A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21917/2012/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Koday Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.917/2012/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bacskó László (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek - a dr. Kamarás Péter (címe) ügyvéd által képviselt (I.r. alperes neve, címe) I. rendű, a dr. Bodolai László (címe) ügyvéd által képviselt (II.r. alperes neve, címe) II. rendű, a dr. Sándor István (címe) ügyvéd által képviselt (III.r. alperes neve, címe) III. rendű, a dr. Bodolai László (címe) ügyvéd által képviselt (IV.r. alperes neve, címe) IV. rendű és (V.r. alperes neve, címe) V. rendű, a másodfokú eljárásban már nem képviselt (VI.r. alperes neve, címe) VI. rendű, a dr. Sárközy Szabolcs (címe) ügyvéd által képviselt (VII.r. alperes neve, címe) VII. rendű, a dr. Lászlófi Gabriella (címe) ügyvéd által képviselt (VIII.r. alperes neve, címe) VIII. rendű, a dr. Bodolai László (címe) ügyvéd által képviselt (IX.r. alperes neve, címe) IX. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék - 2012. június 18-án kelt 19.P.26.129/2009/35. számú kiegészítő ítéletével kiegészített - 2012. március 27-én kelt 19.P.26.129/2009/29. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 34. sorszám alatt, a II., IV-V., IX.r. alperesek részéről 33. és 37. sorszám alatt, a III. rendű alperes részéről 32. és 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az I. és III. rendű alpereseket, hogy személyenként 30.000 (Harmincezer) forint + áfa, a II. rendű alperest, hogy 25.000 (Huszonötezer) forint + áfa, a IV. és V. rendű alpereseket, hogy személyenként 20.000 (Húszezer) forint + áfa, a IX. rendű alperest, hogy 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa összegű fellebbezési költséget fizessenek meg a felperesnek, 15 napon belül.

Kötelezi az I. és III. rendű alpereseket, hogy személyenként 96.000 (Kilencvenhatezer) forint, a II. rendű alperest, hogy 80.000 (Nyolcvanezer) forint, a IV. és V. rendű alpereseket, hogy személyenként 64.000 (Hatvannégyezer) forint, a IX. rendű alperest, hogy 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesi sajtószervek által a 2009. május, június és július hónapokban megjelentetett mintegy 40 cikkben írt, a felperes személyét érintő valótlan állításokkal, híresztelésekkel megsértették a jóhírnév, a becsület és az emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogait, amikor is liliomtiprással, pedofíliával gyanúsították meg minden valóságalap nélkül, személye lejáratásának céljával. Kérte a II-IX. rendű alperesek kötelezését a jogsértő tartalmak internetről történő eltávolítására, valamennyi alperes vonatkozásában kérte a további jogsértéstől való eltiltásukat és elégtételadásra kötelezésüket magánlevélben történő sajnálkozás kifejezése formájában. Kérelmet terjesztett elő nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt, melynek összegét az I., II., III., IV., V. rendű alperesekkel szemben személyenként 1.800.000 forintban, a VI. rendű alperes esetében 1.500.000 forintban, míg a VII., VIII., IX. rendű alperesek tekintetében személyenként 1.200.000 forintban kérte megállapítani, késedelmi kamatokkal együtt. A nem vagyoni kártérítés iránti igényét arra alapította, hogy a sérelmezett cikkekben írtak rendkívüli idegfeszültséget okoztak számára, a közöltek miatt folyamatos magyarázkodásra kényszerült, énekesi pályafutását súlyosan hátráltatták a valótlan és sértő állítások, illetve híresztelések.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes a kereseti kérelem jogalapjának hiányára hivatkozott és állította, hogy a cikkeiben kifogásolt kitételek valóságtartalma bizonyítható. A II. rendű alperes arra hivatkozott, hogy eredetileg hírügynökségektől származó anyagokat vett át és tett közzé, a kifogásolt cikkek nem önkényesen kiragadott eseményekről szóltak. A felperes maga is szorgalmazta magánélete részleteinek nyilvánosságra hozatalát. A III. rendű alperes álláspontja szerint a felperes és barátnője között zajló konfliktus újabb és újabb történéseiről számolt be, a cikkeiben megjelentek alapját más sajtóorgánumokban közöltek szolgáltatták. A felperes álláspontját minden esetben kifejezésre juttatták. A IV. rendű alperes védekezése szerint az általa üzemeltetett hírgyűjtő portálon nincsen az üzemeltető által szerkesztett vagy alkalmazottai által írt tartalom, az oldalon csupán ajánlások, linkek szerepelnek, vagyis egyetlen cikket sem jelentetett meg a felperesre vonatkozóan. Az V. rendű alperes ugyancsak arra hivatkozott, hogy kizárólag hírügynökségi adatokat vett át és tett közzé, a kifogásolt tényközlések nem alkalmasak a felperes által állított jogsértések megvalósítására. A sajtót körbejárta a felperes gondjainak híre, így az általa megjelentetett cikkek nem befolyásolták a felperes személyének megítélését, aki egyébként maga is szorgalmazta magánélete részleteinek nyilvánosságra hozatalát. A VI. rendű alperes előadta, hogy a kifogásolt tudósítások mindenben megfeleltek a hatályos sajtójogszabályi rendelkezéseknek, szakmai szabályoknak. A felperes és volt élettársa nagy nyilvánosság előtt a bulvársajtón keresztül folytatták le vitájukat, mindössze erről adott hírt. A VII. rendű alperes álláspontja szerint a kifogásolt cikk a lezajlott folyamatot tekinti át, pontosan közölve, hogy az eljárt hatóságok a felperes álláspontjának adtak helyt. A VIII. rendű alperes arra hivatkozott, hogy nem tényállítást, hanem feltételezéseket, következtetéseket közölt, melyben a volt élettárs negatív megnyilvánulása fejeződik ki. A közzétettek nem a magánéletét nyilvánosság elé táró közszereplő felperesre sérelmesek, hanem a nyilatkozót minősítik. A IX. rendű alperes ugyancsak azzal védekezett, hogy más sajtóügynökségi forrásból származó, a felperes személyét érintő bulvárhírt tett közzé. A cikk egyes elemeit összefüggéseiből kiragadni nem lehet, az adott helyzet általános megvilágítására törekedett, az ellentétes álláspontok bemutatásával.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy az általa kiadott "..." című lapban

· a ...-i számban megjelent "... liliomtiprással vádolja ..." című cikkben a cikk címével, valamint olyan hamis látszat keltésével, hogy ... nemi erkölcs elleni bűncselekmény látszatába keveredett volna,

· ...-i számában a "... barátnője kitálalt ...ról" című cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy ...t félreérthető helyzetben találták egy bakfis lány társaságában,

megsértette a felperes jóhírnév és becsület védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Megállapította, hogy a II. rendű alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett "..." internetes honlapon