A Kúria Gfv.30154/2014/11. számú precedensképes határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 270. §, 271. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 11. §] Bírók: Csőke Andrea, Lakatosné Dr. Gerzson Nóra, Török Judit

A határozat elvi tartalma:

A csődeljárás alá került adósnál visszatartott jóteljesítési garancia (biztosíték) nem tartozik az adós csődeljárás hatálya alá eső vagyonába, arra nem terjed ki a csődegyezség hatálya.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41843/2012/8., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40515/2013/4., *Kúria Gfv.30154/2014/11.* (BH 2015.8.229)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.154/2014/11. szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Gondola Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a I. rendű, és a Dr. Balázs Péter Ügyvédi Iroda által képviselt II. rendű alperesek ellen, vállalkozási díj megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszéken 12.G.41.843/2012. számon indult eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.515/2013/4. számú jogerős ítélete ellen a II.r. alperes által 15. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes és az I.r. alperes között vállalkozási szerződés jött létre 2008. február 11-én, melyben az építési munkák értékét a felek 102.500.000 Ft átalányárban határozták meg. A vállalkozási szerződés 8.1.4. pontja szerint a 10 %-os pénzügyi visszatartás 50 %-a (azaz a teljes 10 %-ból 5 %) a teljesítési biztosíték érvényességének lejártát követő 15 napon belül visszafizetésre kerül a felperes részére, míg a fennmaradó 50 % nyújt fedezetet a jótállási és szavatossági időszak teljes tartamára. A 8.2.1. pontban a vállalkozó 24 hónap jótállási kötelezettséget és 36 hónap szavatosságot vállalt. A felperes a vállalkozási szerződésben foglaltaknak 2008. november 11-ével eleget tett. A jótállási biztosíték (5 %) összege 5.135.500 Ft, mely - felhívás ellenére - nem került a felperes részére megfizetésre.

2009. január 30. napjával az I.r. alperesből (V. Zrt.) kiválás útján létrejött a II.r. alperes (N. V. Zrt, jelenlegi nevén: II.rendű alperes neve). A kiválást tartalmazó szerződés 1.1. és 2.1. pontjai a szerződés 1. számú mellékletére utalással meghatározták, hogy a perbeli jogviszonyból eredő kötelezettségek a II.r. alperest terhelik.

A II.r. alperessel szemben 2011. május 12-én, az I.r. alperessel szemben 2011. május 25-én csődeljárás indult. A felperes hitelezői igényt jelentett be a II.r. alperes csődeljárásában, azonban a nyilvántartásba vételi díjat nem fizette be, így hitelezőként nem vették nyilvántartásba. Az I.r. alperes csődeljárásában a felperes követelését nyilvántartásba vették, a csődegyezséget nem szavazta meg, azt azonban a bíróság jogerősen jóváhagyta a többi hitelező szavazata alapján. A felperes bejelentett teljes követeléséből a csődegyezség következtében megtérült, a jelen perben érvényesített követelésre eső hányad, 951.355 Ft.

A felperes 2011. február 28-án benyújtott, utóbb módosított elsődleges keresetében az alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni 5.135.500 Ft vállalkozási díj, valamint ennek 2011. november 12-től a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §-a szerinti mértékű késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére. Másodlagos keresetében, a II.r. alperes nem teljesítése esetén, az I.r. alperest kérte kötelezni.

Az alperesek kérték a per megszüntetését a kereset időelőttiségére tekintettel. Álláspontjuk szerint a követelés még nem esedékes, mert a jótállási és szavatossági időszak teljes tartamának a lejárta - 24+36 hónap - után válik esedékessé a visszatartott összeg megfizetése.

Az I.r. alperes a kereset jogalapját nem vitatta, de arra hivatkozott, hogy csak a jogerősen jóváhagyott csődegyezségben szereplő 951.355 Ft összeg vonatkozásában áll fenn fizetési kötelezettsége, ez a kényszeregyezség a felperesre kiterjed.

A II.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes vele szemben igényt nem érvényesíthet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel. Miután a csődeljárásban hitelezői igényt nem jelentett be, igényérvényesítési jogosultságát elveszítette. Emiatt, valamint a szétválási okiratban foglaltak szerint, az I.r. alperessel szemben sem támaszthat igényt.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperes részére, 15 napon belül, 5.135.500 Ft-ot és ennek 2011. november 12-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamatát azzal, hogy az I.r. alperes a csődegyezségben meghatározottak szerint, 951.355 Ft összeg megfizetése esetén, további teljesítésre nem köteles. A felperesnek az I.r. alperessel szembeni, ezt meghaladó kereseti kérelmét elutasította.

Úgy ítélte meg, hogy mind a jótállás, mind a szavatosság a teljesítés időpontjától veszi kezdetét, a felek ettől azonban szerződésükben eltérhetnek. A 8.2.1. pont nyelvtani értelmezéséből arra következtetett, hogy a felek nem egymást követő, hanem párhuzamosan folyó időtartamokban állapodtak meg. Ugyanakkor - a szerződés szövegéből következően - a hosszabb tartamú szavatossági időszak elteltével, 2011. november 11-én vált esedékessé a visszatartott összeg.

Kifejtette, hogy a 2011. augusztus 4-ét megelőzően hatályos Cstv. nem tartalmazott olyan kikötést, amely szerint a felperes a perben a követelését ne érvényesíthetné amiatt, mert a II.r. alperes ellen folyamatban volt csődeljárásban hitelezői igényét szabályosan nem érvényesítette. Jogszabály ilyen tartalmú rendelkezése hiányában a jogvesztés nem állapítható meg.

Az alperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezéssel támadott rendelkezéseit azzal hagyta helyben, hogy a tőkeösszeg után a késedelmi kamat mértéke 2013. július 1. napjától a kifizetésig, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.

Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az I.r. alperes vonatkozásában a csődegyezség a felperesre is kiterjed, ezért az I.r. alperestől a csődegyezségben meghatározott 951.355 Ft-on túlmenően a felperes nem érvényesíthet követelést.

A II.r. alperes csődeljárásában a felperes hitelezőként nem vett részt, ezért a keresetlevél beadásakor hatályos Cstv. rendelkezései alapján a teljes követelését érvényesítheti rendes bíróság előtt. Mindez nem áll ellentétben a Ptk. 337. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

A felperes egyetemlegesen kérte marasztalni az alpereseket az 5.135.500 Ft összegben. Bár az I.r. alperes csak a csődegyezségben meghatározott összeg erejéig köteles teljesíteni, ez nem érinti az alperesek egyetemleges marasztalását és azt, hogy a perköltséget is egyetemlegesen kell megfizetniük.