A Debreceni Törvényszék P.20111/2009/37. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 236. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 9. §, 22. §, 32. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Törvényszék P.20111/2009/37.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20799/2010/10. (ÍH 2011.71), Kúria Pfv.21382/2011/7. (BH 2012.11.262)

***********

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

9.P.20.111/2009/37. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Dr. Birkás János (...) ügyvéd által képviselt ... ...(...) lakos felperesnek - a ... (... - képviselő Dr. Szláma Emma ... ügyvéd) által képviselt I.r., és ifj. Dr. Kiss István (...) ügyvéd által képviselt ... (...) II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelensége megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg külön-külön az alpereseknek 15 napon belül 125.000-125.000 (Egyszázhuszonötezer-Egyszázhuszonötezer) Ft ÁFÁ-val növelt perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál 4 példányban írásban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a perköltség összegére, annak viselésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek bármelyikének kérelmére azonban ez esetben is tárgyalást tart, tárgyalás tartását a fellebbező fél fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok, valamint H. S. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakértői véleménye alapján a következő tényállást állapította meg.

A (I.r. alperes) nevében eljáró (II.r. alperes) képviseletében és megbízásából a Kiss Ügyvédi Iroda 2008. február 18-án vételi ajánlattal kereste meg a felperest, a ... számú főút D. települést elkerülő - ... számú főút és ... számú főút B. település visszatérő ág közötti szakaszának megvalósítása beruházása érdekében.

A vételi ajánlat két, a felperes résztulajdonában álló ingatlant érintett.

Az egyik a D. település 1. helyrajzi szám alatt nyilvántartott összesen 56 hektár 8.218 m2 területű, és 2.216,24 aranykorona értékű, gyep, gyümölcsös, szántóként nyilvántartott ingatlant érintette. Ebben az ingatlanban a felperes 1/3 részben tulajdonos.

A másik a D. települési 2. helyrajzi szám alatt nyilvántartott, 10 hektár 1.444 m2 területű, 184,63 aranykorona értékű szántó 5 minőség osztályúként nyilvántartott ingatlant érintette, mely ingatlanban a felperes ugyancsak 1/3 részben tulajdonos.

A vételi ajánlatban az I.r. alperes nevében eljáró II.r. alperes a felperesi ingatlan tulajdonosnak 3.682.000 Ft ellenértéket ajánlott fel teljes kártalanításként.

2. helyrajzi szám alatti ingatlan felperes tulajdonában álló 1/3 része után, a beruházás céljára igénybe vett területrész 345 m2 eső területére 62.666 Ft ellenértéket ajánlott fel teljes kártalanításként.

A vételi ajánlatokban a felperes tájékoztatást kapott arról, hogy az ingatlanrészek ellenértéke ingatlanforgalmi igazságügyi szakértői vélemény alapján került megállapításra.

A vételi ajánlatban rögzített ellenérték meghatározása érdekében ugyanis beszerzésre került Cs. T. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőtől mindkét ingatlan vonatkozásában a szakértői vélemény.

Míg a D. települési 1. helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan esetében a szakértő 100.000 Ft/aranykorona értékben látta megállapíthatónak a forgalmi értéket, és a visszamaradó ingatlanban bekövetkezett forgalmi értékcsökkenést 1 %-ban véleményezte, úgy a 2. helyrajzi szám alatti ingatlanban ugyancsak 100.000 Ft/aranykorona értékben rögzítette a reális forgalmi értéket, ellenben a visszamaradó ingatlanrészben forgalmi értékcsökkenést nem véleményezett.

A szakértői véleményeket a felperes megismerte.

A felperes már a vételi ajánlat és a szakértői vélemény megismerése időpontjában is keveselte a megállapított ellenértéket, ennek ellenére 2008. március 18-án aláírta, mint eladó azt a két ingatlan-adásvételi szerződést, amelyet vevőként az I.rendű alperes nevében eljáró gazdálkodó szervezet 1. írt alá.

A D. települési 1. helyrajzi szám alatti ingatlanra létrejött adásvételi szerződés rögzíti, hogy 2 hektár 4.094 m2 területet érint, melyre eső vételárat a felek - mint "teljes ellenértékét az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított 3.682.000 Ft összegben határozzák, amely összeg az értékesített ingatlanilletőség teljes és feltéten kártalanításának felel meg."

A szerződés 9. pontja rögzíti, hogy az eladó kijelenti, hogy a vételár átvételével szerződés tárgyát képező ingatlannal összefüggésben semmiféle további igényt nem támaszt a vevővel szemben.

A szerződés 11. pontja 3. bekezdése rögzíti, hogy a vételár tartalmazza az ingatlanból megvett területen található növényzet, az eladó vagy bérlője által azon végzett munka és az eladó tulajdonában maradó területrész esetleges értékcsökkenésének ellenértékét is.

A 2. helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanra ugyanazon a napon létrejött adásvételi szerződés rögzíti, hogy az adásvétel tárgyát az ingatlanból 1.035 m2 terület érinti, melyre eső vételárat a felek "igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított 62.666 Ft összegben határozzák meg, amely összeg az értékesített ingatlanok (ingatlanilletőség) teljes és feltétlen kártalanításának felel meg."

Ez a szerződés is hasonló tartalommal - mint a 1. helyrajzi szám alatti ingatlanra létrejött adásvételi szerződés - rögzíti, hogy az eladó az ingatlannal összefüggésben semmiféle további igényt nem támaszt a vevővel szemben, továbbá, hogy a vételár tartalmazza az ingatlanból megvett területen található növényzet, az eladó vagy bérlője által végzett munka és az eladó tulajdonában maradó területrész esetleges értékcsökkenésének ellenértékét is.