A Kúria Pfv.21217/2015/4. számú precedensképes határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 166. §, 177. §, 182. §, 206. §]

A határozat elvi tartalma:

Az egyik fél felkérésére készült, önálló bizonyítéknak minősülő szakvéleményt a bíróság értékelni köteles, mely bizonyíték alkalmas lehet a bíróság által kirendelt szakértő véleménye helyességének megkérdőjelezésére. Ennek megítélésére a szakértői névjegyzékben nem szereplő eseti szakértő is kirendelhető. Ha az eseti szakértő a magánszakértői véleményben foglalt aggályokat megerősíti, tehát a kirendelt szakértő véleménye helyességéhez nyomatékos kétség fér, a fél kérelmére a bíróság másik igazságügyi szakértőt rendelhet ki.

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.20905/2010/121., Debreceni Ítélőtábla Pf.20040/2015/11., *Kúria Pfv.21217/2015/4.*

***********

Pfv.II.21.217/2015/4.

A Kúria a felperesnek az alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt a Debreceni Törvényszéken 14.P.20.905/2010. szám alatt folyamatban volt perében a Debreceni Ítélőtábla Pf.IV.20.040/2015/11. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 132. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felek elvált házastársak, életközösségük 2004. május 10. napján megszűnt. Az együttélésük alatt azonos arányú közös tulajdonként megvásárolták a Ny., Ha. u. 1. szám alatti, valamint a D., P. u. 16/C. számú lakásingatlanokat, illetve az utóbbi ingatlanhoz tartozó gépkocsi tárolót. 1995. június 1. napján a felperes beltagként, az alperes kültagként megalapította az Á. Bt.-t, 21.000 forint bejegyzett tőkével. Ebből a beltag betétjének összege 20.000 forint (95,238 %), a kültagé 1.000 forint (4,762 %). A felek az életközösség alatt szereztek részesedést az A. Bt.-ben, amelynek jegyzett tőkéje 100.000 forint. A beltag alperes betétjének összege 95.000 forint (95 %), a kültag felperesé 5.000 forint (5 %). A gazdasági társaságok az életközösség megszűnésekor működtek, a házastársak gyógyszerész szakképesítéssel rendelkeznek, a gyógyszertárak működtetési joga a betéti társaságokat illeti.

A felperes végleges keresetében kérte a házastársi közös vagyon megosztását, ennek keretében az ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetését az alperes tulajdonában álló 1/2 tulajdoni hányadoknak a felperes tulajdonába adásával, az Á. Bt.-ben az alperes kültagi részesedésének a felperes, míg az A. Bt.-ben a felperes kültagi részesedésének az alperes terhére történő elszámolásával. A házastársi közös vagyon megosztásával 21.868.500 forint értékkiegyenlítést igényelt az alperestől.

Az alperes ellenkérelmében nem ellenezte a házastársi közös vagyon megosztását, az összegszerűséget vitatta.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletében a felperes tulajdonába adta az ingatlanokból az alperes 1/2 tulajdoni illetőségét, elszámolta a betéti társaságokban a házastársak vagyoni részesedését és az alperest házastársi közös vagyon megosztása jogcímén 21.811.545 forint ellenérték megfizetésére kötelezte. Megkereste az ingatlanügyi hatóságot az ellenérték megfizetésének igazolását követően a jogváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Rendelkezett a Debreceni Törvényszék mint Cégbíróság megkereséséről is, hogy a bíróság a tulajdonjogot az Á. Bt.-ben az alperes kültagi részesedésére a felperes, míg az A. Bt.-ben a felperes kültagi részesedésére az alperes javára jegyezze be az értékkiegyenlítés kifizetésének igazolása után.

Ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy a jogvita a két patika társasági részesedésének megosztására és elszámolására koncentrálódott. Nem volt vitás, hogy a házastársak belső jogviszonyában egyenlő arányú közös tulajdonukban áll mindkét társaság vagyoni betétje, és a felek az életközösség megszakadásának időpontja szerinti értéken kérték az elszámolást. Az alapeljárásban szakértőként kirendelt igazságügyi szakértő kamarai tagsága felfüggesztésre került, ezért az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban R. Gy. igazságügyi könyvszakértőt rendelte ki a társaságok 2004. május 10-i értékének meghatározására azzal, hogy a szakértő az általa választott értékelési módszert a szakértői véleményében indokolja meg. A szakértő véleményében az A. Bt. értékét az eszközalapú (egyszerűsített vagyonértékelés), valamint a végtelen járadék számításon alapuló becslési módszer figyelembevételével a középérték módszerrel 70.680.000 forintban, az Á. Bt. értékét 48.550.000 forintban határozta meg.

A felperes a szakértő véleményét hibás módszer alkalmazására hivatkozással nem fogadta el, csatolta Cs. L. minősített vagyonértékelő magánszakvéleményét, amely a patikák jövedelem alapú 2004. évi forgalmi értékét diszkontált cash flow (DCF) eljárással a szabad pénzáramlásra alapozott üzletértékelés módszerével, az indokolt költségek figyelembe vételével véleményezte és az A. Bt. értékét 169.227.000 forintban, míg az Á. értékét 83.581.000 forintban állapította meg. A magánszakértő véleménye szerint a kirendelt szakértő véleménye nem felel meg az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert az nem a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készült.

A kirendelt szakértő és a magánszakértő véleménye közötti ellentmondás feloldása nem vezetett eredményre, ezért az elsőfokú bíróság eseti szakértőként dr. J. P. egyetemi oktatót rendelte ki annak megállapítására, hogy a szakvélemények közül melyik határozza meg a szakterületre vonatkozó tudomány aktuális állásának megfelelő módszerrel a patikák 2004. május 10-i forgalmi értékét. Az eseti szakértő véleményében hangsúlyozta, hogy a kirendelt szakértő vagyoni értékelése kisebb korrekciókkal elfogadható és a számítási hibát korrigálva - a kirendelt szakértő által alkalmazott módszerrel - az A. Bt. korrekciós forgalmi értéke 154.685.000 forintban, míg az Á. Bt. korrigált forgalmi értéke 92.125.000 forintban véleményezhető.

Az alperes ezt követően más szakértő kirendelését indítványozta, azonban a szakértői költség előlegezését nem vállalta és módosított ellenkérelmében a kirendelt szakértő által megjelölt értéken kérte az elszámolást. A felperes végleges kereseti kérelmében a kirendelt szakértő által meghatározott és az eseti szakértő részéről korrigált érték alapul vételét kérte. Az elsőfokú bíróság a felek módosított nyilatkozatait úgy értelmezte, hogy a kirendelt szakértő által alkalmazott módszert elfogadták. A korrigált érték alapján a kirendelt szakértő és a magánszakértő véleménye közötti eltérés 9 %, amely gyakorlatilag véleményegyezést jelent. Így az eseti szakértő a két szakvélemény közötti ellentmondást szakmai alapon feloldotta, ezért az elsőfokú bíróság a kirendelt szakértő véleményének korrigált értékén számolta el a két patika életközösség megszűnéskori forgalmi értékét.