A Gazdasági Versenyhivatal 72/2005/38 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: Magyar Légiközlekedési Rt.

Vj-72/2005/38

Vj-72/2005/38

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak a jegykiállítási díjjal kapcsolatos tájékoztatása a 2005. január 10-e és 2005. február 28-a között szervezett "Diákakció"-ja során a fogyasztók megtévesztésére alkalmas volt.

A versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 2.000.000 (azaz kétmillió) forint bírság megfizetésére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557-00000000 számú bírságbevételi számlájára köteles befizetni.

Az eljárás alá vont a határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti.

Indoklás

I.

Az eljárás megindítása

1. A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság (a továbbiakban: Malév) ellen annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2004. január 10. és február 28. között szervezett "Diákakciója" során hiányosan tájékoztatta-e a fogyasztókat a repülőjegyekért fizetendő összegről, mert nem tüntette fel az akció meghirdetésekor és az akcióhoz kapcsolódó tájékoztatásaiban, hogy a fogyasztóknak az adókon és illetékeken kívül jegykiállítási díjat is kell fizetniük, megsértve ezáltal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló - többször módosított - 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

II.

Az eljárás alá vont

2. A Malév az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában van. Az állam 99,5 százalékos részesedése a Malévben közvetlen irányítást biztosít a vagyonkezelő számára. Az eljárás alá vont vállalkozás - mely a Magyar Köztársaság nemzeti légitársasága - közel 60 éves múltra tekint vissza. A Magyar Légiközlekedési Vállalatot 1946. március 29-én alapították, majd 1992 nyarán alakult át 100 %-ban állami tulajdonban levő zártkörben működő részvénytársasággá. A Malév a közép-kelet-európai térség egyik vezető - saját menetrendszerű és nem menetrendszerű bérelt utas szállítással, árufuvarozással foglalkozó - légitársasága. A Malév egyszemélyi tulajdonosa az alábbi vállalkozásoknak: Malév Air Tours Kft., Pannon Air Cargo Kft., Air Budapest Club Kft., Galileo Hungary Kft., Malév Utasszolgálati Kft, Malév Expressz Kft., Aeroplex Közép-Európai Kft. és Malco L.L.C., USA. A Malév 2004-ben 102,278 milliárd forint nettó árbevételre tett szert, melyből a menetrendszerű személyszállítás árbevétele 81,660 milliárd forint volt. Az akcióval érintett forgalmi adatok nem ismertek a GVH előtt. (Lásd a Vj-72/2005/6. számon nyilvántartott iratot.) Az eljárás alá vontról további információk szerezhetők a Malév http://www.malev.hu cím alatt található honlapján.

III.

A vizsgált magatartás

3. Az eljárás alá vont 2005. január 10. és február 28. között "Diákakciót" szervezett. Az akcióban egy diákigazolvánnyal ketten utazhattak kedvezményesen, 29.900 forintért oda-vissza 49 európai és mediterrán városba. (Az érintett útirányok felsorolása olvasható a Vj-72/2005/6. számú irat F.4 mellékletében is.) Az akciós utazásra január 17. március 31. között kerülhetett sor. A jegyeket január 10-e és február 28-a között kellett, illetve lehetett megvásárolni az utasnak a készlet erejéig a Malév-jegyirodákban és partner utazási irodákban. A kedvezményes utazási lehetőséget a Malév széles körben (útszéli és utcai óriás plakáton, iskolai kampányban, rádiós hirdetésekben és interneten, szórólapokon, posztereken, és egyéb módon) hirdette. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-72/2005/6. számú irat F.4 mellékleteit.) A tájékoztatás szerint az akciós ár nem tartalmazta a repülőtéri adót és illetékeket. Egyéb járulékos költség (így a jegykiállítási díj) megfizetésének kötelezettségéről egyik hirdetés sem tartalmazott tájékoztatást.

4. Az akció során az eljárás alá vont az alábbi díjakat számolta fel az utasnak, ha az ügyfél a jegyét Malév jegyirodában vásárolta: repülőjegy ára, repülőtér használati díj, repülőjegy kiállítási díj. (Lásd a Vj-72/2005/1.2. számú iratot.) A jegykiállítási díj nagysága 5500 forint. (Lásd erről a Vj-72/2005/28. és Vj-72/2005/22. számú iratokat.)

5. Általában az eljárás alá vont - akárcsak más légitársaság - internetes helyfoglalás során jelentősen kisebb összegű, 1000 forintos jegykiállítási díjat számol fel, ami a jegyet akár 21 %-kal is olcsóbbá teheti. (Lásd a Vj-72/2005/28. és Vj-72/2005/20. számú iratokat.) Az akció során azonban erre a fajta helyfoglalásra nem volt lehetőség. (Lásd a Vj-72/2005/6. számú irat F.4. számú mellékletét.)

6. Az érintett piacon a tevékenység végzését a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény és a törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI.30.) kormányrendelet szabályozza. A törvény 41. §-ának (1) bekezdése szerint nyilvános repülőtér légi jármű által történő igénybevételéért díjat kell fizetni. A díjat a repülőtér üzemben tartója állapítja meg. Ennek részletes tartalmát a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Részvénytársaság a Repülőtéri és navigációs berendezés használati díjak szabályzatában tette közzé. Ez a dokumentum a "repülőtéri illetékek és adók" között nem említi a jegykiállítási díjat. (Lásd erről a Vj-72/2005/18-19. számú iratokat.)

7. A repülőjegyekért fizetendő végösszeg az utóbbi néhány esztendő üzleti gyakorlata alapján minden klasszikus légitársaságnál többfajta összegből, általában 5-6 különböző tételből tevődik össze. Ezek megnevezésére nincs általános jogszabály, a felszámítandó tételt nevezik díjnak (fee), adónak (tax) és illetéknek (charge), vagy másként is (cost). A fuvardíjon felüli járulékos költségek egy részét az utas a repülőtér üzemeltetőjének, egy részét pedig a légitársaságnak fizeti. A járulékos költségeket azonban a légitársaság szedi be. A járulékos költségek összege a főszabály szerint nem állandó, hanem változó. A fizetendő összeg mindig függ az adott útvonaltól, tarifatípustól, időszaktól. Nagysága az adott repülőjegy kiállításánál derül ki a foglalási rendszerből, tekintettel arra, hogy az adott ország hatóságai és az adott országban hatályos jogszabályok más és más kereteket állapítanak meg, továbbá a repülőtéri illetékek és adók mértékét nem a nemzeti valutában határozzák meg, így annak a nemzeti valutában jelentkező nagysága az éppen aktuális árfolyam nagyságától is függ. (Lásd ez utóbbival kapcsolatban a Vj-72/2005/25. számú iratot.)

8. A nemzetközi gyakorlatban angolul a jegykiállítási díjat Passenger Service Charge, Passenger Security Charge, Airport Departure Tax, Ticket Service Charge elnevezéssel jelölik. (Lásd erre vonatkozóan például a Vj-72/2005/23. számú iratot és a Vj-72/2005/17. számú vizsgálati jelentést, illetve a Vj-72/2005/15. számú irat 5. számú mellékletét.)