A Veszprémi Törvényszék P.20291/2016/14. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 164. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Balassa Szilvia

Veszprémi Törvényszék

5.P.20.291/2016/14.

A Veszprémi Törvényszék a Fiedler Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fiedler Bálint ügyvéd, felperesi képviselő címe.) által képviselt felperes neve (tart. helye: felperes címe.) felperesnek a Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Halász Attila ügyvéd, alperesi képviselő címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, az alperes részére 15 napon belül fizessen meg 127.000,- (százhuszonhétezer) Ft perköltséget.

Az eljárás során felmerült 180.000,- (száznyolcvanezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezést a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni aVeszrpmi Törvényszéken 3 példányban, a Győri Ítélőtáblához címezve.

Tájékoztatja a bíróság a feleket: a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy a felek ezt kérték. A felek fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztetett közös kérelmével a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára. A jogi képviselője közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek által előadottakra, a becsatolt okirati bizonyítékok tartalmára alapítottan az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes előzetes letartóztatását 2010. október 28. napjától 2011. február 23. napjáig az alperesi bv. intézetben töltötte. Fogva tartásának ideje alatt négy különböző, egyaránt három férőhelyes zárkában került elhelyezésre. 2010. október 28-tól 2010. november 2-ig a 2/023. számú zárkában 3 fő, a 2/021. számú zárkában 2010. november 2. és november 15. között 3 fő, november 16-tól november 24-ig 2 fő, november 25-től december 7-ig 3 fő, december 8-tól december 12-ig 2 fő, december 13-tól december 22-ig 3 fő került elhelyezésre. Az 1/006. számú zárkában 2010. december 22-től december 23-ig 3 fő, december 24-től december 27-ig 2 fő, december 28-tól 2011. február 11-ig 3 fő tartózkodott. A felperes fogva tartásának helyszínéül 2011. február 11-től február 23-ig szolgáló 1/013. számú zárkában 3 fő került elhelyezésre. Amennyiben a 3 fős zárkákban a maximális létszám kerül elhelyezésre, az egy személyre jutó mozgástér 3,44 m2.

Az alperes befogadóképessége 198 fő. A peradatok alapján nem állapítható meg, hogy a per tárgyát képező időszak alatt hány fő elhelyezéséről kellett gondoskodnia. Az alperes túlzsúfoltsága azonban általános, a perbeli időszakban folyamatosan 130-144 % közötti telítettségi mutatók mellett működött.

Azon időszakokban, amikor a 3 fős zárkákban 3 fő került elhelyezésre, alperes nem biztosította az alperes számára a személyenként 4 m2 alapterületet.

Az alperesi intézetben 2011. június 2-án helyszíni egyeztetésre került sor többek között a zárkaablakok rácsainak állapotával kapcsolatban. A helyszíni egyeztetésen az alperes intézetparancsnokán, illetékes osztályvezetőjén, gazdasági vezetőjén, biztonságtechnikusán és műhelyvezetőjén kívül részt vett a szervezet neve 1. részéről a Biztonsági Főosztály, valamint a Műszaki és Ellátási Főosztály egy-egy képviselője. A helyszíni egyeztetésről készült jegyzőkönyv az előzmények vonatkozásában azt tartalmazza, hogy az alperes parancsnoka levéllel fordult a szervezet neve 2. Biztonsági és Műszaki Főosztályához egyeztetést kérve az alperes építészeti sajátosságából fakadó azon probléma megoldására, hogy a fogvatartottak sétaudvarai az épület falain belül, közvetlenül a zárkákkal körülhatárolt területen kerültek kialakításra, a zárkaablakok a sétaudvarra néznek, így a szemben lévő zárkaablakokon keresztül aggálytalan a kommunikáció, a fogvatartottak látják és hallják egymást. Az intézet betelepítése óta az ablakokon lévő expandált lemezek rongálása folyamatos, a zárkákból az ülőke (stoki) lábát a rács nyílásai közé helyezve kitördelik, majd az így keletkezett réseken a séta alkalmával bármilyen zárkában lévő tárgyat be- és kiadhatnak. Cérna segítségével jellemző a szemben, illetve egymás alatt lévő zárkaablakok közti "kereskedelem", valamint a séta alkalmával a tiltott kapcsolattartás. A probléma megoldására az alperes 2009-ben elkezdte az expandált lemezek cseréjét a jelenleginél erősebb, vastagabb lemezből készült rácsra, azonban ezt ugyanúgy megrongálták, sőt, a kevésbé rugalmas anyagból egy-egy feszítéssel egészen nagy darabokat tudtak kitörni. A 2010-es átfogó szakmai ellenőrzés két szakterület részéről is megállapította a problémát (a biztonsági, valamint a műszaki ellátási főosztály), megnyugtató megoldást azonban az intézet nem talált a problémára.

A megrongált rácsokon keresztül folyamatosan szemetet dobálnak az udvarra, biztonsági szemlék, vizsgálat alkalmával a tiltott tárgyakat egyszerűen kidobják az ablakon, így nehéz beazonosítani ezeknek a tulajdonosát. Előfordult, hogy az udvar takarítását végző fogvatartottakat az ablakból megdobálták különböző tárgyakkal, vagy az ablakban álló fogvatartottat dobta fejbe egy fogvatartott az udvarról a neki kidobott konzervvel. A rongálásokért fegyelmi eljárások indultak, de azok bizonyítási nehézségek miatt nem hoztak eredményt. A jelenlegi állapot nem csak az intézet biztonságát veszélyezteti, de komoly balesetveszélyt is hordoz magában.

A helyszín felvázolása, valamint a helyszínek bejárása, a zárkaablakok, sétaudvarok, sportudvar, egyéb építményrészek megtekintése után több lehetséges megoldás közül felmerült a zárkaablakokon a kilátásgátló rácsok teljes cseréje egy erősebb, nem rongálható, az ablakkeretre kívülről felerősített perforált lemezre, melynek vastagsága 5 mm, lyukátmérője 4 mm. Az egyeztetés eredményeképpen az alperes felé az a feladat került meghatározásra, hogy egy zárka ablakát át kell alakítani, majd azt megvizsgálni, hogy az átalakítás után milyenek a fény- és hőmérsékleti viszonyok más zárkákhoz képest, ezt a megoldást bv. ügyésznek meg kell mutatni, valamint azt, hogy ezt a perforált lemezt akár belülről, akár kívülről rongálják-e a fogvatartottak. A feladat teljesítésének határideje 2011. július 15. napjában került meghatározásra.

Az alperes parancsnoka 2012. január 3-án az ügyszám 1.. sz. iratában arról tájékoztatta a város neve 1. Megyei Főügyészséget, hogy az intézetben a fogvatartotti zárkák kilátásgátló rácsainak cseréje vált szükségessé a nagymértékű rongálás miatt, a tiltott kapcsolattartás visszaszorítása érdekében. A probléma megoldására próbaképpen megtörtént két zárkaablak átalakítása, amelyek közül a 22. sz. zárka ablakán kivitelezett megoldás szerint tervezik valamennyi rács cseréjét. Az átalakítással kapcsolatban a szervezet neve 1. szakfőosztályaival több alkalommal helyszíni egyeztetés történt, melyek alapján biztonsági, munkavédelmi, műszaki és fogva tartási szempontból is megfelelőnek bizonyult a tervezett kilátásgátló. Az alperes parancsnoka kérte a város neve 1. Megyei Főügyészségtől a nevezett zárka megtekintését követően arról történő nyilatkozattételt, hogy a szakterület részéről felmerül-e valamilyen kifogás a tervezett átalakítással kapcsolatban.