BH 1986.7.281 A lakás kiürítésére irányuló ítéleti rendelkezés nem tekinthető teljesítettnek - kiköltözés esetén sem -, ha az adós a végrehajtást kérő birtokbalépését megakadályozza azáltal, hogy a kiürített lakásba harmadik személyek beköltözését teszi lehetővé [Vht. 95. §].

A felek házasságát a jogerős ítéletével a bíróság felbontotta, és a közös lakás kizárólagos használatára a lakásból átmenetileg elköltözött felperest jogosította fel. Az alperest kötelezte, hogy a lakást 90 napon belül ürítse ki azzal, hogy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A házasingatlan az ingatlannyilvántartás szerint az alperes tulajdonában áll a szülők haszonélvezeti jogával terhelten. A telket az alperes a szüleitől kapta ajándékba, és az életközösség fennállása alatt arra a házastársak közösen építkeztek.

Az alperes a kiürítési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes végrehajtás elrendelését kérte. A bíróság az adóst előbb 5000 forint, majd 8000 forint pénzbírsággal sújtotta. Ez utóbbi végzés kézhezvételét követően 1984. november 19. napján kelt levelében az adós bejelentette a végrehajtónak, hogy a lakásból kiköltözött, és kérte a kiszabott bírság elengedését.

A bírósági végrehajtó megállapította, hogy az adós a lakásból kiköltözött, egyben azt is megállapította, hogy az ingatlant a haszonélvezők vették birtokba. E körülményekre tekintettel a bíróság a pénzbírság elengedése iránt előterjesztett kérelmet elutasította.

A végrehajtást kérő 1985. február 13. napján előterjesztett újabb kérelme alapján az adóst 10 000 forint pénzbírsággal sújtotta. A végzés indokolása szerint a jogerős ítéletben foglalt kötelezettségének az adós nem tett eleget; kiköltözött ugyan a lakásból, de ezzel egyidejűleg a szülei költöztek a lakásba. A megyei bíróság az első fokú bíróság végzését helyben hagyta. A megyei bíróság is az adós terhére értékelte szüleinek a lakásba való beköltözését. A végzés indokolása szerint a fellebbezésben hivatkozott körülmények a bírság elengedésének alapjául nem szolgálhatnak. A tulajdonosok és a haszonélvezők közötti vita külön polgári peres eljárás tárgya lehet. A végzés ellen emelt törvényességi óvás nem alapos.