A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.154/2016/15. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 381. §, 385. §, 387. §, 398. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 64. §, 227. §, 459. §] Bírók: Bencze Beáta, Makai Lajos, Tóth Sándor

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.10381/2015/4., Fővárosi Törvényszék Bf.8663/2015/5., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.154/2016/15.* (ÍH 2017.5), 3001/2022. (I. 13.) AB határozat

***********

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, 2017. év január hó 11. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A becsületsértés vétsége miatt dr. vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 27.Bf.8663/2015/5. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy

Dr. vádlott bűnös becsületsértés [Btk.227.§ (1) bekezdés b) pont] vétségében.

Ezért a bíróság a vádlottat megrovásban részesíti.

A harmadfokú eljárás során felmerült összesen 41.080 (negyvenegyezer-nyolcvan) forint bűnügyi költségből 23.580 (huszonháromezer-ötszáznyolcvan) forintot dr. vádlott köteles az államnak megfizetni, 17.500 (tizenhétezer-ötszáz) forint bűnügyi költséget az állam visel.

Indokolás

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.381/2015/4. számú, 2015. május 5. napján kelt ítéletével dr. vádlottat becsületsértés vétsége miatt megrovásban részesítette. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott jelentett be fellebbezést felmentés érdekében. A Fővárosi Törvényszék 27.Bf.8663/2015/5. számú, 2016. április 14. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat becsületsértés vétségének vádja alól felmentette.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést a vádlott bűnösségének megállapítása végett.

A magánvádló és jogi képviselője a harmadfokú bíróság nyilvános ülésén elsősorban a törvényszék határozatának hatályon kívül helyezésére, másodlagosan annak megváltoztatására, a vádlott bűnösségének megállapítására tett indítványt. A vádlott és védője a törvényszék határozatának helybenhagyását kérte.

A harmadfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott másodfokú ítéletet - a Be.387.§ (1) bekezdése alapján - az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül, vizsgálva az eljárási szabályok megtartását, illetve a másodfokú ítélet megalapozottságát.

A felülvizsgálat során a fellebbviteli bíróság megállapította, hogy az első- és másodfokú eljárásban a perrendi előírásokat az eljárt bíróságok maradéktalanul betartották. A büntetőeljárás alapját képező polgári ügy tárgyalásán elhangzottak rekonstruálása, ezen keresztül a megalapozott tényállás megállapítása nem ütközött nehézségbe. Okirati bizonyíték - bírósági jegyzőkönyv - állt rendelkezésre, mely kellő pontossággal rögzítette dr. vádlott szavait, de tartalmazta a szövegkörnyezetet is. Ebből megnyugtatóan megállapítható volt, hogy a tárgyaláson esetenként elszabadultak az indulatok és kölcsönösek voltak a sértegetések. Egyetértett ezért az ítélőtábla a törvényszéknek az elsőfokú ítélet tényállásának kiegészítésére és a megalapozottságára vonatkozó megállapításával is.

A másodfokú bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel dr. vádlottat a becsületsértés vétségének vádja alól. Jogi álláspontja szerint a vádlott a véleménynyilvánítás szabadságának határát nem lépte át, bár bántó szavakat használt, bűncselekményt nem követett el. Ezen túlmenően azt is megállapította, hogy a vádlott által használt kifejezések jogellenessége hiányzik, mivel a magánvádló által sérelmezett kijelentések egy polgári per tárgyalásán hangzottak el.

Az ítélőtábla a másodfokú bíróság jogi álláspontjával nem értett egyet.

A harmadfokú bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy dr. vádlottnak egy polgári perben tett kijelentése bűncselekményt valósított-e meg, vagy az a szabad véleménynyilvánítás keretei közt maradt.