A Kúria Pfv.21832/2012/6. számú precedensképes határozata kiürítés (INGATLAN kiürítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 43. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Pusztai Ágnes

A határozat elvi tartalma:

A jogról való lemondásnak mindig kifejezettnek kell lennie, ezért önmagában abból a körülményből, hogy a felek a szerződésükben taxatíve felsorolták a rendkívüli felmondás lehetséges okait nem következik az, hogy a bérbeadó lemondott volna a rendes felmondás lehetőségéről. A bérleti szerződés egyébként is csak időleges használatra vonatkozhat, ezért érvénytelen lenne az a kikötés, amellyel a felek kizárják a rendes felmondáshoz való jogot és így a jogviszonyukat mintegy örökbérletté teszik. 1959. IV. Tv. 207. § (4), 1959. IV. Tv. 423. §, 1993. LXXVIII. Tv. 43. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Kúria G.40633/2011., Fővárosi Törvényszék G.40633/2011/8., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40033/2012/4., Kúria G.40001/2012., Kúria Pfv.20502/2013. (BH+ 2014.8.344), *Kúria Pfv.21832/2012/6.* (BH 2014.4.108, BH+ 2014.3.108)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.832/2012/6.szám

A Kúria a dr. Szabó Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gila Pál ügyvéd által képviselt alperes ellen ingatlan kiürítése iránt a Bíróságon 24.G.40.633/2011. szám alatt folyamatban volt és az Ítélőtábla 16.Gf.40.033/2012/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 8. sorszámú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000 (négyszázezer) forint fellebbezési- és felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá felhívásra az államnak 859.000 (nyolcszázötvenkilencezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes az 1996. december 10-én kelt szerződéssel határozatlan időre bérbe adta az E/3. számú, az 1997. február 26-án kelt szerződéssel pedig a P/6-7. és az R/19. számú helyiségeit az alperesnek. Az E/3. számú helyiség bérleti jogát az alperes 1.515.000 forintért vásárolta meg, a szerződés 5. pontjában pedig azt kötötték ki, hogy a bérbeadó a szerződést az itt megjelölt, a bérlőnek felróható okok miatt mondhatja fel. A P/6-7. és R/19. számú helyiségek bérleti szerződésének hasonló rendelkezése értelmében a bérbeadó a szerződést "csupán" az ott felsorolt, a bérlőnek felróható okok miatt mondhatta fel. A szerződések 5.2. pontjában szabályozták a bérlő felmondási jogát azzal, hogy az E/3. számú helyiség esetében három éven belül a bérlő a bérleti jog ellenértéke arányos részének a visszatérítésére jogosult.

A felperes 2009. január 9-én a szerződéseket a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 43. §-ának (1) bekezdésére való hivatkozással - 2010. január 31. napjára - felmondta. A felmondást az alperes nem fogadta el.

A felperes keresetében a felmondás érvényességének a megállapításával kérte az alperes kötelezését a bérlemények kiürítésére és a birtokba adására.