A Debreceni Ítélőtábla Gf.30237/2020/5. számú határozata szerződés megszűnésének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 173. §, 200. §, 207. §, 217. §, 234. §, 239. §, 246. §, 339. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Görög Attila, Riczu András

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék G.40093/2020/8., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30237/2020/5.*, Kúria Pfv.20100/2021/9., 3497/2022. (XII. 20.) AB végzés

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.237/2020/5.

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Györgyi Piroska Sarolta Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Györgyi Piroska Sarolta ügyvéd) által képviselt I. r. felperes (címe) I. r., II. r. felperes (címe) II. r. és III. r. felperes (címe) III. r. felpereseknek - a dr. Zajdó Zsolt Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Zajdó Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes (Cg..., címe) alperes ellen bérleti szerződés megszűnésének, illetve érvénytelenségének a megállapítása és további igények érvényesítése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 2020. július 17. napján kelt 1.G.40.093/2020/8. számú ítélete ellen a felperes 9. sorszámú fellebbezése alapján, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, megállapítja, hogy a peres felek között 2008. április 30-án létrejött Bérleti szerződés semmis.

Mellőzi az I., II. r. felperesek perköltség fizetésére kötelezését, valamint annak a megállapítását, hogy a le nem rótt, 4 750 000 Ft eljárási illetéket az állam viseli, és kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az I., II. és III. r. felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 3 365 500 (Hárommillió-háromszázhatvanötezer-ötszáz) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget, az államnak pedig - az illetékhatóság külön felhívására - 4 750 000 (Négymillió-hétszázötvenezer) Ft állam által előlegezett eljárási illetéket.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A M. nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló KVI (a továbbiakban: KVI) 2007. szeptember 24-én vagyonkezelési szerződést kötött az I. r. felperessel M. külterületi ..., ..., ... és .../2 helyrajzi számú ingatlanokra, a II. r. felperessel pedig a Mk. külterület ..., .../1, .../1, .../2, .../3, ... és ... helyrajzi számú ingatlanokra.

A szerződések előzményként tartalmazták azt, hogy annak a tárgyát a mezőkövesdi volt katonai repülőtérhez tartozó ingatlanok képezik és a szerződést a felek gazdaságfejlesztési célból kötik: a vagyonkezelő a repülőtér logisztikai és turisztikai célokra történő hasznosítása érdekében a társönkormányzattal és M. Megyei Jogú Város T.P. programját végrehajtó gazdasági társasággal közös projekttársaságot köteles létrehozni. A vagyonkezelési szerződés 8.5. és 8.6. pontjai tartalmazták a kezelt vagyon értékesítésére, megterhelésére vonatkozó szabályokat, így azt is, hogy bizonyos körben kizárólag a KVI jogosult nyilatkozni, illetve bizonyos körben a KVI vezérigazgatójának előzetes jóváhagyásával lehet nyilatkozni. A szerződések 14.16. pontja szerint "A vagyonkezelő tudomásul veszi, hogy a kezelt ingatlanon fekvő erdőterületek erdészeti szakkezelését a H. Zrt. végzi. Az erre vonatkozó szerződést a KVI a vagyonkezelőnek átadja. Az erdészeti szakkezelést az irányadó jogszabályok és hatósági előírások alapján a vagyonkezelő köteles biztosítani."

[2] Az I. és II. r. felperesek 2007-ben pályázatot írtak ki a kezelésükben lévő, de az Állam tulajdonát képező M. és Mk. közigazgatási határain belül elterülő, használaton kívüli repülőtér ingatlan bérbe, illetve használatba adására a repülőtér hosszú távú hasznosításának és fejlesztésének a biztosítása érdekében.

A felhívásra az alperes nyújtott be pályázatot, amelyben vállalta a repülőtér fejlesztését, a rendszeres légi forgalomhoz szükséges engedélyek és jogosultságok megszerzését, ezen belül a kifutópálya alkalmassá tételét repülőgépek fogadására, a kifutópályára hozzá tartozó, legalább ... kategóriájú fénytechnika és rádiónavigációs rendszer telepítését, a repülőtér területén az alapvető infrastruktúra kiépítését, a repülőtérnek a biztonsági követelményeknek való megfeleltetését, a légi utas- és teherforgalom kiszolgálására alkalmas infrastruktúra és épület megépítését, valamint a légi irányítás feltételeinek a megteremtését. Vállalta a birtokba vétel időpontjától 2008. december 31-ig a repülőtér teljes területéért 100 000 euró, 2009. január 1. napjától kezdődően pedig a repülőtér forgalmával arányos, az évi iparűzési adó 2%-ának, de legalább 100 000 euró + áfa összegű bérleti díjnak a megfizetését. A pályázatot az alperes nyerte meg.

[3] Az I. r. felperes a 2245/2007. (XII.23.) Korm. határozattal megszerezte a m.-i ..., ..., ... és ... helyrajzi számú ingatlanok 5/6-od, a III. r. felperes pedig ugyanezen ingatlanok 1/6-od tulajdoni hányadát. A II. r. felperes tulajdonába került a .../2. helyrajzi számú ingatlan, és megszerezte a mk.-i ..., .../1, .../2, .../3, ..., .../1 és ... helyrajzi számú ingatlanok 5/6-od, a III. r. felperes pedig ugyanezen ingatlanok 1/6-od tulajdoni hányadát. Az I. és II. r. felperesek mellett a tulajdonjogot szerzett III. r. felperes is részt vett a bérleti szerződés 2008. április 30-ai megkötésében.

[4] A szerződés Preambulumában rögzítették, hogy a Bérbeadók tulajdonjoga még nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, ezért a szerződés csak a Bérbeadók tulajdonjogának valamennyi ingatlan tekintetében történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg lép hatályba, de megállapodtak arról, hogy az I.-II. r. felperesek a vagyonkezelői joguk alapján a projekt megvalósítása és előkészítése érdekében korlátlanul engedélyezik a Bérlő számára a bérlemény területére való belépést.

A bérleti szerződést a felek határozott időre, 100 évre kötötték meg, és megállapodtak arról, hogy az első hosszabbítás során az alperest előbérleti jog illeti meg.

A szerződés 7. pontja szerint az alperes az szerződés hatálybalépésétől számított 10 munkanapon belül jogosult a bérlemény birtokába lépni és szedni annak hasznait, illetve ekkortól viseli az ingatlan terheit is.

A szerződés 8. pontjában a bérleti díjat szerződés aláírásától kezdődően 2009. december 31-ig tartó időszakra évi nettó 150 000 Euro-ban, 2010. január 01. napjától kezdődően pedig a repülőtér forgalmával arányos, a Bérlő évi nettó árbevételének 2%-a, de legalább nettó 100 000 Euro-ban határozták meg.

A felek a szerződés III/A fejezet 12/ (a) - d) pontjaiban szabályozták a bérlő rendkívüli felmondásának részletes szabályait. A 13 - 18/B pontjaiban pedig a bérlő kötbér, valamint az ezt meghaladó valamennyi felmerült kára (beleértve az elmaradt hasznot is) érvényesítésére vonatkozó szabályokat.

A szerződés III/ B. fejezete tartalmazza a Bérbeadó rendkívüli felmondásának a részletes szabályait. A 19/a) pont értelmében a Bérbeadók rendkívüli felmondással felmondhatják a szerződést, ha a Bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére a szerződésszerűen kiállított számlában feltüntetett fizetési határidőtől számított 6 (hat) hónapon belül sem tesz eleget.