141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet

a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 73. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

[1]

1. §[2]

Ha a légiközlekedésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.

2. §[3]

(1) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban hozott döntés módosítható vagy visszavonható a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül.

(2) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban a kérelem a katonai légügyi hatóságnál terjeszthető elő.

(3) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban az ügyfél nem nyújthatja be másolatban az iratokat.

(4) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban hiánypótlási felhívásnak két alkalommal is helye van.

(5) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban a hiányzó bizonyíték nem pótolható az ügyfél nyilatkozatával.

(Az Lt. 2. §-ához)[4]

2/A. §[5]

(1) A légiközlekedési vizsgaközpont főtevékenységként a következő közfeladatokat látja el:

a) végzi a légiközlekedési szakszemélyzet - ide nem értve a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzetet - szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgáztatását,

b) végzi a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgáztatást,

c) végzi a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet és végrehajtási rendeletei továbbá bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletei által az illetékes hatóság hatáskörébe utalt vizsgáztatást,

d) részt vesz az a) és b) pont szerinti vizsgáztatással kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében, valamint

e) együttműködik a feladatkörével kapcsolatos tevékenységet végző hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, testületekkel.

(2) A légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének és a légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást 2021. július 1-jétől a légiközlekedési vizsgaközpont végzi.

(3) A vizsgáztatási feladatokat átadó közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a légiközlekedési vizsgaközpont e feladatok átadásával összefüggően felmerülő kérdéseket 2022. március 31. napjáig megállapodásban rendezik. A megállapodásban rendezni kell különösen a feladatok ellátásához kapcsolódó jogosultságokat, kötelezettségeket, a feladatokhoz szükséges tárgyi feltételeket, valamint a feladat ellátását szolgáló jogviszonyok kérdését.

(4)[6] A miniszter a légiközlekedési vizsgaközponthoz kerülő feladatok ellátásához maradéktalanul szükséges eszközök - ideértve különösen az informatikai eszközök, hálózatok, az irodai eszközök, a vizsgáztatás lefolytatásához szükséges eszközök, vizsgatermek - használatát a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló kormányrendelet alapján 2024. december 31. napjáig biztosítja.

(5) A miniszter a légiközlekedési vizsgaközpont számára biztosítja a tevékenységének ellátásához szükséges, a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó közlekedési informatikai szakrendszerek használatát.

(6) A folyamatban lévő eljárásokban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakat, eljárási díjakat a feladat átadás-átvétel nem érinti, az ügyfelek részéről ezzel kapcsolatban újabb kötelezettség nem keletkezik. Ezen díjbevételek a légiközlekedési vizsgaközpont bevételét képezik azzal, hogy a 2021. július 1. napjáig az átadó miniszter előtti eljárással kapcsolatban befizetett díjak tekintetében a miniszter és a légiközlekedési vizsgaközpont 2022. március 31. napjáig egymással elszámol. A 2021. július 1-jét követően indult és a légiközlekedési vizsgaközpont által lefolytatandó eljárásokért fizetendő díjak a légiközlekedési vizsgaközpont bevételét képezik.

(7)[7] A légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének és a légijármű és repülőeszköz személyzeti rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgáztatásáért díjat kell fizetni. A vizsgaközpont a díjat szabályzatban állapítja meg, amelyet évente felülvizsgál.

(8)[8] A díjat a tevékenységgel összefüggő, a vizsgaközpont részéről felmerülő közvetlen, valamint közvetett költségek alapján kell meghatározni. E tekintetben közvetlen költségnek minősülnek a tevékenységgel kapcsolatos személyi és dologi költségek, - ideértve a tevékenység fejlesztésével összefüggő költségeket is - a tényleges, valamint - a szabályzattal érintett időszakban - tervezett költségek, kiadások. A közvetett költséget a vizsgaközpont számviteli politikája szerint kell meghatározni. Ha a számviteli politika erre nem tartalmaz adatot, úgy a költségek felosztása a funkcionális (nem alap feladatot ellátó) létszám és a teljes létszám arányában történhet.

(9)[9] A vizsgaközpont a szabályzatot annak tervezett hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően - első alkalommal 2023. szeptember 15. napjáig - a közlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából benyújtja.

(10)[10] A közlekedési hatóság a díj tekintetében ellenőrzi, hogy annak képzése, kialakítása megfelel-e a (8) bekezdésben foglaltaknak.

(11)[11] A vizsgaközpont a szabályzatot nyilvánosan közzéteszi.

(12)[12] A légiközlekedési vizsgaközpont részére befizetett vizsgadíj 3%-ára az Építési és Közlekedési Minisztérium jogosult, melynek továbbítását a vizsgaközpont a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig az 10032000-00003582-06010016 számlára történő átutalással teljesíti.

(Az Lt. 6. §-ához)

3. §[13]

4. §[14]

(1)[15] Magyarország területére, a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak nem minősülő, leszállás céljából belépő légi járműnek az első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtania, ahol útlevélvizsgálat végrehajtása biztosított, illetve a vámvizsgálat végrehajtása is biztosított, amennyiben a légi jármű vámszempontból harmadik országból érkezik.

(2)[16] Magyarország területéről induló, a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak nem minősülő légi járműnek a felszállást olyan repülőtéren kell végrehajtania, ahol útlevélvizsgálat végrehajtása biztosított, illetve a vámvizsgálat végrehajtása is biztosított, amennyiben a légi jármű vámszempontból harmadik országba indul.

(3)[17] Magyarország területére a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak minősülő olyan légi jármű, amelynek fedélzetén vámszempontból harmadik országból érkező utasnak vámvizsgálaton át nem esett poggyásza van, első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtania, amelyen a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló külön jogszabályban foglaltak alkalmazása biztosított.

(Az Lt. 12-14. §-aihoz)

5. §

(1)[18] A lajstromba való bejegyzést - kivéve a (2) bekezdés i) pontját - annak kell kérnie, aki a bejegyzéssel jogosulttá válik.

(2) A lajstromba a következőket kell bejegyezni:

a) a légijármű lajstromjele;

b) a lajstromba vétel időpontja;

c) a légijármű azonosításához szükséges adatok;

d)[19] a légijármű tulajdonosának neve, nyilvántartási száma (cégnyilvántartásba bejegyzett cég esetében cégjegyzékszáma), címe (székhelye vagy telephelye) és természetes személy esetén állampolgársága;

e)[20] a légijármű üzemben tartójának neve, nyilvántartási száma (cégnyilvántartásba bejegyzett cég esetében cégjegyzékszáma), címe (székhelye vagy telephelye) és üzemeltetési bázisa;

f) a légijármű használatának célja;

g) a légijármű telephelye;

h)[21] a légijárművet terhelő jelzálog és egyéb (pl. bérleti) jog, valamint a közösségi jogi aktus által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására törvény alapján elrendelt zárlat;

i)[22] a jármű tulajdonos természetes személy által kezdeményezett adósságrendezési eljárás,

j)[23] az a)-i) pontokban említett adatok megváltozása.

6. §

(1)[24] Az állandóan Magyarország területén kívül üzemben tartott légijármű lajstromba való felvétele megtagadható, ha a magyar légiközlekedési hatóság szakmai felügyelete nem biztosítható.

(2) Kísérleti és próbarepülés tartamára a légijárművet ideiglenesen kell a lasjtromba felvenni.

7. §

A lajstromból való törlés esetén a légijármű tulajdonosa a lajstromozási bizonyítványt köteles a légiközlekedési hatóságnak visszaadni.

(Az Lt. 19. §-ához)

8. §[25]

Az engedélyben meg kell határozni az üzemben tartó adatait, telephelyét, a repülőtér, illetőleg a földi léginavigációs berendezés azonosításához szükséges adatokat, az üzemben tartás célját, szervezeti, személyi, dologi és egyéb feltételeit, továbbá az engedély időbeli hatályát.

8/A. §[26]

A repülőtér üzembentartója az engedély adataiban bekövetkezett változásokat - ideértve az engedélyben szereplő helyrajzi szám változását is - azok tudomására jutásáról számított nyolc napon belül a légiközlekedési hatóságnak, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a katonai légügyi hatóságnak bejelenti.

(Az Lt. 22. §-ához)

9. §

(1)[27]

(2)[28]

(Az Lt. 25. §-ához)

10. §[29]

A jóváhagyott légi személyszállítási és a jóváhagyott légi árufuvarozási szabályzatot, a menetrendet, a tarifákat és ezek változásait - az utasok, illetőleg a fuvaroztatók tájékoztatása céljából - a légi személyszállítási és árufuvarozási tevékenység folytatására jogosult közzéteszi.

11. §

A légi személyszállítás és a légi árufuvarozás folytatására jogosult köteles

a) a légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozási tevékenységet az engedélyben foglaltak betartásával végezni;

b) a légiközlekedésre, a környezet védelmére, valamint a járványügyi megelőző tevékenységre vonatkozó szabályokat megtartani;

c) a légijárművön szállított személyek és az áru irányítására, biztonságos szállítására irányuló intézkedéseket megtenni;

d) a légiközlekedés védelmében jogszabályban meghatározott módon részt venni;

e) a tevékenységével kapcsolatos műszaki és gazdasági adatokat a légiközlekedési hatóságnak hatósági feladatai teljesítésére rendelkezésre bocsátani.

12. §[30]

Az alkalomszerű légi fuvarozásra külön feltételek határozhatók meg.

(Az Lt. 29. §-ához)

13. §

(1)[31] A polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-ei (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet] hatálya alá nem tartozó polgári légijármű, részei, berendezései és alkatrészei, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz csak olyan üzemben gyártható, javítható vagy tartható karban, amely a gyártmány fajtája szerint a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2) Ha a Magyarországon gyártott vagy javított légijármű nem kerül a lajstromba vagy légijármű nyilvántartásba, illetőleg, ha a külföldi légijármű magyarországi vállalkozó által végzett karbantartását lajstromozó államának légiközlekedési hatósága felügyeli, továbbá, ha az ilyen légijármű nem Magyarországon kerül felhasználásra, akkor a gyártásához vagy a javításához, illetőleg karbantartásához nem szükséges a légiközlekedési hatóság engedélye. A gyártás, javítás, illetőleg karbantartás hatósági felügyelete - ha ezt szerződés indokolja - kérhető a légiközlekedési hatóságtól. A légiközlekedési hatóság ekkor úgy jár el, mint a lajstromba, illetőleg légijármű nyilvántartásba felvett, illetve felvenni szándékozott légijárművek esetében.

14. §

(1) A polgári légijármű, annak része, berendezése és alkatrésze, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz előállítója a légiközlekedés, a személyek és javak biztonsága érdekében köteles gyártmányainak üzemeltetési tapasztalatait figyelemmel kísérni, és az ezek alapján a légiközlekedés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, a légiközlekedési hatóságot, valamint a gyártmányok felhasználóit az intézkedésekről tájékoztatni.

(2) A polgári légijármű, annak része, berendezése és alkatrésze, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását végző vállalkozó köteles a légijármű, illetőleg légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártója által előírt, és a magyar légiközlekedési hatóság által jóváhagyott eljárásokat és technológiákat betartani. A légijármű vagy légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását csak akkor nyilváníthatja elvégzettnek, ha azon - az üzemben tartó megrendelése alapján - a gyártó és a légiközlekedési hatóság által előírt, illetőleg a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott valamennyi karbantartási munkát és változtatást elvégezte.

(Az Lt. 30. §-ához)

15. §

(1) A légiközlekedési hatóság engedélye, valamint a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2011. november 3-i 1178/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott bejelentett képzési szervezetek esetében a képzési tevékenység bejelentése, a következő személyek képzéséhez szükséges:[32]

a) a lajstromozásra kötelezett légijárművek vezetői és a polgári légijármű légi üzemeltetéséhez szükséges hajózó (a repülés közben a légijármű fedélzetén feladatot végző) személyzet;

b) a polgári légijárműveket a földön kiszolgáló - jogszabályban meghatározott - szakszemélyzet;

c) a polgári légijárművek javítási és karbantartási munkáinak végrehajtására, valamint - ezt követően - a polgári légijárművek üzemképességének tanúsítására jogosult műszaki szakszemélyzet.

d)[33] a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot (AFIS) ellátó szakszemélyzet.

(2)[34] A működési engedély tartalmazza a képzéshez alkalmazható légijármű-fajtákat és -típusokat, valamint az egyéb feltételeket.

(3)[35]

(Az Lt. 32. §-ához)[36]

15/A. §[37]

A terrorizmust elhárító szerv és az Alkotmányvédelmi Hivatal által kiállított szakvélemény 90 napig hatályos.

(Az Lt. 34. §-ához)

16. §[38]

A légi jármű bérbeadására jogosult a légi jármű üzemben tartójának minősül, kivéve, ha a bérbevevő és a bérbeadó írásban másként állapodtak meg, és a bérbevevő rendelkezik az adott kategóriájú és típusú légi jármű üzemben tartásához szükséges feltételekkel.

(Az Lt. 12-36. §-aihoz)[39]

16/A. §[40]

A nemzetközi légiközlekedéshez kapcsolódó tevékenységek esetében az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet III. Melléklet A. Alrész ATM/ANS.OR.A.090 pontjában meghatározottakon kívül gravitációs modellként a Földi Gravitációs Modell-1996 (Earth Gravitation Model-1996-EGM-96) rendszer alkalmazandó.

(Az Lt. 37-38. §-aihoz)

17. §[41]

A nemzetközi repülőtéren nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon tranzitterület létesíthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóság engedélye alapján, továbbá az egyéb, jogszabályban előírt szolgálatokon kívül határrendészeti, vámhatósági, légiközlekedés-védelmi, továbbá közegészségügyi szolgálatot kell fenntartani.

18. §

A törvény hatálybalépésekor meglévő repülőtér körzetében a létesítésekor hatályos jogszabály szerint kialakított biztonsági és zajvédelmi övezetet addig kell fenntartani, amíg a repülőtér működési feltételei meg nem változnak. A feltételek változása esetén a törvény alapján hozott rendelkezések és egyéb, vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(Az Lt. 46. §-ához)

19. §

(1) Ha a légiközlekedési hatóság az üzemben tartás során a polgári légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusával kapcsolatban olyan adat birtokába jut, amely arra utal, hogy az adott típusú légijármű, illetőleg a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz további üzemben tartása nem biztonságos, a légiközlekedési hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt bevonhatja vagy a feltételek helyreállításáig felfüggesztheti.

(2) Annak a légijárműnek, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköznek az üzemben tartását, amelynek típusalkalmassági bizonyítványát bevonták vagy felfüggesztették, az üzemben tartónak haladéktalanul meg kell szüntetnie.

(Az Lt. 48. §-ához)

20. §

(1)[42] A légialkalmassági bizonyítványnak tartalmaznia kell a légijármű tulajdonosának és üzemben tartójának nevét, a légijármű azonosítására szolgáló adatokat (típus, lajstromjel, gyártási szám), az alkalmazás célját és a bizonyítvány időbeli hatályát.

(2) A légijárműnek a két légiközlekedési hatósági vizsgálata közötti folyamatos légialkalmasságának fenntartásáról az üzemben tartó gondoskodik.

(3) Az üzemképesség tanúsítására jogosultak kijelölésének módját és a jogosultak nevét az üzemben tartó jelöli meg, vagy a karbantartó működési szabályzatában kell megjelölni.

(4)[43] Ha a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a légialkalmassági bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.

(5)[44] Magyarországon jogosultsággal rendelkező javító, illetőleg karbantartó vállalkozó által javított vagy karbantartott nem magyar légijármű légialkalmasságát a légiközlekedési hatóság csak a légijármű üzemben tartójának kérésére és a lajstromozó állama szerint illetékes légiközlekedési hatóság egyetértő nyilatkozatára vizsgálja, illetőleg igazolja légialkalmasságát.

(Az Lt. 50/A. §-ához)[45]

20/A. §[46]

(1) Az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtér kivételével repülőtér üzembentartójának az egyes légiközlekedési tevékenységgel összefüggő tevékenységekre vonatkozó adatszolgáltatást olyan térképen kell benyújtania a légiközlekedési hatóság részére, amelyen az ingatlanok elhelyezkedése és hasznosítási módja, valamint az azt használó tevékenysége is megállapítható.

(2) Az éves adatszolgáltatást minden naptári év február 1-jéig kell teljesíteni.

(3) Az Lt. 50/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli adatszolgáltatást megalapozó jelentős változásnak minősül:

a) a repülőtér területén belül az üzembentartó által megkötött bérleti szerződésekkel összefüggő változás,

b) a repülőtér területén elhelyezkedő épületek használatával összefüggő funkcionális változás, valamint

c) a futópályát, a földi mozgási területeket érintő zárás és újranyitás, ide nem értve a légiforgalom kezelésével összefüggő, azonnali intézkedést igénylő eseteket.

20/B. §[47]

(1) Az (EU) 2018/1139 parlamenti a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, és annak hatálya alá nem tartozó repülőtér - ide nem értve az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtereket - üzembentartója az Lt. 50/A. § (2) bekezdés a) és e) pontjában foglaltakkal összhangban a repülőtér induló és érkező forgalmáról - ideértve a repülőtér forgalmi körén üzemelő légijárműveket is - nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a motoros és nem motoros légjárművekről elkülönítetten és havi bontásban tartalmazza:

a) a légijármű lajstrom jelét vagy azonosító jelzését;

b) a leszállás időpontját;

c) a felszállás időpontját.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a repülőtér üzembentartója minden tárgyi félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi a légiközlekedési hatóságnak.

(Az Lt. 50/B. és 51. §-ához)[48]

[49]

21. §[50]

(1) Az akadálykorlátozási felületek kijelölésére és az akadályok jelölésére vonatkozó rendelkezések a nyilvános repülőterek esetén és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek esetén alkalmazandóak, amelyeken műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat tettek közzé (a továbbiakban a 21-21/H. § vonatkozásában együtt: repülőtér).

(2) A repülőtér üzembentartója az akadálykorlátozási felület elemeit és méreteit a futópálya megközelítési típusa alapján határozza meg a (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. Ha a futópálya mindkét irányában végrehajtanak fel- és leszállási műveleteket, akkor a repülőtér üzembentartója az adott futópálya küszöbhöz tartozó akadálykorlátozási felületek közül a szigorúbb követelményeknek megfelelő felületet jelöli ki.

(3) Nem-műszeres, nem-precíziós és I. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében az akadálykorlátozási felületek a következők:

a) kúpos felület,

b) belső vízszintes felület,

c) megközelítési felület és

d) átmeneti felületek.

(4) II. és III. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében az akadálykorlátozási felületek a következők:

a) kúpos felület,

b) belső vízszintes felület,

c) megközelítési felület és belső megközelítési felület,

d) átmeneti felületek,

e) belső átmeneti felületek és

f) megszakított megközelítési felület.

(5) Amennyiben a futópályát felszállásra is használják, a felszállási emelkedési felületet is ki kell jelölni akadálykorlátozási felületként.

(6) Ha futópályához kapcsolódóan látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszer kerül telepítésre, akkor a repülőtér üzembentartója a futópálya küszöb előtt akadályvédelmi felületet jelöl ki.

(7) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott felületek, valamint a (6) bekezdésben meghatározott akadályvédelmi felület méreteinek és egyéb paramétereinek a leírását és az azt ábrázoló ábrákat a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

[51]

21/A. §[52]

(1) Az Lt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerinti további területet a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A polgári részadatbázisok létrehozásával, kezelésével, az adatok tárolásával, a változások vezetésével, valamint az adatok szolgáltatásával kapcsolatos feladatok ellátására a Kormány a HM ZRÍNYI Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: adatbázis-kezelő) jelöli ki.

(3) Az adatbázis-kezelőnek az alábbi dokumentumokat és munkarészeket kell előállítania valamennyi részadatbázis esetén:

a) műszaki leírás,

b) digitális fénykép a mesterséges objektumról.

(4)[53] Akadály részadatbázis esetén a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok és munkarészek mellett az adatbázis-kezelőnek a közlekedésért felelős miniszter által a Hivatalos Értesítőben közlemény formájában közzétett terep és az akadály adattermék specifikációt is elő kell állítania.

(5) Az Lt. 51. § (3) bekezdés c)-d) és g) pontjában meghatározott polgári részadatbázisokban szereplő adatok előállítását, az Lt. 51. § (4) bekezdése alapján felhasználásra kerülő adatok feldolgozását, valamint az adatok karbantartását az adatbázis-kezelő végzi.

(6) A repülőterekre vonatkozó adatok előállításáról, valamint az adatokban történő változások esetén a módosított adatok előállításáról és az adatbázis-kezelő részére ellenszolgáltatás nélkül történő átadásáról a repülőtér üzembentartója gondoskodik.

(7) Az adatbázis-kezelő a (6) bekezdés szerint megkapott adatokat ellenőrzés után építi be az adatbázisba. Az ellenőrzés a szolgáltatott adatok legalább 30%-ára kiterjed. Az így feltárt hibák javításáról a repülőtér üzembentartója gondoskodik.

21/B. §[54]

(1)[55] A rendelkezésre álló terep és akadály adatkészletek jegyzékét a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálat (a továbbiakban: AIS) terep adattermék, valamint akadály adattermék specifikáció formájában elektronikusan biztosítja.

(2) Valamennyi terep adattermék specifikációnak tartalmaznia kell egy áttekintő részt, a részletes leírás érvényességi tartományát, az adattermék azonosítását, az adatok összetételét és szerkezetét, a vonatkoztatási rendszert, az adat minőségét, az adat rögzítését, az adatok karbantartását, az adat ábrázolását, az adattermék továbbítását, kiegészítő információkat és a metaadatokat.

(3) A terep adattermék vagy akadály adattermék specifikáció áttekintő részének tartalmaznia kell a termék informális leírását, valamint általános információkat az adattermékről. A nem homogén adatok adatkészlete számára az AIS meghatározza a részletes leírás érvényességi tartományát. A terep, valamint az akadály adattermékre vonatkozó azonosító információknak tartalmazniuk kell a termék elnevezését, a tartalom egy tömör, leíró összegzését, a rendeltetését, a légiközlekedési hatóság honlapján közzétett követelmények szerinti térbeli felbontóképességét, ha az rendelkezésre áll, az adattermék által lefedett földrajzi területet és kiegészítő adatokat.

(4) A terep és akadály adatkészletek információtartalmát alkalmazási séma és egy tereptárgy jellegzetesség jegyzék (a továbbiakban: jellegzetességjegyzék) formájában kell meghatározni. Az alkalmazási sémának biztosítania kell az adatszerkezet formai leírását és az adatkészlet tartalmát. A jellegzetességjegyzéknek biztosítania kell valamennyi jellegzetességtípus szemantikáját az attribútumaival együtt, az attribútum-értéktartományokat, a jellegzetességtípusok és műveletek közötti kapcsolat típusait, az átöröklési viszonyokat és a kötöttségeket. A felszínborítást egy jellegzetesség egy altípusának kell tekinteni, és azt azonos attribútumokkal rendelkező jellegzetességek egy gyűjteményéből kell származtatni. Mind a terep, mind az akadály adattermék specifikáció egyértelműen meg kell, hogy határozza az általa tartalmazott felszínborítást vagy ábrázolást, és biztosítania kell a részletes leírást.

(5) A terep és az akadály adattermék specifikációnak tartalmaznia kell az adattermékben alkalmazott vonatkoztatási rendszert azonosító információkat, valamint a térbeli és az időbeli referenciarendszert. Mind a terep, mind az akadály adattermék specifikációnak tartalmaznia kell az adatminőségi követelményeket, valamint egy nyilatkozatot a minőségi követelményeknek való megfelelés szintjéről és az adatminőségi intézkedésekről. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az összes adatminőségi elemet és alelemet vagy azt, hogy az adott adatminőségi elem vagy alelem nem alkalmazható.

(6) Az adatkészletben szereplő repülőterek földrajzi koordinátákkal jelölt akadályaival kapcsolatos akadály adattermék leírásának tartalmaznia kell

a) az adatgyűjtési területként kijelölt 2a számú, 2b számú, 2c számú és 2d számú Terület leírását,

b)[56] a felszállási repülési útvonal terület leírását és

c) az akadálykorlátozási felületek leírását.

21/C. §[57]

(1) A repülőtér térképészeti adatait a repülőtér üzembentartója elektronikus úton elérhető repülőtéri térképészeti adatbázisba rendezi.

(2) A repülőtér térképészeti adatai közül azokat az adatokat, amelyek szerepelnek Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának az adatgyűjtési területként kijelölt 3-as számú Területre vonatkozó részadatbázisában, a repülőtér üzembentartója Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában szereplő adatokkal azonos minőségben a repülőtéri térképészeti adatbázisban rögzíti.

(3) Az adatgyűjtési területként kijelölt 3-as számú Terület Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában megjelenő elektronikus terep és akadály adatait és a repülőtér térképészeti adatait a repülőtér üzembentartója azonos módszerrel állítja elő, és egységes térinformatikai rendszerben kezeli.

(4) A repülőtéri térképészeti adattermékek esetében a földrajzi információkra vonatkozó ISO 19100 szabványsorozat vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alkalmazandó.

(5) A repülőtéri térképészeti adattermékeket a repülőtér üzembentartója az ISO 19131 szabványban meghatározottak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint írja le. A leírásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) repülőtéri térképészeti adattermék áttekintés,

b) a leírás tárgya,

c) az adattermék azonosítója,

d) az adattermék adattartalma és felépítése,

e) vonatkoztatási rendszerek,

f) adatminőség,

g) adatrögzítés,

h) adatkarbantartás,

i) adatok ábrázolása,

j) az adattermék szétosztása,

k) kiegészítő tájékoztatások,

l) metaadatok.

(6) A repülőtéri térképészeti adatkészlet tartalmát és felépítését a repülőtér üzembentartója az alkalmazási séma szabályairól szóló ISO 19109 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő alkalmazási séma és a térbeli objektumok katalogizálásának szabályairól szóló ISO 19110 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő, a repülőtéri objektumok geometriáját leíró objektum katalógus formájában adja meg.

(7) A repülőtéri térképészeti metaadatok megfelelnek az ISO 19115 szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak.

21/D. §[58]

(1) Nem létesíthető olyan építmény - beleértve a meglévő építmények bővítését is -, amely a repülőtér akadálykorlátozási felületei vagy akadályvédelmi felülete fölé nyúlik, kivéve, ha egy már meglévő, nem mozdítható tereptárgy (a továbbiakban: árnyékoló tereptárgy) léte miatt az új építmény nem okoz repülésbiztonsági kockázatot, és a (2) bekezdés szerint árnyékoltnak tekinthető.

(2) Egy új építmény akkor tekinthető árnyékoltnak, ha az árnyékoló tereptárgytól legfeljebb 150 m távolságra található és

a) a repülőtér felőli oldalon egy olyan kúpfelület alatt helyezkedik el, amelynek csúcsa az árnyékoló tereptárgy legmagasabb pontja, palástjának lejtése pedig 10% a kúp csúcsából indított vízszintes felülethez képest, és

b) a repülőtérrel ellentétes oldali legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága az árnyékoló tereptárgy legmagasabb pontjának tengerszint feletti magasságánál kisebb.

(3) Légvezeték nem árnyékol légiközlekedési akadályt.

(4) Abban az esetben, ha az új építmény a megközelítési felület vagy a felszállási emelkedési felület fölé nyúlna, nem minősül árnyékoltnak.

(5) Ha egyetlen tereptárgy legmagasabb pontja sem éri el a 2%-os lejtéssel emelkedő felszállási emelkedési felületet, az építmény tervezője az új építményt úgy tervezi meg, hogy az biztosítsa a meglévő akadálymentes felület megőrzését vagy egy 1,6%-os lejtésű felület kialakítását.

(6) Nem helyezhető el olyan rögzített tereptárgy, amely a belső megközelítési felület, a belső átmeneti felület vagy a megszakított megközelítési felület fölé nyúlik, kivéve az olyan törhető tereptárgyakat, amelyek funkciójuk miatt e felületek alá eső területen helyezendőek el. Mozgó légiközlekedési akadályok szintén nem lehetnek e felületek felett akkor, amikor a futópályát leszállás céljából használják.

(7) Az olyan rögzített tereptárgy, amely funkciója miatt a belső átmeneti felület vagy belső vízszintes felület alá eső területen helyezendő el, a (6) bekezdés rendelkezéseinek betartásával az átmeneti felület fölé nyúlhat.

(8) Azokat a tereptárgyakat, amelyek nem nyúlnak a megközelítési felület fölé, de hátrányosan hatnak a léginavigációs földi berendezések optimális elhelyezésére vagy teljesítményére, az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja. Ha a tereptárgy jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

(9) Azokat a tereptárgyakat, amelyek a belső vízszintes felület és a kúpos felület határain belül találhatóak, és veszélyeztethetik a légijárműveket a mozgási területen vagy a levegőben, az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja. Ha a tereptárgy jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

21/E. §[59]

(1) Ha egy meglévő, az akadályvédelmi felület fölé nyúló tereptárgy veszélyeztetheti a légijárművek biztonságos üzemelését, az illetékes repülőtér üzembentartója végrehajtja a látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszerrel kapcsolatban a következő intézkedések valamelyikét:

a) a rendszer által biztosított siklópálya lejtésének repülésbiztonsági szempontból megfelelő növelése,

b) az azimut csökkentése olyan mértékben, ami biztosítja, hogy a tereptárgy a helyes megközelítést jelző fénysugár határain kívül esik,

c) a látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszer tengelyének és a kapcsolódó akadályvédelmi felületnek az áthelyezése legfeljebb 5°-kal,

d) a küszöb áthelyezése, vagy ha ez nem hajtható végre, a rendszer áthelyezése oly módon, hogy a rendszer által biztosított küszöb feletti átrepülési magasság a benyúló tereptárggyal azonos magasságra növekedjen.

(2) A tereptárgy eltávolításának szükségességét repülésbiztonsági tanulmány állapítja meg, amelynek tartalmi elemei:

a) a tereptárgy pozíciója WGS84 koordinátákkal,

b) a tereptárgy tengerszint és föld feletti magassága,

c) az érintett akadálykorlátozási felület megnevezése és a tereptárgy abba történő benyúlásának mértéke,

d) az érvényben lévő légiforgalmi eljárásokat megtervező szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy Légiforgalmi Tájékoztatóban (a továbbiakban: AIP) publikált légiforgalmi eljárásokra, beleértve az indulási és megközelítési eljárásokra gyakorolt hatásáról,

e) ha van ilyen, az érintett léginavigációs berendezést üzemeltető szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy léginavigációs berendezés teljesítményére gyakorolt hatásáról,

f) ha van ilyen, az érintett léginavigációs berendezést üzemeltető szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy földi berendezések védőterületeire gyakorolt hatásáról, a zavarások elemzéséről vagy a zavarások hiányának igazolásáról,

g) a tereptárgy kezelésével kapcsolatos lehetséges megoldások és azok hatásai,

h) az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló tereptárgy eltávolításának lehetőségei,

i) az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló el nem távolítható tereptárgy jelölésének lehetőségei,

j) ajánlás a tereptárgy eltávolítására vagy a tereptárgy e rendelet szerinti akadályjelöléssel való ellátására.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott repülésbiztonsági tanulmányt az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott SZÉM1 szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy készíti el.

21/F. §[60]

(1) Minden, az akadálykorlátozási felület oldalhatárain belül vagy kívül található, rögzített légiközlekedési akadályt az Lt. 51. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezett akadályjelöléssel látja el a légiközlekedési hatóság honlapján közzétettek szerint. Ha ez nem lehetséges, akkor a kötelezett a légiközlekedési akadályon vagy a légiközlekedési akadály körül egyéb jelölést vagy jelző zászlót helyez el.

(2) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain belül elhelyezkedő minden mozgó légiközlekedési akadályt az akadály tulajdonosa festett színjelöléssel vagy jelző zászlóval lát el.

(3) Az e rendeletben meghatározott esetekben a légiközlekedési akadályokat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett - az (1) bekezdésben meghatározott akadályjelölésen túl - fényjelöléssel (a továbbiakban: akadályfény) is ellátja. Az akadályfény alacsony, közepes vagy nagy intenzitású fény lehet. A légiközlekedési akadályok jelölésére a különböző akadályfények kombinációja is alkalmazható.

(4) A nagy intenzitású akadályfényt éjszakai és nappali akadályfényként is lehet alkalmazni. Az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett gondoskodik azonban arról, hogy a nagy intenzitású akadályfény ne vakítsa el a légijármű vezetőjét.

(5) Az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett az akadályfények számát és elhelyezését úgy határozza meg, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa a légiközlekedési akadály jelölését. Ha az akadályfényt bármely irányból légiközlekedési akadály valamely része vagy egy másik, közeli tereptárgy árnyékolja, az árnyékoló akadályrészen vagy másik tereptárgyon a kiegészítő fényt az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett oly módon helyezi el, hogy a kiegészítő fény biztosítsa a kivilágítandó légiközlekedési akadály terjedelmének jelzését. Ha az árnyékolt akadályfény nem szolgálja a megjelölt légiközlekedési akadály meghatározhatóságát, akkor az akadályfény elhagyható.

(6) Az akadályfények alkalmazásának és elhelyezésének módját a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

(7) Az alacsony intenzitású akadályfény "A", "B", "C" vagy "D" típusú, a közepes intenzitású akadályfény "A", "B" vagy "C" típusú, a nagy intenzitású akadályfény "A" vagy "B" típusú lehet. Az egyes akadályfény típusok leírását a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

21/G. §[61]

(1) A felszállási emelkedési felület belső élétől 3000 m távolságon belül lévő rögzített, a felszállási emelkedési felületen túlnyúló tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(2) A megközelítési felület belső élétől 3000 m távolságon belül lévő, a megközelítési felületen vagy az átmeneti felületen túlnyúló rögzített tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(3) A vízszintes felületen túlnyúló rögzített tereptárgyakat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) az akadályjelölés és az akadályfény elhagyható, ha a légiközlekedési akadályt egy másik nem mozdítható légiközlekedési akadály árnyékolja,

b) az akadályjelölés elhagyható, ha a légiközlekedési akadály nappal "A" típusú közepes intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, és a légiközlekedési akadály magassága a környező talajfelszínhez viszonyítva nem haladja meg a 150 m-t,

c) az akadályjelölés elhagyható, ha a légiközlekedési akadály nappal nagy intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, vagy

d) az akadályfény elhagyható, ha a légiközlekedési akadály egy világítótorony és a világítótorony saját fénye megfelelő a légiközlekedési akadály jelzésére.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltakon túl, az akadályjelölés, beleértve az akadályfényt is, elhagyható

a) azon a területen, amelynek igénybevételét a nem mozgatható tereptárgyak vagy a terep nagymértékben akadályozza, és amelyen ezért a repülési eljárások biztosítják az akadálymentes magasságot, vagy

b) ha a tereptárgy nem veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát.

(6) A felszállási emelkedési felület 5 m-es vízszintes környezetében lévő, légiközlekedési akadálynak nem minősülő rögzített tereptárgyat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli, amennyiben ez szükséges a tereptárgy elkerülésének biztosítása érdekében.

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az akadályjelölés elhagyható, ha a tereptárgy

a) nappal "A" típusú közepes intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, és magassága a környező talajfelszínhez viszonyítva nem haladja meg a 150 m-t, vagy

b) nappal nagy intenzitású akadályfénnyel ki van világítva.

(8) Az akadályvédelmi felületen túlnyúló rögzített légiközlekedési akadályokat az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli.

(9) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain belül található valamennyi folyót, völgyet és autópályát keresztező légvezetéket, ezek tartóoszlopait, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályáját az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel, beleértve az akadályfényt is, látja el, ha azok veszélyt jelentenek a légijárművekre.

21/H. §[62]

(1) Az akadálykorlátozási felületek oldalhatárain kívül található építményt tulajdonosa akadályfénnyel is megjelöli, ha az építmény magassága meghaladja

a) a 75 m-t, vagy

b) hegycsúcson vagy gerincvonalon a bemért magassági ponthoz viszonyított 50 m-t.

(2) Az autópályák, az autóutak, az elsőrendű főutak, a vasutak, a völgyek, valamint a folyók tengelyétől mért 100-100 m távolságig terjedő sávon belül

a) bármilyen rendeltetésű légvezeték tartóoszlopait és az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer tartószerkezetét, ha magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 m-t, továbbá a legfelső légvezeték vagy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályája 50 m felett elhelyezkedő szakaszát, ha a tartószerkezetek magassága meghaladja az 50 m-t,

b) bármilyen rendeltetésű légvezeték-átfeszítések tartóoszlopait, az átfeszített vezetéket és az átfeszített egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályájának elemeit, ha azok magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 m-t, valamint

c) a 25 m-nél magasabb, méretük, alakjuk vagy színük miatt jelölés nélkül nehezen észrevehető építményeket

a szerkezet vagy építmény tulajdonosa akadályjelöléssel látja el.

(3) A légvezetékeket és az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályájának megfelelő elemét a szerkezet tulajdonosa akadályjelöléssel látja el. Ha a jelzések elhelyezése a vezetéken gyakorlati okokból nem lehetséges, akkor "B" típusú nagy intenzitású akadályfényt kell elhelyezni a tartóoszlopokon.

(4) Ha a légiközlekedési akadály egy szélerőmű, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett festett színjelöléssel és akadályfénnyel látja el. A szélerőmű és a szélerőműpark esetén alkalmazandó színjelölés és akadályfény jellemzőit, valamint elhelyezésük módját a légiközlekedési hatóság honlapján teszi közzé.

(Az Lt. 52. §-ához)

22. §[63]

(1) Légi járművel fel- és leszállni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - repülőtéren vagy leszállóhelyen szabad.

(2) A fel- és leszállás nem repülőtéren vagy leszállóhelyen is történhet a következő esetekben:

a)[64] állami légijármű és pilóta nélküli állami légijármű fel- és leszállása,

b) baleseti segélynyújtás érdekében szükséges fel- és leszállás,

c)[65] ha a légi jármű tulajdonoságai miatt a leszállás helye előzetesen nem határozható meg, a leszállás és az onnan történő további felszállás,

d) a leszállás a biztonság érdekében, veszélyhelyzetben szükséges.

e)[66] helikopter fel- és leszállása a 22/A. §-ban meghatározott feltételek szerint.

f)[67] pilóta nélküli légijárművel történő fel- és leszállás.

(3)[68] A (2) bekezdés szerinti fel- és leszállással okozott kárt és személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíjat meg kell téríteni.

22/A. §[69]

(1) Repülőtéren vagy leszállóhelyen kívül nappal, látvarepülési szabályok szerint, belföldi repülést végző polgári helikopterrel fel- és leszállni

a) kizárólag az Lt. 71. § 10. pontjában említett magáncélból és 21. pontjában meghatározott vállalati célból végzett repülés esetén,

b) repülési terv benyújtása mellett,

c) biztonságos fel- és leszállásra alkalmas területen,

d) kizárólag talajszinten,

e) a fel- és leszállásra használt terület tulajdonosának vagy kezelőjének előzetes, írásos hozzájárulásával, amely hozzájárulás tartalmazza a terület tulajdonosának azon nyilatkozatát, miszerint megbizonyosodott arról, hogy a terület az adott helikopter típus légiüzemeltetési utasítása szerint biztonságos fel- és leszállására alkalmas, és a használat során a földön tartózkodó személyek a helikoptertől biztonságos távolságban tartózkodnak,

f) a helyi önkormányzat fel- és leszállásra vonatkozó, a lakosság érdekeit figyelembe vevő korlátozásokat megállapító rendelkezéseinek és a terület tulajdonosának vagy kezelőjének korlátozásainak ismerete és betartása mellett

lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerint végrehajtott fel- és leszállás esetén a repülésbiztonsági és légiközlekedés-védelmi szabályok betartásáért, valamint az ennek során okozott kárért a légijármű parancsnoka felel. A terület tulajdonosa vagy kezelője felelősséggel tartozik abban az esetben, ha nem kellő körültekintéssel adta meg az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott hozzájárulását.

(Az Lt. 52/A. §-ához)[70]

22/B. §[71]

A légvédelmi készenléti gyakorló repüléseket az illetékes irányító egységek között létrejött - a légiközlekedési hatóság és az állami célú légiközlekedés vonatkozásában a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott - együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kell végrehajtani.

(Az Lt. 53. §-ához)

23. §

(1)[72]

(2)[73]

(3)[74]

(4)[75] Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység keretében légijármű-vezetői tevékenységet 60. életévét betöltött személy nem láthat el, kivéve ha[76]

a) többpilótás légijármű személyzetének a tagja, és

b) a légijárművön egyedüli 60. életévét betöltött légijármű-vezető személyzeti tag.

(5)[77] Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység keretében légijármű-vezetői tevékenységet 65. életévét betöltött személy nem láthat el.

(Az Lt. 54. §-ához)

24. §

(1) A parancsnok kijelölésének módját a működési szabályzatban - ha az adott légiközlekedési tevékenység e bekezdés rendelkezésének hatálya alá tartozik -, a parancsnok nevét pedig a repülési okmányban meg kell jelölni.

(2) Az (1) bekezdésben említett repülési okmány a repülési terv vagy a légijármű üzemben tartója által vezetett napló.

(Az Lt. 58. §-ához)

25. §

A repülés akkor kezdhető meg, ha a parancsnok meggyőződött arról, hogy

a)[78] a légijárművön a felség- és lajstromjel előírásos, a légijármű a tervezett repülési feladatra felkészített, repülésre alkalmas állapotban van, fedélzeti berendezései működnek és légialkalmassági bizonyítványa hatályos;

b) a légijárművön minden előírt karbantartási munkát és ellenőrzést elvégeztek, és ezt az okmányokban igazolták;

c) a légijármű tömege és tömegközéppontja a repülési feladatra meghatározott biztonsági határokon belül van;

d) a légijárműnek az adott feladat végrehajtásához előírt személyzete a fedélzeten és a feladat végrehajtására felkészült;

e) valamennyi utas és a szállított teher elhelyezése előírásos és biztonságosan rögzített;

f) az utasokat a repülés közbeni és a vészhelyzeti magatartásról kioktatták;

g) a tervezett repülés útvonalának időjárási helyzete megfelelő;

h) a légijárműre a jogszabályban előírt biztosítást megkötötték.

(Az Lt. 62/A. §-ához)[79]

25/A. §[80]

(1)[81] Az 1. mellékletben meghatározott szervezetek a Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban - a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint - közzéteendő adatokat és tájékoztatásokat AIS-nek az 1. mellékletben meghatározottaknak megfelelően adják meg.

(2) A közlekedésért felelős miniszter, a légiközlekedési hatóság, a léginavigációs szolgálatok, a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szervezet, a léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezés üzembentartója, a repülőtér üzembentartója, a légiközlekedési balesetek kivizsgálását végző szervezet, a meteorológiai szolgáltatást ellátó szervezet, a közzéteendő tájékoztatással vagy adattal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezet és Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának kezelője az 1. mellékletben meghatározott adatokat és tájékoztatásokat közvetlenül adja meg az AIS részére.

(3) A meteorológiai szolgáltatást ellátó szervezet felügyeletéért felelős miniszter, a vámügyekért felelős hatóság felügyeletéért felelős miniszter, a rendészetért, határrendészetért és idegenrendészetért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter és a frekvenciaszabályozásért felelős szervezet az 1. mellékletben meghatározott adatokat és tájékoztatásokat a közlekedésért felelős miniszternek küldi meg, aki továbbítja az adatokat és tájékoztatásokat az AIS részére.

(4) Az 1. melléklet 20. pontjában meghatározott adatokat és tájékoztatásokat az AIS teszi közzé az AIP-ben.

25/B. §[82]

(1) A légiközlekedési hatóság engedélyéhez kötött változás esetében a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatszolgáltató az AIRAC rendszer által meghatározott hatálybalépési dátum előtt 110 nappal elindítja az adatszolgáltatási folyamatot az AIS felé az erre a célra kialakított rendszeren keresztül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási folyamat csak abban az esetben indítható meg, ha az adatszolgáltató rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak az engedélyköteles változást jóváhagyó hatályos engedélyével.

(3) Az AIS az adatszolgáltatási folyamat megindulását jelzi a légiközlekedési hatóságnak.

(4) A légiközlekedési hatóság az adatszolgáltatási folyamat megindulására vonatkozó értesítést követő 5 napon belül engedélyezi az engedélyköteles változáson alapuló adat vagy tájékoztatás közzétételét, ha az adatszolgáltató által közzétételre benyújtott adat vagy tájékoztatás megfelel a légiközlekedési hatóságnak az engedélyköteles változást jóváhagyó hatályos engedélyében foglaltaknak.

(5) Amennyiben a légiközlekedési hatóság hozzájárult a légiforgalmi adat és tájékoztatás közzétételéhez, az AIS elvégzi a nyers adat vagy tájékoztatás közzétételi követelményeknek való megfelelésére vonatkozó ellenőrzését, és ha az megfelel a közzétételi követelményeknek, intézkedik a közzétételről.

(6) Ha a nyers adat vagy tájékoztatás nem felel meg a közzétételi követelményeknek, vagy az adatszolgáltatási folyamat során a közzétételre benyújtott adatban vagy tájékoztatásban olyan változtatás történik, melynek folytán az adat vagy tájékoztatás már nem felel meg a légiközlekedési hatóságnak az engedélyköteles változást jóváhagyó érvényes engedélyében foglaltaknak, az AIS értesíti erről a légiközlekedési hatóságot.

(7) A légiközlekedési hatóság a (6) bekezdésben foglalt értesítés alapján hivatalból jogorvoslati eljárást indít.

(8) A légiközlekedési hatóság a (7) bekezdés szerint hozott döntéséről, annak véglegessé válását követően haladéktalanul tájékoztatja az AIS-t.

(9) Az AIS a (8) bekezdésben foglalt tájékoztatás szerint intézkedik a közzétételről vagy a visszautasításról.

25/C. §[83]

Az e rendelet szerint közzétett változás akkor alkalmazható, ha azt az e rendeletben, a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásáról szóló miniszteri rendeletben, valamint az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott módon és követelményeknek megfelelően közzétették.

(Az Lt. 64. §-ához, 65/A. §-ához és 66. §-ához)[84]

26. §[85]

26/A. §[86]

(1) A Nemzeti Repülésbiztonsági Program alapján kidolgozott, a légiközlekedési hatóság által elfogadott Repülésbiztonság-irányítási Rendszert kell működtetnie valamennyi

a)[87] légiközlekedési szakszemélyzet - kivéve az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 1. pont c), e), f), h), i) alpontjaiban és 2. pontjában meghatározott légijárművek vezetői - képzésére engedéllyel rendelkező képzési szervezetnek, amely szolgáltatásának ellátása közben repülésbiztonsági kockázat merülhet fel,

b) gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére kiadott, üzemben tartási engedéllyel rendelkező légi jármű üzemben tartójának,

c) karbantartó szervezetnek,

d) légi járművet és légiközlekedéssel kapcsolatos eszközt tervező és gyártó szervezetnek,

e) kereskedelmi repülőtér üzemben tartójának.

(2)[88] Az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendeletben a légiforgalmi szolgálatokra meghatározott Biztonságirányítási rendszer a Nemzeti Repülésbiztonsági Programon alapul.

(Az Lt. 67. §-ához)

27. §

(1) Légijármű abban az esetben vehet részt a légiközlekedésben, ha a légijármű üzemben tartója, személyzete és a szállított személyek a biztonsági szabályoknak eleget tesznek.

(2) Olyan anyagot vagy tárgyat, amely a repülés vagy a légijárművön tartózkodó személyek biztonságát veszélyezteti, nem szabad légijárművön szállítani, vagy annak fedélzetére felvinni. A légiutasnak tűrnie kell, hogy a légijármű fedélzetére szállásakor a fegyvert vagy a fegyverként használható egyéb eszközt, anyagot tőle elvegyék és a repülés tartama alatt hozzá nem férhető helyen őrizzék.

(3) Ha a légijármű üzemben tartója megtagadja, hogy légijárművét, annak szállítmányát az illetékes hatóság vagy a repülőtér biztonsági szervei biztonsági ellenőrzésnek vessék alá, akkor az a légiközlekedésben nem vehet részt. Azt a légi utazásra jelentkező személyt, aki nem veti magát alá a biztonsági ellenőrzésnek, a légiközlekedésből ki kell zárni.

(4) A légiközlekedés védelme érdekében - jogszabályban meghatározott körben - a munkavállalókat az illetékes szervek, az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik.

(Az Lt. 71. §-ához)[89]

27/A. §[90]

(1) E rendelet alkalmazásában

1.[91] adatgyűjtési felület: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 164. pontjában és az (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet VI. Melléklet B. Alrész AIS.TR. 350, 355. és 360. pontjában meghatározott fogalom,

2.[92] adatkészlet: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 171. pontjában meghatározott fogalom,

3. adatkészlet sorozat: azonos termékspecifikációval rendelkező adatkészletek gyűjteménye,

4. adattermék: adatkészlet vagy adatkészlet sorozat, amely megfelel az adattermék specifikációnak,

5.[93] adattermék-specifikáció: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 170. pontjában meghatározott fogalom,

6. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer pályája: a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény szerinti egyéb kötött pálya,

7.[94] felszállási repülési útvonal terület: a felszállás pályája alatt a föld felszínén elhelyezkedő, a felszállási pálya két oldalán szimmetrikusan elhelyezkedő négyszögletes terület, amely

a) a futópálya vagy - ha van kijelölt felszállási biztonsági terület - a felszállási biztonsági terület végénél kezdődik,

b) szélessége a kiinduló pontnál 180 m (600 láb) és ez 0,25D értékkel növekszik 1800 m (6000 láb) legnagyobb szélességig, ahol "D" a kiindulási ponttól mért távolság, és

c) addig a pontig terjed, amelyen túl nincsenek légiközlekedési akadályok, de legfeljebb 10 km (5,4 NM) távolságig,

8. jelentős: változás vagy hatás esetében jelentős alatt azt kell érteni, amely közvetlenül befolyásolja a repülésbiztonságot,

9.[95] terep: az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 101. pontjában meghatározott fogalom,

10. tereptárgy: természetes vagy mesterséges tárgy a terep felszínén,

11. törhető tereptárgy: olyan könnyű tárgy, amely nekiütközéskor letörik, elhajlik vagy kitér, és így a legkisebb veszélyt jelenti a légijármű számára.

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 139/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.

(Záró rendelkezések)[96]

28. §[97]

Ez a rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba.

28/A. §[98]

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor már meglévő építményeket az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezettek legkésőbb 2020. december 31. napjáig az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látják el.

(2) A Módr. által megállapított 21. § (2) bekezdésében foglaltakat azon repülőterek esetében,

a) amelyeken a Módr. hatálybalépésekor már közzétett műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat alkalmaznak, a Módr. hatálybalépését követő 6 hónapon belül,

b) amelyeken a Módr. hatálybalépését követően terveznek műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat alkalmazni, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet] szerinti fejlesztési engedélyezés keretében,

c) amelyek létesítését a Módr. hatálybalépését követően kezdeményezik, és amelyeken a létesítést követően műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárást terveznek alkalmazni, a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet szerinti létesítési engedélyezés keretében

kell teljesíteni.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor

a) már meglévő építményeket az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett legkésőbb 2019. december 1. napjáig,

b) kivitelezés alatt álló építményt az építési engedély jogosultja az Lt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjában említett területeken, az ott meghatározott magasság, valamint az Lt. 51. § (3) bekezdés d) pontjában említett területen a legalább 25 m magasságúra tervezett építményt a 25 m-es magasság elérése előtt legalább 10 nappal

bejelenti az adatbázis-kezelőnek.

(4) A Módr. hatálybalépésekor meglévő, az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló, nem törhető tereptárgyakat legkésőbb 2021. december 1. napjáig az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja, kivéve, ha azok árnyékoltnak tekinthetők a 21/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy nem befolyásolják hátrányosan a légiközlekedés biztonságát vagy a légijárművek műveleteinek szabályszerűségét. Ha a meglévő építmény jellege vagy funkciója miatt nem távolítható el, akkor az Lt. 51. § (1) bekezdése szerinti kötelezett e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el.

(5) A légiközlekedési terep és akadály adatbázis a Módr. hatálybalépésekor még létre nem hozott részadatbázisait az adatbázis-kezelő 2020. december 31-éig hozza létre.

29. §[99]

Ez a rendelet

a)[100] a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-ei (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

b)[101] a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

c)[102] a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendeletnek,

d)[103] a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló, 2010. január 26-i 73/2010/EU bizottsági rendeletnek

e)[104] a polgári légiközlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2011. november 3-i 1178/2011/EU bizottsági rendeletnek

f)[105] a 923/2012/EU rendeletnek, a 139/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/373 rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatásra/a léginavigációs szolgálatokra, a légtérszerkezet kialakítására, az adatminőségre és a futópálya biztonságára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. február 14-i (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendeletnek

g)[106] az (EU) 2017/373 végrehajtási rendeletnek a légiforgalmi adatkatalógusra és a légiforgalmi tájékoztató kiadványra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. július 26-i (EU) 2022/938 bizottsági végrehajtási rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

30. §[107]

A 21/A. § (3) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

31. §[108]

A 21/A. § (3) bekezdés tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentés megtörtént.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelethez[109]

Az AIP egyes pontjaihoz adatszolgáltatást nyújtó gazdasági szervezetek és közigazgatási szervek, valamint az egyes szervezetek által nyújtandó tájékoztatások

1. A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

2. A légiközlekedési hatóság által megadandó tájékoztatások

3. A léginavigációs szolgálatok által megadandó tájékoztatások

4. A légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szervezet által megadandó tájékoztatások

5. A léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezés üzembentartója

6. A repülőtér üzembentartója által megadandó tájékoztatások

7. A légiközlekedési balesetek kivizsgálását végző szervezet által megadandó tájékoztatások

8. Meteorológiai szolgáltatást ellátó szervezet által megadandó tájékoztatások

9. A meteorológiai szolgáltatást ellátó szervezet felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

10. A vámügyekért felelős hatóság felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

11. A rendészetért, határrendészetért és idegenrendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

12. Az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

13. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

14. A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

15. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

16. A természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által megadandó tájékoztatások

17. Frekvenciaszabályozásért felelős szervezet által megadandó tájékoztatások

18. A közzéteendő tájékoztatással vagy adattal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezet által megadandó tájékoztatások

19. Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának kezelője

20. Az AIS által közvetlenül közzéteendő információk

2. melléklet a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelethez[117]

A REP-25 adatbázis elkészítéséhez felmérendő terület az állami repülések céljára szolgáló repülőterek 10 km sugarú környezetén kívül