Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

EH 2002.633 A Ptk. 559. § (2) bekezdése nem zárja ki a biztosítóval szemben megállapítási kereset előterjesztését, ha annak Pp. 123. § szerinti előfeltételei egyébként fennállnak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. és V. r. alpereseket 152 745 forint és kamata egyetemleges megfizetésére. Kimondta, hogy amennyiben a követelés az I. r. alperes vagyonából nem hajtható be, úgy annak összegét egyetemlegesen a II-III. r. alperesek tartoznak megfizetni. Az V. r. alperes helyett pedig a VI. r. alperes tartozik helytállni biztosítási szerződés alapján. A IV. r. alperessel szemben a keresetet elutasította az elsőfokú bíróság.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen csak az V. és VI. r. alperesek éltek fellebbezéssel, kérve a kereset velük szembeni elutasítását. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit azzal a szövegezésbeli helyesbítéssel hagyta helyben, hogy a VI. r. alperes helytállási kötelezettsége helyett a kockázatviselése fennállását állapította meg. Az ítélet indokolása szerint a jogszabályba ütköző szerződések megkötésével ügyvédként felróhatóan közreműködő V. r. alperes kártérítési felelőssége egyértelműen megállapítható. A VI. r. alperes biztosítóval szemben a felperes keresete csak a kockázatviselése megállapítására irányult. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 559. §-ának (2) bekezdése a biztosítóval szembeni megállapítási kereset előterjesztését nem akadályozza. A kért megállapítás pedig a felperes jogainak megóvásához szükséges volt, mert a VI. r. alperes a perbe való beavatkozást éppen azzal az indokkal tagadta meg, hogy kockázatviselése az V. r. alperes perbeli károkozására nem terjed ki. A VI. r. alperessel szembeni megállapítási kereset érdemben alapos volt, mert a biztosítási szerződés 2. pontja alapján a biztosító kockázatviselése fennáll.

A jogerős ítéletnek a kockázatviselését megállapító rendelkezése ellen a VI. r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve e rendelkezés hatályon kívül helyezését és ebben a keretben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a kereset elutasítását. A VI. r. alperes álláspontja szerint a támadott ítéleti rendelkezés a Ptk. 559. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, mert e jogszabályhely a biztosítóval szembeni mindenféle közvetlen igényérvényesítési lehetőséget kizár és nem tesz különbséget marasztalási és megállapítási igények között.

Mivel az anyagi jogi szabály eleve kizárja a biztosító alperesi minőségét, a Pp. 123. §-a szerinti feltételek esetleges fennálltának vizsgálatára már nem is kerülhet sor.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ptk. 559. §-a (2) bekezdésének első mondata szerint: "A biztosító a megállapított kártérítési ősszeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti." Az idézett rendelkezés első tétele egyértelműen azt kívánja meggátolni, hogy a biztosított a fedezetet a károsult elől elvonhassa. A második tétel pedig megakadályozza, hogy a károsult a károkozó helyett eleve a biztosítót perelje a kártérítési összeg megfizetése iránt. A Ptk. 559. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában tehát egyrészt a károsult "igényén" a kártérítési összeg (biztosítási összeg) megfizetése iránti igényt, tehát marasztalási keresetet kell érteni, másrészt a Ptk. csak a közvetlen igényérvényesítést tiltja, vagyis a károkozó biztosított marasztalását követően az önként nem teljesítő biztosító ellen is megnyílik a marasztalási kereset előterjesztésének a lehetősége.

A kifejtettekből következően téves tehát a felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon álláspont, amely szerint a Ptk. 559. §-a (2) bekezdésének első mondata a megállapítási kereset biztosítóval szembeni közvetlen előterjesztését is kizárná. A Ptk.-nak ez a szabálya nem értelmezhető olyan speciális rendelkezésként, amely eleve kizárná a Pp. 123. §-ának mint általános szabálynak az érvényesülését. Helyesen járt el tehát a másodfokú bíróság, amikor érdemben vizsgálta a megállapítási kereset előterjeszthetőségének Pp. 123. §-a szerinti előfeltételeit. Ezek az előfeltételek egyértelműen fennálltak, mert a felperes éppen a Ptk. 559. §-ának (2) bekezdése vizsgált rendelkezése folytán marasztalást még nem kérhetett a biztosítóval szemben, ugyanakkor a kért megállapítás a jogainak a megóvása miatt szükséges volt; a biztosító éppen arra hivatkozással utasította vissza a perbe való beavatkozást, mert vitatta a kockázat viselésének a fennálltát. Jogszabálysértés nélkül foglalt tehát állást a másodfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a VI. r. alperes ellen a felperes részéről volt helye megállapítási kereset előterjesztésének, így azt érdemben kellett elbírálni.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül meghozott ítéletével a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Pfv. VI. 23.015/1997. sz.)