BH 2012.11.264 Az a személy, aki a spontán tiltakozó tömeget rábírja arra, hogy egy konkrét cél érdekében a tüntetés helyéről egy másik helyszínre vonuljanak át és ott demonstráljanak, mind a rendőrség, mind a résztvevők számára az újabb tömeggyűlés szervezőjeként jelenik meg, így a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. (továbbiakban: Gytv.) szerinti szervezőnek minősül, függetlenül attól, hogy ez az újabb demonstráció is spontán tüntetés. A szervező ebből eredően felel a tüntetésen a harmadik személynek okozott károkért. A károsult rendőrség ebben a jogviszonyban harmadik személynek minősül. Függetlenül attól, hogy az ilyen személy minősíthető-e szervezőnek, a tömeget manipu­latív módon erőszakos fellépésre indító személy a tömeg által okozott károkért a kárfelelősség általános szabályai szerint is felel [1989. évi III. tv. 13. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek., 344. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25754/2008/9., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21302/2010/5., Kúria Pfv.21226/2011/6. (*BH 2012.11.264*)

***********

A jogerős rész- és közbenső ítélet által megállapított, a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint 2006. szeptember 17-én, a miniszterelnök balatonőszödi beszédének kiszivárgását követően, Budapesten, a Kossuth téren előzetes bejelentés nélkül tüntetés szerveződött. A rendőrség a tömeggyűlést nem oszlatta fel, mert álláspontja szerint az választási gyűlésnek minősült.

2006. szeptember 18-án az alperes több társával együtt megjelent a Magyar Televízió (MTV) Szabadság téri székházánál és egy petíció élő adásban történő beolvasását kérte. Amikor a kérést nem teljesítették, az alperes közölte: a Kossuth téren bemondja, hogy mind a 10 000 ember jöjjön át a Szabadság térre. Ezután az alperes a Kossuth téri gyűlésen, az ott létesített emelvényen beszámolt a tömegnek arról, hogy korábban megpróbált bejutni az MTV épületébe azért, hogy a hazudozást ott hagyják abba, mert nem felel meg a valóságnak, hogy a Kossuth téren összesen csupán több száz ember demonstrál. Azt követelték, hogy élő adásban mondják be a petícióban szereplő követeléseket. Elmondta azt is, hogy a rendészek közölték: rendőrt hívnak. Az alperes előadása szerint a küldöttség másik tagjával pénzfeldobással döntötték el, ki fog "kimenekülni" az MTV székházból, hogy értesítse a Kossuth téren összegyűlteket. Ezt követően közölte: "nekem kellett kimenekülnöm az MTV székházból, és mindenkit arra kérnem, hogy "menjünk a Magyar Televízióhoz, induljunk el!". A Kossuth téren tartózkodó tömeg egy része átvonult a Szabadság térre, ahol a demonstráció elveszítette békés jellegét. A tömeg egy része megtámadta az MTV épületét védő rendőri erőket, több rendőrnek sérülést okoztak, megsérültek illetve tönkrementek a rendőrségi felszerelések. Az alperes rendőri segítséggel jutott be a Magyar Televízió épületébe, azonban a petíciót nem tudta átadni az MTV képviselőjének, ezért azt Dr. M. G. rendőrtiszt vette át tőle.

A helyszínen a rendőri vezetők felkérték az alperest arra, hogy szóljon a tömeghez, és próbálja őket lecsillapítani, azonban az alperes felszólítása nem járt eredménnyel.

Az alperessel szemben indult szabálysértési eljárásban az Sz.-i Rendőrkapitányság az alperest gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt 40 000 forint pénzbírsággal sújtotta. Az Sz.-i Városi Bíróság végzésével az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta. Az alperes kifogása nyomán az Sz.-i Városi Bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. A határozat indokolásában kifejtette: a rendőrség képviselői a 2006. október 1-jei önkormányzati választásokra tekintettel a nyilvánosság előtt szeptember 17-én és 18-án tett nyilatkozataikban kijelentették, hogy választási kampányidőszakban nem szükséges a tömegrendezvények előzetes bejelentése.

Az alperes ugyan valóban felszólította a Kossuth téren összegyűlt tömeget arra, hogy a Szabadság térre vonuljanak át, azonban a jogellenesség tekintetében tévedésben volt, nem volt abban a helyzetben, hogy felülbírálja a rendőri vezetők nyilatkozatát.

A felperes rendőrkapitányság jogi álláspontja szerint a 2006. szeptember 18-án a Szabadság téren tartott tömeggyűlés a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya alá tartozott. A tömeg által a rendőrség eszközeiben, felszerelésében okozott, valamint a túlmunkavégzés miatt keletkezett károkért az alperes, mint a megmozdulás szervezője a Gytv. 13. § (1) bekezdése és a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kártérítési felelősséggel tartozik, ezért keresetében 9 950 453 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a Szabadság téri tömeggyűlés nem tartozott a Gytv. hatálya alá, mivel spontán létrejött szerveződésről volt szó, amely választási gyűlésnek minősült. Állította, hogy az események során nem fejtett ki szervező tevékenységet. Álláspontja szerint a kártérítési felelősség általános szabályai szerint is mentesül az okozott károk megtérítése alól.

A elsőfokú bíróság a felperes keresetét - jogalap hiányában - elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, és a bizonyítékok előterjesztésére vonatkozó felhívást elmulasztotta.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatását követően meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította,.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint az alperes azzal, hogy a Kossuth téri tüntetők egy részét a Szabadság térre irányította, nem merítette ki a szervezői tevékenységet. A rendőrökkel való együttműködés során az alperes a tőle elvárható magatartást tanúsította. Ezért sem a Gytv. 13. § (1) bekezdése, sem a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján nem tartozik felelősséggel a televízió székháza előtt a rendőrségnek okozott károkért.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével megállapította, hogy a 2006. szeptember 18. napján, a Magyar Televízió Budapest V. kerület Szabadság téri székháza előtt lezajlott rendezvény során a felperes tárgyi eszközeiben bekövetkezett károk miatt az alperest a károkozókkal egyetemleges felelősség terheli. Ezt meghaladóan a keresetet elutasító ítéleti rendelkezést helybenhagyta.

Határozata indokolásában a másodfokú bíróság megállapította: az eljárás ezen szakaszában már nem volt vitás, hogy 2006. szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt nem választási gyűlés zajlott.

Kifejtette, hogy a Gytv. a szervező feladatait, kötelezettségét annak alapján határozza meg, hogy alapvetően a törvény az előzetesen bejelentett gyülekezés szabályait tartalmazza. Értelemszerűen a be nem jelentett gyülekezés esetén egyes, a bejelentéshez kapcsolódó szervezői feladatok nem teljesülhetnek, azok hiánya azonban nem eredményezheti azt, hogy nem is lehet szervezőről beszélni.