BH+ 2014.10.436 Az alperes az általa üzemeltetett címgyűjtő portálon közzétett cikkcímek megjelentetésével és elérhetővé tételével megvalósítja a híreszteléssel a felperes személyhez fűződő jogának megsértését. [1959. évi IV. tv. 76. §, 78. §; 2001. évi CVIII. tv. 2. §, 7. §, 11. §].

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.26129/2009., Fővárosi Törvényszék P.26129/2009/29., Fővárosi Törvényszék P.26129/2009/35., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21917/2012/5., Kúria Pfv.21733/2013/4. (*BH+ 2014.10.436*)

***********

Az elsőfokú bíróság a felperes személyhez fűződő jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt előterjesztett keresetének részben helyt adva a IV. r. alperes vonatkozásában megállapította, hogy azzal, hogy az általa üzemeltetett portálon 2009. május 15-én hozzáférhetővé tette a II. r. alperes "G.-t liliomtiprással vádolja az exe", a VI. r. alperes "Liliomtipró D.? Mit csinált a kislánnyal a fürdőben?", a IX. r. alperes "Liliomtiprással vádolják D. G.-t?", 2009. május 24-én hozzáférhetővé tette a II. r. alperes "D. G. exe szerint 15 éves lánya szerelmes G.-be", 2009. május 26-án hozzáférhetővé tette a II. r. alperes "Ki hagyta szerepelni a lányom? D. G. exe perel", 2009. május 27-én hozzáférhetővé tette a II. r. alperes "D. G. megszakította a kapcsolatot nevelt lányával", 2009. június 9-én hozzáférhetővé tette a VI. r. alperes "D. G.-t súlyos dolgokkal vádolja M.", a II. r. alperes "Aput akarom! D. G. nevelt lánya kikészült", 2009. június 6-án hozzáférhetővé tette a VI. r. alperes "Babaarcú lányokkal szexel D. G.?", 2009. július 17-én hozzáférhetővé tette a II. r. alperes "D. G. exe: Inkább legyen a lányom intézetben, minthogy G. kapja a felügyeleti jogát" című cikkeket és ezáltal híresztelte az ítéletben jogsértőnek ítélt tartalmakat, megsértette a felperes becsület és jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. A IV. r. alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy elégtétel adásaként az ítélet rendelkező részének jogsértést megállapító részét az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül tegye közzé az érintett közléssel azonos elérhetőséggel legalább 30 napra, illetve, ha a sérelmezett közlemény továbbra is fennmarad, legalább annak fennmaradásáig. Kötelezte a IV. r. alperest, hogy a megállapított jogsértésért fejezze ki sajnálkozását. Emellett kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 800 000 forint tőkét és 2009. július 18. napjától járó késedelmi kamatát.

Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában megállapította, hogy a IV. r. alperes a saját internetes oldalán tette közzé a más internetes oldalakon megjelent cikkeket. Azzal, hogy a jogsértő tartalmak közvetítésében szerepet vállalt, arra a közönség figyelmét felhívta, önálló jogsértő magatartást követett el, a kifogásolt és jogsértő tartalmakat híresztelte, ezért jogi felelőssége megállapítható. A hozzáférhetővé tétellel valósított meg jogsértést, tehát az ítéletben jogsértőnek ítélt közlemények elérhetőségének biztosításával.

Az I.-V., IX. r. alperesek részéről előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. Az ítélőtábla kifejtette, hogy a más hírügynökségektől származó értesülés továbbadása híresztelésként önálló jogsértésnek minősül. A IV. r. alperes tehát híresztelés formájában sértette meg a felperes személyhez fűződő jogát, ezért helytállónak ítélte a jogsértés megállapítását és az alkalmazott jogkövetkezményeket.

A jogerős ítélet ellen a IV. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Érvelése szerint a IV. r. alperes vonatkozásában jogszabálysértő a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényre (a továbbiakban: Stv.) alapított ítélet. A IV. r. alperes tevékenységére ugyanis az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyre az ügyben eljárt bíróságok nem hivatkoztak. A IV. r. alperes a per tárgyát képező időpontban nem folytatott sajtótevékenységet, ezért helytelenül alkalmazták a személyére az Stv. rendelkezéseit az eljáró bíróságok. Az Stv. 20. §-ára utalva kifejtette, hogy tevékenysége nem terjed ki sajtótermékek kiadására, nem folytatott sajtótevékenységet, ennek ellenére az eljáró bíróságok a tevékenységét a többi alperes tevékenységével azonosnak tekintették. Előadta, hogy a felperest hátrányosan érintő közlések megjelenésében közrehatása abban nyilvánult meg, hogy az általa üzemeltetett internetes oldal keresőszolgáltatásán jelentek meg. Érvelése szerint a IV. r. alperes technikai cég, amely kifejlesztette a portált. Ez azonban nem jelenít meg a IV. r. alperes által írt, készített, szerkesztett tartalmat, csak linkek találhatók a portálon, amelyek keresés eredményeként jelennek meg. A felperes is ezt állította és erre vonatkozó bizonyítékot csatolt CD formájában, amelyen megtekinthető, hogy a Kft. nem szerkesztett tartalom, direkt információt a felperes vonatkozásában nem közöl. Hivatkozott az Ektv. 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjára, valamint a 2. § (l), d) pontjában foglaltakra. Ez utóbbi a keresőszolgáltatás fogalmát határozza meg, a portál híreket gyűjt automatikusan azért, hogy utána a hírek között keresni lehessen. Ez olyan keresőszolgáltatás, amely csak a hírek közötti keresést teszi lehetővé. A hírcsokor a portál által nyújtott keresési szolgáltatás, amelynél be kell írni a keresendő kifejezést, ennek az internetes oldal hivatkozásnak a meghívása után a keresési, találati oldalakra jutunk. A portál kiadója és reklámfelületeinek értékesítője az R. Kft., a technikai kiadója, üzemeltetője és programozója az M. Kft. Ez azt jelenti, hogy az M. Kft. csak tárhelyszolgáltatást végez, az R. Kft. részére, amit az eljáró bíróságok figyelmen kívül hagytak. Utalt az Ektv. 7. §-ára, amelynek kimentésre vonatkozó szabályai alapján mentesül a felelősség alól. Emellett azt is előadta, hogy a 11. § rendelkezései szerint járt el, nem tudott az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti, egyben amint erről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedett az elérési információ eltávolításáról és a hozzáférés megtiltásáról. A per megindítása előtt semmilyen jelzés nem érkezett a felperestől vagy a jogi képviselőjétől.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálhatta felül.

A IV. r. alperes felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy személyére, tevékenységére nem az ügyben eljáró bíróságok által alkalmazott Stv. rendelkezései, hanem az Ektv. szabályozása az irányadó.

A Pp. 270. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Ebből következően a felülvizsgálati kérelemben olyan tényekre, amelyeket a felek a perben nem adtak elő, jogszabálysértés alapjául nem lehet hivatkozni.