A Kúria Pfv.21226/2011/6. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 344. §, 1989. évi III. törvény (Gyt.) 13. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Az a személy, aki a spontán tiltakozó tömeget rábírja arra, hogy egy konkrét cél érdekében a tüntetés helyéről egy másik helyszínre vonuljanak át és ott demonstráljanak, mind a rendőrség, mind a résztvevők számára az újabb tömeggyűlés szervezőjeként jelenik meg, így a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. (Gytv.) szerinti szervezőnek minősül, függetlenül attól, hogy ez az újabb demonstráció is spontán tüntetés. A szervező ebből eredően felel a tüntetésen a harmadik személynek okozott károkért. A károsult rendőrség ebben a jogviszonyban harmadik személynek minősül. Függetlenül attól, hogy az ilyen személy minősíthető-e szervezőnek, a tömeget manipulatív módon erőszakos fellépésre indító személy a tömeg által okozott károkért a kárfelelősség általános szabályai szerint is felel. 1989. III. Tv. 13. § (1), 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 344. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25754/2008/9., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21302/2010/5., *Kúria Pfv.21226/2011/6.* (BH 2012.11.264)

***********

Pfv.IV.21.226/2011/6.szám

A Kúria a .. jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság felperesnek a dr. Tóth László ügyvéd és a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.25.754/2008. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.302/2010/5. számú jogerős rész- és közbenső ítéletével befejezett perében az alperes által 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítélet felülvizsgálattal nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (Tizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős rész- és közbenső ítélet által megállapított, a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint ..-én, .. miniszterelnök ..i beszédének kiszivárgását követően, ..en előzetes bejelentés nélkül tüntetés szerveződött. A rendőrség a tömeggyűlést nem oszlatta fel, mert álláspontja szerint az választási gyűlésnek minősült.

..-án az alperes több társával együtt megjelent a Magyar Televízió (MTV) ..i székházánál és egy petíció élő adásban történő beolvasását kérte. Amikor a kérést nem teljesítették, az alperes közölte: a .. bemondja, hogy mind a 10.000 ember jöjjön át a ..re. Ezután az alperes a ..i gyűlésen, az ott létesített emelvényen beszámolt a tömegnek arról, hogy korábban megpróbált bejutni az MTV épületébe azért, hogy a hazudozást ott hagyják abba, mert nem felel meg a valóságnak, hogy a ..en összesen csupán több száz ember demonstrál. Azt követelték, hogy élő adásban mondják be a petícióban szereplő követeléseket. Elmondta azt is, hogy a rendészek közölték: rendőrt hívnak. Az alperes előadása szerint a küldöttség másik tagjával pénzfeldobással döntötték el, ki fog "kimenekülni" az MTV székházból, hogy értesítse a ..en összegyűlteket. Ezt követően közölte: "nekem kellett kimenekülnöm az MTV székházból,és mindenkit arra kérnem, hogy "menjünk a Magyar Televízióhoz, induljunk el!". A ..en tartózkodó tömeg egy része átvonult a ..re, ahol a demonstráció elveszítette békés jellegét. A tömeg egy része megtámadta az MTV épületét védő rendőri erőket, több rendőrnek sérülést okoztak, megsérültek illetve tönkrementek a rendőrségi felszerelések. Az alperes rendőri segítséggel jutott be a Magyar Televízió épületébe, azonban a petíciót nem tudta átadni az MTV képviselőjének, ezért azt .. rendőrtiszt vette át tőle.

A helyszínen a rendőri vezetők felkérték az alperest arra, hogy szóljon a tömeghez, és próbálja őket lecsillapítani, azonban az alperes felszólítása nem járt eredménnyel.

Az alperessel szemben indult szabálysértési eljárásban a Szegedi Rendőrkapitányság 4600/2006. számú határozatával az alperest gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt 40.000 forint pénzbírsággal sújtotta. A Szegedi Városi Bíróság 20.Fk.3679/2006/2. számú végzésével az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta. Az alperes kifogása nyomán a Szegedi Városi Bíróság 2007. május 3-án kelt 2.Szt.979/2007/2. számú végzésével az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. A határozat indokolásában kifejtette: a rendőrség képviselői a 2006. október 1-i önkormányzati választásokra tekintettel a nyilvánosság előtt ..-én és ..-án tett nyilatkozataikban kijelentették, hogy választási kampányidőszakban nem szükséges a tömegrendezvények előzetes bejelentése.

Az alperes ugyan valóban felszólította a ..en összegyűlt tömeget arra, hogy a ..re vonuljanak át, azonban a jogellenesség tekintetében tévedésben volt, nem volt abban a helyzetben, hogy felülbírálja a rendőri vezetők nyilatkozatát.

A felperes jogi álláspontja szerint a ..-án a ..en tartott tömeggyűlés a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya alá tartozott. A tömeg által a rendőrség eszközeiben, felszerelésében okozott, valamint a túlmunkavégzés miatt keletkezett károkért az alperes, mint a megmozdulás szervezője a Gytv. 13. § (1) bekezdése és a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kártérítési felelősséggel tartozik, ezért keresetében 9.950.453 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a ..i tömeggyűlés nem tartozott a Gytv. hatálya alá, mivel spontán létrejött szerveződésről volt szó, amely választási gyűlésnek minősült. Állította, hogy az események során nem fejtett ki szervező tevékenységet. Álláspontja szerint a kártérítési felelősség általános szabályai szerint is mentesül az okozott károk megtérítése alól.

A Fővárosi Bíróság 2007. december 3-án kelt 19.P.21.262/2007/8. számú ítéletével a felperes keresetét - jogalap hiányában - elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2008. október 2-án kelt 9.Pf.20.597/2008/5. számú végzésével hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, és a bizonyítékok előterjesztésére vonatkozó felhívást elmulasztotta.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatását követően meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi képviselők részére egyenként 370.000 - 370.000 forint perköltséget. A felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 597.000 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint az alperes azzal, hogy a .. tüntetők egy részét a ..re irányította, nem merítette ki a szervezői tevékenységet. A rendőrökkel való együttműködés során az alperes a tőle elvárható magatartást tanúsította. Ezért sem a Gytv. 13. § (1) bekezdése, sem a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján nem tartozik felelősséggel a televízió székháza előtt a rendőrségnek okozott károkért.