjegyzések

1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a) a 4907 vtsz. alá tartozó postabélyeg vagy illetékbélyeg, bélyeges (bélyegnyomatos) postai papíráru vagy hasonló postatisztán;

b) a színházi, stúdió- (műtermi) díszlet vagy a hasonló célra szolgáló festett szövet (5907 vtsz.), feltéve, hogy nem sorolható be a 9706 vtsz. alá; vagy

c) a természetes vagy tenyésztett gyöngy, vagy a drágakő vagy féldrágakő (7101 -7103 vtsz.).

2. A 9702 vtsz. alkalmazásában az "eredeti metszet, nyomat és litográfia (kőnyomat)" kifejezés azokat a nyomatokat jelenti, amelyeket a művész által teljes mértékben kézi munkával készített egy vagy több lemezről fekete-fehér vagy színes kivitelben, közvetlen benyomások alapján állítottak elő, tekintet nélkül a művész által alkalmazott készítési módra vagy felhasznált anyagra, a mechanikai vagy fotomechanikai eljárással készültek kivételével.

3. Nem tartoznak a 9703 vtsz. alá a tömegesen előállított reprodukciók vagy kereskedelmi jellegű hagyományos és kézműves munkák, még akkor sem, ha művészek tervezték vagy készítették azokat.

4. A) A Megjegyzések fenti 1., 2., illetve 3. pontjában foglaltakra is figyelemmel az ebbe az árucsoportba tartozó azon árukat, amelyek besorolásánál a nómenklatúra más árucsoportja is szóba jöhet, ebbe az árucsoportba kell besorolni.

B) A 9706 vtsz. alá nem sorolhatók be azok az áruk, amelyek a 9701 -9705 vtsz.-ok alá tartozó áruk ismertetőjegyeivel rendelkeznek.

5. A festmények, rajzok, pasztellképek, részekből összeállított képek (kollázs) vagy hasonló dekoratív táblák, metszetek, nyomatok vagy litográfiák (kőnyomatok) kereteit az áruval együtt kell besorolni, ha fajtájuk és értékük szerint rendesen ezeknek megfelelnek.

Azokat a kereteket, amelyek fajtájuk vagy értékük miatt rendesen nem felelnek meg az előzőekben említett áruknak, külön, a saját vtsz.-uk alá - anyaguk szerint - kell besorolni.

Kiegészítő megjegyzés

1. A 9705 vtsz. magában foglalja azokat a történelmi értékű vagy etnográfiai jelentőségű gyűjteménydarab gépjárműveket és légi járműveket, amelyek:

a) eredeti állapotukban vannak, alvázuk, karosszériájuk, kormányművük, fék-, erőátviteli- vagy felfüggesztési rendszerük, motorjuk, szárnyuk stb. lényegesen nem változott. A javítás és a helyreállítás megengedett, az elhasználódott vagy törött alkatrészek, tartozékok és szerelvények pótolhatók, feltéve, hogy a járművet korhű állapotban őrzik meg és tartják karban. A korszerűsített és módosított gépjárművek és légi járművek nem tartoznak ide;

b) a gépjárművek esetében legalább 30 évesek, a légi járművek estében legalább 50 évesek;

c) olyan modellhez vagy típushoz tartoznak, amelyet ma már nem gyártanak.

A fenti három feltételt teljesítő gépjárműveket és légi járműveket úgy kell tekinteni, hogy azok teljesítik a gyűjteménybe történő tartozáshoz szükséges jellemzőket: viszonylag ritkák, rendesen nem eredeti rendeltetésükre használják őket, a hasonló használati cikkek rendes kereskedelmi forgalmán kívül, speciális ügyletek révén forgalmazzák őket, és azoknál értékesebbek.

Ugyancsak e vtsz. alá tartoznak gyűjteménydarabként a következők:

- gyártási időpontjuktól függetlenül azok a gépjárművek és légi járművek, amelyeket bizonyíthatóan történelmi eseményeken használtak,

- azok a versenygépjárművek és verseny-légijárművek, amelyeket bizonyíthatóan kizárólag versenyzés céljára terveztek, gyártottak és használtak, és amelyekkel rangos országos vagy nemzetközi sporteseményeken kiemelkedő eredményt értek el.

A gépjármű- és légijármű-alkatrészek és -tartozékok akkor tartoznak e vtsz. alá, ha gyűjteménydarab-járművek eredeti alkatrészei vagy tartozékai, legalább 30 évesek (a gépjárművek esetében) vagy legalább 50 évesek (a légi járművek esetében), és ma már nem gyártják azokat.

A másolatok (replikák) és reprodukciók kizárólag akkor sorolhatók e vtsz. alá, ha teljesítik a fenti három kritériumot.

98. ÁRUCSOPORT - KOMPLETT IPARI LÉTESÍTMÉNYEK

Megjegyzés

A 2010. február 9 -i 113/2010/EU ( 23 )és sa 2004. november 18 -i 1982/2004/EK ( 24 )bizottsági rendeletek lehetővé teszik a tagállamok számára az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazását a komplett ipari létesítmények kivitelének és érkezésének vagy feladásának Unión - külkereskedelmi és EU belüli kereskedelmi - statisztikai számbavétele céljából. Nemzeti előírások határozzák meg a feltételeket és eljárást erre az egyszerűsítésre abban az esetben, ha a tagállam alkalmazza az egyszerűsítés lehetőségét (lásd az illetékes hatóságok listáját alább).

99. ÁRUCSOPORT - SPECIÁLIS KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA-KÓDOK

I. árualcsoport

(Behozatal vagy kivitel)

Kombinált Nómenklatúra-kódok bizonyos különleges árumozgásokra

Kiegészítő megjegyzések

1. Ezen árualcsoport rendelkezései csak az abban hivatkozott árumozgásokra alkalmazandók.

Az ilyen árukat a megfelelő alszámmal kell bejelenteni, ha annak, valamint bármely más alkalmazandó rendeletnek a feltételei és követelményei teljesülnek. Az ilyen áruk árumegnevezésének kellően pontosnak kell lennie, hogy lehetővé tegye azonosításukat.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezen árualcsoport rendelkezéseit, amennyiben behozatali vámokat vagy más díjakat érintenek.

2. Ezen árualcsoport rendelkezései nem alkalmazandók a tagállamok közötti áruforgalomra.

3. Nem tartoznak ebbe az árualcsoportba az 1186/2009/EK rendeletben foglalt olyan behozott vagy kivitt áruk, amelyekre vonatkozóan elutasították a behozatali vagy kiviteli vámok alóli mentességet.

A tilalom vagy korlátozás alá eső árukat érintő mozgások szintén nem tartoznak ezen árualcsoportba.

II. árualcsoport

Statisztikai kódok bizonyos különleges árumozgásokra

Kiegészítő megjegyzések

1. A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedelmi lefedettség, az adatok meghatározása, vállalkozásmutatók és számlázási pénznem szerinti statisztika összeállítása, valamint a különleges áruk vagy árumozgások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. február 9-i 113/2010/EU bizottsági rendelet ( 25 ) és a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint az 1901/2000/EK és a 3590/92/EGK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. november 18-i 1982/2004/EK bizottsági rendelet ( 26 ) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az Európai Unión kívüli és azon belüli kereskedelmi statisztikákban bizonyos árukra egyszerűsített kódrendszert használjanak.

2. Az ebben az árualcsoportban megállapított kódok a 113/2010/EU és az 1982/2004/EK rendeletben meghatározott feltételektől függnek.

HARMADIK RÉSZ

VÁMTARIFA-MELLÉKLETEK

I. SZAKASZ

MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLETEK

1. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI ALKOTÓELEMEK (EA), KIEGÉSZÍTŐ VÁMTÉTELEK CUKORRA (AD S/Z) ÉS KIEGÉSZÍTŐ VÁMTÉTELEK LISZTRE (AD F/M)

Az e mellékletre való hivatkozás esetében a mezőgazdasági alkotóelemet (EA), illetve adott esetben a cukorra vonatkozó kiegészítő vámtételt (AD S/Z) vagy a lisztre vonatkozó vámtételt (AD F/M) az érintett termékekben tartalmazott alábbi összetevők alapján kell meghatározni:

- tejzsír,

- tejfehérje,

- szacharóz/invertcukor/izoglükóz,

- keményítő/glükóz.

E termékek megfelelő kiegészítő kódját az alábbi 1. táblázat tartalmazza.

Amikor az egyes alszámok kapcsán a helyes mezőgazdasági alkotóelem meghatározása céljából ki kell számítani a szacharóz-/invertcukor-/izoglükóz-tartalmat, és nem áll rendelkezésre adat szacharóz vagy glükóz jelenlétéről és/vagy az nem mutatható ki, az 1. táblázat (3) lábjegyzetében meghatározott számításban a fruktóz szacharózban kifejezett mennyiségét kell alapul venni.

A termékekre alkalmazandó mezőgazdasági alkotóelemet (euro/100 kg nettó tömeg) a 2. táblázat 2. oszlopa tartalmazza. A 2. táblázat 3. oszlopában feltüntetett cukorra vonatkozó kiegészítő vámtételt ("AD S/Z") (euro/100 kg nettó tömeg) csak abban az esetben kell teljes egészében alkalmazni, ha a vámtarifa az "AD S/Z" jellel az 1. mellékletre hivatkozik; a 4. oszlopban feltüntetett lisztre vonatkozó kiegészítő vámtételt ("AD F/M") (euro/100 kg nettó tömeg) csak abban az esetben kell teljes egészében alkalmazni, ha a vámtarifa az "AD F/M" jellel az 1. mellékletre hivatkozik.

1. táblázat

Kiegészítő kód (összetétel szerint)

2. táblázat

2. MELLÉKLET

AZOK A TERMÉKEK, AMELYEKRE BELÉPÉSI ÁR ( 27 ) ALKALMAZANDÓ

II. SZAKASZ

VÁMMENTESSÉGET ÉLVEZŐ GYÓGYSZERIPARI ANYAGOK JEGYZÉKE

3. MELLÉKLET

A VÁMMENTESSÉGET ÉLVEZŐ, AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (WHO) ÁLTAL A GYÓGYSZERIPARI ANYAGOK TEKINTETÉBEN ELŐÍRT NEMZETKÖZI SZABADNEVEK (INN-TERMÉKEK) JEGYZÉKE

4. MELLÉKLET

AZOKNAK AZ ELŐ- ÉS UTÓTAGOKNAK A JEGYZÉKE, AMELYEK A 3. MELLÉKLETBEN FELSOROLT INN-TERMÉKEKKEL EGYÜTT AZ INN-TERMÉKEK MEGFELELŐ SÓI, ÉSZTEREI, ILLETVE HIDRÁTJAI JELÖLÉSÉRE HASZNÁLATOSAK; EZEK A SÓK, ÉSZTEREK, ILLETVE HIDRÁTOK ABBAN AZ ESETBEN ÉLVEZNEK VÁMMENTESSÉGET, HA UGYANAZON HAT SZÁMJEGYŰ HR-ALSZÁM ALÁ SOROLHATÓK BE, MINT A MEGFELELŐ INN-TERMÉK

Az előtagok és utótagok egymáshoz is kapcsolódhatnak (pl. hidroklorid-foszfát). Kerülhet eléjük sokszorozó előtag, mint például bi, bisz, di, hemi, hepta, hexa, mono, penta, szeszkvi, tetra, tri, trisz ... (pl. diacetát). Szinonimák és szisztematikus nevek szintén használhatók, ugyanilyen módon.

Az INN gyógyszeripari anyagok nem védett nemzetközi nevét jelenti (Világegészségügyi Szervezet).

Az INNRG gyógyszeripari anyagok nemzetközi szabadneve; gyökök, csoportok és hasonlók neve (2007. évi átfogó jegyzék).

Az INNCN gyógyszeripari anyagok nemzetközi szabadneve; gyökök, csoportok és hasonlók neve (2007. évi átfogó jegyzék).

5. MELLÉKLET

INN-TERMÉKEK SÓI, ÉSZTEREI, ILLETVE HIDRÁTJAI, AMELYEK NEM SOROLHATÓK BE A MEGFELELŐ, VÁMMENTESSÉGET ÉLVEZŐ INN-TERMÉKKEL MEGEGYEZŐ HR-VÁMTARIFASZÁM ALÁ

6. MELLÉKLET

A VÁMMENTESSÉGET ÉLVEZŐ KÖZTES VEGYÜLETEK, AZAZ A VÁMMENTES GYÓGYSZERIPARI KÉSZTERMÉK GYÁRTÁSA SORÁN HASZNÁLATOS VEGYÜLETEK JEGYZÉKE

[III. SZAKASZ]

[7. MELLÉKLET]

IV. SZAKASZ

KEDVEZMÉNYES TARIFÁLIS ELBÁNÁS AZ ÁRUK JELLEGE ALAPJÁN

8. MELLÉKLET

FOGYASZTÁSRA ALKALMATLAN ÁRUK

8. MELLÉKLET

FOGYASZTÁSRA ALKALMATLAN ÁRUK

(Denaturálószerek jegyzéke)

Az e rendelkezésre hivatkozó KN-kód alá tartózó, fogyasztásra alkalmatlan, fogyasztásra alkalmatlanná tett vagy denaturált áruk esetében a denaturálást a 4. oszlopban megjelölt és az 5. oszlopban megjelölt mennyiségben felhasznált denaturálószerek valamelyikével kell elvégezni.

9. MELLÉKLET

IGAZOLÁSOK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK

9. MELLÉKLET

IGAZOLÁSOK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK

1. Általános rendelkezések

Az e mellékletben megadott mintának megfelelő igazolás, illetve bizonyítvány bemutatása esetén az alábbi áruk jellegüknél, minőségüknél vagy eredetiségüknél fogva kedvezményes tarifális elbánásban részesülnek:

- a ex 08 06 vámtarifaszám alá tartozó friss csemegeszőlő,

- a ex 24 01 vámtarifaszám alá tartozó dohány,

- a ex 31 02 és a 3105 vámtarifaszám alá tartozó nitrát.

2. Az igazolásokkal, illetve bizonyítványokkal kapcsolatos rendelkezések

Az igazolásra, illetve bizonyítványra vonatkozó alaki követelmények

Az igazolásoknak, illetve bizonyítványoknak meg kell felelniük az e mellékletben megadott mintának.

Az igazolásokat, illetve bizonyítványokat az Európai Unió egyik hivatalos nyelvén és adott esetben az exportáló ország hivatalos nyelvén kell kinyomtatni és kitölteni.

A bizonyítvány mérete körülbelül 210 × 297 milliméter és legalább 40 g/m2 tömegű fehér papírt kell használni.

Az igazolás, illetve bizonyítvány kiállítása

Az igazolást, illetve bizonyítványt megfelelően záradékolni kell, feltüntetve a kiállítás helyét és idejét, és szerepelnie kell rajta az exportáló ország kiállító hatósága bélyegzőlenyomatának, valamint az igazolás, illetve bizonyítvány aláírására feljogosított személy vagy személyek aláírásának.

Az igazolást, illetve bizonyítványt az alábbi táblázatban felsorolt szervek valamelyikének kell kiállítani, amely(et):

- az exportáló ország kibocsátó szervként ismer el,

- vállalja, hogy igazolja az igazolásban vagy bizonyítványban szereplő adatokat,

- vállalja, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak - kérésükre - megadja az összes szükséges információt annak érdekében, hogy az igazolásokban, illetve bizonyítványokban szereplő adatokat el lehessen bírálni.

Az exportáló ország megküldi a Bizottság részére a kibocsátó szerve vagy szervei és hivatalos kirendeltségei bélyegzőlenyomatainak mintáját.

A Bizottság továbbítja ezt az információt a tagállamok vámhatóságainak.

Az igazolások, illetve bizonyítványok érvényessége

Az igazolás, illetve bizonyítvány a kiállítástól számított 10 hónapig, a dohány esetében azonban 24 hónapig érvényes.

Osztott szállítmány

Ha a szállítmányt részekre osztották, az eredeti igazolás vagy bizonyítvány fénymásolatát minden egyes osztott szállítmányhoz mellékelni kell. A fénymásolatokat és az eredeti példányt az illetékes vámhivatalnál kell benyújtani. Minden egyes fénymásolaton fel kell tüntetni a címzett nevét és címét, valamint a piros színű "... kg-ig érvényes kivonat" (a mennyiség számmal és betűvel is kiírandó) feliratot és a szállítmány részekre osztásának helyét és idejét. Ezeket a bejegyzéseket vámhivatali bélyegzővel és a felelős vámtiszt aláírásával kell hitelesíteni. A szállítmány részekre osztásával kapcsolatos adatokat rá kell vezetni az eredeti igazolásra, illetve bizonyítványra, amelyet az érintett vámhivatal magánál tart.

A bizonyítvány kibocsátására jogosult szervek (1)

Az igazolások, illetve bizonyítványok jegyzéke

10. MELLÉKLET

TARIC STATISZTIKAI KÓDOK

10. MELLÉKLET

TARIC STATISZTIKAI KÓDOK

Az alább felsorolt alszámok megjelennek a TARIC-ban, a megadott kódolás azonban csak jelzés értékű és például az esetleges jövőbeni tarifális intézkedések végrehajtása következtében változhat

ANNEX II

SPECIFIC COMMUNITY MEASURES REFERRED TO IN ARTICLE 2 OF REGULATION (EEC) No 2658/87

1. Tariff suspensions

2. Tariff quotas

3. Tariff preferences (including quotas and ceilings)

4. Generalized system of tariff preferences applicable to developing countries

5. Anti-dumping and countervailing duties

6. Countervailing charges

7. Agricultural components

8. Unit values

9. Reference and minimum prices

10. Import prohibitions

11. Import restrictions

12. Import surveillance

13. Supplementary trade mechanism

14. Export prohibitions

15. Export restrictions

16. Export surveillance

17. Export refunds

( 1 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 955/1999/EK rendelettel (HL L 119., 1999.5.7., 1. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 3 ) A "csomagolóanyagok" és a "csomagolótartályok" kifejezések a szállítóeszközöktől (pl. a szállítótartályoktól), ponyvától, tartozékoktól vagy szállítási segédfelszerelésektől eltérő valamely külső vagy belső tárolóeszközt, tartályt, borítást vagy tartót jelentenek. A "csomagolótartályok" kifejezés nem foglalja magában az általános értelmezési szabályok közül az 5. a) pontban említett tartókat.

( 4 ) HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

( 5 ) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

( 6 ) HL L 324., 2009.12.10., 23. o.

( 7 ) A szóban forgó alszámok és TARIC-kódok a következők: 0408 11 20 , 0408 19 20 , 0408 91 20 , 0408 99 20 , 0701 10 00 , 0712 90 11 , 0806 10 10 , 1001 91 10 , 1005 10 13 , 1005 10 15 , 1005 10 18 , 1006 10 10 , 1007 10 10 , 1106 20 10 , 1201 10 00 , 1202 30 00 , 1204 00 10 , 1205 10 10 , 1206 00 10 , 1207 21 00 , 1207 40 10 , 1207 50 10 , 1207 91 10 , 1207 99 20 , 2401 10 35 , 2401 10 85 , 2401 10 95 , 2401 20 35 , 2401 20 85 , 2401 20 95 , 2501 00 51 , 3102500010 , 3105902010 , 3105908010 , 3502 11 10 , 3502 19 10 , 3502 20 10 , 3502 90 20 , 5911 20 00 .

( 8 ) HL P 125., 1966.7.11., 2309. o.

( 9 ) HL L 193., 2002.7.20., 60. o.

( 10 ) HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

( 11 ) A "hordképesség/tonna" (ct/l) valamely vízi jármű tonnában kifejezett hordképességét jelenti, amelybe nem számít bele a hajó saját készlete (üzemanyag, berendezés, élelmiszerkészlet stb.). A hajó fedélzetén szállított személyek (utasok és személyzet) és poggyászuk szintén nem számít bele.

( 12 ) A Bizottság (EU) 2018/150 végrehajtási rendelete (2018. január 30.) az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendeletnek az állami intervencióra és magántárolási támogatásra jogosult tej és tejtermékek elemzési és minőségértékelési módszerei tekintetében történő módosításáról (HL L 26., 2018.1.31., 14. o.).

( 13 ) A Bizottság 2014. szeptember 11-i 974/2014/EU végrehajtási rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúrába történő besorolása céljából a szóban forgó termékekben található száraz oldható szermaradvány mérésének refraktometrikus módszeréről (HL L 274., 2014.9.16., 6. o.).

( 14 ) A fenti termékek jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek a 2568/91/EGK bizottsági rendelet mellékleteiben szerepelnek. Ennek megfelelően a rendelet I. mellékletében szereplő lábjegyzeteket is figyelembe kell venni (HL L 248., 1991.9.5., 1. o.).

( 15 ) Delta-5,23-sztigmasztadienin + kleroszterin + bétaszitoszterin + szitosztanol + delta-5-avenaszterin + delta-5,24-sztigmasztadienin.

( 16 ) A Bizottság 2014. szeptember 11-i 974/2014/EU végrehajtási rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúrába történő besorolása céljából a szóban forgó termékekben található száraz oldható szermaradvány mérésének refraktometrikus módszeréről (HL L 274., 2014.9.16., 6. o.).

( 17 ) A Bizottság 2014. szeptember 11-i 974/2014/EU végrehajtási rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúrába történő besorolása céljából a szóban forgó termékekben található száraz oldható szermaradvány mérésének refraktometrikus módszeréről (HL L 274., 2014.9.16., 6. o.).

( 18 ) A Bizottság 2014. szeptember 11-i 974/2014/EU végrehajtási rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúrába történő besorolása céljából a szóban forgó termékekben található száraz oldható szermaradvány mérésének refraktometrikus módszeréről (HL L 274., 2014.9.16., 6. o.).

( 19 ) A Bizottság 2014. szeptember 11-i 974/2014/EU végrehajtási rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúrába történő besorolása céljából a szóban forgó termékekben található száraz oldható szermaradvány mérésének refraktometrikus módszeréről (HL L 274., 2014.9.16., 6. o.).

( 20 ) A Bizottság 2014. szeptember 11-i 974/2014/EU végrehajtási rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúrába történő besorolása céljából a szóban forgó termékekben található száraz oldható szermaradvány mérésének refraktometrikus módszeréről (HL L 274., 2014.9.16., 6. o.).

( 21 ) A Bizottság 2009. január 27-i 152/2009/EK rendelete a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról (HL L 54., 2009.2.26., 1. o.).

( 22 ) Eltérő rendelkezés hiányában a "módszer" az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) vagy az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság (American Society for Testing and Materials - ASTM) által leírt meghatározási módszerek legújabb változatát jelenti.

( 23 ) HL L 37., 2010.2.10., 1. o.

( 24 ) HL L 343., 2004.11.19., 3. o.

( 25 ) HL L 37., 2010.2.10., 1. o.

( 26 ) HL L 343., 2004.11.19., 3. o.

( 27 ) A gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának alkalmazására vonatkozó szabályokat a Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.) állapítja meg.