217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről[1]

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d),f), g), i), n), p), r), s), u), v)-w), x), xa), z), valamint zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:[2]

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet szabályozza az államháztartás szervezetei vagyoni és pénzügyi helyzetét, illetőleg a működése és a szaktevékenységei alakulását befolyásoló pénzügyi-gazdasági eseményekre, döntési eljárásokra vonatkozó előírásokat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a)[3] a minisztériumokra, a tárca nélküli miniszterek hivatali szerveire, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező szervekre, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is - és személyekre, valamint az irányításuk alá tartozó költségvetési szervekre;

b)[4] a helyi önkormányzatokra, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokra és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásaira, valamint az irányításuk alá tartozó költségvetési szervekre, ideértve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulásokat is;

c) az elkülönített állami pénzalapokra és azok kezelőire;

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és a társadalombiztosítási költségvetési szervekre;

e) a vagyonkezelő szervezetekre;

f)[5] az országos kisebbségi önkormányzatokra és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre, ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzat hivatalát.

g)[6] a 70-77. §-ok tekintetében mindazon gazdálkodó szervezetekre, amelyek a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatokból részesülnek;

h) a 128-132. §-ok tekintetében a kincstári kártyarendszer kialakítására és üzemeltetésére pályázat útján kiválasztott hitelintézetre (a továbbiakban: a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet);

i) a 150-152. §-ok tekintetében a kincstári biztosra;

j) a 153. § tekintetében az önkormányzati biztosra.

k)[7] a 97. § és a 128-132. §-ok tekintetében a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosokra;

l)[8] a külön törvény rendelkezése alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, nem költségvetési szervként működő jogi személyekre;

m)[9] a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár)

n)[10] a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott analitikus nyilvántartó helyekre e rendelet 145. §-ában foglalt időközi mérlegjelentéshez történő adatszolgáltatás tekintetében.

[11]

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[12] fejezetet irányító szerv: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) által meghatározott fejezetrendhez igazodóan a költségvetési fejezet irányításáért felelős szerv, illetve a külön törvényben fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szerv,

2.[13] fejezetet irányító szerv vezetője: az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék főtitkára, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfőbb ügyész, a IX. fejezetnél az önkormányzati miniszter, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a XI-XVI., XVIII., XX. és a XXII-XXVI. fejezeteknél a miniszter (tárca nélküli miniszter), a XVII. fejezetnél a miniszter, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tekintetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Hivatal elnöke, a XIX. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, XXI. fejezetnél a miniszter, az Egészségbiztosítási Felügyelet tekintetében az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a XXXIV. fejezetnél a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal tekintetében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, a XLI-XLIII. fejezetnél a pénzügyminiszter, a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében a szociális és munkaügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, a LXXII. fejezetnél az Egészségbiztosítási Alap és Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az egészségügyi miniszter, a területi igazgatási szervek tekintetében az OEP vezetője, az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter;

3.[14]

4.[15]

5.[16] fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szerv: a kormányhivatal, valamint a költségvetési törvényben - az Áht. 20. §-ának (7)-(8) bekezdése alapján - meghatározott jogosítvánnyal és feladatkörben eljáró szerv;

6.[17] a központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány vagy miniszter irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek: az I-VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek irányítását ellátó szervek;

7. társadalombiztosítás pénzügyi alapjai: az 1992. évi LXXXIV. törvénnyel létesített Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap;

8. társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője: az OEP, illetve az ONYF;

9.[18] vagyonkezelő szervezet: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Kincstár, a pénzügyminiszternek az Állami Fejlesztési Intézet Rt. jogutódjaként átruházott feladatkörében; az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakoroló központi költségvetési szerv vagy más személy, a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület vagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezet, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői;

10.[19] ellenőrzést végző szerv: külső ellenőrzést végző szerv az Állami Számvevőszék, belső ellenőrzést végeznek a fejezetet irányító szervek és a költségvetési szervek belső ellenőrzési szervei, valamint a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, hatósági ellenőrzést végez a vám-, az adóhatóság, az ONYF, illetve az OEP és igazgatási szervei, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatok tekintetében ellenőrzéseket végez a Kincstár;

11.[20]

12.[21]

13.[22] kincstári kör: az Áht. 18/B. §-ának (4) bekezdése alapján a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei, az elkülönített állami pénzalapok;

14.[23] kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos: az Áht. 18/C. §-ának (6) és (16) bekezdésében meghatározottak, valamint a kincstári körbe tartozó szervek a letéti kezelés tekintetében, továbbá az Országgyűlés, a Kormány egyedi döntése alapján létrehozott, kincstári számlavezetésre kötelezett szervezetek, testületek;

15.[24]

16.[25] kincstári költségvetés: a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfélnek az előirányzat-gazdálkodás szempontjából a Kincstár által nyilvántartott, kiemelt előirányzatokat tartalmazó költségvetése;

17.[26] elemi költségvetés: a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek, valamint a központi költségvetési szervek körében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek, az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egységének; az elkülönített állami pénzalapnak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban együtt: alapok)- a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként (funkciónként) tartalmazó, a foglalkoztatottak létszámára és összetételére, a költségvetési feladatmutatókra is kiterjedő - költségvetése;

18.[27]

19.[28] zárszámadási törvény: a Magyar Köztársaság éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény;

20. kincstári költségvetési beszámoló: az éves kincstári költségvetési jelentés;

21.[29] elemi beszámoló: a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, a költségvetési szervnek, az alapnak - a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet alapján készített - éves költségvetési beszámolója;

22.[30] központi beruházás

a)[31] a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadásokra (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is) szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett előirányzat, melynek célját az irányító szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban,

b)[32] a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok vagy az intézményi címen a felhalmozási kiadások között tervezett lakásépítés, lakástámogatás előirányzata, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését - beleértve a lakásvásárlást is -, illetve az állomány lakástámogatását foglalja magában;

23.[33] intézményi beruházás: azok a beruházások és az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadások (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is), melyek célját a költségvetési szerv vezetője határozza meg, a megvalósítás fedezetére szolgáló előirányzat a költségvetési szerv költségvetésében szerepel;

24.[34]

25.[35] felújítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §. a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott tevékenység;

26. nemzetgazdasági számla: a központi kezelésű előirányzatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla;

27.[36] kifizető által teljesített társadalombiztosítási ellátás: a kifizetőhelyek által jogszabályi kötelezettség alapján a munkavállaló részére kifizetett társadalombiztosítási ellátás;

28.[37] költségvetési létszámkeret: a központi költségvetési szervek esetében a Kormány által határozatban, illetve a fejezetet irányító szerv által az elemi költségvetésben, önkormányzati költségvetési szerv esetében az önkormányzati költségvetési rendeletben engedélyezett létszámkeret (álláshely);

29.[38]

30.[39] fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, illetve a meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg.

31.[40] program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg;

32.[41] projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés;

33.[42] saját forrás a 78-93. §-ok alkalmazásában: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott előirányzat saját forrásnak minősül. A területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatások és az államközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás - a vonatkozó államközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem tekinthető saját forrásnak;

34.[43] a kincstári kártya: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel birtokosa fizetési, készpénz-felvételi és készpénz-befizetési műveleteket kezdeményezhet. A kincstári kártya a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet és a Kincstár logójával ellátott, az adott számlatulajdonos és a kártyabirtokos adataival megszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy négyjegyű titkos kód (PIN-kód) tartozik;

35. kincstári kártyabirtokos: az a természetes személy, akit a kártyafedezeti számlatulajdonos a kincstári kártya használatára feljogosított;

36.[44]

37. elfogadóhely: mindazon hely, ahol a kincstári kártya pénzügyi funkciója alapján rendeltetésszerűen használható. Elfogadóhely lehet hitelintézet, beváltóhely, kereskedői és szolgáltatói elfogadóhely, bankjegykiadó automata (ATM);

38.[45]

39.[46] illetmény és járulékfedezeti forgótőke (a továbbiakban: forgótőke): központosított illetményszámfejtés esetében a megbízó és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján - olyan engedményezés, amely fedezetét képezi a jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásokon alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség teljesítésének, ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is;

40.[47] részjogkörű költségvetési egység: az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek - az irányító szerv által meghatározott - jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége (telephelye), amely egyes előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal bír;

41.[48] kincstári ügyfél: az a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítási alap vagy pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő más szervezet, amely számára jogszabály alapján a Kincstár számlát vezet;

42.[49] elsődleges elszámolást készítő szervezet a 70-77. §-ok vonatkozásában: a kincstári költségvetéssel rendelkező, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatból részesülő költségvetési szerv;

43.[50]

44.[51] beszedő szervezet: az államháztartás közteherbe-vételeinek (adók, járulékok, illetékek, egyéb adó jellegű bevételek) és az Európai Unió tradicionális saját forrásainak beszedését végző és az adósok nyilvántartását vezető szervezetek: az állami és önkormányzati adóhatóság, a vámszervek, továbbá a minisztériumok azon fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében, amelyeknek bevételei köztehernek minősülnek, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az ONYF, az OEP és a helyi igazgatási szerveik;

45.[52]

46.[53]

47.[54] támogatási intenzitás: az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban meghatározottak szerint számított támogatási mérték;

48. zárt kasszák: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok;

49.[55] járandóság előleg: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére december 20-át követően a következő év január 5-éig esedékesjárandóságok fedezetének biztosítására a következő év előirányzatának terhére kiutalt összeg;

50.[56] OEP nettó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban finanszírozott önkormányzati költségvetési rend szerint működő egészségügyi intézmények;

51.[57] OEP bruttó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére finanszírozott, az 50. pont hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók;

52.[58] feladat: az e rendelet 70. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok;

53.[59] támogatás koordinátor: több előirányzatból történő együttes támogatás igénylés esetén annak az előirányzatnak a kezelésével megbízott szerv, amelyhez a támogatást igénylő a 79. § (6) bekezdés szerint az összes pályázatát benyújtotta;

54.[60] középirányító szerv: országos illetékességi körű, illetve más, kiterjedt intézményhálózattal rendelkező költségvetési szerv, amely külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja, szervezi a területi szerveit, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó költségvetési szerveket, és meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a szakmai feladatellátás, valamint a költségvetési gazdálkodás tekintetében;

55. szakmai fejezeti kezelésű előirányzat: a fejezet költségvetésében központosítottan megtervezett szakmai-ágazati, területfejlesztési célokat szolgáló előirányzat, melynek forrása döntő részben költségvetési támogatás;

56.[61]

57.[62] előirányzat-felhasználási terv:

a)[63] intézményi: a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok várható bevételeinek, valamint az időszak elején rendelkezésre álló forrásainak (készpénz és bankszámlaállomány együttes összege) figyelembevételével legalább havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat (a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségekkel együtt), melyeket olyan részletezettséggel kell kimutatni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának;

b)[64]

58.[65] az államháztartási információk körébe tartozó, kötelezően közzéteendő közérdekű adat (a továbbiakban: kötelezően közzéteendő közérdekű adat): az államháztartási, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt, e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozandó, az államháztartási információk körébe tartozó adat;

59.[66] adatfelelős a 157/D. § alkalmazásában: az államháztartási körbe tartozó azon szervezet, amely - tevékenységével, feladatellátásával kapcsolatban, illetve jogszabály alapján - előállítja a kötelezően közzéteendő közérdekű adatot és felelős annak tartalmáért;

60.[67] adatközlő a 157/D. § alkalmazásában: az államháztartási körbe tartozó azon szervezet, amely az adatfelelős által szolgáltatott adatokat külön törvényben vagy e rendeletben meghatározott módon közzéteszi.

61.[68] beváltóhely: a Magyar Posta Rt. postahelyei;

62.[69] folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE): az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés;

63.[70] kockázat: mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a költségvetési szerv működését;

64.[71] gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálása a megfelelő minőség biztosítása mellett;

65.[72] hatékonyság: egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat;

66.[73] eredményesség: egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat;

67.[74] kötelezettségvállalás dokumentuma: a kinevezési okirat, a szerződés, a megállapodás, a visszaigazolt megrendelés, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott évben december 20-áig bejelentett e rendelet 72. §-ában szereplő Engedélyokirat, illetve Alapokmány, a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, továbbá a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma;

68.[75] előzetes kötelezettségvállalás dokumentuma: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások)- amennyiben nem kerülnek visszavonásra;

69.[76] az Európai Unió tradicionális saját forrásai: a 2000/597/EK tanácsi határozat 2. cikke értelmében a nem tagállamokból (harmadik országból) származó import utáni vámok, mezőgazdasági vámok, valamint a cukor, izo-glükóz és inulin illetékek;

70.[77] egyéb levonások: az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatót megillető tárgyhavi bruttó finanszírozási összegből az OEP által jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban visszavonandó összegek;

71.[78] jelentősebb vállalati beruházás: az a beruházási projekt, amelynek elszámolható költsége legalább 500 millió forint, de nem minősül nagyberuházásnak.

72.[79] összevont adószám: a Magyar Államkincstár feladatellátása során a számfejtési körébe tartozó központi költségvetés, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott önkormányzati intézményekre vonatkozó, a Kincstár által benyújtandó bevallások teljesítéséhez és a biztosítottak bejelentéséhez képzett technikai azonosító;

73.[80] intézkedés a tizenharmadik havi illetményről (munkabér, távolléti díj): a Kincstár, illetve a számlavezető hitelintézet felé történő intézkedés (átutalási megbízás, kifizetési utalvány benyújtása);

74.[81] keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata: a tervévet megelőző évi keresetbe tartozó személyijuttatások eredeti előirányzata, korrigálva az év közbeni szerkezeti változások összegével;

75.[82] végleges feladatelmaradás: ha a feladat (tevékenység, szolgáltatás) részben vagy egészben szakmailag, műszakilag és pénzügyileg nem teljesül;

76.[83] központi államigazgatási szervek: a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok;

77.[84] Római Szerződés: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés.

78.[85] központosított bevétel: az az előirányzat, amelynek teljesült összegét a beszedésért felelős költségvetési szerv köteles nemzetgazdasági számlára utalni.

79.[86] köztartozás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 20. pontjában meghatározottak;

80.[87] európai uniós támogatás, illetve európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből származó támogatások, valamint a "Svájci Hozzájárulás" programból származó támogatások;

81.[88] támogatási előleg: a projekt megvalósításához a támogatási szerződés megkötését követően, a szakmai-műszaki teljesítés igazolásáig a támogatási összeg meghatározott mértékében, utólagos elszámolási kötelezettség mellett folyósított forrás.

82.[89] belső kontroll rendszerek: az Áht. 120/B. §-ában meghatározott rendszerek;

83.[90] alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység;

84.[91] kiegészítő tevékenység: a költségvetési szerv alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nemhaszonszerzés céljából végzett tevékenység;

85.[92] kisegítő tevékenység: a költségvetési szerv alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;

86.[93] vállalkozási tevékenység: a költségvetési szerv alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő, szolgáltató, értékesítő tevékenység.

II. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI

A központi költségvetés államháztartási alrendszer

3. § (1) A központi költségvetés államháztartási alrendszert

a) a központi kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek az általuk kezelt előirányzatok tekintetében,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek az általuk kezelt előirányzatok tekintetében,

c) a központi költségvetési szervek,

d) a köztestületi költségvetési szervek,

alkotják.

(2) A központi költségvetés államháztartási alrendszer vagyonát az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és szervezeti egységek összevont vagyona alkotja.

(3)[94] A központi költségvetés államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását

a) a központi kezelésű előirányzatok,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok,

c) a központi költségvetési szervek előirányzatai,

d) a köztestületi költségvetési szervek előirányzatai,

e) az országos kisebbségi önkormányzatok előirányzatai és azok teljesítésének teljes körű, bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi tervezése, pénzügyi lebonyolítása, illetve elszámolása alkotják.

(4) A központi kezelésű előirányzatok a központi költségvetés - törvény vagy kormányrendelet alapján szabályozott - közvetlen bevételei és kiadásai.

(5)[95] A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szervek szabályozási hatáskörébe utalt bevételek és kiadások. Előirányzat tervezhető:

a) a központi költségvetés alrendszeren belüli felhasználásra, ha a tervezéskor a kedvezményezett nem ismert vagy ismert, de a jogosultság mértéke a tervezés időszakában nem határozható meg,

b) az államháztartás más alrendszere, államháztartáson kívüli szervezetek támogatására,

c) fejezeti általános tartalékra.

(6)[96] A központi és köztestületi költségvetési szervek előirányzatai az intézmények üzemeltetésének, működésének és fejlesztésének előirányzatait, ezen belül az általuk vásárolt szolgáltatások kiadásait és az általuk nyújtott szolgáltatások és a vagyonértékesítések bevételeit tartalmazzák, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

(7)[97]

(8) Az országos kisebbségi önkormányzatok előirányzatai a központi költségvetésben az országos kisebbségi önkormányzatok javára elkülönített előirányzatok.

Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer

4. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszert törvény által elkülönített állami pénzalapnak minősített pénzügyi alapok alkotják.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer vagyonát az elkülönített állami pénzalapok összevont vagyona képezi.

(3)[98] Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek és kiadásainak teljes körű pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.

A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszer[99]

5. § (1)[100] A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszert

a) a helyi önkormányzati költségvetési szervek,

b) a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek,

c)[101] a többcélú kistérségi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek

[az a) és c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: helyi önkormányzati költségvetési szervek] alkotják.

(2)[102] A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszer vagyonát a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek összevont vagyona képezi.

(3)[103] A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek előirányzatait is magában foglaló helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetések előirányzatainak és azok teljesítésének teljes körű - bevételeket és kiadásokat tartalmazó - pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.

(4)[104] A többcélú kistérségi társulás vagyonára és költségvetésére a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A társadalombiztosítás államháztartási alrendszer

6. § (1) A társadalombiztosítás államháztartási alrendszert

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,

b) a társadalombiztosítási költségvetési szervek

alkotják.

(2) A társadalombiztosítás államháztartási alrendszer vagyonát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési) konszolidált vagyona képezi.

(3)[105] A társadalombiztosítás államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételét és kiadását is magában foglaló társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatának és azok teljesítésének teljes körű pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.

III. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPEGYSÉGEI

7. § Az államháztartás irányítási, szabályozási, tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenőrzési alapegységei:

a) a költségvetési szervek,

b) az alapok,

c) az előirányzatok.

A költségvetési szerv fogalma és feladata

8. § (1) Az államháztartás körébe tartozó állami feladatokat részben vagy egészben a költségvetési szervek látják el.

(2)[106] A költségvetési szervek a társadalom közös szükségletei kielégítését szolgáló [állami, kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi (a továbbiakban együtt: állami)] feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabályok előírásai szerint látják el.

(3)[107] A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása

a)[108] a támogatás, amely a központi költségvetésből; a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból; a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a települési, illetve területi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat - mint irányító szerv -költségvetéséből,

b) a támogatásértékű bevétel, amely

ba) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból,

bb) a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a központi költségvetésből,

bc) az elkülönített állami pénzalapból,

bd) nem az a) pontba tartozó forrásként a helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzattól, országos kisebbségi önkormányzattól),

be) az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi lebonyolítási számlán lévő pénzeszközből,

bf) a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből,

bg) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatokból,

bh)[109]

bi) a helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, többcélú kistérségi társulás részére központi költségvetési fejezet - kivéve a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetet - előirányzatából,

c)[110] a működési és felhalmozási bevétel, amely

ca) hatósági jogkörhöz köthető - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott mértékben megillető - bevételekből (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság),

cb) közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során keletkező működési és felhalmozási célú bevételből,

d)[111] az átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely az e bekezdésben megjelölt bevételek körébe nem tartozó forrásból államháztartáson kívülről, valamint

e) pénzügyi műveletekből,

f) központi költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, az államháztartás más alrendszere maradványából átvett pénzeszközből

származik.

(4)[112] A (3) bekezdésben megjelölt forrásokon túlmenően a költségvetési szerv (pénzforgalom nélküli) bevételét képezi

a) a pénzmaradvány,

b) az előirányzat-maradvány,

c) a vállalkozási tevékenység tartaléka, eredménye.

A költségvetési szerv tevékenysége

9. §[113]

A költségvetési szerv alapítására, megszüntetésére vonatkozó szabályok

10. §[114] (1) A költségvetési szerv létrehozásáról (átalakításáról, megszüntetéséről) jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Határozatban kell rendelkezni költségvetési szerv létrehozásáról, amennyiben jogalkotásra nem jogosult alapító szerv jár el, vagy ha nem szükséges a létrehozandó szerv jogszabály útján történő hatáskörrel való felruházása.

(2) A költségvetési szerv létrehozásáról (átalakításáról, megszüntetéséről) rendelkező jogszabály (határozat) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint történő nyilvánosságra hozatala mellett az alapító szerv más módon (így különösen: a helyben szokásos módon) is közzéteheti a szerv létrehozására (átalakítására, megszüntetésére) vonatkozó döntéseket.

(3) A Kt. 3. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján kezdeményezett kormány-előterjesztést, illetve előzetes egyetértés iránti kérelmet részletes indokolással és számításokkal is alá kell támasztani, megjelölve a szerv tervezett besorolását, az ellátandó tevékenységgel kapcsolatos (általános és a szerv tekintetében konkrétan érvényesülő) követelményeket, feltételeket, ezen belül az egyszeri, esetleges töredék évi, valamint folyamatos kiadási szükségletet, továbbá mindezek forrását. A jogszabály (határozat), valamint az okirat-tervezet az előterjesztés (kérelem) mellékletét képezi.

(4) A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben az alapító jogok [Kt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja] és az egyéb irányítói jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosult szervet (személyt) meg kell jelölni az alapító okiratban.

Amennyiben a költségvetési szervnek csak felügyeleti szerve van [Kt. 8. § (3) bekezdése], abban az esetben ezt a szervet (személyt) kell (felügyeleti szerv elnevezéssel) megjelölni az okiratban.

(5) A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba sorolja be.

(6) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni.

(7) A költségvetési szerv - a Kt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján történő - közös létrehozását követő (határozott vagy határozatlan időre szóló) közös működtetéséről az alapító szerveknek írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell

a) az alapítás költségeinek forrását,

b) a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit, ezen belül a hozzájárulás arányát, mértékét, éves megállapításának módját,

c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását,

d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait,

e) a külön jogszabályban foglaltakat.

(8) A költségvetési szerv közös alapítása, illetve működtetése esetén a szerv alapító okiratában kell meghatározni a Kt. 8. §-ának (2) bekezdésében és az Áht.-ban foglalt egyes irányítási jogok gyakorlására jogosult szervet (személyt).

(9) Központi költségvetési szerv alapítása, átalakítása esetén a Kincstárnál, az 1. § (2) bekezdés b) és f) pontjában említett költségvetési szerv alapításakor, átalakításakor hitelintézetnél csak akkor nyitható a szervnek számla, ha az új költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

(10) Az alapító szerv megszűnése, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok gyakorlója jogosult, illetve köteles az alapító szervet megillető, törzskönyvi bejegyzésekkel kapcsolatos és jogorvoslati intézkedések megtételére.

(11) Az alapító okiratban foglaltak változása esetén az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az alapító okiratot egységes szerkezetben is. Az egységes szerkezetű okiratnak is meg kell felelnie a közokirat alaki érvényességi kellékeinek.

11. §[115] (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az alapító szervnek gondoskodnia kell

a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, illetve szervezeti formájának meghatározásáról, a Kt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet kivéve,

b) az eszközök és a források leltározásáról, a költségvetési beszámoló elkészítéséről, a vagyonátadásról,

c) a közfeladat jövőbeni ellátásához szükséges köztulajdon meghatározásáról, a vagyonkezeléshez, - használathoz szükséges engedélyek megszerzéséről,

d) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyek visszavonásának és az új szerv(ek) részére történő kiadásának előkészítéséről,

e) amennyiben a közfeladat-ellátáshoz díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről.

(2) A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, illetve a továbbiakban ellátásra nem kerülő közfeladatok indokáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt (határozatot).

(3) Amennyiben - átalakítás vagy megszüntetés nélkül - a költségvetési szerv közfeladata ellátásának kötelezettsége kerül átadásra más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(4) Amennyiben a költségvetési szerv átalakítása több [a Kt. 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott] alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, illetve az átalakítás eredményeként megváltozik az irányító szerv, abban az esetben - ha törvény vagy kormányrendelet kivételt nem tesz - az alapító szervek, illetve a jogelőd és jogutód irányító szervek együttes jogszabályban vagy határozatban jelölik ki az átalakítással létrejövő költségvetési szerv (szervek) irányító szervét.

Az átalakítási biztos és a megszüntetési biztos[116]

11/A. § (1) Átalakítási vagy megszüntetési biztosnak (a továbbiakban együtt: biztos) azt a büntetlen előéletű természetes személyt lehet kinevezni (megbízni), aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kinevezés (megbízás) évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, valamint aki egyébként kinevezhető (megbízható) lenne a költségvetési szerv vezetésére, továbbá aki ezen feltételeknek való megfelelését megfelelően igazolja.

(2) A biztost az alapító szerv a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre nevezi ki (bízza meg) az adott költségvetési szervhez. A költségvetési szerv vezetője nem nevezhető ki (nem bízható meg) biztosnak.

(3) Az Áht. 100/D. §-ának (3) bekezdésében foglaltak esetén biztost nem lehet kirendelni.

(4) Biztosi kinevezés (megbízás) nyilvános pályázat alapján kiválasztott személynek adható. A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlója jogosult, de döntése alapján az értékelésre egy legalább háromtagú bizottság is létrehozható. Az értékelő bizottságba az alapító szerv vezetőjének kérésére a pénzügyminiszter is delegálhat legalább egy személyt. A bizottságba a költségvetési szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(5) A biztosi kinevezésről (megbízásról) szóló okiratban - a külön törvényben előírtakon túlmenően - rendelkezni kell különösen a kinevezés (megbízás) időtartamáról, az ellátandó feladat és ehhez kapcsolódóan a biztos által gyakorolható jogok, kötelezettségek meghatározásáról, a feladatok ellátásával összefüggő kiadások mértékéről, forrásáról, elszámolásáról, a finanszírozás módjáról.

(6) A biztos a tevékenységéről az irányító szervnek - munkájának az érintett költségvetési szerv általi akadályoztatása esetén soron kívül - írásban beszámol. A közbenső és a kinevezés (megbízás) lejártát követő összegző beszámolóban számot ad a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, illetve javaslatot tesz az irányító szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre.

(7) A biztos jogosult a gazdálkodással összefüggésben

a) a költségvetési szerv vezetőjétől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,

b) a költségvetési szerv valamennyi okiratába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,

c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,

d) meghatározni a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés megbízásának időtartama alatti eljárási szabályait,

e) a kötelezettségvállalás, az utalványozás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet,

f) ha kinevezés (megbízás) azt nem zárja ki, speciális szakértelmet igénylő konkrét feladat tekintetében szakértőt igénybe venni.

(8) A biztos köteles

a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv jogszabályban előírt feladatainak ellátását, gazdálkodását,

b) gondoskodni a Kt. 13. §-ában foglaltak megfelelő, szabályos és ütemezett végrehajtásáról,

c) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni lejárt, elismert, harminc napot meghaladó tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,

d) a c) pontban foglaltak megvalósítása érdekében kezdeményezni és részt venni az irányító szervvel, az adóhatóságokkal, a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,

e) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, valamint gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, illetve felmentését, ha megállapítja, hogy a szervnek lejárt, elismert, harminc napot meghaladó tartozásállománya áll fenn, és ez az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre,

f) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

(9) A költségvetési szerv vezetője köteles a biztos feladata teljesítését elősegíteni, részére biztosítani:

a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást,

b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi (ügyviteli alkalmazott) és tárgyi feltételeit (kommunikációs, irodai eszközök stb.).

(10) A biztost megillető havi díjazás összege nem lehet magasabb, mint azon költségvetési szerv vezetőjének havi illetménye, ahová kinevezték (megbízták).

A költségvetési szervek fajtái

12. § (1)[117] A költségvetési szervek lehetnek:

a) központi,

b) helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati,

c) társadalombiztosítási,

d) köztestületi,

e) országos kisebbségi önkormányzati

költségvetési szervek.

(2) Központi költségvetési szervek

a)[118] a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv;

b)[119] a Kormány, annak kijelölt tagja, valamint az a) pontban felsoroltak irányítása alatt működő költségvetési szerv.

(3)[120] Helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

a) a helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve

1. (fő)polgármesteri hivatal,

2. megyei önkormányzati hivatal,

3. körjegyzőség,

4. társult képviselő-testület hivatala

(a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal);

b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szervek, ideértve a törvény alapján jogi személyiséggel rendelkező társulásokat is.

c) a többcélú kistérségi társulási tanács munkaszervezete.

(4) A társadalombiztosítási költségvetési szervek az OEP, az ONYF és ezek igazgatási szervei.

(5) Köztestületi költségvetési szervek a köztestületek nem gazdasági társaság formájában működtetett szervei.

(6) Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek az országos kisebbségi önkormányzatok által létrehozott költségvetési szervek.

A jogi személyiségű szervezeti egység[121]

12/A. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti egysége különösen akkor ruházható fel jogi személyiséggel, amennyiben az

a) közfeladat önálló ellátására alkalmas, és tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban szervezetileg jól elkülöníthető, vagy

b) jogszabály alapján közigazgatási hatásköri önállósággal rendelkezik, vagy

c) közigazgatási hatásköre gyakorlásának tekintetében (országos kiterjedésű hálózat részeként) helyi, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel van felruházva.

(2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének vagy a képviseletére jogosult más személynek a kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, valamint a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) vagy más jogszabály rendelkezése szerint a költségvetési szerv vagy az irányító szerv vezetőjének (vezetőinek) hatáskörébe tartozik.

(3) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) vagy más jogszabály a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, valamint a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket (így különösen a kötelezettségvállalások tekintetében ellenjegyzési jogot) írhat elő.

(4) Amennyiben a közintézet jogi személyiségű szervezeti egysége külön törvényben és az Áht. 100/I. §-ában foglaltak szerint gazdálkodik, a forrásoknak és ráfordításoknak pontosan elkülöníthetőeknek kell lenniük.

(5) A költségvetési szerv gazdasági szervezete jogi személyiséggel nem ruházható fel.

A költségvetési szervek irányítási jogainak átruházása[122]

13. §[123] (1) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet központi költségvetési szervre vonatkozóan egyes irányítói jogokat az irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervre (középirányító szerv) átruház, utasításban vagy a költségvetési szerv alapító okiratában jogszabályra történő hivatkozással, valamint részletesen, a feladat- és hatásköröket pontosan elválasztva meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosult szervet (vezetőt).

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv különösen a következő jogok gyakorlásával ruházhatja fel a középirányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában:

a) a Kormány vagy irányító szerv által megállapított költségvetési keretszámoknak a szervenkénti elosztása, összesítése,

b) javaslattétel, illetve közreműködés az irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szervek, közintézmények létszám-előirányzatának (létszámkeretének) jóváhagyása tekintetében,

c) irányelv, iránymutatás meghatározása a költségvetési szerv költségvetésének felhasználására - beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is - vonatkozóan,

d) a költségvetési szerv gazdálkodása részletes rendjének meghatározása,

e) javaslattétel, illetve közreműködés az irányító szerv hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében,

f) a költségvetési szerv által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek szervezése, irányítása és ellenőrzése,

g) a költségvetés végrehajtásában a költségvetési szervek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén intézkedés kezdeményezése az irányító szervnél,

h) közreműködés a költségvetési szerv beszámolóinak és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó beszámolóknak az értékelésében, felülvizsgálatában,

i) javaslattétel, illetve közreműködés a költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzmaradványának, előirányzat-maradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználási céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát is,

j) közreműködés a költségvetési szerv kezelésében lévő államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzététele, illetve erre irányuló igényre történő szolgáltatása végrehajtásának irányításában,

k) az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti - a munkamegosztás rendjére vonatkozó - megállapodás vagy az azt helyettesítő okirat jóváhagyása.

(3) A törvény által kifejezetten az irányító szervre vagy annak vezetőjére ruházott irányítói jogok nem ruházhatók át középirányító szervre. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az Áht. 49. §-ának (5)-(6) bekezdésében, valamint 96. §-ának (1) bekezdésében foglalt irányítási jogok nem ruházhatók át középirányító szervre.

(4) A körjegyzőségek, a közösen létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a társulások esetében az irányítói jogok gyakorlásának rendjét a működésüket szabályozó, illetve az alakításban vagy a létrehozásban részt vevő helyi önkormányzatok megállapodása határozza meg. A települési, területi kisebbségi önkormányzatok által közösen létrehozott vagy működtetett (a továbbiakban röviden: közös fenntartású) szerveire vonatkozó irányítói jogok gyakorlásának rendjét megállapodásba kell foglalni.

(5) Az irányító szerv a közfeladat-ellátás szakmai irányítására, szervezésére, szabályozására, ellenőrzésére kiterjedő feladatai mellett az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában elláthatja a pénzügyi-gazdasági, illetve költségvetési gazdálkodási - tervezési, előirányzat-gazdálkodási, előirányzat-módosítási, beszámolási - teendőket is.

(6) Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irányító szerv az (5) bekezdésben megjelölt szakmai és gazdálkodási feladatait összehangoltan, belső szervezetében azonos szinten látja el.

A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata[124]

13/A. § (1) A költségvetési szerv szervezeti felépítését - e rendeletben és külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(2)[125]

(3) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:

a) a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást,

b) a szerv nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját,

c) a szerv által ellátandó és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését,

d) a szerv vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, valamint a vagyonkezelés végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét,

e) a szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait,

f) a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait, kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét,

g) a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el,

h) a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

i) a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,

j) a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket.

A költségvetési szervek csoportosítása

14. §[126] (1) A költségvetési szerv - jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érintve - a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint lehet

a) önállóan működő és gazdálkodó, vagy

b) önállóan működő költségvetési szerv.

(2) A költségvetési szervet az alapító szervnek be kell sorolnia az (1) bekezdésben foglaltak szerinti valamely funkciócsoportba.

(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

a) a központi költségvetési szerv irányító szerve,

b) a középirányító szerv,

c) a kormányhivatal,

d) a központi hivatal,

e) az önkormányzati hivatal,

f) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,

g) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete,

h) az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol be a (4) bekezdésben foglalt szempontok alapján, illetve figyelembevételével.

(4) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv minősíthető különösen, amelynél

a) az ellátandó feladatkör, a szakmai tevékenység összetett,

b) jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el,

c) a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel,

d) a feladatellátásban országos, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy

e) a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése e besorolást indokolja.

(5) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely

a)[127] kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik,

b) szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók, vagy

c) szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes.

(6) Önállóan működő költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg az irányító (felügyeleti) szerv

a) kijelöli azt az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, amely az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeit (ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatait) ellátja;

b) jóváhagyja az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szerv közötti megállapodást vagy az azt helyettesítő okiratot (a továbbiakban: megállapodás), amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti;

c) dönt az előirányzatok feletti jogosultság szerinti besorolásról, és jóváhagyja a jogosultság gyakorlásának rendjét.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában megjelölt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

a) a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-felhasználás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, valamint

b) a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében

melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan működő költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.

15. §[128] (1) A költségvetési szervek, azok szervezeti egységei az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából lehetnek

a) teljes jogkörrel, vagy

b) részjogkörrel

rendelkező költségvetési szervek, illetve

c)[129] az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egységei

jogszabály, illetve az irányító szerv döntése alapján.

(2)[130]

(3) Teljes jogkörrel rendelkezik

a)[131] az az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját előirányzatai, valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - irányító szerv által - meghatározott előirányzatai felett rendelkezni jogosult,

b) az a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír.

(4)[132] Részjogkörrel rendelkezik az a költségvetési szerv, amelynek egyes - irányító szerv által megállapított - működési kiadásai és bevételei[133]

a) előirányzatát más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, vagy

b) előirányzatai felett más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik.

Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti.

(5)[134] Az irányító szerv - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezésére - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon szervezeti egységét minősítheti részjogkörű költségvetési egységnek, amelynél a tevékenység, a források jellege, a területi elhelyezkedés elkülönültsége indokolja egyes előirányzatok feletti rendelkezési jog átengedését.

(6) A részjogkörű költségvetési egység egyes előirányzatai feletti rendelkezési jogosultsággal az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, míg meghatározott más előirányzatok felett a költségvetési egység rendelkezik.

(7) A részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, illetve a részjogkörű költségvetési egység a számára a költségvetésében meghatározott előirányzatokon kívül is felelős az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére rendelkezésre tartott működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért az elvárható takarékosság betartása mellett.

(8)[135] A (7) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezésére az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, illetve korlátozhatja.

16. § (1)[136] A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek közül a kincstári ügyfél a kincstári költségvetéssel rendelkező önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, valamint a - irányító szerv döntése szerint - a részben önállóan gazdálkodó, teljes vagy részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv.

(2)[137] A kincstári költségvetéssel nem rendelkező teljes vagy részjogkörrel rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a részjogkörű költségvetési egység jogszabály vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irányító szerv döntése szerint lehet kincstári ügyfél.

(3)[138] A kincstári körbe tartozó, nem kincstári ügyfél költségvetési szerv vagy részjogkörű költségvetési egység előirányzatok feletti felhasználási jogosultságot

a)[139] kincstári ügyfélként működő költségvetési szerv útján (a számlák továbbításával), illetve kincstári kártya igénybevétele mellett, vagy

b) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számlája feletti rendelkezési jog megadásától függően, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által meghatározott előirányzatok felett, megállapított keretösszeg erejéig

gyakorolhat.

(4)[140] A (3) bekezdés b) pontjában foglalt jog megadása esetén az utalványozásra jogosultak körét meg kell határozni, az aláírásra jogosultakat be kell jelenteni a Kincstárnak. Az utalványozásra és az aláírásra jogosultak köre eltérhet.

A gazdasági szervezet

17. §[141] (1) E rendelet alkalmazásában gazdasági szervezet: a költségvetési szerv(ek) működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős, a gazdasági vezető közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység.

(2) A gazdasági szervezet ellátja

a) a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

b) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feladatok közül az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása történhet

a) az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével,

b) jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján más költségvetési szerv által.

(4) A gazdasági szervezet felépítését, az általa, illetve a más, külső szervezet által végzendő részletes feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni.

(5) A gazdasági szervezetnek olyan ügyrenddel kell rendelkeznie, amely részletesen tartalmazza az általa ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját.

18. §[142] (1) Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy, az irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni az e rendeletben foglalt feladatok ellátására.

(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél

a) kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy,

b) a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére az (1) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetve az általa írásban kijelölt személy

jogosult.

(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (2) bekezdésben nem említett pénzügyi-gazdasági feladatait az (1) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági szervezete látja el, vagy a költségvetési szerv vezetője ezen pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat) külön kijelöl. Ezen személy(ek) jogai, feladatai tekintetében a 17. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feladatokat az (1) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági szervezete az állományába tartozó alkalmazottakkal, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervvel kötött - az irányító szerv által jóváhagyott - megállapodás szerinti helyen, módon látja el.

A gazdasági vezető[143]

18/A. § (1) E rendelet alkalmazásában gazdasági vezető: a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy.

(2) A gazdasági vezető feladatait - a minisztérium kivételével - a költségvetési szerv vezetőjének (vezetőinek) közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében - a minisztérium és az önkormányzati hivatal kivételével - annak (azoknak) helyettese, abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli.

(3) A gazdasági vezető

a) közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad, ellenőrzi azok betartását,

c) gazdasági intézkedéseket hoz,

d) felelős az (1) bekezdésben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért,

e) ellenjegyzési jogot gyakorol a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv előirányzatai felett.

(4) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetője (vezetői) vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét.

(5) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.

(6) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, illetőleg a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban a gazdasági szervezet vezetői feladatainak ellátásáért felelős, lehetőleg a 18. §-ban foglaltaknak megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki, az irányító szerv vezetőjének egyetértésével.

(7) A gazdasági vezető évente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni, és a részvételt a költségvetési szerv vezetőjének december 31-ig igazolni, kivéve, ha október 1-jét követően nevezték ki (bízták meg).

A pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre vonatkozó követelmények[144]

18/B. § (1) A gazdasági vezetőnek - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - pénzügyi, gazdasági szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább államháztartási (költségvetési) mérlegképes könyvelői képesítéssel, vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).

(2) A költségvetési szerv vezetője vagy a gazdasági vezető által írásban megbízott, érvényesítési feladatokat ellátó, utalvány ellenjegyzésére feljogosított személynek legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A települési, területi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott, az e bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozója végzi.

(3) Amennyiben az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli szolgáltatási feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy látja el, ez utóbbi személynek kell rendelkeznie az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(4) A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a gazdasági vezető, illetve a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazott tekintetében a (2) bekezdésben foglalt követelmények alkalmazandók.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt képesítési előírások alól abban az esetben adható akinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az e §-ban foglaltaknak megfelelő végzettség (képesítés) megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte.

Az alapok

19. § (1) Az alapok pénzügyi eszközökkel és költségvetési előirányzatokkal gazdálkodó államháztartási alapegységek.

(2)[145] Az (1) bekezdésben megjelölt alapok felügyeletét, irányítását, továbbá kezelését kijelölt személyek vagy szervezetek végzik. Az alap kezelője kizárólag központi költségvetési szerv vagy - külön törvényben meghatározott esetben - köztestület is lehet. Az alapot kezelő központi költségvetési szerv vezetőjét - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a miniszter nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(3) Az alapok saját tárgyi eszköz vagyonnal, a követelés fejében elfogadott vagy végrehajtás alapján birtokába került tárgyi eszköz vagyonnal - a törvényi rendelkezéseknek megfelelően - átmenetileg rendelkeznek.

(4) Az alapok - ide nem értve a kezelő szervezetet - munkaerőt munkaviszonyban nem foglalkoztathatnak. Az alapok kezelésével és működtetésével kapcsolatos kiadásokat államháztartáson belüli szervezet, előirányzat részére történő átadás esetén pénzeszközátadásként, az államháztartáson kívüli szervezet részére történő juttatás esetén vásárolt szolgáltatásként kell elszámolni.

Az előirányzatok

20. § (1) Az előirányzatok pénzügyi eszközökkel és költségvetési előirányzatokkal rendelkező, jogi személyiséggel nem bíró államháztartási alapegységek.

(2)[146] Az előirányzatok felügyeletét, irányítását, kezelését kijelölt személyek vagy költségvetési szervek, szervezeti egységek végzik, kivéve, ha kormányrendelet másképp rendelkezik.

(3) Az előirányzatok saját tárgyi eszköz vagyonnal, a követelés fejében elfogadott vagy végrehajtás alapján birtokukba került tárgyi eszköz vagyonnal - a törvényi rendelkezéseknek megfelelően - átmenetileg rendelkeznek.

(4) Az előirányzat szervezeti alapegységként munkaerőt munkaviszonyban nem foglalkoztathat. Az előirányzat kezelésével és működtetésével kapcsolatos kiadásokat államháztartáson belüli szervezet, előirányzat részére történő átadás esetén támogatásként vagy pénzeszközátadásként, az államháztartáson kívüli szervezet részére történő juttatás esetén vásárolt szolgáltatásként kell elszámolni.

IV. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS

A költségvetés tervezésének munkaszakaszai, feladatai

21. § (1)[147]

(2) A költségvetési tervezés a következő munkaszakaszokat és feladatokat foglalja magában:

a) a költségvetési irányelvek meghatározása,

b) a költségvetési javaslat kidolgozása, a helyi önkormányzat esetében a költségvetési koncepció elkészítése,

c) a költségvetési törvényjavaslat, helyi önkormányzat esetében a költségvetési rendelettervezet elkészítése,

d) a költségvetési törvény, helyi önkormányzat esetében költségvetési rendelet kiemelt előirányzatainak lebontása a végrehajtásért felelős kormányzati, önkormányzati személyekre és szervekre,

e) a kincstári költségvetés elkészítése,

f) az elemi költségvetés elkészítése.

(3)[148] A fejezetet irányító szervek feladata az ágazathoz tartozó előirányzatok tervezésének és az azt megalapozó koncepciók kidolgozásának szervezése, összehangolása.

22. § (1) A költségvetés tervezési feladatait az egyes munkaszakaszokban az 1. § (2) bekezdésének a)-f) pontjában megjelölt testületek, költségvetési szervek, illetve személyek végzik.

(2)[149] A költségvetési tervezés szervezője és irányítója a pénzügyminiszter. A költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozata alapján a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszaira nézve a feladatokról, a feltételekről, az érvényesítendő követelményekről, az egyes ágazatok prioritásairól, összehangolási feladatairól, a tervezési adatokról, a dokumentumokról és az adatszolgáltatás módjáról tájékoztatóban (a továbbiakban: tervezési tájékoztató) értesíti az (1) bekezdésben megjelölt szerveket és személyeket.

(3)[150] A költségvetési tervezésbe bevonandó államháztartáson kívüli szervezetek körét és az adatszolgáltatási kötelezettséget e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.

23. §[151] (1) A költségvetési tervezés szakmai feladatai magukban foglalják:

a) a tervezési követelmények, előírások és módszertan megállapítását, illetve érvényesítését,

b) a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban a szakmai feladatellátás megállapítását,

c) a szakmai feladatellátás módjának személyi, létesítményi, szervezeti, szervezési, tárgyi feltételeinek meghatározását a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában megjelölt költségvetési év(ek)re vonatkozóan.

(2) A költségvetési tervezés számszaki feladatai magukban foglalják:

a) a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozását és megállapítását;

b) a költségvetés finanszírozási tervének kidolgozását és megállapítását;

c) a költségvetési szerv költségvetési létszámkeretének (előirányzatának) kidolgozását és megállapítását;

d) a költségvetéssel rendelkező feladatait jellemző mutatószámok (költségvetési feladatmutatók) és a normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámok (költségvetési mutatószámok) kidolgozását és megállapítását.

A költségvetési irányelvek összeállítása

24. § (1)[152] A tervezés első szakasza a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek összeállítása. Ehhez alapadatokat szolgáltatnak:

a) az előző év(ek) zárszámadási adatai és jelentései,

b) a gazdasági és ágazati statisztikai adatok és jelentések,

c) az ellenőrzési jelentések,

d)[153] a kormányprogram, illetve (helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat esetében) önkormányzati (gazdasági) program, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepciója,

e) makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciók, előrejelzések, pénzügyi számítások.

(2)[154] A tervezésben közvetlenül részt vevő szervek:

a) a Pénzügyminisztérium,

a fejezetet irányító szervek,

c)[155] az Önkormányzati Minisztérium a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, a Miniszterelnöki Hivatal az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési kapcsolatai tekintetében,

d) az elkülönített állami pénzalapok kezelői,

e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői,

f) a Kincstár.

(3)[156]

A költségvetési javaslat kidolgozása

25. § Az irányító szerv - a 22. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatóban foglaltakhoz igazodva - a költségvetési szervei részére, azok költségvetési javaslatának összeállításához[157]

a) meghatározza az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, módszertant, előírásokat;

b) tájékoztatást ad a bevételi és a kiadási, valamint a létszám keretszámokról;

c) megállapítja - a b) pontban megjelölt keretszámokhoz igazodóan, a szakmai követelményeknek megfelelően - a feladatellátásban megvalósítandó változásokat és azok feltételeit, dönt a gazdaságos működéshez - a munkaerő-kapacitás fokozott kihasználása, a létszámgazdálkodás és a foglalkoztatási formák, a működés és üzemeltetés módja tekintetében - szükséges feladatokról;

d) rögzíti a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját;

e) rendelkezik a költségvetési szervei között a feladatok, illetőleg előirányzatok átcsoportosításáról.

26. § (1) A költségvetési javaslat alapelőirányzatból és előirányzati többletből áll.

(2) Az alapelőirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összege.

(3) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni

a) a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését,

b)[158] a tervévet megelőző évben a központi, a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű - előirányzatok összegét,

c)[159] a feladat átadás-átvételéből, illetve megszün(tet)éséből, az intézmény korszerűsítésből adódó előirányzat-változtatásokat (egyeztetve az érintett másik fejezetet irányító szervvel, önkormányzattal),

d) a bevételi előirányzat változását,

e) a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását.

(4) Nem tekinthető szerkezeti változásnak a költségvetési szervnél az az előirányzat-változtatás, amelyet

a)[160] a Kormány, a helyi önkormányzat, az országos, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat, illetve az irányító szerv egyszeri jellegűnek minősített a központi, illetve a helyi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásakor,

b)[161] egyszeri jelleggel engedélyezett az irányító szerv

1. az előző évi előirányzat-maradványa,

2. az elkülönített állami pénzalap, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az alap terhére.

(5) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

(6) Az előirányzati kiadási és bevételi többlet költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál, amely lehet

a) egyszeri jellegű, vagy

b) a következő év költségvetésébe beépülő.

(7) Az alapelőirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat.

(8) Az előirányzatok levezetésének konkrét tartalmát és formáját a pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé.

A központi költségvetési szervek költségvetési javaslata

27. § (1) A központi költségvetési szerv a költségvetési javaslatának összeállításakor megtervezi - az irányító szerv által meghatározott keretszámok alapján - mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek[162]

a) forrásától függetlenül a feladataival, ezen belül a vállalkozási tevékenységeivel kapcsolatosak, és

1. jogszabályon alapulnak,

2. szerződési, megállapodási (különösen többéves) kötelezettségen alapulnak,

3. a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak,

4. eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak;

b) az eszközei hasznosításával függenek össze.

(2)[163] A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv a 25. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott szempontok és követelmények alapján összeállítja a költségvetési javaslatát. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a saját és a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetési javaslatát a pénzügyminiszter tájékoztatójában megjelölt határidőre megküldi az irányító szervnek.

(3)[164] Az irányító szerv a költségvetési javaslatának a Pénzügyminisztériummal való egyeztetését megelőzően[165]

a) felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat;

b) költségvetési javaslatot készít

ba) a központi beruházásokra a tervezési tájékoztatóban foglaltak,

bb) az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokra az 5/a. számú mellékletben meghatározott és az ahhoz csatolt kalkulációval megalapozott Előirányzat-felhasználási javaslat szerint;

c)[166]

d)[167] elkészíti az előírt összesítéseket.

(4) Az irányító szerv a tervezés-előkészítési, felülvizsgálati teendői megalapozására a költségvetési szervei, valamint a központilag ellátott feladatai tekintetében, a szakmai és pénzügyi szervezeti egységei, illetőleg tanácsadó testületei együttműködésével[168]

a) megvizsgálja a szakmai koncepciók megvalósításához és az intézményi működéshez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi, személyi feltételeket, valamint azok bővítésének, illetve szűkítésének szükségességét, lehetőségeit;

b) előzetesen megtervezi

1.[169] a szakmai prioritásokhoz, más feladatváltozásokhoz kapcsolódva, valamint a többletteljesítményekkel elérhető bevételek alapján,

2. a tervezett hatékonyságnövelés (szakmai eredményesség, gazdaságosság) követelményének érvényesítésével

a várható többletforrások elosztását;

c) javaslatot dolgoz ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre, ideértve a jogszabályok szükséges módosítását is.

(5)[170] A Magyar Honvédség, a rendészeti szervek és a biztonsági szolgálatok hivatásos, illetve sorozott állománya illetményei és egyéb közvetlen normatív ellátásai általános emelését eredményező intézkedéseket a kezdeményező tárcának az érintett tárcákkal - a Pénzügyminisztérium bevonásával - előzetesen egyeztetnie kell.

(6)[171] Az irányító szerv költségvetési javaslatát a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után a költségvetési szervei bevonásával véglegezi, és azt szöveges indokolással ellátva a Pénzügyminisztérium részére - annak tájékoztatójában megadott részletezettségben, a megjelölt határidőre - megküldi.

(7)[172] A költségvetési javaslat összeállítása során az irányító szervnek a pénzügyminiszter által kiadott tervezési tájékoztatóban meghatározott kereset-növekmény mértékéhez igazodóan kell megállapítania a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból is finanszírozott és más, az államháztartás forrásaiból teljesítményfinanszírozás alapján támogatásban részesülő költségvetési szervei személyi juttatási javaslatát.

(8)[173] A központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező, de költségvetési szerv fölött az irányítást nem gyakorló költségvetési szervnek saját költségvetésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.

27/A. §[174]

A helyi önkormányzatok költségvetési javaslata

28. § (1) A költségvetési koncepciót - a 22. § (2) bekezdésében megjelölt tájékoztatóban foglaltakhoz igazodva - a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.

(2)[175] A költségvetési koncepció összeállítása előtt a (fő-, kör-)jegyző (a továbbiakban: jegyző) - a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat elnökével - áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a közgyűlés elnöke, a (fő)polgármester (a továbbiakban: polgármester) terjeszt a közgyűlés, a képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület) elé.

(3)[176] A polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.

(4) A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

(5)[177]

(6)[178] A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat elnökét.

(7)[179] A helyi önkormányzat és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat elnökével (a továbbiakban: elnök), ennek keretében az elnök rendelkezésre bocsátja a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.

29. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül:

a)[180] az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként - a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben;

b) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve;

c) a felújítási előirányzatok célonként;

d) a felhalmozási kiadások feladatonként;

e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben

1. az általános, és

2.[181] a céltartalék (ezen belül elkülönítetten a költségvetési törvényben előírt államháztartási tartalék képzésére szolgáló előirányzat);

f) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként;

g) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban;

h)[182] a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban;

i)[183] elkülönítetten is a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése.

j)[184] az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemterv;

k)[185] elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások.

(2)[186] A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az (1) bekezdés a)-h) pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az e) pontban szereplő önkormányzati hivatal költségvetése alatt a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában folytatott tevékenységét kell érteni.

(3)[187] A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét, amelyet a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat testülete elé. A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.

(4) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.

(5) Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, annak költségvetése - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése - a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.

(6)[188] A körjegyzőségben részt vevő települési önkormányzatok mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amelynek része az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetése is, amelyet a körjegyző készít elő, s az illetékes települések polgármesterei terjesztik a képviselő-testületük elé.

(7) A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok - saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt - együttes testületi ülésen döntenek.

(8) A költségvetési törvény, valamint az Áht. előírásain túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettségű és a döntése meghozatalát megalapozó információkat is kérhet.

(9) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett, valamint az önkormányzatokról szóló törvény 92/A-92/C. §-ok alapján szükséges könyvvizsgáló írásos jelentését is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet. A képviselő-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet.

(10)[189] A helyi önkormányzatnak és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozó - az Áht. 68. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött - megállapodása tartalmazza az egyes önkormányzatokra vonatkozó határidőket is annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetőek legyenek.

(11) Az érintett önkormányzatok a (10) bekezdésben foglalt megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben ezen időpontig módosíthatják.

(12)[190] A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása költségvetési határozatának előkészítésére, a költségvetés szerkezetére és annak elfogadására a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, a költségvetési rendelettervezeten a többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatának a tervezetét kell érteni.

(13)[191] A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz - az Áht. 118. §-a (1) bekezdésének 2. c) pontja és (2) bekezdésének 2. e) pontja szerinti - közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege;

b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege;

c) helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként;

d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege;

e) egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata

30. §[192] (1)[193] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az irányítás ellátására kijelölt miniszterek közreműködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a költségvetési javaslat összeállításakor megtervezik mindazokat a bevételeket és kiadásokat, melyek

a) a tevékenységükkel kapcsolatosak,

b) jogszabályon alapulnak,

c) szerződési, megállapodási kötelezettségen alapulnak,

d) tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői

a) megvizsgálják a szakmai koncepciók megvalósításához és az intézményi működéshez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi, személyi feltételeket, valamint azok bővítésének, illetve szűkítésének szükségességét, lehetőségeit,

b) javaslatot dolgoznak ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre,

c) a bevételekről és a kiadásokról kiemelt előirányzati részletezettséggel költségvetési javaslatot készítenek.

(4)[194] A pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet felülvizsgálja, és az irányítás ellátására kijelölt miniszterek közreműködésével, illetve az alapok kezelőinek bevonásával elkészíti a Kormány részére benyújtásra kerülő társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslatát.

(5) A költségvetési javaslatban az államháztartás más alrendszereitől átvett pénzeszközöket az átadó fejezet költségvetési javaslatával azonos összegben kell szerepeltetni.

A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szerv költségvetésének jóváhagyása

31. § (1)[195] A költségvetési törvény elfogadását követően a fejezetet irányító szerv vezetője megállapítja az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt azon költségvetési szervek költségvetését és a központi költségvetés azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatait, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány és törvényi rendelkezés alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe.

(2)[196] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének elfogadását követően az igazgatási szervek költségvetését az ONYF és az OEP vezetője hagyja jóvá.

A helyi önkormányzat és a költségvetési szervek költségvetésének jóváhagyása

32. §[197] (1)[198] A helyi önkormányzat képviselő-testülete költségvetési rendeletében együttesen hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, valamint változatlan formában beépíti a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát. Továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi, illetve települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati szervek útján végeztet. Ezen túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést.

(2)[199] A többcélú kistérségi társulási tanács költségvetési határozatában együttesen hagyja jóvá a kistérségi társulás munkaszervezetének és az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését.

(3)[200] Amennyiben a többcélú kistérségi társulási tanács döntéseinek előkészítését és végrehajtását a kistérségi székhely település képviselő-testületének hivatala látja el, a feladat ellátásához kapcsolódó működési célú pénzeszközátadást szerepeltetni kell a kistérségi társulás költségvetésében.

A kincstári költségvetés készítése

33. § (1)[201] A fejezetet irányító szerv, illetve az irányító vagy meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló irányító szerv megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat kincstári költségvetését az e rendelet 1/a. számú mellékletében meghatározott adatlapon.

(2)[202] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatairól az alapok kezelőinek kell készíteni alaponként kincstári költségvetést az e rendelet 1/b., illetve 1/c. számú mellékletében meghatározott adatlapon, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is.

(3)[203] A költségvetési évet megelőző december hónapban a költségvetési törvényjavaslat alapján a Kincstár által meghatározott időpontig előzetes kincstári költségvetést kell készíteni, melyet legkésőbb a költségvetési év január 15-éig kell véglegezni. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

(4)[204] Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését az alap működéséről szóló törvényben meghatározott bevételi és kiadási jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok feltüntetésével az alapkezelőnek kell elkészíteni január 20-áig.

34. § (1)[205] A kincstári költségvetést a fejezetet irányító szerv, illetve az irányító vagy meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló irányító szerv - a tartalmi és számszaki ellenőrzést követően - az e rendelet 33. §-ának (3)-(4) bekezdésében megjelölt határidőkig feldolgozásra az Kincstárhoz juttatja el.

(2)[206]

(3)[207]

35. § (1)[208] Kincstári költségvetéssel rendelkezik az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve az irányító szerv döntése szerint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A kincstári költségvetés az előirányzatok teljes vagy csak meghatározott körét tartalmazza.

(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetése magában foglalja

a)[209] a saját költségvetését, beleértve részjogkörű költségvetési egysége előirányzatait is,

b) a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon előirányzatait, amelyre külön kincstári költségvetés nem készül.

Az elemi költségvetés megállapítása

36. §[210] (1)[211] A központi költségvetési szerv irányítását ellátó szerv - a költségvetési törvényben elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között - január 10-éig megállapítja a irányítása alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.

(2)[212] Az elkülönített állami pénzalap kezelője január 20-áig elkészíti az alap elemi költségvetését, és azt a 42. § (5) bekezdése szerint meghatározott formában - az alap azonosító adatait és működését, rendeltetését röviden ismertető költségvetési alapokmányra, a kiadások és bevételek pénzforgalmi összefoglalására és részletezésére, azok tételes jogcímeire is kiterjedően - jóváhagyásra az alap felett rendelkező szervhez február 10-éig nyújtja be.

(3)[213] A helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat elemi költségvetése tartalmazza az általa alapított és fenntartott költségvetési szerveknek a 37. § a)-e) pontjaiban foglaltakat tartalmazó éves előirányzatait.

(4)[214] A helyi önkormányzat a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában ellátott feladatainak, valamint intézményeinek költségvetéséről és beszámolójáról a saját adataival összevontan, és külön települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatonkénti információt ad. Az információt a kisebbségi települési önkormányzat is szolgáltatja.

(5)[215] A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a helyi önkormányzat az Áht. 72., 79. és 82. §-aiban, valamint az e rendeletben foglalt határidőknek a helyi önkormányzat eleget tudjon tenni.

A költségvetési szerv elemi költségvetése

37. §[216] A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja a pénzügyminiszter tájékoztatójában rögzített formában

a) a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként;

b)[217] a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését;

c) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét;

d) a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat;

e) a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó indokolást (számításokat).

38. §[218] (1)[219] A központi önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége, továbbá a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve a 37. §-ban meghatározott tartalommal, a 36. §-ban foglaltak figyelembevételével készíti el elemi költségvetését.

(2)[220] Az elemi költségvetésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni az irányító szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van.

(3)[221] Az elemi költségvetésben mind az alap-, mind a kiegészítő, kisegítő és a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok fő összegének külön-külön meg kell egyeznie.

Az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetése

39. §[222] Az alap elemi költségvetése magában foglalja

a)[223] a kiadásokat és bevételeket az alap működését szabályozó törvényben meghatározott jogcímenként, szakfeladatrend szerinti tevékenységenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve;

b) a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelő bontásban, részletes előirányzatonként;

c) az alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése

40. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetést készítenek:

a) az általuk kezelt alap (ellátási) költségvetéséről,

b)[224] a központi hivatali és az igazgatási szervek, valamint a központi kezelésű előirányzatok intézményi (működési) költségvetéséről,

c) az alap (ellátási) és az intézményi (működési) költségvetést együttesen tartalmazó a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről,

d) közösen a két társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetéséről.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja:

a)[225]

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, működési célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait, vagyongazdálkodással és egyéb kötelezettséggel járó kiadásokat, működésre fordított kiadásokat,

d)[226] a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését,

e)[227] a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

f)[228] a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat.

A központi kezelésű és a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetése

41. § (1)[229] A fejezeti kezelésű előirányzat elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként;

b) a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évre vonatkozó előirányzat-felhasználási ismertetőjét (5/a. számú melléklet), illetve finanszírozási tervét, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan;

c) a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését.

(2)[230] A központi kezelésű előirányzat elemi költségvetésére a 37-40. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

Az elemi költségvetés dokumentációja

42. § (1)[231] A központi költségvetési szerv irányító szerve, az alapok kezelői és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves intézményi, illetve fejezeti kezelésű előirányzatokat tartalmazó költségvetését az "A) Intézményi költségvetés" megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(2)[232] Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat költségvetését - beleértve az önkormányzati hivatal költségvetését és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetését is - a "B) Önkormányzati költségvetés" megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(3)[233] A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének irányítása alá tartozó, valamint a többcélú kistérségi társulás irányítása alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, továbbá a területfejlesztési tanácsok költségvetését a "C) Önkormányzati intézményi költségvetés" megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(4)[234] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az általuk kezelt alap költségvetését a "D) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási költségvetése", az alapok költségvetését, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves intézményi költségvetését együttesen tartalmazó konszolidált költségvetését a "G) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése", továbbá a két alap konszolidált költségvetését - a halmozódások kiszűrésével - a "H) Társadalombiztosítási alrendszer konszolidált költségvetése" megnevezésű nyomtatványgarnitúrák Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(5)[235] Az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap költségvetését az "E) Elkülönített állami pénzalap költségvetése" megnevezésű nyomtatványgarnitúra Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(6)[236] A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete a többcélú kistérségi társulás költségvetését - beleértve a munkaszervezet költségvetését is - az "I) Többcélú Kistérségi Társulási Költségvetés" megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(7)[237] A központi kezelésű előirányzat kezelője az előirányzat elemi költségvetését a Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapok kitöltésével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(8)[238] A nyomtatványgarnitúrák, illetve a számítástechnikai programok és az adatközlés módjának közreadásáról a Pénzügyminisztérium, illetve kijelölt szerve központi költségvetési szervek és az alapok esetében legkésőbb január 31-éig, helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében február 15-éig gondoskodik.

(9)[239] A nyomtatványgarnitúrákat és a költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló Tájékoztatót a Pénzügyminisztérium honlapján teszi közzé.

(10)[240] Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetését - beleértve irányítása alá tartozó költségvetési szerv költségvetését is - a "J) Országos kisebbségi önkormányzati és intézményi költségvetés" megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus módon is benyújtja.

Az elemi költségvetés elkészítésének határidői

43. § (1)

(2)[241] A központi költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapok összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott költségvetését a fejezetet irányító szerv, illetve az elkülönített állami pénzalap felett rendelkező szerv - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - február 28-áig, illetve az elkülönített állami pénzalapok esetében február 15-éig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját és a részjogkörű költségvetési egysége, valamint a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) előirányzatait. Adatszolgáltatás céljából az önállóan és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek költségvetéseit külön-külön is be kell nyújtani a Kincstárnak.

(3)[242] Az ONYF és az OEP vezetője a központi hivatali szerv és az igazgatási szervei, valamint az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapjai összeállított, és tartalmi, formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott elemi költségvetéseit a Pénzügyminisztériumhoz és a Kincstárhoz nyújtja be február 28-áig.

(4)[243] Az önkormányzati hivatal az önkormányzat, valamint, költségvetési szervei összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött költségvetését - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül Kincstár területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be.

(5)[244] Az Igazgatóságoknak 20 nap áll rendelkezésre a megyei (fővárosi) költségvetések feldolgozására.

(6)[245] Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése által jóváhagyott elemi költségvetést, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat által alapított költségvetési szervek tartalmi és formai szempontból ellenőrzött elemi költségvetését - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a közgyűlési döntést követő 30 napon belül, de legkésőbb február 28-ig megküldi a Miniszterelnöki Hivatalnak. Az országos kisebbségi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat által alapított költségvetési szervek elemi költségvetését a Miniszterelnöki Hivatal megküldi a Kincstár területi szervéhez.

(7)[246] A területfejlesztési tanácsok elemi költségvetésüket február 28-áig küldik meg az Önkormányzati Minisztériumnak.

(8)[247] A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete a többcélú kistérségi társulás, valamint költségvetési szervei összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött költségvetését - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a kistérségi határozattervezet társulási tanács elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül az Igazgatósághoz nyújtja be.

Az elemi költségvetés jóváhagyása

44. §[248] (1)[249] A költségvetési szerv irányító szerve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, illetve központi költségvetési szerv esetében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetését a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével hagyja jóvá, központi költségvetési szerv esetében a tárgyév március 31. napjáig.

(2) Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv a részjogkörű költségvetési egysége költségvetését, valamint részjogkörrel nem rendelkező szakmai szervezeti egysége költségvetési keretét feladatokra meghatározva hagyja jóvá, legkésőbb a tárgyév április 30. napjáig.

V. Fejezet

ELŐIRÁNYZAT-MÓDOSÍTÁS

45. § (1)[250] Előirányzat-módosítás az előirányzattal rendelkező részére megállapított kiadási, bevételi, kiemelt- és más részelőirányzat, illetve költségvetési létszámkeret növelése vagy csökkentése.

(2) A költségvetés bevételi, illetve kiadási főösszegének változatlansága mellett, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és -növeléssel végrehajtható módosítás költségvetési előirányzat-átcsoportosításnak minősül.

(3) Az előirányzat-módosítás lehet egyszeri (csak az adott költségvetési évben érvényesülő) vagy tartós (a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő).

(4) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól - az e jogszabályban foglaltak kivételével - a költségvetési szerv előirányzat-módosítás nélkül is eltérhet.

(5)[251] Az előirányzat-módosítás, -átcsoportosítás nem irányulhat az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére.

Előirányzat-átcsoportosítás a központi költségvetés előirányzatainál

46. §[252] (1) Költségvetési előirányzat-átcsoportosításnak minősül

a)[253] a költségvetési előirányzati szerkezeti változás, amely a központi költségvetési szervek irányításának megváltoztatásával, átszervezésével, költségvetési alapfeladatok és kötelezettségek átadásával-átvételével kapcsolatos;

b) a fejezeti (címzetlen) tartalék növelése a központi költségvetési szerv évközi átszervezése, megszűnése, feladatainak csökkentése és a saját bevételei növekedése útján elérhető megtakarítás összegével;

c) a fejezeti (címzetlen) tartalék felhasználása;

d) a fejezeti kezelésű előirányzatként jóváhagyott ágazati és fejezeti célú pénzeszköz azonos jogcímen, fejezeten belül, más fejezetnél történő felhasználása.

(2)[254] Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt átcsoportosítások közül a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve fejezetek intézményei közötti, az intézménytől más fejezet fejezeti kezelésű előirányzatára és a fejezeti kezelésű előirányzatnak az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő, megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsoportosítása tekintetében az előirányzat-módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja. Nem minősül cél- és rendeltetésszerű felhasználásnak - a fejezeti általános tartalék kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzatból az irányítás alá tartozó költségvetési szerv számára átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása.

(3)[255] Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt átcsoportosítások közül a fejezetek közötti átcsoportosítások tekintetében - kivéve a (2) bekezdésben meghatározott megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsoportosítást - az előirányzat-átcsoportosítási, -módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően - ha a költségvetési törvény alapján ahhoz az Országgyűlés engedélye nem szükséges - a Kormány gyakorolja. A Kormány hatáskörébe utalt előirányzat-módosítás tekintetében az előterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítások közül

a) a fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az költségvetési szerv alapításával, megszüntetésével kapcsolatos - kivéve a honvédelmi miniszter által alapított, illetve megszüntetett költségvetési szervekkel összefüggőt -, a pénzügyminiszter egyetértése szükséges;

b) a fejezeti kezelésű előirányzat tartós (a költségvetési előirányzatba beépülő) jellegű előirányzat-módosításáról a pénzügyminisztert tájékoztatni szükséges.

(5)[256] Amennyiben a fejezetet irányító szerv év közben a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódóan nem tervezett, eseti bevételhez jut (pl. adomány, segély, közérdekű kötelezettségvállalás), a költségvetési törvényben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatait saját hatáskörben növelheti, de az eseti bevétel rendeltetésének megfelelően új előirányzatot is megállapíthat.

(6)[257] A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása,

a)[258] amennyiben fejezeten belüli költségvetési címeken, alcímeken, illetve fejezetek között történik, az érintett fejezet(ek) hatáskörében - szerkezeti változásnak csak kifejezett erre vonatkozó döntés esetén minősülő - előirányzat-módosítást kell végrehajtani; az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásának igénybevételét - nem közvetlen felhasználás esetén - támogatásértékű kiadásként kell elszámolni;

b) amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat fedezete eredeti előirányzatként részben vagy egészben saját bevétel, a bevétellel fedezett előirányzat-felhasználást - ideértve a fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítást és más, államháztartáson belüli szervnek való átadást is - támogatásértékű kiadásként kell elszámolni;

c) a nem állami intézmények, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk;

d)[259] európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok előirányzatainak államháztartáson belüli továbbadását támogatás értékű kiadásként kell elszámolni.

(7)[260] A fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó, nem tervezett, eseti bevétel felhasználását - ideértve a fejezeten belüli, illetve más fejezethez tartozó költségvetési szerv javára történő továbbítást is, kivéve a fejezeti kezelésű előirányzaton történő közvetlen felhasználást -támogatásértékű kiadásként kell elszámolni.

(8)[261] A központi beruházások fejezeti kezelésű előirányzataiból átcsoportosítás intézményi címre - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a költségvetési törvényben jóváhagyott célra, a feladatfinanszírozás keretében változatlan rendeltetéssel hajtható végre. Az így átcsoportosított előirányzat terhére más kiemelt előirányzatra történő átcsoportosítás nem engedélyezhető.

(9)[262]

(10)[263] A kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzat-maradvány jóváhagyása előtti kifizetéskor, illetve a kötelezettségvállalás bejelentése előtt előirányzat-módosítást kell végrehajtani. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

(11)[264]

A központi költségvetés általános tartalékának felhasználása

47. § (1)[265] A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról - a pénzügyminiszter önállóan, illetve a pénzügyminiszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezetet irányító szerv vezetőjének az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a fejezet költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre,

b) az összeget elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel igényli-e. Ez esetben meg kell jelölni a visszafizetés időpontját.

(2)[266] Az előterjesztés és a határozat mellékletében az általános tartalék előirányzatának azonos összegű csökkentése mellett fel kell tüntetni a felhasználás jogcímét; a felhasználó fejezetet, költségvetési címet, alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet, előirányzat-csoportot, kiemelt előirányzatot és a megfelelő összeget; az előirányzat egyszeri vagy tartós jellegét; a következő év(ek)re áthúzódó kötelezettségvállalást; az előirányzat-teljesítés, az előirányzat-felhasználás módját. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Kormányt az általános tartalék igénybevételének naprakész helyzetéről.

(3) Az előterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.

(4)[267] Az általános tartalék terhére történő igényhez - ha az a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására vonatkozó szabályozás megváltoztatását igényli - a benyújtáskor csatolni kell e szabályozás módosításának tervezetét.

Előirányzat módosítása a központi költségvetési szervnél irányító szervi hatáskörben[268]

48. § (1)[269] A központi költségvetési szerv irányító szerve - egyszeri vagy tartós jelleggel - költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik[270]

a) a fejezeti kezelésű címzetlen és címzett előirányzatok terhére, továbbá címen belül a költségvetési szervek között átcsoportosítással pótelőirányzatot vagy új előirányzatot engedélyezhet;

b) a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével többletfeladatot rendelhet el;

c) feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén - értékelés alapján - a bevételek és a kiadások előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti;

d) a jóváhagyott előirányzatok felhasználását - amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti - indokolt esetben év közben időszakosan korlátozhatja vagy saját rendelkezésébe vonhatja. Ezen intézkedéséről költségvetési szervét és a Kincstárt egyidejűleg értesíteni köteles;

e)[271] a felújítás előirányzata terhére a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosítást engedélyezhet a működési költségvetés javára. Az átcsoportosítás a személyi juttatások növelésére nem irányulhat.

(2)[272] Az irányító szerv - ha az előirányzat-módosítási jogosultságot magához vonta - év közben a költségvetési szerv tervezett, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb[273]

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és a közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, és

b) szerződés - ideértve az állami megbízást is - esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelheti.

(3)[274] A többletbevétel év közben akkor fordítható - az 57. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a költségvetési szerv munkavállalóinak illetményemelésére, ha a bevétel tartós, és a következő évben a költségvetésben többletként megtervezik.

(4)[275] Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az 57. § (2) bekezdés g)-j) pontjaiban és (4) bekezdésében megjelölt bevételek előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadásra irányul, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.

(5)[276] A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.

(6)[277] A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és irányító jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében az Áht. 39. §-ának (5) bekezdésében foglalt előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

(7)[278] Költségvetési szerv megszüntetése esetén a megszűnő, illetve a jogutódként megjelölt szervezet előirányzatát a megszüntetés napjával, de legkésőbb 30 napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalmi tranzakciókat 60 napon belül az irányító szervnek a Kincstárnál rendezni kell.

49. § (1)[279] Az irányító szervnek tartalék-előirányzata igénybevételekor és emelésekor módosítania (csökkenteni és növelni) kell az érintett kiemelt előirányzatok összegeit is.

(2)[280]

(3)[281] A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezetet irányító szerv jogi és természetes személyek javára - a központi költségvetési szervek kivételével, figyelemmel a 46. § (6) bekezdésének d) pontjára - előirányzat-módosítás nélkül, közvetlenül teljesíthet kifizetéseket.

(4)[282] A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére meghatározott céllal átcsoportosított előirányzatokat illetően a fejezetet irányító szerv elkülönített nyilvántartást és elszámolást köteles előírni a kedvezményezett részére.

50. §[283] A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak irányító szervi hatáskörbe tartozó változtatását a meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását végző önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője jogosult kezdeményezni az irányító szervnél. A változtatás kezdeményezéséhez a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének egyetértése szükséges.

Előirányzat módosítása a központi költségvetési szervek hatáskörében

51. § (1)[284] Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében - az irányító szerv és az Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti[285]

a) előirányzat-maradványából az Áht. 93. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,

b)[286] vállalkozási tartalékából.

c)[287] bevételi többletéből az Áht. 93. §-ának (2) bekezdésében, valamint e rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(2)[288] A kiemelt, illetve az irányító szerv által meghatározott előirányzatokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv csak jogszabály, illetve az irányító szerv előírásai szerint módosíthatja.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő év(ek)ben nem járhat.

(4)[289] A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány jóváhagyása előtti kifizetéskor, illetve a kötelezettségvállalás bejelentése előtt előirányzat-módosítást kell végrehajtani. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

(5)[290]

(6)[291]

(7)[292] A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata - a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő módosítások kivételével - csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének - ideértve a korábban keletkezett, illetve tárgyévre átütemezett köztartozásokat is - eleget tud tenni, és erről - az előirányzat-módosítás benyújtásával egyidejűleg - a Kincstárnak nyilatkozik.

(8)[293] A központi költségvetési szerv a dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. A szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcímen megtervezett előirányzat kizárólag a személyi juttatások előirányzata terhére növelhető. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek előirányzatai körében előirányzat-módosítást kezdeményezni vagy azokat anélkül felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.

(9)[294] A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak nem irányító szervi hatáskörbe tartozó változtatását a meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását végző önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjénél jogosult kezdeményezni.

(10)[295] Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége előirányzatainak a nem irányító hatáskörbe tartozó változtatását az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjénél jogosult kezdeményezni.

Előirányzat-módosítás és felülvizsgálat a helyi önkormányzatoknál[296]

52. §[297] (1)[298] A helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó - költségvetési törvényben meghatározott - normatív hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy ilyen szervezettől átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet - beleértve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is - a feladat-, illetve intézményátadást, -átvételt megelőző hónap 5. napjáig - a Kincstár útján, ahhoz benyújtva - kell eljuttatni az Önkormányzati Minisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal. A Kincstár részére benyújtandó kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadásra-átvételre vonatkozó képviselő-testületi, közgyűlési határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét, valamint a feladatot átvevő-átadó nem önkormányzati szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az intézmény (feladat) támogatásának igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott. Oktatási intézmény átadása esetén az átadást tanúsító iratoknak legkésőbb július 5-éig meg kell érkezniük az Önkormányzati Minisztériumhoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2)[299] Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a pénzügyminiszter az önkormányzati miniszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról az Önkormányzati Minisztérium a helyi önkormányzatot 30 napon belül értesíti.

(3)[300] Az Igazgatóság az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja és az Áht. 64/A. §-ának (7) bekezdése alapján felmerült körülményről az önkormányzatot értesíti. Amennyiben az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti körülményről az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt - a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt - az önkormányzat írásban bejelenti az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság az önkormányzat bejelentését felülvizsgálva azt tizenöt napon belül visszaigazolja. A Kincstár ezt követően a szükségessé váló többletfinanszírozásról értesíti az Önkormányzati Minisztériumot. Az elmaradt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az időarányos részét, valamint - igényjogosultság esetén -a kamatot egy összegben, a fennmaradó támogatási részt pedig havi egyenlő részletekben utalja az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján a Kincstár a következő hónaptól kezdődően - a nettó finanszírozás keretében.

(4)[301] A központi költségvetésben a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások eredeti előirányzata az (1) bekezdésben, illetve az Áht. 64. §-a (5) bekezdésében és a 64/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint módosul.

(5)[302] A Kincstár az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése, valamint az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése szerint kialakult végleges előirányzat-lemondásról, illetve pótigényről összegyűjtött és rendszerezett adatokat, valamint az Áht. 64/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogerős határozatok adatait haladéktalanul továbbítja az Önkormányzati Minisztérium részére.

(6)[303] Ha a normatív hozzájárulásokról és támogatásokról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult, a helyi vagy települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és a további folyósításról gondoskodó fejezet előirányzatát meg kell emelni a lemondás összegével, illetve a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok szerinti összeggel.

(7)[304] Amennyiben a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásokra, illetve támogatásokra jogosult nem helyi önkormányzati szervezet év közben feladatot ad át helyi vagy települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás támogatás előirányzata megemelkedik a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.

(8)[305] Az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lemondás esetén az önkormányzat a Kincstáron keresztül kezdeményezi az Önkormányzati Minisztériumnál az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi az Igazgatóságnak - a nettó finanszírozás keretében folyósított központi költségvetési források kivételével - a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást. Az Önkormányzati Minisztérium a legkésőbb a tárgyév november 30-áig beérkező előirányzat-módosítási kezdeményezéssel, valamint az Áht. 64/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti határozattal összefüggő tárgyévi előirányzat módosítást 30 napon belül - a Kincstár tájékoztatása mellett - ügyiratban igazolja vissza. A tárgyév november 30-a után az Önkormányzati Minisztériumhoz beérkező kezdeményezésekben, határozatokban rögzített előirányzat-változást az önkormányzat az Áht. 80. §-ában előírt év végi költségvetési beszámoló készítése során köteles figyelembe venni. Erről a Kincstár az önkormányzatot értesíti. Az Áht. 63. § (3) bekezdése alapján nettó módon folyósított központi költségvetési támogatások esetében a lemondással érintett összeg visszavonása a nettó finanszírozás keretében történik.

(9)[306] A kincstári számla javára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevételének éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig az Önkormányzati Minisztériumot értesíti. Az önkormányzat az általa tévesen átutalt összeg visszautalását igényelheti a területileg illetékes Igazgatóság útján a Kincstártól.

(10)[307] A helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezet által végrehajtott előirányzat-módosításról az Önkormányzati Minisztérium vezet nyilvántartást, és erről a Pénzügyminisztérium egyidejű tájékoztatása mellett a pénzügyminiszter rendeletében előírt adatlapon értesíti a Kincstárt.

(11)[308] A helyi önkormányzatot megillető fejlesztési és vis maior feladatai támogatásának, valamint címzett és céltámogatásoknak törvényben, illetve közleményben megállapított tárgyévi eredeti előirányzata év közben akkor módosítható, ha

a) az önkormányzat előző év(ek)ben fel nem használt előirányzat-részt igényel a költségvetésből,

b) az önkormányzat tárgyévi előirányzatáról lemond,

c) az önkormányzat az a) pont alapján felhasznált maradványt év közben visszafizeti,

d) törvényi felhatalmazás alapján tárgyévi eredeti előirányzat kerül elvonásra,

e) az önkormányzat év közben - a tárgyévre vonatkozóan - új vagy többlettámogatásban részesül.

A helyi önkormányzat előirányzatának módosításáról az Önkormányzati Minisztérium intézkedik, amelyről az Igazgatóságon keresztül az önkormányzatot, valamint a Kincstárt külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti.

52/A.§[309] (1)[310] Az Igazgatóság által Áht. 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján - az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése szerinti lemondással, pótlólagos igényléssel, illetve az Áht. 64. §-ának (4) bekezdése szerinti kiegészítő igényléssel kapcsolatban - kibocsátott felhívásnak legkésőbb a lemondási, illetve az igénylési határidőt követő 15 napon belül meg kell érkeznie az önkormányzathoz.

(2)[311] Az Igazgatóság által az önkormányzat számára az Áht. 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján kiadott felhívásnak tartalmaznia kell

a) a helyi önkormányzat által jelzett, a felhívással érintett mutatószámokat jogcímenként,

b) az Igazgatóság által helyesnek tartott mutatószámokat,

c) az önkormányzati adatoktól való eltérés indokait,

d) felhívást az önkormányzat számára adatszolgáltatásának pontosítására,

e) tájékoztatást az önkormányzat számára a pontosítás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(3) Az önkormányzat a felhívásra adott - a polgármester és a jegyző által aláírt - válaszában jogcímenként nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról, illetve eredeti adatszolgáltatása fenntartásáról.

(4)[312] Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vizsgálat esetén az Igazgatóság a tényállást elsősorban a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartása alapján állapítja meg. Helyszíni vizsgálat - az Áht. 64/F. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kötelező esetén kívül - a felülvizsgálat megalapozása érdekében tartható.

(5)[313] Helyszíni vizsgálat során az Igazgatóság jogcímenként egyezteti a helyi önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat és az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal, analitikus nyilvántartásokkal, megvizsgálja a feladatmutatók teljesülésének valódiságát, illetve becslésének megalapozottságát.

(6)[314] A vizsgálatról jegyzőkönyv készül

a) helyszíni vizsgálat során minden esetben,

b) amennyiben az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vizsgálat nem helyszíni vizsgálat keretében történik akkor abban az esetben, ha az Igazgatóság javaslattal él az önkormányzat felé valamely feladatmutatójának módosítása, illetve az Igazgatóság adatának az elszámolás során történő érvényesítése tárgyában.

(7) A vizsgálatról, illetve helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált önkormányzat, illetve költségvetési szerve nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

b) a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat,

c)[315] szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit módosítsa, illetve az Igazgatóság által javasolt adatokat az év végi elszámolás során érvényesítse,

d) tájékoztatást az önkormányzat számára a javaslat elfogadása elmulasztásának jogkövetkezményeiről,

e)[316] a vizsgáló, illetve nem helyszíni vizsgálat esetében az Igazgatóság vezetőjének aláírását, helyszíni vizsgálat esetében az Igazgatóság vezetőjének záradékát.

(8)[317] A jegyzőkönyvet az önkormányzat 15 napon belül - a polgármester és a jegyző aláírásával - írásban záradékolja, amelyben jogcímenként nyilatkozik az Igazgatóság javaslatának elfogadásáról, illetve annak elutasításáról. Az Igazgatóság javaslatának elfogadásával az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy év közben a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit a javaslat szerint módosítja. Amennyiben év közben előirányzat-módosítási lehetőség már nincsen, és az önkormányzat az Igazgatóság javaslatát elfogadja, az elszámolásnál köteles az Igazgatóság javaslatát figyelembe venni.

(9)[318]

52/B. §[319] (1) Az Áht. 64/B. §-ának (3)-(4) bekezdésében szabályozott vizsgálat lefolytatására az e rendelet 52/A. §-a (2)-(8) bekezdésének szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése szerinti felhívásnak tartalmaznia kell

a) felhívással érintett támogatás-fajták esetében a helyi önkormányzat által benyújtott támogatási igényt,

b)[320] határidő, a hiányok, módosítandó adatok megjelölésével a hiánypótlásra és módosításra szóló felhívást,

c) az 52/A. § (2) bekezdése c)-e) pontjában foglaltakat.

(3)[321] Az Igazgatóság az önkormányzat számára az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra - az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban, közleményben, tájékoztatóban meghatározott igénylési rendhez igazodóan - legfeljebb nyolc napos határidőt ad. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlást, módosítást a felhívásban megjelölt határidőre nem, vagy csak részben teljesíti, és ennek következtében az igénylés nem felel meg a támogatás igénybevételét szabályozó jogszabályban előírt feltételeknek, a támogatási igény nem továbbítható az elbírálásra vagy utalványozásra jogosult szerv felé. A nem továbbított támogatási igény dokumentációját az ok megjelölésével az Igazgatóság visszaküldi az önkormányzatnak.

(4)[322] Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve az önkormányzat részére megállapított támogatás összegét,

b) az Igazgatóság által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve támogatási összeget, az önkormányzati adatoktól való eltérés indokait,

c) szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a támogatásról, illetve egy részéről mondjon le, a már átutalt támogatást - kivéve a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatást, figyelemmel az 52. § (8) bekezdésében foglaltakra - fizesse vissza a központi költségvetés javára,

d) az e rendelet 52/A. §-a (7) bekezdésének a), d) és e) pontjában foglaltakat.

(5)[323] Ha az önkormányzat a jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában az Igazgatóság javaslatát elfogadja, és egyidejűleg az Igazgatóság által jogosulatlannak tartott támogatás(rész)ről lemond. Kivételt képez ez alól a cél- és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály előírásai az irányadóak.

(6)[324] Ha az önkormányzat

a) a jegyzőkönyvben foglaltakra nem nyilatkozik, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatásról nem mond le, vagy

b) a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatot nem fogadja el,

az Igazgatóság az önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeit megvizsgálja, és tájékoztatja az önkormányzatot az álláspontjáról, illetve szükség esetén a jegyzőkönyvet - szakmai véleményével együtt - haladéktalanul megküldi a döntésre, illetve intézkedésre jogosult szervnek.

52/C. §[325] (1)[326] Az Áht. 64/D. §-ában szabályozott felhívás tartalmára, a felülvizsgálat és a helyszíni felülvizsgálat eseteire, módszereire az e rendelet 52/A. §-ának (2)-(5) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját, (7) bekezdés a) pontját, valamint az 52/B. §-ának (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a helyszíni vizsgálatról készített jegyzőkönyv nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait - a helyszíni vizsgálat időpontjától függően - az Áht. 64/D. § (2) bekezdése szerinti felhívásba, (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe, illetve (8) bekezdése szerinti határozatba kell beépíteni, továbbá a helyszíni vizsgálat kiterjed az iparűzési adóerő-képesség teljesülésének vizsgálatára, az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokra is.

(2)[327] Ha az önkormányzat a felhívás alapján elfogadja az Igazgatóság javaslatát, az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott önrevíziós adatlapon módosítja elszámolását. Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolásának felülvizsgálata során az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor, az Igazgatóság a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek egy példányát megküldi az önkormányzatnak. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy az Igazgatóság a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján az elszámolásban közölt - önrevíziós adatlappal módosított - adatokhoz képest eltérést nem állapított meg.

(3)[328] Az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a normatív hozzájárulások és támogatások esetében az e rendelet 52/A. §-a (7) bekezdésének a), b) és e) pontjában, egyéb támogatások esetében az e rendelet 52/B. §-a (4) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglaltakat azzal, hogy a normatív hozzájárulások és támogatások esetében a hozzájárulás összegét is fel kell tüntetni.

(4)[329] Az önkormányzatnak a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt - észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.

(5)[330] A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell

a) a rendelkező részben

aa) jogcímenként az önkormányzatot megillető, illetőleg az önkormányzat által visszafizetendő hozzájárulások és támogatások összegét,

ab) az önkormányzat által, az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése alapján fizetendő igénybevételi kamat összegét,

ac) az Áht. 64/A. §-ának (3) bekezdése szerinti kiegészítő kamat összegét,

ad) az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat mértékét és napi összegét,

ae) az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértékét és napi összegét, valamint az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti kiegészítő kamat összegét,

af)[331] a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után a mindenkori költségvetési törvényben foglaltak szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét,

ag)[332] az önkormányzat számára az aa)-af) pontokban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét;

b) az indoklásban

ba) jogcímenként, illetve támogatási fajtánként az önkormányzat által benyújtott elszámolás adataihoz képesti eltéréseket,

bb) az önkormányzati adatoktól történő eltérés indokait,

bc) az önkormányzat által a jegyzőkönyvre tett észrevételekről kialakított Igazgatóság véleményt,

bd)[333] az igénybevételi, illetve kiegészítő kamat kiszabása előfeltételeinek igazolását, az ab)-af pontok szerinti kamatok alapját.

(6)[334] Az e §-ban meghatározott felhívás, jegyzőkönyv, határozat az Áht.-ban szabályozott módon tartalmazza az Állami Számvevőszék által jelzett, az önkormányzat vonatkozásában megállapított eltéréseket is.

(7)[335] Amennyiben a helyi önkormányzatot felhasználási kötöttséggel megillető támogatást helyi önkormányzati körön kívüli szervezet használ fel, a helyszíni vizsgálathoz az Igazgatóság a támogatás elszámolásáért felelős önkormányzat hozzájárulását kérheti. Amennyiben az önkormányzat a hozzájárulást megtagadja, az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján készíti el a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet, illetve hozza meg az (5) bekezdés szerinti határozatot. Ezzel egyidejűleg a felülvizsgálat akadályoztatásáról értesíti az Állami Számvevőszéket.

52/D. §[336] (1)[337] Az Áht. 64/F. § (2) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot cél-, illetve témavizsgálatként országos hatáskörrel a Kincstár elnöke, az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó hatáskörrel az Igazgatóság igazgatója rendelhet el, egy vagy több évre vonatkozóan is az állami támogatások és hozzájárulások egyes jogcímeire.

(2) Az Áht. 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot 4 évre szóló - évente módosítható - az Igazgatóság illetékességi területére vonatkozó munkaterv alapján kell szervezni. A felülvizsgálati munkaterveket a következő 4 évre vonatkozóan minden év december 31-ig kell elkészíteni. A munkaterv készítése során gondoskodni kell az Áht. 64/F. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesüléséről. A felülvizsgálati munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulás elszámolásai helyszíni felülvizsgálatának tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint a helyszíni vizsgálatba vont főbb támogatási jogcímeket.

53. § (1)[338] A helyi önkormányzat, illetve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését - rendeletének módosításával, illetve költségvetési határozatával - testületi döntéssel megváltoztathatja. Az előirányzat-módosítás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos - költségvetési törvényben felsorolt -, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat.

(2)[339] Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról. A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok esetében e szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol a helyi önkormányzatnál, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4)[340] A helyi önkormányzat, illetve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében (költségvetési határozatában) foglaltak szerint - figyelemmel az Áht. 93. §-ának (4) bekezdésében és az 51. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra - módosíthatja egyes kiemelt, ezen belül részelőirányzatait.

(5)[341] Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására a 48. § (2)-(3) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel az Áht. 93. §-ának (4) bekezdésére.

(6)[342] A (4) bekezdés szerint a helyi önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja emiatt a költségvetési rendeletét.

(7)[343] Ha a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre (ideértve az átruházott hatáskörben végrehajtott átcsoportosításokat is), a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat testülete módosítja a költségvetéséről szóló határozatát.

(8)[344] A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat a (4) bekezdés, illetve a (7) bekezdés szerinti módosítását a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő időben és módon a helyi önkormányzat költségvetési rendeletén kell átvezetni.

(9)[345] Az előirányzat-módosítás és a felülvizsgálat szabályait a települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el.

(10)[346] Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek módosított költségvetését a jóváhagyást követő 30 napon belül megküldi a Miniszterelnöki Hivatalnak.

Előirányzat-átcsoportosítás, módosítás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál[347]

53/A. §[348] (1)[349] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál az irányítás ellátására kijelölt miniszterek a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításokról a Kincstárt a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott tartalmú adatlapon értesítik.

(2)[350] A társadalombiztosítási költségvetési szerveknél a költségvetés általános tartalékából és a céltartalékból származó pénzeszközök tekintetében az előirányzat-módosítás irányító hatáskörben történik.

A költségvetési előirányzatok évközi módosításának nyilvántartása

54. § (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozók körében

a) a költségvetési törvényben megállapított költségvetési előirányzatokról és azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett módosításairól a Pénzügyminisztérium,

b)[351] a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati előirányzat-módosításokról az Önkormányzati Minisztérium, az országos kisebbségi önkormányzati előirányzat-módosításokról a Miniszterelnöki Hivatal,

c)[352] a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek kincstári előirányzatairól és azok módosításáról a Kincstár

nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartott előirányzatok köre a következő:

a) a kincstári költségvetéssel rendelkezők esetében - a kincstári költségvetésben szereplő előirányzatok közül - a kiemelt előirányzatok;

b)[353] a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok esetében a helyi, a települési, illetve területi és az országos kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos központi kezelésű előirányzatok;

c)[354] a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében szereplő előirányzatok.

(3) Az előirányzatok nyilvántartása - az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően - kiterjed:

a) a költségvetési év azonosítására;

b) az előirányzatnak, illetve módosításának a költségvetési tervezésben való tartalmi kezelésére, ideértve az előirányzatok időbeni érvényességét és egyszeri vagy tartós jellegét is;

c)[355] az előirányzatok módosításának jogszabályban megállapított hatáskörei és esetei szerinti részletezésére.

d)[356]

55. § (1)[357] Az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott előirányzat-módosításokról a Pénzügyminisztérium - az előirányzat-módosítást tartalmazó törvény hatálybalépését, illetve határozat közzétételét követő 5 munkanapon belül - ügyiratban értesíti az irányító szervet, a Kincstárt és az Állami Számvevőszéket. Az ügyirat a költségvetési törvényi előirányzatok módosításának dokumentuma.

(2)[358] Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló, törvényi előirányzat-módosításokkal kapcsolatos nyilvántartásba vételről és a nyilvántartási adatokról a Pénzügyminisztérium, illetve kijelölt szerve az előirányzat-módosítást tartalmazó ügyirat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt.

(3)[359] Az irányító szerv az (1)-(2) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél szinten meghatározott előirányzat-módosításokról az intézkedést követő 5 munkanapon belül - a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy elektronikus úton, az előirányzat-módosítást elrendelő törvényre vagy kormányhatározatra történő hivatkozással - tájékoztatja a Kincstárt.

(4)[360] Az irányító szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról - kivéve a feladatfinanszírozás keretében végrehajtott előirányzat-módosítást - 5 munkanapon belül - a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy elektronikus úton - tájékoztatja a Kincstárt.

(5)[361] A (3)-(4) bekezdés szerinti fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó előirányzat-módosításokhoz az irányító szerv köteles csatolni az e rendelet 27. számú melléklete szerinti előirányzat-finanszírozási tervet.

(6)[362] A kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról a módosítást követő 5 munkanapon belül - a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy elektronikus úton - tájékoztatja az Igazgatóságot és az irányító szervet.

56. § A költségvetési előirányzatok tervezésével, évközi módosításával kapcsolatos adatszolgáltatásra és a költségvetési előirányzatok nyilvántartásának rendjére vonatkozóan a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.

VI. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSA

A költségvetési szervekre vonatkozó általános szabályok

57. §[363] (1) A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata, támogatásértékű bevétele csak alaptevékenységre használható fel.

(2) A költségvetési szerv működési és felhalmozási bevételei különösen a következők:[364]

a) az igazgatási szolgáltatási díj,

b) a felügyeleti jellegű tevékenység díja,

c) a bírságból származó bevétel,

d) az áru- és készletértékesítés ellenértéke,

e) a szolgáltatások ellenértéke,

f) bérleti és lízingdíj,

g) az intézményi ellátási díjak,

h) az alkalmazottak térítése,

i) az alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése,

j) a felhalmozási és tőke jellegű bevételek.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek közül az a)-h) pontok alattiak fordíthatók - a közvetlen közreműködők, valamint az intézmény szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazása céljából - személyi juttatásokra. A d)-f) pontok alatti bevételek csak a bevétellel összefüggően meghatározott időre vonatkozóan fordíthatók személyi juttatásokra.

(4)[365] A költségvetési szerv bevételét képezi az átvett pénzeszköz. Átvett pénzeszközként azok az összegek számolhatók el, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség nem terheli.

(5) Az államháztartáson belülről, illetve államháztartáson kívülről továbbadási (lebonyolítási) céllal juttatott pénzeszközzel az átvevő költségvetési szerv előirányzatát nem módosíthatja, e forrás terhére kötelezettséget nem vállalhat, azt az átvételkor továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként, átadáskor továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolnia.

(6) A továbbadási (lebonyolítási) célra juttatott pénzeszközöket olyan időpontban kell rendelkezésre bocsátani, hogy azt a költségvetési szerv az évzárást megelőzően továbbítani tudja a kedvezményezett részére. Amennyiben e feltétel mégsem teljesül, akkor az államháztartáson belülről származó nem továbbított összeget támogatásértékű bevételként, az államháztartáson kívülről származót átvett pénzeszközként kell elszámolni.

(7) A költségvetési szerv által a (2) bekezdés a)-c) pontban megjelölt jogcímen beszedett, de a központi költségvetést, vagy más költségvetési szervet illető bevételt a bevételt beszedő költségvetési szerv átfutó bevételként és kiadásként, a kedvezményezett költségvetési szerv a bevétel jellegének megfelelő jogcímen számolja el.

(8)[366] A helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások egymás közötti pénzeszközátadásait, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, továbbá az államháztartás más alrendszerei részére juttatott pénzeszközt az átadónál támogatásértékű kiadásként, az átvevőnél támogatásértékű bevételként kell elszámolni.

(9)[367]

(10)[368] Az önkormányzati hivatal, mint a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - az adott helyi önkormányzat és az érintett települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján - több település települési, illetve területi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat. Ehhez külön állami támogatás nem igényelhető.

(11)[369]

(12) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(13) Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését.

(14) A (12)-(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.

(15)[370] A központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére az Áht. 94. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint nyújtható támogatás támogatott alapítványonként évente nem haladhatja meg a 100 millió forintot.

(16)[371] Ha a támogatás kedvezményezett) 'ének kijelöléséhez és a támogatás mértékének megállapításához nem kell a Kormány jóváhagyását kérni, a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak nyújtandó támogatásról való döntési jogosultság a miniszter hatáskörébe tartozik, aki ezt a döntési jogosultságát kizárólag az államtitkárra ruházhatja át vagy e jogkörében kizárólag az államtitkár helyettesítheti. A döntés meghozatalát követően a támogatás adatait haladéktalanul továbbítani kell a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek.

(17)[372] A (16) bekezdés alapján nyújtott támogatásokról a szociális és munkaügyi miniszter a Kormány számára negyedévente összefoglaló jelentést készít.

(18)[373] Az Áht. 24. §-ának (9) bekezdésében előírt szabályozásban külön kell rendelkezni a nem pályázati úton felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének rendjéről. E szabályozás hiányában a Kormány - a pénzügyminiszter javaslatára -elrendelheti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának felfüggesztését.

(19)[374] Az irányító szerv fejezeten belüli vagy más fejezethez tartozó központi államigazgatási szerv költségvetése javára - a lebonyolítás céljából átcsoportosított előirányzatok, kormányzati beruházás és a felújítás kivételével - kizárólag új feladat ellátására, illetve a meglévő feladatok növekedésével összefüggő kiadások finanszírozására engedélyezhet többlettámogatást a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére.

(20)[375] Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét annak felhasználása időpontjában kell költségvetési bevételként és kiadásként elszámolni, ezen időpontig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani.

A szerződések speciális tartalmi követelményei[376]

57/A. § (1)[377] A központi költségvetési szerv, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője által kötött szerződésnek, adott megbízásnak, megállapodásnak, megrendelésnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell:

a) a szakmai, műszaki teljesítés határidejét, melyet tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át,

b) a kifizetendő összeget,

c) az összeg kifizetésének határidejét, a következő év(ek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben.

(2) Ha a kötelezettségvállalás érvényességéhez a pénzügyminiszter 134/A. § (2) bekezdés szerinti jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell ennek bizonylatát.

A személyi juttatási előirányzat és a létszám tervezése, felhasználása[378]

58. § (1)[379]

(2) A személyi juttatások magukban foglalják:

a) a rendszeres személyi juttatásokat,

b) a nem rendszeres személyi juttatásokat,

c) a külső személyi juttatásokat.

(3)[380] A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, 13. havi illetménye, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.

(4) A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek; vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre; vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.

(5)[381] A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni az Áht. 93/A. §-ában foglalt keresetkiegészítést, melynek számítási alapja a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata. E juttatások között kell továbbá megtervezni a jutalom előirányzatát, melynek mértéke - amennyiben a Kormány másként nem rendelkezik - a költségvetési szerveknél a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8%-a. E rendelkezés nem vonatkozik az adó-, illeték- és vámügyi, továbbá munkabiztonsági és munkaügyi feladatokat ellátó szervekre, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az e feladatokat ellátókra, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére.

(6)[382] A külső személyi juttatások előirányzata a költségvetési szerv állományába nem tartozók személyi juttatásait foglalja magában, beleértve a saját munkavállalónak a munkakörén kívüli munkáért fizetett juttatását is.

(7)[383] A létszám-előirányzat magában foglalja a (2) bekezdés szerinti személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható - és a feladatok ellátásához az irányító szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott - költségvetési engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet) és az éves átlagos statisztikai állományi létszámot (a továbbiakban: átlaglétszám). Tájékoztató jelleggel be kell mutatni a tárgyév első napján foglalkoztatott tényleges és munkajogi nyitólétszámot, valamint az év utolsó napján nyilvántartott tényleges és munkajogi zárólétszámot, továbbá - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a betöltetlen álláshelyek számát az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével.

(8)[384] A tervezett előirányzat-növekményhez kapcsolódó létszám rendszeres személyi juttatásait a költségvetési szerv munkaköri csoportokra számított személyi juttatások átlagával kell tervezni.

(9)[385] Létszám személyi juttatási előirányzat nélkül nem tervezhető. Az átmenetileg be nem töltött álláshelyekre jutó előirányzatot az érintett álláshely tényleges személyi juttatásai alapján kell tervezni.

(10)[386] Az elemi költségvetésben jóváhagyott engedélyezett létszámkeret év közben az irányító szerv által módosítható[387]

a)[388] feladatváltozással összefüggésben,

b) a költségvetési szerv évközi többletbevételeiből az e rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében szabályozott előirányzat terhére, határozott időre történő foglalkoztatás mellett

növelhető.

59. §[389] (1) A költségvetési szerv a hatáskörébe utalt személyi juttatások és létszám előirányzatával - a jogszabályi előírások figyelembevételével - önállóan gazdálkodik.

(2)[390] A személyi juttatások előirányzatának az előirányzat-maradványa év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően felhasználható jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból az e rendelet 58. §-ának (5) bekezdésében említett mértéken felül a rendszeres személyi juttatási előirányzat további 10%-os mértékéig terjedhet, az e rendelet 58. §-ának (5) bekezdésében megjelölt szervek és feladatot ellátók kivételével. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozáson túlmenően a költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatai között a feladatváltozással, illetve a feladatvégrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre.

(4) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen.

(5)[391]

(6)[392] Abban az esetben, ha a költségvetési szerv az év során csökkenti a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzatot, az abból származó megtakarítást a költségvetési évben és a következő év(ek) ben felhasználhatja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha feladatelmaradás történt, továbbá ha a feladat ellátására más szervezeti formában kerül sor.

(7)[393] A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás - a feladatelmaradásra eső megtakarítás kivételével - az adott évben, továbbá a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felhasználható. A személyi juttatások előirányzatának tartós megtakarítása illetményjavításra és jutalmazásra felhasználható, évközi átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. Tartós kötelezettség vállalható - a fejezetet irányító szerv által szabályozott módon - a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltésére.

(8) A költségvetési szervnek az éves költségvetésében engedélyezett személyi juttatások előirányzata év közben a jogszabályban foglaltak szerint változtatható meg, a jogcímtől függően létszám-előirányzattal együtt vagy anélkül.

(9)[394] Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat - megbízó által igazolt - teljesítése után kerülhet sor.

(10)[395] A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére - dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra - szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy az irányító szerv által szabályozott, illetve a fejezetet irányító szerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthető.

(11)[396] A központi költségvetési szerveknél a központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó információszolgáltatáskor a - költségvetési kiadások elkülöníthetősé-gét a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.

(12)[397] A költségvetési szerv - kivéve a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszere alá tartozó munkáltatókat és kifizetőket, továbbá a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat és költségvetési szerveiket - az előírt kötelezettségek közül a költségvetési előirányzatai terhére elszámolt összeget terhelő személyi jövedelemadó, adóelőleg levonását és bevallását az általános szabályok szerint, befizetési kötelezettségét az adott költségvetési szervre vonatkozó fizetési rend szerint teljesíti.

60. § (1) Tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésnek minősül, ha a költségvetési szerv év közben úgy hajt végre létszámcsökkenést (álláshely megszüntetést), hogy[398]

a) a tevékenységi körébe tartozó feladatok változatlansága mellett azok változatlan színvonalú ellátását a tárgyévben és az azt követő években is biztosítani tudja,

b) csökken az ellátandó állami feladatok köre,

c)[399] a létszámcsökkenéssel összefüggésben felmerülő kifizetések részben vagy egészében a tárgyévben esedékesek,

d)[400]

e) a létszámcsökkenést követően létszáma csak az éves költségvetésben tételesen meghatározott jogcímeken nő.

(2)[401]

(3) Nem minősül létszámcsökkenésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása, a költségvetési szerven belüli áthelyezés.

Gazdálkodó szervezet alapításának, abban való részesedésszerzésnek, valamint a gazdálkodó szervezet átalakulásának szabályai, a gazdálkodó szervezet és a közalapítvány éves tevékenységének értékelése[402]

61. § (1) Ha a központi költségvetési szerv gazdálkodó szervezetben vesz részt, köteles az azzal kötött szerződésben

a) a bérbeadás szabályai szerint használatba adott ingatlanért, ingatlanrészért és egyéb tárgyi eszközökért legalább a fenntartást biztosító mértékű bérleti díj fizetését kikötni;

b) az igénybe vett szellemi tevékenység és egyéb anyagi javak, szolgáltatások ellenértékét megtéríttetni.

(2)[403] Ha a fejezetet irányító szerv vagy költségvetési szerve gazdálkodó szervezetet kíván alapítani, vagy abban tagsági (részvényesi) jogviszonyt létesíteni, illetve részesedést szerezni, továbbá átalakulását kezdeményezni, a Kormány előterjesztésben kérelmét köteles a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) tervezetéhez kapcsolt

a) a feladatellátás tartalmát, jellemzőit, feltételeit - e rendelet 18. számú melléklete szerinti formában és tartalommal - leíró és értékelő részletes indokolással,

b) a feladatok költségeit, bevételeit középtávon tartalmazó üzleti tervvel alátámasztani.

(3) Közalapítvány Kormány által történő létrehozása esetén az előterjesztés tartalmára az e rendelet 18. számú mellékletében foglaltakat kell megfelelően irányadónak tekinteni.

(4)[404] A központi költségvetési szerv - ideértve a fejezetet irányító szervet is - mint vagyonkezelő, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogok gyakorlója évente értékelni köteles, hogy

a) a gazdálkodó szervezet (az MNV Zrt., az ÁKK Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank kivételével), a közalapítvány, az alapítvány (a továbbiakban e § tekintetében: gazdálkodó szervezet) működése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét;

b) a gazdálkodó szervezetnek nyújtott költségvetési pénzeszközök (támogatás, tőkeemelés, szolgáltatás ellenértéke, egyéb jogcímen biztosított ilyen forrás) hogyan hatottak az általuk végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a szervezet jövedelmezőségére és a vagyon változására;

c) indokolt-e az állami feladat e gazdálkodó szervezettel történő ellátása, szükséges-e változtatni az együttműködés tartalmán. Az indoklásnak olyan gazdasági számításokon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy az állami feladatok e gazdálkodó szervezettel való ellátása költségvetési szervi formával, vagy szolgáltatás igénybevételével szemben eredményesebb, hatékonyabb, gazdaságosabb.

(5)[405] A (4) bekezdés szerinti értékelés a zárszámadási törvényjavaslat indokolásának a része.

Biztosítás kötésére vonatkozó szabályok

62. § (1)[406] A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire; továbbá jogszabály, illetőleg az irányító szerve által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a költségvetési szerv által foglalkoztatott személyekre.

(2)[407] A költségvetési szerv alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét - munkáltatói tagként - egészben vagy részben átvállalhatja, illetve adományt adhat.

(3)[408] A költségvetési szerv a vele foglalkoztatotti jogviszonyban álló magánnyugdíjpénztári tagdíját - jogszabályban meghatározott mértékig - kiegészítheti.

(4) A költségvetési szerv a (2)-(3) bekezdésben foglaltak mértékéről, a jogosultság feltételeiről belső szabályzatában rendelkezik.

A felújítás és a beszerzés szabályai[409]

63. §[410] (1)[411] A tárgyi eszköz felújítási előirányzat irányító szerv általi központi, vagy adott költségvetési szerv - ideértve a középirányító szervet is - általi kezelésről az irányító szerv dönt.

(2)[412] A központilag kezelt tárgyi eszköz felújítási előirányzatát az irányító szerv - az általa meghatározott célra - év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére.

(3)[413] A költségvetési szerv által kezelt felújítási előirányzatnak az irányító szerv által jóváhagyott felújítási terven kell alapulnia.

(4) Meglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha a meglévő tárgyi eszköz nulláig leíródott (nettó érték=0), vagy megsemmisült, továbbá, ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan a költségvetési szerv minősítése szerint.

A központi költségvetési szervek vagyongazdálkodásának szabályai[414]

63/A. § (1)[415] A központi költségvetési szerv köteles a rábízott állami vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodni, annak állagát, értékét megőrizni, védeni, lehetőség szerint a vagyon értékét növelni.

(2)[416] A központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles - költségvetésével összhangban - megtervezni:

a) az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását,

b) az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak használatának vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlásának átruházását meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv által vagyonkezelt vagyonelem értékesítésre történő átadását az MNV Zrt. részére,

c) az előző évben szerződés alapján átadott, befektetett állami vagyon hasznosításának - értékelés alapján történő - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását,

d) az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és a jogszabályok alapján a költségvetési szervet megillető, az értékesítésből várható bevételek meghatározását,

e) beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásait,

f) a vagyon használatának ellenértékeként az MNV Zrt.-vel kötött visszterhes szerződésben foglaltak szerint fizetendő pénzösszeget, vagy pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más formában nyújtott ellenszolgáltatást.

(3)[417] A központi költségvetési szerv által készített vagyongazdálkodási programot az MNV Zrt. részére minden évben május 3 1-ig meg kell küldeni.

(4) A központi költségvetési szerv a készleteinek beszerzésére, hasznosítására, selejtezésére vonatkozóan készletgazdálkodási intézkedési tervet készít, gondoskodik a végrehajtáshoz szükséges előirányzat (kiadás-bevétel) megtervezéséről.

(5)[418] Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban értékelni kell az éves vagyongazdálkodási program szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását. Az értékelésről készített dokumentumot április 30-ig meg kell küldeni az MNV Zrt.-nek.

(6) A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknak a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott terveket külön jogszabályban foglaltak szerint kell elkészíteni.

Az állami vagyon értékesítésének különös szabályai[419]

63/B. §[420] (1) A központi költségvetési szervnek - ha törvény másként nem rendelkezik - a vagyonkezelésében lévő ingatlan engedélyezett értékesítéséből származó bevételnek az értékesítés igazolt költségeinek és az értékesítést terhelő általános forgalmi adó befizetési kötelezettség fedezetén felüli összegét a bevétel jóváírását követő 15 napon belül kell befizetnie.

(2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítési költségeként számolható el az értékbecslés, a pályázat, a hirdetés, a környezetvédelmi vizsgálat kiadásai, továbbá az értékesítés engedélyezésének időpontjától az értékesítésig felmerült, költségvetési szervet terhelő vagyonőrzési, biztosítási kiadások, ügyvédi, közjegyzői díjak.

(3)[421] A központi költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésére az MNV Zrt.-vel kötött szerződés szerint köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszter és az MNV Zrt. számára az értékesítésből származó tényleges bevételről, valamint a központi költségvetést megillető bevétel átutalásáról. Az értékesítésről az e rendelet 6/a. számú melléklete szerinti formában és tartalommal kell elszámolni.

A vállalkozási tevékenység

64. § (1) A vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatait terheli e tevékenységet szolgáló valamennyi kiadás, beleértve azt az összeget is, mely a bevételek meghatározott köre után a központi költségvetést illeti meg. A közvetlenül teljesített kiadásokat a közgazdasági jellegnek megfelelő kiadási jogcímeken, a költségvetési évben ténylegesen befolyó bevételeket a kijelölt bevételi jogcímeken kell elszámolni.

(2) A közvetett (általános) kiadásokat (karbantartó, kisegítő részlegek, épületek fenntartása, központi irányítás) a költségvetési szervnek a számviteli politikájában rögzített felosztási rend szerint kell az alap- és a vállalkozási tevékenységek között elszámolnia.

(3)[422] A vállalkozási tevékenység folyó évi bevételeiből - kivéve a vállalkozási tevékenység megkezdésének évét -nem számolható el felhalmozási kiadás, ideértve a tárgyi eszköz felújítást is. Ez alól kivételt képez az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz terhére elszámolt felhalmozási kiadás, ha e felhasználási célt a szerződés tartalmazza. Felhalmozási kiadást egyébként csak a vállalkozási tartalék terhére lehet teljesíteni.

(4) Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben meghaladja a ténylegesen teljesített - a költségvetési támogatást is magában foglaló - összbevétel egyharmadát, és a vállalkozások tartós fenntartására, illetve bővítésére lehetőség látszik, az alapító - központi költségvetési szervnél a pénzügyminiszter egyetértésével - dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy gazdasági társasággá való átalakításról, illetve a vállalkozási részlegek leválasztásáról.

A pénzmaradvány, az előirányzat-maradvány megállapítása, elszámolása és felhasználása

65. § (1)[423] Pénzmaradvány a költségvetési szerv alaptevékenységének teljesítésével és a kapacitások más, nem vállalkozás jellegű hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások, a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél - ideértve a fejezeti kezelésű előirányzatokat is - előirányzat-maradvány a módosított kiadási és bevételi előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként képződik. Az állami felsőoktatási intézménynek a maradvány-elszámolás során külön be kell mutatnia az értékpapírok vásárlására fordított kiadást, illetve ezen értékpapírok értékesítéséből, beváltásából származó bevételt is.

(2) A költségvetési szerv a pénzmaradványát, az előirányzat-maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségükről szóló jogszabálynak megfelelően.

66. §[424] (1)[425] A fejezet összesített előirányzat-maradványát - a fejezetet irányító szerv április 15-éig, a társadalombiztosítási költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatok működési összesített előirányzat-maradványát - az ágazati irányító szerv május 31-éig benyújtott adatszolgáltatása alapján a pénzügyminiszter a tárgyévet követő év május 15-éig, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szervek esetében a tárgyévet követő év június 20-áig megállapítja, a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat jóváhagyja.

(2)[426] A pénzügyminiszter

a) a beruházások, a több éven keresztül megvalósuló felújítások és beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlások, a többéves megvalósítással kiírt pályázatok, valamint a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, a nemzetközi támogatások, az európai uniós forrásokkal megvalósuló programok, illetve a vis maior helyzetek miatti előirányzat-maradványról, valamint

b) azon a) pontba nem tartozó összegekről, amelyre - központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek esetében - kötelezettséget vállaltak, de annak pénzügyi teljesítésére nem került sor a tárgyévet követő év június 30-áig előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik az a)-b) pont szerinti maradvány elvonásáról, illetve a feladat további finanszírozásáról.

(3)[427] A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerinti döntés figyelembevételével szeptember 15-éig hagyja jóvá az előirányzat-maradványt, melyről egyidejűleg értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt.

(4)[428] Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-maradványát vagy pénzmaradványát az irányító szerv felülvizsgálja és jóváhagyja. A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv - a Kincstár egyidejű tájékoztatásával - a pénzügyminiszter jóváhagyását követő 15 napon belül, az önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadási rendeletével egy időben hagyja jóvá.

(5)[429]

(6) A pénzmaradványból, illetve az előirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg

a)[430] a végleges feladatelmaradás miatti összeg;

b)[431] meghatározott célra - kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokra - rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek;

c)[432] amelyet a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat-növekményből nem használt fel a létszámfeltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatt.

d)[433]

e) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van;

f) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány;

g)[434] az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél az önkormányzat rendeletében a pénzmaradvány elszámolásra vonatkozó előírások szerint számított összeg.

h)[435]

j)[436] az az összeg, amelyet a központi költségvetési szervnek támogatási szerződés, megállapodás alapján folyósítottak - kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokat -, de arra a szerződés, megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül nem vállalt kötelezettséget.

(7) A pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a köztartozások kivételével

a) a kincstári körbe tartozó költségvetési szervnek - a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével - a fejezet maradvány-elszámolási számlájára, a fejezetnek a Pénzügyminisztérium által megjelölt számla javára kell teljesítenie az előirányzat-maradvány jóváhagyását követő 30 napon belül,

b)[437] helyi önkormányzati, illetve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervnek az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell az érintett előirányzatok módosítása mellett befizetnie,

c) a társadalombiztosítási költségvetési szervnek a társadalombiztosítás pénzügyi alapja javára az előirányzatmaradvány jóváhagyását követő 30 napon belül kell befizetnie.

(8) A kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveknél a befizetéseket a pénzmaradvány jóváhagyását követő 8 napon belül kell teljesíteni.

(9)[438]

(10)[439] Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő

a) az a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevétel, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra,

b) a kötelezettségvállalások azon állománya, melyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, és a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg,

c)[440] az európai uniós forrásokból a központi költségvetési szervek, mint kedvezményezettek részére lebonyolításra átadott előleg összege.

d)[441] a deviza és a valuta készlet értékelése során megállapított árfolyamnyereség összege.

(11)[442]

67. § (1) A költségvetési szervnél a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány személyi juttatásokból származó része - a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően - a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. A pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. A pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja.

(3)[443] Az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervénél képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadása-átvétele - az európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok előirányzatainak és a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok kivételével - csak a Fejezeti maradvány-elszámolási számlán keresztül történhet.

(4)[444] A 66. § (10) bekezdésének d) pontja szerinti maradványt a jóváhagyott pénzmaradványon, előirányzat-maradványon belül tartalékként kell elkülöníteni és évközben csak a pénzügyileg realizált árfolyamváltozások hatásainak ellentételezésére lehet felhasználni.

A vállalkozási tevékenység eredménye

68. § (1) A vállalkozási tevékenység eredményét a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szabályozása szerint kell megállapítani.

(2) A pénzforgalmi eredményt a fel nem használható rész megállapításakor

a) növeli

1. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,

2. az előző évben az alaptevékenység ellátásához tervezett elkülönített eredményrész tárgyévben fel nem használt összege,

3. év végén a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételéből - az Áht. 100. §-ában foglaltakra figyelemmel - értékpapír-vásárlásra fordított összeg,

4. a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg;

b) csökkenti

1. a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege,

2.[445]

3. a bevételként kapott adózott eredmény (osztalék) összege (közös érdekeltségű munkák, társaságok),

4. a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése,

5. a tárgyévben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege,

6. a tárgyévben az alaptevékenységhez felhasznált és a következő évben felhasználni tervezett (elkülönített) eredményrész,

7. a belföldi székhelyű alapítvány céljára és a közérdekű kötelezettségvállalásra vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul,

8. az előző évben - az Áht. 100. §-ában foglaltakra figyelemmel - vásárolt értékpapír visszavásárlásából származó bevétel.

(3) A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét - jellegétől függően - az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni.

(4) Az eredmény költségvetési törvényben meghatározott része a költségvetési szervet nem illeti meg.

(5)[446] Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi év(ek) ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv alapító okiratában a vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi év(ek) ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenysége tartaléka terhére köteles rendezni.

(6)[447]

A vállalkozási tartalék felhasználása

69. § (1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási tevékenységei együttes eredményének a költségvetési szerv által felhasználható (befizetési kötelezettséggel csökkentett) részéből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg - a következő sorrendben - felhasználható

a) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére;

b) a megbízókkal szembeni, vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére;

c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen

1. az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére,

2. szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra - ideértve a munkavállalók számára folyósítható pénzbeli hozzájárulásokat is - és létesítmények fenntartására,

3. vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra,

4. jutalmazásra,

5.[448] gazdálkodó szervezetben való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére,

6.[449] gazdálkodó szervezetben pénzbeli hozzájárulásra, tőkeemelésre, alapítvány támogatására.

(3)[450] A helyi önkormányzati, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tartaléka felhasználásának további szabályait a helyi önkormányzat, illetve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

(4) A vállalkozási tartalék felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

VII. Fejezet

A FELADATFINANSZÍROZÁS KÖRÉBE VONT ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE[451]

Általános előírások

70. §[452] (1)[453] A feladatfinanszírozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:

a) a központi beruházásokra, beleértve a lakásépítés és a lakástámogatás előirányzatait is,

b) azon fejezeti kezelésű előirányzatokra - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel -, melyek esetében a felhalmozási költségvetés eredeti előirányzata meghaladja a 100 millió forintot,

c) egyes európai uniós támogatással (Átmeneti támogatás, TEN-T) megvalósuló programokra, továbbá az uniós nagyberuházások és komplex programok előkészítésére a decentralizált rész kivételével,

a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével,

a nemzetközi fejlesztési intézmények (Világbank, Európai Beruházási Bank stb.) pénzeszközeiből (hitel és vissza nem térítendő támogatás), vagy nemzetközi egyezmény alapján Magyarországnak nyújtott segélyből megvalósuló feladatok lebonyolítására a pénzügyminiszter döntése alapján,

d)

e)

f)[454] az irányító szerv által kezdeményezett egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokra.

(2)[455]

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok:

a) a nemzetközi tagsági díjra, külföldi devizában teljesítendő kötelezettségekre jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok;

b) az ösztöndíjak, a kitüntetések, díjak, az állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának előirányzatai;

c) a normatív módon működő támogatások és térítések;

d) az év közben belépő beruházások - költségvetési szervhez átcsoportosításra kerülő - működtetési, fenntartási előirányzata;

e) a társadalmi szervezetek, közalapítványok, közhasznú társaságok költségvetési törvényben működési támogatásként megjelölt előirányzata;

f) a határon túli magyarok oktatási és kulturális feladatainak támogatása;

g) a fejezeti tartalék.

h)[456] a részben vagy egészében pályázati rendszer keretében felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzatok,

i)[457] a fejezeti kezelésű előirányzatok közül azok a központilag kezelt előirányzatok, melyek év közben előirányzat-módosítással kerülnek a költségvetési szervekhez, és az előirányzat a költségvetési szerv működtetési és felhalmozási célú kiadásainak kiegészítését, illetve az állami feladat ellátását szolgálja,

j)[458] a NATO Biztonsági Beruházási Programjához kapcsolódó előirányzat,

k)[459] az Útpénztár előirányzata, a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat és a Kötött segélyhitelezés előirányzata,

l)[460] a Schengeni követelményeknek való megfelelés előirányzata, a Kossuth tér rendezése alcím előirányzata,

m)[461] egyes, európai uniós forrásból megvalósuló programok előirányzatai (Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Halászati Operatív Program, INTERREG, INTERACT, Európai Területi Együttműködés, EGT Norvég Alap, "Svájci Hozzájárulás", EQUAL programok előirányzatai);

n)[462] EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai.

o)[463] Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzat.

(4) Azon előirányzatok esetében, melyekre a vonatkozó jogszabályi (végrehajtási) rendelkezés külön definiált szakmai mechanizmus alkalmazását írja elő, ennek megtörténte után kell a kifizetést (a pénzügyi rendezést) kezdeményezni a jelen fejezetben összegzett eljárási szabályok szerint.

71. §[464] (1) A feladat megvalósításának megkezdése előtt az előirányzattal rendelkező meghatározza annak

a) célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a megvalósítás során folyamatosan mérhető és ellenőrizhető legyen,

b) megvalósítási időtartamát, határidejét,

c) bekerülési költségét, pénzügyi forrásösszetételét éves ütemezésben,

d) a végrehajtásról készítendő időközi, illetve befejezéskori szakmai értékelés módját, valamint annak tartalmi és formai követelményeit.

(2)[465] Az előirányzat éves költségvetésének jóváhagyását követően a fejezetet irányító szerv vezetője gondoskodik a finanszírozás alapját képező Finanszírozási Alapokmányok (a továbbiakban: Alapokmány) e rendelet 5. számú melléklete szerinti tartalommal évente folyamatosan, de legkésőbb a feladathoz kapcsolt program jóváhagyását követő 30 napon belüli elkészítéséről, továbbá jóváhagyásáról és a 72. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott határidő szerint a Kincstárhoz való benyújtásáról.

(3) Több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló program esetén megállapodásban kell rögzíteni a program koordinálását végző főfelelősét, az egyes finanszírozók által biztosított források rendelkezésre bocsátásának időpontját, az ellenőrzés módját.

(4) A 70. § (1) bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatok - a megvalósítás céljának, ütemének megfelelően - részfeladatokra bonthatók.

71/A. §[466]

A feladatfinanszírozás okmányai[467]

72. §[468] (1)[469] A feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok finanszírozásának megkezdéséhez

a)[470] az e rendelet 70. § (1) bekezdésébe tartozó előirányzatokra programonként Alapokmányt kell benyújtani a Kincstárhoz elektronikus úton folyamatosan, de legkésőbb a jóváhagyást követő 60 napon belül,

b) a tárgyév június 30-át követően induló programok esetében a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az Alapokmányt benyújtani a Kincstárhoz.

(2)[471] Az Alapokmányokat minden egyes részfeladatra el kell készíteni.

(3)[472]

(4)[473]

(5)[474] Több évet átfogó feladatvállalás esetében a finanszírozás okmányait évente be kell nyújtani a Kincstárnak - kivéve az e rendelet 73. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat -, beleértve azt az esetet is, amikor az előirányzat elsődleges elszámolója már nem rendelkezik eredeti előirányzattal.

A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok felhasználásának eljárási szabályai[475]

73. §[476] (1)[477] A Kincstár a hozzá elektronikus úton megküldött Alapokmányokat megvizsgálja és azokat részfeladat azonosítóval ellátva visszaigazolja (visszaküldi) - elektronikus úton - a fejezetnek, amely gondoskodik a megvalósító értesítéséről. A Kincstár az Alapokmányokat a költségvetési törvényben meghatározott cél(ok)nak és előirányzat(ok)nak való megfelelés, a rendelkezésre álló előirányzatok, források, az okirat kitöltésének teljeskörűsége, valamint a szakmai döntéshozó által szükség szerint megállapított egyéb szempont szerint vizsgálja.

(2)[478]

(3)[479] A Kincstár az Alapokmányok befogadásával és annak azonosítóval ellátott visszaigazolásával egyidejűleg

nyilvántartásba veszi a teljes bekerülési költséget (kiadást), annak éves előirányzatát, forrásösszetételét;

b) végrehajtja a megvalósításhoz szükséges tárgyévi egyösszegű előirányzat-módosítást - ideértve a jogszabályi rendelkezés alapján nyújtható előlegeket is - és annak kötelezettségvállalásként történő lekötését az Alapokmányokban foglalt teljes előirányzatra vonatkozóan.

(4)[480] A több évre ütemezett és a központi költségvetési előirányzaton kívül egyéb forrás igénybevételével megvalósuló részfeladatok esetében a Kincstár visszaigazolásával csak a tárgyévre vonatkozó központi költségvetési előirányzat terhére és a megfelelő számlákra befizetett és előirányzatosított egyéb források erejéig rendelkezik a kifizetésről.

(5)[481] A jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott, a Kincstárnak Alapokmányon bejelentett és a Kincstár által visszaigazolt feladat tárgyévi költségvetési előirányzata a fejezetnél vagy intézménynél kötelezettségvállalással lekötött előirányzatnak minősül, amelynek terhére az igazolt teljesítményekre az esedékességkor a Kincstár teljesíti a kifizetéseket.

(6)[482] Az előirányzat-maradványok év végén előirányzat-módosítással egyidejűleg forrásonként visszavezetésre kerülnek az Alapokmányban meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatra. A végrehajtott előirányzat-módosításról a Kincstár értesíti az irányító szervet és az érintett költségvetési szervet.

(7)[483] Az irányító szerv a Kincstár által megküldött értesítő alapján - feladat/részfeladat azonosítóval jelölt - a pénzügyminiszter által szabályozott előirányzat-módosításra rendszeresített adatlapon a finanszírozási okmányok módosítása nélkül rendelkezhet az előirányzatok visszavezetéséről, ha azok szerződéssel lekötöttek. Az így visszavezetett előirányzat-maradványokhoz kapcsolódó, az európai uniós - és a tárgyévet megelőzően a devizaszámlára beérkezett - források felhasználására a finanszírozási alapokmányok módosítása nélkül, az érintett előirányzat-maradványok tárgyévi megnyitásával kerülhet sor. Az okmányok előirányzati összegének vagy a pénzügyi forrás összetételének változása esetén a finanszírozás okmányait ismételten be kell nyújtani. Minden egyéb módosítást levélbeli közléssel papíralapon, vagy az e célra biztosított elektronikus rendszeren keresztül lehet kezdeményezni. Az eljárás alkalmazható a fejezetet irányító szerv rendelkezési jogában fenntartott fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa terhére lekötött előirányzatokra is.

74. §[484] (1) A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzat elszámolása történhet:

a)[485] a fejezetet irányító szervnél, ha a fejezeti kezelésű előirányzat feletti rendelkezési jogot magának fenntartja, vagy ha a részfeladatot megvalósító költségvetési szerv részére előirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és utalványozási jogot biztosít;

b) az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szervnél, ha a fejezet a rendelkezési jogot - fejezeti hatáskörben - előirányzat-módosítással átengedi a megvalósító költségvetési szerv számára;

c) a költségvetési szervnél, ha a lakásépítés és lakástámogatási előirányzat a költségvetési szerv költségvetésében szerepel.

(2)[486] A fejezetet irányító szerv a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott része felett a rendelkezési jogot egy-egy részfeladatra Alapokmányban adhatja át. A nem az adott fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv által megvalósítandó részfeladat Alapokmányát az előirányzatot átadó és átvevő fejezetet irányító szerv vezetője vagy annak megbízottja együtt írja alá. Az utalványozási jog részfeladatot megvalósító államháztartáson kívüli szervezetnek - az európai uniós támogatások kivételével - nem adható át. Egyéb előirányzatok esetében ez alól - egyedi elbírálás alapján - a pénzügyminiszter adhat felmentést.

(3)[487] Amennyiben a rendelkezési jog átadása - az Alapokmányban foglaltak szerint - előirányzat-módosítással történik, a Kincstár a fejezeti kezelésű előirányzatról az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv javára a támogatással fedezett kiadási előirányzat-átcsoportosítást, továbbá a pénzeszközátadás keretében átadott maradvány, illetve egyéb forrás terhére megvalósuló kifizetéssel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat módosítást az Alapokmány befogadásával egyidejűleg hajtja végre.

(4)[488] Az előirányzat-módosítással járó részfeladat esetében az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv a (3) bekezdésben foglaltak szerint végrehajtott előirányzat-módosítást saját költségvetésében a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre. A számlakivonat alapján elszámolja a támogatást, illetve a pénzeszközátadást jóváírásként, valamint a teljes kifizetett összeget a megfelelő kiemelt előirányzaton pénzügyi teljesítésként. A fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkező fejezet a támogatással fedezett előirányzat-változást főkönyvi nyilvántartásában a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre.

(5)[489] Az a költségvetési szerv, amely nem saját irányító szervétől (fejezetétől) kap előirányzatot, köteles a Kincstártól kapott értesítő másolatának megküldésével tájékoztatni saját irányító szervét.

(6)[490] A Kincstár azon fejezetek részére, amelyekhez tartozó költségvetési szerv(ek) más fejezet előirányzatából átcsoportosítással kapnak előirányzatot, havonta kimutatást küld az átcsoportosított előirányzatokról.

(7) Ha a megvalósító költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata nem tartalmazza a részfeladat finanszírozásához igénybe vett egyéb intézményi saját forrás fedezetét, a szükséges előirányzat-módosítás fejezeti hatáskörben engedélyezhető.

(8)[491] A Kincstár az egyes részfeladatokon teljesített tranzakciókról kincstári tranzakciós kódonkénti bontásban havonta értesítőt küld az előirányzat eredeti jogosultjának.

A feladatfinanszírozás pénzügyi lebonyolítása, ellenőrzése[492]

75. §[493] (1)[494] A jóváhagyott előirányzatok felhasználása a 72. §-ban részletezett okmányok alapján a fejezet vagy a költségvetési szerv részére nyitott

a) 70. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatok esetében a Beruházási előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: BEFK),

b) 70. § (1) bekezdésének b)-c) és e)-f) pontjaiban foglalt feladatok esetén a Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: FEFK) történik az Alapokmányban utalványozásra kijelölt kezdeményezése alapján a Kincstárnál. A FEFK, BEFK számlára a számlatulajdonos közvetlenül csak jóváírást kezdeményezhet.

(2)[495] A 70. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feladatok pénzügyi lebonyolítási szabályait külön kormányrendelet tartalmazza.

(3)[496] A költségvetési támogatás FEFK, BEFK számlán történő jóváírása a kifizetések elrendelésével egyidejűleg történik a Kincstárban.

(4)[497] Ha a támogatással fedezett költségvetési előirányzaton kívül a feladatfinanszírozáshoz más forrás igénybevétele is társul, a megvalósító a pénzügyi teljesítést megelőzően köteles az egyéb forrást a megfelelő számlára átutalni.

Amennyiben

a) a kiegészítő forrás része a feladat központi költségvetésben elszámolandó teljes előirányzatának (azaz a felhasználható aktuális kiadási előirányzatnak), akkor azt a FEFK, BEFK számlára kell irányítani,

b) az egyéb forrás a költségvetési előirányzat központi költségvetésben elszámolásra nem kerülő kiegészítésére szolgál, azt a technikai számlaként működő Fejezeti Lebonyolítási számlára (a továbbiakban: Lebonyolítási számla) kell utalni.

(5)[498] A Kincstár a kifizetéseket az Alapokmányban meghatározott egyéb forrásoknak a FEFK, BEFK vagy a Lebonyolítási számlán történő rendelkezésre állása esetén teljesíti.

(6)[499] A Kincstár eltekinthet a kiegészítő forrás kincstári számlára történő befizetésétől, ha az Alapokmány erre lehetőséget biztosít, vagy a kiegyenlítendő számla kiegészítő forrást terhelő részének kifizetését bankszámlakivonattal igazolják.

76. §[500] (1)[501]

(2)[502] E rendelet 5. számú mellékletében meghatározott szerződés (kötelezettségvállalás) bejelentési adatlapot kitöltve (a továbbiakban: Szerződésbejelentés) a kötelezettségvállalás létrejöttét követő 8 munkanapon belül kell megküldeni elektronikus úton a Kincstár részére. A Szerződésbejelentéseket papíralapon három példányban küldik meg kincstári körbe nem tartozó megvalósítók, amennyiben jogosultak közvetlenül azok aláírására és beküldésére. A visszaigazolt Szerződésbejelentések megvalósítók részére történő eljuttatásáról a fejezet gondoskodik. A Szerződésbejelentés alapját képező szerződéseket, valamint az egyéb - nem szerződésnek minősülő - kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat egy példányban, papíralapon kell eljuttatni legkésőbb az első átutalási megbízással egyidejűleg a Kincstárhoz, hivatkozva a visszaigazolt Szerződésbejelentés kincstári azonosító számára.

(3)[503] A Kincstár a (2) bekezdés szerinti Szerződésbejelentéseket - ha azok tartalmukat és összegszerűségüket tekintve megfelelnek az Alapokmányban foglaltaknak -vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi. A Szerződésbejelentésekhez kapcsolódó nem magyar nyelven megkötött szerződéseket a Kincstár kizárólag a benyújtott szerződés azon szakaszainak magyar nyelvű fordításával együtt fogadja be, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását.

(4)[504] A Kincstár a kifizetéseket a Kincstárhoz bejelentett módon aláírt fizetési megbízások alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat kell csatolni. A lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás mellékleteként csatolni kell a benyújtó szerv lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számlája utolsó - 15 napnál nem régebbi - banki kivonatának hitelesített másolatát, valamint a keletkezett új kötelezettséget tartalmazó dokumentumot az igénylést alátámasztó kimutatással együtt. Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására - a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében - a teljesítést követő években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható időpontjától függetlenül a kivitelezői teljesítés igazolását követő 10 napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés megvalósítása és a beruházás pénzügyi előirányzata (fedezete) terhére történő nyilvántartásba vétel céljából.

(5)[505] A (4) bekezdésben foglalt előírással összhangban, a részfeladatok pénzügyi előirányzata terhére előleg nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha külön jogszabály lehetővé teszi. Az előleg kifizethetőségét az Alapokmányban jogszabályra történő hivatkozással jelezni kell.

(6)[506] A Kormány által elfogadott fizetés-átütemezéssel érintett feladatok esetében a döntés tartalmazza az ezzel járó pénzügyi többlet finanszírozásának feltételeit.

(7)[507] Amennyiben a teljesítési záradékkal ellátott számlával (számlát helyettesítő bizonylattal) igazolt teljesítmény az Alapokmánnyal, az előjegyzett szerződésekkel összhangban van, a Kincstár az átutalási megbízást a kötelezettségvállalásként előjegyzett támogatási előirányzat-felhasználási keret, maradvány vagy egyéb forrás, illetve a központi költségvetési előirányzaton kívül a beérkezett kiegészítő forrás terhére teljesíti, közvetlenül a kivitelező számlája javára történő átutalással. Kifizetés függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások jogcímen nem kezdeményezhető. Működési költségek, vagy beruházás közvetett járulékos költségei elszámolása esetében, ha a számlák száma 5 db-ot meghaladja és számlánként a számla bruttó értéke nem éri el a 200 000 forintot, akkor záradékolt számlaösszesítővel is igazolható a teljesítmény.

(8)[508] Ha a fejezeti, vagy intézményi megvalósító a kivitelező által benyújtott számlát - egyedi mérlegelése alapján - a saját intézményi vagy valamelyik - feladatfinanszírozáson kívüli - fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról kifizette, a kifizetés bankszámla kivonattal történő igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tárgyév végéig, EU támogatásból és a hozzá kapcsolódó társfinanszírozásból történő finanszírozás esetén az elszámolásra rendelkezésre álló időszakon belül kell kezdeményeznie az érintett részfeladat (központi beruházás) pénzügyi üteme terhére a megfelelő számlájára történő visszatérítést.

(9)[509] Amennyiben kincstári költségvetéssel nem rendelkező központi költségvetési szerv kap részfeladat megvalósítására rendelkezési jogosultságot, az általa teljesített kifizetések megtérítéséről az elsődleges elszámolást végző költségvetési szervnek kell gondoskodnia.

(10)[510] A Kincstár a feladatfinanszírozási körbe tartozó feladatok megvalósítását előzetesen a pénzügyi lebonyolítás keretében ellenőrzi. A Kincstár jogosult a megvalósításban közreműködő szervektől (személyektől) az ellenőrzés során felvilágosítást kérni a lebonyolítással kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá a szükséges okmányokról hitelesített másolatot vagy kivonatot kérni.

(11)[511] Az Alapokmányban meghatározott cél megvalósításának veszélyeztetése esetén a Kincstár csak a kötelezettségvállalásra jogosult külön rendelkezésének megfelelően fogad be további szerződéseket és rendelkezik annak pénzügyi teljesítéséről.

Beszámolás, a feladat lezárása[512]

77. §[513] (1) A feladatok lebonyolításáról beszámolót kell készíteni.

(2)[514] A költségvetési évhez kapcsolódó beszámolók:

a)[515] a fejezetet irányító szerv a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatainak teljesüléséről az éves zárszámadás keretében köteles teljes körű beszámolót készíteni. Ehhez a Kincstár biztosítja az előirányzat-módosítással átcsoportosított előirányzatok pénzügyi teljesítési adatait is. A beszámolóban a pénzügyi teljesítés adatain túl a szakmai célok és a nevesített feladatok megvalósulását is értékelni kell,

b)[516] az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szervnek a költségvetési év végén a részére az előirányzat-módosítással átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználásáról és a megvalósított célról szöveges értékelést kell készítenie, és azt megküldeni a fejezetet irányító szerv vezetőjének.

(3)[517] A feladatok megvalósulásához, lezárásához kapcsolódó beszámolók:

a)[518] a fejezetet irányító szerv a feladathoz tartozó valamennyi részfeladat lezárását követő 30 napon belül értesíteni köteles a Kincstárt azok lezárásáról. A feladat lezárását követően a fel nem használt előirányzat önrevízió keretében az előirányzat-maradvány elszámolása során befizetésre kerül,

b)[519] a megvalósító köteles az egyes részfeladat befejezéséről 30 napon belül a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt egyidejűleg értesíteni.

c)[520] a fejezetet irányító szerv a részfeladat lezárásáról az 5. számú melléklet szerinti záróokmány benyújtásával értesíti a Kincstárt, ha a részfeladat jóváhagyott pénzügyi előirányzatának felhasználása nem történt meg teljes összegében. Egyéb esetben a fejezetet irányító szerv a megvalósítás befejezéséről levélben értesíti a Kincstárt.

(4)[521] A részfeladat akkor tekintendő befejezettnek, ha a részfeladat megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettség (saját kivitelező szervezetek elszámolásainak) ellenértékét a FEFK, BEFK számla terhére elszámolták.

77/A. §[522]

VIII. Fejezet

TÁMOGATÁSI CÉLT SZOLGÁLÓ ELŐIRÁNYZATOK, ILLETVE AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK PÉNZESZKÖZEI FELHASZNÁLÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI[523]

78. §[524] (1)[525] A központi költségvetés és az alapok e rendelet 7. számú mellékletében megjelölt előirányzatai, részelőirányzatai, felhasználási jogcímei (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználásának szabályozása, az előirányzatokat terhelő döntések, a támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit - a 93/B. §-ban foglalt előirányzatra, a Területi Együttműködés előirányzataira külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2)[526] A központi költségvetés és az alapok 7. számú mellékletben nem szereplő előirányzatainak, részelőirányzatainak pályázati rendszer keretében történő felhasználása esetén e fejezet rendelkezései közül kizárólag a 79. § (2) bekezdés, a 83. § (2) bekezdés b), c) és j) pontjai, 85. § (2) és (7) bekezdései, a 87. § (7) és (8) bekezdései és a 90. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltaknak kell eleget tenni.

(3)[527] A központi költségvetés támogatási célú előirányzatai közül a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív állami hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit a nem állami humánszolgáltatókra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni. Ezen előirányzatok esetében az előirányzatot terhelő kifizetéseknél a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi a köztartozásra vonatkozó információkat és tartozás esetén a 92. § (7) bekezdésben, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint a köztartozás összegét visszatartja.

Az összehangolás általános szabályai

79. § (1)[528] A fejezetet irányító, illetve az adott előirányzatért (operatív programért) kormányzati felelősséggel felruházott szerv vezetője, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője (a továbbiakban együtt: előirányzat kezelője) az éves költségvetési tervezés keretében[529]

a) javaslatot készít az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának mértékére, a nyújtható támogatások arányára, és kidolgozza a (6) bekezdés szerinti esetre a támogatás koordinátor (10) bekezdésben leírt feladatának végrehajtásához szükséges szabályokat,

b)[530] kidolgozza az előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a támogatási konstrukciók (pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások) tervezetét. Ennek során alkalmazza az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott eljárási rendet, és ezekhez a támogatásokhoz - a (10) bekezdésben, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban foglaltakra is figyelemmel - a támogatási konstrukción belül külön szabályokat rendel, vagy ezekre a támogatásokra külön támogatási konstrukció tervezeteket készít. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabályban meghatározott eljárásrendet veszi figyelembe.

(2)[531] Az előirányzat kezelője az éves költségvetés elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, pályázatos támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az e fejezet hatálya alá tartozó előirányzatokból nyújtani kívánt támogatási konstrukciók (pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások, célrendszer leírások) tervezetének teljes körű dokumentációját, és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet által előírt esetekben az ott meghatározottak szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleményét, vagy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály által előírt űrlapot; vagy az adatszolgáltató - jogszabályi hivatkozással alátámasztott - nyilatkozatát arról, hogy az adott támogatás mentesül a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet vagy a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 46/2005. (III. 11.) Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól. A támogatási konstrukció tervezetet a Kincstár az általa mindenkor működtetett monitoring rendszerben (a továbbiakban: monitoring rendszer) rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyűjtésre vonatkozóan kompatibilitás szempontjából vizsgálja, melyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály] szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleménye, illetve az Európai Bizottság által hozott, a támogatást jóváhagyó határozat esetén a Kincstár regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerbe. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történő továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a támogatási konstrukció tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követő 10 munkanapon - a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására, illetve a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat terhére kiírt pályázati felhívások esetében 5 munkanapon - belül kell nyilatkoznia. A Kincstár a monitoring rendszerben nyilvántartja a csekély összegű (de minimis) támogatásokat kedvezményezettenként. A nyilvántartás az Art. 54. §-ának (10) bekezdésén és e rendelet 8/b. számú mellékletén alapul.

(3) Az azonos célú előirányzatok tekintetében az előirányzat kezelőjének - az érintett kapcsolódó előirányzatok kezelőjével egyeztetve - biztosítania kell, hogy az előirányzatok, pénzeszközök felhasználása - törvény vagy e rendelet általános előírásain és tartalmi követelményein alapuló - részletes szabályozása, a pályázati felhívások tartalma és közzététele összehangoltan történjék.

(4) A pályázati felhívásokat az azonos célú előirányzatok kezelői, illetve az általuk a pályázati felhívás kiadására feljogosított szerv - a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) véleményének kikérésével - lehetőség szerint egyidejűleg és évente, a tárgyév február 28-áig teszik közzé.

(5)[532] A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt, a központi költségvetés részét képező előirányzatok felhasználásával összefüggő pályázati felhívásokat kötelesek összehangolni a kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatok terhére a központi szervek által meghirdetett pályázati felhívásokkal.

(6)[533] Több előirányzat együttes támogatására azonos évben benyújtott igény esetén az egyes igényelt előirányzat szabályozásának megfelelően elkészített támogatási igényléseket, pályázatokat - a szükséges példányszámban - egyidejűleg és kizárólag azon előirányzat kezelőjéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást kérik. Több azonos összegű legmagasabb támogatási igény esetén az ezekkel érintett előirányzatok bármelyikének kezelőjéhez benyújtható a támogatási igény, pályázat. A támogatási igénynek, pályázatnak az abban megjelölt támogatási források kezelői részére történő haladéktalan megküldéséért annak az előirányzatnak a kezelője felelős, ahová az igénylést benyújtották.

(7)[534] A (6) bekezdésben foglaltakat a címzett és céltámogatások vonatkozásában külön jogszabály rendelkezései szerint kell alkalmazni.

(8)[535] Több előirányzatra is benyújtott támogatási igény, pályázat esetén az egyes támogatási igények tekintetében a döntéseket az érintett előirányzatok kezelői közösen és/vagy külön-külön - az adott előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint is - meghozhatják. Ez utóbbi esetben tájékoztatni kötelesek egymást a meghozott döntésekről.

(9)[536] Több előirányzatra is benyújtott támogatási igény esetén az érintett előirányzat kezelője, illetve az általa szerződéskötésre felhatalmazott szerv külön-külön kötnek szerződést a támogatás igénylőjével. Az előirányzatok kezelői összehangoltan ellenőrzik a támogatási szerződésben meghatározott program, projekt megvalósulását és a támogatások felhasználását. Az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságokról (szerződésszegés) kötelesek tájékoztatni egymást.

(10)[537] A Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatások minősítéséért és halmozott támogatások esetén a támogatási intenzitás mértékének betartásáért a támogatáskoordinátor a felelős.

(11)[538] A Nemzeti Kulturális Alap előirányzataira az e rendelet VIII. fejezetének rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az Alap előirányzatát legkésőbb a tárgyév február 15-éig egyeztetni kell az Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója előirányzat kezelőjével és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, a párhuzamosságok, az indokolatlan állami finanszírozások elkerülése érdekében. Az érintett felek a pályázati felhívásokat és a bírálati ülésekről készült dokumentumokat kölcsönösen megküldik egymásnak.

80. § (1)[539] Az előirányzatok fejlesztési támogatási célú felhasználása során - amely előirányzatok tekintetében ez célszerűen megvalósítható - az összehangolást közös pályázati rendszerek működtetésével is biztosítani kell. A jelentősebb vállalati beruházásokhoz támogatás elsősorban közösen meghirdetett és finanszírozott pályázati rendszerben nyújtható.

(2) Az előirányzatokból a következő évben támogatni kívánt kutatási és műszaki fejlesztési témakörökről, illetve a folyamatban levő kutatási és műszaki fejlesztési témákról az ilyen programokat finanszírozó, illetve támogató előirányzatok kezelői a tárgyév november 30-áig írásban tájékoztatják egymást. Amennyiben a tájékoztatás alapján egyazon témakört kettő vagy több előirányzat is támogatni tervez, az érintetteknek külön egyeztetést kell tartaniuk. Az egyes kutatási és műszaki fejlesztési programok, projektek új induló támogatását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak mellett a kutatási és műszaki fejlesztési programokat finanszírozó, illetve támogató előirányzatok kezelőinek témaegyeztetések formájában kell összehangolniuk.

(3)[540] Azonos célra eltérő feltételekkel több pályázati felhívás nem jelentethető meg.

Az előirányzatokból nyújtható támogatásokra vonatkozó általános szabályok

81. §[541] (1) Ugyanazon programhoz, projekthez támogatás egy előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg, kivéve, ha adott támogatásra vonatkozó kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. A 79. § (2) bekezdése szerint kiadott szabályozás rendkívüli méltánylást igénylő, a szerződéskötést követően kialakuló, korábban előre nem látható okok miatt bekövetkező esetekre ettől eltérő szabályokat állapíthat meg.

(2) A 87. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel az adósságrendezési eljárás alatt álló szervezetekkel - függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől - támogatási szerződés nem köthető.

(3) A 87. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel támogatási szerződés nem köthető - függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglététől - azzal a szervezettel, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a kérelme benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak.

(4) A (3) bekezdés szerinti feltétel fennállásának hiányát a szervezet

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződéskötést követően kialakuló köztartozás, illetve meginduló felszámolási, csőd-, végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás esetén támogatás nem folyósítható.

(6) A szükséges jogerős hatósági engedélyek, a pályázati felhívásban felsorolt hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedély hiányában támogatási szerződés nem köthető, állami pénzeszközökből támogatás nem folyósítható, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik.

(7) Amennyiben az előirányzat felhasználási szabályozása a támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szervnek, ezen költségvetési szerv irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, az Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzatból, valamint az Önkormányzati Önerő Alapból a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott támogatást.

(8) Amennyiben a támogatást igénylő, a pályázó e rendelet hatálya alá tartozó több előirányzatot is megjelöl a támogatás igénylésekor - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a pályázatban valamennyi megjelölt forrás által megkövetelt támogatási feltételnek eleget kell tennie.

(9) A terület- és vidékfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben a (8) bekezdésben foglalt programok, projektek esetén az érintett támogatási források felhasználási szabályai szerint megkövetelt legkisebb saját forrást kell biztosítani.

(10) A döntéshozatal eljárási rendjét és gyakoriságát jogszabályban kell meghatározni.

A fejlesztési támogatásokra vonatkozó további szabályok

82. § (1)[542] Az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból fejlesztési támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható. Ettől eltérni azon kedvezményezettek esetében lehet, amelyek számára

a) jogszabály címzetten vagy alanyi jogon állapít meg fejlesztési támogatási előirányzatot, vagy

b)[543] a Kormány vagy a területfejlesztési tanács a rendelkezésre bocsátott keretből egyedi döntéssel ítél meg támogatást. A támogatási szabályokat az egyedi támogatás esetében is az előirányzatra vonatkozó jogszabályok rögzítik.

(2)[544] A jelentősebb vállalati beruházások esetében

a)[545] a támogatási igény elbírálására - amennyiben a pályázat befogadásra került - a pályázat benyújtásától számított 45 nap áll rendelkezésre, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik,

b) pályázat kizárólag a külön jogszabályban meghatározott közreműködő szervezetnél nyújtható be, amely azt haladéktalanul továbbítja a pályázati döntések előkészítésére jogosult előirányzat kezelőjének vagy az előirányzat felett rendelkezési, döntési jogosultsággal felruházott szervnek, testületnek,

c) a döntéshozó a támogatási döntésről a döntéstől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a b) pontban megjelölt szervezetet, amely arról haladéktalanul értesíti a pályázót.

(3)[546] A több település összefogásával, társulással, illetve a végső kedvezményezettek integrációjában (a továbbiakban: társulás) megvalósuló fejlesztések az elbírálás szempontjából elsőbbséget élveznek, amennyiben a társulás létrejöttének célja megegyezik a pályázati céllal.

(4)[547] A támogatási igény benyújtása előtt - az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozandó projektek esetében az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelőzően -megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható, kivéve a címzett és céltámogatásban részesített fejlesztések esetén a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatának támogatását. Ez utóbbi esetben támogatás a beruházás pénzügyileg nem teljesített, hátralévő műszaki tartalmának költségéhez adható.

(5)[548] A beruházás megkezdése időpontjának - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a kivitelezői szerződéskötés vagy a megrendelés időpontját kell tekinteni.

(6)[549] Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetében - a Kormány egyedi döntése alapján - már megkezdett beruházáshoz is nyújtható támogatás, kivéve, ha jogszabály vagy közösségi jogi aktus eltérően rendelkezik.

(7)[550] Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetében, ha a kedvezményezett költségvetési szerv, helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, jogi személyiségű önkormányzati társulás, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács vagy többcélú kistérségi társulás, az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelőzően már támogatási döntéssel rendelkező beruházáshoz is nyújtható támogatás, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik.

A pályázat tartalmi követelményei

83. § (1) A pályázatban meg kell jelölni:

a)[551] a pályázó - legalább e rendelet 8/b) számú mellékletében foglalt - azonosító adatait;

b) a pályázatban szereplő program, projekt

1. célját, megnevezését, a megvalósítás helyét,

2. az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét (kiadását),

3.[552] kiadásából visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,

4.[553] megvalósításához szükséges saját forrás összegét,

5.[554] megvalósításához igényelt támogatás összegét,

6. a rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból, illetve jogszabályok alapján igényelt, kapott egyéb támogatások (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében eldöntött támogatásokat is), valamint az államközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét,

7. az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, közhasznú társaságtól a pályázatban szereplő programhoz, projekthez igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, e szervezetenként felsorolva,

8. a megvalósítás és a finanszírozás időbeli ütemezését (az egyes időszakokban felhasználásra tervezett forrásoknak a 4-7. alpontok szerinti tagolásban történő megjelölésével).

(2) A pályázótól - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a pályázat befogadásának feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni:[555]

a)[556] a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről; valamint, hogy az adott tárgyban pályázatot korábban, illetve egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b)[557] annak tudomásul vételéről, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása a 92. § (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon - visszatartásra kerül,

c)[558] ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a köztartozások - az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében és az e rendelet 92. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti - figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát vagy adóazonosító jelét a támogatást nyújtó szerv és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez,

d) annak tudomásul vételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozhatók,

e)[559] a pályázati felhívásban előírt biztosítékok támogatás esetén történő rendelkezésre bocsátásáról,

f)[560] az azonnali beszedési megbízás megadásáról a 87. § (4) bekezdés eseteire, kivéve azon magánszemélyeket, akik a külön jogszabály szerint nem kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, illetve azon támogatásokat, amelyeknek teljes folyósítására a zárójelentés elfogadása után, utólag kerül sor,

g) arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,

h) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,

i)[561] arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás indult, illetve lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása keletkezett,

j)[562] ahhoz történő hozzájárulásról, hogy a Kincstár által mindenkor működtetett monitoring rendszerhez a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson,

k)[563] arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ban megfogalmazott követelményeinek, valamint az Áht. 15. § (11) bekezdés szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok a szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

(4) A pályázathoz csatolni kell:

a)[564] a számlavezető vagy hitelintézet igazolását a saját forrás rendelkezésre állásáról, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre, vagy a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások támogatási igénye, pályázata esetében a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy a költségvetési szervek támogatási igénye, pályázata esetében - amennyiben a támogató szerv másként nem rendelkezik - az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló programok esetében e dokumentumok kiválthatóak - az önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a pályázó nyilatkozatával a saját forrás rendelkezésre állásáról, de azokat legkésőbb a támogatás első részének kifizetéséig ebben az esetben is csatolni kell,

b)[565] a pályázati díj - amennyiben az meghatározásra került - megfizetéséről szóló készpénzfizetési szelvény vagy a számlakivonat hitelesített másolatát,

c) a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat,

d)[566] a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó, egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvényeket, ide nem értve az önkormányzatok, önkormányzati társulások részére nyújtandó, az európai uniós fejlesztési pályázatokhoz szükséges önkormányzati saját forrás kiegészítésére vonatkozó, a központi költségvetésből nyújtandó támogatási ígérvényt,

e)[567] az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott, értelemszerűen kitöltött adatlapot, vagy az abban előírt adatokat.

(5)[568] A pályázat további tartalmi követelményeit a pályázat kiírói határozzák meg.

A fejlesztési támogatások igénylésére benyújtott pályázatok további követelményei

84. § (1) A fejlesztési támogatások esetében a 83. §-ban meghatározottakon kívül a pályázathoz csatolandó:

a)[569]

b)[570]

c)[571] 1 milliárd forintot meghaladó értékű ingatlan beruházásoknál a területileg illetékes területfejlesztési tanácsok nyilatkozata a pályázat illeszkedéséről a megye, illetve a térség jóváhagyott fejlesztési programjaiba, azt a tanács támogatja-e, részesíti-e pénzügyi támogatásban is, és mekkora annak mértéke;

d)[572] a pályázó nyilatkozata arról, hogy a támogatással létrejött létesítmény működtetésének, fenntartásának fedezetét mely forrásból, így

1. saját forrásból és/vagy

2. a fenntartó és/vagy

3. az OEP

biztosítja;

e) a fenntartó, illetve az OEP nyilatkozata a létesítmény működési többletköltség igényének befogadásáról.

(2)[573] A pályázat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nyilatkozat hiányában is benyújtható, ha a pályázó igazolja, hogy az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nyilatkozatot kellő időben megkérte, de a nyilatkozatot az arra jogosult szerv a nyilatkozatkéréstől számított 15 munkanapon belül nem adta meg.

(3)[574]

A pályázatok elbírálása

85. § (1)[575] A támogatásra benyújtott pályázatok elbírálása során a pályázatokról szóló döntések előkészítése - figyelemmel a 79. § (2) bekezdése szerinti szabályozásban foglalt követelményekre is - az előirányzat kezelőjének, illetve az előirányzat felett rendelkezési, döntési joggal felruházott szerv, illetőleg testület, valamint a döntés-előkészítésre feljogosított szervezet feladata és felelőssége.

(2)[576] A Kincstár a döntés-előkészítés folyamatában adatot szolgáltat a monitoring rendszerben regisztrált adatokról. Az előirányzat-kezelők a pályázati konstrukció regisztrálása után lekérdezési lehetőséget kapnak elektronikus úton a pályázóknak a monitoring rendszerben regisztrált adatairól.

(3) Amennyiben a pályázat értékelésébe bevont szervek, illetve személyek 15 munkanapon belül nem tesznek észrevételt, azt akként kell értékelni, hogy a támogatás megadását javasolják.

(4) A döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot, a pályázatok értékelését és a véleményezésre jogosultak javaslatait a döntéshozó részére.

(5) A (4) bekezdésben foglalt javaslatról az előirányzat felhasználási szabályában megjelölt döntésre, rendelkezésre jogosult személy vagy testület (a továbbiakban: döntéshozó) az előirányzat felhasználásáról szóló szabályozásban rögzített határidőn belül a támogatás feltételeinek meghatározásával dönt.

(6)[577] A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb szempontjait. A pályázók az emlékeztető pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik.

(7)[578] A döntéshozó a jóváhagyó döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül e rendelet 8/b) számú melléklete szerinti adatokat a Kincstár által meghatározott felületen berögzíti, vagy megküldi elektronikus úton a monitoring rendszer részére. Több támogatási forrásra benyújtott pályázat esetén a döntéshozó döntéséről a többi érintett előirányzat kezelőjét is tájékoztatja.

(8)[579] Az előirányzatok felett döntési, illetve rendelkezési jogkörrel felhatalmazott szervek döntéseikről a döntéstől számított 10 munkanapon belül megküldik az előirányzat szerint illetékes fejezetet irányító szervnek a 83. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatokat, amelyeket annak hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni.

(9) A támogatásról szóló döntés e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül.

(10)[580] A döntésről a pályázókat a döntéstől számított 15 munkanapon belül írásban kell értesíteni. A nyertes támogatás igénylők és pályázók (a továbbiakban együtt: kedvezményezettek) számára egyidejűleg a szerződés megkötésére megfelelő határidőt kell megállapítani, amely határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni.

(11)[581] A pályázat elbírálásában, illetve a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban részt vevő személyek nem vonhatók be ugyanazon pályázat alapján megkötött támogatási szerződések megvalósításának ellenőrzésébe.

86. § (1)[582] A fejlesztési támogatási célú előirányzatok decentralizálásra nem került részelőirányzatainak felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítésbe az 1 milliárd forintot meghaladó értékű ingatlan beruházásoknál - kivéve az általuk benyújtott saját, illetve a közreműködésükkel megvalósuló pályázatokat - a fejlesztéssel területileg érintett területfejlesztési tanácsokat be kell vonni.

(2) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt döntések esetében a pályázatokban megjelölt támogatási források szerint illetékes minisztériumokat bevonják döntéseik előkészítésébe.

(3)[583] A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési hatáskörükbe utalt előirányzatok felhasználásáról szóló döntéseikről - az e rendelet 8/b) számú melléklete szerinti részletezésben 10 munkanapon belül tájékoztatják az érintett minisztereket és a 85. § (7) bekezdés szerint a Kincstárt.

Szerződéskötés

87. § (1)[584] A támogatási igény, pályázat elfogadása esetén a döntéshozó, illetve a szerződéskötésre feljogosított szervezet a támogatási döntésben szereplő, a 83. § (2) bekezdésében, a 84. § (1) bekezdésének d) pontjában, a (4) bekezdésben és a 88-89. §-ban foglaltaknak megfelelő feltételekkel köt támogatási szerződést a kedvezményezettel.

(2)[585] A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel való szerződéskötés további feltétele

a) a kedvezményezett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli nyilatkozata arról, hogy a székhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása nincs,

b) a kedvezményezett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli nyilatkozata arról, hogy az Európai Unió saját tradicionális saját forrásai címen tartozása a kedvezményezettnek nincs,

c) a kedvezményezett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a kérelme benyújtásának időpontjában - köztartozásmentes adózónak minősül, és ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

d) önkormányzatok, önkormányzati társulások esetében a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó, az európai uniós fejlesztési pályázatokhoz szükséges önkormányzati saját forrás kiegészítésére vonatkozó, a központi költségvetésből nyújtandó támogatási ígérvény, amennyiben ez az önerő forrásának részét képezi.

(3) Amennyiben a kedvezményezett mulasztásából - a szerződéskötésre a 85. § (10) bekezdésében meghatározott határidőtől számított 30 napon belül - nem jön létre a támogatási szerződés, a támogatási döntés érvényét veszti.

(4) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben - az általa meghatározott egyéb esetek mellett - az elállás jogát kikötni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a)[586] a támogatási szerződésben rögzített megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított három hónapon belül - kivéve, ha az adott támogatást szabályozó jogszabály eltérően rendelkezik - a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

b) ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot - különös tekintettel a 82. § (3) bekezdésében foglalt körülményre és a 83. § (2) bekezdésében, valamint a 84. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt adatokra - szolgáltatott az igénylés, illetve a pályázat benyújtásakor,

c) amennyiben a támogatott program, projekt meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását előidéző körülmény a kedvezményezettnek felróható okból következett be,

d)[587] ha az (5)-(6) és (12) bekezdésekben előírt bejelentési kötelezettség egy hónapon túli késedelmet szenved,

e) ha a 83. § (2) bekezdésében és a 84. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja.

f)[588]

(5)[589] Amennyiben a támogatott program, projekt megvalósítása részben vagy egészben meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a szerződésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, illetve ennek bekövetkezése fenyeget, ezt a kedvezményezett haladéktalanul köteles jelenteni a 85. § (5) bekezdésében megjelölt döntéshozóknak.

(6)[590] Amennyiben a támogatott program, projekt megvalósítása a kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul vagy tartós akadályba ütközik, az (5) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról le kell mondani, az igénybe vett támogatás egészének vagy arányos részének visszafizetéséről a döntéshozó rendelkezik.

(7)[591] Amennyiben a 85. § (7) bekezdés szerint megadott döntési adatokban módosulás történik, illetve a döntés hatályát veszti, vagy az előirányzat kezelője, illetve a szerződésre feljogosított szerv a szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszűnéséről dönt, akkor erről elektronikus úton 5 munkanapon belül - az e rendelet 8/b. számú mellékletében meghatározott, értelemszerűen kitöltött adatlapon - értesíteni kell a Kincstárt.

(8)[592] A regisztrált adatok egyeztetése céljából a Kincstár évente június 30-ig adatot szolgáltat a monitoring rendszerben feldolgozott 8/b. számú melléklet szerinti információkról az adatszolgáltatóknak. Az adatszolgáltatók évente július 31-ig aktualizálják az általuk szolgáltatott adatok körét.

(9)[593] A Kincstár a köztartozások, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen a tartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8/b. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére vonatkozó adatokat elektronikus úton megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) részére. Az Áht. 13/A. § (5) bekezdésében meghatározott támogatás folyósítója a pályázó hozzájáruló nyilatkozata alapján közvetlenül fordulhat az APEH-hoz, illetve a VPOP-hoz a pályázók köztartozásának ellenőrzése céljából. A megkeresés elektronikus úton, az APEH és a VPOP által meghatározott formában történik.

(10)[594] Az utolsó folyósítási részlet utalványozásáról szóló 9. számú adatlap adatainak 85. § (7) bekezdése szerinti monitoring rendszerben történő rögzítését követően a Kincstár intézkedik a kedvezményezetteknek a 87. § (9) bekezdése, valamint a 92. § (4) bekezdése szerinti adóhatósági megfigyelési körből történő kivezetése érdekében.

(11)[595] Amennyiben a program, projekt összköltsége (kiadása) csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget - ha szükséges a szerződés módosításával - a projekt összköltsége csökkentésének arányában az előirányzat kezelőjének is csökkentenie kell, több támogatási forrás esetén az eredeti támogatási arányoknak megfelelően. Ha az adott pályázati rendszerben a program megvalósításához a lehetséges legnagyobb támogatási összeg került jóváhagyásra, az előirányzat kezelője jogosult a támogatáscsökkentés mértékének meghatározására.

(12)[596] A kedvezményezett az adólevonási jogosultságában bekövetkezett változást a támogatási szerződés módosítása végett haladéktalanul köteles a támogatást nyújtó előirányzat kezelőjének írásban bejelenteni. A változás bejelentése előtt igénybe vett támogatás visszaigényelt áfájára jutó összegével a támogatott köteles elszámolni, illetve azt visszafizetni.

(13)[597] Amennyiben fizetési könnyítés (halasztás, részletfizetés) engedélyezése esetén a teljesítésre a 92. § (4) bekezdésében megjelölt szervek határozatukban új esedékességi határidőt állapítanak meg, az új időpontig a határozatban megjelölt összeget e rendelet alkalmazása során nem kell lejárt köztartozásként kezelni.

(14)[598] A támogatási szerződés csak akkor módosítható, ha a projekt az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

88. §[599] (1) Amennyiben a kedvezményezett a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, az igénybe nem vett támogatás - törvény, illetve kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás (természetben juttatott telephely - telek vagy telek és épület -esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték) egészét vagy arányos részét a (4) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szankciók alkalmazása mellett a fejezetet irányító szerv vezetőjének döntésével a kedvezményezett meghatározott időre - de legfeljebb öt évre - kizárható az érintett előirányzatok támogatási rendszeréből, ha az alábbiakban meghatározott feltételek közül legalább egy teljesül:[600]

a) a szerződésben rögzített kötelezettség, illetve részkötelezettség teljesítése a szerződésben foglalt határidőre egyáltalán nem, vagy csak részben - számszerűen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot (természetbeni telephely-juttatás vagy telephely vásárlására adott közvetlen támogatás esetén 66%-ot) el nem érő arányban - valósul meg, és a támogatott nem tett eleget a 87. § (5) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettségének,

b) a kedvezményezett az elfogadott céltól eltérő feladatot valósít meg,

c) a kedvezményezett e rendelet 87. §-a (5) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének az ott előírt határidőig nem tett eleget,

d) a kedvezményezett legalább három alkalommal nem tesz eleget a projekttel kapcsolatos beszámolási, jelentéstételi kötelezettségének,

e) a kedvezményezett nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szervek a projekt szabályszerű megvalósítását nem tudják ellenőrizni,

f) a kedvezményezett a pályázattal, illetve a projekttel kapcsolatban valótlan, hamis adatot szolgáltatott,

g) a kedvezményezett a szabálytalanul felhasznált összeget a támogatási szerződésben meghatározott határidőben nem, vagy nem teljes mértékben fizette vissza, és a támogató követelését a rendelkezésre álló biztosítékokból vagy más módon nem tudta behajtani,

h) a támogatást nyújtó vagy annak nevében eljáró szervezet a kedvezményezettnek felróható okból állt el a támogatási szerződéstől.

(3)[601] A (2) bekezdésben meghatározott, a támogatási rendszerből való kizárás a strukturális alapokból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén valamennyi, a strukturális alapokból, illetve a Kohéziós Alapból finanszírozott támogatási rendszerre kiterjed. A Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének döntésével a (2) bekezdésben meghatározott kizárás arra az esetre is vonatkozik, ha a kedvezményezettnek felróható ok miatt az Európai Bizottság a Kohéziós Alapból megítélt támogatást vagy annak egy részét visszavonja.

(4) Az (1) bekezdésben előírt kamat éves mértéke - törvény eltérő rendelkezése hiányában - megegyezik a támogatásnak az (1)-(2) bekezdés alapján történő visszavonása, illetve a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével, de legalább 20%.

(5) Az (1) bekezdés alapján visszavont támogatás és a szerződéstől való elállás esetén alkalmazott kamat, valamint a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése azonnali beszedési megbízás alkalmazásával, illetve biztosíték érvényesítésével történik, amennyiben a fizetési felszólítás megküldését követően, az abban foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére sem került sor. A kötelezettséget annak a támogatási szerződésben meghatározott előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyet az előirányzatról szóló szabályozás szerint a támogatás folyósítása terhelt.

(6) Több előirányzatból együttesen nyújtott támogatás esetén az (1)-(2) bekezdések szerint visszavont támogatást és a kamatot a folyósított támogatások arányában kell megosztani.

(7) Az előirányzat kezelője jogosult pályázati rendszerében további szankciókat meghatározni, és a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése esetén azt érvényesíteni. A visszafizetési kötelezettség az előirányzat kezelőjének döntése alapján részletekben is teljesíthető, aminek időtartama nem haladhatja meg a 36 hónapot. A visszafizetés ütemezését a támogatási szerződés módosítása, illetve a támogatási szerződéstől való elállás esetében kiegészítő megállapodás rögzíti.

88/A. §[602] (1) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben késedelmi kötbért kikötni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a projekt előrehaladási jelentéstételi kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és annak az erre vonatkozó írásbeli felszólításban megjelölt újabb határidő leteltéig sem tesz eleget,

b) ellenőrzéstűrési kötelezettségének nem tesz eleget, és az ellenőrzést az erre irányuló írásbeli felszólításban megjelölt határidőig sem teszi lehetővé, vagy

c) a projekt megvalósításának befejezése a kedvezményezettnek felróható okból a támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest 6 hónapot meghaladóan késik.

(2) A késedelmi kötbér napi mértéke a kötbér alapját képező támogatás 10%-ának 1/365-öd része.

(3) A késedelmi kötbér alapja az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az előrehaladási jelentés esedékességéig, illetve az ellenőrzéstűrési kötelezettség megsértéséig kifizetett támogatás összege, a c) pont esetében a megítélt támogatás összege. A kötbérfizetés kezdő időpontja

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében az előrehaladási jelentéstételi kötelezettség teljesítésének eredeti határideje, utolsó napja az előrehaladási jelentés benyújtását megelőző naptári nap;

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az ellenőrzéstűrési kötelezettség megtagadásának napja, utolsó napja pedig az ellenőrzés lehetővé tételének napját megelőző naptári nap;

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a projekt megvalósítás befejezésének támogatási szerződés szerinti határideje, utolsó napja a projekt befejezésének tényleges napja.

(4) A kötbérfizetési kötelezettség beálltának részletes feltételeit (különös tekintettel a felróhatóságra) a támogatást nyújtó fél köteles a szerződésben rögzíteni.

89. §[603] (1) Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül - a támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott, egy-egy vagyontárgy pótlással együtt járó selejtezése. Természetbeni telephely juttatás esetén, vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendő támogatásból vásárolta vagy építette meg, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítéki jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási szerződésben a forráskezelőnek, kivéve, ha a kedvezményezett a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, és az ott meghatározottak szerint az 58. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott biztosítékok valamelyikét nyújtja.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vissza nem térítendő támogatással megvalósult beruházás, felújítás támogatási szerződésben meghatározott időpontig történő elidegenítése esetén az előirányzatról szóló szabályozás szerint a 88. § (4)-(5) bekezdésben megjelölt előirányzat javára és módon vissza kell fizetni a vissza nem térítendő támogatás jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét, vagy - amennyiben ez utóbbi a nagyobb - be kell fizetni a bevételből a támogatás arányának megfelelő összeget. A kamatszámításnál az elidegenítéskor érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni, a kamatszámítás kezdő időpontja a vissza nem térítendő támogatás - vagy annak első része - kifizetésének napja, utolsó napja pedig a visszafizetést megelőző nap.

89/A. §[604]

A támogatások folyósítása

90. § (1) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerinti visszatartására a támogatást nyújtó szerv akkor jogosult, ha a folyósítás a 92. § (5) bekezdésében foglalt felfüggesztésére már legalább három alkalommal sor került. A visszatartás a kedvezményezettnek a támogatás ellenében a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.

(2)[605] A támogatások folyósításáról minden évben legalább egyszer, a tárgyévet követő január 3 1-ig az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott - adatlap adattartalmának megfelelő információkról, a 85. § (7) bekezdés szerint meghatározott formában - elektronikusan kell értesíteni a Kincstárt, az utolsó folyósítási részlet esetén az utalványozást követő 5 munkanapon belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

(3)[606] A támogatást nyújtó szerv az esedékes támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha a Kincstári monitoring rendszer részére a döntéshozók, előirányzat-kezelők a Kincstár által meghatározott formában elektronikus módon eljuttatták az e rendelet 8/b) és 9. számú mellékletében meghatározott adatokat.

91. § (1)[607] A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfa levonási joga nincs. Amennyiben a kedvezményezett áfa levonási joggal rendelkezik, úgy az a 83. § (1) bekezdése b) pontjának 3. és 4. alpontjában meghatározott összeggel csökkentve igényelhető. A támogatás a támogatási szerződésben rögzített forrásösszetételben, illetve pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.

(2)[608] A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet.

(3)[609] Támogatási előleg indokolt esetben, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a program vagy projekt elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben - amely nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, de legfeljebb 300 millió forintot, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át, de legfeljebb 450 millió forintot a (7) bekezdés szerinti ütemezésben - nyújtható, ha ezt a támogatási szerződés is tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. A természetbeni telephelyjuttatás vagy a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telek, illetve épület esetén a telephely, illetve az ingatlan előlegként értelmezhető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, illetve a telephely (telek, továbbá telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendő támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás forgóeszközhitellel és készletekkel csökkentett értékének 15%-át, illetve csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át.

(4)[610] Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága - a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdés a)pontja szerinti finanszírozási forma esetén-köteles előlegfizetést nyújtani a kedvezményezett részére. A támogatási előleg összege nem haladhatja meg a 300 millió forintot, legalacsonyabb mértéke a megítélt támogatás összegének 25%-a, legmagasabb mértéke az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program, Közép-Magyarországi Operatív Program 1-es prioritása, a Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési célú, illetve turisztikai célú prioritásai, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Programból finanszírozott munkahelyi képzés esetében a támogatás összegének 40%-a, egyéb programok esetében a támogatás összegének 35%-a. A támogatás összegének 25%-át meghaladó mértékű előleget a pénzügyminiszter egyetértésével lehet nyújtani. Az előleg mértékét a pályázati, illetve a tervezési felhívásban közzé kell tenni. Az előleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az előleg nagyságának legmagasabb százalékos mértékétől és összeghatárától az irányító hatóság a pénzügyminiszter egyetértésével indokolt esetben eltérhet. Az előlegnyújtástól eltekinteni, illetve 25%-nál alacsonyabb mértékű előleget megállapítani akkor lehet, ha erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke engedélyt ad, vagy a támogatás kedvezményezettje az előlegről lemond. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. Kiemelt projektek esetén az előlegnyújtás ütemezésének igazodnia kell a támogatott tevékenység megvalósításához. Az előleg több részletben történő folyósítása esetén a fenti százalékos mértékek és összeghatár az előleg teljes összegére értendők.

(5)[611] Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében az előlegnyújtás, illetve a támogatás kifizetése során a következők szerint kell eljárni:

a) az előleget a támogatási szerződés megkötésétől, illetve - az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében már megkötött támogatási szerződések esetében - az előleg elfogadásáról szóló nyilatkozat beérkezésétől számított 15 napon belül folyósítani kell; az előleg több részletben történő folyósítása esetén, az előleg - első részletének folyósítását követően - fennmaradó részét a program vagy projekt elindítását követően lehet igényelni, amennyiben a program, projekt megvalósítási költségeinek időbeli felmerülése ezt indokolttá teszi;

b)[612] a kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget a támogatást nyújtó szervezetnek, amennyiben a kedvezményezett nem nyújt be kérelmet időközi fizetésre a támogatást nyújtó szervezethez az előleg fizetésétől számított nyolc hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja;

c) időközi fizetést a támogatást nyújtó szervezet a ténylegesen felmerült, elszámolható költségekhez igazodva teljesít; a kedvezményezett időközi fizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlát, illetve egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumot, valamint a követelés kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot, azzal, hogy az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítő is benyújtható;

d) az időközi fizetésnek nem előfeltétele a folyósított előleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás;

e) záróegyenleg-fizetést a támogatást nyújtó szervezet a ténylegesen felmerült, elszámolható költségekhez igazodva teljesít; a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles benyújtani kérelmet a záróegyenleg-fizetésre, azzal, hogy a kérelemhez mellékelni kell a projekt megvalósításának előrehaladásáról szóló zárójelentést és a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák másolatát vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumot, az előleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve.

(6)[613] A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére maximum az odaítélt támogatási összeg mértékének 50%-áig, de legfeljebb 300 millió forintig támogatási előleg nyújtható, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor.

(7)[614] Előleg igénybevétele esetén - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét - a 79. § (2) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon - igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel.

(8)[615] Kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása esetén a (3) bekezdés szerinti mértékű előleg - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a projekt megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, illetve az időarányos saját forrással való elszámolást követően. A támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Költségvetési szerv részére a 75% előleggel történt elszámolást követően a fennmaradó összeg előlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogtalanul igénybe vett előirányzat átadó fejezet részére történő átcsoportosításáról.

(9)[616] A (3) bekezdés rendelkezései a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus tekintetében nem alkalmazhatók. A finanszírozási mechanizmusok keretében finanszírozott projektek esetén a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról utalt előleg mértéke

a) önálló projekt támogatási forma esetén a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatás 25%-a,

b) pályázati alap támogatási forma esetén a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatás 50%-a,

c) a Finanszírozási Mechanizmusok Bizottság, illetve a Norvég Külügyminisztérium egyedi döntése alapján - a pénzügyminiszter egyetértésével - az a) és b) pontokban meghatározottakat meghaladó mértékű, de legfeljebb 80%

lehet.

(10)[617] Az Európai Unió strukturális alapjaiból, és központi költségvetésből és/vagy Önkormányzati Önerő Alapból együttesen elnyert támogatással megvalósított projektek támogatás utalása előtti ellenőrzését a Kincstár a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi.

(11)[618] Amennyiben egy hatályos támogatási, finanszírozási szerződés alapján költségvetési támogatással, eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozandó projekt részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, úgy a (3) és (5) bekezdésben szereplő feltételektől a szerződő felek oly mértékben térhetnek el, hogy a megvalósítandó projekt új finanszírozási feltételei a hatályos támogatási, finanszírozási szerződésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetően megegyezzenek.

(12)[619] Az Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program keretében - amennyiben a kedvezményezett a támogatási szerződésben foglalt minden egyéb kötelezettségét teljesítette - az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az előleg visszafizettetése olyan módon is történhet, hogy az időközi kifizetés (kifizetések) alkalmával az előleg összege a szerződésben foglalt támogatási összegből levonásra kerül.

92. §[620] (1) A támogatások folyósítása - a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból vásárolt vagy épített telephely kivételével - teljesítésigazolás alapján az előirányzattal való rendelkezésre jogosult, illetve jogszabály külön rendelkezése alapján az általa írásban felhatalmazott utalványozása és átutalási megbízása alapján az érintett előirányzat terhére történik a következő módok valamelyikének megfelelően:

a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítéseként,

b) a finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül,

c) közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára.

(2)[621] Az előző évben fel nem használt támogatással növelt éves ütemezést, illetve a támogatások szerződésben rögzített halmozódását meghaladó támogatás -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem utalványozható a támogatási szerződés módosításáig.

(3)[622] Amennyiben a Kincstár észleli, vagy a támogatásnyújtás folyamatában valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett előirányzatokat kezelő szerveket. A támogatások halmozódásáról a Kincstár a kincstári monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében szolgáltat adatot.

(4)[623] Az APEH, a VPOP és szervei, valamint a Kincstár e rendelet 87. §-ának (9) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerű adatot szolgáltatnak az utalványozónak és a Kincstár részére, amikor a kedvezményezettnek az adatkérést megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és a felülvizsgálat napjáig meg nem fizetett köztartozása, és/vagy behajthatatlanság miatt törölt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása alakul ki, illetőleg azt megfizette, vagy arra időközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. A döntéshozó és/vagy az utalványozó, és/vagy a támogatás folyósítója, valamint a Kincstár tájékoztatása elektronikusan havi rendszerességgel, a Kincstár és az adóhatóságok közötti megállapodásban rögzített, a támogatás folyósítója közvetlen megkeresése esetén pedig, az adóhatóságok által meghatározott időpontban és adatstruktúrában történik.

(5)[624] A (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján a kedvezményezett lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása esetén, a nem állami humánszolgáltatók részére folyósítandó normatív hozzájárulások és támogatások kivételével - a köztartozás fennálltáig - az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását. A Kincstár a 30. számú mellékletben szereplő előirányzatok esetében - bele nem értve az ÚMFT operatív programjainak technikai segítségnyújtás előirányzatait - a jelen fejezet eljárási szabályain túl az előirányzatot terhelő kifizetéseknél a számlavezető rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi az előirányzatból részesülő kedvezményezettek köztartozásra vonatkozó információit és tartozás esetén felfüggeszti a kifizetést.

(6) Ha telephelyjuttatáson, illetve telephely megvásárlására vagy építésére adott közvetlen vissza nem térítendő támogatáson kívül más vissza nem térítendő támogatás igénybevételére is lehetősége volt a pályázónak, akkor a folyósítás módjára támogatási szerződésben foglalt egyedi szabályokat kell érvényesíteniük a forráskezelő(k)nek. A támogatási szerződés(ek)nek folyósításra vonatkozó részét (mellékletét) minden forráskezelőnek alá kell írnia.

(7)[625] A köztartozás visszatartásának ütemezésére a nem állami közoktatási humánszolgáltatók esetében az Igazgatóság a fenntartóval megállapodást köthet, amennyiben a fenntartó írásos nyilatkozata alapján a köztartozás összegének a normatív hozzájárulás és támogatásból történő visszatartása a fenntartó által fenntartott intézmény(ek) működtetését veszélyezteti. A megállapodás alapján visszatartandó összeg nem lehet kevesebb, mint a fenntartó részére havonta folyósítandó normatív hozzájárulás és támogatás 10%-a. Amennyiben a köztartozás összege nem éri el a havonta folyósítandó normatív hozzájárulás és támogatás 10%-át, megállapodás nem köthető.

A program lezárása

93. §[626] (1) Egy program vagy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben meghatározott feladat, cél szerződésszerűen teljesült (projekt fizikai megvalósítása), és a kedvezményezett utolsó beszámolóját és kifizetési igénylését a támogató jóváhagyta.

(2) Egy program vagy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség - hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően - teljesült, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolója benyújtását követően a támogató általi jóváhagyása megtörtént, és/vagy a zárójegyzőkönyv elkészült.

A Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatásokra vonatkozó különös szabályok[627]

93/A. §[628] A támogatások szabályainak megalkotásakor az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben [a Római Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabályban] meghatározott eljárási rend szerint kell eljárni.

A Széchenyi Kártya programra alkalmazandó különös szabályok[629]

93/B. §[630] (1) A Széchenyi Kártya program keretében a vállalkozásoknak nyújtott átmeneti likviditási problémákat kezelő hitelhez kapcsolódó kamattámogatás és garanciadíj támogatás a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint folyósítható.

(2)[631] A 83. §-ban meghatározott pályázat helyett a támogatás a pályázó azonosító adatait tartalmazó kártya-igénylőlap kitöltésével igényelhető. Az igénylőlaphoz csatolni kell a 83. § (2) bekezdés a)-d) és g)-k) pontjaiban meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot.

(3)[632] Az előirányzat kezelője a 85. § (2) és (7) bekezdésében, valamint a 87. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a Kincstár részére a 8/b. számú melléklet adattartalmának a 85. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.

(4) A támogatási igény elfogadása esetén a döntéshozó, illetve a szerződéskötésre feljogosított szervezet a 83. § (2) bekezdés a)-d) és g)-j) pontjaiban és a 87. § (4) bekezdés b) és e) pontjaiban foglaltaknak megfelelő feltételekkel köt támogatási szerződést a kedvezményezettel.

93/C. §[633]

IX. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK BANKSZÁMLAVEZETÉSI RENDJE

A kincstári egységes számla

94. §[634] (1) A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendő feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ), valamint az Áht. szerinti devizaszámla szolgál.

(2) A Kincstár hatósági letétkezelési tevékenységével kapcsolatos pénzeszközök elkülönített kezelésére az MNB-nél vezetett forint- és devizaszámlák szolgálnak.

95. § (1) Nem tekintendő a KESZ elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása során

a)[635] a költségvetési szervek hitelintézetnél vezetett lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számláján lebonyolított pénzforgalom;

b)[636] a helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek bankszámláin lebonyolított pénzforgalom;

c) a költségvetési szervek részére a hitelintézeteknél vezetett devizaszámlákon lebonyolított pénzforgalom.

d)[637] a hatósági letétek kezelésére szolgáló számlákon lebonyolított pénzforgalom.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt pénzügyi műveletekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, és arról a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályok alapján, illetve adatszolgáltatás keretében számot kell adni.

(3) A kincstári ügyfelek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) a KESZ egyenlegét nem módosító átvezetéssel kell elszámolni.

96. §[638] A KESZ-hez kapcsolódó nemzetgazdasági számlák megnyitására, megszüntetésére, a számlákon bonyolítható pénzforgalom meghatározására, a számlák feletti rendelkezésre, év végi lezárásukra a pénzügyminiszter jogosult rendelkezni, aki e jogosultságát a Kincstár elnöke részére átadhatja.

A kincstári számlák

97. § (1)[639] A Kincstár a kincstári körbe tartozók részére a 98-99. §-okban, a 101. §-ban és a 105-107. §-okban megjelölt számlákat vezeti.

(2)[640] A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó ügyfele részére

a) pénzforgalmának lebonyolítására folyószámlát,

b) a fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére fedezetbiztosítási számlát,

c) a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére kincstári kártyafedezeti számlát,

d) devizaeszközeik kezelésére devizaszámlát,

e) átmenetileg szabad pénzeszközeikből állampapírok vásárlásának lebonyolítására értékpapírszámlát, illetve értékpapír letéti számlát

f)[641] az Áht. 18/C. §-a (17) bekezdésében említett társaságok előtársasága részére törzstőke elkülönítési számlát

vezethet.

(3) A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok részére a 128-132. §-ban meghatározott előírások szerint biztosítja a kincstári kártya igénybevételét.

(4)[642] A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos a kincstári kártya használatához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet útján vezettetheti vissza pénzforgalmi folyószámlája javára. Pénzforgalmi számlatulajdonos számára a Kincstár elnökének engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.

(5)[643] A Kincstár jogosult a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 80-81. §-a szerint zárolt számlát nyitni a bíróság átutalási végzése alapján és arra az adós ügyfél számlájáról, elkülöníteni a végzésben feltüntetett követelés összegét. A számla felett a kincstári ügyfelek nem rendelkezhetnek. A számla megszüntetésére a végzésben feltüntetett követelés átutalását követően a Kincstár intézkedik.

(6)[644]

A központi költségvetési szervek irányító szervének számlái[645]

98. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szervek irányító szerve részére a következő számlákat vezetheti:[646]

a) fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla (a továbbiakban: elosztási számla),

b) fejezeti maradványelszámolási számla,

c) fejezeti befizetési számla,

d) fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla,

e) fejezeti célelszámolási forintszámla,

f) fejezeti fedezetbiztosítási számla,

g) fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla,

h)[647] fejezeti feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla,

i) fejezeti devizaszámla,

j) fejezeti letéti számla.

k)[648] Európai Uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla,

l)[649] Európai Uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számla.

m)[650] Egyéb nemzetközi támogatási programok közösségi forrás pénzforgalmi forintszámla.

n)[651]

o)[652] az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi folyószámla.

(2)[653] Az (1) bekezdés a)-k) pontjában megjelölt fejezeti számlák megnyitására és megszüntetésére a Pénzügyminisztérium jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható.

(4)[654] A Kincstár a költségvetési szervek részére megállapított előirányzat-felhasználási kereteket az elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(5)[655] A fejezeti maradványelszámolási számlán kell kezelni a fejezetet és költségvetési szerveit meg nem illető maradványokat. A számlán jóváírt bevételek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a fejezetet irányító szerv az előirányzat-maradvány Pénzügyminisztérium által történt jóváhagyását követően köteles intézkedni. A számlának év végén nem lehet egyenlege.

(6) A fejezeti befizetési számlára kell a költségvetési szervnek teljesítenie a költségvetési jogszabályokban meghatározott bevételeket terhelő kötelezettségeket. A számla egyenlege év végén átvezetésre kerül a központi költségvetés javára.

(7)[656] A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla a feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli és kívüli felhasználására szolgál.

(8)[657] A célelszámolási forintszámla a pénzben beérkezett segélyek, adományok és hozzájárulások elkülönített kezelésére szolgál. A számla csak abban az esetben nyitható, ha az adományozó a külön számlán történő kezelést kikötötte, illetve hozzájárulás esetén a Pénzügyminisztérium - a fejezetet irányító szerv kezdeményezésére - a számla megnyitását engedélyezte. A fejezet részére több célelszámolási forintszámla is vezethető.

(9)[658] A fedezetbiztosítási számla a kötelezettet terhelő, a fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére szolgál. A fejezet részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető. A számlára fedezet az előirányzat-felhasználási keretszámla és a célelszámolási számla terhére különíthető el. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető.

(10)[659] A fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla a központi beruházások költségvetési előirányzataival összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál. A számláról kiadás - a számlatulajdonos kezdeményezése alapján - a Kincstár intézkedésére teljesíthető.

(11)[660] A fejezeti feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla - a (10) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál. A számláról kiadás - a számlatulajdonos kezdeményezése alapján - a Kincstár intézkedésére teljesíthető.

(12)[661] A fejezeti devizaszámla külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerződésben kell rögzíteni.

(13) A letéti számla e rendelet 108. §-ában foglaltak szerinti letéti pénzeszközök kezelésére szolgál.

(14)[662] Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, illetve ágazatonként 1-1 fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.

(15)[663] Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként 1-1 pénzforgalmi lebonyolítási számla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.

(16)[664]

(17)[665]

(18)[666] Az (1) bekezdés m) pontjában megjelölt számla közösségi forrásból átutalt, még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítására szolgál.

(19)[667] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök lebonyolítására operatív programonként, pénzügyi eszközönként, valamint az ezekhez kapcsolódó kezességvállalás kezelésére egy-egy pénzforgalmi számla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokról külön jogszabályok rendelkeznek.

A központi költségvetési szervek számlái

99. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához

a) előirányzat-felhasználási keretszámlát,

b) köztartozás zárolt fedezeti számlát,

c) fedezetbiztosítási számlát,

d) célelszámolási forintszámlát,

e) központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlát,

f)[668] feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát,

g) kincstári kártyafedezeti számlát,

h) devizaszámlát,

i) a költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére letéti számlát

j)[669] európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számlát,

k)[670] európai uniós programok célelszámolási forintszámlát,

l)[671] NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számlát,

m)[672] céltartalék számlát,

n)[673] Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA), illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pénzforgalmi megelőlegezési számlát,

o)[674] cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számlát

p)[675] a felsőoktatási intézmények részére saját bevételek célelszámolási számlát,

q)[676] MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számlát

r)[677] ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel célelszámolási számlát,

s)[678] PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számlát

vezethet.

(2)[679] Az előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről - a központi költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal - a felügyeleti szerv intézkedni köteles. A központi költségvetési szerv a részjogkörű költségvetési egysége részére előirányzat-felhasználási keretszámla nyitását az irányító szervnél kezdeményezheti. Számla - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a pénzügyminiszter egyetértésével nyitható.

(3)[680] Az (1) bekezdés a), c)-h) pontjában megjelölt számlák megnyitásának, illetve megszüntetésének kezdeményezése az irányító szerv feladata. A b) pontban megjelölt számla megnyitásáról a Kincstár hivatalból intézkedik.

(4)[681] A költségvetési szerv költségvetésén kívüli pénzeszközök kezelésére szolgáló - az (1) bekezdés i) pontjában foglalt - számlák megnyitását és vezetését a pénzügyminiszter engedélyezi. A számlák megnyitása, illetve megszüntetése az irányító szerv feladata.

(5) Az előirányzat-felhasználási keretszámla a központi költségvetési szerv gazdálkodásának lebonyolítására szolgál. A kincstári költségvetéssel rendelkező önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerve, egysége részére

a) előirányzat-felhasználási keretet juttathat a Kincstáron keresztül, illetve

b)[682]

c) kincstári kártyát igényelhet.

(6)[683] A köztartozás zárolt fedezeti számla e rendelet 109. § (5) bekezdésében meghatározott zárolt összegek kezelésére szolgál. A számla felett a központi költségvetési szerv közvetlenül nem rendelkezhet.

(7) A fedezetbiztosítási számla a rendelet 98. § (9) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető.

(8)[684] A célelszámolási forintszámla a rendelet 98. § (8) bekezdésben foglalt pénzeszközök elkülönített számlán történő kezelésére szolgál, a hozzájárulások tekintetében a pénzügyminiszter engedélyével nyitható. A központi költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.

(9) A központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla a 98. § (10) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál.

(10)[685] A feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla a 98. § (11) bekezdésben foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál.

(11)[686] A kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. A pénzügyi fedezet biztosításáról a számlatulajdonos a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlája vagy letéti számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet útján vezetheti vissza a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számla javára. A központi költségvetési szerv számára a pénzügyminiszter engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.

(12)[687] A devizaszámla külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerződésben kell rögzíteni.

(13)[688] A letéti számla a rendelet 108. §-ában foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv számára több letéti számla is nyitható. Letéti számlához VIP kártyafedezeti számla nem kapcsolódhat.

(14)[689] Az (1) bekezdésben megjelölt számlák törzsadataiban történő változások átvezetését a költségvetési szerv az irányító szerv útján kezdeményezheti a Kincstárnál.

(15)[690] Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként 1-1 pénzforgalmi lebonyolítási számla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.

(16)[691] Az európai uniós programok célelszámolási forintszámla a pénzügyminiszter engedélyével nyitható. A számla az Európai Uniótól kapott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére szolgál.

(17)[692] A NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla e program magyarországi megvalósítása pénzforgalmának lebonyolítására szolgál.

(18)[693] A céltartalék számla az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontjában megjelölt költségvetési szervek részére az irányító szerv engedélyével nyitható, illetve szüntethető meg. A számla a felügyeleti szerv által jóváhagyott felújítási és beszerzési, illetve vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok megvalósítását célzó összegek elkülönített kezelésére szolgál. A számlán lévő összeg az előirányzat-maradvány elszámolása során kötelezettségvállalásként kimutatható, ha az előirányzat rendelkezésre áll.

(19)[694] Az EMGA pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU Európai Mezőgazdasági Garancia Alapjához kapcsolódó költségvetésen kívül kezelt támogatások, az EMVA pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapjához kapcsolódó támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot - megelőlegezésére, az akkreditált intézmény részére nyitható. A számla egyenlege év végén - a zárást megelőző utolsó tranzakcióként - automatikusan visszavezetésre kerül a Kincstár EMGA/EMVA Megelőlegezési számla javára.

(20)[695] A cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számla az Európai Unió részére történő cukorilleték fizetési kötelezettség megelőlegezésére nyitható.

(21)[696] A felsőoktatási intézmények saját bevételek célelszámolási számla a felsőoktatási intézmények saját bevételéből származó pénzforgalmának kezelésére nyitható.

(22)[697] Az MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla a kárenyhítő juttatással kapcsolatos feladatokat ellátó Szervezet részére nyitható. A számlára vonatkozó egyéb előírásokat külön jogszabály szabályozza.

(23)[698] Az ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel számla az Országos Rendőrfőkapitánysághoz befolyt objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel elszámolására szolgál. Erről a számláról kell teljesíteni a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos eljárás valamennyi költségét, valamint a központi költségvetést illető befizetést.

(24)[699] A PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számla a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez befolyt felügyeleti bírságok elkülönített kezelésére szolgál. A számláról teljesíthető kifizetések jogcímeiről külön jogszabály rendelkezik.

100. § (1) A központi költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges.

(2) A számla javára, illetőleg terhére kell elszámolni a költségvetési szerv által hitelintézetnél vezetett számla javára kezdeményezett átutalásokkal, a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökből a költségvetési szervet terhelő kezelési költségek elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesztésével, kamat- és biztosítási díj fizetésével, a dolgozót terhelő kezelési költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel kapcsolatos műveleteket.

(3) A központi költségvetési szerv a hitelintézetnél vezetett számlára a kölcsönfolyósítás időpontjához és nagyságához igazodó átutalást kezdeményezhet.

(4) A hitelintézetnél vezetett számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a központi költségvetési szerv az éves költségvetési beszámoló szöveges értékelése keretében ad számot.

101. §[700] (1) A Kincstár vezeti az önkormányzatok megbízásából

a) az Igazgatóságok által végzett központi illetményszámfejtéssel összefüggő kifizetésekre, illetve

b) az Igazgatóságok számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézményeik munkavállalóik után megfizetendő magánnyugdíjpénztári tagdíj pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi letéti számlát.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő számlákon lebonyolított pénzforgalom számviteli nyilvántartásáról az Igazgatóságok gondoskodnak.

(3)[701] A Kincstár pénzforgalmi lebonyolítási számlát vezet Igazgatóságonként

a) a családtámogatások pénzbeni ellátásának kifizetésére,

b) a nem állami humán szolgáltatások normatív támogatásának folyósítására.

c)[702] a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások támogatásának folyósítására.

A számlák egyenlege év végén - a zárást megelőző utolsó tranzakcióként - automatikusan visszavezetésre kerül a forrást biztosító számla javára.

(4)[703] A Kincstár pénzforgalmi lebonyolítási számlát vezet a kamatadóval kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására.

(5)[704]

102. § (1) A központi költségvetési szerv devizabetét számlát - az Áht. 18/C. § (10) bekezdésében meghatározott esetekben - belföldön működő hitelintézetnél, külföldön működő szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén nyithat.

(2)[705] A kincstári körbe tartozók belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájukról történt felhasználásukról forintban a Kincstár által e célra rendszeresített bizonylaton kötelesek adatot szolgáltatni az Igazgatóság részére, a számla terhére történő kifizetést követő 3 munkanapon belül. Az adatszolgáltatásban a devizaszámláról teljesített kiadás összegével a megjelölt bevételi és kiadási jogcímek teljesítési adatait a Kincstár azonos összegben megemeli.

A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok számlái[706]

103. § (1)[707] A helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt a számlavezető hitelintézete megválasztásáról. A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat csak e hitelintézetnél vezetheti számláit.

(2)[708] A helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és a (6)-(7) bekezdésben foglalt számlákat, alszámlákat - a meghatározott kivételekkel - egy belföldi hitelintézetnél nyithat, és csak egy költségvetési elszámolási számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán - ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is - köteles lebonyolítani.

(3)[709] A helyi önkormányzat a választott számlavezető hitelintézetet a hónap első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat az erről szóló döntésről az Igazgatóság útján a Kincstárat értesíti. Az önkormányzat a területileg illetékes Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt 30 nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. A határidőt követően megküldött tájékoztatás alapján a nyilvántartásba vételét az Igazgatóság 30 napos határidővel teljesíti, a változás az ezt követő hónap első napján lép hatályba.

(4)[710] A helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat megszüntetése esetén a jogutód helyi önkormányzat a megszűnés időpontja szerinti határnappal köteles intézkedni a költségvetési elszámolási számla megszüntetéséről.

(5) A helyi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely hitelintézetnél betétként elhelyezheti.

(6) A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat nyithat a következők szerint:

a) az állami tulajdonból az önkormányzatok tulajdonába került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére,

b)[711] amennyiben költségvetési szervei önálló számlával nem rendelkeznek, költségvetési szervei gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom elszámolására,

c)[712] települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos pénzforgalom elszámolására,

d)[713] háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására,

e)[714] fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására,

f)[715] az állami hozzájárulások jogszabályban meghatározott esetekben történő elkülönítésére,

g)[716] fedezetbiztosításra történő elkülönítésre,

h)[717] helyi önkormányzatok, valamint a települési, területi kisebbségi önkormányzatok rövid lejáratú betétei elkülönítésére,

i)[718] a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

j)[719] a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési számlát, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési számlát,

k)[720] a helyi önkormányzatot megillető, aj) pontba, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjaiba nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolási számlát,

l)[721] önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére,

m)[722] egyéb, meghatározott célú pénzeszközök - ideértve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok adományait is - elkülönítésére.

(7)[723] A helyi önkormányzat a (2) és (6) bekezdésben felsorolt számlákon kívül a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására

a) a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számlát,

b) az önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát,

c)[724] közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére illetékbeszedési számlát,

d)[725] más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások - kizárólag az önkormányzatot megillető köztartozások kivételével - befizetésére idegen bevételek elszámolási számlát,

e) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

f) bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát

vezethet.

(8)[726] A (6) bekezdés j)-k) pontja szerint nyitott alcímű számlákról, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjai szerint vezetett számlákról kizárólag az alábbi kifizetések, utalások teljesíthetők:

a) a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási, valamint annak (6) bekezdés a)-i) és l) pont szerinti alcímű számláira való átutalás,

b) más szerv által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások utalása a tartozást kimutató által megadott számlára,

c)[727] a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megillető közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztási bírságbevétel utalása a kincstári számla javára,

d)[728]

e)[729]

f) adózó - visszatérítésre jogosult - részére történő visszatérítés (ideértve az adózás rendjéről szóló törvény szerint fizetett kamatot is),

g) adózó kérelmére (6) bekezdés j)-k) pontja szerint nyitott alcímű számlák, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjai szerint vezetett számlák közötti átvezetések.

(9)[730] A helyi önkormányzat a (6) bekezdés j)-k) pontja, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjai szerinti bevételeket e számlákon (alcímű számlákon) köteles beszedni. Amennyiben a helyi önkormányzat más számlájára (alcímű számlájára) érkezik befizetés, akkor a befizetést a megfelelő - a (6) bekezdés j)-k) pontja, valamint a (7) bekezdés c)-d) pontjai szerinti számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó - analitikus nyilvántartáson is át kell vezetni.

(10)[731] A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat részére a helyi önkormányzat a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott számlát vezethet. A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére

a) költségvetési elszámolási számlát és/vagy ehhez kapcsolódóan alcímű számlákat,

b) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

c) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

d) bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát

vezethet.

(11)[732][733] A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központi költségvetési támogatásokkal, az átengedett személyi jövedelemadóval, valamint az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközeivel kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámlán elkülönített összeget - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - a helyi önkormányzat hitel fedezetére - likvid hitel kivételével - nem használhatja, illetve az alszámláról - likvid hitel kivételével - hiteltörlesztés, kezességbeváltás nem teljesíthető.

(12)[734] Az (1)-(1 1) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulások számlavezetésére is.

A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek számlái[735]

104. § (1)[736] A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Áht. 99. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az önkormányzat által meghatározott hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli, más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat.

(2)[737] A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése - a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal - a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati hivatal 5 napon belül köteles tájékoztatni az Igazgatóságot.

(3)[738] A helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető hitelintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(4) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő hitelintézet vezeti, a helyi postahivatalnál - külön engedély nélkül - pénzforgalmi betétkönyvet nyithat. A betétkönyv nyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati költségvetési szerv feladata.

(5)[739] A helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan a 103. § (6) bekezdés d)-e) és g)-i) pontjaiban megnevezett alcímű számlákat vezethet.

(6)[740] A helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlán - ideértve az (5) bekezdésben szereplő alcímű számlákat is - kívül[741]

a) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát,

b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,

c) külföldi támogatás, segély fogadására nyitott devizaszámlát,

d) a részjogkörű költségvetési egysége pénzeszközeinek kezelésére alszámlát vezethet.

(7)[742] Az (1)-(6) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a többcélú kistérségi társulások irányítása alá tartozó költségvetési szervek számlavezetésére is azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete a gazdálkodását a többcélú kistérségi társulás költségvetési elszámolási számláján bonyolítja le.

Az elkülönített állami pénzalapok számlái

105. §[743] (1)[744] Az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap pénzügyi gazdálkodását a Kincstárban vezetett központi és területi előirányzat-felhasználási keretszámlán bonyolítja. A Munkaerőpiaci Alap az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatos pénzügyi gazdálkodását is ezen előirányzat-felhasználási keretszámlákon bonyolítja.

(2) Az alap számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az alap felett rendelkező miniszter - az alap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változását, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal az alap kezelője a pénzügyminiszter egyetértésével - gondoskodik.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak számlái[745]

106. § (1) A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap részére a következő számlákat vezeti:

a)[746] Elszámolási számla,

b) Célelszámolási számla,

c)[747] Ellátási számla,

d)[748]

e) Technikai számla,

f) Megelőlegezési számla.

g)[749] Kincstári kártyafedezeti számla.

(2)[750] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti Elszámolási számlára kerülnek átutalásra az APEH-től naponta átutalt bevételek, innen kerül visszautalásra a jogosulatlan bevétel az APEH részére. Erre a számlára kell átvezetni év végén az (1) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt számlák egyenlegét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti Célelszámolási számla a sajátos bevételek és kiadások teljesítésére szolgál.

(4)[751] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti Ellátási számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetésében részletezett kiadások, egyéb bevételek, valamint nem az alapok által finanszírozott ellátások teljesítésének kimutatására szolgál.

(5)[752]

(6)[753] Az (1) bekezdés e) pontja szerinti Technikai számla

a) az Egészségbiztosítási Alapnál az év végi számlazárások lebonyolítására, valamint a nem az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott társadalombiztosítási ellátások adott év december 31-ei kincstári pénzforgalom szerinti aktívumának kimutatására szolgál,

b) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz visszaérkezett nyugellátások, a korengedményes nyugdíjak tárgyévet követő évekre befizetett forrásainak technikai kezelésére, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő egyes ellátások, és azok fedezeteinek elszámolására szolgál. A korengedményes nyugdíjak számláján kell kimutatni a tárgyévet követő időszakra folyósítandó ellátások fedezetére szolgáló befizetéseket, melyek az Alap nyilvántartásában passzív pénzügyi elszámolásként szerepelnek.

(7) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti Megelőlegezési számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak napi likviditását biztosító hitelek felvételére, törlesztésére szolgál.

(8)[754] Az (1) bekezdés g) pontja szerinti Kincstári kártyafedezeti számla az Ellátási számlához kapcsolódó kiadások teljesítésére szolgáló számla, amelyhez kizárólag Intézményi típusú kártya igényelhető.

(9)[755] A számlavezetéssel és adatszolgáltatással kell biztosítani a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásainak és bevételeinek teljes körű információs rendszerét.

(10)[756] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számláinak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről az OEP és az ONYF gondoskodik.

A társadalombiztosítási költségvetési szervek számlái[757]

107. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF - mint irányító szerv - részére a következő számlákat vezeti:[758]

a) Előirányzat-felhasználási keret elosztási számla (a továbbiakban: Elosztási számla),

b) Köztartozás zárolt fedezeti számla,

c) Előirányzat-felhasználási keretszámla,

d) Kincstári kártyafedezeti számla,

e) Fedezetbiztosítási számla.

f)[759] Devizaszámla.

g)[760] feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla.

(2)[761] Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt Elosztási számláról operatív gazdálkodás nem folytatható. A Kincstár a havi előirányzat-felhasználási kereteket az Elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számlájára.

(3)[762] A Köztartozás zárolt fedezeti számla e rendelet 109. § (5) bekezdésében meghatározott zárolt összegek kezelésére szolgál. A számla felett a költségvetési szerv közvetlenül nem rendelkezhet.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt Előirányzat-felhasználási keretszámlák az operatív gazdálkodást biztosító számlák.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt Kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgál. A számlára a 99. § (11) bekezdésében foglalt szabályok irányadók.

(6) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt Fedezetbiztosítási számla a rendelet 98. § (9) bekezdésében foglalt pénzeszközök elkülönített kezelésére szolgál. A költségvetési szerv részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető.

(7)[763] Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt devizaszámla az Áht. 18/B. §-ának (6) bekezdés szerinti külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerződésben kell rögzíteni.

(8)[764] A feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgál. A számláról kiadás - a számlatulajdonos kezdeményezése alapján - a Kincstár intézkedésére teljesíthető.

(9)[765] A társadalombiztosítási költségvetési szerv számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről - a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal - az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik.

(10)[766]

(11)[767] A társadalombiztosítási költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, -vásárlásának támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél Lakásépítés- és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges. E számlákra a 100. §-ban foglalt szabályok irányadók.

A letéti számlák

108. § (1) A letéti pénzkezelés az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés.

(2) Letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a) a KESZ felett rendelkezési jogokat gyakorló részére a Kormány,

b) a központi költségvetési szerv részére a pénzügyminiszter,

c)[768] a helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén a helyi önkormányzat képviselő-testülete, más esetben a pénzügyminiszter,

engedélyezi.

(3) Pénzeszköz letéti kezelése és letéti pénzforgalom lebonyolítására letéti számla megnyitása és vezetése akkor engedélyezhető, ha

a) jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését;

b) a költségvetési szerv intézményi ellátottainak tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése szükségessé válik.

(4)[769] Az irányító szerv és az önkormányzati hivatal egy-egy letéti számla vezetésére - külön engedély nélkül - jogosult.

(5) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők.

(6) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv köteles gondoskodni a számlán lebonyolított letéti pénzforgalom analitikus nyilvántartásáról. Az analitikus nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a letét keletkezésének időpontja,

b) a letét megnevezése, jogcíme, célja és összege,

c) a kedvezményezett neve, címe,

d) a letét elrendelt kiutalásának időpontja, illetve határideje, a tényleges kiutalás időpontja.

(7) A letéti számlával rendelkező költségvetési szerv az éves költségvetési beszámolás részeként - a pénzügyminiszter által meghatározott módon - számot ad a letéti számla

a) év elejei nyitó állományáról;

b) a bevételi pénzforgalomról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;

c) a letétek visszautalásáról jogcímenként, illetve összevont jogcímenként;

d) a letéti pénzeszköz hozambevételének a költségvetési szerv költségvetése javára történt átutalásokról és felhasználásáról;

e) az év végi záró állományról és annak jogcímenkénti, illetve összevont jogcímenkénti megoszlásáról.

A Kincstár által nyújtott szolgáltatások díja[770]

108/A. § (1) A Kincstár a pénzforgalmi számlatulajdonosok 97. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti forintszámláival és a kincstári körbe tartozók (3) bekezdésben nem említett forintszámláival összefüggő szolgáltatások után e rendelet 24. számú mellékletében meghatározott díjakat számol fel.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott díjak a Kincstár bevételét képezik, mellyel a Kincstár jogosult megterhelni a számlatulajdonos számláját.

(3) Mentesek a díjfizetés alól a következő számlák:

a) a nemzetgazdasági számlák (96. §),

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére vezetett számlák (106. §),

c) a 98. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlák,

d) a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fejezeti maradvány-elszámolási számlák,

e) a 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fejezeti befizetési számlák,

f) a 99. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kártyafedezeti számlák,

g)[771] a kincstári körbe tartozók 98. § (1) bekezdés l) és o) pontja szerinti, a 99. § (1) bekezdésy), l), n), o) pontja szerinti, valamint a 101. § pénzforgalmi lebonyolítási számlái,

h) a 98. § (1) bekezdés j) pontja szerinti és a 99. § (1) bekezdés i) pontja szerinti letéti számlák.

i)[772] a 99. § (1) bekezdés k) pontja szerinti európai uniós programok célelszámolási forintszámlái.

(4) Mentesek a díjfizetés alól a következő tranzakciók:

a) a számlatulajdonos saját számlái közötti átutalások/átvezetések,

b) a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv kincstári költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerv részére történő előirányzat-felhasználási keretátadása,

c) a költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keret átvezetése és visszavezetése a fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla és a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlája között,

d)[773] a Munkaerőpiaci Alap:

da) Passzív kiadások cím,

db) Költségvetési befizetés cím,

dc) Működési célú kifizetések cím - az OFA-nak pénzeszközátadás, és Tranzakciós díj alcímek kivételével -,

dd) Foglalkoztathatóság EU-s társfinanszírozása alcím,

de) TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások,

df) TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások

kiadási előirányzatai terhére teljesített átutalások.

(5) A Kincstár a tárgyidőszakban felszámított díjakról számlakivonatában tájékoztatja a számlatulajdonost.

X. Fejezet

A KINCSTÁRI FINANSZÍROZÁS RENDJE

A központi költségvetési szervek irányító szerve és költségvetési szerveik finanszírozási és befizetési kötelezettségeinek teljesítési rendje[774]

109. §[775] (1)[776] A Kincstár a központi költségvetési szerv (beleértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet is) kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként az (5)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel havi időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keretet (a továbbiakban: keret) nyit. A Kincstár a keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári körbe tartozó ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára.

(2)[777] A Kincstár minden év január havi időarányos támogatási keretnyitásakor - a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével - a támogatásarányos személyi juttatások eredeti támogatási előirányzata 1/12-ének 40%-ával és a támogatásarányos munkaadókat terhelő járulékok eredeti támogatási előirányzata 1/12-ével csökkentett keretet nyit. A Kincstár elnöke e mértéktől az irányító szerv kezdeményezésére eltérhet.

(3)[778] Az Áht. 102. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak befizetési kötelezettségének teljesítéséhez a Kincstár a tárgyévben aktuális havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallás "A" részének űrlapjaiból a Kincstár által biztosított leválogató programmal előállított és elektronikus úton megküldött adatszolgáltatás alapján a befizetési kötelezettségeket a költségvetési szervek - beleértve a teljes egészében bevételből gazdálkodó szerveket is - előirányzat-felhasználási keret számlájának megterhelésével teljesíti.

(4)[779] Amennyiben a befizetési kötelezettségek teljesítésére visszatartott támogatási keret nem biztosítja a közterhek támogatással fedezett forrását, a befizetési kötelezettség teljesítésénél a Kincstár figyelmen kívül hagyja az arányosítást. Amennyiben a kincstári költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámláján nem áll rendelkezésre elegendő likvid fedezet, a Kincstár jogosult az elsődleges elszámolást végző költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámláját megterhelni. Likvid fedezet hiányában a befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, míg az ügyfél számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig az ügyfél előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére benyújtott fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti.

(5) Ha a központi költségvetési szervnek a 161. §-ban foglaltak szerinti tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatása alapján az állammal vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben tartozása van, a Kincstár az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitását megelőzően, a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át - a köztartozás zárolt fedezeti számlán történő elkülönítéssel - zárolja.

(6) Az APEH havi rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt a kincstári költségvetéssel rendelkező szervek tartozásállományáról. Amennyiben a felülvizsgálat megállapította, hogy a központi költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár jogosult további előirányzat-felhasználási keret zárolására az Áht. 102. § (6) bekezdésében meghatározott mérték figyelembevételével.

(7) A zárolt keret felszabadítható, ha

a) a központi költségvetési szerv a tartozásállományt csökkentő átutalási megbízást nyújt be a Kincstárhoz,

b) a központi költségvetési szerv a Kincstár részére igazolja, hogy a tartozásállomány már nem áll fenn, vagy annak átütemezésére a bevételbeszedő jogosult szervezettel megállapodás történt,

c) az APEH azonnali beszedési megbízással él a központi költségvetési szervvel szemben. Ebben az esetben is a központi költségvetési szervnek kell kezdeményeznie a keret megnyitását.

(8)[780] A Kincstár az irányító szerv adatszolgáltatása alapján automatikusan keretet nyit a 13. havi illetmény (munkabér, távolléti díj) és járulékai összegére.

(9)[781] Ha az irányító szerv az automatikusan megállapított kereten korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott naptári rendben meghatározott időpontban közli a Kincstárral. Korrekciót csak a kedvezményezett költségvetési szerv (1) bekezdés szerint számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes előirányzat-felhasználási keret összegét meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. Az irányító szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.

(10)[782] Az időarányos havi ütemezéstől a (9) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben a Kincstár engedélyezhet. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján - a fejezet kérelmét is figyelembe véve - ettől eltérő módon rendelkezik.

(11)[783] A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a nem feladatfinanszírozás körébe tartozó, a fejezethez vagy más fejezethez tartozó költségvetési szerv részére előirányzat-módosítással átadott előirányzatok finanszírozása a módosítást követően az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint történik. A Kormány határozatában megjelölt fejezeti kezelésű előirányzatok esetén az irányító szerv rendelkezése szerinti ütemezésben történik az előirányzatok finanszírozása. A finanszírozáshoz be kell nyújtani a Kincstár részére a pénzügyminiszter rendeletében előírt okmányt.

109/A. §[784] (1)[785] A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetésekhez a támogatás az éves kiadási előirányzatra és annak forrásaira (bevétel, támogatás, előirányzat-maradvány) kiterjedő előirányzat-finanszírozási terv alapján teljesítésarányosan vehető igénybe. Az előirányzat-finanszírozási tervnek alapul kell szolgálnia a teljesítésarányos finanszírozáshoz (keretnyitáshoz) és a fizetőképesség megőrzéséhez (likviditásmenedzseléshez), továbbá összhangban kell lennie a kötelezettségvállalásokkal.

(2)[786] Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatfinanszírozási tervet - a jóváhagyott költségvetési törvény alapján - az e rendelet 27. számú mellékletében meghatározott formában az irányító szervnek tárgyév január 10-ig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig elektronikus úton kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó tervet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatra vonatkozóan - jóváhagyott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján - dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.

(3)[787] A kifizetési ütem az előirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül az irányító szerv kérelmére a Kincstár által módosításra kerül. Az erre vonatkozó kérelmet a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben lehet.

(4)[788] A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt - kivéve, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles minden hónap 27-éig a megfelelő nemzetgazdasági számlára átutalni.

(5) A feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok finanszírozása teljesítésarányosan, a tényleges felmerüléskor történik.

(6) A Kincstár a zárlati műveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet jóváírja az előirányzat címzettjének megfelelő számláján.

110. §[789]

Likviditás és fedezetvizsgálat

111. § (1)[790] A Kincstár a fizetési megbízások teljesítését megelőzően likviditási és kiemelt előirányzatonkénti fedezetvizsgálatot végez.

(2) A likviditási vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv terhelendő számláján van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez.

(3)[791] A kiemelt előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv megfelelő kiadási előirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt előirányzat terhére vállalt, bejelentett kötelezettségvállalások, valamint az előirányzat-zárolások összege csökkenti az előirányzati szabad keretet.

Az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási és befizetési rendje

112. §[792] (1)[793] A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok kiadásait - a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel - az alapok bevételei és előző évi maradványa együttes összegéig teljesítheti. Az alapok fedezeti vizsgálatára a 111. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az elkülönített állami pénzalapnak a számára előírt befizetési kötelezettséget - ha törvény másként nem rendelkezik - az előirányzat felhasználási tervében havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figyelembe vennie.

(3)[794] A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását az alapok negyedéves finanszírozási terve alapján - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre.

113. §[795] (1)[796] Az Áht. 101. §-a előirányzat-felhasználásra vonatkozó rendelkezésének megfelelően az elkülönített állami pénzalapok jóváhagyott kiadási előirányzatának felhasználása finanszírozási terv alapján történik. A finanszírozási terveket a Kincstárhoz kell benyújtani.

(2) A finanszírozási tervek az alapok pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, az alapok likviditásának változását - a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét - tartalmazzák.

(3)[797] A havi részletezettségű finanszírozási terveket az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmában tervezhető bevételeiről, kiadásairól és a hitel/betétállomány alakulásáról a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott eljárási rend szerint, határidővel, tartalommal és formában kell elkészíteni és a Kincstár részére megküldeni. Az időarányostól eltérő bevételeket és kiadásokat meg kell indokolni.

(4) Az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási terveit a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(5)[798]

113/A. §[799] Az APEH adatokat szolgáltat a Munkaerőpiaci Alap kezelője, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelője, továbbá a Nemzeti Kulturális Alap kezelője részére:

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15. napjáig,

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként a tárgyhónapot követő hó 15-éig,

c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően - a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-éig teljesített befizetések összegéről alaponként a tárgyévet követő év május 5-éig,

d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hó 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő május 15-éig.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak finanszírozási és elszámolási rendje[800]

114. § (1)[801] Az APEH által vezetett, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számláin járulék és külön adó, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket, a számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számlájára.

(2)[802] Az APEH-hoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből az Egészségbiztosítási Alapot és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részt az APEH havonta a tárgyhót követő hó 15-éig, a december havi késedelmi pótlékot december 31-éig átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számláira.

(3)[803] Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezménybiztosítási járulék címén az APEH elkülönített számláiról a Kincstár naponta átvezeti az egyenleget az OEP, illetve az ONYF Elszámolási számláira.

(4)[804] A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételének összegét a Kincstár az APEH e célból vezetett számlájáról naponta átvezeti az OEP Elszámolási számlájára.

(5)[805] Az APEH adatokat szolgáltat az ONYF, az OEP, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az MVH, a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére:[806]

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól - alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig,

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként a tárgyhónapot követő hó 15-éig,

c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően - a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-éig teljesített befizetések összegéről alaponként a tárgyévet követő év május 5-éig,

d) negyedévente a járulék és egyéb társadalombiztosítási követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hó 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő május 15-éig.

(6)[807] Az APEH negyedévente a tárgynegyedévet követő hó utolsó munkanapjáig adatot szolgáltat a Pénzügyminisztérium, az ONYF részére a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról.

(7)[808] Az (5)-(6) bekezdés szerint szolgáltatott adatok valódiságáért az APEH tartozik felelősséggel.

(8)[809] Az ONYF és az OEP az (1) bekezdés szerinti járulék címén részére átutalt bevételeket - a (9) bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével - havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztja. Az így elszámolt összegeket az éves járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.

(9)[810] A Kincstár a költségvetési évben az APEH számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával rendelkező biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból az Ny. Alapot, az E. Alapot és a Munkaerőpiaci Alapot megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hó 10-éig adatot szolgáltat az Alapkezelők részére.

(10)[811] Az Egészségbiztosítási Alapot terhelő kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat és ezek postaköltségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig (december hónapban az utolsó előtti kincstári napig) kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.

(11)[812] A központi költségvetést terhelő,

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat és ezek postaköltségeit, valamint a Pénzbeli kárpótlások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig (december hónapban az utolsó kincstári napig) kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön,

b) az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait havonta a finanszírozási terv alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.

(12)[813] Az Egészségbiztosítási Alapból a GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen történő pénzeszköz átadást az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 15-éig kell teljesíteni.

114/A. §[814] (1) A fejezetek az E. Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére a költségvetési törvény alapján létszámcsökkentés, tizenharmadik havi illetmény, többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok címen teljesített kifizetésekről a Pénzügyminisztérium részére november 30-áig szolgáltatnak adatot.

(2) A Pénzügyminisztérium a tárgyév utolsó előtti kincstári napjáig a fejezetek adatszolgáltatása alapján tájékoztatja a Kincstárat az egészségügyi intézmények részére az (1) bekezdés szerint teljesített kifizetések összegéről.

115. §[815] (1)[816] Az Áht. 101. §-a előirányzat-felhasználásra vonatkozó rendelkezésének megfelelően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jóváhagyott kiadási előirányzatának felhasználása finanszírozási terv alapján, a teljesítéshez igazodóan történik. Az Alapkezelők által - az alapok likviditásának tervezésére, a zárt előirányzatok betartására, az előirányzatok tervszerű felhasználására - elkészített finanszírozási terveket a Kincstárhoz kell benyújtani.

(2)[817] A finanszírozási tervek az alapok pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, az alapok likviditásának változását - a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét - tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(3)[818] A havi részletezettségű finanszírozási terveket a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott eljárási rend szerint, határidővel, tartalommal és formában kell elkészíteni, és

a) a társadalombiztosítás által folyósított, központi költségvetést terhelő ellátások megtérítéséről évente,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak pénzforgalmában tervezhető bevételeiről, kiadásairól és a hitel/betétállomány alakulásáról havonta

a Kincstár részére kell megküldeni. Az időarányostól eltérő bevételeket és kiadásokat meg kell indokolni.

(4)[819] A (3) bekezdés a) pont szerinti terveket a pénzügyminiszter, a b) pont szerintieket az (5) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével a Kincstár bírálja el és hagyja jóvá.

(5)[820] Amennyiben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervében szereplő gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatásjogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege meghaladja az időarányos szintet, a Kincstár a finanszírozási tervet tartalmilag és formailag elbírálja, véleményezi és a Pénzügyminisztérium részére jóváhagyás céljából megküldi. A finanszírozási tervhez mellékelni kell az OEP időarányos előirányzatának túllépését alátámasztó részletes indokolását.

(6)[821] A Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, illetve a megnyitott keretekről tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot és az alap kezelőjét.

(7)[822] Ha a zárt előirányzatok finanszírozási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár - az előirányzat-felhasználás folyamatosságának biztosítása érdekében - az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű előzetes keretet nyit.

(8)[823]

(9)[824] A központi költségvetésben az Egyéb szociális ellátások és költségtérítések címen belül a Különféle jogcímen adott térítések és a Folyósított ellátások utáni térítés alcímek, továbbá a Kormányzati rendkívüli kiadások cím, a Pénzbeli kárpótlás alcím, a Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcímcsoport és a Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz cím előirányzatainak utalványozására a pénzügyminiszter jogosult.

(10)[825] A 114. § (10) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetés terhére történő támogatások megtérítéséről - a folyósító szerv elszámolása alapján-a Kincstár rendelkezik, a Pénzügyminisztérium részére történő utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett.

116. §[826] (1)[827] A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi hitelszükséglet jóváírásával teljesíti.

(2)[828] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár a KESZ hitelszámlák törlesztésére automatikusan leemeli.

117. § (1)[829] Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok terhére teljesülő kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi Ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó megyei igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphető előirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.

(2)[830] A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik.

(3)[831] A nem túlléphető aktuális előirányzatot a Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján vezeti.

(4)[832] Az OEP és az ONYF a fedezet biztosítása céljából megfelelő kiadási számláinak terhére, a Kincstár felé a megfelelő elszámolási számla javára:

(5)[833] A (4) bekezdésben meghatározott elszámolások összegének figyelembevételével a Kincstár minden hó első munkanapján és 20-án az utalást teljesíti.

(6)[834]

(7)[835] Az OEP a bruttó finanszírozási körébe tartozó egészségügyi intézményekre, szolgáltatókra vonatkozóan az Egészségbiztosítási Alap terhére kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár az e rendelet 10/c. számú melléklete szerint a tárgyhónap első munkanapján teljesít.

(8)[836] A (13) bekezdés szerint kiutalandó járandóság előleg visszavonásáról az OEP egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.

(9)[837] A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott OEP nettó finanszírozási kört - a gazdálkodási formaváltás esetét kivéve - az OEP az érintett önkormányzatok, illetőleg - az önkormányzat tájékoztatásával - az egészségügyi intézménykezdeményezésére évente felülvizsgálja, és azt közleményben teszi közzé. A helyi önkormányzat, illetőleg az egészségügyi intézmény a felülvizsgálati eljárást a tárgyévet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az OEP-nél az e rendelet 2. §-ának 50. pontjában szereplő arány dokumentálásával. A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján - az OEP értesítésével egyidejűleg - törli az intézményt a nettó finanszírozási körből. A megszüntető okiratban külön kell rendelkezni a fizetési kötelezettségek (személyi juttatások és közterhek) teljesítésének rendjéről.

(10)[838] Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni.

(11)[839]

(12)[840] Az OEP a (4) bekezdés a) pontjában és a (7) bekezdésben, a Kincstár a 10/b. és 10/c. számú mellékletben megjelölt banki napoktól eltérő időpontban finanszírozási összeg, vagy külön jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról rendelkezhet.

(13)[841] Az Áht. 102. §-a (12) bekezdése c) pontjának felhatalmazása alapján a december 20-a után kiutalható járandóság előleg az érintett szolgáltató utalási évre vonatkozó 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a.

(14)[842]

117/A. §[843] Az OEP és az ONYF a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetési beszámolójának benyújtásával egy időben nyújtja be a Pénzügyminisztérium részére a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is.

Egyéb kiadások, támogatások finanszírozási rendje

118. §[844] A költségvetési törvényben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokon az előirányzatot meghaladó kifizetések teljesítése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet automatikusan emeli meg.

A helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok finanszírozási és költségvetési befizetési rendje[845]

119. § (1)[846] A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott és e rendelet 16. számú mellékletében részletezett támogatások utalandó (nettó) összegét a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek), továbbá az önkormányzatok által az Igazgatóság részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke levonásával és az önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával kell megállapítani. A helyi önkormányzat részére a nettó összeget az e rendelet 103. §-ának (2) és (11) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára kell folyósítani az e rendelet 10/a. számú mellékletében meghatározott arányok és időpontok, illetve az esedékesség szerint. A forgótőke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzatokat megillető nettósított források összege fedezetet nyújt. Az Önkormányzati Minisztérium az e rendelet 10/a. és 16. számú mellékletei alapján a helyi önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a tárgyhó 18-áig - január és december hónapban a Kincstár által meghatározott időpontban - utalványozza.

(2)[847] A következő évi költségvetési törvény kihirdetése időpontjától függően, a következő év első folyósításának összege megegyezhet az előző év utolsó folyósításának összegével. A különbözetet a következő utaláskor kell rendezni. A folyósítást a Kincstár az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján végzi. Az adatszolgáltatás elmulasztása miatt felfüggesztett folyósítás a pótlást követő hó 25-én teljesíthető. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 63. § (6) bekezdésében szabályozott módon, a tárgyhó 20. napját követően szedi be. A helyi önkormányzat a számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben intézkedik az azonnali beszedési megbízás teljesülése érdekében, valamint az Áht. 63. § (8) bekezdésében szabályozott havi előirányzat-felhasználási terv alapján gondoskodik a fedezet biztosításáról. A 20 000 forint összeghatár alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 16. számú melléklet szerint.

(3)[848] Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve ilyen szervezettől vett át, és ezzel a hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó. A közoktatási intézmények egyház, kisebbségi önkormányzat vagy - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/C. §-ának (6) bekezdése alapján - más helyi önkormányzat részére történő átadása esetén az intézményt átvevő fenntartó kiegészítő támogatás igénylését az átadó helyi önkormányzatnak soron kívül kell eljuttatnia az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az igényelt kiegészítő támogatás folyósításával egyidőben értesíti az Önkormányzati Minisztériumot az intézmény átadásban érintett önkormányzat(ok)tól elvonandó egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásának összegéről.

(4)[849] A normatív hozzájárulások és támogatások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni.

(5)[850] Év közben történő önkormányzati körön belüli feladatátadás-átvételből adódó normatíva változások lemondással, pótigényléssel is rendezhetők, amelyeket kamatfizetési kötelezettség nem terhel. A lemondás, pótigénylés során a közoktatási jogcímeknél a tényleges, illetve becsült adatokat, az átadás-átvétel időpontját követő hónaptól időarányosan kell meghatározni. Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív hozzájárulással és támogatással, amelyik számára a folyósítás történt.

(6)[851] A Kincstár az önkormányzatokat és intézményeiket terhelő állami adóhatóság felé, illetve a munkáltatói táppénz-hozzájárulás vonatkozásában az OEP felé teljesítendő kötelezettségek átutalásáról minden hónap 20-áig intézkedik.

(7)[852] A magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről - számfejtési körébe tartozó munkáltatók esetén összevont adószámon, adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók (munkáltatók) esetében az adatszolgáltatásuk alapján, a saját adószámon - a Kincstár minden hónap 20-áig gondoskodik.

(8)[853]

(9) A nettó finanszírozási körbe tartozó, adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók (munkáltatók) a magánnyugdíjpénztári tagdíjat minden hónap 20-áig fizetik meg.

(10)[854] A Kincstár a központi költségvetésben előirányzott családtámogatási ellátások fedezetéről a támogatások teljesítéséhez igazodóan a megfelelő lebonyolítási számla javára rendelkezik.

(11)[855]

(12)[856] Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján pótlólagosan normatív hozzájárulást vagy támogatást igényel, ennek utalására az igénylést követően június vagy szeptember havi nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor. A június, szeptember havi nettó finanszírozás során az Önkormányzati Minisztérium utalványozására a Kincstár az időarányos normatív hozzájárulási és támogatási részt egy összegben, a fennmaradó részt a hátralévő hónapokban havi egyenlő részletekben utalja.

(13)[857] Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások, vagy támogatások előirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a Kincstár a visszafizetési kötelezettséget a nettó finanszírozás során érvényesíti a (15) bekezdésnek megfelelően.

(14)[858] A Kincstár haladéktalanul értesíti az Önkormányzati Minisztériumot a normatív hozzájárulásról, vagy támogatási előirányzatról lemondó önkormányzatokról és a lemondott összegekről.

(15)[859] A korábbiakban igénybe vett, (13) bekezdés szerinti lemondással érintett időarányos támogatásrészt - az Igazgatóság értesítése alapján - az Önkormányzati Minisztérium utalványozására a Kincstár egy összegben érvényesíti az alábbiak szerint:

a) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben a június havi,

b) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ab) pontja szerinti esetben a szeptember havi,

c) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti esetben a december havi nettó finanszírozás keretében.

(16)[860] Amennyiben az önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a visszafizetési kötelezettség egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár a következő havi nettó finanszírozás során ismét megkísérli a visszafizetési kötelezettség érvényesítését. Ennek ismételt meghiúsulása esetén a Kincstár az Áht. 64/A. §-ának (6) bekezdése szerint jár el.

(17)[861] E § vonatkozásában a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettségnek minősül a lemondással érintett összegnek a nettó finanszírozás keretében a helyi önkormányzat számára a (15) bekezdésben megjelölt hónapot megelőző hónapig átutalt része.

(18)[862] Ha az önkormányzatnak igénybevételi, illetve kiegészítő kamat fizetési kötelezettsége is van, akkor a TÁH ennek összegéről az év végi felülvizsgálat lezárását követő tizenöt napon belül értesíti az önkormányzatot.

(19)[863] A közszférában dolgozókat megillető tizenharmadik havi illetmény kifizetéséhez a Kincstár az önkormányzatoknak az e rendelet 10/a. számú melléklete szerint előleget biztosít. A tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendelkezéséhez a Kincstár a központosított illetményszámfejtésbe tartozó önkormányzatok esetében elvégzi a számfejtést. A központosított számfejtési körbe nem tartozó önkormányzatok a tizenharmadik havi illetmény számfejtéséről az adatszolgáltatást január 12-éig küldik meg a Kincstár részére.

(20)[864] A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulások finanszírozási és költségvetési befizetési rendjére az (1)-(19) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(21)[865] A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek a 13. havi illetmény adott havi részletének számfejtése alapján az Igazgatóság részére minden hónap 26-áig a költségvetési szervre vonatkozóan összevont adatot szolgáltatnak:[866]

a) a bruttó bér összegéről, a munkáltatót terhelő járulékokról, és

b) a munkavállalóknak a következő hónap elején kifizetendő nettó bér összegéről.

119/A. §[867] (1)[868] Amennyiben az önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be az önkormányzati miniszterhez. Ebben kérelmezheti, hogy - a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások biztosítása érdekében - az önkormányzatot megillető központi költségvetési források folyósítása a Kincstárban Igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell.

(2)[869] Ha az önkormányzati miniszter az engedélyt megadja, a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik.

(3)[870] Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés bírósági elutasításáról az önkormányzat a tudomásra jutástól számított három napon belül értesíteni köteles az Igazgatóságot. Az értesítést követően az Igazgatóság haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a 103. § (2) és (11) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára történő soron kívüli átutalásáról.

120. §[871] A címzett és céltámogatásokat a Kincstár - az önkormányzat számlavezető hitelintézete útján - teljesítményarányosan és kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben, illetve kormányközleményben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A támogatás központi folyósítása nem követi az önkormányzatok szétválását vagy egyesülését.

121. §[872] (1)[873] A helyi önkormányzatok központosított és egyéb előirányzatai terhére megállapított támogatások utalványozása - a Kincstár szabályszerűséget és fedezetet igazoló ellenjegyzésével - teljesítményarányosan és elszámolási kötelezettséggel történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatások folyósítását a Kincstár - ha jogszabály másként nem rendelkezik - minden hónap 10-éig vagy 25-éig, illetve a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan végzi.

122. §[874] (1)[875] Azon önkormányzati egészségügyi intézmények esetében, amelyeket az OEP nettó módon finanszíroz, a támogatásokat-a hóközi utalások kivételével-az e kört érintő köztartozások és egyéb levonások beszámításával kell folyósítani. A Kincstár e rendelet 16. számú melléklete alapján a (4) bekezdésben rögzített források terhére az e célra elkülönített lebonyolítási számláról folyósítja:

a)[876] minden hónap 20-án a közterheket és egyéb kötelezettségeket, tartozásokat, és

b) e rendelet 10/b. számú melléklete szerinti ütemben és időpontban az intézménynek a pénzügyileg teljesítendő (nettó) összeget, az általa folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával, valamint a forgótőkét.

(2) Az (1) bekezdés szerint finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek tartozásai csak az OEP által folyósított támogatásokból vonhatók le.

(3)[877] Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 101. § (9) bekezdésében szabályozott módon szedi be. A 20 000 forint összeghatár alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során az egészségügyi intézményt megillető támogatási összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 16. számú melléklet szerint.

(4)[878] A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra az OEP által finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményeket megillető, nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások összege - a köztartozások, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül - fedezetet nyújt. A magánnyugdíj-pénztári tagdíj átutalásáról - a számfejtési körébe tartozó egészségügyi intézmények esetében - az Igazgatóság intézkedik minden hónap 20-áig.

(5)[879] A Kincstár a központi költségvetésben előirányzott családtámogatási ellátások fedezetéről a támogatások teljesítéséhez igazodóan a megfelelő lebonyolítási számla javára rendelkezik.

123. § (1)[880] Az adóhatóság az Igazgatóságoknak azonosítót ad a számfejtési körén belüli adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez.

(2)[881] Az OEP kifizetőhelyi azonosítót ad az Igazgatóságoknak az elkülönített finanszírozási körökben az adatszolgáltatás teljesítéséhez.

(3)[882] A Kincstár a helyi önkormányzatoknak, illetve az egészségügyi intézményeknek történő nettó utalással egy időpontban rendelkezik az Igazgatóságot - mint a társadalombiztosítási ellátások folyósítását végző kifizetőhelyet - megillető térítési díjak és postaköltségek átutalásáról.

124. §[883] (1)[884] Az önkormányzati adóhatóság az általa beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig - visszatérítésekkel, valamint a visszatérítés érdekében a költségvetési elszámolási számláról utalt összeggel csökkentve - utalja a kincstári számla javára.

(2) Az önkormányzati adóhatóság az indokolt visszatérítéseket, valamint az (1) bekezdés szerinti utalást az illetékbeszedési számláról teljesíti. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, akkor a visszatérítéshez, utaláshoz szükséges összeget a költségvetési elszámolási számláról át kell utalni az illetékbeszedési számlára.

125. §[885] (1)[886] A 103. § (6) bekezdésének j) pontjában meghatározott számlák esetében az indokolt visszatérítéseket a megfelelő számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, a költségvetési elszámolási számláról kell átutalást teljesíteni a megfelelő számlára a visszatérítés fedezetének biztosítása érdekében.

(2) Az önkormányzat idegen bevételek elszámolási számlájáról az önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalni. A nem az önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő 10-éig kell a behajtást kérő szerv megfelelő számlájára átutalni.

126. § (1)[887] A normatív hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján

a) az önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának az Igazgatósághoz történt benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza;

b) az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalásáról összesített éves költségvetési beszámoló elkészítését követő 15 napon belül a Kincstár gondoskodik.

(2)[888] Amennyiben a helyi önkormányzatot megillető központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások év végi felülvizsgálata az önkormányzat által az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérést tár fel, akkor

a) az önkormányzat a felülvizsgálat alapján a központi költségvetést megillető összeget az Igazgatóság felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a nem határozattal záruló helyszíni vizsgálat esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított 15 napon belül fizeti meg,

b) a központi költségvetésből az önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívásnak az Igazgatósághoz történő megérkezésétől, a határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a nem határozattal záruló helyszíni vizsgálat esetén készített jegyzőkönyv átadásától számított 15 napon belül utalja át.

(3)[889] Az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel kezdő napja - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a támogatásnak az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történő jóváírás napja, illetve amennyiben a támogatás igénybevételét szabályozó jogszabály a felhasználásról történő elszámolásra határidőt állapít meg, és az elszámolás alapján keletkezik visszafizetési kötelezettség, az elszámolási határidőt követő nap. Amennyiben a támogatás átutalása több részletben történik és az egyes részletekből a jogtalan igénybevétel összege egyértelműen nem állapítható meg, akkor a jogtalan igénybevétel kezdőnapja(i) a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet(ek) költségvetési elszámolási számlán történő jóváírása napjaival azonosak úgy, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni.

(4)[890] Amennyiben a jogtalan igénybevétel egy önkormányzaton kívüli szervezet - ide nem értve az önkormányzat által alapított, illetve az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában álló szervezeteket - nyilatkozatával, magatartásával, önkormányzaton kívüli körülmény bekövetkezésével függ össze, akkor a jogtalan igénybevétel napja a (3) bekezdéstől eltérően az önkormányzaton kívül álló ok dokumentáltan bizonyítható időpontjával egyezik meg.

(5)[891] A (3)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a helyi önkormányzat által kötelezettségvállalással terhelt maradványként feltüntetett, tárgyévben nem teljesített előirányzat összegére is.

(6)[892] Az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás, felülvizsgálati eljárás, Állami Számvevőszéki vizsgálat (a továbbiakban együtt: év végi elszámolás) alapján az Áht. 64/A. §-ának (3)-(4) bekezdése és 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti igénybevételi és kiegészítő kamat, illetve a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után a mindenkori költségvetési törvényben foglaltak szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét az Igazgatóság, az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése és az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat összegét az önkormányzat állapítja meg. Az önkormányzat által megállapított kamat összegét az Igazgatóság felülvizsgálja. Az Igazgatóság által megállapított kamat összegéről, a számítás módjáról az Igazgatóság értesíti az önkormányzatot.

(7)[893] Amennyiben az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás során keletkezett visszafizetési kötelezettség címén teljesített befizetés a teljes visszafizetési kötelezettségre nem nyújt fedezetet, akkor a teljesítést (kivéve az Áht. 64/B. § hatálya alá tartozó támogatások visszafizetését) először - az előirányzatok költségvetési törvény szerinti sorrendjében - a jogtalanul igénybe vett összegre, majd sorrendben az igénybevételi kamatra, a kiegészítő kamatra és a késedelmi kamatra, illetve az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamatra kell elszámolni.

(8)[894] Az Áht. 64/D. §-ának (12) bekezdésében szabályozott részletfizetés iránti kérelmet az önkormányzat az éves költségvetési beszámolójának az Igazgatósághoz történő benyújtási határidejétől, az Igazgatóság felülvizsgálati eljárása során kibocsátott felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a nem határozattal záruló helyszíni vizsgálat esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított 15 napon belül nyújthatja be az Igazgatóság részére. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez mellékelni kell a Kincstár által meghatározott tartalommal annak igazolását, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyezteti. A kincstár elnöke a kérelem beérkezését követő 22 munkanapon belül dönt a részletfizetés engedélyezéséről vagy elutasításáról. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogtalanul igénybevett összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli az Áht. 64/A. § (5) és 64/B. § (2) bekezdése szerinti kamat.

(9)[895] A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra az (1)-(8) és (10) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(10)[896] Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség, illetve az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalás összegének megállapítása és teljesítése során az alábbiak szerint kell eljárni:

a) az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá tartozó normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás egyenlegét,

b) az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá nem tartozó központi költségvetésből származó támogatások összegét jogcímenként kell megállapítani és megfizetni azzal, hogy ha az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása jogcímen kizárólag a normatív hozzájárulások, illetve jövedelemkülönbség mérséklési támogatás elszámolásával összefüggésben állapít meg eltérést, azt a pénzügyi teljesítés során össze kell vonni az a) pontban jelzett támogatások összegével. Amennyiben a visszafizetendő hozzájárulás vagy a támogatás együttes összege, illetőleg az igénybevételi, a kiegészítő, a késedelmi kamat és az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel miatti kamat együttes összege az 1000 forintot nem éri el, azt az önkormányzatnak nem kell visszafizetnie, és a Kincstár a pótlólagosan megállapított 1000 forint alatti hozzájárulást vagy támogatást nem utalja át.

127. §[897] A helyi és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-éig teljesíti a KESZ számlájára.

127/A. §[898]

XI. Fejezet

KÉSZPÉNZKÍMÉLŐ FIZETÉSI RENDSZER

A kincstári kártya típusai

128. §[899] (1)[900] A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe:

a) az Intézményi kártyát, amely a készlet- és kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére, a nem rendszeres kisösszegű szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és készpénz felvételére és befizetésére szolgáló forint alapú, kizárólag belföldön használható elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz;

b)[901] VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, költségvetési szervek, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok vezető beosztású, valamint a szerv vezetője által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz. A VIP kártya készpénz befizetésére kizárólag belföldön használható a beváltóhelyeken, a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet kijelölt bankjegykiadó automatáinál és POS termináljainál.

(2) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok VIP ezüst vagy arany kártya igénybevételét szerződésben meghatározott külön feltételekhez kötheti a Kincstár.

A kincstári kártyarendszer alkalmazásában közreműködők kötelezettségei

129. § A kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet

a) a Kincstár közreműködésével bankkártya-szerződést köt a számlatulajdonossal,

b) a kártyabirtokosok rendelkezésére bocsátja a kincstári kártyát (kártyákat) és a PIN-kódot (kódokat),

c) fogadja a kártyafedezeti számlatulajdonosok részéről a keret-visszavezetésre irányuló rendelkezéseket,

d)[902] a kincstári kártyával végzett műveletekről és a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számlára történő visszavezetésekről minden banki napon tájékoztatja a Kincstárt,

e) a kincstári kártyákkal végzett műveletek összegét átutalja az elfogadóhelyek számára,

f)[903] a kincstári kártyával végzett műveletekről és a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számlára történő visszavezetésekről tételes tükörszámla kivonatot ad a kártyafedezeti számlatulajdonos részére, amely a számlatulajdonosnál kizárólag egyeztetési és analitikus nyilvántartási célokat szolgál, valamint reklamációs ügyek alapját képezi,

g) a kincstári kártyákra, annak részletes szabályai szerint biztosítást nyújt,

h) biztosítja a számlatulajdonosoknak a kincstári kártyával végzett műveletekkel összefüggő reklamációk ügyintézését,

i) biztosítja a kártyák használatát, és gondoskodik a kártyával végzett tranzakciók kártyatársaság előírásainak megfelelő elszámolásáról.

j)[904] biztosítja a beváltóhelyeken, a kijelölt bankjegykiadó automatáinál és POS termináljainál a kártyabirtokos által befizetett készpénz fogadását, feldolgozását és elszámolását.

130. § A Kincstár:

a)[905] a kincstári kártyafedezeti számlákra történő keretátvezetésekről minden banki napon tájékoztatja a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetet,

b) a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet adatszolgáltatása alapján:

1. a követeléseket a kártyafedezeti számlán rendelkezésre álló keret erejéig kiegyenlíti,

2.[906] jogosult a költségvetési szerv kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számláját, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos pénzforgalmi számláját megterhelni (utóterhelés), amennyiben a kártyafedezeti számlán esetlegesen kerettúllépés következik be,

3.[907] végrehajtja a kártyafedezeti számláról a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetnél kezdeményezett visszavezetést a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számlára,

4.[908] jóváírja a kártyabirtokos által a beváltóhelyeken, a kijelölt bankjegykiadó automatáknál és POS termináloknál befizetett készpénz összegét,

c) a kincstári kártyafedezeti számla forgalmáról számlánként összesített számlakivonatot ad a számlatulajdonosok részére minden olyan napról, amelyen a számlán forgalom volt. A számlakivonat a számlatulajdonosok számára könyvelési bizonylatként szolgál.

131. § A kártyafedezeti számlatulajdonos

a) köteles gondoskodni arról, hogy a kártyabirtokos a kincstári kártyát a bankkártya-szerződésben foglalt szabályoknak megfelelően használja, és a kincstári kártya őrzéséről a szerződésben rögzített szabályok szerint gondoskodjon,

b) köteles a kártyafedezeti számlá(k)ra időben elkülöníteni a kártyahasználathoz szükséges fedezetet és biztosítani, hogy a kártyabirtokos a kártyát a kártyafedezeti számla mindenkori aktuális egyenlege, illetve a számlatulajdonos által meghatározott összeg erejéig vegye igénybe,

c) a kincstári kártyaforgalomban keletkezett tranzakciókról köteles a kártyabirtokost elszámoltatni,

d) köteles kezdeményezni a kártya azonnali bevonását a kártyabirtokos munkaviszonyában bekövetkezett változás esetén,

e) jogosulatlan művelet(ek)kel történő kincstári kártyaterhelések esetén köteles eljárni a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetnél,

f) köteles előírni, hogy a kártyabirtokosnak bejelentési kötelezettsége áll fenn a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet és számlatulajdonos felé, ha észlelte, hogy a kincstári kártya vagy a használatához szükséges egyéb eszköz adatai kikerültek a kizárólagos tudomása alól és azokkal jogosulatlan harmadik személy visszaélhet.

A kártyaforgalom elszámolása

132. § (1) A kincstári kártyával végzett műveletek összegét a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet egyenlíti ki az elfogadóhelyek számára.

(2)[909] A kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet értesítése alapján a Kincstár a műveletek és a műveleti díjak összegével megterheli a számlatulajdonos kártyafedezeti számláját, illetve a befizetés összegét jóváírja a kártyafedezeti számlához kapcsolódó kincstári számlán. A letéti számlához kapcsolt kártyafedezeti számlán megjelenő díjak elszámolásáról a számlatulajdonosnak belső szabályzatban kell rendelkeznie.

(3)[910] A kártyafedezeti számlatulajdonos szerződésszegés esetén a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetnél és a Kincstárnál kezdeményezheti a kincstári kártyák letiltását.

Az előirányzatok készpénzben történő felhasználása

133. § (1) A kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél készpénzt vehet fel házipénztárába.

(2) Készpénz igényelhető

a)[911] egyes személyi juttatások, az azokkal együtt fizetendő társadalombiztosítási ellátások nettó összegének kifizetésére,

b)[912] a készlet- és kis értékű, valamint az irányító szerv szabályozása szerint egyéb tárgyi eszköz beszerzésekre, a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, továbbá egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel,

c) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összegére.

(3)[913]

(4) Nem igényelhető készpénz

a) azokra az illetmény kifizetésekre, amelyek esetében a vonatkozó törvény a bankszámlára való utalást, illetve a postai úton történő kifizetést teszi kötelezővé, továbbá

b) a munkavállalót megillető egyéb juttatásokra, a belső szabályzatban kisösszegűnek minősített kifizetések kivételével.

(4)[914] A felvett készpénz-ellátmánnyal a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elszámolni.

(5)[915] A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta készpénzben be kell fizetni a számlára. A befizetés abban az esetben sem teljesíthető készpénzkímélő módon - a befizetési és a készpénzfelvételi bizonylatok egyidejű benyújtásával -, ha egyidejűleg a befizetett összegnek megfelelő összegű készpénzfelvételre kerül sor. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 forintot és ezen összeg készpénzben történő tartására a pénzkezelési szabályzat lehetőséget ad.

(6)[916] A fejezetet irányító szerv vezetője az (5) bekezdésben rögzített értékhatárt felemelheti, ha költségvetési szerv megtette a szükséges intézkedéseket a készpénzforgalom csökkentésére.

XII. Fejezet

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS

134. §[917] (1) Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) jogszabályban meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult a költségvetési szerv alapító okiratában, költségvetési alapokmányában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel.

(2) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat; a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - esetében a kötelezettségvállalásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy, annak ellenjegyzésére a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra a jegyző, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az általa felhatalmazott személy a jogosult.

(3)[918] Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érő kifizetések, valamint a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, időpontját, a kötelezettségvállaló nevét.

(4) Központi költségvetési szerv

a) a tárgyévi előirányzat terhére akkor vállalhat kötelezettséget, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-ig megtörténik,

b)[919] a következő év(ek) előirányzata terhére az Áht. 12/A-12/B. §-ában foglaltakra figyelemmel vállalhat kötelezettséget.

(5) Fejezeti kezelésű előirányzatok esetén

a) a tárgyévi előirányzat terhére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - akkor vállalható kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik,

b)[920] éven túli kötelezettség a tárgyévet követő év(ek) előirányzata terhére történő kifizetésre az Áht. 12/A-12/B. §-ában és 22-23/A. §-ában foglaltakra figyelemmel, illetve a Kormány határozatában megjelölt előirányzatok mértékéig vállalható.

(6) Központi költségvetési szerv (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatokat is) kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére - ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb az előirányzatnál - újabb kötelezettséget csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalhat. Az engedély iránti kérelemről a pénzügyminiszter a benyújtást követő 15 munkanapon belül dönt.

(7) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.

(8) A kötelezettségvállalás - a jogszabályban meghatározott és a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet.

(9) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet,

b) előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

(10) Az ellenjegyző a (9) bekezdésben foglalt feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

(11) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (9) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, illetve a költségvetési szerv vezetőjét.

(12)[921] Ha költségvetési szerv vezetője a (11) bekezdésben foglalt tájékoztatás ellenére írásban ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, az köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről központi költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjét, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szerv vezetőjét, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv e jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül, a képviselő-testület pedig soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(13)[922] A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, továbbá biztosítja a 25. számú mellékletben meghatározott adatokat.

(14) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor a kötelezettségvállalás - a kötelezettségvállaló és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes.

(15)[923] A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek kötelezettségvállalására, ellenjegyzésére, utalványozására és az érvényesítésre a (3) és (7) (14) bekezdésekben, továbbá a 135. §-ban és a 137. §-ban foglaltak az irányadók.

134/A. §[924] (1) A Pénzügyminisztérium a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzatok aktuális előirányzatait folyamatosan összeveti a teljesített kiadásokkal és a Kincstárhoz bejelentett - pénzügyileg még nem teljesült - kötelezettségvállalásokkal.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak eredményeként megállapítható, hogy

a) a költségvetési szerv előirányzata - figyelemmel a bejelentési kötelezettség alá nem eső előirányzatok és a bevételek teljesülésére is - nem nyújt fedezetet a várható kiadásokra, illetve

b)[925] a fejezeti kezelésű előirányzat teljesített és bejelentett kötelezettségvállalásainak együttes összege megközelíti az aktuális előirányzatot,

a Pénzügyminisztérium e tényről tájékoztatja az irányító szervet.

(3) A tájékoztatást követő 8 munkanapon belül az irányító szerv köteles a 26. számú melléklet szerinti adatlapon[926]

a) a költségvetési szervei tekintetében számot adni a bevételek és a kiadások várható alakulásáról és igazolni, hogy a várható bevételek fedezik a várható kiadásokat, beleértve a következő évre áthúzódó pénzügyi teljesítés fedezetét is,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok - kivéve az európai uniós támogatással megvalósuló programokat - tekintetében számot adni a felhasználás várható alakulásáról.

(4)[927] Ha az adatszolgáltatás és indokolás alapján megállapítható, hogy a várható bevételek nem fedezik a várható kiadásokat, a továbbiakban egyedi 30 millió forint feletti kötelezettség kizárólag a pénzügyminiszter jóváhagyásával vállalható. A pénzügyminiszter az engedélyt akkor adja meg, ha biztosított, hogy az intézkedését szükségessé tevő tényezők megváltoznak, illetve arra intézkedés történik. A pénzügyminiszter az adatszolgáltatás és indokolás beérkezését követő 10 munkanapon belül tájékoztatja döntéséről az irányító szervet és a Kincstárt.

(5) Ha a pénzügyminiszter jóváhagyja a kötelezettségvállalást, a Kincstár a kötelezettségvállalást befogadja és leköti. A pénzügyminiszter jóváhagyása csak a tárgyévre vonatkozik.

(6)[928] Ha a pénzügyminiszter nem hagyja jóvá a kötelezettségvállalást, erről értesíti a Kincstárt és az irányító szervet.

135. §[929] (1)[930] A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni ellátások esetében a külön jogszabály szerint - ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését, illetve végrehajthatóságát.

(2)[931] A szakmai teljesítés igazolásának az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről a költségvetési szerv vezetője - települési és területi kisebbségi önkormányzat esetében (az Áht. 66. § szerinti megállapodása alapján) a helyi önkormányzat jegyzője, országos kisebbségi önkormányzat esetében az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője -belső szabályzatban köteles rendelkezni. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettség végrehajtásának megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

(3) A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e.

(4)[932] Érvényesítést a gazdasági szervezet vezetője, illetve a jegyző által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó végezhet. A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott, az e bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozója végzi.

(5) Az érvényesítésnek - az "érvényesítve" megjelölésen kívül - tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is.

(6) Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy.

136. § (1)[933] A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján (a továbbiakban: utalványozás)- jogszabályban meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban felhatalmazott személy jogosult.

(2)[934] A helyi önkormányzati hivatalnál utalványozásra a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - esetében utalványozásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet.

(4) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni

a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését;

b) az "utalvány" szót;

c) a költségvetési évet;

d) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát;

e)[935] a fizetés időpontját, módját, összegét és annak devizanemét;

f) a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;

g) a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását.

h)[936] a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát.

(5) Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) a (4) bekezdésben meghatározottak közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

(6) Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését.

(7)[937] A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni.

137. §[938] (1)[939] Az utalvány ellenjegyzésére -jogszabályban meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa írásban kijelölt személy jogosult.

(2) Helyi önkormányzati hivatalnál az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa írásban felhatalmazott személy, körjegyzőség esetében pedig a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult.

(3)[940] Az utalvány ellenjegyzése során a 134. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.

(4)[941] Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. A további eljárási szabályokra a 134. § (12) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5)[942] Az irányítószerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv a (3) bekezdés szerinti jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül, a képviselő-testület pedig a soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(6) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor az utalványozás - az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes.

138. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet.

(2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel.

(3) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja], vagy a maga javára látná el.

(4)[943] Kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában a testület összehívására és vezetésére kijelölt testületi tag jogosult.

A Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályai[944]

138/A. § (1)[945] A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalása az Áht. 12/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján - figyelemmel az Áht. 22-23/A. §-ában foglaltakra - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

(2) A Kormány az egyedileg jóváhagyott fejlesztésről, illetve az annak megvalósítását elősegítő - az államháztartás alrendszereit terhelő, éven túli - fizetési kötelezettségvállalásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határozatnak - az Áht. 12/B. §-a szerinti hosszú távú kötelezettségvállalások tekintetében külön kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel - tartalmaznia kell:[946]

a) az egyedileg jóváhagyott fejlesztés célját,

b) a megvalósítás időtartamát, határidejét,

c) a kötelezettségvállalás formáját, a kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés megkötésére feljogosított személyt, szervezetet,

d) több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló program esetén a kormányzati koordinálást végző felelőst.

(4) A Kormány a (2) bekezdésben foglalt határozatában a kötelezettség vállalásához kapcsolódóan feltételeket is megállapíthat.

(5) A Kormány (2) bekezdésben említett határozatában foglalt döntését megalapozó előterjesztést - az Áht. 12/B. §-ának (4) bekezdésében foglaltak kivételével - a tárgyéven túli fizetési kötelezettség célja, illetve a kötelezettségvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes - kormány-előterjesztés benyújtására jogosult - szerv vagy személy a pénzügyminiszterrel együttesen nyújtja be a Kormányhoz. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a következőket:[947]

a) a tárgyéven túli fizetési kötelezettség vállalására irányuló javaslat részletes indokolását, ideértve az állami szerepvállalás formájának indokolását,

b) a korábban a tárca fejezetében szereplő előirányzatok terhére vállalt tárgyéven túli fizetési kötelezettségek tényéről és körülményeiről szóló tájékoztatást, ezen belül elkülönítve az előterjesztésben szereplő programhoz hasonló célú tárgyéven túli fizetési kötelezettségeket,

c) minden egyéb olyan tényt, adatot, amely a kötelezettségvállalás szempontjából jelentős, ideértve az évekre lebontott részletes pénzügyi és kifizetési tervet, annak a központi költségvetésre gyakorolt hatását,

d) fejlesztési program célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a megvalósítás során folyamatosan mérhető és ellenőrizhető legyen,

e) a megvalósítás időtartamát, határidejét,

f) a végrehajtásról készítendő időközi, illetve befejezéskori szakmai értékelés módját, valamint annak tartalmi és formai követelményeit,

g) a program megvalósításához szükséges államháztartáson belüli és kívüli források megoszlását, az állami szerepvállalás, kötelezettségvállalás célszerűségét, indokoltságát, formáját, mértékét, az államháztartás egyes alrendszereit terhelő kötelezettségvállalás legnagyobb összegét éves bontásban,

h) hatástanulmányt a program javasolt finanszírozása esetén az állami feladatellátás hatékonyságának alakulásáról.

(6)[948] A tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásokat a Kincstár tartja nyilván, ideértve a kötelezettségvállalások állományáról történő információszolgáltatást is.

(7)[949]

XIII. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁNAK ÉVKÖZI ÜTEMEZÉSE, MEGFIGYELÉSE

A központi költségvetési szervek előirányzat-felhasználási terve[950]

138/B. §[951] (1) Az intézményi előirányzat-felhasználási terv a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzatok várható bevételeinek figyelembevételével tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket.

(2) Az előirányzat-felhasználási tervet úgy kell elkészíteni, hogy

a) az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának,

b) fedezetet nyújtson a rendszeres kiadásokra, a folyamatos működés biztosítására.

(3) Az előirányzat-felhasználási tervet a költségvetési szerv vezetőjének kell aláírnia.

138/C. §[952] A központi költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - előirányzatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok várható alakulásáról az irányító szerv a Pénzügyminisztériumnak adatot szolgáltat az e rendelet 26. számú melléklete szerinti tartalommal minden hónap 8. napjáig.

138/D. §[953] Az Áht. 12/C. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a fejezetet irányító szerv kötelezettségvállalásonként és összesítve elektronikus úton teljesíti, melynek módját a Kincstár honlapján teszi közzé.

A helyi önkormányzatok likviditási terve[954]

139. §[955] (1) A helyi önkormányzat pénzállományának alakulásáról a jegyző - szükség szerint aktualizálva - likviditási tervet készít.

(2)[956] A többcélú kistérségi társulás pénzállományának alakulásáról a munkaszervezet vezetője - szükség szerint aktualizálva - likviditási tervet készít.

Kincstári költségvetési és pénzügyi jelentés

140. § (1)[957] A Kincstár a kincstári költségvetések végrehajtásáról havonta kincstári költségvetési jelentést készít.

(2)[958] A kincstári költségvetési jelentés magában foglalja a kincstári költségvetéssel rendelkező éves előirányzatait, a tárgyhónap végéig igénybe vett előirányzat-felhasználási kereteit, a tárgyhónap végéig teljesített kiadásait, bevételeit teljes körűen.

(3)[959] A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig honlapján - a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével - közzéteszi, ahol:

a) a költségvetési szerv a saját,

b)[960] az irányító szerv az irányítása alá tartozó valamennyi költségvetési szerv, előirányzat, alap,

c) a Pénzügyminisztérium valamennyi költségvetési szerv, előirányzat, alap adatait megtekinti, letölti.

(4)[961]

(5)[962] Amennyiben - a Kincstár költségvetési jelentései alapján - a fejezetre összesített, éves halmozott kiadási, illetve bevételi teljesítési adatok 5%-át két egymást követő hónapban meghaladják a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások, illetve a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és a nem azonosított bevételek, a fejezetet irányító szerv köteles megvizsgálni költségvetési szerveinél annak okait, és megtenni a szükséges intézkedéseket ezen kiadások és bevételek rendezésére.

(6)[963] A Kincstár az előirányzat-finanszírozási tervek és a tényleges felhasználás alapján negyedévente adatot szolgáltat a Pénzügyminisztérium részére.

Havi pénzforgalmi jelentés

141. §[964] Az elkülönített állami pénzalap a kiadásai és bevételei teljes pénzforgalmának, valamint kötelezettségvállalásának alakulásáról havi jelentést készít - és nyújt be a Kincstárhoz a tárgyhót követő hónap 25. napjáig - a pénzügyminiszter tájékoztatójában előírt adattartalommal, formában és módon.

142. §[965] (1)[966] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a működési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról - a pénzügyminiszterrel közösen megállapított formában adatlapon vagy elektronikus úton - havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, valamint az Egészségügyi Minisztériumhoz, az Állami Számvevőszékhez, a KSH-hoz, a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Kincstárhoz. Az év első három hónapjáról a havi jelentéseket április 25-éig kell benyújtani.

(2) Finanszírozási folyamatok értékelése és évközi ellenőrzése céljából a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői, a tárgyhót követő hónap utolsó munkanapjáig havi adatszolgáltatást teljesítenek a Kincstár részére - a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott tartalommal - a pénzforgalom és a könyvelés adatainak eltéréseiről. Az I III. hónap eltéréseiről a havi adatszolgáltatást összevontan kell benyújtani. A december havi adatszolgáltatást a Kincstár végleges éves adatai alapján a tárgyévet követő év március 31-éig kell megküldeni.

(3)[967] Az Egészségbiztosítási Alap kezelője a Gyógyítómegelőző ellátások kiadásainak kedvezményezettek szerinti összetételéről negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig a Pénzügyminisztérium részére adatot közöl a "Gyógyító megelőző ellátások kiadásainak közgazdasági osztályozás szerinti előirányzata/teljesítése" című űrlap kitöltésével. A negyedéves adatközlésben az adatokat az év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozottan kell megadni, és ki kell egészíteni havi adatokkal abban az esetben, amikor előre hozott kifizetés jelentősen befolyásolja a tárgynegyedév pénzforgalmi adatát.

143. § (1) A vagyonkezelő szervezet az állami vagyon kezelésével kapcsolatos valamennyi számlájának pénzforgalmáról havi jelentést nyújt be a tárgyhót követő hónap 10. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2)[968]

143/A. §[969] Az MVH az általa kezelt EMGA-ból, illetve EMVA-ból és nemzeti forrásokból finanszírozott - támogatások és intézkedések pénzforgalmi adatairól - a pénzügyminiszterrel közösen megállapított tartalommal - havi jelentést szolgáltat a Pénzügyminisztériumnak a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig. Az MVH a jelentést egyidejűleg köteles megküldeni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére is.

Időközi költségvetési jelentés

144. §[970] (1)[971] A helyi és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelő időközi költségvetési jelentést - a költségvetési szerveket is magában foglaló - önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg az Igazgatósághoz a tárgyév I-III. hónapjáról április 20. napjáig, az I-VI. hónapjáról július 20-áig, az I-IX. hónapjáról október 20. napjáig, az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő év január 20. napjáig.

(2)[972] Az (1) és (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból az Igazgatóság - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - az összesítéseket 8 munkanapon belül juttatja el a Kincstárnak.

(3)[973] A (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból készített összesítéseket a Kincstár további 7 munkanapon belül küldi meg a Pénzügyminisztériumnak.

(4) A többcélú kistérségi társulás az általa felügyelt költségvetési szervek költségvetését is magába foglaló időközi költségvetési jelentést köteles készíteni az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelően.

Időközi mérlegjelentés

145. § (1)[974] A költségvetési szerv, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok kezelői, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját, illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az e rendelet 12/a.-12/c. számú mellékletei szerint. Az időközi mérlegjelentést - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok jelentései kivételével - a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő 40 napon belül, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani. Az időközi mérlegjelentést az APEH-adatszolgáltatást követő 5 munkanapon belül kell elkészíteni és megküldeni[975]

a) az elkülönített állami pénzalapok kezelőinek az alappal rendelkező szerv,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelőinek feldolgozásra a Kincstár részére. Az elkülönített állami pénzalapoknak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentését a következő év március 20-áig kell a Kincstárnak megküldeni. Ezt a gyorsjelentést az APEH-nak a 113/A. § d) pontjában és 114. § (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatszolgáltatását megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell összeállítani.

(2)[976] Az irányító szerv a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, illetve a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést 5 munkanapon belül, az éves jelentést az éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás esetében az Igazgatóságnak. Az elkülönített állami pénzalappal rendelkező szerv a mérlegjelentést az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követő 5 munkanapon belül juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak.

(3)[977]

(4)[978] Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év november 15-éig juttatják el az irányító szervhez. Az irányító szerv a mérlegjelentések űrlapjait ezt követően 5 napon belül továbbítja feldolgozásra a Kincstárhoz, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - a megyei összesítéseket 8 munkanapon belül készíti el. Ezt a határidőt az Igazgatóságnak a (2) bekezdésben megjelölt feladat elvégzésére is alkalmaznia kell.

(5)[979] A Kincstár az időközi mérlegjelentésből készített országos összesítéseket [12/a)-12/c) számú mellékletek] további 7 munkanapon belül megküldi a Pénzügyminisztériumnak.

(6)[980] A helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok a 12/c. számú melléklet szerinti adatszolgáltatás alól mentesülnek.

(7)[981]

(8)[982] A Kincstár a nemzetgazdasági elszámolásokra vonatkozó évközi mérlegjelentést (12/a-12/b. számú mellékletek)- figyelemmel az (1)-(4) bekezdésekben foglalt adatszolgáltatások egyes tételeinek felhasználására és beépítésére - az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő év március 20-áig, a 12/a-12/b. számú mellékleteket az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig, a 12/c. számú mellékletet az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év augusztus 30-áig a Pénzügyminisztériumhoz nyújtja be.

(9)[983] Az államadósság és az államháztartási adósság Áht. 112. §-a szerinti negyedéves nyilvánosságra hozatala érdekében a Kincstár az - (1)-(4) bekezdésekben foglalt adatszolgáltatások alapján - az e rendelet 12/d. számú mellékletben foglalt adatokat államháztartási alrendszerenként elkülönítve megküldi az ÁKK Zrt.-nek a tárgynegyedévet követő 75 naptári napon belül.

(10)[984] Az ÁKK Zrt. az államadósságot és az államháztartási adósságot államháztartási alrendszerenként és konszolidáltan, hitel/kölcsön és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a hitel/kölcsön felvételétől, illetve az értékpapír kibocsátásától számítva rövid (egy évnél nem hosszabb) és hosszú (egy évnél hosszabb) lejárat szerinti bontásban a honlapján teszi közzé a tárgynegyedévet követő 80 naptári napon belül.

XIII/A. Fejezet[985]

BELSŐ KONTROLLOK[986]

A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés

145/A. § (1)[987] A költségvetési szerv vezetője a szerv működésének folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét, mely a belső kontroll rendszer részét képezi. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet.

(2) A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

(3) A FEUVE rendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat.

(4) A FEUVE fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.

(5)[988] A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely - a minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatalok kivételével - e rendelet 10. § (4) bekezdésében foglalt szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi.

Ellenőrzési nyomvonal

145/B. § (1)[989] A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

(2)[990]

Kockázatkezelés

145/C. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.

(2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.

(3)[991] A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját.

(4)[992] A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

Kontrollkörnyezet[993]

145/D. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben

a) világos a szervezeti struktúra;

b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok;

c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén;

d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.

Kontrolltevékenységek[994]

145/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.

(2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni:

a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások,

b) az információkhoz való hozzáférés,

c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz),

d) beszámolási eljárások.

Információ és kommunikáció[995]

145/F. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.

(2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

Monitoring[996]

145/G. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

Költségvetési szerv vezetőjének továbbképzése[997]

145/H. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője - kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörében a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt köteles az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akit október 1. után bíznak meg vezetői feladattal.

XIV. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÁS

A kincstári költségvetési beszámoló készítése

146. § (1)[998] A költségvetési beszámoló készítési kötelezettséget teljesítők zárszámadási munkálataihoz a Kincstár kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a tárgyidőszakot követő hónap 30. napjáig egyeztetés céljából megküld

a) a kincstári költségvetéssel rendelkezőnek,

b)[999] a kincstári költségvetéssel rendelkező irányító szervének.

(2)[1000] A Kincstár az egyeztetett kincstári költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év február 15. napjáig megküldi:

a) a kincstári költségvetéssel rendelkezőnek,

b)[1001] a kincstári költségvetéssel rendelkező irányító szervének,

c) a Pénzügyminisztériumnak,

d) az Állami Számvevőszéknek.

(3)[1002] Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség a kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél kincstári számláinak egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt előirányzatainak aktuális összegére és az előirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik. Eltérés esetén a kincstári költségvetéssel rendelkező az elemi beszámolójában a saját könyvvezetésének megfelelő adatokat szerepelteti és indokolásban tételesen rögzíti az eltérést. Az eltérés dokumentumát az elemi beszámoló benyújtásával egyidejűleg megküldi irányító szerve részére. Az irányító szerv a beszámoló felülvizsgálatát követően az eltérések dokumentumát az elemi beszámoló benyújtásával egyidejűleg - költségvetési szervenként és fejezeti szintre összesítve - megküldi a Kincstár részére.

Az elemi beszámoló készítése

147. § A költségvetési szerv, az alap és a központi kezelésű előirányzat kezelője költségvetési beszámolási kötelezettségének a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtását szolgáló rendeletekben foglalt módon és határidőre tesz eleget. Az éves beszámoló kiegészítő melléklete szerinti szöveges indokoláshoz a pénzügyminiszter szempontokat állapíthat meg.

148. § (1)[1003] A költségvetési szerv, az alap és a központi és a Fejezeti kezelésű előirányzat kezelője a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint éves, féléves beszámolót készít a 42. §-ban megnevezett nyomtatványgarnitúrák Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével elektronikus módon.

(2) A nyomtatványgarnitúrák, illetve számítástechnikai programok közreadásáról a Pénzügyminisztérium a féléves beszámoló esetében legkésőbb június 30-ig, az éves beszámoló esetében a tárgyévet követő év január 31-éig gondoskodik.

A költségvetési szervek elemi beszámolója

149. § (1) Az elemi költségvetés készítésére kötelezett az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásáról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készít.

(2) A költségvetési szerv irányító szerve a költségvetési szervei részére[1004]

a) meghatározza az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határidejét, kitűzi a felülvizsgálat időpontját a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozó jogszabályok alapján;

b) előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes - a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményeit a szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójának figyelembevételével;

c)[1005] előírja, hogy az Áht. 97. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek megfelelően e rendelet 23. számú melléklete szerint értékelje a belső kontrollok működését, és az éves költségvetési beszámolóval együttesen küldje meg az irányító szervnek;

d)[1006] megküldi - a központilag előírt nyomtatványokon túl - a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges, irányító hatáskörében elrendelt, a számszaki és szöveges beszámolók további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjait.

(3) Az irányító szerv a költségvetési szervei beszámolóját - a tárgyévet követő év április 30-áig - felülvizsgálja. A felülvizsgálat[1007]

a) a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,

b) a költségvetési előirányzat megállapításának módjától (normatív, feladat-, intézményfinanszírozás) függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,

c) az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,

d)[1008] a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv irányító szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára

terjed ki.

(4) A felülvizsgálat nem terjed ki a költségvetési szerv nyilvántartásaiban szereplő adatok valódiságára. A jóváhagyás nem jelenti egyben azok valódiságának az elfogadását is.

(5)[1009] Az irányító szerv a költségvetési szervet éves számszaki beszámolójának és működésének elbírálásáról, jóváhagyásáról a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyásának megfelelő időpontig - írásban értesíti.

(6)[1010]

(7)[1011]

(8)[1012] A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott értékelés alapján az irányító szerv az éves összefoglaló jelentését (mely tartalmazza a saját szervezetére vonatkozó nyilatkozatot is) megküldi a Pénzügyminisztérium részére a tárgyévet követő év május 31-éig.

(9)[1013] A (8) bekezdésben foglalt rendelkezés helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek irányító szerveire nem alkalmazandó.

(10)[1014] Amennyiben a (2) bekezdés c) pontja alapján megtett nyilatkozat és a zárszámadással kapcsolatosan elvégzett ellenőrzések eredménye között ellentmondás áll fenn, a költségvetési szerv vezetője az ellentmondás okairól - az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül - írásban beszámol az irányító szerv vezetőjének. Az irányító szerv vezetője - amennyiben a beszámolást nem tartja elfogadhatónak - a költségvetési szerv vezetőjét intézkedési terv készítésére kötelezi.

(11)[1015] Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjával érintett költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében (továbbá, ha a szerv átalakul vagy megszűnik), a távozó vezető (átalakuló vagy megszűnő szerv vezetője) köteles a 23. számú mellékletet az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek (jogutódnak) átadni, aki köteles azt saját nyilatkozatához mellékelni.

149/A. §[1016]

A fejlesztési célú támogatással megvalósuló, befejezett beruházásokhoz pótlólagosan realizált bevételek elszámolása[1017]

149/B. § (1) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az Áht. 101. § (10) bekezdése szerinti pótlólagos bevételhez jut, visszafizetési kötelezettségének összegét beruházásonként, az e rendelet 29. számú mellékletében mutatja ki. Ha az adott beruházásra több jogcímen kapott - hazai, illetve uniós - támogatást, a 29/a. számú melléklet alapján kell meghatározni a beruházás átlagos támogatási intenzitását, aminek arányában vissza kell fizetni a pótlólagos bevételre jutó támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a kitöltött melléklet(ek) et a beruházás üzembe helyezését követő 60 napon belül küldi meg a Kincstárnak.

(2) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megillető összeget az (1) bekezdés szerinti elszámolási határidőt követő 30 napon belül visszafizeti.

(3) Ha a visszafizetési kötelezettséget a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem teljesítik, a jogtalanul igénybevett fejlesztési támogatást - a (2) bekezdés szerinti határidőtől a visszafizetés napjáig számított - jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni.

Adatszolgáltatás az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokról[1018]

149/C. § A helyi önkormányzatok az e rendelet 31. számú melléklete szerint adatot szolgáltatnak az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évéről. Az adatlapot a féléves beszámolóval egyidejűleg kell benyújtani a Kincstárhoz.

XV. Fejezet

A KINCSTÁRI BIZTOS, AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS ÉS A KINCSTÁRNOK[1019]

A kincstári biztos

150. § (1) A pénzügyminiszter, továbbá - a Kormány irányítási és irányító hatáskörébe nem tartozó szervek, testületek költségvetési szervei esetében a Kormány kezdeményezésére - az Országgyűlés (a továbbiakban együtt: kijelölő szerv) kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha[1020]

a)[1021] annak elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya meghaladja az éves eredeti költségvetés kiadási előirányzatának 3,5%-át, vagy összege meghaladja az 50 millió forintot,

b) zárójelentéssel lezárult kincstári biztosi tevékenység után egy éven belül a költségvetési szervnél ismételten az a) pont szerinti mértékű adósságállomány keletkezik.

c)[1022] a Kincstár nyilvántartásaiból nyert adatok a költségvetési szerv likviditási helyzete, illetve összes adósságának mértéke és aránya alapján a gazdálkodás tartós kiegyensúlyozatlanságát jelzik.

(2)[1023] A kincstári biztos kijelölését az (1) bekezdésben foglalt tartozásállomány elérése esetén a pénzügyminiszternél a Kincstár kezdeményezi. Ezt megelőzően tájékoztatást kér a fejezetet irányító szervtől a 161. § (3) bekezdésében tett intézkedésekről és azok hatásáról, eredményéről. A Kormány irányítási és irányító hatáskörébe nem tartozó kincstári körbeli szerv, testületek költségvetési szerve esetében a pénzügyminiszter a javaslatot a Kormány elé terjesztése előtt az irányító szervvel egyezteti.

(3)[1024] A kincstári biztos tevékenységét a kijelölő szerv nevében egy, a Pénzügyminisztérium, az irányító szerv és a Kincstár kijelölt vezetőiből álló ad hoc bizottság irányítja és ellenőrzi.

(4) Kincstári biztosnak

a) azt a büntetlen előéletű, magyar állampolgárt lehet kijelölni, aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább 5 éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik, hogy a (7) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot,

b)[1025] azt a jogi személyiségű társaságot, illetve annak név szerint megnevezett felelős személyét lehet kijelölni, akinek ágazati besorolása szakirányú, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és az a) pontban előírt követelményeknek, valamint a (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelel.

(5) A kincstári biztosnak jelölteket a kijelölő szerv nyilvános pályázat alapján választja ki, nevüket és költségvetési gyakorlatuk szakirányát tájékoztatóban közzéteszi.

(6)[1026] A (5) bekezdésben megjelölt személyek közül a kincstári biztost a kijelölő szerv a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyetértésével határozott időtartamra jelöli ki az adott költségvetési szervhez. Kivételes esetben a tájékoztatóban nem szereplő személy (illetve szerv) is kijelölhető, ha megfelel a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak és a tájékoztatóban megjelentek közül a kijelölés nem biztosítható.

(7)[1027] Kincstári biztosként nem jelölhető ki az a személy, jogi személyiségű társaság, illetve annak név szerint megnevezett felelős személye:

a) aki az adott költségvetési szerv dolgozója,

b) aki a kijelölést megelőző 3 évben az adott költségvetési szerv dolgozója volt,

c) aki rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző 3 évben az adott költségvetési szervnél,

d) aki az (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett,

e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy dolgozójának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja szerint hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig.

151. § (1) A kincstári biztossal a Kincstár elnöke - a fejezetet irányító szerv vezetőjének ellenjegyzésével - szerződést köt, és megbízólevéllel látja el. A megbízólevélnek tartalmaznia kell[1028]

a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét,

b) a megbízatás időtartamát,

c) a kincstári biztos feladatait, jogkörét.

(2) A kincstári biztos jogosult a gazdálkodással összefüggésben

a) a költségvetési szerv vezetőitől és valamennyi dolgozójától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,

b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,

c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,

d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés megbízásának időtartama alatti eljárási szabályait,

e) a kötelezettségvállalás, az utalványozás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet,

f) szakértőt igénybe venni.

(3) A kincstári biztos köteles

a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv gazdálkodását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását,

b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek, ennek alapján azonnali végrehajtásra irányuló intézkedési tervet készíteni, melyet az ad hoc bizottság fogad el,

c) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,

d)[1029] a c) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni a fejezetet irányító szervvel, az adóhatósággal, a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,

e) kezdeményezni a c) pontban foglaltak megvalósítására, a d) pont szerinti átütemezés végrehajtására az előirányzat-átcsoportosítást,

f) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, valamint gazdasági vezetőjének a munkából való felfüggesztését, illetve felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány nevezetteknek felróható okok miatt jött létre,

g)[1030] kidolgozni intézkedési tervjavaslatot - a költségvetési szervvel, illetve a fejezetet irányító szervvel együttműködve - a gazdálkodás, a feladatellátás hosszabb távú ésszerűsítésére, amennyiben a b) és c) pont alatti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendőek,

h) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

(4)[1031] A kincstári biztos tevékenységéről a kijelölő szervnek és a fejezetet irányító szerv vezetőjének havonta - munkájának költségvetési szerv általi akadályoztatása esetén soron kívül - beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, illetve javaslatot tenni e szervek hatáskörébe tartozó intézkedésekre.

(5)[1032] A kincstári biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést köteles készíteni, amelyet - a (3) bekezdés g) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt - egyeztető ad hoc bizottsági tárgyaláson kell elfogadni a kijelölő, a Kincstár, az irányítást ellátó szerv és az érintett intézmény részvételével.

(6)[1033] A fejezetet irányító szerv vezetője az ad hoc bizottság által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követő 15 napon belül köteles írásban megtenni a szükséges intézkedéseket, illetve kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. Az irányítást ellátó szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követő 2 évig, negyedévente a Pénzügyminisztériumot, a Kincstárt - külön határozat alapján a Kormányt - tájékoztatni.

(7)[1034] A (3) bekezdés f) pontja alapján a fejezetet irányító szerv vezetője köteles vizsgálatot elrendelni a költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.

(8) A költségvetési szerv vezetője köteles a kincstári biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani:

a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást,

b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi (ügyviteli alkalmazott) és tárgyi feltételeit (kommunikációs, irodai eszközök stb.)

(9) A kincstári biztos megbízásának megszüntetésére - a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt - akkor kerülhet sor, ha

a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben (megállapodásokban) foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs,

b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett a kincstári biztosra felróható okok miatt, vagy

c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete a kincstári biztos közreműködésével sem javítható.

(10) A kijelölő szerv

a) a (9) bekezdés b) pontjában foglalt esetben új kincstári biztos kijelöléséről gondoskodik,

b) a (9) bekezdés c) pontja szerinti esetben intézkedést kezdeményez a költségvetési szerv pénzügyi helyzetének javítására, átszervezésére, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére.

152. § (1)[1035] A kincstári biztos kijelölésével összefüggő valamennyi kiadásról - a kincstári biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve - a Kincstár számlát állít ki a fejezetet irányító szerv részére és a fizetési határidő leteltét követően jogosult az érintett fejezet fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláját megterhelni.

(2)[1036] A kincstári biztost megillető havi megbízási, illetve vállalkozói díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a szerződés tartalmazza. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi. A havi megbízási díj összege nem lehet kevesebb, mint azon központi költségvetési szerv vezetőjének havi alapilletménye, ahová a kincstári biztost kijelölték.

A kincstárnok[1037]

152/A. § (1) A miniszterelnök - a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezetek kivételével - központi költségvetési fejezethez, valamint az elkülönített állami pénzalaphoz kincstárnokot jelölhet ki.

(2) A kincstárnokok munkájának összehangolására a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által felkért személyekből álló testület működik.

152/B. § (1) Kincstárnok az a természetes személy lehet, aki

a) felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább ötéves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik,

b) írásban nyilatkozik, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot,

c) vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, valamint

d) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal, továbbá jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik.

(2) Kincstárnokként nem jelölhető ki az a természetes személy, aki

a) az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelő költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,

b) a kijelölést megelőző három évben az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelő költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt,

c) az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelő költségvetési szerv állományába tartozó személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerint hozzátartozója.

(3) A kincstárnok e tevékenységét a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítja.

(4) A kincstárnok munkáját a Kincstárban működő titkárság segíti.

(5) A kincstárnokot a miniszterelnök megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell

a) a fejezet vagy alap megnevezését, székhelyét,

b) a kincstárnok nevét és születési idejét,

c) a megbízatás időtartamát,

d) a 152/C. § (3) bekezdés b) pontja szerinti összeghatárt.

(6) A kincstárnok e megbízatását a miniszterelnök visszahívással bármikor megszüntetheti. A megszűnésről a fejezetet irányító szerv vezetőjét írásban tájékoztatni kell.

152/C. § (1) A kincstárnok figyelemmel kíséri a fejezet, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodását, így különösen a források felhasználásának és a feladatoknak az összhangját, a szállítói tartozásállomány és a vevőállomány alakulását, a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedéseket.

(2) A kincstárnok a feladatát a fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az alapok valamennyi előirányzatai tekintetében ellátja.

(3) A kincstárnok tevékenysége nem terjed ki

a) az engedélyezett létszámhoz tartozó illetmény megállapítására vonatkozó, továbbá

b) a megbízólevélben meghatározott összeghatár alatti kötelezettségvállalások és kifizetések egyenkénti vizsgálatára.

(4) A kincstárnok jogosult a költségvetési szerv vagy az alap gazdálkodásával összefüggésben

a) a költségvetési szerv állományába tartozó valamennyi személytől írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,

b) a költségvetési szerv kezelésében levő bármely adatot - ideértve az államtitoknak, szolgálati titoknak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, azokról vagy azok egy részéről a költségvetési szerv költségére másolatot készíteni,

c) jogosult az egyes kötelezettségvállalásokat előzetesen véleményezni, különösen a célnak való megfelelőség, a szükségszerűség, az időszerűség, a forrásszükséglet, a fedezet megléte, illetve a kifizetés ütemezettsége vonatkozásában,

d) jogosult a kifizetéseket megelőzően vizsgálni a kötelezettségvállalás és a forrás meglétét, a szakmai teljesítésigazolás megtörténtét, a finanszírozási (likviditási) tervnek megfelelő ütemezettséget.

(5) A kincstárnok munkájához a Kincstár, a fejezetet irányító szerv és az érintett költségvetési szerv szolgáltatják a kötelezettségvállalások, illetve a kifizetések teljesítése előtti eljárás dokumentumait, valamint az arra vonatkozó tanúsítványt, összefoglaló adatokat, továbbá folyamatosan biztosítják az adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat, valamint elkészítik a kincstárnok által kért dokumentumokat. A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, kincstári megbízott köteles a kincstárnokot munkájában támogatni.

(6) Ha a kincstárnok tevékenységével összefüggésben célszerűtlen, nem szükségszerű, nem időszerű vagy fedezet nélküli kötelezettségvállalást, célszerűtlen vagy időszerűtlen kifizetést, illetve ezek előkészületét észleli, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett költségvetési szerv vezetőjét, továbbá értesítenie kell a pénzügyminisztert, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert. A pénzügyminiszter, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az értesítés alapján az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tájékoztatással érintett kötelezettségvállalást nem lehet megtenni, illetve a kifizetést nem lehet teljesíteni mindaddig, amíg az e bekezdés szerinti egyeztetés nem történt meg.

(7) A kincstárnok a tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv és a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére.

Az önkormányzati biztos

153. § (1)[1038] A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték - a rendeletében szabályozott módon önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya a (2) bekezdésben meghatározott időt és mértéket eléri.

(2)[1039] Önkormányzati biztos kirendelése akkor kötelező, ha az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv 30 napon túli tartozásállományának mértéke eléri éves eredeti előirányzatának 10%-át, vagy a 100 millió forintot, és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani. Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az itt meghatározottaknál kisebb mérték, illetve rövidebb időtartam, vagy lejárat esetén is kötelezővé teheti.

(3) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben foglalt elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél kezdeményezi:

a) az önkormányzat képviselő-testületének pénzügyi bizottsága,

b) a polgármester,

c) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,

d) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,

e) a költségvetési szerv vezetője.

(4) Önkormányzati biztos az a büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább 5 éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik. A községi önkormányzatok esetében a képviselő-testület eltekinthet a felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettségtől, amennyiben az önkormányzati biztos felsőfokú pénzügyi szakképesítéssel rendelkezik.

(5)[1040] Önkormányzati biztosi feladatokkal pénzügyi, illetve számviteli tevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság is megbízható. Gazdasági társaság megbízásakor az adott megbízásért egy személyben felelős természetes személyt is meg kell nevezni. Ebben az esetben a (4) bekezdésben meghatározott előírásokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a természetes személyre kell alkalmazni, a 150. § (7) bekezdésének c)-d) pontja azonban a társaságra is irányadó.

(6)[1041] Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyileg szokásos módon teszi közzé.

(7)[1042] A képviselő-testület (5) bekezdés szerinti jogát a pénzügyi bizottságra átruházhatja.

(8)[1043] Az önkormányzati biztosra, illetve azon költségvetési szervre, amelyhez önkormányzati biztost rendeltek ki a 150. § (7) bekezdésében, a 151. § (1)-(5) és (7) bekezdésében és a 152. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a pénzügyminiszter hatáskörébe utalt eljárási szabályokat a képviselő-testület - a rendeletében meghatározott módon - gyakorolja, az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggő valamennyi kiadás - a költségvetési szervet terhelő, az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező kiadásokat kivéve - a kirendelő önkormányzatot terheli, amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt rendelet erről másképp nem intézkedik.

(9)[1044] Az önkormányzat rendeletében szabályozza az általa fenntartott intézmények körében az önkormányzati biztos további tevékenységére vonatkozó eljárás rendjét, amennyiben az önkormányzatnál időközben az (1) bekezdés szerinti adósságrendezési eljárást kezdeményezték.

(10)[1045] A többcélú kistérségi társulásnál az önkormányzati biztos kijelölésénél a fenti szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, a kijelölés módjáról szóló önkormányzati rendeleten a többcélú kistérségi társulás határozatát kell érteni.

XVI. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZERE

154. § (1) Az államháztartás pénzügyi információs rendszere az államháztartás egészének és az államháztartás költségvetésével kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek e kapcsolatára kiterjedő

a) adminisztratív azonosítási jellegű adatokat, információkat,

b) költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat és információkat,

c) a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat

gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszere.

(2) Az államháztartás pénzügyi információs rendszere az alábbi egymáshoz illeszkedő részekből áll:

a)[1046] a költségvetési szervek (ideértve a körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzati hivatalokat is), valamint a külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek teljes köréről vezetett törzskönyvi nyilvántartás;

b) az államháztartáson kívüli természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek államháztartási kapcsolatára kiterjedő egyedi azonosítást szolgáló regiszterek (adószám, társadalombiztosítási szám) és az államháztartási kapcsolatok lebonyolítását szolgáló nyilvántartások rendszere;

c) az államháztartás alrendszerei költségvetésének tervezését, az éves és többéves költségvetés előirányzatainak kialakulását és változását nyomon követő és az ehhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatokat és információkat felölelő tervezési rendszer;

d)[1047] az államháztartás éves költségvetésének végrehajtását és az ehhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatokat és információkat felölelő költségvetési végrehajtási rendszer;

e) az államháztartáson kívüli természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek államháztartási kapcsolatára kiterjedő, azokat folyószámla-, adós-, hitelező-, vevő-, szállító-könyvelésben rögzítő és a pénzügyi kapcsolatok előkészítését és lebonyolítását szolgáló nyilvántartások rendszere.

155. § (1) A rendelet hatálya alá tartozók rendszeresen ismétlődő adat- és információszolgáltatása

a) a törzskönyvi és adminisztratív jellegű nyilvántartásokba történő bejegyzéshez,

b) a költségvetési tervezéshez,

c) a költségvetési előirányzatok évközi módosításához,

d) a költségvetési előirányzatok éven belüli teljesítésének, illetve felhasználásának ütemezéséhez,

e) a pénzellátáshoz,

f) a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásához,

g) a költségvetési folyamatok alakulásának évközi megfigyeléséhez,

h) a költségvetési beszámoláshoz,

i) a statisztikai adatgyűjtéshez

kapcsolódik.

(2)[1048] A rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatás során az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt és országos összesítésre kerülő számszerű információk elkészítéséhez és továbbításához a Pénzügyminisztérium vagy a Kincstár által előírt nyomtatványokat, azok kitöltési útmutatóit, a Pénzügyminisztérium és kijelölt szerve által közreadott számítástechnikai programokat és információtovábbítási módokat kell alkalmazni.

(3) Az eseti adatszolgáltatásra - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)[1049] Az irányító szerv vezetője, az ágazati irányító miniszter - a pénzügyminiszterrel és a KSH elnökével egyetértésben - sajátos költségvetési, ágazati, illetve funkcionális jellegű információkat is kérhet.

(5) Az adatszolgáltatás kötelezettsége nem vonatkozik a törvényi rendelkezések alapján állam-, szolgálati, adó-, vám- és banktitoknak minősülő, továbbá a személyes adatokra.

(6)[1050] A Pénzügyminisztérium és a Kincstár által előírt nyomtatványok helyettesíthetők az elektronikus adatfeldolgozó rendszerek segítségével készített és kinyomtatott formában megjelenő, azonos tartalmú dokumentumokkal. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell ezen dokumentumok, illetve adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáról, ezért a gazdasági, pénzügyi vezető felelősséggel tartozik.

(7)[1051] Az Állami Számvevőszék - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott ellenőrzési feladatához szükséges mértékben - a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó, az (1) bekezdésben megjelölt adatok kezelőitől az egyes önkormányzatokra vonatkozó adatbázisok rendelkezésre bocsátását kérheti.

156. § (1) Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv adatszolgáltatása nem foglalja magában a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv e rendeletben meghatározott adatszolgáltatásait. A részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv a saját költségvetésére vonatkozó teljes körű adatszolgáltatást az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv által továbbítva teljesíti.

(2) Az önállóan gazdálkodó nem központi költségvetési szerv adatszolgáltatása magában foglalja a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv e rendeletben meghatározott adatszolgáltatását.

157. § (1) Az e rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért és a költségvetési kapcsolatok bemutatásának valódiságáért

a)[1052] a fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője és pénzügyi vezetője,

b)[1053] az irányító szerv hatáskörébe tartozók tekintetében az irányító szerv, illetve a meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló irányító szerv vezetője és pénzügyi vezetője,

c) a hozzá rendelt részben önálló költségvetési szerv és a költségvetési szerv telephelye tekintetében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a gazdasági szervezet vezetője,

d) a központi kezelésű előirányzat tekintetében az előirányzat kezelője

felelős.

(2) A szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért

a) a költségvetési szerv tekintetében a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági szervezet vezetője,

b) az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapot kezelő szerv vezetője és pénzügyi vezetője,

c) a helyi önkormányzat tekintetében a helyi önkormányzat (fő)polgármestere (a megyei közgyűlés elnöke) és (fő)jegyzője;

d)[1054] a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat tekintetében a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke, a helyi önkormányzat polgármestere és jegyzője,

e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatalainak vezetői és ezek pénzügyi helyettesei,

f)[1055] a központi előirányzat tekintetében az előirányzat kezelője és az irányító szerv, illetve a meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló irányító szerv vezetője és pénzügyi vezetője

g)[1056] a többcélú kistérségi társulás tekintetében a társulási tanács elnöke és a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője

együttesen felelős.

(3)[1057] Az e rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során közölt adatokkal kapcsolatban a Pénzügyminisztérium és a Kincstár adategyeztetést végezhet, az adatszolgáltatóhoz módszertani, elszámolási kérdéseket intézhet, a helyes számviteli szabályok alkalmazására, betartására figyelmeztethet. Szóbeli kérdésre szóban, írásbeli kérdésre írásban kell válaszolni. Az adatszolgáltatónak a válaszadást, illetve hibás adatközlés esetén a megismételt adatszolgáltatást - ha jogszabály másként nem rendelkezik -8 napon belül teljesítenie kell.

XVI/A. Fejezet[1058]

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖZÉRDEKŰ ADATOK KÖZZÉ-, ILLETVE HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE[1059]

Az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatása[1060]

157/A. §[1061] A közérdekű adatok megismerését valamennyi, államháztartási körbe tartozó szervnek kötelessége elősegíteni. E feladattal megfelelő (információs jogokra is kiterjedő) szakértelemmel, illetve végzettséggel rendelkező személyeket bíz meg, vagy szükség szerint ilyen személyekből álló szervezeti egységet hoz létre. A tájékoztatás során mindvégig biztosítani kell a szervnek az adatok biztonságát, változatlanságát.

157/B. §[1062] (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem alapján az államháztartási körbe tartozó szerv saját honlapján keresztül történő közzétételre, illetve elektronikus úton történő adatszolgáltatására is - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - e rendelet szabályai megfelelően alkalmazandók.

(2) A kérelemre választ adni az adatot kezelő szerv jogosult és köteles. Ha a kérelmet nem az adatot kezelő szervhez (a továbbiakban röviden: szerv) nyújtották be, azt a szerv köteles haladéktalanul megküldeni az illetékes szervhez, a kérelmező ezzel egyidejű értesítése mellett.

(3) Ha a kérelmező -jogi személy (vagy más szervezet) kérelmező esetén annak képviselője (a továbbiakban együtt: kérelmező)- nem tudja a kért adatot pontosan megjelölni, a szerv - amennyiben lehetséges - köteles segítséget nyújtani.

(4) Amennyiben olyan adat megismertetésére irányul a kérelem, melyet már külön törvény vagy e rendelet szerinti módon kötelezően közzétettek, a kérelmezőt erről tájékoztatni kell - a fellelhetőséget is ideértve. Ez nem mentesíti a szervet az adatszolgáltatási kötelezettsége alól.

(5) A kért adat kérelmezővel való megismertetéséhez a szervnek megfelelő időt, tárgyi feltételeket (szükség szerint külön helyiséget) kell biztosítania. A kérelmező jogosult jegyzetet készíteni, és az adatokról másolatot kérni.

157/C. §[1063] (1) A kérelemben foglalt adatok közlésével (ideértve a másolást és az adatok meghatározott szempontok szerinti előállítását, illetve csoportosítását is) összefüggésben felmerült költséggel arányos térítés kérhető.

(2) A költségtérítés pontos összegét a szerv az adatszolgáltatást megelőzően köteles meghatározni. A költségtérítés összegét és megfizetésének módját a külön jogszabályban előírt, a számviteli politika részeként elkészített önköltség-számítás rendjére vonatkozó belső szabályzatban foglaltak szerint kell megállapítani.

Az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kötelező közzététele

157/D. §[1064] (1) Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet - a honvédelmi miniszter alá rendelt szervek és a nemzetbiztonsági szervek kivételével - a hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok közül e rendelet 22. számú mellékletében meghatározott adatokat köteles az ott leírt módon és időpontoktól közzétenni. A szerv jogosult további, a kezelésében álló közérdekű adat közzétételére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a közlést megelőzően az adatfelelős bocsátja az adatközlő rendelkezésére, az adatközlő által meghatározott határidőben és módon. Az adatközlő és az adatfelelős egyeztetni köteles.

(3) Az adatfelelős szervezet vezetője, illetve az általa írásban kijelölt egy vagy több személy felelősséggel tartozik az (1) bekezdésben meghatározott adatok tartalmáért és folyamatos aktualizálásáért.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatközlőn kívül államháztartási körbe tartozó más szervezet csak azonos tartalommal és az adat hivatalos közlőjére történő egyidejű hivatkozással teheti közzé.

XVII. Fejezet

A TÖRZSKÖNYVI ÉS ADMINISZTRATÍV JELLEGŰ NYILVÁNTARTÁSOK

158. §[1065]

159. §[1066]

Adminisztratív nyilvántartások

160. § (1)[1067] Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, alapok, központi kezelésű előirányzatot kezelők (a továbbiakban: az államháztartás alrendszereibe tartozók) és az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetek adminisztratív (azonosító) jellegű adatairól a pénzügyminiszter nyilvántartásokat vezet.

(2)[1068] Az államháztartás alrendszereibe tartozókat - a helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat és költségvetési szerveiket kivéve - a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott módon államháztartási egyedi azonosító számmal látja el.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartások az államháztartás költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását, az ehhez kapcsolódó követelések és tartozások folyamatos regisztrálását szolgálják.

XVIII. Fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról

161. § (1)[1069] A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a tartozásállományáról az e rendelet 13. számú melléklete szerinti formában és adattartalommal a kincstár által kialakított és biztosított elektronikus úton köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv az e rendelet 13. számú melléklete figyelembevételével a (2) bekezdés b) pontja szerint teljesít adatszolgáltatást.

(2)[1070] Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást

a)[1071] a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az általa elismert, lejárt tartozásállomány tekintetében - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhó utolsó munkanapjáig a Kincstár és a fejezetet irányító szerv,

b)[1072] a helyi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv az önkormányzat rendeletében meghatározott tartozásállományára nézve az önkormányzat

részére teljesíti.

(3)[1073] Amennyiben a központi költségvetési szervnek két egymást követő hónapban lejárt, elismert, 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, a fejezetet irányító szerv - a Kincstár egyidejű értesítése mellett - köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.

A kötelezettségvállalás bejelentési rendje

162. § (1)[1074] A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzat vagy az előző év(ek) előirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - köteles egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, elektronikus úton a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, amennyiben az egyedi kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 10 millió forintot. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a Pénzügyminisztériummal egyeztetett időszakonként és adattartalommal tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek a Pénzügyminisztérium részére.

(2) A bejelentést a kötelezettségvállalásra jogosult és ellenjegyzője írja alá.

(3)[1075] Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a költségvetési szerv az e rendelet 15. számú, valamint 15/a. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni az Igazgatóság részére. A változást legkésőbb a kifizetést megelőző 10. napig be kell jelenteni.

(4)[1076] A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton az előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzati szabad keret, a Kincstár erről a Pénzügyminisztériumot, az irányító szervet és a költségvetési szervet tájékoztatja.

(5)[1077] Az (1) bekezdésben hivatkozott előirányzatok terhére történő bruttó 10 millió forintot elérő kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta, a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja. Amennyiben a kifizetésre a bejelentett időpontnál később, illetve a bejelentett kötelezettségvállalásra történő hivatkozás nélkül kerül sor, a Kincstár az e rendelet 24. számú melléklete szerinti rendelkezésre állási díjat számol fel.

(6)[1078] A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről a kötelezettségvállaló költségvetési szerveket a számlakivonat keretében értesíti, továbbá havonta adatszolgáltatást teljesít a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével a honlapján, amelyet a Pénzügyminisztérium, a kötelezettségvállaló költségvetési szerv és az irányító szerve részére.

(7)[1079] A tárgyévet megelőző év előirányzata terhére vállalt, bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - a Kincstár elővezeti és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti.

162/A. §[1080] (1)[1081] A feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokról, vagy a nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb más kötelezettségvállalások esetében a kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) az irányító szerv e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában a pályázat kiírását, illetve a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles adatot szolgáltatni az Igazgatóság részére. Kivételt képeznek ez alól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló programokhoz - beleértve az ezekhez a programokhoz szükséges kötelező saját erőt biztosító központi költségvetési előirányzatot - és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások.

(2)[1082]