A Fővárosi Törvényszék K.700023/2018/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. §, (1) bek. b) pont, (2) bek. a) pont, 24. §, (1) bek., 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, (1) bek., 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 171. §, (1) bek., (4) bek.] Bíró: Bíró Péter

A Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

21.K.700.023/2018/12.

A Fővárosi Törvényszék a Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: dr. Petrányi Dóra ügyvéd és dr. Szendrő Szabolcs Koppány ügyvéd) által képviselt ... felperesnek, a Janitsáry Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: dr. Janitsáry Iván ügyvéd) és Rácz András Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: dr. Rácz András ügyvéd), továbbá dr. Szögi Nóra kamarai jogtanácsos által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány utca 5.) alperes ellen versenyügyben hozott VJ/87/2016. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, - amely perbe a Lendvai és Társai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Lendvai Balázs ügyvéd) által képviselt ... felperesi beavatkozó a felperes pernyertessége érdekében, valamint a dr. Geszti Gábor Mihály kamarai jogtanácsos által képviselt ... alperesi beavatkozó az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70 000 (hetvenezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest és a felperesi beavatkozót, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után fizessenek meg egyetemlegesen külön felhívására a Magyar Állam javára 21 000 (huszonegyezer) forint feljegyzett peres eljárási illetéket.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a jelen bíróságnál előterjesztett, de a Kúriához címzett, elektronikusan benyújtandó fellebbezésnek van helye jogi képviselő útján.

I n d o k o l á s

Üzletrész átruházási szerződés útján a felperesi társaság megvásárolta az felperesi beavatkozói társaság üzletrészei 30%-át, amely az összefonódás végrehajtását követően irányítási jogot biztosít majd számára. A felperes az alpereshez 2016. október 15. napján benyújtott kérelmében kérte a fenti összefonódás engedélyezését.

A felperes a Irányítócég által irányított vállalatcsoport tagja. A Irányítócég-csoport meghatározó magyarországi tevékenysége az Műsorszolgáltató elnevezésű országos földfelszíni sugárzású kereskedelmi csatorna és további magyar nyelvű csatornák műsorszolgáltatása és reklámidejének értékesítése. A Irányítócégég-csoport működteti a Médiatartalom1 elnevezésű online portált és a Médiatartalom2 elnevezésű online video tárat. A Irányítócég-csoport külföldön honos tagjainak Magyarország területén elért nettó árbevétele, valamint magyarországi tagjainak nettó árbevétele 2015. évben - a csoporton belüli forgalom nélkül - együttesen meghaladja az összeg milliárd forintot.

A felperesi beavatkozó tevékenysége online sajtótermékek kiadása és reklámfelületeik értékesítése útján történő hasznosítása. A felperesi beavatkozó által üzemeltetett főbb online felületek: Médiatartalom3, Médiatartalom4, Médiatartalom5, Médiatartalom6, Médiatartalom7, Médiatartalom8, Levelező szolgáltatás, Adatbázis termék. Más vállalkozás felett irányítási joggal nem rendelkező felperesi beavatkozó a 2015. évben összeg millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, ami kizárólag az online felületek üzemeltetése során a felületen értékesített hirdetésekből származott.

A közigazgatási eljárás során az alperesi hatóság az alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalását kérte. Az alperesi beavatkozó 2017. január 24. napján kelt 46/2017 (I.24.) számú szakhatósági állásfoglalásában a szakhatósági hozzájárulást megtagadta a felperes és a felperesi beavatkozó között az Műsorszolgáltató Médiatartalom1, Médiatartalom2, Médiatartalom3, Médiatartalom4, Médiatartalom5, Médiatartalom6, Médiatartalom7, Médiatartalom8, médiatermékei tekintetében. Megállapította továbbá, hogy az összefonódással érintett médiatermékek közül a Levelező szolgáltatás, valamint a Adatbázis tekintetében nem rendelkezik szakhatósági hatáskörrel.

A fenti szakhatósági állásfoglalás alapján az alperes 2017. február 20. napján kelt Vj/87/2016. számú határozatával a felperes és a felperesi beavatkozó közötti összefonódást megtiltotta. A szakhatósági állásfoglalás az indokolásában kifejtette, hogy a feltárt részletes alapadatok alapján arra jutott, miszerint a felperesi társaság mint a médiapiacon jelentős befolyásoló erő (JBE) minőségében ismert piaci szereplőként terjeszkedik tovább a digitális területen az összefonódással, másrészt pedig a fúzió a tartalom-kínálat szűkülését eredményezheti. Mindezek miatt jutott arra a következtetésre, hogy a tervezett összefonódás veszélyeztetheti a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését. Az alperes a támadott határozatában arra hivatkozott, hogy a szakhatósági állásfoglalás a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 171. § (4) bekezdése alapján köti az alperesi hatóságot. Mindezekre figyelemmel - továbbá mert a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45. § (3) bekezdése szerinti aggályt a szakhatóság állásfoglalásban nem talált - a szakhatósági állásfoglalás alapján a tárgyi összefonódást megtiltotta.

A felperes a keresetében kérte elsődlegesen a fenti alperesi határozat megváltoztatását akként, hogy a megtagadott hozzájárulást a bíróság tekintse megadottnak, tehát engedélyezze a felperes és a felperesi beavatkozó közötti összefonódást. Másodlagosan kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, amelynek során az alperes tekintse a szakhatósági hozzájárulást megadottnak. Harmadlagosan kérte a határozat és a szakhatósági állásfoglalás hatályon kívül helyezését és az alperes kötelezését a versenyfelügyeleti eljárás megismétlésére, beleértve a szakhatósági eljárást is. Kérte a megfelelő iránymutatás megadását az alperes és az alperesi beavatkozó részére a megismételt eljárásra vonatkozóan. Keresetében hivatkozott két eljárásjogi jogszabálysértésre és négy tartalmi, anyagi jogi jogszabálysértésre. Az eljárásjogi jogszabálysértések körében kiemelte, hogy álláspontja szerint az alperes a szakhatósági állásfoglalást minden kritika nélkül fogadta el és nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Hivatkozott ebben a körben a Ket. 3. § (2) bekezdésének, 44. § (6) bekezdésének, 50. § (1) bekezdésének, 72. § (1) bekezdésének és 45. § (3) bekezdésének sérelmére. Kiemelte, hogy az Mttv. 171. § (4) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás ugyan főszabály szerint köti az alperest, ugyanakkor az Mttv. rendelkezései semmilyen tilalmat nem tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a versenyfelügyeleti eljárás keretében folytatott vizsgálat elkülönült értékelésének eredményéről az alperes részletesen beszámoljon. Sérelmezte, hogy az indítványa ellenére az alperes nem tartotta szükségesnek a szakhatósági egyeztetést; nem vette figyelembe, hogy a szakhatósági állásfoglalás nyilvánvalóan valótlan ténybeli alapokon nyugszik és hibás módszertant alkalmaz, erre pedig nem alapozhatta volna a határozatát. Intézkednie kellett volna a szakhatósági állásfoglalás módosítása érdekében. Elmulasztotta továbbá bemutatni jogi értékelését az összefonódással kapcsolatban.