A Fővárosi Törvényszék Pf.640448/2018/4. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 196. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 218. §, 269. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Szondyné dr. Csonka Györgyi, Tóth Szilveszter, Tóth Tibor

A Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

52.Pf.640.448/2018/4.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Pulay Ügyvédi Társulás (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a 230. számú Ügyvédi Iroda (fél címe2.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kielégítési jog gyakorlása iránt indult perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. október 17. napján kelt 26.P.91.987/2017/29. számú ítélete ellen az alperes 30. és 32. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000,- (százötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 2.134.480,- (kétmillió-százharmincnégyezer-négyszáznyolcvan) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes a .... helyrajzi szám alatt felvett, természetben (ingatlan címe). szám alatt található ingatlanból, amely az alperes 1/1 arányú tulajdona, 100.000,- (százezer) CHF és ennek 2017. október 25. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamata erejéig kielégítést keressen. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.881.000,-Ft perköltséget.

Az ítélet indokolása szerint a felperes a perben nem álló ... Zrt.-vel refinanszírozási jogviszonyban állt, amelynek keretében a ... Zrt. hitelezési tevékenységéhez forrást bocsátott rendelkezésre. Az alperes a ... Zrt.-vel mint hitelezővel adósként 2007. október hó 26. napján deviza alapú kölcsönszerződést kötött ingatlanvásárláshoz. A kölcsön összegét 15.477.176,- forint összegben határozták meg, a megvásárolni kívánt ingatlan pedig a alperes címe. szám alatti ingatlan volt. A kölcsönszerződés 4. pontjában önálló zálogjog címszó alatt az került rögzítésre, hogy az adósnak a kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségei megfizetése biztosítékául adós és/vagy biztosítéknyújtó köteles a hitelezővel külön zálogszerződésben az ingatlant terhelő önálló zálogjogot alapítani, amely szerződés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az adós tudomásul veszi, hogy az önálló zálogjog a refinanszírozó bank javára átruházásra kerülhet. A perben rendelkezésre álló kölcsönszerződésen tanúk aláírása nem szerepel. Az alperes mint zálogkötelezett és a ... Zrt. zálogjogosult ingatlant terhelő önálló zálogjogot alapító szerződést kötöttek 2007. október 26. napján, amelyet fél1 jogtanácsos ellenjegyzett. Ebben akként állapodtak meg, hogy a szerződés aláírásával a Polgári Törvénykönyv 269. § -a szerint a zálogjogosult javára önálló zálogjogot alapítanak a Budapest 1. Számú Körzeti Hivatalnál, .... kerület belterület .... helyrajzi számon nyilvántartott, természetben (ingatlan címe). szám alatt található ingatlanon és önálló zálogjoggal terhelik meg annak valamennyi törvényes és tényleges tartozékát; az önálló zálogjog az alapul szolgáló követeléstől függetlenül átruházható. A szerződés 3. pontjában rögzítették, hogy a szerződés alapján a zálogjogosult 133.553,- svájci frank összeg erejéig jogosult a az önálló zálogjoggal terhelt ingatlanból kielégítést keresni. A szerződés 12. és 13. pontjába rögzítették a felmondással és az azt követő kielégítéssel kapcsolatos kérdéseket.

Az alperes a szerződéskötéskor .külföldi állampolgár volt, csak 2012-ben szerezte meg a magyar állampolgárságot. Az alperes 2007. október 25. napján kelt adásvételi szerződéssel a perbeli kölcsönből vásárolta meg az alperes címe. szám alatt található ingatlan ½ eszmei tulajdoni illetőségét. Az alperes a kölcsönszerződés alapján a közjegyzőnél is megjelent egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele céljából. A 2007. október 26. napján kelt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban feltüntették, hogy az alperes .külföldi állampolgár. A közjegyzői okirat elkészítéséhez tolmács közreműködését nem vették igénybe. A közjegyzői okiratban rögzítésre került, hogy "Alulírott közjegyzőhelyettes, miután meggyőződtem az ügyfél ügyleti képességéről és jogosultságáról, valódi szándékáról, valamint tájékoztattam őt a jogügylet lényegéről és a jogi következményeiről, különösen a kölcsönügylet szabályairól és jogkövetkezményeiről, valamint arról, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot...." Az alperes a kölcsönszerződés módosítása okán a közjegyző előtt 2009. december 7. napján ismét megjelent, újabb kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett. Tolmács közreműködésére ismételten nem került sor.

A felperes a perbeli ingatlant terhelő önálló zálogjogot átruházás jogcímén 2007. november 8. napján megszerezte, így a korábbi zálogjogosult helyébe lépett. A ... Zrt. 2014. április 14-én végelszámolás útján jogutód nélkül megszűnt. A végelszámolást megelőzően a harmadik személy részére nyújtott kölcsönből származó követeléseit a felperesre engedményezte. A felperes 2017. október 4. napján kelt levélben mondta fel a perbeli zálogszerződést 15 napos felmondási határidő mellett, utalva a zálogszerződés 11., 12. pontjára, továbbá az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 269. §-ára. A felmondást alperes 2017. október 9. napján kézhez vette.