A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32344/2017/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 44. §, 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. §] Bíró: Dudás Dóra Virág

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32344/2017/2.*, Kúria Kfv.35189/2018/10.

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

17.K.32.344/2017/2.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Bacskai Edina Ügyvédi Iroda (cim ügyintéző: dr. Bacskai Edina ügyvéd) által képviselt felperes (cim.) a Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda (cim ügyintéző: dr. Kovács Kond ügyvéd) által képviselt Földművelésügyi Miniszter (alperes címe) alperes ellen agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében a bíróság meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes 2017. április 12. napján kelt MVHF/2310-1/2017. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül térítsen meg az alperesnek 12 700 (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft perköltséget.

A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett 30 000 (Harmincezer) Ft eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége miatt az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes 2015. május 12. napján egységes területalapú támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), adatváltoztatással összesen ... ha mezőgazdasági területre vonatkozóan. Kérelmezett területei közül 10. táblát 8 ha, a 11. táblát ... ha területtel jelentette be.

Az elsőfokú hatóság 2016. július 22. napján kelt 317/1301/10373/20/2015. számú határozatával a kérelmet a 640/2014/EU rendelet (a továbbiakban: EU1.) 19. cikk (2) bekezdése alapján elutasította, és a felperest 927 500 Ft erejéig kizárta a támogatásból, a következő évi támogatásokból rendelve levonni ezt az összeget. A lefolytatott ellenőrzések eredménye alapján ugyanis csak ... ha támogatható területet állapított meg, amelynek az igényelt területtől való különbsége (... ha) meghaladta a megállapított terület 50%-át. E különbség döntő része abból adódott, hogy az elsőfokú hatóság a 10. tábla vonatkozásában csak ... ha jogszerű földhasználatot állapított meg, a 11. tábla vonatkozásában pedig 0 ha-t. Megállapítása szerint ugyanis a felperes a 10. táblára vonatkozóan csak részben igazolt, a 11. táblákra vonatkozóan pedig nem igazolt a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 44. §-a szerinti jogszerű földhasználatot. A 10. tábla részben a ... külterület ... hrsz.-ú ingatlanra fedett rá, a 11. tábla pedig a ... külterület ... hrsz.-ú ingatlanra esett. A földhivatal a felperes vonatkozó földhasználatát 2015. június 4. napján érkezett kérelem alapján 2015. március 25. napjától bejegyezte, azonban kettős kérelmezésen alapuló megkeresésre arról tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy a bejegyzési dátum téves, mert 2015. június 22. napjáig a szintén kérelmező Kft1. volt az ingatlanok földhasználója, az csak 2015. június 22. napjától kérte törölni a földhasználatát. A felperes földhasználata tehát végül a vonatkozó alaphatározat kijavításával 2015. június 23. napjától került bejegyzésre.

A felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében azzal érvelt, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor már maga használta a földterületeket, és a támogatási kérelem benyújtására nyitvaa álló határidő utolsó napján a 10. és 11. táblákkal érintett ingatlanok használójaként szerepelt a földhasználati nyilvántartásban. Hivatkozott egy közte és a Kft1. között létrejött, ... és ... hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozó használati medállapgodásra. Nyilatkozatot csatolt továbbá arról, hogy a ... hrsz.-ú ingatlanon a megbízásából 2015-ben mezőgazdasági tevékenységet végeztek.

Az alperes 2017. április 12. napján kelt MVHF/2310-1/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy a felperes a fellebbezésében hivatkozott megállapodást nem csatolta, a benyújtott nyilatkozat pedig nem terjedt ki a ... hrsz.-ú ingatlanra. A felperes támogatási jogosultságát nem alapozza meg az a körülmény, hogy 2015. június 16. napján bejegyzett földhasználattal rendelkezett, hiszen a bejegyzésre tévedés miatt került sor, a Kft1. csak 2015. június 22. napjától kérte saját földhasználatának törlését, és az ő támogatási kérelme a felperesével konkurált. A többszörös igényléssel érintett ingatlanok kapcsán a támogatási jogosultságot a Támtv. 44. § (7) bekezdés a) pontja értelmében a bejegyzett földhasználónak kellett ítélni. Az egyidejűleg fennálló két bejegyzett földhasználat ellentmondását a földhivatal átirata tisztázta kétséget kizáróan. Ezenkívül a felperes nem is alapíthatta a támogatási kérelmét a földhivatali bejegyzése, mert a támogatási kérelem benyújtását követően kezdeményezte a bejegyzést. Az EU1. szerinti szankció tehát helyesen került alkalmazásra, összhangban a 12/2015. (III. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 21. § (2) bekezdésével. A felperes nem tett észrevételt a 2016. június 13. napján kelt 1781646746 számú helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre.

A felperes keresetében az alperes határozatának első fokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Perköltség megtérítésére igényt tartott. Kifejtette, hogy lánya 2014-ben vásárolta meg a 10. és 11. táblák vitatott területét, majd azokat a használatában adta. 2015-ben már a felperes használta a területeket, a korábbi bérlő, a Kft1. már nem végzett semmilyen tevékenységet ott. A felperes a korábbi tulajdonos nyilatkozata, a korábbi bérlő műveléssel felhagyása, valamint a saját művelés ténye alapján nyújtotta be a támogatási kérelmet és földhasználati bejelentését. Csak később jutott tudomására, hogy a korábbi bérlő is beadta támogatási igényét. A földhivatal kijavító végzéséig rendelkezett bejegyzett földhasználati jogosultsággal, és művelte a területeket, így abban a tudatban adta be támogatási kérelmét, hogy megfelel a jogi előírásoknak. Semmi nem tiltja, hogy a támogatási kérelem benyújtása után kérelmezze a földhasználati joga bejegyzését. A földhivatal a bejegyzéssel abban a hiszemben tartotta, hogy teljes mértékben megfelel a támogatási feltételeknek. Amennyiben a földhivatal nem jegyezte volna be földhasználati jogát, lett volna lehetősége a kérelem ezen részének szankciómentes visszavonására, vagy arra, hogy a korábbi bérlővel szemben jogi lépéseket tegyen. A földhivatal válaszára nem lehetett volna alapítani a döntést, mert a támogatás igénybevételének nemcsak a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzése, hanem a terület tényleges művelése is a feltétele. A hatóságok azonban elmulasztották annak vizsgálatát, hogy a valós művelést ki végezte. A felperes már az elsőfokú eljárásban a 17166746 számú jegyzőkönyvre 2016. július 1. napján tett észrevételében előadta és hét melléklet csatolásával bebizonyította, hogy nem a korábbi bérlő végezte a művelést a nevezett időpontig. A felperes lánya által kötött adásvételi szerződésben rögzítették, hogy a korábbi bérlő 2014. év végén felhagyott a földhasználattal. A felperes szerződés alapján, jóhiszeműen lépett birtokba és kezdte el használni 2015-től a területeket. Amennyiben ezt vitatnák, úgy az elsőfokú hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdése alapján bizonyítást kellett volna lefolytatnia. A korábbi bérlő földhasználati lapját ki kell zárni a bizonyítékok köréből, és a felperes földhasználati lapját kell figyelembe venni a Támtv. 44. § a) és/vagy c) pontja alapján, a tényleges művelés figyelembevételével. A Kúria ugyanis kimondta Kfv.IV.35.367/2015/6. számú ítéletében, hogy a jogszabály által előírt időpontban fennálló bejegyzés esetén a földhasználati nyilvántartásból való visszamenőleges törlés nem érinti a támogatási feltételek teljesítését. Kfv.IV.35.454/2014/8. számú ítéletében pedig azt mondta ki, hogy két földhasználó egyidejű bejegyzettsége esetén a földhasználatra vonatkozó bizonyítékokat kell figyelembe venni. Az alperes más ügyben született MVHF/423/2017. számú határozata is azt tükrözi, hogy tényleges művelés hiányában a bejegyzett földhasznlati jog nem jogosít támogatásra. Mindezek mellett továbbá másodlagosan az is megalapozza a keresetet, hogy az 1306/2013/EU rendelet (a továbbiakban: EU2.) 77. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjai értelmében mentesül a szankció alól, mert a meg nem felelés oka a földhivatali hatóság olyan hibája, melyet ésszerűen nem vehetett észre, és igazolni tudta, hogy nem hibáztatható a meg nem felelés miatt. Mindezekre tekintettel a felperes szerint az alperes határozata sérti a Ket. 1. § (2) bekezdését, 2. § (2) bekezdését, 4. § (1) bekezdését és 50. § (1) bekezdését, az EU1. 19. cikk (2) bekezdését, az EU2. 77. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjait, valamint a Támtv. 44. § (7) bekezdés a), c), e) és i) pontjait.