BH 2009.2.68 Ha az egyetemi hallgató az ugyanazon tantárgyból fennálló hat vizsgalehetőséget nem veszi igénybe, hallgatói jogállása megszűnik [1993. évi LXXX. tv. 34. §].

Az alperes Tanulmányi Bizottságának elnöke a 2007. január 8. napján meghozott határozatával - megismételt eljárásban - a felperes hallgatói jogviszonyát a SZ. Karán tanulmányi elégtelenség miatt megszüntette. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes 2003/2004. tanév II. félévében a halegészségügy tantárgyból nem tett sikeres vizsgát, ezért a következő tanév I. félévében a tantárgyat újból felvette, melyre a Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: KTVSZ) 33. § (1) bekezdésében foglaltak adtak lehetőséget. A (3) bekezdés értelmében újbóli tantárgyfelvételnél a hallgatónak ismét maximum három vizsgalehetősége van a vizsgaidőszakban. Amennyiben az ekkor letett vizsgák ismételten eredménytelenek, a hallgató tanulmányait nem folytathatja és hallgatói jogviszonya megszűnik. A felperes a halegészségügy tantárgy újbóli felvételével szerzett ismételt három vizsgalehetőséggel nem élt, saját hibájából nem tett vizsgát és ezzel elvesztette valamennyi vizsgalehetőségét. Bár formailag nem tett eredménytelen vizsgát, mivel egyetlen általa választott vizsganapon, illetve a dékánhelyettesi engedéllyel biztosított vizsgán sem jelent meg, ügyében a SZIE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: ETVSZ) 27. § (1) bekezdése alapján a vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esete egyértelműen megállapítható, mely alapján a "nem felelt meg" értékelést kell alkalmazni. Tényként állapította meg a tanulmányi bizottság elnöke határozatában azt, hogy a felperes esetében nem teljesült a KTVSZ 6. § (3) bekezdésének 3. francia bekezdése, mely szerint folyamatos hallgatói jogviszonya annak a hallgatónak lehet, aki egy-egy előírt vizsga követelményének teljesítéséhez legfeljebb hat vizsgalehetőséget vesz igénybe. Ezen tényállás, valamint a hivatkozott szabályzatok rendelkezései, továbbá a KTVSZ 34. §-a alapján a felperes hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni.

A felperes felülbírálati kérelme folytán az alperes a 2007. február 21. napján meghozott határozatával helyben-hagyta a felperes hallgatói jogviszonyát megszüntető határozatot. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes a halegészségügy című tárgyat először a 2003/2004. tanév II. (tavaszi) szemeszterében vette fel. Az e félévben rendelkezésére álló három vizsgalehetőség helyett mindössze egy vizsgaalkalomra jelentkezett be (2004. 06. 21-re), de nem jelent meg a vizsgán, mulasztását nem indokolta. Ebben a vizsgaidőszakban (2004. május 24.-2004. július 2.) egyszer sem tett vizsgát a tárgyból. A KTVSZ 25. §-ának (11) bekezdése, az ETVSZ 27. § (1) bekezdése alapján az alperesi bizottság megállapította, hogy a 2004. május 24-étől 2004. július 2-áig terjedő vizsgaidőszakban a hallgató halegészségügyből mindhárom vizsgalehetőségét elveszítette, minősítése e tárgyból "nem felelt meg".

A felperes a 2004/2005. tanév I. (őszi) szemeszterében újra felvette a halegészségügy című tárgyat. A vizsgaidőszak ekkor 2004. december 18-ától 2005. február 4-éig tartott, a felperes ismét csak egy alkalomra, február 4-ére, azaz a vizsgaidőszak utolsó napjára jelentkezett be vizsgára. Január 28-án bejelentette, hogy beteg, melyről később orvosi igazolást is csatolt. A 2005. február 4-ei halegészségügy vizsgán betegsége miatt nem jelent meg. A felperes 2005. február 1-jén benyújtott kérelmére az oktatási dékánhelyettes engedélyezte, hogy a hallgató a 2004/2005. szemeszter vizsgaidőszakának lezárása után, 2005. február 11-éig megkísérelje hiányzó vizsgáinak letételét. A KTVSZ 27. §-ának (4) bekezdése értelmében kiadott engedély alapján a felperes 2005. február 11-éig sem tett vizsgát halegészségügyből, ehelyett ezen a napon toxikológiából vizsgázott. A halegészségügy oktatója megengedte, hogy a tárgyból az oktatási dékánhelyettes által engedélyezett egyhetes pótidőszakon túl, február 22-én tegyen vizsgát. A felperes nem jelent meg a február 22-ére kitűzött halegészségügy vizsgán, ebben a félévben tehát ismét egyszer sem kísérelt meg vizsgázni e tárgyból.

A felperes a KTVSZ 33. § (3) bekezdése alapján újra felvette a tárgyat és a második vizsgaidőszakban szintén jelentkezett vizsgára, de azon betegsége miatt igazoltan nem jelent meg. Ezt követően a kérelmére megadott dékánhelyettesi vizsgalehetőség ellenére sem tett vizsgát, melynek elmulasztását ugyancsak nem indokolta elfogadható módon. Mindezek alapján a 2004. december 18-ától 2005. február 4-éig terjedő vizsgaidőszakban a felperes halegészségügyből ismét elvesztette mindhárom vizs­galehetőségét, minősítése a tárgyból ismét "nem felelt meg".

Összefoglalva megállapította a bizottság, hogy a felperes mindkét vizsgaidőszakban jelentkezett vizsgára, önhibájából egyik alkalommal sem tett vizsgát. Az első és a második vizsgaidőszak három-három vizsgalehetőségét egyaránt hagyta elveszni anélkül, hogy egyszer is megkísérelt volna vizsgázni.

Megállapította a bizottság, hogy a felperes nem teljesítette a kreditrendszerű képzés ÁOTK-ra vonatkozó követelményeit, ezért a KTVSZ 34. §-a értelmében el kell bocsátani az intézményből.

A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatásával hallgatói jogviszonyának visszaállítását.

A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a felperes keresetére hivatkozással rögzítette, mivel a felperes hallgatói jogviszonyának megszüntetésére 2005. évben került sor, az eljárásra a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szabályait kell alkalmazni.

Megállapította a bíróság, hogy az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 111. § (3) bekezdésének, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 37.040/2006/5. számú határozatának megfelelően járt el, amikor az új eljárásban a tényállást ismételten tisztázta és részben módosította, különösen a 2004 decemberben történt vizsgajelentkezésre vonatkozóan, és meghozott határozatai tartalmilag, alakilag és a közlés tekintetében is megfelelnek a Ket. szabályainak.

Alaptalannak találta a bíróság azt a felperesi kérelmet is, amely szerint a meghozott határozat nem felel meg a Ket. 1. §-ában és 2. §-ában foglalt alapelveknek.

Az ügy érdemére vonatkozóan az ETVSZ 1. §-ának (4) bekezdésére, a KTVSZ 6. §-ának (3) és (4) bekezdéseire, 25. §-ának (1), (10) és (11) bekezdéseire, 33. §-ának (1) és (3) bekezdéseire, és 34. §-ára hivatkozással megállapította a Fővárosi Bíróság, hogy ezen rendelkezések, de különösen az elbocsátást szabályozó KTVSZ 34. §-a sem méltányosságot, sem mérlegelést nem enged. Az alperes határozata ezen rendelkezésen alapult, ennek alapján a felperesnek a Ket. 1. § (1) bekezdésének mérlegelési és méltányossági jogkörre vonatkozó alapelvére vonatkozó érvelését a bíróság nem találta megalapozottnak.

A felperes két félévben vette fel a halegészségügy tárgyat, a 2003/2004. tanév II. félévében az e vizsgaidőszakra meglévő három vizsgalehetőségét elveszítette azzal, hogy kettővel nem élt, egyet pedig mulasztott. A tantárgy újbóli felvételével a 2004/2005. tanév I. félévében a szorgalmi időszakot követően 2005. december 18-ától újból megnyílt a vizsgalehetősége, amely ezúttal is a jogszabályokkal összhangban három vizsgalehetőséget jelentett. A felperes egy vizsgajelentkezést adott le a perbeli tantárgyból a vizsgaidőszak utolsó napjára, február 4-ére. Miután megbetegedett, élt a KTVSZ 27. § (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel és kérelmezte a vizsgának a vizsgaidőszakon kívüli letételét. A felperes kérelmének eleget téve a dékánhelyettes 2005. február 11-én biztosított újbóli vizsgalehetőséget a felperesnek, aki ezen a napon ugyancsak nem élt a halegészségügy című tantárgyból a vizsgalehetőséggel. A vizsgaszabályzatban nem szabályozott módon, de a felsőoktatási intézmény még egy lehetőséget biztosított a felperesnek azzal, hogy a tárgy oktatója február 22-ére még egy vizsgalehetőséget adott a felperes számára, amelyre ugyancsak nem ment el vizsgázni.