ÍH 2008.148 SZEMÉLYISÉGHEZ FŰZŐDŐ JOG SÉRELME - SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS - MEGHALT SZEMÉLY EMLÉKÉNEK MEGSÉRTÉSE - SAJTÓSZABADSÁG ÉS SZEMÉLYISÉGI JOG SÉRELME

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.21096/2006/14., Szegedi Ítélőtábla Pf.20160/2007/3. (*ÍH 2008.148*), Kúria Pfv.20058/2008/4. (BH+ 2009.9.399)

***********

Amennyiben a vélemény, bírálat, értékítélet indokolatlanul sértő vagy lealázó, a becsület vagy az emberi méltóság megsértésének megállapítását alapozza meg. A "szélsőjobboldali", "antiszemita" jelzők használata ilyennek minősül.

Politikai kérdésekben a bíróság nem foglalhat állást, ezért nem nevezhet és minősíthet egyes szervezeteket "szélsőjobboldalinak" [Ptk. 76. §, 84. § (1) bekezdés a), c) pont].

2006. május 20. napján az V. r. felperes - az '56-os Magyarok Világszövetsége - Pongrátz Gergely halálának évfordulójára megemlékezést tartott Kiskunmajsa Maris-pusztán. Az esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Cs. Gy. és Dr. K. E. a szövetség tisztségviselője beszédet mondtak, végül leleplezték Pongrátz Gergely emléktábláját.

A történtekről az Új Kun-majsa című, az I. r. alperes által kiadott hetilap tájékoztatott. Az újság főszerkesztője a II. r. alperes, a cikkíró a III. r. alperes.

A közlemény a bevezető részen kívül három jól elhatárolható egységből áll. Az "Istentisztelet végső nyughely előtt" és az "Emléktábla avatás" alcímű részekben állóbetűs szöveg tartalmazza a megemlékezés leírását, míg az eseményeket ismertető részek között (dőlt betűvel) az újságíró a személyes gondolatait közli. Cs. Gy. beszédében utalt arra "nincs még kész Pongrátz Gergely életműve sem, elkezdett valamit Kiskunmajsa határában, a múzeumot, a kápolnát, amit nem tudott befejezni, mert mindent önerőből valósított meg". A szövegrészletet követően az újságíró megjegyezte emlékeztetőként, hogy a B. Megyei Önkormányzat 2003. és 2004. évben azért nem adott a múzeumnak juttatást, mert az előző évekre vonatkozóan "nem tudtak elszámolni". Pongrátz Gergely halálakor azonban 1 300 000 Ft-ot, a következő évben 3 000 000 Ft-ot juttattak az alapítványnak. A helyi önkormányzat is támogatta a létesítményt.

Cs. Gy. beszédében kitért arra, nem ért egyet az Alkotmánybíróság által a meddővé tétel megengedhetőségéről hozott határozatával, történelmi párhuzamot vont a német nőknek a II. világháború utáni állítólagos "elgajdeszolásával".

A III. r. alperes a cikk "Gój-e vagy" alcím alatti befejező részében kifejti, hogy rendkívül ellentmondásos volt a tiszteletadás. A résztvevők az 1956-os forradalomra és annak hőseire emlékeztek, ugyanakkor a megemlékezés "telítve volt a szélsőjobb eszmeköréből származó gondolatokkal, antiszemitizmussal". A szélsőjobboldal képviselői szervezetileg is jelen voltak, a MIÉP-en kívül a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Tiltott Magyar Ellenállás, illetve a Magyar Nemzeti Front több tagja részt vett a rendezvényen. Befejezésként a cikk írója az ország egyetlen ilyen múzeumának további sorsa felől gondolkodott. "Az '56-os Múzeum az ország egyetlen, kimondottan 1956-ra emlékező múzeuma. A következő években el fog dőlni, hogy a forradalom kultikus emlékhelye lesz, vagy a forradalom eszméit kisajátító szélsőjobbé. Kérdés, hogy a város, a múzeumot működtető alapítvány tud-e tenni valamit, hogy ne az utóbbi váljon valóra. Kérdés, hogy a város mit szeretne támogatni anyagi hozzájárulásával: egy egyedülálló múzeumot, vagy az országban egyedülálló módon, a szélsőjobb kultikus zarándokhelyét - mert jelen pillanatban a látottak és hallottak alapján leginkább ez van benne."

A közlemény mellett a megemlékezésen készült három fényképfelvétel is megjelent az újságban, amelyből a második fotón többek között az I-IV. r. felperesek is látszanak a "Magyar Önvédelem" transzparens előtt, míg a harmadikon egy fiatalember van fekete pólóban, amelyen a Magyar Ellenállás felirat és logo látható.

Az I-V. r. felperesek személyiségi jogsértés megállapítása iránt terjesztettek elő keresetet. Az I-IV. r. felperesek az adott szövegkörnyezetben megjelentetett képmásuk miatt emberi méltóságuk megsértését állították, mert a cikkből arra a következtetésre lehet jutni, hogy maguk is "antiszemita, szélsőjobboldali" eszméket vallanak. Az I. r. felperes, mint Pongrátz Gergely élettársa, a néhai becsülethez és emberi méltósághoz fűződő jogának sérelmére is hivatkozott az újságcikknek az önkormányzati támogatás felhasználásával kapcsolatos részlete, illetve a záró részében foglaltak alapján.