A Fővárosi Törvényszék G.42886/2017/9. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 102. §, 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 2. §, 8. §, 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 124. §, 214. §] Bíró: Vass Helga

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 38-40.

1535 Bp. Pf.: 887.

32.G.42.886/2017/9.

A Fővárosi Törvényszék dr. ..... főügyészségi ügyész (cím.) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - Berke & Molnár Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Molnár István ügyvéd (jogi képviselő címe.) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes által 2016. október 1. napjától a Házőrző otthon- és életmód biztosítási feltételeket alkalmazó alábbi szerződéses feltétel tisztességtelen, így az annak alkalmazójával szerződött valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen.

Az ÁSZF I.11.A. e) ii) 2. alpontja: Élet-, baleset és egészségbiztosítási károk vonatkozásában minden esetben be kell nyújtani, továbbá a következő iratok másolatát halál esetén - halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis boncolási jegyzőkönyv/biztosított halotti anyakönyvi kivonat/amennyiben a halál betegség következtében állt be, biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges (kezelőorvosi nyilatkozat, zárójelentés stb.).

Az ÁSZF I.11.A. a) i) 4. és 5. alpontja: "Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

4. a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelenésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

5. a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak."

Az ÁSZF I.14.E.5. pontja: "A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama"

A bíróság kötelezi az alperest, hogy saját költségére a fenti szövegű az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közleményt hozzon nyilvánosságra egy országos napilapban és internetes honlapján 15 napon belül 30 napra.

KÖZLEMÉNY

A Fővárosi Törvényszék 2018. február 27. kelt ítéletével valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a 2016. október 1-től Házőrző otthon- és életmód biztosítási feltételek valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal az ÁSZF I.11.A. e) ii) 2. alpontja: Élet-, baleset és egészségbiztosítási károk vonatkozásában minden esetben be kell nyújtani továbbá a következő iratok másolatát -halál esetén

- halottvizsgálati bizonyítvány/ halotti epikrízis, boncolási jegyzőkönyv

- biztosított halotti anyakönyvi kivonata

- amennyiben a halál betegség következtében állt be, biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges (kezelőorvosi nyilatkozat, zárójelentés stb.) - tisztességtelen, mert a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

Az ÁSZF I.11.A. e) i) 4. és 5. alpontja:"Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

4. a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelenésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

5. a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak" tisztességtelen, mert a Bit. 214. § (2) bekezdésébe ütközik.

Az ÁSZF I.14.E.5. pontja: "A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama" - tisztességtelen, mert nem egyértelmű, ellentmondó.

Egyebekben a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon fizessen meg az államnak külön felhívásra 18.000,- (tizennyolcezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Ezt meghaladóan a felek a költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknél, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 3 példányban, írásban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték, vagy a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

A jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és a kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s :