57/1997. (X. 31.) AB határozat

Old Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által az Old-Eperjespusztai út használati díjáról alkotott 6/1996. (X. 9.) számú rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Old Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által az Old-Eperjespusztai út használati díjáról alkotott 6/1996. (X. 9.) számú rendelet törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A megyei közigazgatási hivatal vezetője - mivel törvényességi felhívásának a képviselő-testület nem adott helyt - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában az Old Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által az Old-Eperjespuszta út használati díjáról alkotott 6/1996. (X. 9.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) törvényességének vizsgálatát és megsemmisítését kéri. Indítványozó álláspontja szerint az önkormányzat képviselő-testülete nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy rendeletében úthasználati díjat állapítson meg. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 33. §-a rendelkezik az úthasználati díjról és meghatározza azt is, hogy mely utak esetén és mely szervek jogosultak arra, hogy úthasználati díjat szedjenek. A törvény megfogalmazása taxatív és nem teszi lehetővé azt, hogy a helyi közút használatáért az önkormányzat úthasználati díjat állapítson meg.

Az Alkotmánybíróság az önkormányzat álláspontjának megismerése érdekében megkeresést intézett Old község polgármesteréhez. A polgármester válaszában előadta, hogy az önkormányzat az utat azért építette meg, hogy a községhez tartozó lakott településrészeket összekösse a község központjával, így lehetőséget kaptak az ott élők, hogy az eddigi 22 km-es kerülő helyett 3 km-es úton közelítsék meg a központi települést. A község önkormányzata az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok közé tartozik. Az úthasználati díjat az út üzemeltetési és fenntartási költségeinek fedezeteként állapította meg a képviselő-testület. Az önkormányzat jogi álláspontja szerint a helyi közutak fenntartása az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat önkormányzati feladata. Az önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület rendeletet hozhat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására. A Kktv. a helyi közutakkal kapcsolatosan az úthasználati díjról nem rendelkezik, így a képviselő-testületnek az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján jogában állt rendeletében úthasználati díjat megállapítani.

II.

Az indítvány megalapozott.

A helyi önkormányzat rendeletalkotási jogkörének kereteit az Alkotmány határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. A 44/A. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az önkormányzati ügyekben a képviselő-testület tehát széles körű jogalkotási autonómiával rendelkezik, azonban rendeletalkotási önállósága nem korlátlan. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg, a képviselő-testület jogszabály-alkotási hatáskörét is csak e törvények keretei között gyakorolhatja.

Ezeknek az alkotmányi rendelkezéseknek megfelelően szabályozza a helyi önkormányzat rendeletalkotási jogkörét az Ötv. 16. § (1) bekezdése, amely szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat önkormányzati rendeletet.

A közutak - köztük a helyi közutak - létesítésének, használatának, fenntartásának szabályait törvény, a Kktv. állapítja meg. A Kktv. szabályai rendelkeznek az úthasználati díj megállapításának feltételeiről és a díj megállapítására, szedésére jogosult szervek köréről is.

A Kktv. 9/C. § (1) bekezdése alapján a koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, az országos közúthálózatba tartozó autóutak, autópályák, illetőleg a helyi önkormányzat törzsvagyonát képező helyi közutak esetén az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).

Ugyancsak úthasználati díj megállapítására ad felhatalmazást az Kktv. 33. § (2) bekezdése, mely szerint a koncesszióba nem adott országos közút vonatkozásában a kezelő szervek (közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított közhasznú társaság, költségvetési szerv vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet) az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák építésére, fenntartására és üzemeltetésére kell fordítani. A díj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

E rendelkezéseket figyelembe véve megállapítható, hogy a Kktv. a helyi önkormányzatot arra nem hatalmazza fel, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért úthasználati díjat állapítson meg. Old község képviselő-testülete tehát törvény által szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére törvényi felhatalmazás nélkül alkotta meg az eljárás tárgyát képező rendeletét, s így az Ör. megalkotásával túllépte jogalkotási hatáskörét.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. törvénysértő ezért azt megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 560/H/1997.-4.