BH 1983.11.447 A házastársnak a másik házastárs különvagyoni ingatlanán történt építkezéssel nem egyszerűen hitelezői igénye, hanem közös tulajdona keletkezik. Ha a hagyatéki eljárásban az örökhagyó volt házastársa tulajdoni igényt támaszt, akkor a hagyaték állaga válik vitássá, és ebben az esetben részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy igényét az örökösökkel szemben perben érvényesíthesse [Csjt. 27. §, 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 64. § (4) bek.].

Az örökhagyó hagyatéka az é-i házingatlan 1/4 részéből állott. Az örökhagyó elvált volt, gyermeke nem volt. A hagyatéki tárgyaláson megjelent az örökhagyó anyja. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint tudomásul vette a közjegyzőnek azt a tájékoztatását, hogy az örökhagyó hagyatékában "mint öröklött ági vagyonban" nincs öröklési joga.

Jelen volt a hagyatéki tárgyaláson az örökhagyó elvált felesége is, aki előadta, hogy a házasingatlant az örökhagyóval közösen építették és így az ő hitelezői igénye az örökösökkel szemben 200 000 forintot tesz ki.

Az örökhagyó testvérei kijelentették, hogy a hitelezői igény alapját nem kívánják vitássá tenni, az összegszerűséget azonban nem ismerik el.

Ezt követően az állami közjegyző az örökhagyó hagyatékát törvényes öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban az örökhagyókét testvérének adta át, és megállapította, hogy az örökhagyó elvált felesége az ösz-szegszerüségében el nem ismert hitelezői igényét a törvény rendes útján jogosult érvényesíteni.

A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az örökhagyó elvált házastársának a közös építkezésre alapított igényét a közjegyző hagyatéki hitelezői igénynek minősítette, jóllehet a Csjt. 27. §-ában foglalt rendelkezés alapján a házastársnak a másik házastárs különvagyoni ingatlanán történt építkezéssel nem egyszerűen hitelezői igénye, hanem közös tulajdona keletkezik.