32004R1628[1]

A Tanács 1628/2004/EK rendelete (2004. szeptember 13.) az egyes Indiából származó grafitelektróda-rendszerek importjára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és az ezekre megállapított ideiglenes vám végleges behajtásáról

A TANÁCS 1628/2004/EK RENDELETE

(2004. szeptember 13.)

az egyes Indiából származó grafitelektróda-rendszerek importjára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és az ezekre megállapított ideiglenes vám végleges behajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (az alaprendelet) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel a Bizottság által - a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultáció után - benyújtott javaslatra,

(1)

2004. május 19-én a Bizottság az 1008/2004/EK rendelettel ( 2 ) (a továbbiakban: "ideiglenes rendelet") ideiglenes kiegyenlítő vámot vetett ki egyes Indiából származó grafitelektróda-rendszerek közösségi importjára.

(2)

Azon lényeges tények és szempontok feltárását követően, melyek alapján ideiglenes kiegyenlítő vám kivetése mellett döntöttek, több érdekelt fél írásban is előterjesztette véleményét az ideiglenes megállapításokról. Az erre felkért felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(3)

A Bizottság tovább gyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, melyet szükségesnek talált a végleges megállapítások kialakítása szempontjából.

(4)

Minden fél tájékoztatást kapott a lényeges tényekről és információkról, amelyek alapján végleges kiegyenlítő vámot kívántak megállapítani egyes Indiából származó grafitelektróda-rendszerek importjára, valamint az ideiglenes vám formájában kivetett összegek végleges behajtását kívánták biztosítani. Ugyancsak megadtak egy időszakot, amelyen belül a lényeges tények és szempontok feltárását követően kifogással lehet élni a megállapításokkal szemben.

(5)

Az érdekelt felek által beterjesztett szóbeli és írott észrevételek áttekintésre kerültek, és - indokolt esetben - a megállapításokat azoknak megfelelően módosították.

(6)

Mivel semmilyen újabb észrevétel nem érkezett be az érintett és hasonló termékekkel kapcsolatban, az ideiglenes rendelet (12)-(16) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(7)

Az ideiglenes intézkedések kivetése utáni feltárást és a teljes körű feltárást követően, számos észrevétel érkezett az Indiai Kormánytól és az exportáló termelőktől. Először is azt állították, hogy a DEPB export utáni bázison egy vám-visszatérítési rendszer, következésképp a rendszer keretében fennálló juttatásokat a potenciális importvám-túlfizetésekre kellene korlátozni. Azt is állították továbbá, hogy a juttatások számszerűsítésének a DEPB-engedélyek átvételi időpontján kell alapulnia, és nem felhasználásuk vagy értékesítésük időpontján, ahogy azt a Bizottság számításba vette. Végül, azt állították, hogy a juttatás összegét csökkenteni kellene, mivel megállapították, hogy a DEPB-ráta az érintett termék vonatkozásában 2004. februárban - vagyis a vizsgálati időszak után - 19 %-ról 11 %-ra csökkent.

(8)

Az első állításra vonatkozóan, az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdése megjegyzi, hogy az alaprendelet szól a kivételekről, többek között a vám-visszatérítési és pót-vámvisszatérítési rendszerekre vonatkozóan, amelyek megfelelnek az I. melléklet i. tételében, a II. mellékletben (a vámvisszatérítés definíciója és szabályai) és a III. mellékletben (a pót-vámvisszatérítés definíciója és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak.

(9)

Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az Indiai Kormány nem alkalmazott hatékony ellenőrzési rendszert vagy eljárást annak igazolására, hogy felhasználtak-e és milyen összegekben inputokat az exportált termék előállításában (az alaprendelet II. melléklete, II. (4) bekezdés), és pót-vámvisszatérítési rendszerek esetében, az alaprendelet III. melléklet, II. (2) bekezdés). Továbbá, az Indiai Kormány nem végzett export utáni vizsgálatot a ténylegesen bevont inputok alapján annak megállapítása céljából, hogy történt-e túlfizetés, noha ez általános követelmény lenne egy hatékonyan működtetett ellenőrzési rendszer hiányában (alaprendelet II. melléklet II. (5) bekezdés és III. melléklet II. (3) bekezdés). Ezen kívül, az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésében úgy ítélték meg, hogy a DEPB export utáni bázison nem tekinthető engedélyezett vám-visszatérítési rendszernek vagy pót-vámvisszatérítési rendszernek (III. melléklet) az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) ii. pontja alapján. Erre tekintettel, az ideiglenes rendelet (38) preambulumbekezdésében szereplő következtetést, melynek értelmében a kiegyenlítő juttatás a minden import után rendszerint fizetendő összes importvám kiegyenlítése, meg kell erősíteni.

(10)

A rendszer keretében igénybe vehető juttatásokra való jogosultsághoz a vállalatnak áruexportot kell teljesítenie. Az exporttranzakció időpontjában az exportőrnek nyilatkoznia kell az indiai hatóságnak, jelezve, hogy az export a DEPB-rendszer alapján történik. Az áruexport érdekében az indiai vámhatóság - még mielőtt az árut exportálnák - export-fuvarszámlát állít ki, amely többek között mutatja a DEPB-hitel összegét, melyet az adott exporttranzakcióhoz nyújtanak. Az export ezen időpontjában a vállalat tudatában van annak, hogy milyen juttatásban fog részesülni. Amint a vámhatóság kiadja az export-fuvarszámlát, az Indiai Kormány rendelkezési joga megszűnik a DEPB-hitel megadása felett. Megállapítást nyert, hogy a DEPB-kulcsok változása - a tényleges export és a DEPB-engedély kiadása között - nem érinti a juttatás mértékét. Az érvényes DEPB-kulcs az lesz, amit az exportnyilatkozat időpontjában alkalmaznak. Ezért nincs lehetőség a juttatások mértékének visszamenőleges módosítására. Ennek megfelelően, az exporttranzakció pillanatában az Indiai Kormány kötelezően lemond a vámról, ami pénzügyi hozzájárulást képez az alaprendelet 2. cikk (1) bekezdése a) i. pontja értelmében.

(11)

Az alaprendelet 1. cikk (1) bekezdése megállapítja, hogy "kiegyenlítő vám kivethető bármilyen kapott támogatás ellensúlyozására [...], melynek a szabad forgalomba kerülése a Közösség területén sérelmet okoz." Ilyen vám kivetésének értelme az, hogy a támogatásban részesült importált áruk árai alacsonyabbak, és az ilyen alacsonyabb árak sérelmet okoznak. Ebben az esetben, amikor a grafitelektróda-rendszerek exportőrei az exporteladások ártárgyalásait folytatják, tisztában vannak vele, hogy az eladás támogatásban részesül a DEPB-rendszer alapján. Mivel az exportőrök tisztában vannak azzal, hogy támogatást kapnak, és valódi juttatásokat más tervezetek alapján, a vállalat versenyelőnybe kerül az ártárgyalások idején, vagyis megjelenítheti ezen támogatásokat alacsonyabb ár kínálásával.

(12)

Az indiai számviteli szabványok rendelkeznek a könyv szerinti hitelekről, így például a DEPB-rendszer alapján kapott hitelekről, melyeket eredményszemléletben tartanak nyilván mint jövedelmet, amint i. a juttatásokra jogot szereztek; és ii. kellőképpen meggyőződtek róla, hogy az exporttranzakció bevételei realizálódni fognak. Ebből a szempontból annak az időpontnak van jelentősége, amikor a juttatásokra jogot szereztek. Mint azt a fenti (10) preambulumbekezdés megállapította, amint a vámhatóság kiadja az export-fuvarszámlát - amely többek között megmutatja az adott exporttranzakcióra nyújtandó DEPB-hitel összegét - az Indiai Kormány rendelkezési joga megszűnik a támogatás megadása felett, és nincs ilyen joga a támogatás összegének megállapítását illetően sem. Hasonlóképpen, mint azt a fenti (11) preambulumbekezdés megállapította, a DEPB-kulcsok változása - a tényleges export és a DEPB-engedély kiadása között - nem érinti a juttatás mértékét. Végül, mint azt a fenti (11) preambulumbekezdés megállapította, az exporttranzakciók árai megítélésünk szerint tükrözik a támogatásokat (az alacsonyabb árak révén), melyekből előnyük származhat. Ilyen körülmények között, úgy tekintjük, hogy a juttatásokra akkor szereznek jogot, amikor az exporttranzakció megtörténik. Ezen az alapon a vállalatok - összhangban az indiai számviteli normákkal - a DEPB-hitelt az exporttranzakció fázisában könyvelhetik el.

(13)

Összhangban az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével és 5. cikkével, a kiegyenlítő támogatások összegét a kedvezményezettre ruházott juttatásban kifejezve állapítják meg, amely megállapíthatóan fennáll a vizsgálati időszakban. A fentiek fényében indokoltnak tekinthető az e rendszer keretében megvalósuló juttatásokat úgy értékelni, mint a vizsgálati időszak során teljesült összes, e rendszer keretében megvalósuló exporttranzakcióra megkapott hitelek összegét. Ezen intézkedés eltér az ideiglenes rendeletben követett szemlélettől, ahol a felhasznált hitelek összegét értékelték. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontja értelmében a támogatás megszerzése érdekében szükségszerűen felmerült díjakat levonták.

(14)

A DEPB-kulcs feltételezett csökkenésével kapcsolatos végső érv tekintetében elfogadásra került, hogy meggyőző bizonyítékot terjesztettek elő, miszerint a DEPB-kulcs az érintett termékre vonatkozóan 11 %-ra csökkent 2004. február 9-i hatállyal. Mindazonáltal, mivel a juttatás összegét a vizsgálati időszak során lebonyolított összes exporttranzakció után megszerzett juttatás alapján értékelik, a DEPB-kulcs csökkenése a szóban forgó időszakot követően nem lesz hatással az eldöntött támogatás mértékére.

(15)

E változások alapján a rendszer keretében nyújtott juttatás a két vállalatra vonatkozóan 16,6 %-ra és 14,4 %-ra módosult.

(16)

Az érdekelt felek észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (56)-(58) preambulumbekezdésében vázolt következtetéseket meg kell erősíteni.

(17)

Ebben az átmeneti fázisban egy indiai exportőr termelő a jelenlegi rendszer alapján kiegyenlítő juttatásban részesült. Az exportőr képviselői azt állították, hogy i. a rendszer nem volt kiegyenlítő; és ii. minden kapott juttatást csak a vállalat olyan üzletegységének adták meg, amely nem állította elő az érintett terméket, és amelyet a vállalat - a vizsgálati időszakot követően - kiárusított. Ennek megfelelően azt állították, hogy az ALS alapján semmilyen juttatást sem kellene az exportőrhöz irányítani.

(18)

Az első állítás tekintetében semmilyen új bizonyítékot nem szolgáltattak arra nézve, hogy az ALS nem kiegyenlítő jellegű exporttámogatás. Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk arra, hogy az Indiai Kormány nem alkalmazott hatékony ellenőrzési rendszert vagy eljárást annak igazolására, hogy felhasználtak-e és milyen összegekben inputokat az exportált termék előállításában (az alaprendelet II. melléklete, II. (4) bekezdése), és pót-vámvisszatérítési rendszerek esetében, az alaprendelet III. melléklete, II (2) bekezdése). Továbbá, az Indiai Kormány nem végzett export utáni vizsgálatot a ténylegesen bevont inputok alapján annak megállapítása céljából, hogy történt-e túlfizetés, noha ez általános követelmény lenne egy hatékonyan működtetett ellenőrzési rendszer hiányában (alaprendelet II. melléklete II. (5) bekezdése és III. melléklete II (3) bekezdése). Erre tekintettel az ideiglenes rendelet (64)-(70) preambulumbekezdésében szereplő következtetéseket meg kell erősíteni.

(19)

A második állítás tekintetében megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt az érintett exportőr igénybe vette a rendszert, és ennek eredményeképpen kiegyenlítő juttatásban részesült. Ezenkívül abból, hogy a szóban forgó terméket előállító üzletegységet a vizsgálati időszakot követően eladták, nem releváns megállapítani, vajon a vállalat a vizsgált időszak alatt támogatásban részesült-e. A vállalat, mint egész támogatási szintjének a megállapításakor nem tartható lényegbevágónak az, hogy a támogatási rendszer a vállalat egy olyan egységére irányult, amely nem magát az adott terméket állítja elő. Valójában a vizsgálat az egész céget érinti, így bármely juttatás, amelyhez valamelyik egység hozzájut, tulajdonképpen a vállalat egészének adott juttatásnak tekinthető. Ezért a kiegyenlítő juttatás kiszámításakor, minden támogatást számításba vesznek, amit az egész vállalat a vizsgált időszakban kapott. Ennél fogva az ideiglenes rendelet (71) preambulumbekezdésében felvázolt következtetést meg kell erősíteni.

(20)

Az érdekelt felek érdemi észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (72) preambulumbekezdésében vázolt következtetést meg kell erősíteni.

(21)

Az érdekelt felek érdemi észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (74) preambulumbekezdésében vázolt következtetést meg kell erősíteni.

(22) A fentiekben vázolt következtetések fényében a kiegyenlítő támogatások összegét végleges jelleggel meg kell erősíteni, az alábbiak szerint: Támogatás típusa DEPB EPCG ALS EPZ/EOU ITE ÖSSZ. Graphite India Limited (GIL) 16,6 % 0,1 % 16,7 % Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited 14,4 % 0,3 % 0,2 % 14,9 % Minden egyéb 16,7 %

(23)

Lényegében új információ vagy érv hiányában - ebből a sajátos nézőpontból - az ideiglenes rendelet (76)-(79) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(24)

Az ideiglenes feltárást követően az indiai exportőrök rámutattak az eltérésre, ami az érintett termék különös típusának alulkínáló árkülönbözetében fennáll, összehasonlítva a hasonló típusok alulkínáló árkülönbözeteivel. Ezen állítás vizsgálatát követően megállapítást nyert, hogy az eltérés hibának köszönhető, amely a jóváírási értesítések számának bejelentésében és egy adott közösségi termelő kedvezményeiben történt. Az állítás ennél fogva elfogadásra került, és az adott alulkínáló árkülönbözetet, valamint - indokolt esetben - más jellegű árkülönbözetek megfelelően módosításra kerültek.

(25)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a közösségi ipar azon kereskedelmi tranzakcióinak a jelentős része, amelyeket az alulkínáló árajánlatok megtételéhez használtak fel, kétszeresen is elszámolásra került. Ennek fényében a kétszeresen elszámolt tranzakciókat törölni, az alulkínáló árajánlatokat pedig ennek megfelelően módosítani kell. Így a sérelem mutatóit nem szükséges módosítani.

(26)

A fentiek eredményeképpen az összehasonlítás azt mutatta, hogy a folyamat során az érintett - indiai származású - termék, melyet a Közösség területén adtak el - 3-11 %-kal alámegy a Közösség ipari árainak.

(27)

Lényegében új információ vagy érv hiányában - e tekintetben - az ideiglenes rendelet (80)-(116) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni, kivéve a (86) preambulumbekezdést (lásd a fenti (24)-(26) preambulumbekezdést).

(28)

Az indiai exportőrök megismételték érvüket, miszerint okozati összefüggés megállapítása a támogatott import és a közösségi ipar megszenvedte sérelem között olyan adatokon alapul, melyek megbízhatatlanok lennének a kartell 1998. elejéig tartó létezése miatt. Mindazonáltal, az indiai exportőrök nem adtak semmilyen új információt az észrevételek benyújtására - e különös szempontból - megadott határidőn belül.

(29)

Lényegében új információ vagy érv hiányában az ideiglenes rendelet (117)-(137) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(30)

A felhasználókat és egy felhasználó vállalatot képviselő szervezet ismételten felvetette fő gondját, miszerint az indiai szállítóknak a Közösség piacáról történő kizárásával minden vámintézkedés csökkentené az általában vett versenyt a Közösség piacán e sajátos terméket illetően, és ez elkerülhetetlenül áremelkedéshez vezet. Mindazonáltal, mint azt az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdése szerint felmérték, a hasonló termékek áremelésének hatása a végső felhasználóknál valószínűleg minimális. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy bárminemű kiegyenlítő intézkedés célja nem az, hogy meggátolja az indiai termékek piacra jutását a Közösség területén, hanem sokkal inkább az, hogy helyreállítsa az esélyegyenlőséget, melyet a tisztességtelen kereskedelumi eljárások eltorzítottak. Végül, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó intézkedések nem olyan szintűek, hogy kizárják az indiai termelőket a Közösség piacairól.

(31)

Lényegében új információ vagy érv hiányában - e tekintetben - az ideiglenes rendelet (138)-(151) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(32)

Az ideiglenes megállapítások feltárását követően számos érdekelt fél azt állította, hogy a 9,4 %-os profitszint - amely a közösségi ipar pénzügyi helyzetét tükrözi, - az Indiából származó sérelmes támogatások hiányában túl magas volt. Állításuk szerint az átlagos gyakorlat a profitarányt 5 %-ban állapította meg olyan áruk esetében, mint az acél-, a textilipari termékek és az alapvegyszerek. Ugyanazon felek továbbá azt követelték, hogy az ehhez a számhoz való eljutás módszereit fel kell tárni.

(33)

Mint azt, az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdése kifejti, a 9,4 %-os profit megfontolt értékelés eredményeként jött létre, amely számos elemre épült, köztük i. a közösségi ipar által elért 1999. évi profit, amikor is a dömpingimport piaci részesedése a legalacsonyabb volt; ii. az akkori piaci feltételek; és iii. a vállalati kimutatásokra épülő adatbázis alapján megállapítható teljesítmény. Ami ezt az adatbázist illeti, ez a vállalati elszámolások adataiból áll, melyeket elsősorban a legnagyobb ipari országok jegybankjai gyűjtenek, vagyis az Európai Unió tagállamainak többsége, az Egyesült Államok és Japán, majd az így összegyűjtött adatokat ágazatonként összesíti a jegybanki mérlegadatok hivatalainak európai bizottsága (European Committee of Central Balance Sheet Data Offices) és az Európai Bizottság. Az adatbázist felfrissítették az ideiglenes és a végleges megoldás közötti időszakban. Az EU-tagállamokra, valamint az Egyesült Államokra és Japánra vonatkozó frissített adatok elemzése arra utal, hogy az átlagos profit - a legközelebbi rendelkezésre álló üzletághoz tartozó vállalatok rendkívüli tételeit megelőzve 7,5 % volt 2002-ben, amely az adatbázisban rendelkezésre álló utolsó év.

(34)

Mindazonáltal továbbra is az a megítélés, hogy annak a profitnak a megállapításánál, melyet támogatás nélkül értek el, megfelelő figyelmet kell szentelni az összes mennyiségi és minőségi szempontnak, amely lényeges ebben a tekintetben. Nevezetesen, mint az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdése szerint megtörtént, megfelelő vizsgálat készült a közösségi ipar profitszintjeiről, amikor a támogatott import a legalacsonyabb szinten volt (vagyis 1999-ben), és más okokról és körülményekről, melyek befolyásolhatták az utóbbi időszak reprezentatív természetét. Végül, meg kell jegyezni, hogy az érintett terméket igényes alkalmazások használják, szigorúan meg kell felelniük bizonyos paramétereknek, különös tekintettel az elektromos ellenállásra. Ez egyrészt magas fokban tőkeigényes gyártási eljárásokat jelent, másrészt nem elhanyagolható nagyságú kutatás-fejlesztési költségeket. Az a tény, hogy a világon csak egy korlátozott számú termelő rendelkezik ezzel a technológiával, további bizonyíték arra nézve, hogy ez a termék nem tekinthető alapvető szükségleteket kielégítő árucikknek.

(35)

Mindezen körülményeket és elemeket számításba véve, végérvényesen megállapítható, hogy a nyereségkulcsot - amely joggal tekinthető úgy, mint ami tükrözi a közösségi ipar pénzügyi helyzetét az Indiából származó és sérelmes támogatások hiányában, 8 %-ban kell megállapítani, a sérelmi haszonkulcs kiszámítása szempontjából.

(36) Fentiek következtében, tekintettel az alákínálással kapcsolatos megállapításokra (lásd a fenti (24)-(26) preambulumbekezdést) a sérelmi haszonkulcsok a következőképpen módosulnak. Graphite India Limited (GIL) 15,7 % Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited 7,0 %

(37)

Tekintettel a támogatottsággal, sérelemmel, okozati összefüggéssel és a Közösség érdekével kapcsolatban elért következtetésekre, végleges kiegyenlítő vámot kellene kivetni a támogatott importtal előidézett további károkozás elkerülése érdekében. A végleges intézkedéseket a megállapított támogatási különbözet szintjén kell megállapítani, de nem haladhatják meg a fentiekben kalkulált sérelmi haszonkulcs mértékét, összhangban az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésével. Tekintve, hogy az átfogó együttműködés szintje India tekintetében magas, az összes többi vállalatra vonatkozó reziduális támogatási különbözetet a legmagasabb egyéni különbözetben, azaz 16,7 %-ban állapították meg a vállalat számára.

(38)

Az Indiába irányuló export előállítóira megállapított támogatási különbözetek nagyságát illetően és tekintettel a közösségi iparban okozott károk mértékére, szükséges az ideiglenes rendeletben megállapított ideiglenes kiegyenlítő vám összegeinek a kivetett végleges vámok összegének mértékében történő behajtása. Mivel a végleges kiegyenlítő vám a Graphite India Limited esetében magasabb, mint ideiglenes párja, az ideiglenesen megszerzett összegeket, melyeket az ideiglenes rendelet állapított meg, véglegesen be kell hajtani. Ezzel szemben, mivel a végleges kiegyenlítő vám a Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited esetében alacsonyabb, mint az ideiglenes kiegyenlítő vám, az ideiglenesen megszerzett összegeket - a végleges kiegyenlítő vámok feletti részükben - el kell engedni.

(39)

Az e rendeletben meghatározott egyéni vállalati kiegyenlítővám-kulcsok megállapítása a szóban forgó vizsgálat megállapításaira épültek, ezért olyan helyzetet tükröznek, melyet az említett vizsgálat során e vállalatokkal kapcsolatban állapítottak meg. Ezek a vámkulcsok (szemben az országos vámmal, amely "minden másra" alkalmazandó) így kizárólag az érintett országból származó, és a vállalatok, és ily módon az említett konkrét jogi személyek által előállított termékek importjára alkalmazható. Importált termékek, melyeket más vállalat állított elő, mint amelyek kifejezetten szerepelnek - névvel és címmel - a rendelet rendelkező részében, beleértve a kifejezetten megemlítettekkel kapcsolatban álló szervezeteket, nem részesülhetnek ezekből a kulcsokból, és a "minden másra" alkalmazandó vámkulcs alá esnek.

(40)

Minden olyan igénnyel, amely ezeknek az egyéni vállalati kiegyenlítővám-kulcsoknak az alkalmazását célozza (vagyis követi a szervezet névváltozását vagy az új termelés vagy új értékesítési egységek kialakítását) haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulni, beleértve az összes lényeges információt, nevezetesen minden változást a vállalat termelési tevékenységét, belföldi és exportértékesítését, a névváltozással kapcsolatban, vagy a termelési és értékesítési egységekben bekövetkező változásokat. Indokolt esetben a rendelet módosítására kerül sor, az egyéni vámokból részesülő vállalatok listájának frissítésével.

(41)

A vizsgálat ideje alatt két indiai székhelyű exportáló termelő, a Graphite India Limited és a Hindustan Electro Graphite Limited tett az árat illető kötelezettségvállalást az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban. Jelentős különbségek voltak azonban a vizsgálati időszak és a jelenlegi körülmények között a nyersanyagok árát illetően, ennek a speciális piacnak az általános ingatagsága következtében. A további vizsgálati eredmények szerint, ha ebben az esetben elfogadásra kerül a kötelezettségvállalás, mindez a minimum importárak alapján, amelyeket kizárólagosan a vizsgálati időszakra vonatkozóan összegyűjtött adatokból kiindulva határoztak meg mint jelenlegi ajánlatot, negatív következményekkel járna az említett kötelezettségvállalások hatékonyságára a sérelmes támogatások megszüntetésekor. Ezenkívül az egyik érintett exportőr gyártó a kötelezettségvállalást jelentő ajánlata megtételét követően megvásárolt egy, a Közösség területén található grafitelektróda-gyártó vállalatot. Ennek kapcsán felmerül az exportőr kötelezettségvállalást jelentő ajánlata kijátszásának a veszélye. E két fejleményt figyelembe véve nem volt lehetséges a gyakorlatban megvalósítható, ezáltal elfogadható kötelezettségvállalások véglegesítése a jelenlegi vizsgálat időhatárain belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A következő grafitelektródák importjára végleges kiegyenlítő vámot kell kivetni: elektromos kemencékben használatos, 1,65 g/cm3 vagy annál nagyobb sűrűségű és 6,0 μΏ vagy annál kisebb elektromos ellenállású, az ex854511 00 (TARIC-kód: 8545110010), és az ilyen elektródákhoz használt érintkezők, amelyek az ex854590 90 KN-kód (TARIC-kód: 8545909010) alá tartoznak, akár részegységként importálták, akár különállóan, és Indiából származnak.

(2) A következőkben felsorolt társaságok által gyártott termékek nettó, közösségi határparitáson számított, a vám kivetését megelőző árára alkalmazandó végleges kiegyenlítő vám mértéke a következő:

(3) Eltérő rendelkezés hiányában vámilletékekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A következő, az ideiglenes rendeletben szabályozott, az elektromos kemencékben használatos, 1,65 g/cm3 vagy annál nagyobb sűrűségű és 6,0 μΏ vagy annál kisebb elektromos ellenállású, az ex854511 00 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 8545110010), és az ilyen elektródákhoz használt érintkezőkre, amelyek az ex854590 90 KN-kód (TARIC-kód: 8545909010) alá tartoznak, akár részegységként importálták, akár különállóan, és Indiából származnak, kivetett ideiglenes kiegyenlítővám-összegek behajtása a következőképpen történik.

A végleges dömpingvám feletti összeget el kell engedni. Ahol a végleges vámok magasabbak, mint az ideiglenes megfelelőjük, ott csak az ideiglenes vám szintjén megszerzett összegeket kell behajtani.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 288., 1997.10.21., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 183., 2004.5.20., 35. o.