BH 1979.11.373 Nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának, ha a keresetlevél tartalma, illetőleg az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján kétséges a követelés jogalapja vagy fennállása, avagy úgy tűnik, hogy a követelés a jogszabály megkerülésére, illetőleg mások jogainak csorbítására irányul [Pp. 136. § (2) bek., PK 400. sz., Ptk. 237. § (2) bek.].

A felperesi jogelőd keresetében előadta, hogy az alperessel tartási szerződést kívánt kötni. Ez ügyben tárgyalások folytak közöttük, a szerződéstervezet is elkészült, annak aláírására azonban nem került sor. A kötendő szerződésre tekintettel az alperestől felvett 30 000 forintot és megengedte neki, hogy beköltözzék a megkötendő szerződéssel átruházni kívánt házas ingatlanba. A szerződéskötés elmaradt, az alperes azonban az ingatlanból nem költözik ki. Kérte ezért az alperest az ingatlan 30 nap alatti kiürítésére kötelezni, azzal, hogy nem teljesítés esetén a nevezett rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak minősül.

A bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, ahol azonban az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A felperes kérelmére ezért a bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki, melyben kötelezte az alperest, hogy az általa használt ingatlant 30 nap alatt ürítse ki és bocsássa a felperes rendelkezésére. A teljesítési határidő eltelte után az alperes elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

A bírósági meghagyás fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

A jogerős bírósági meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Pp. módosításáról szóló 1972. évi 26. számú tvr-nek a Pp. 136. §-át módosító 23. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint: "Ha a bíróság a kereseti kérelmet vagy annak meghatározott részét aggályosnak tartja, a meghagyást az egyéb feltételek megléte esetén sem bocsátja ki, ilyen esetben tárgyalást tart, mert a bizonyítási eljárás lefolytatása nem mellőzhető."

Ezzel áll összhangban a Legfelsőbb Bíróság PK 400. számú állásfoglalása, amely szerint: "Az első tárgyalás elmulasztásának következményeként - amennyiben a törvény kizáró rendelkezést nem tartalmaz - valamennyi keresetfajta tekintetében helye van bírósági meghagyás kibocsátásának.

A bíróság azonban akkor is mellőzheti a bírósági meghagyás kibocsátását, ha a Pp. 136. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állanak fenn." Az ehhez az állásfoglaláshoz fűzött indokolásból az is kitűnik, hogy milyen esetben mellőzendő bírósági meghagyás kibocsátása. Eszerint, ha a bíróságnak a keresetlevélnek vagy mellékleteinek a tartalmára, illetőleg a rendelkezésre álló egyéb adatokra tekintettel alapos kétségei támadnak a követelés jogalapja vagy fennállása tekintetében, avagy úgy tűnik, hogy a követelés a jogszabály megkerülésére vagy mások jogainak csorbítására irányul, akkor jár el helyesen, ha újabb tárgyalásra tűz ki határnapot.