A Szegedi Ítélőtábla Pf.20160/2007/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 85. §, 355. §] Bírók: Rakita Zsuzsanna, Sághy László, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.21096/2006/14., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20160/2007/3.* (ÍH 2008.148), Kúria Pfv.20058/2008/4. (BH+ 2009.9.399)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.160/2007/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Udvarhelyi Olivér ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) alatti lakos I.r., II.rendű felperes neve (címe) alatti lakos II.r., III.rendű felperes neve (címe) alatti lakos III.r., IV.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos IV.r., az '56-OS MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE 1097 Budapest, Koppány u. 5-11. szám alatti lakos V.r. felpereseknek - Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos I.r., II.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos II.r. és III.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos III.r. alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2007. február 8. napján kelt 14.P.21.096/2006/14. számú ítélete ellen a felperesek 16. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperesek megsértették az I-IV.r. felperesek jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait, amikor a 2006. május 26. napján megjelent ... című hetilapban "Egy éve hunyt el /személy neve1/" fényképekkel illusztrált újságcikken azt sugallták, hogy I-IV.r. felperesek szélsőjobboldali, antiszemita nézeteket képviselnek.

A I-IV.r. felperesek perköltségfizetésre kötelezését mellőzi.

Az I.r. felperes és az alperesek egymás közötti viszonyukban perköltségeiket maguk viselik.

Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg 15 nap alatt egyetemlegesen a II-IV.r. felpereseknek személyenként 10.000.- /Tízezer/ Ft elsőfokú eljárási költséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

- 2 -

Kötelezi az alpereseket, hogy az ... című hetilap következő lapszámának 2. oldalán jelentessenek meg az ítélet rendelkező részének megfelelő tartamú közleményt.

Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen II-IV.r. felpereseknek 15 nap alatt 10.000.- /Tizezer/ Ft fellebbezési eljárási költséget.

Az I.r. felperes és az alperesek egymás közötti viszonyukban fellebbezési eljárási költségeiket maguk viselik.

Kötelezi az V.r. felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek személyenként 15 nap alatt 5.000.- /Ötezer/ Ft fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

2006. május 20. napján az V.r. felperes, az '56-os Magyarok Világszövetsége /személy neve1/ halálának évfordulójára megemlékezést tartott Kiskunmajsa Maris-pusztán. Az esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd /személy neve 2/ építész és /személy neve 3/ a szövetség tisztségviselője beszédet mondott és leleplezték /személy neve1/ emléktábláját. A történtekről az ... című, az I.r. alperes által kiadott hetilap tájékoztatott. Az újság főszerkesztője a II.r. alperes, a cikkíró a III.r. alperes. A közlemény a bevezető részen kívül három jól elhatárolható egységből áll. Az "Istentisztelet végső nyughely előtt" és az "Emléktábla avatás" alcímű részekben állóbetűs szöveg tartalmazza a megemlékezés leírását, míg az eseményeket ismertető részek között /dőlt betűvel/ az újságíró a személyes gondolatait közli. /személy neve 2/ beszédében utalt arra "nincs még kész /személy neve1/ életműve sem, elkezdett valamit Kiskunmajsa határában, a múzeumot, a kápolnát, amit nem tudott befejezni, mert mindent önerőből valósított meg". A szövegrészletet követően az újságíró megjegyezte emlékeztetőként, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2003. és 2004. évben azért nem adott a múzeumnak juttatást, mert az előző évekre vonatkozóan "nem tudtak elszámolni". /személy neve1/ halálakor azonban 1.300.000.- Ft-ot, a következő évben 3.000.000.- Ft-ot juttattak az alapítványnak. A helyi önkormányzat is támogatta a létesítményt.

/személy neve 2/ beszédében kitért arra, nem ért egyet az Alkotmánybíróság által a meddővé tétel megengedhetőségéről hozott határozatával, történelmi párhuzamot vont a német nőknek a II. világháború utáni állítólagos "elgajdeszolásával".

A III.r. alperes a cikk "Gój-e vagy" alcím alatti befejező részében kifejti, hogy rendkívül ellentmondásos volt a tiszteletadás. A résztvevők az 1956-os forradalomra és annak hőseire emlékeztek, ugyanakkor a megemlékezés "telítve volt a szélsőjobb

- 3 -

eszmeköréből származó gondolatokkal, antiszemitizmussal". A szélsőjobboldal képviselői szervezetileg is jelen voltak, a MIÉP-en kívül a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Tiltott Magyar Ellenállás, illetve a Magyar Nemzeti Front több tagja részt vett a rendezvényen. Befejezésként a cikk írója az ország egyetlen ilyen múzeumának további sorsa felől gondolkodott. "Az '56-os Múzeum az ország egyetlen, kimondottan 1956-ra emlékező múzeuma. A következő években el fog dőlni, hogy a forradalom kultikus emlékhelye lesz, vagy a forradalom eszméit kisajátító szélsőjobbé. Kérdés, hogy a város, a múzeumot működtető alapítvány tud-e tenni valamit, hogy ne az utóbbi váljon valóra. Kérdés, hogy a város mit szeretne támogatni anyagi hozzájárulásával: egy egyedülálló múzeumot, vagy az országban egyedülálló módon, a szélsőjobb kultikus zarándokhelyét - mert jelen pillanatban a látottak és hallottak alapján leginkább ez van benne."

A közlemény mellett a megemlékezésen készült három fényképfelvétel is megjelent az újságban, amelyből a második fotón többek között az I-IV.r. felperesek is látszanak a "Magyar Önvédelem" transzparens előtt, míg a harmadikon egy fiatalember van fekete pólóban, amelyen a Magyar Ellenállás felírat és logo látható.