1979. évi 18. törvényerejű rendelet

a bírósági végrehajtásról

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvényerejű rendelet célja

1. § Ennek a törvényerejű rendeletnek az a célja, hogy biztosítsa a bíróságok és más szervek határozatainak érvényre juttatását, a jogos követelések behajtását.

Általános elvek

2. § A bírósági végrehajtási eljárást e törvényerejű rendelet szerinti határidőben, gyorsan és hatékonyan kell lefolytatni. Szükség esetén hatósági kényszerrel, is el kell érni, hogy a kötelezett, illetőleg az adós (a továbbiakban: adós) teljesítse kötelezettségét. Gondoskodni kell arról, hogy a jogosult minél hamarabb hozzájusson követeléséhez, és az adósnak ne legyen módja az eljárás meghiúsítására vagy elhúzására.

3. § (1) A pénzkövetelést elsősorban az adós munkabéréből, szövetkezeti vagy egyéb, időszakonként visszatérő járandóságából, illetőleg munkából eredő díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban: munkabéréből) kell behajtani.

(2) Ha előrelátható, hogy a követelést a munkabérre irányuló végrehajtással nem lehet gyorsan behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. Ingatlan értékesítésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

4. § Az adós munkáltatója, illetőleg a járandóságot, a munkából eredő díjazást, a juttatást, a követelés összegét folyósító szerv (a továbbiakban: munkáltató) köteles a munkabérből a behajtandó összeget levonni és a jogosultnak kifizetni. Köteles egyébként is mindent megtenni annak érdekében, hogy a nála dolgozó adós a végrehajtható kötelezettségének pontosan eleget tegyen.

5. § E törvényerejű rendeletnek a munkabérből történő levonásra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók akkor is, ha a tartozásnak a munkabérből való levonása nem bírósági, hanem államigazgatási végrehajtás során vagy - jogszabályban meghatározott esetben - a munkáltató által közvetlenül történik.

6. § Ha ingóságot, követelést vagy jogot bírósági és államigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást a bírósági végrehajtás útján, e törvényerejű rendelet szerint kell folytatni.

7. § Az állami szervek, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek kötelesek a bírósági végrehajtási eljárásban a jogszabály szerint közreműködni és a végrehajtás eredményességét saját feladatkörükben elősegíteni.

8. §[1] (1) A gazdálkodó szervezetek, az állam, az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek, Pp. 396. §), valamint a beszedési megbízási forgalomba bekapcsolt más bankszámla-tulajdonosok a végrehajtható pénzkövetelést egymással szemben - pénzintézet útján - azonnali beszedési megbízással érvényesíthetik.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, az általános szabályok szerint ingó- ós ingatlan-végrehajtásnak is helye van.

II. FEJEZET

VÉGREHAJTHATÓ OKIRATOK

9. § Bírósági végrehajtásnak (a továbbiakban: végrehajtás) a következő végrehajtható okiratok alapján van helye:

a)[2] a bíróság által kiállított végrehajtási lap,

b)[3] az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,

c)[4] a bíróság végrehajtást elrendelő, illetőleg letiltó határozata,

d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbíróságról, vagyonelkobzásról, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetésére kötelezésről, valamint bűnügyi költségről szóló értesítése, illetőleg az értesítésnek a bírósági gazdasági hivatal által készített kivonata,

e) azok az egyéb okiratok (határozatok, hatósági megkeresések), amelyek alapján jogszabály értelmében bírósági végrehajtásnak Van helye.

Végrehajtási lap

10. § (1) Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki:

a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b) a bíróság büntető ügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

(2)[5]

11. § Végrehajtási lapot állít ki:

a) választottbírósági ítélet és egyezség, valamint külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján a Fővárosi Bíróság,

b) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye szerinti járásbíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban: járásbíróság) ,

c)[6] a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző a birtokvita eldöntése során a haszon, kár és költség kérdésében hozott határozata alapján a jegyző székhelye szerinti helyi bíróság,

d)[7] a fegyelmi bíróság kártérítést megállapító határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróság, valamint az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó és eljárási költséget megállapító határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság.

e)[8] a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság.

f)[9] a külön jogszabályban megállapított határozat és okirat alapján a jogszabályban megjelölt bíróság.

12. § (1) A bíróság a végrehajtási lapot a jogosult kérelmére állítja ki.

(2) Végrehajtási lapot akkor lehet kiállítani, ha

a) az alapul szolgáló határozat, illetőleg a határozat megfelelő része jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és

b) a teljesítési határidő letelt.

(3) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtási lapot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.

(4)[10] A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogszabály szerinti eljárás során hozott bírósági határozat alapján a végrehajtást a saját javára minden olyan fogyasztó kiérheti, akinek a bírósági határozatban foglaltak szerint hátrányt okoztak. A végrehajtást kérő a jogosultságát a bíróság határozatában megállapított módon köteles igazolni.

(5)[11]

13. § (1) Tartásdíj, szüléssel kapcsolatos költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtása végett a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és kifizetni a végrehajtást kérőnek.

(2) Tartásdíj behajtására irányuló végrehajtás esetén a végrehajtási lapot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve csak akkor lehet kiállítani, ha a tartásdíjak felgyülemlése az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza.

14. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtás iránti kérelem teljesen alaptalan.

(2) Ha a végrehajtás iránti kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki.

(3) A bíróság a végrehajtási lap kiállításának megtagadása vagy a végrehajtási lapnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén indokolt végzést hoz, és ezt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti. A végrehajtási lap kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.

Végrehajtási záradék

15. § (1)[12] Az adós lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes helyi bíróság végrehajtási záradékkal látja el a Vht. 16., 19. és 20. §-ában felsorolt okiratokat.

(2) A végrehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

16. §[13] A bíróság végrehajtási záradékkal látja el azt a közjegyzői okiratot, amelynek alapján a közjegyzőkről szóló törvény alapján bírósági végrehajtásnak van helye.

17. §[14][15] (1) A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a pénzfizetési kötelezettséget megállapító kötelezvényt vagy egyéb nyilatkozatot, ha

a) a kötelezvényt, nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták,

b) az okiratban fel van tüntetve a jogosult és a kötelezett neve, a kötelezettség összege, jogcíme és a teljesítési határidő, továbbá

c) maga az okirat tartalmazza azt, hogy az okirat alapján végrehajtásnak van helye.

18. §[16]

19. §[17] (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a Munka Törvénykönyve 162. §-a alapján kiadott - keresettel meg nem támadott - írásbeli felszólítását, valamint a 173. § (2) bekezdése alapján a munkavállalót kártérítésre kötelező jogerős és végrehajtható határozatát.

(2) Az (1) bekezdésben említett, pénzfizetésre kötelező felszólítás, illetve határozat akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

20. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el[18]

a) a kézizálog-szerződésről szóló okiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt,

b) az olyan szerződésről szóló okiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árverés útján történő megszüntetésére irányul, és tartalmazza a 93. § a) pontjában foglaltakat.

Jogorvoslat a végrehajtható okirat ellen

21. § (1) Ha a végrehajtási lapot a 10-13. § megsértésével állították ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni. Ha a végrehajtási záradékot a 15-20. § megsértésével vezették az okiratra, a végrehajtási záradékot törölni kell. Ez irányadó a végrehajtási jog elévülése esetén is.

(2)[19] A bíróság az (1) bekezdésnek megfelelően saját kezdeményezéséből, a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) észrevétele alapján vagy az érdekelt fél kérelmére végzéssel bármikor intézkedhet. A végzést kézbesíteni kell a végrehajtást kérőnek és az adósnak (a továbbiakban együtt: felek) , akik a végzés ellen fellebbezhetnek. A fellebbezésnek a végrehajtás folytatására nincs halasztó hatálya.

Közvetlen bírósági letiltás végrehajtási lap helyett[20]

22. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítása helyett közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. A letiltó végzést az a bíróság hozza, amelynek a hatáskörébe tartozik a végrehajtási lap kiállítása.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A felek a végzés ellen fellebbezhetnek. A fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

23. § A végrehajtás csak közvetlen letiltással történhet, ha

a) ezt a végrehajtást kérő kívánja,

b) az állami szerv járulék nélkül számított követelése (a továbbiakban: főkövetelés) a külön jogszabályban megállapított értékhatárt nem haladja meg,

c) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben (rendszeresen) fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

24. § Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) a végrehajtást kérő főkövetelése a külön jogszabályban megállapított értékhatárt nem haladja meg, vagy

b) a bíróság az ügy körülményeire tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

Közvetlen bírósági letiltás végrehajtási záradékolás helyett[21]

25. § Az okirat végrehajtási záradékolására illetékes bíróság az okirat végrehajtási záradékolása helyett letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

26. § (1) A Vht. 25. §-a alapján hozott letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a letiltó végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézhezvételétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(2) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítette. A felek a végzés ellen fellebbezhetnek. A fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.

27. § (1) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helybenhagyja a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(2) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatja a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a letiltást a határozatában mondja ki, és ezt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(3) A munkáltató köteles az (1) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg a (2) bekezdés szerinti határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a továbbiakban is a végrehajtást foganatosítani.

Tartásdíj behajtása közvetlen bírósági felhívással

28. § (1) A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkaviszonyban álló dolgozót, szövetkezeti tagot, időszakonként visszatérő járandóságban részesülő más személyt tartásdíj megfizetésére kötelezi, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatában megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A bíróság a tartásdíjat megállapító határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(2) A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az első fokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapít meg, illetőleg ha az első fokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezést módosítja.

(3)[22] E § szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kéri. E kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.

Egyéb rendelkezések

29. § (1) A közvetlen letiltás és a közvetlen felhívás foganatosítására a IV. fejezet irányadó.

(2)[23] A közvetlen bírósági letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a jogszabály a végrehajtót említi, ott a közvetlen letiltást (felhívást) kibocsátó bíróságot kell érteni.

III. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A végrehajtás megindítása

30. § (1) A végrehajtható okiratot haladéktalanul el kell juttatni az adós lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti végrehajtóhoz, aki haladéktalanul megkezdi a végrehajtást.

(2) A végrehajtást kérő kérelmére vagy ha egyébként célszerű, a végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni.

(3)[24] A bíróság a gazdálkodó szervezet elleni végrehajtásnál a végrehajtási záradékkal ellátott okiratot a végrehajtást kérőhöz juttatja vissza (100. §).

Költségek

31. § A végrehajtás során felmerülő költségeket - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli.

Jegyzőkönyv

32. § A végrehajtó a helyszíni eljárásáról és a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít.

A végrehajtás lefolytatása

33. § (1)[25] A végrehajtó a végrehajtás megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak (képviselőjének, ügygondnokának) , és egyben felhívja őt az azonnali teljesítésre, ha az eljárás végrehajtási lappal indult meg, vagy a főkövetelés összege az 5000 Ft-ot meghaladja, illetőleg ha a bíróság a 60. § (2) bekezdése szerint rendelkezett, vagy a végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendelt.

(2) Az adósnak (képviselőjének, ügygondnokának) távolléte a végrehajtás lefolytatását nem akadályozza. Ilyenkor a végrehajtható okiratot a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvvel együtt kell kézbesíteni az adósnak.

(3) A végrehajtható okiratot - a kézhezvételétől számított 8 napon belül - a végrehajtó postán kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, az (1) bekezdésben nem említett esetekben pedig az adósnak is.

34. § (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtással érvényesített követelés megszűnését és és csökkenését a végrehajtónak haladéktalanul bejelenteni. Köteles egyúttal a le nem rótt illetéket és az állam által előlegezett költséget - ha korábban nem történt meg - befizetni a végrehajtói letéti számlára.

(2) A bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a be nem fizetett illetékért és költségért a végrehajtást kérő felelős.

35. § (1) A végrehajtás során a végrehajtó az adós lakását, egyéb helyiségét és vagyontárgyát megtekintheti és átvizsgálhatja; személymotozásnak nincs helye.

(2) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt helyiségét és bútorát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.

(3) Ellenszegülés esetén a végrehajtó a rendőrség közreműködését veszi igénybe.

36. § (1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adós vagyontárgyai fellelhetők, de az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetőleg az adós külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik.

(2) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.

37. § Ha az adós lakóhelye (tartózkodási helye) vagy munkahelye ismeretlen, és az adósnak lefoglalható vagyontárgya nincs, a végrehajtó intézkedik, hogy az adós lakóhelyét (tartózkodási helyét) és munkahelyét a rendőrségi, társadalombiztosítási, illetőleg népességnyilvántartási szervek a rendelkezésükre álló adatok alapján állapítsák meg, és közöljék a végrehajtóval.

Jogorvoslat a végrehajtó határozata és intézkedése ellen

38. § (1) A végrehajtó törvénysértő vagy alaptalan határozata és intézkedése ellen az ügyész óvással, más érdekelt pedig felülvizsgálati kérelemmel élhet a végrehajtó szerint illetékes járásbírósághoz.

(2) A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésének, az intézkedésnek a napjától, illetőleg attól az időponttól számított 8 napon belül kell bejelenteni, amikor az a kérelmező tudomására jutott.

(3) Az ügyészi óvásról és a felülvizsgálati kérelemről a bíróság - szükség esetén az érdekelteket meghallgatva - végzéssel határoz.

A végrehajtás felfüggesztése

39. § (1) A bíróság végzéssel felfüggesztheti a végrehajtást, ha az ügyben végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pert vagy igénypert (81. §) indítottak, illetőleg ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó határozata, intézkedése ellen jogorvoslattal éltek. Ezekben az esetekben a felfüggesztést az a bíróság rendeli el, amely a pert, illetőleg a jogorvoslatot elbírálja.

(2) Igényper esetén a felfüggesztés csak az igényelt vagyontárgyra terjed ki.

40. § (1) Ha a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat ellen perújítási kérelmet adtak be, és ennek sikere valószínű, a kérelem felől határozó bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.

(2)[26] Ha a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.

41. § A végrehajtást foganatosító bíróság köteles felfüggeszteni a végrehajtást, ha ezt a végrehajtást kérő kívánja, és a felfüggesztés mások jogát vagy törvényes érdekét nem sérti; a végrehajtást az adós kérelmére - a felek meghallgatása után - kivételesen akkor is felfüggesztheti a bíróság, ha ezt az ügy körülményei nyomatékosan indokolják.

42. § (1) A felfüggesztett végrehajtást csak a felfüggesztést elrendelő szerv intézkedésére lehet tovább folytatni.

(2)[27]

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

43. § (1) A végrehajtási lappal megindított végrehajtást a bíróság megszünteti, illetőleg korlátozza, ha az adós közokirattal bizonyítja, vagy közokirat alapján egyébként megállapítható, hogv a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta.

(2) Ha nincs lehetőség az (1) bekezdés szerinti eljárásra, az adós a végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránt pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.

(3) Pert csak akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozatot megelőző eljárásban, vagy a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.

(4)[28] Ezekben az esetekben kizárólag az a bíróság jár el, amely a végrehajtási lapot kiállította, ha pedig a végrehajtási lapot a munkaügyi bíróság, a katonai bíróság állította ki, kizárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság jár el.

44. § (1) Ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján történik, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pernek van helye azon az alapon, hogy

a) az okiratban foglalt követelés érvényesen nem jött létre,

b) a követelés egészen vagy részben megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama még nem járt le,

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perben kizárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság jár el.

45. § A végrehajtást foganatosító bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha ezt a végrehajtást kérő kívánja, és a megszüntetés, korlátozás mások jogát vagy törvényes érdekét nem sérti.

A végrehajtás szünetelése

46. § A végrehajtás szünetel, ha

a) az adós lakóhelye (tartózkodási helye) nem állapítható meg, és lefoglalható vagyontárgyai nem lelhetők fel,

b) az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt,

c) a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem előlegezi,

d) az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték neki.

47. § (1) A végrehajtást a 46. § a) és b) pontja esetén akkor lehet folytatni, ha az adós lakóhelye (tartózkodási helye) vagy a lefoglalható vagyontárgy ismertté vált, illetőleg ha valószínű, hogy a lefoglalt vagyontárgy értékesíthető.

(2) A végrehajtás a 46. c) és d) pontja esetén akkor folytatható, ha a végrehajtást kérő a költséget előlegezi, illetőleg a halasztás időtartamának elteltével vagy bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor a végrehajtás folytatását kéri.

A végrehajtási jog elévülése

48. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

(2) A végrehajtási jog elévülését akkor lehet hivatalból figyelembe venni, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.

(3) A végrehajtási jog elévülési határidejének eltelte után előterjesztett kérelemre (bejelentésre) nem lehet végrehajtási eljárást elrendelni.

(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA

49. § Munkabérre és egyéb járandóságra folytatott bírósági végrehajtás esetén figyelembe kell venni az államigazgatási végrehajtás során behajtandó követeléseket, valamint azokat a követeléseket is, amelyeket a munkáltató, szövetkezet vagy más szerv közvetlenül levonhat.

Végrehajtói letiltás

50. § (1) Ha az adós a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával nem teljesítette a kötelezettségét, a végrehajtó az adós munkabérét haladéktalanul letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

(2) A végrehajtó a letiltást az adós munkáltatójához küldi meg, és ebben felhívja őt, hogy az adós munkabéréből a végrehajtható okiratban meghatározott, összeget vonja le, és fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg a letiltásban foglalt felhívás szerint utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

(3) A végrehajtó a letiltás másolatát megküldi a végrehajtást kérőnek.

(4) A tartásdíj behajtására irányuló letiltást a végrehajtható okirat kézhezvétele után haladéktalanul meg kell küldeni a munkáltatóhoz.

(5) A munkáltató székhelye (lakóhelye) szerinti végrehajtó ellenőrizheti, hogy a munkabérre folytatott végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

Levonás a munkabérből

51. § (1) A munkabérből - a (2)-(4) bekezdésben megállapított kivétellel - legfeljebb 33 %-ot lehet levonni.

(2) A levonás a munkabér 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj, állami gondozási díj és intézeti elhelyezés költségéhez való hozzájárulás,

b) az adóssal szemben fennálló munkabérkövetelés,

c)[29]

d) jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombiztosítási ellátás,

e) természetbeni juttatás térítési díja,

f) lakbér és a vele egy tekintet alá eső követelés, valamint a lakáshasználati díj.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkabér 50%-áig terjedhet.

(4) A kötelezően igénybe vett üzemi étkezés és a kötelezően kiszolgáltatott természetbeni juttatás térítési díja a munkabérből korlátozás nélkül levonható.

52. § (1) Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 105. §-ban megállapított sorrendben és a 106. §-nak megfelelően kell levonni.

(2)[30] A 105. § a) , b) , c) , e) , f) , és l), m), n) pontjában felsorolt követeléseket csak bírósági vagy államigazgatási végrehajtás során, illetőleg hatósági határozat alapján lehet levonni.

(3) A 105. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét - ha a bíróság (hatóság) határozata a követelések kielégítésének egymás közötti sorrendjét vagy arányát másként nem állapította meg - a levonás alapjául szolgáló okiratoknak a munkáltatóhoz való érkezési sorrendje határozza meg.

53. § A levonás alapja - eltérő rendelkezés hiányában - az adó és nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a bérköltség, illetőleg a béralap terhére kell kifizetni, továbbá az átlagkeresetbe beszámítható egyéb juttatás.

Levonás egyéb járandóságból

54. § (1) Az adós táppénzéből csak a tartásdíjat és a táppénz címén jogalap nélkül felvett összeget lehet levonni; a levonások együttes összege a táppénz 33%-áig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés irányadó a csökkent munkaképességű dolgozót megillető keresetkiegészítésből és a tudományos fokozatra pályázó (aspiráns) ösztöndíjából történő levonásra is.

55. § (1) A családi pótlékból csak a családi pótlék címén jogalap nélkül felvett összeget, továbbá a családi pótlékra igényt adó gyermek után megállapított állami gondozási díjat és e gyermeknek hatósági határozattal gyermekintézményben történt elhelyezése esetén a térítési díjat lehet levonni.

(2) A levonás a családi pótlék 50%-áig terjedhet.

56. § (1) Az adós nyugellátásából (nyugdíjából, baleseti járadékából stb.) - a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivétellel - legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátás 50%-áig terjedhet a gyermektartásdíj és szüléssel kapcsolatos költség, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás fejében.

(3) Ha a nyugellátás havi összege a külön jogszabályban megállapított értékhatárt meghaladja, több letiltás esetén a levonás a nyugellátás 50 %-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból csak az árvaellátás címén jogalap nélkül felvett összeget lehet levonni.

A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelességei

57. § (1) A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni, és kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg a letiltásban foglalt felhívás szerint átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

(2) A munkáltató legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon köteles az adóst a letiltásról értesíteni, a munkabérből. történő levonás és a levont összeg kifizetése (átutalása) iránt intézkedni, továbbá a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesíteni.

(3) Ha az adós munkabéréből a meghatározott, rendszeresen visszatérő részletekben levonandó követelést valamely hónap folyamán egészen vagy részben nem lehet levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is. Mindezekben az esetekben is irányadók az 51-56. § szerinti korlátozások.

58. § (1) A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a munkáltató - a le nem vont összeg erejéig -készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelezettséget a magánmunkáltató alkalmazottja mulasztja el, és a magánmunkáltatótól az összeg nem hajtható be, a le nem vont összeg erejéig az alkalmazott felel a végrehajtást kérőnek.

Végrehajtás szövetkezeti tag ellen[31]

59. §[32] (1) A munkaviszony jellegű jogviszony alapján a tagot megillető munkadíjat a munkabérre vezetett végrehajtás szabályai szerint kell végrehajtás alá vonni. Nem vonható végrehajtás alá a részjegy.

(2) A tagot a szövetkezettel szemben egyéb címen megillető követelések (üzletrész, részesedés, osztalék, nem szociális juttatás, földjáradék stb.) lefoglalása a 79-80. §-okban foglaltak szerint történhet.

[33]

60. §[34]

61. §[35]

Igazolás a munkabért és egyéb járandóságot terhelő tartozásokról

62. § (1)[36] A munkáltató, illetve a szövetkezet köteles az adós részére a munkaviszony, illetve a munkaviszony jellegű jogviszony megszűnésekor a külön jogszabály szerint olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből (munkadíjból) milyen tartozásokat kell levonni.

(2)[37] Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak, a munkaviszony jellegű jogviszonyt megszüntető tagnak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

(3)[38] Ha a munkavállaló, illetőleg a szövetkezeti tag munkaviszonyba lép vagy más szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyt létesítő tag lesz, köteles a jelen §-ban említett igazolást munkába lépése előtt az új munkáltatójának, illetve a másik szövetkezetnek átadni.

(4) A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya a munkahely megváltoztatása esetén újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós az új munkáltatótól, szövetkezettől kap.

63. § A végrehajtást kérőnek készfizető kezesként felel azért az összegért, amelyet elmulasztott levonni,

a) az az előző munkáltató (szövetkezet) , amely az igazolást nem állítja ki, vagy helytelenül állítja ki,

b) az az új munkáltató (szövetkezet) , amely a munkavállalót, tagot az igazolás átadása nélkül alkalmazza, illetőleg tagjai közé felveszi,

c) az a munkáltató (szövetkezet) , amely az igazolásban foglaltakat a munkabér folyósításánál figyelmen kívül hagyja.

64. § A 62-63. § megfelelően irányadó akkor is, ha az adós egyéb járandóságot kap.

Alkotó- és munkaközösségi tag, kisiparos és más személy munkából eredő jövedelmének letiltása

65. § (1) Az alkotó- és munkaközösségi tagok jövedelmének letiltása esetén a munkabérre és egyéb járandóságra vezetett végrehajtás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kisiparosnak és más személynek a munkájából eredő rendszeres díjazását, juttatását, követelését az azt folyósító szervnél (személynél) a munkabérre irányadó szabályok szerint lehet letiltani. Ez nem érinti a köztartozás megfizetését biztosító visszatartási jogot.

V. FEJEZET

INGÓSÁG VÉGREHAJTÁSA

A foglalás általános szabályai

66. § (1) Ha az adós a végrehajtható okiratban említett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

(2)[39] Ha a végrehajtás eredményessége érdekében szükséges, a bíróság, a végrehajtható okiratban elrendelheti, hogy a végrehajtó a végrehajtható okirat átadásával egyidejűleg foglalja le a vagyontárgyakat.

(3) A foglalás a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 45 napon belül, illetőleg személyes átadás esetén a végrehajtható okiratnak a végrehajtóhoz érkezésétől számított 30 napon belül a végrehajtó által meghatározott időpontban történik.

(4) A foglalást lehetőleg az adósnak (képviselőjének) , az adós távollétében pedig a vele együtt lakó nagykorú családtagjának vagy az adós munkáltatójának (munkáltatója képviselőjének) a jelenlétében kell végezni.

67. § (1) Nem lehet lefoglalni az adós őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből, vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nem az adós tulajdona.

(2) A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni, kivéve, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

68. § (1) Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a jogszabály a végrehajtás alól mentesít.

(2) Ha a jogszabály a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelenlevő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

(3)[40] Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának (a vételhez adott kölcsön összegének) , továbbá elkészítési vagy javítási díjának behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így elrendeli.

(4)[41]

69. § Az adós következő vagyontárgyai mentesek a végrehajtás alól:

a) a foglalkozás gyakorlásához és a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközük,

b) a szükséges ruházati cikkek és ágynemű,

c) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor,

d) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés,

e) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszerek és segédeszközök,

f) az adós háztartásában élő gyermekek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - valamennyi tárgy,

g) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

h) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés (gyümölcs, stb.) ,

i) az államkölcsönkötvény.

70. § (1) Mentes a végrehajtás alól

a) a szociális juttatás, a törvényen alapuló tartásdíj, a segély és a nevelőszülő részére az állami gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,

b) az ösztöndíj, kivéve a tudományos fokozatra pályázó (aspiráns) ösztöndíját,

c) a nemzeti gondozott és a hadigondozott ellátási díja.

(2) Mentes a végrehajtás alól a kitüntetéssel (kitüntető jelvénnyel, címmel, egyéb elismeréssel) együtt járó díj és jutalom.

(3) Ha a végrehajtás tartásdíj, munkabér vagy bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt folyik, a (2) bekezdésben nem említett, elismerésként adott díj és jutalom 50%-át, továbbá az újítási és találmányi díjat végrehajtás alá lehet vonni.

(4) Mentes a végrehajtás alól a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével.

(5)[42] Mentes a végrehajtás alól a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.

71. § (1). A belföldi jogi személy takarékbetétjét (takarékbetétkönyvét, takaréklevelét) és bankszámlabetétjét bármilyen követelés fejében végrehajtás alá lehet vonni.

(2) Ha az állampolgárnak az (1) bekezdésben említett betétjében elhelyezett összeg - a büntető ügyben eljáró bíróság jogerős határozata szerint - bűncselekményből származik, az bármilyen követelés fejében végrehajtás alá vonható.

Becslés

72. § (1) A foglaláskor becsléssel meg kell állapítani a lefoglalt ingóságok értékét.

(2) Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó. Egyébként a becslést a végrehajtó végzi.

(3) Az ingóságok becsértékének megállapításánál a végrehajtó a hatósági fogyasztói árat (hivatalos árat vagy árfolyamot) , ennek hiányában a forgalmi árat veszi alapul.

(4) Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével módosíthatja a becsértéket, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

73. § Ha adat merül fel arra nézve, hogy az adósnak gépjárműve van, de a gépjármű az adós lakásánál vagy közvetlen közelében nem található meg, a végrehajtó megkeresésére a rendőrség felhívja az adóst, hogy a rendőrség által megjelölt helyen és időben jelenjék meg a gépjárművel. A rendőrség egyúttal értesíti a végrehajtót, aki a megjelölt helyen és időben a gépjárművet lefoglalja.

74. § (1) Arany, platina, ezüst, továbbá külföldi pénz vagy fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó köteles a lefoglalt értéket magához venni és 24 órán belül átadni Budapesten a Magyar Nemzeti Bank központjának, vidéken pedig a legközelebbi szervezeti egységének.

(2) Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó köteles a lefoglalt értéket magához venni és 24 órán belül bírósági letétbe helyezni.

(3) Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó köteles a lefoglalt készpénzt magához venni és 24 órán belül befizetni végrehajtói letéti számlára.

A lefoglalt ingóság megőrzése

75. § (1) A lefoglalt ingóságot rendszerint az adós őrizetében kell hagyni.

(2) Az adós a lefoglalt ingóságot - az élelmiszer és más elhasználható dolog kivételével - használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.

(3) Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni, a lefoglalt ingóság elhasználása, megsemmisítése, elidegenítése, elzálogosítása vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Zár alá vétel

76. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha az adós a megőrzésre nem vállalkozik, illetőleg hosszabb ideig távol van, vagy ha a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kéri, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.

(2) A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

(3) A lefoglalt ingóság zár alá vétele úgy is történhet, hogy a végrehajtó - zárgondnok kijelölése nélkül - az ingóságot a megőrzésére alkalmas szekrényben (tárolóban stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. A szekrény (tároló stb.) , helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét eltávolítása vagy megsértése a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Foglalás harmadik személynél

77. § (1) Ha a végrehajtást kérő közlése vagy más körülmény alapján valószínű, hogy a harmadik személynél levő ingóság az adós tulajdona, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 78. § rendelkezéseire.

(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,

b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,

c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.

78. § (1) Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdona, a végrehajtó a harmadik személynél levő ingóságot a helyszínen lefoglalja.

(2) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztja, vagy az adós tulajdonjogát nem ismeri el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt. E per költségét a nyilatkozat elmulasztása esetén - a per eredményétől függetlenül - a harmadik személy viseli.

(3) A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el, az ingóságot a felhívás kézhezvétele után továbbadta, vagy a foglalást meghiúsította.

Követelés lefoglalása

79. § (1) Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a harmadik személynek felhívást küld, amelyben a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 80. § rendelkezéseire.

(2) Jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalásakor a végrehajtó megkeresi a földhivatalt a követelés lefoglalásának bejegyzésére.

80. § (1) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a. később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes,

c) tart-e valaki igényt a követelésre, és milyen jogcímen.

(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni. Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesíti, a követelés önértékéig felelős a végrehajtást kérőnek.

(3) Ha a harmadik személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot illetőleg a (2) bekezdés szerinti befizetést (letétbe helyezést) elmulasztja, vagy a követelést (szerződést) nem ismeri el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtására. E per költségét a nyilatkozat, illetőleg beűzetés (letétbe helyezés) elmulasztása esetén -a per eredményétől függetlenül - a harmadik személy viseli.

Igényper

81. § (1) Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra (ingóságra, ingatlanra stb.) tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, ezt a végrehajtást kérő ellen indított perben érvényesítheti (igényper).

(2) Nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a végrehajtandó tartozásért az adóssal egy sorban felel, feltéve hogy kötelezettségét közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat állapítja meg. Ez a rendelkezés a házassági életközösség tartama alatt a házastársra és az adótartozásért egyetemlegesen felelős személyre a kötelezettségének ilyen okiratba foglalása nélkül is irányadó. Az a házastárs azonban, akinek felelőssége csak a közös vagyonból rá eső illetőség erejéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt külön vagyontárgyra.

(3) Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igényelt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja. Ha a vagyontárgyat már értékesítették, a feloldás a vételárra vonatkozik.

(4) Ha a bíróság a haszonélvezeti joggal terhelt ingóság iránt a haszonélvező által indított igénykeresetnek helyt ad, ez a foglalás hatályát nem érinti, az ingóságot azonban csak a haszonélvezeti jog megszűnése után lehet értékesíteni.

82. § (1) Ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a Vagyontárgy foglalás alóli feloldását a vagyonközösségből őt illető eszmei hányad [1974: I. tv. (Csjt.) 27. §] értékéig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénypert az adós (az igénylő házastársa) ellen is meg kell indítani; az ilyen igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt.

(3) Ha a bíróság e §-ban említett igénykeresetnek helyt ad, az igénylőt megillető hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyakat - a házastársak és a végrehajtást kérő érdekének figyelembevételével - a foglalás alól feloldja. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen kielégíteni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyakat a keresetnek helyt adó ítélet esetén is értékesíteni kell, és a vételár megfelelő részét kell az igénylő részére kiutalni. A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek.

(4) E §-t az egyéb közös tulajdonban álló vagyontárgyakkal kapcsolatban is megfelelően alkalmazni kell.

Elsőbbségi igény bejelentése

83. § (1) A végrehajtó - előnyös kielégítése érdekében - a foglalás után haladéktalanul felhívja igényének bejelentésére azt, akiről a végrehajtás során felmerült adatból feltehető, hogy szerződéses vagy törvényes zálogjoga alapján jogosult a lefoglalt ingóságból a követelésének a végrehajtást kérőt megelőző kielégítésére (elsőbbségi igény).

(2) Az elsőbbségi igényt a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül kell bejelenteni.

Értékesítés

84. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság (vagyontárgy) értékesítése iránti a foglalástól számított 15 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik.

(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az (1) bekezdés szerinti intézkedésnek az igényelt ingóság tekintetében csak az igényper jogerős befejezése után van helye.

(3) A végrehajtó az értékesítés időpontját a foglalástól számított 2 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki. amely az értékesítés szempontjából a helyi körülmények között a legcélszerűbb. A romlandó dolgot azonban a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

(4) Az értékesítendő ingóságnak az értékesítést végző vállalathoz (más szervhez) való szállítása iránt a végrehajtó intézkedik.

85. § (1) A végrehajtó megvételre adja át a lefoglalt vagyontárgyak közül

a) az értékpapírt a Pénzintézeti Központnak,

b) az engedély alapján birtokban tartott lőfegyvert és lőszert a jogosított állami vállalatnak,

c) az arany vagy platina felhasználásával készült tárgyat és a drágakövet - ha bizományi értékesítésükre nincs mód, vagy az sikertelen volt - a nemesfém és ékszer árusítására kijelölt állami vállalatnak.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek kötelesek az ingóságot megvenni és vételárát haladéktalanul befizetni a végrehajtói letéti számlára.

86. § (1)[43] A 85. §-ban fel nem sorolt ingóságot általában az olyan állami vállalat, szövetkezet vagy más szerv útján kell értékesíteni, amely az ingóság forgalombahozatalával, feldolgozásával vagy felvásárlásával foglalkozik.

(2)[44] A gazdálkodó szervezet elleni végrehajtás esetén az ingóság értékesítése - ha jogszabály kivételt nem tesz - az (1) bekezdésben felsorolt szervek útján történhet

87. § (1) Ha a 85. §-ban fel nem sorolt ingóságot nem lehetett értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot becsértékben, illetőleg az újrabecsléskor megállapított áron - a végrehajtással érvényesített követelésbe történő beszámítás mellett - átveheti.

"(2) Ha több végrehajtást kérő van, vagy elsőbbségi igényt jelentettek be, az ingóságot az veheti át, aki a legmagasabb árajánlatot tette. Több egyenlő árajánlat esetén az átvételi jogosultságot a 105-107. § szerinti kielégítési sorrend határozza meg.

Ingóárverés

88. § (1) A 85. §-ban fel nem sorolt ingóságot árverésen kell értékesíteni, ha

a) a foglalás helyén nincs olyan kereskedelmi szerv, amely a lefoglalt ingóság értékesítésével foglalkozik, és az ingóságnak a kereskedelmi szervhez való szállítása jelentős költséggel járna, vagy akadályba ütközik, illetőleg

b) a 86. § szerinti értékesítés meghiúsult, és a végrehajtást kérő az árverést kéri.

(2) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez. Ha az árverést később megsemmisítik, ez a jóhiszemű árverési vevő megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

VI. FEJEZET

INGATLANVÉGREHAJTÁS

89. § (1)[45] A végrehajtható okirat kézhezvételétől számított 15 napon belül a végrehajtó lefoglalja az ingatlant, és megkeresi a földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba.

(2)[46] A végrehajtási jogot csak akkor lehet bejegyezni, ha a követelés - járulékaival együtt - eléri az 5000 forintot.

(3)[47]

Ingatlanárverés

90. § (1)[48] A végrehajtó a lefoglalt ingatlant a végrehajtási jog bejegyzését elrendelő jogerős határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által megállapított időpontban - rendszerint árverésen értékesíti. A végrehajtó a felek beleegyezésével az ingatlant árverésen kívül is eladhatja. A vételár nem lehet kevesebb a becsértéknél.

(2)[49] A gazdálkodó szervezet elleni végrehajtás esetén az ingatlant - a jogszabályok keretei között - csak gazdálkodó szervezet szerezheti meg.

91. § (1) Az árverési vevő által szerzett tulajdonjogot csak a telki szolgalom, továbbá az ingatlannyilvántartásba bejegyzett és a törvényen alapuló haszonélvezeti jog terhelheti.

(2)[50] Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett és a törvényen alapuló haszonélvezeti jog fenntartása nélkül kell az ingatlant elárverezni, ha ezt az adóbehajtást elrendelő szerv az ingatlant terhelő adótartozás behajtása végett kívánja. Ilyenkor a bíróság a haszonélvezeti jog fejében kártalanítást állapít meg, amelyet a végrehajtás során befolyt összegből kell kielégíteni.

92. § Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós hányadára lehet kitűzni. Az adós tulajdonostársai azonban együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs árverezhet.

93. § Ha a bíróság határozata (a bíróság által jóváhagyott egyezség) vagy a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján az ingatlan közös tulajdonát árverés útján kell megszüntetni, e törvényerejű rendelet rendelkezései az alábbi eltérésekkel irányadók:[51]

a)[52] a bíróság állapítja meg az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját,

b) az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs árverezhet.

A lakásbérleti jog végrehajtása[53]

93/A. §[54]

VII. FEJEZET

MEGHATÁROZOTT CSELEKMÉNY VÉGREHAJTÁSA

94. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtható okiratban az adóst (a kötelezettet) - megfelelő határidő kitűzésével - fel kell hívni az önkéntes teljesítésre.

(2) A végrehajtható okiratot a végrehajtó azzal a felhívással küldi meg a végrehajtást kérőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje.

95. § Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményre irányuló felhívásnak önként nem tett eleget, a végrehajtó ezt szükség esetén a helyszínen ellenőrzi, és az erről készült jegyzőkönyvet, illetőleg a végrehajtást kérő közlését haladéktalanul beterjeszti ahhoz a bírósághoz, amelynél működik. A bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról. Így:

a) a végrehajtást kérő kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, illetőleg feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére elvégezze vagy mással elvégeztesse,

b) 10 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal kényszerítheti a kötelezettet a meghatározott cselekmény elvégzésére, a pénzbírság ismételten is kiszabható,

c) a rendőrség közreműködésével (karhatalommal) kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

Meghatározott ingóság kiadása

96. § (1) Ha az adós meghatározott ingóság kiadására köteles, a végrehajtó a végrehajtható okiratot az adósnak személyesen adja át; ezzel egyidejűleg az ingóságot a jelenlevő végrehajtást kérőnek átadja, illetőleg az ingóságnak az adóstól a végrehajtást kérőhöz való átszállítása iránt intézkedik.

(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadástól számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kap értesítést, a per befejezéséig sértetlenül megőrizni.

(3) Ha az adós a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, a végrehajtó a rendőrség közreműködését (karhatalom kirendelését) kéri, és a végrehajtást azonnal elvégzi.

(4)[55] Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a végrehajtó az ingóság valószínű értéke erejéig az adós egyéb vagyontárgyait lefoglalja, és a jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz. A bíróság a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította. A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.

A gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó határozat végrehajtása

97. § A gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó bírósági határozat (a bíróság által jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 94-95. §-t az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a) a végrehajtható okirat másolatát kézbesíteni kell a gyámhatóság részére azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes teljesítését mozdítsa elő, és eljárásának eredményét 15 napon belül közölje a végrehajtóval,

b)[56] Ha a bíróság a Vht. 95. §-a c) pontjának alkalmazását rendeli el, az erről szóló végzést megküldi a gyámhatóságnak; ilyen esetben a végrehajtás foganatosítása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, amely a rendőrség közreműködésével (karhatalommal) kényszeríti ki a gyermek átadását. A rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban meghatározott kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazza.

Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása

98. §[57] A lakás és helyiség kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatos, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító határozat végrehajtásának elrendelése a bíróság, lefolytatása a végrehajtó hatáskörébe tartozik; a végrehajtás elrendelése végrehajtási lappal történik.

99. §[58]

VIII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ELLEN

100. § (1) Ha a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okiraton alapuló követelés pénzfizetésre irányul, és mind a jogosított, mind a kötelezett fél gazdálkodó szervezet, a jogosított a teljesítési határidő eredménytelen letelte után a követelését - pénzintézet útján, az ott kezelt bankszámláról - azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(2) Az azonnali beszedési megbízáshoz csatolni kell a határozat kiadmányát, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okiratot.

(3)[59] E § akkor is irányadó, ha a végrehajtást kérő vagy az adós nem gazdálkodó szervezet, de a beszedési megbízási forgalomba bekapcsolt más bankszámla-tulajdonos.

101. §[60] (1)[61] Ha a pénzfizetésre irányuló követelés azért nem érvényesíthető a 100. § szerint azonnali beszedési megbízással, mert a követelés jogosultja nem gazdálkodó szervezet, illetőleg nem a beszedési megbízási forgalomba bekapcsolt más bankszámla-tulajdonos, a bíróság végrehajtást elrendelő végzést hoz. Ebben felhívja az adós bankszámláját vezető pénzintézetet arra, hogy a követelés összegét az adós számlájáról utalja át a végrehajtói letéti számlára. A végzés jogerősítési záradékkal ellátott példánya alapján a pénzintézet köteles az összeget átutalni.

(2)[62] A követelés összegét a végrehajtói letéti számláról a bíróság utalja ki a végrehajtást kérőnek.

102. § (1)[63] Ha az állami költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzintézet fedezet hiánya miatt nem tud eleget tenni a bíróság felhívásának, a pénzintézet haladéktalanul az adós pénzügyi ellátását végző felettes szervhez (a minisztérium és az országos hatáskörű szerv pénzügyi főosztályához, stb.) fordul.

(2) A pénzügyi ellátást végző felettes szerv köteles haladéktalanul intézkedni a fedezet rendelkezésre bocsátása iránt.

103. § (1)[64] Ha a gazdálkodó szervezet meghatározott cselekmény elvégzésére köteles, a végrehajtást végrehajtási lappal, illetőleg az okirat végrehajtási záradékolásával kell elrendelni, és a végrehajtást a végrehajtó foganatosítja. A végrehajtási költséget a végrehajtótól kapott felhívás alapján a pénzintézet köteles a végrehajtást kérőnek kiutalni, illetőleg a megfelelő számlára átutalni.

(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtás esetén

a) a 95. § b) pontjában említett pénzbírságot a kötelezett szerv vezetőjével szemben kell kiszabni,

b) a gazdálkodó szervezettel szemben is pénzbírság szabható ki, amelynek összege a perérték (ügyérték) meghatározott cselekménnyel érintett szolgáltatásra, munkára eső részének 20%-áig terjedhet, a pénzbírság ismételten is kiszabható,

c)[65]

(3)[66] Ha a végrehajtás meghatározott ingóság kiadására irányul, és a kötelezett szerv a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, a végrehajtó az erről készült jegyzőkönyvet beterjeszti a bírósághoz, amely pénzbírságot szab ki.

IX. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS SORÁN BEFOLYT ÖSSZEG KIFIZETÉSE

104. § A végrehajtás során befolyt összeget -a végrehajtási költségek kielégítése után - a végrehajtást kérők között a végrehajtó osztja fel.

105. §[67]

Ha a befolyt összeg nem fedezi az összes követelést, a kielégítési sorrend - a törvényerejű rendelet 107. §-a szerinti kivételeket is figyelembe véve - a következő:

a) gyermektartásdíj és szüléssel kapcsolatos költség,

b) egyéb tartásdíj és eltartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás,

c) munkabér (munkadíj) iránti követelés,

d) tulajdonban okozott kár- és leltárhiány megtérítése,

e) a bírósági és a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés,

f) adó, illeték és más köztartozás,

g)

h) a munkáltató (szövetkezet) és a társadalombiztosítási szerv által az adósnak jogalap nélkül kifizetett összeg,

i) az olyan természetbeni juttatás térítési díja, amelynek a kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező,

j) lakbér (helyiség-, területbér) a vele egy tekintet alá eső tartozás, a lakáshasználati díj és a lakásszövetkezeti közös költség,

k)

l) a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése,

m) gazdasági tevékenység igénybevételéből eredő tartozás,

n) az adóst terhelő egyéb tartozás.

106. § (1) A 105. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

(2) A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

107. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.

(2) Ingóság értékesítése esetén figyelembe kell venni a 83. § szerint a zálogjog alapján bejelentett elsőbbségi igényeket is, és a zálogtárgy értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

(3)[68]

X. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

108. § (1) Ha a felperes valószínűsítette, hogy másként a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a bíróság elrendeli a biztosítási intézkedéseket: a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát

a) a jogerős marasztaló bírósági határozat alapján a teljesítési határidő letelte előtt,

b) az olyan bírósági határozat alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le,

c) a kereseti kérelem alapján, ha a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyították,

d) a házassági vagyonjogi perben a keresetlevélben vagy később előterjesztett kérelem alapján.

e)[69] a közkereseti és a betéti társaság tagjával szemben fennálló olyan követelés esetén, amelynek érdekében a társasággal szemben a végrehajtást elrendelték.

(2)[70]

Pénzkövetelés biztosítása

109. § A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó adja át az adósnak, és felhívja őt. hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha ennek az adós nem tesz eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja.

Zárlat

110. § (1) Ingó zárlata esetén a végrehajtó a zárlatot elrendelő végzés átadásával egyidejűleg lefoglalja az ingóságot.

(2) Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt a zárlat bejegyzése iránt. A földhivatal a zárlatot bejegyzi, a végrehajtó pedig indokolt esetben - a földhivatal határozatának jogerőre emelkedése után - az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja.

Bűnügyi zárlat

111. § (1) Ha a büntető ügyben eljáró hatóság a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 106-107. §-a értelmében a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat) , ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.

(2) A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait, a pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy polgári jogi igényt biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A bírósági végrehajtó

112. § (1) A bírósági végrehajtót (röviden: végrehajtót) a Fővárosi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság elnöke nevezi ki.

(2) Végrehajtóvá azt lehet kinevezni, aki magyar állampolgár, nagykorú és büntetlen előéletű.

(3) A végrehajtó szakvizsgát köteles tenni. A vezető végrehajtói kinevezéshez egyetemi jogi végzettség szükséges. A szakvizsga letételének és a vizsga, illetőleg a jogi képesítés alól - kivételesen történő - felmentésnek a szabályait az igazságügyminiszter állapítja meg.

(4)[71] Indokolt esetben a Fővárosi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság elnöke a végrehajtó feladatának ellátásával - a bíró kivételével - a főváros, a megye bármely bíróságának arra alkalmas dolgozóját megbízhatja.

(5) A végrehajtó tevékenységét a bíróság elnöke irányítja és ellenőrzi.

Külföldi határozat végrehajtása

113. § (1) Külföldi bíróság és választottbíróság határozatát akkor lehet végrehajtani, ha ezt külön jogszabály lehetővé teszi.

(2) A külföldi bíróság határozatának végrehajtására az adós lakóhelye szerinti járásbíróság végrehajtási lapot állít ki

a) a polgári ügyben hozott ítélet vagy jóváhagyott bírósági egyezség alapján,

b) a büntető ügyben hozott ítéletnek a polgári jogi igénnyel kapcsolatos része alapján.

(3) A külföldi választottbíróság határozata vagy az általa jóváhagyott egyezség alapján a Fővárosi Bíróság állít ki végrehajtási lapot.

A polgári perrendtartás alkalmazása

114. § Azokra az eljárási kérdésekre: így az eljáró személynek az ügy elintézéséből való kizárására, a végrehajtható okirat és a határozatok kijavítására és kiegészítésére, a végrehajtás során szükséges bizonyítás módjára, a feleknek a végrehajtó által történő idézésére, a fellebbezési határidőre, a határidők elmulasztása miatt használható igazolásra és egyéb kérdésekre vonatkozólag, amelyeket ez a törvényerejű rendelet külön nem szabályoz, a polgári perrendtartás, illetőleg a polgári perrendtartás hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló jogszabályok megfelelően irányadók.

Hatálybalépés

115. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1980. január 1-én lép hatályba.

(2)[72] Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy megállapítsa e törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat.

(3)[73] Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel együttesen megállapítsák a tanácsi bérlakás bérleti jogára vezetett végrehajtás szabályait, így különösen a behajtható pénzkövetelés jogcímének és annak a meghatározását is, hogy az adós értékkülönbözet fejében milyen szobaszámú és komfortfokozatú lakást köteles elfogadni, továbbá, hogy a felajánlott lakás megfelelőségének megállapítása miként történjék.

(4)[74] A vagyonelkobzás végrehajtására e törvényerejű rendeletet a külön jogszabály szerint kell alkalmazni.

116. § (1) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a jogszabályoknak e törvényerejű rendelet mellékletében felsorolt rendelkezései.

(2) Ahol valamely jogszabály a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendeletet, az ennek hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 54/1955. (VIII. 27.) MT számú rendeletet, illetőleg a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről szóló 1957. évi 56. törvényerejű rendeletet említi, helyettük a jelen törvényerejű rendelet megfelelő rendelkezését kell érteni.

(3) E törvényerejű rendeletet a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A korábbi jogszabályok szerint végzett eljárási cselekmények megtartják a hatályukat.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

MELLÉKLET az 1979. évi 18. törvényerejű rendelethez

A jogszabályoknak az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 116. § (1) bekezdése alapján hatályukat vesztő rendelkezései:

a bírósági végrehajtásról szóló, módosított 1955. évi 21. sz. törvényerejű rendelet,

a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről szóló 1957. évi 56. sz. törvényerejű rendelet,

a Polgári Törvénykönyv által érintett egyes jogszabályok módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló 1960. évi 12. sz. törvényerejű rendelet 13-15. §-a,

a bírósági végrehajtás szabályainak módosításáról szóló 1961. évi 9. sz. törvényerejű rendelet,

az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendelet 48. §-a (3) bekezdésének az 1955. évi 21. sz. törvényerejű rendeletre vonatkozó része és (4) bekezdése,

a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 54/1955. (VIII. 27.) MT sz. rendelet még hatályban levő rendelkezései,

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtására kiadott 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet 69. §-ának második mondata, 71. §-ának (2) bekezdése és 110. §-a (2) bekezdésének első mondata,

a közületi szervek elhelyezéséről szóló 2/1969. (I. 23.) Korm. sz. rendelet 14. §-a (2) bekezdésének a "végrehajtási lap alapján" szövegrésze,

a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. sz. rendelet 42. §-ának (1) bekezdése,

a lakásügyben hozott bírósági határozatok végrehajtásáról szóló 2/1971. (VI. 20.) IM sz. rendelet,

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvénynek, valamint a 7/1977. (III. 12.) MT sz. rendeletnek a végrehajtására kiadott 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet 111. §-a,

a munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 52. §-a (2) bekezdésének első mondata.