BH 2006.1.11 A biztosító kártérítési felelőssége megbízottja magatartásáért, aki szabályos szerződéskötést színlelve az átvett első díjrészletet eltulajdonítja [Ptk. 348. §, 350. §; 1960. évi 11. tvr. 69. §].

Az alperes területi képviselőjének kezdeményezésére a felperes 2002. február 11-én ajánlatot tett az alperesnek életbiztosítási szerződés megkötésére. Az ajánlati blanketta kitöltésével egyidejűleg a képviselő a felperestől 500 000 forintot átvett. A szerződéskötési ajánlat és a biztosítási díj sem érkezett meg az alpereshez. Az üzletkötő ellen indított büntetőeljárásban nevezettet sikkasztás büntette miatt szabadságvesztés büntetésre ítélték.

A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperessel a biztosítási szerződés létrejött. Másodlagosan az 500 000 forint kártérítési igényét érvényesítette.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek között az úgynevezett Aranyeső plusz biztosítási szerződés a 2002. február 11-én felperes által elfogadott ajánlattal létrejött. Kötelezte az alperest az ajánlatnak megfelelő tartalmú és időpontú biztosítási kötvény kiállítására.

Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

Az ajánlaton feltüntetett záradék 6. pontja alapján hangsúlyozta, hogy a területi képviselő csak az ajánlat és az annak átvételével együtt befizetett díj átvétele tekintetében minősült az alperes képviselőjének. Ezért a Ptk. 219. §-a, Ptké. 69. § (1) bekezdése alapján az alperes képviseletében jognyilatkozat tételére, az ajánlat elfogadására nem volt jogosult. Mivel az ajánlatot és az átvett összeget az alperes nem kapta meg, a szerződés nem jött létre.

Az alperes kártérítési felelősségével kapcsolatban kifejtette, hogy a megbízott a jogszerű eljárást csak színlelte, valójában bűncselekményt követett el a felperessel szemben. E magatartása kívül esik az alperessel kötött megbízási szerződés keretein, ezért a Ptk. 350. § (1) bekezdése, 474. § (2) bekezdése alapján az alperes kártérítési felelősséggel sem tartozik.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.