A Szegedi Ítélőtábla Pf.20624/2017/9. számú határozata adatvédelem tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 155/A. §, (1) bek., 164. §, (1) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, (1) bek. o) pont, 2001. évi CXII. törvény 3. §, 4. §, (1) bek., 5. §, (1) bek., 76/2004. (VIII. 19.) ESZCSM rendelet 4. §] Bírók: Bánfalvi-Bottyán Csilla, Dobler László, Kiss Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.20594/2017/5., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20624/2017/9.*, Kúria Pfv.20954/2018/6. (BH 2019.10.272)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.624/2017/9. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Ábrahám László ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Kriveczky György ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen adatvédelem iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2017. június 6. napján kelt 15.P.20.594/2017/5. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) forint másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az alperest a Kormány ... hozta létre - többek között - a ... jogutódjaként. Az egészségszervezés, -tervezés és -finanszírozás területén az egészségügyi ágazat működése, annak hatékonysága növelése érdekében módszertani feladatokat lát el, valamint - egyebek mellett - az egészségüggyel az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos fejlesztési, elemzési és értékelési, kutatási feladatokat. Ezen túl jogszabályban foglalt feladatkörében az ágazati statisztikai adatszolgáltatás alapján adatokat vesz fel, gyűjt, dolgoz fel, elemez, tárol, átad és tesz közzé. Az alperes (dátum)-on átalakult, ekkortól (alperes neve)-ként működik.

Az alperes adatkezelését a Tételes Egészségügyi Adattár (TEA) elnevezésű nyilvántartás útján végzi. Ebben olyan adatbázisból kérhetők le statisztikai adatok, amelyeket a közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatók jogszabályi előírás alapján jelentenek. Az adatok elsődleges gyűjtését és feldolgozását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) végzi, melyeket az egyes személyi azonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII.19.) ESzCsM rendelet 2. számú melléklet B) pontja alapján személyazonosításra alkalmatlan módon kell átadnia az alperes részére.

A TEA adattár tartalmazza a fekvő- és járóbeteg szakellátás, művesekezelés, CT/MRI vizsgálatok, esetfinanszírozott eszközök és beavatkozások rekordjait. Az adattár nyilvános, mindenki számára elérhető, abból ún. aggregált, összesített adatokat lehet lekérdezni különböző megjelenítési és szűrőfeltételek beállításával, melynek eredményeként egy összesített adatokat tartalmazó eredménytáblázat jelenik meg a beállításnak megfelelő bontásban. Ha a megadott szűrési feltételek eredményeként 5-nél kevesebb esetszám adódik, a rendszer adatot nem szolgáltat.

Az alperes feladatellátása során az OEP által a részére átadott adatokkal kapcsolatba hozható személyek személyazonosító adataival nem rendelkezik, nem ismeri az adott személynek az OEP által képzett és kiadott kilenc jegyű ún. kapcsolati kódját (quasi TAJ-szám), az ehhez tartozó személyt és személyazonosító adatait.

Az OEP a felperessel - kérésére - közölte kapcsolati kódját, és felhívta figyelmét arra, ha jelzi az alperesnek, hogy ez a kapcsolati kód hozzá tartozik, személye beazonosíthatóvá válik.

A felperes 2014. március 12-én az alpereshez intézett levelében kérte az általa tárolt személyes adatainak másolatát oly módon, hogy kapcsolati kódját az alperesnek egy arra alkalmas számítógépébe saját maga begépeli, majd az adatokat lekéri.

Az alperes 2014. április 16-i válaszában közölte, a TEA adatbázisban személyes adatok kezelésére nem rendelkezik felhatalmazással, ilyeneket nem is kezel, így a felperes egészségügyi ellátási eseteivel kapcsolatos adatok sem állnak a rendelkezésére. Figyelmeztette, ha az általa javasolt eljárással kér le adatokat, nem állapítható meg, hogy valóban a saját TAJ számából képzett kulcsot gépeli be a rendszerbe, mert ennek ellenőrzésére nincs lehetősége. Ugyanakkor a felperes sem tudna meggyőződni arról, hogy a kapcsolati kódot az informatikai rendszer tárolja-e, ebben az esetben ugyanis az érintett adatok visszaszemélyesítése lehetővé válik. Tájékoztatta arról is, ha a kapcsolati kód, adat az alperes részéről kezelésre kerülne, személyes adatkezelés valósulna meg, melyhez felhatalmazással nem rendelkezik.

Megkeresésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala arról tájékoztatta a felperest, hogy a 2014. január 1-jei adatok szerint (város neve)-en az (X) irányítószámon vele azonos születési idővel 1 fő férfi rendelkezik érvényes lakóhellyel.

A felperes keresetében adatvédelmi felvilágosítás keretében a róla tárolt adatok másolatának kiadására kérte kötelezni az alperest. Arra az esetre, ha bizonyítást nyerne, hogy a tárolt adatok személyes adatok, kérte megállapítani az adatkezelés jogellenességét és ennek következményeként törlésük elrendelését. Hivatkozott a 2011. évi CXII. tv. (Infotv.), a 76/2004. (VIII.19.) ESzCsM rendelet, valamint az 1996. évi XX. tv. rendelkezéseire. Kifejtette, az alperes személyes adatokat tárol, mert részére az adatok személyazonosításra alkalmas módon, a nem, a születési dátum és a lakóhely irányítószámának feltüntetésével kerülnek megküldésre. Kifogásolta, hogy az egészségügyben az ún. kapcsolati kód valójában nem ideiglenes jellegű, mert a rendelet korlátlan ideig tartó, folyamatos adatküldést és azonosítást lehetővé tevő kapcsolati kódról rendelkezik. Sérelmezte azt is, hogy az OEP által továbbított adatok (nem, születési idő, lakóhely irányítószáma) személyazonosításra alkalmasak, könnyen megszerezhetők, ugyanakkor a TEA rendszerében megtalálható vényadatok is azonosíthatóvá teszik az érintett személyt. Utalt korábbi alkotmánybírósági indítványára. Álláspontja az volt, az Infotv. 19. §-a meghatározza, milyen esetekben lehet az érintettek jogát elvitatni az utólagos tájékoztatással kapcsolatban, mely esetkörbe a per tárgyát képező adatkérés nem sorolható. Érvelése szerint nem a kapcsolati kód oldaláról fennálló, hanem a demográfiai adatokkal való feltörés lehetősége jelenti a legnagyobb veszélyt, ennek következtében az alperes tevékenysége "nemzetbiztonsági kockázatot" jelent, egyben "az emberi méltóság elleni merénylet" is.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen annak elkésettségére hivatkozott, utalva az Infotv. 21. § (4) bekezdésére, másodlagosan érdemben is vitatta azt. Kiemelte, az 1997. évi XLVII. tv., valamint a 76/2004. (VIII.19.) ESzCsM rendelet alapján jogosult és egyúttal köteles az adatkezelésre, melyet a TEA nyilvántartásban végez. Személyes adatokat nem kezel, az adattár kizárólag személyazonosításra alkalmatlan adatok alapján kerül összeállításra, melyeket az OEP biztosít a részére deperszonalizált formában. A kapcsolati kódok alapján személyeket nem, pusztán betegutat azonosíthat, vagyis e kódokkal ismeretlen személyekhez tartozó esetek kapcsolhatók össze, így az adattárból egyéni adatok sem kérhetők le. Mivel pedig a felperes személyes adatait nem kezeli, azokat kiadni sem áll módjában. Egyebekben hangsúlyozta, a szükséges tájékoztatást a részére megadta.