ÍH 2008.148 SZEMÉLYISÉGHEZ FŰZŐDŐ JOG SÉRELME - SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS - MEGHALT SZEMÉLY EMLÉKÉNEK MEGSÉRTÉSE - SAJTÓSZABADSÁG ÉS SZEMÉLYISÉGI JOG SÉRELME

Amennyiben a vélemény, bírálat, értékítélet indokolatlanul sértő vagy lealázó, a becsület vagy az emberi méltóság megsértésének megállapítását alapozza meg. A "szélsőjobboldali", "antiszemita" jelzők használata ilyennek minősül.

Politikai kérdésekben a bíróság nem foglalhat állást, ezért nem nevezhet és minősíthet egyes szervezeteket "szélsőjobboldalinak" [Ptk. 76. §, 84. § (1) bekezdés a), c) pont].

2006. május 20. napján az V. r. felperes - az '56-os Magyarok Világszövetsége - Pongrátz Gergely halálának évfordulójára megemlékezést tartott Kiskunmajsa Maris-pusztán. Az esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Cs. Gy. és Dr. K. E. a szövetség tisztségviselője beszédet mondtak, végül leleplezték Pongrátz Gergely emléktábláját.

A történtekről az Új Kun-majsa című, az I. r. alperes által kiadott hetilap tájékoztatott. Az újság főszerkesztője a II. r. alperes, a cikkíró a III. r. alperes.

A közlemény a bevezető részen kívül három jól elhatárolható egységből áll. Az "Istentisztelet végső nyughely előtt" és az "Emléktábla avatás" alcímű részekben állóbetűs szöveg tartalmazza a megemlékezés leírását, míg az eseményeket ismertető részek között (dőlt betűvel) az újságíró a személyes gondolatait közli. Cs. Gy. beszédében utalt arra "nincs még kész Pongrátz Gergely életműve sem, elkezdett valamit Kiskunmajsa határában, a múzeumot, a kápolnát, amit nem tudott befejezni, mert mindent önerőből valósított meg". A szövegrészletet követően az újságíró megjegyezte emlékeztetőként, hogy a B. Megyei Önkormányzat 2003. és 2004. évben azért nem adott a múzeumnak juttatást, mert az előző évekre vonatkozóan "nem tudtak elszámolni". Pongrátz Gergely halálakor azonban 1 300 000 Ft-ot, a következő évben 3 000 000 Ft-ot juttattak az alapítványnak. A helyi önkormányzat is támogatta a létesítményt.

Cs. Gy. beszédében kitért arra, nem ért egyet az Alkotmánybíróság által a meddővé tétel megengedhetőségéről hozott határozatával, történelmi párhuzamot vont a német nőknek a II. világháború utáni állítólagos "elgajdeszolásával".

A III. r. alperes a cikk "Gój-e vagy" alcím alatti befejező részében kifejti, hogy rendkívül ellentmondásos volt a tiszteletadás. A résztvevők az 1956-os forradalomra és annak hőseire emlékeztek, ugyanakkor a megemlékezés "telítve volt a szélsőjobb eszmeköréből származó gondolatokkal, antiszemitizmussal". A szélsőjobboldal képviselői szervezetileg is jelen voltak, a MIÉP-en kívül a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Tiltott Magyar Ellenállás, illetve a Magyar Nemzeti Front több tagja részt vett a rendezvényen. Befejezésként a cikk írója az ország egyetlen ilyen múzeumának további sorsa felől gondolkodott. "Az '56-os Múzeum az ország egyetlen, kimondottan 1956-ra emlékező múzeuma. A következő években el fog dőlni, hogy a forradalom kultikus emlékhelye lesz, vagy a forradalom eszméit kisajátító szélsőjobbé. Kérdés, hogy a város, a múzeumot működtető alapítvány tud-e tenni valamit, hogy ne az utóbbi váljon valóra. Kérdés, hogy a város mit szeretne támogatni anyagi hozzájárulásával: egy egyedülálló múzeumot, vagy az országban egyedülálló módon, a szélsőjobb kultikus zarándokhelyét - mert jelen pillanatban a látottak és hallottak alapján leginkább ez van benne."

A közlemény mellett a megemlékezésen készült három fényképfelvétel is megjelent az újságban, amelyből a második fotón többek között az I-IV. r. felperesek is látszanak a "Magyar Önvédelem" transzparens előtt, míg a harmadikon egy fiatalember van fekete pólóban, amelyen a Magyar Ellenállás felirat és logo látható.

Az I-V. r. felperesek személyiségi jogsértés megállapítása iránt terjesztettek elő keresetet. Az I-IV. r. felperesek az adott szövegkörnyezetben megjelentetett képmásuk miatt emberi méltóságuk megsértését állították, mert a cikkből arra a következtetésre lehet jutni, hogy maguk is "antiszemita, szélsőjobboldali" eszméket vallanak. Az I. r. felperes, mint Pongrátz Gergely élettársa, a néhai becsülethez és emberi méltósághoz fűződő jogának sérelmére is hivatkozott az újságcikknek az önkormányzati támogatás felhasználásával kapcsolatos részlete, illetve a záró részében foglaltak alapján.

Az V. r. felperes állította, mint jogi személynek jó hírnevét és értékelését hátrányosan befolyásolta az önkormányzati támogatásra vonatkozó elszámolási probléma felvetése, és mert Pongrátz Gergely haláláig a szövetség örökös elnöke volt, személyét érintően az I. r. felperes keresetével azonos jogsértés megállapítását kérte.

Valamennyi felperes arra is kérte kötelezni az I. r., II. r. és III. r. alpereseket, hogy saját költségükön megfelelő elégtételt nyújtsanak a megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett, rendelje el a bíróság az Új Kun-majsa című hetilap 2006. május 26. napi számának a megsemmisítését és kötelezze egyetemlegesen az alpereseket 500 000 Ft nem vagyoni kár megfizetésére.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatták az I. r. és V. r. felperesek perbeli legitimációját, azt a tényt, hogy az I. r. felperes élettársa lett volna Pongrátz Gergelynek, illetve hogy az V. r. felperes a múzeumnak nyújtott önkormányzati támogatás mikénti elszámolására alapítottan igényt érvényesíthet-e. Az I-IV. r. felperesek keresetére vonatkozóan előadták, hogy a nyilvános eseményeken készült fényképfelvétel felhasználása nem tekinthető jogsértő magatartásnak. Hivatkoztak arra is, hogy a véleménynyilvánítás, az értékelés, a bírálat alapján sajtó-helyreigazításnak nincs helye, a megemlékezés, mint esemény leírása pedig a valóságnak megfelelően történt és az újságíró nem állította, hogy az újságcikk mellé szerkesztett fényképen szereplő valamennyi személy szélsőjobboldali politikai nézeteket vallana. Arra utalt csak, hogy az ilyen nézeteket vallók is részt vettek a rendezvényen.