A Pécsi Törvényszék P.20950/2015/39. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Gelencsér Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Törvényszék P.20950/2015/39.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20055/2017/5., Kúria Pfv.20028/2018/6.

***********

A Pécsi Törvényszék (név) ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a (név) ügyvéd (cím.) által képviselt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a kereset e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban megjelölt időben és módon 1.312.000,- (egymillió-háromszáztizenkettőezer),- forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül az alperesnek 1.087.171,- (egymillió-nyolcvanhétezer-százhetvenegy),-forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Pécsi Törvényszéknél írásban, három példányban - jogi képviselő közreműködésével - előterjesztett fellebbezésnek van helye. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett felek elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. § (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt előtte. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2007-ben a (1. név) Nyrt. kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságként kezdte meg üzleti működését, fő tevékenysége elsődlegesen gázkereskedelem volt. A felperes a (1.ország)ban bejegyzett (2. név) tagja, annak leányvállalata.

Az alperes 2014. évtől országgyűlési képviselő, a (3. név) Párt országgyűlési képviselői csoportjának frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottság tagja.

A (1. név) Energiakereskedő Kft-t a (1. név) Nyrt. alapította 100%-os leányvállalatként 2007-ben, majd átalakulás folytán jött létre a felperes. 2009-ben a (4. név). (székhelye: (1. város)) szerzett 50% tulajdoni hányadot a társaságban, ezt tőle 2012-ben a (név)-szigeteki bejegyzésű (5. név) vette át. 2012. évben a cégben a tulajdonosi arányok a következőképpen alakultak: (1. név) Nyrt. 40%, az (5. név) 50%, a (1. ország)i bejegyzésű (6. név) 10%.

2012-2013. években átstrukturálás történt a cégcsoportnál, megalapították a svájci székhelyű (7. név), ((2. név) rövidítve: (8. név)), amelynek 2013. év tavaszán a felperes eladta leányvállatait, majd a felperes tulajdonosai a felperesi céget bevitték a (1. ország)i társaságba apportként. A (2. név) tulajdonosai 40%-ban a (1. név) Nyrt./(9. név) Kft., 50%-ban az (5. név) és 10%-ban a (6. név). Az (5. név) 50%-os tulajdonosa a (2. ország)i székhelyű (10. név). Az (5. név) jelenlegi neve 2014. évtől (11. név). Közismert magánszemélyek is érdekeltek a tulajdonosi körökben, így például 2013. tavaszától az (5. név)-on, illetve 2014-től a (11. név)-n keresztül (12. név), aki a közvélekedés szerint jó és szoros kapcsolatot ápol (13. név) (titulus)kel.

Az immár Európa jelentős részén működő úgynevezett (14. név)-csoport tagja a felperes is. A felperes jelenlegi interneten fellelhető tulajdonosi köre a következő: (1. név) Nyrt. 40 %, (12. név) 10 %, (15. név) 24,67 %, (16. név) 12,665 %, (17. név) 12,665 %.

A 2010-es évek elején Magyarországra két belépési ponton érkezett a gáz. Egyrészt a keleti országrészben (3. ország) felől (név)nál az (4. ország) (20. név) által a (18. név) vezetéken, míg nyugatról az (5. ország) (19. név) vezetéken keresztül (város neve) nél, magyar oldalon (város neve)nál. A (19. név) vezetéken keresztül érkező gáz tekintetében nyitottabb, liberalizált volt a piac, több gázkereskedővel lehetett ott kapcsolatba lépni, míg (3. ország) felől egy céggel a (20. név)mal lehetett üzletet kötni. A nyugati részen bejövő gáz tőzsdei ára folyamatosan, akár naponta többször is változott, ez olcsóbb volt abban az időben a keleti belépési ponton érkező gáz áránál.

A (21. név) Zrt. csoport 2009. évben elhatározta, hogy belép a gáz értékesítés piacára is. Ennek érdekében az (22. név) Zrt. (továbbiakban: (22. név rövidítése)) részére megkérték a földgáz-kereskedelmi engedélyt, amelyet a (23. név) (határozat száma) számú határozatával megadott.

Magyarországon a földgáz ellátás biztonsága megköveteli a földgáz biztonsági készletezést, amely hazánkban biztonsági földalatti gáztárolókban valósítható meg. A földgáz biztonsági készletezés lényege, hogy nem alapvetően a földgáz ellátásról szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Get.) által meghatározott rendszeregyensúly és műszaki zavarok okozta ellátási nehézségek kiküszöbölésére szolgál, hanem elsősorban jelentős importkiesés és rendkívüli időjárási körülmények bekövetkeztekor - lakossági és kommunális fogyasztói kör ellátásának folyamatos biztosítása érdekében - lehetséges a készlet felhasználásának engedélyezése, utóbbit a törvény a miniszter jogkörébe utalja. A biztonsági készlet létrehozása a (24. név) (továbbiakban: (24. név rövidítése)) feladata, ezt fenn kell tartania, a szövetség gondoskodik a földgáz biztonsági készlet törvény szerinti visszapótlásáról is.

A gázpiacon 2007. évtől nagy változás állott be Európa szerte. A magyarországi gázpiac a 2008. év előtti évi 14-15 milliárd m3-rel szemben az azt követő években már csak évi 8 milliárd m3-t fogyasztott el. Ezért túlkínálat keletkezett a magyar piacon.

Magyarországon az úgynevezett gázév adott év július 1-től a következő év június 30-ig tart, erre lehetett éves kapacitásokat lekötni és szerződni. A földgáz szállítóvezetékek tulajdonosa az (25. név) Zrt., amely köteles kapacitásait értékesíteni vagy értékesítésre felajánlani. Ha a szállítási kapacitási igények összege nem éri el az összes rendelkezésre álló kapacitást, akkor az (25. név) Zrt. felajánlja mindenkinek az igényelt kapacitást, ha viszont az összes igény meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, akkor aukcióra bocsátja ezeket, amely elektronikus formában zajlik. A másik megoldás az, hogy felajánlja a fizikailag rendelkezésre álló kapacitáson túli mennyiséget úgynevezett megszakítható formában az összes kereskedőnek. Ha a használóknak, akinek nem megszakítható a kapacitásuk, nem kívánják teljes mértékben igénybe venni a rendelkezésre álló mennyiséget, akkor azok a kereskedők, rendszerhasználók, akiknek megszakítható kapacitásuk van, adott mennyiséget igénybe vehetnek. Mindez azért jelentős Magyarországon, mert 2011. és 2015. évek között a (19. név) vezetéken érkező import gáz olcsóbb volt, mint a keleti csatlakozási ponton érkező gáz.