A Nyíregyházi Törvényszék Mf.21187/2016/3. számú határozata munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 182. §, 235. §, 253. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. §, 167. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Kostyákné dr. Vass Ágnes, Nyakó Zsuzsanna, Szalókiné dr. Szőllősi Anna

Nyíregyházi Törvényszék

4.Mf.21.187/2016/3.szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek - ügyvéd által képviselt alperes ellen munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség iránt indult perében a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. június 2. napján kelt 6.M.239/2013/69. sorszámú ítélete ellen a felperes 71. sorszámú, alperes 72. sorszámú fellebbezései folytán alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a nem vagyoni kártérítés összegét 2.500.000.- (kettőmillió-ötszázezer) forint összegre felemeli, mellőzi a felperest az alperes részére perköltség fizetésére kötelező ítéleti rendelkezést.

A peres felek maguk viselik saját elsőfokú perköltségüket.

Az alperes által fizetendő kereseti eljárási illeték összegét 221.500.-(kettőszázhuszonegyezer-ötszáz) forintra felemeli. Ezt meghaladóan a feljegyzett kereseti eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékügyi hatóság külön felhívására - 765.200 (hétszázhatvanötezer-kettőszáz) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Ezt meghaladóan a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes az alperes P alatti telephelyén betanított munkás-segédmunkás munkakörben többnyire faipari gépek mellett leszedői munkakörben volt foglalkoztatva.

A felperes 2013. február 13. napján bekövetkezett baleset során a jobb kéz III-IV-V. ujjának amputációját, a II. ujj kiterjedt ín és lágyrész sérüléseit szenvedte el. A felperes baleseti eredetű egészségkárosodása 20%, illetőleg munkaképesség csökkenése 30 % mértékű. A felperes kétkezes tevékenységet nem igénylő munkakörben foglalkoztatható.

A felperes munkaviszonya az alperesnél 2013. október 8. napján felperes felmondásával megszűnt.

A felperes kereseti kérelmében 5.000.000.- Ft összegű nemvagyoni kártérítés, 2013. október 9. napjától 2016. május 31. napjáig terjedő időszakra 2.384.982.- Ft elmaradt jövedelem lejárt járadék, 2016. június 1. napjától havi 77.490.- Ft járadék vagyoni kártérítés, a nemvagyoni kártérítés és lejárt járadék címén előterjesztett kereseti követelés után az esedékesség időpontjától késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 1.250.000.-Ft nem vagyoni kártérítést és ennek 2013. május 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 1.192.461.-Ft lejárt járadék (elmaradt jövedelem) vagyoni kártérítést és ennek 2015. január 29. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Az alperes köteles megfizetni a felperesnek 2016. június 10. napjától minden hónap 10. napjáig havi 38.745.-Ft járadék vagyoni kártérítést.

A megítéltet meghaladóan az elsőfokú bíróság felperes keresetét elutasította.

Kötelezte felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 napon belül 135.000.-Ft perköltséget.

Megállapította, hogy az alperes köteles megfizetni a magyar államnak az illetékügyi hatóság külön felhívására - az ott meghatározott módon és időben - 174.400.-Ft kereseti illetéket, a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására - az ott meghatározott módon és időben - 270.425.-Ft állam által előlegezett költséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a Sz Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve határozatában a perbeli balesetet üzemi balesetnek ismerte el. A felperes a balesetet munkaviszonyával összefüggésben szenvedte el. A munkáltató nem bizonyította az eljárás során, hogy a baleset ellenőrzési körén kívül és a felperes kizárólagos elháríthatatlan magatartása miatt következett be.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a felperes közrehatását a baleset bekövetkezésében 50 % mértékben állapította meg. Az alperes hivatkozását, hogy a felperes kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, nem találta bizonyítottnak.

Az ítélet ellen mind a felperes, mint az alperes fellebbezést nyújtottak be.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperes marasztalási összegének felemelését kérte, a nem vagyoni kártérítés összegét 3.750.000-tal, a keresetveszteség összegét 1.192.461.-Ft-tal, a járadék havi összegét 38.745.-Ft-tal, a perköltség fizetése alóli mentesítését és alperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását.

Előadta, hogy nem ért egyet P.L. szakértői véleményének mellőzésével és az utóbb kirendelt H.M. szakvéleményének elfogadásával. Álláspontja szerint P.L. szakvéleménye nem aggályos, egy jó szakértőnek olyan munkavédelmi szempontból jelentős kérdésekkel is foglalkozni kell, ami a perbeli esettel összefüggésben van. A szakértő rámutatott a túlmunka miatti balesetveszélyre, a gép alperes által sem ismert állapotára és ezen speciális, az üzemben eddig nem használt gépre vonatkozó oktatás gépismeret hiányára. Ezek nem a szakvélemény aggályosságát, hanem alaposságát jelentik.

H.M. az alperes felelősségét igyekezett menteni szakvéleményével, mely ellentétes a per adataival, a baleset után nyomban felvett jegyzőkönyvi nyilatkozatokkal. A szakvéleményben állította, hogy a felperest a baleset előtt kioktatták, munkahelyi vezetője figyelmeztette a megfelelő munkavégzésre. Ilyen azonban nem volt, nem igazolt és az elsődleges baleseti jegyzőkönyv szerint is kifogástalanul végezte munkáját. A balesetben érintett munkatársai inkább dicsérték, mint elmarasztalták. A szakértő terhére rótt közelebbről meg nem határozott fegyelmezetlenséget, együttműködési kötelezettséget sértő magatartást.

A felperes a baleseti jegyzőkönyvben a leírt alperesi nyilatkozatot kérte figyelembe venni. Álláspontja szerint, az alperes ott még a valóságot írta le, a bírósághoz benyújtott beadványában azonban már minden létező adatba belekötött, így fegyelmezetlenségre, utasítások be nem tartására, együttműködési kötelezettségre hivatkozással semmit nem akart fizetni.

Az elsőfokú bíróság oldalakon keresztül sorolta az alperesnek felróható magatartásokat, a felperes terhére róható magatartásokat azonban csak 3 pontban fogalmazta meg, de csak általánosságban, nem konkrétumokban.