A Debreceni Törvényszék G.40093/2020/8. számú határozata szerződés megszűnésének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 123. §, 229. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 172. §, 173. §, 200. §, 217. §, 313. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, 5. §, 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) 36/A. §, 1996. évi LIV. törvény (Erdőtörvény) 5. §, 8. §, 67. §, 69. §, 70. §, 72. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 61. §, 66. §, 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) 78. §, 2020. évi LVIII. törvény (Vmt.) 142. §, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 134. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Törvényszék G.40093/2020/8.*, Debreceni Ítélőtábla Gf.30237/2020/5., Kúria Pfv.20100/2021/9., 3497/2022. (XII. 20.) AB végzés

***********

... Törvényszék

1.G.40.093/2020/8.

A .... Törvényszék a .... Ügyvédi Iroda (..... ügyintéző: ..... ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes (..........), II.rendű felperes (......) ..... Megyei Jogú Város Önkormányzata (.....) felpereseknek a ..... (....., ügyintéző: ...... ügyvéd) által képviselt ..... (......) alperes ellen bérleti szerződés megszűnésének megállapítása és egyéb iránt indított perében - a .... Ítélőtábla ...... számú végzése alapján megismételt eljárásban - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Egyetemlegesen kötelezi I. r. és II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 2.032.000 (kétmillió-harminckétezer) Ft perköltséget.

A 4.750.000 (négymillió-hétszázötvenezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a .....Ítélőtáblához címzett, de a ..... Törvényszéknél előterjeszthető fellebbezésnek van helye. Tárgyaláson kívül bírálja el a másodfokú bíróság a fellebbezést, ha az csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a le nem rótt illeték megfizetésére, a teljesítési határidőre vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, de a felek ez esetekben is kérhetik tárgyalás tartását. Tárgyaláson kívül bírálhatja el a másodfokú bíróság a fellebbezést a felek kérelmére, illetve amennyiben megítélése szerint a fellebbezési kérelemben, illetve csatlakozó fellebbezési kérelemben foglaltakra figyelemmel az ügy elbírálása tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás

[1] A bíróság az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A .... Állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló .... 2007. szeptember 24-én az I. r. felperessel vagyonkezelési szerződést kötött a .... külterület ..., ..., ..., ... és ... helyrajzi számú ingatlanokra. A szerződés .... pontja szerint "A vagyonkezelő tudomásul veszi, hogy a kezelt vagyonon fekvő erdőterületek rdészeti szakkezelését a ... végzi. Az erre vonatkozó szerződést ... a vagyonkezelőnek átadja. Az erdészeti szakkezelést, az irányadó jogszabályok és hatóság előírások alapján a vagyonkezelő köteles biztosítani." Ugyanezen a napon a ... a II. r. alperessel is vagyonkezelési szerződést kötött a ... külterület ..., ..., ..., ..., ..., ..., ... helyrajzi számú ingatlanokra. Ezen szerződés ... pontja is tartalmazza a kezelt vagyonon fekvő erdőterületek erdészeti szakkezelésére vonatkozó tájékoztatást, illetve rögzíti a szerződés II. r. alperes részére történő átadásának tényét. Mindkét vagyonkezelési szerződésben előzményként szerepel, hogy a szerződés tárgyát a mezőkövesdi volt katonai repülőtérhez tartozó ingatlanok képezik és a szerződést a felek gazdaságfejlesztési célból kötik, melynek érdekében a vagyonkezelő a repülőtér logisztikai és turisztikai célokra való hasznosítása érdekébne a társönkormányzattal és .... Megyei Jogú Város ... programját végrehajtó gazdasági társasággal közös projekttársaságot köteles létrehozni. A vagyonkezelési szerződés ..., illetve ... pontjai tartalmazzák a kezelt vagyon értékesítésre, illetve megterhelésére vonatkozó szabályokat, melyek szerint bizonyos körben kizárólag a ... jogosult ezen jognyilatkozatok megtételére, bizonyos körben pedig a ... vezérigazgatójának előzetes jóváhagyásával lehet ilyen jognyilatkozatot tenni.

[3] 2007-ben I. r. és II. r. felperesek pályázatot írtak ki a kezelésükben levő, de az állam tulajdonát képező ... és ... közigazgatási határain belül elterülő használaton kívüli repülőtér ingatlan bérbe, illetve használatba adására a repülőtér hosszútávú hasznosításának és fejlesztésének biztosítása érdekében.

[4] A pályázati felhívásra az alperes pályázatot nyújtott be, melyben vállalta a repülőtér fejlesztését, a rendszeres légiforgalomhoz szükséges engedélyek és jogosultságok megszerzését, ezen belül a kifutópálya alkalmassá tételét repülőgépek fogadására, a kifutó pályájához tartozó a legalább ....kategóriájú fénytechnika telepítését, rádió navigációs rendszer telepítését, a repülőtér területén alapvető infrastuktúra kiépítését, a repülőtér biztonsági követelményeinek megfeleltetését, a légi utas- és teherforgalom kiszolgálására alkalmas infrastuktúra és épület megépítését és a légi irányítás feltételeinek megteremtését. Vállalta továbbá a birtokbavétel időpontjától 2008. december 31-éig a repülőtér teljes területéért 100.000 Euró, 2009. január 1. napjától kezdődően pedig a repülőtér forgalmával arányos, az évi iparűzési adóalap 2 %-ának, de legalább 100.000 Euró + áfa összegű bérleti díjnak a megfizetését. A pályázatot az alperes nyerte.

[5] A 2245/2007 (XII. 23.) kormányhatározattal az I. r. felperes megszerezte a ..., ..., ... és ... helyrajzi számú ingatlanok 5/6-od tulajdoni hányadát, a III. r. felperes ugyanezen ingatlanok 1/6-od tulajdoni hányadát, a felperes tulajdonába került a ... helyrajzi számú ingatlan 1/1 arányban, II. r. alperes megszerezte a ..., ..., ..., ..., ..., ... és ... helyrajzi számú ingatlanok 5/6-od tulajdoni hányadát, III. r. felperes pedig ugyanezen ingatlanok 1/6-od tulajdoni hányadát, a ... helyrajzi számú ingatlan kivételével.

[6] A kormányhatározat alapján megszerzendő ingatlanokra I. r., II. r. és III. r. felperesek mint leendő tulajdonosok 2008. április 30-án bérleti szerződést kötöttek az alperessel. A szerződésben az alperes fejlesztési kötelezettséget is vállalt.

[7] A szerződés preambulumában a felek rögzítették, hogy a bérbeadó tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba még nincs bejegyezve, ezért a szerződés csak a bérbeadó tulajdonjogának valamennyi ingatlan tekintetében történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg lép hatályba, de megállapodtak arról, hogy I. r. és II. r. felperesek a vagyonkezelői joguk alapján a projekt megvalósítása és előkészítése érdekében korlátlanul engedélyezik a bérlő számára a bérlemény területére való belépést.

[8] A felek a bérleti szerződést határozott időre, 100 évre kötötték meg. A szerződés .... pontja szerint a szerződés aláírásától kezdődően 2009. december 31-ig tartó időszakra a bérleti díj évi nettó 150.000 Ft, 2010. január 1. napjától kezdődően a repülőtér forgalmával arányos, a bérlő évi nettó árbevételének 2 %-a, de legalább nettó 100.000 Ft.

[9] A szerződés .... fejezete tartalmazza a bérbeadó rendkívüli felmondásának részletes szabályait. A .... pont értelmében a bérbeadók rendkívüli felmondással felmondhatják a szerződést, amennyiben a bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére a szerződésszerűen kiállított számlában feltüntetett fizetési határidőtől számított 6 hónapon belül sem tesz eleget. A ... pont értelmében pedig akkor kerülhet sor a bérbeadók általi rendkívüli felmondásra, ha a bérlő neki felróhatóan az első szükséges engedély iránti kérelmet a nemzetközi kereskedelmi repülőtér státuszhoz szükséges, annak megfelelő navigációs rendszer és forgalmi épület kiépítésére nézve a szerződés hatálybalépését követő 90 (ezt követően pedig egymásra épülő vagy összefüggő eljárások esetében a közvetlenül megelőző eljárás kapcsán hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül) nem adta be, illetőleg amennyiben az utolsó szükséges engedély jogerőre emelkedését követő 3 éven belül neki felróhatóan fizikailag nem építi meg a nemzetközi kereskedelmi repülőtéri státuszhoz szükséges navigációs rendszert és forgalmi egységeket. Az egyes egységeket felépítettnek, megvalósultnak tekintik, amennyiben azok vonatkozásában az alperes a használatbavételi engedély megszerzésére vonatkozó eljárást megindította. A 3 éves határidő meghosszabbodik minden olyan időszakkal, amely alatt a kivitelezés a bérlőnek fel nem róható okból nem végezhető el.