A Fővárosi Törvényszék P.26772/2008/10. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 202. §, 234. §, 301. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Császár P. Emőke

Fővárosi Bíróság

4. P. 26.772/2008/10.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

dr. Mester Csaba ügyvéd (...) által képviselt

felperes neve (felperes címe)

f e l p e r e s n e k

dr. Fiák István ügyvéd (...) által képviselt

alperes neve (alperes címe)

a l p e r e s ellen

szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a 900.000,- (Kilencszázezer) forint feljegyzett kereseti illetéket fizesse meg az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címzetten ennél a bíróságnál lehet írásban, három példányban benyújtani. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy annak összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy csak a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A jogi képviselővel eljáró felek - vagyonjogi ügyben, amennyiben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja - a benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Ekkor a fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályoknak megfelelő alkalmazásával történik, a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, s a határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes szülei házasságuk ideje alatt - a felperes édesapja, id. V. J. műgyűjtői tevékenységének eredményeként - igen jelentős, több száz darabból, elsősorban a XX. századi magyar képzőművészetet reprezentáló festményekből és kisplasztikákból álló gyűjteményre tett szert.

A felperes édesanyja, V. J-né sz.B. K. 1989. október 13. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt, a hagyatéki eljárás során a házassági vagyonközösség részét képező műgyűjtemény hagyatékhoz tartozására nem derült fény. A felperes édesapja ugyanis a gyűjteményt egyben tartása érdekében szóbeli ígéretet tett fiának, a felperesnek öröklési igénye későbbi kielégítésére.

A '90-es években az édesapjával közös vállalkozásban dolgozó, tőle anyagilag is függő felperes több alkalommal kísérletet tett annak érdekében, hogy a gyűjteményből anyai örökségét megszerezze, ennek érdekében azonban a felek között egyezség nem jött létre.

A felperes édesanyja után 1995. decemberében póthagyatéki eljárást is kezdeményezett, amely ugyancsak nem járt eredménnyel.

A felperessel szemben 1998. augusztus 1-én büntetőeljárás indult különös nagy értékre, folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás, valamint édesapja sérelmére elkövetett önbíráskodás és aljas indokból, társtettesként elkövetett könnyű testi sértés bűntette miatt. A büntetőeljárás megindulása után a felperes mintegy két hónapig előzetes letartóztatásban is volt.

A felperes 1999. szeptemberében keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon édesapjával szemben, amelyben édesanyja után fennálló öröklési igénye megállapítását, az alperes özvegyi joga korlátozását, valamint a műkincseken fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte. Utalt arra, hogy a műkincsek alperesi tulajdoni hányadát anyagi fedezet hiányában magához váltani nem tudja. A keresetlevélben a pertárgy-értéket 87.193.730,- Ft-ban és 5.000 DEM-ben jelölte meg.

A Fővárosi Bíróság 2000. december 7. napján meghozott 6. P..../1999/28. sorszámú ítéletében a keresettel érintett ingók tekintetében elrendelte a peres felek közös tulajdonának árverés útján való megszüntetését, illetve egyes vagyontárgyak esetében kötelezte az alperest ellenérték megfizetésére. Az első fokú ítélet ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán azt a Legfelsőbb Bíróság 2002. március 5. napján meghozott Pf.II..../2001/14-I. sorszámú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat meghozatalára kötelezte.

A megismételt eljárás során a felperes és édesapja közötti peren kívüli tárgyalások eredményre vezettek, s mindkettőjük jogi képviselője közreműködése mellett 2002. november 27-én teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt megállapodás jött közöttük létre. Ebben id. V. J. fia, jelen per felperese a perben érvényesített valamennyi öröklési igénye kielégítéseként 2004. december 31-ig - részben követelés betudással - 150.000.000,- Ft megfizetését vállalta.

A megismételt eljárásban 2002. december 12. napján megtartott tárgyaláson a felek a magánokiratba foglalt megállapodásukkal azonos tartalommal egyezséget kötöttek, amelyet a Fővárosi Bíróság aznap meghozott és jogerős 4.P. .../2002/12. sorszámú végzésével jóváhagyott.